Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-26 / 121. szám
1993. május 26., szerda MEGYEI KORKÉP 5 GYŐZTEK A BÁCSKAI ÍZEK Jó hangulat a bajai PN-Partin zottság éjfélig szünet nélkül ízlelgette a különleges alapanyagokból készült mesterműveket. A zsűri persze nemcsak az ízek alapján rangsorolt, hanem azt is szemügyre vette, milyen a tálalás, és milyen hatást gyakorolnak az ételkülönlegességek az érzékszervekre. Pekli Mária, a zsűri tagja sok• Pencz Józsefné föztjét is nagyra értékelte a zsűri. Szombaton este a szponzorok jóvoltából újabb nagysikerű rendezvénnyel gazdagodott a PN-Partik sorozata. A bajai Duna Szállóban közel 150-en voltak kíváncsiak arra, hogy a receptküldő-verseny során elődöntőbe jutott négy bácskai háziasszony közül ki jut be a július 5-én, a lajos- mizsei Tanya csárdában megrendezendő döntőbe. A bácsalmásiakat Kókity Gézáné, a bajaiakat pedig Kohl Józsefné, Pencz Józsefné és Szabó Istvánná képviselte és szinte az egész estét a tűzhely mellett töltötték, hogy elkészítsék azt a két ételkülönlegességet, amit családjuk körében már számtalanszor feltálaltak, és a legjobbnak ítéltetett. Míg az asszonyok sütöttek, főztek, a népes közönség jól szórakozott Sirkó László, Csombor Teréz és Nagy Árpád produkcióin. A kérdezz-felelek játékban is sokan vettek részt. A közönség nagy része arról tett tanúbizonyságot, hogy a város történelmét jól ismerik, az új cégek szolgáltatásait átvette a köztudat, és lapunkról is sokat tudnak, igaz, arra a kérdésre, hogy mennyibe kerül a Petőfi Népe, csak nehezen született meg a pontos válasz. Fél tíz tájban mutatták be az elsőként elkészült ételeket, és a Gonda József zsűrielnök vezette bírálóbi• Kokity Gézáné munka közben, épperitnegkóstolja a készülő ételt. • Szabó Istvánné saját készítésű angolnapörköltjét kínálja a PN-Parti résztvevőinek. (Walter-fotó) • A fözőverseny győztese, Kohl Józsefné továbbjutott a döntőbe. szoros magyar dzsúdóbajnok, az egyik szünetben arról beszélt, hogy ha a hazai és a nemzetközi edzőtáborokban ilyen lenne az ellátás, sokszor lenne gond a mérlegelés körül, viszont a kalóriákkal sosem lenne probléma. Cserháti János alpolgármester, szintén a zsűriből, arra kérte lapunkat, hogy a kezdeményezésünket folytassuk, hiszen a gasztronómia is kultúránk egyik nagyon fontos része. A Bácskában pedig, a sok nemzetiségből adódóan, ez a kultúra nagyon színes és gazdag. Telek Zoltán honvéd főhadnagy, szintén a zsűriből, arról panaszkodott, hogyha mindezt elmeséli a laktanyában, nehéz lesz belenézni a következő ebédosztásnál a csajkába. A szurkolók és a családtagok is megvitatták az egyes ételek elkészülésének módját, a fűszerezés technikáját, és az anyagbeszerzés problémáját. Egyben megegyeztek, a Duna Szálló konyhája — a vacsorára felszolgált velős szelet is bizonyítja — az egyike a legjobbaknak a városban. Éjfél után pár perccel lépett Gonda úr a mikrofonhoz, és alapos elemzés után bejelentette, hogy Szabó Istvánné angolnapörköltje csipedettel, és a gomolyatúrós batyu sopszkasa- látával bronzérmes, viszont Pencz Józsefné bukovinai székelygaluskája, a tócsi kapros uborkasalátával, és Kokity Gézáné marhapörköltje túrós tésztával, valamint a káposztás gombóc fejes salátával egyformán ezüstérmet érdemelt. A győztes menü Kohl Józsefnéé lett, aki gombával töltött csirkecombokat majo- nézes burgonyával, valamint csirke- mellfasírtot burgonyapürével készített. A díjkiosztás után záróráig az asztaltársaságoknál még sokáig beszédtéma volt a verseny egy-egy részlete. Lapunk nevében is köszönetét mondunk a versenyzőknek, a rendező Duna Szállónak, a szponzoráló Elán Kft.-nek, a Bácshús Rt.-nek, a Ferota Kft.-nek, a Kiskun Kft.-nek, a Dressing Bt.-nek és a Turmix Kft.-nek. P. Z. ENYHÉK-E AZ ÍTÉLETEK? A bíróság jogszabályok alapján dönt Az utóbbi időben, amióta rendszeresen jelennek meg lapunkban a bírósági tudósítások, több olvasónk felvetette — volt, aki hosszú levélben fejtette ki erről véleményét —, hogy büntetőügyekben a bíróságok túlságosan enyhén ítélkeznek. Gyakran előfordul, hogy sokrendbeli lopásért, betörésért csupán néhány hónap felfüggesztett börtönt kap a már többszörösen büntetett előéletű vádlott. Volt, aki elmondta, hogy szerinte tűrhetetlen, amikor a halálos gázolás tettese megússza másfél évvel. Az olvasóink által felvetett eseteket még hosszan lehetne sorolni, de nem ez a célunk. Dr.Hemády Gyulát, a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elnökét azért kerestük fel, hogy megkérdezzük, mi a véleménye erről ? — Hozzánk, bírákhoz is eljutnak az ilyen vélekedések, mi is ismerjük azokat. Való igaz, hogy a jogban járatlan emberek csak ritka esetben elégedettek a bírói ítéletekkel. Az úgynevezett közvélemény — legalábbis nálunk — a büntetést csakis akkor tartja büntetésnek, ha az börtön, sőt, ha sokévi börtön. A pénz- büntetést, a felfüggesztett szabadságvesztést, s főleg a próbára bocsáj- tást már nem tartja annak, olyankor úgy érzi, hogy az illető „megúszta”. Pedig — mondja a megyei bíróság elnöke — a bírák kizárólag a törvények, a jogszabályok alapján döntenek az eléjük került ügyekben. A törvény éppen azért állapít meg egy tól-ig határt a büntetési tételeknél, hogy a bíró az eset összes körülményének az ismeretében, a rendelkezésére álló bizonyítékok, szakértői vélemények alapján mérlegelve tudjon dönteni, miután meghallgatta a vád és a védelem érveit is. Justitia mérlegének két serpenyője akkor van egy vonalban, ha az ítéletbe az érdekelt felek, tehát a vádlott, a védő és az ügyész is belenyugszanak. Ha közülük bármelyik is úgy érzi, hogy súlyos, vagy enyhe az ítélet, fellebbezhet. A másodfokú bíróság ezek után már kizárólag „szakmai alapon” vizsgálja az elsőfokú döntést, vagyis abból a szempontból, hogy az mindenben megfelel-e a jogszabályoknak, helyesen értékelte e az első fok a rendelkezésére álló tényeket, adatokat stb. — sorolja dr. Her- nády Gyula. A jövőben arra törekszik a jogalkotó — ezt jól mutatja a büntető törvénykönyv mostani módosítása is — és természetesen a jogalkalmazó bíróság is, hogy úgynevezett tettarányos legyen a büntetés. Tehát, ha valaki lopott, akkor azért büntessék meg. A bíró persze ezután is figyelembe veszi — noha kisebb súllyal, mint addig — a személyi körülményeket és azt, hogy az illető hányszor volt büntetve, stb. Persze az sem biztos, hogy mindenkit, aki bűncselekményt követ el, feltétlenül börtönbe kell zárni. Mert annak például----sorolja a megyei bíróság elnöke —, aki betör egy kirakatot és onnan ellop egy pár cipőt, nem feltétlenül börtönben van a helye. A közvélemény előbb-utóbb bizonyára meg fogja érteni, hogy csakis a súlyos bűntettek elkövetői kerülnek börtönbe, s valóban büntetésnek fogja majd fel azt is, ha valakit néhány tíz, vagy több százezer forint pénzbüntetéssel sújtanak, netán közhasznú munka végzésére köteleznek. És végül, visszatérve még a jogorvoslati lehetőséghez, a fellebbezéshez, elmondja dr. Hemády Gyula, hogy az igazságügyi kormányzat, de a jogászi közvélemény nagy része is hajlik arra, hogy be kellene vezetni a táblabíráskodást. Ez a mostani két- fokú fellebbezési rendszert háromfokúvá tenné, tehát még egy „biztosíték” lenne beépítve az igazságszolgáltatásba annak érdekében, hogy az ítéletek jobban megfeleljenek a jogszabályoknak. Nem a közvéleménynek, mert annak bizonyára még soká fognak „megfelelni”. — Egyáltalában nem akarom lebecsülni a közvéleményt, de hadd mondjam el, hogy a szentistváni törvények például egy tyúk ellopását is halállal büntették. Ezt aligha lehetne tettarányos büntetésnek nevezni. De nem is ez volt a törvényhozó elsődleges célja, hanem az, hogy az embereket a tulajdon tiszteletére nevelje. Magyarországon ma már nincs halálbüntetés. De a tulajdont, az életet, a testi épséget a törvény most is védi, s arányos büntetést szab ki azokra, akik vétenek a törvény ellen. Gál Sándor Babák a mamákkal Halason Elsőként a megyében együtt a szülés után az anya és gyermeke 0 A Nagy család második gyermeke édesanyjával. Láthatóan élvezi a mama közelségét, jóllakottan pihen. Megnyitották Halason a kórházi szülészet csecsemős kórtermét. Mint azt nemrégiben hírül adtuk — s a várandós kismamák körében nem kis figyelmet keltettünk vele —, régi-régi hagyományt újított fel egy-két vállalkozó szellemű orvos a halasi szülészeten. A babák a mamákkal jelszó jegyében kísérleti kórtermet kívántak kialakítani, ameny- nyiben arra megfelelő igény mutatkozik. Az elmúlt héten telefont kaptunk, kész az átalakítás, s már vannak is lakói a szobáknak. Faddi Gréta, a legelső kisbaba 16-án született, s a hétfői nyitáskor elsőként költözött át édesanyjával a közös kórterembe. — A Petőfi Népében olvastam, hogy Halason lesz ilyen lehetőség — mondja az édesanya —, s szerettem volna igénybe venni. Kicsit korábban jött a baba, de amikor lehetett, azonnal átjöttem ide. — Mi a tapasztalata? — Azt mondták a nővérkék, ha felsír a kislányom éjjel — mert éjszakára elviszik —, azonnal behozzák hozzám. De ő olyan nyugodt, hogy végigalussza az éjszakát. Nagy Bálint 19-én született, édesanyja is hallott már előzőleg a kísérlet híréről. — Nekem ez a második gyermekem — mondja —, s gondoltam, kipróbálom, hátha jobb lesz a picinek. Ha nekem nagyon fárasztó lenne, visszamehetek a hagyományos szobába. De nagyon nyugisnak tűnik a kisfiam. A harmadik baba^ kislány, most éppen szopni tanul. Édesanyjának ő az első gyermeke, s a mama most éppen azzal küzd, hogy sikerüljön az első szoptatás. Nem zavarkodom hát, inkább leülünk beszélgetni dr. Vincze Jenő főorvossal, a szülészeti osztály vezetőjével és dr. Boda Valéria gyermekorvossal, az újszülöttosztály főorvosnőjével. — Meg kell vallanom, hogy én konzervatív vagyok — mondja a főorvos asszony. — Ha nem megyek el Debrecenbe, s nem a saját szememmel, fülemmel győződöm meg a működésről, akkor bele se mertem volna vágni. Miután ott egy öt év óta működő rendszer tapasztalatairól számoltak be, meggyőzőnek látszanak az eredmények. Az is bizonyos, hogy lesznek buktatók, hiszen egy ilyen kísérletet nem lehet átkopírozni egyik kórházról a másikra. — Milyen fenntartásai vannak? — Elsősorban a fertőzés veszélyétől féltem. A korábbi módszer szerint az újszülöttet egy hétig izolált környezetben tartottuk, most pedig azonnal találkozik az otthoni baktériumflórával. A másik tényező a kiszáradás veszélye. Ezeket az újszülötteket ugyanis nem teáztatjuk, csak az anyatejet kapják. — Mit tapasztaltak a debreceniek ezzel kapcsolatban? — Fertőzésük gyakorlatilag nem volt, tehát egyértelműen pozitívak a tapasztalatok, de kiszáradás sem fordult elő. Mindenesetre az infúzióra vagy a fénykezelésre elkülönítetten lehetőséget biztosítunk. Ezeket az újszülötteket ugyanis, amikor éjszakára visszakerülnek az osztályra, a többi csecsemőtől elkülönítve, külön légtérben tartjuk. — Milyen előnyökkel lehet számolni? — Legfontosabb, amit ettől várunk, hogy kisebb lesz, vagy megszűnik az újszülötteknél szokásos kórházi súlycsökkenés — mondják szinte egyszerre mindketten. — Én másképp értékelem a baktériumflórával való találkozást is — tér vissza Vincze főorvos úr a korábbiakra. — Mondhatnám úgy is, hogy ezeknek a csecsemőknek előny, hogy előbb szoknak hozzá az otthoni körülményekhez. Az anyák szempontjából, a kétségkívül fárasztó, állandó együttlét ugyanakkor azzal az előnnyel társul, hogy megtanulnak bánni a gyerekkel, hiszen minden vizsgálat előttük zajlik, maguk pe- lenkáznak és szoptatnak. Két órával a szülés után már mellre teszik a babát, megindul a tejelválasztás, aminek eredményeképp feltehetőleg kevesebb lesz a kismamáknál a mellgyulladás. Ugyanakkor az intenzív szoptatás felgyorsítja a méh összehúzódását is. Ezek mind-mind előnyök. — Mikor és hogyan merült fel az ötlet? — kérdezem végül dr. Vincze Jenőtől. — Talán legelőször éppen egy újságcikk kapcsán — a halasi képviselőnő, dr. Szabó Etelka panaszkodott a maradiságunkra — merült fel bennem az ötlet. Bár a papás szülésre már nálunk is volt lehetőség, erre a kísérletre akkor a megyében még csak bátortalan próbálkozások voltak. Tudomásom szerint most is egyedülálló ez a lehetőség a me- gyénkbeni kismamáknak. Természetesen befolyásolt bennünket az új társadalombiztosítási rendszer is, érdekünk, hogy minél többen válasz- szanak bennünket. Hajós Terézia 0 Aki elhatározta, és mindenért tartja a hátát, dr. Vincze Jenő, a szülészet osztályvezető főorvosa. A meghívott halál statisztikája Gyermekbetörők Az elmúlt héten hírül adtuk, hogy betörtek Halason a Kuruc téri, úgynevezett piros óvodába. A működőképes riasztó nem volt bekapcsolva, és a diplomatatáska nagyságú, 100 ezer forint értékű műszert mindenestől ellopták. A rendőrség rövid időn belül négy, Kossuth-lakótelepi gyereket állított elő. A kihallgatás során elmondták, hogy játék közben észrevették az óvoda nyitva hagyott ablakát, és bemásztak rajta. A riasztót videónak nézték, s arra gondoltak, lehet, hogy egy rejtett kamera felvette őket. Ezért magukkal vitték, majd a vasúti felüljárónál összetörték. Kiderült még, hogy a két héttel ezelőtti csipkeházi betörést is ennek a gyermekbandának két jómadár tagja hajtotta végre. — fáber — Magyarországon az öngyilkossáok száma évtizedek óta kiemelkedően magas; messze fölülmúlja a világviszonylatban élenjáró országokét, például Ausztriáét, Dániáét, Finnországét, Franciaországét, Japánét és Svájcét — tűnik ki a Központi Statisztikai Hivatal összeállításából. A rendelkezésre álló adatok szerint 1991-ben a fővárosban 653-an, az országban összesen 3 993-an követtek el öngyilkosságot. Bár ez a szám igen magas, az 1980-as évtized első feléhez képest valamelyest csökkenő tendencia érzékelhető. A tapasztalatok azt mutatják, hogy legtöbben évek óta Bács-Kiskun, Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Jász-Nagy- kun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár- Bereg megyében vetnek véget önkezükkel életüknek. Az utóbbi néhány évben a lakosság számához mérten a legkevesebben Győr-Moson-Sopron és Vas megyében követtek el öngyilkosságot. A hosszú időre visszatekintő vizsgálatok egyértelműen azt bizonyítják, hogy a férfiak körében — s közülük is elsősorban vidéken — számottevően erősebb az önpusztító hajlam, mint a nők között. Ennek okát illetően világszerte nincs tudományosan bizonyított magyarázat. A kutatók vélelmezik, hogy az öngyilkosság gondolatához eljutott férfiak tettüket nagyobb elszántsággal hajtják végre, míg a nők jelentős hányada az öngyilkosság megkísérlésével elsősorban környezetükre kívánnak hatást gyakorolni. Bezárják a hercegszántói mozit Május 22-én volt tíz éve annak, hogy Hercegszántón a művelődési házban üzemelni kezdett a filmszínház. A premieren a Ben Húr című filmet vetítették egymást követően öt alkalommal, 800 néző előtt. Az eltelt egy évtizedre Mitos András, a település jegyzője így emlékezik vissza: — Évtizedeken keresztül egy rossz állapotban lévő moziban, elavult gépekkel történt Hercegszántón a vetítés. Mikor a művelődési házat átépítették, itt helyeztük el a mozit. Az igen esztétikus filmszínház működése során akadt néhány gondunk. A rosszul megtervezett tetőszerkezet miatt beázott az épület, át kellett sza- batnunk. A levegőbefúvásos fűtés helyett központit szereltünk be. Minden tettünkkel igyekeztünk a nézők kedvébe járni. Sajnos, az érdeklődés egyre csökkent a filmek iránt, a költségek pedig nőttek. A tavalyi évben több mint 200 ezret, az idén már az első negyedévben 108 ezer forintot fizettünk rá a mozira. A legutóbbi ülésén az önkormányzat ezért határozott úgy, hogy augusztus 31-ével megszünteti a működtetést. Személy szerint én is sajnálom, hogy ez így alakult, de a testület döntésével egyet kell értenem. Pillanatnyilag ezt a megoldást kellett választani. Ez nem azt jelenti, hogy lemondtunk volna örökre a moziról. A vetítőgépek a helyükön maradnak, talán még lesz rájuk szükség — fejezte be gondolatát a jegyző úr. Az ügyben érintett Prodán Marin üzemvezető is: 1991. július 1-jétől vállalkozás formájában üzemeltettem a filmszínházat. A helyi Polgármesteri Hivatal ebben az időszakban is támogatta a mozit. Mindezek ellenére nem sikerült nyereségessé tenni vállalkozásomat. így került az önkormányzathoz 1992-ben a filmszínház. Megpróbáltam segíteni, sajnos nem sikerült — mondja nem kis keserűséggel a mozis szakember. Prodán Marin a mozi pótlására szeptember 1-jétől videóval történő kivetítést szeretne beindítani Hercegszántón. Tölgyesi Gábor 0 A mozi hirdetőtáblája.
