Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-24 / 119. szám

PETŐFI NÉPE 1993. május 24., hétfő 5 VERSENYHELYZET AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? Július: szabad kór ház választás! Egy április elején hozott kor­mányhatározat lehetővé tette, hogy a szabad orvosválasztáshoz hasonlato­san, július elsejétől bevezethessék a szabad kórházválasztást is. Az egészségügy aktuális tennivalóiról Veress Pálmát, a Népjóléti Miniszté­rium szóvivőjét kérdeztem. — Már amikor 1990-ben új veze­tés került a tárca élére, az volt az első dolga úgyszólván, hogy meghirdesse az egészségügyi reformot — mondja elöljáróban. — Tavaly körzeti orvo­sok helyett a családi orvosok háló­zata kezdett kialakulni. Az a biztosí­tott, aki kártyáját a bizalmát bíró or­vosnak adta át, ezzel pénzt is juttatott neki. A versenynek föltétele a telje­sítménynek mérése, ami csöppet sem könnyű az egészségügyben! Pontozzák a teljesítményt — Az emberek túlnyomó több­sége azonban régi körzeti orvosát vá­lasztotta... A falvakban nem is tehet­tek volna egyebet! — Valóban, ismereteink szerint a biztosítottak 80-90 százaléka a már ismert körzeti orvoshoz fordult kár­tyájával. Az is tény és való, hogy a lakosságnak legföljebb a hetven szá­zaléka teheti meg, hogy valóban tud­jon választani, hiszen a kisebb tele­püléseken erre nincsen mód. — A kórházak esetében talán még kevésbé! — De, persze, elsősorban a váro­sokban máris megindult az áramlás egyes kórházaink felé, nem akarok neveket mondani. Fontos mérni a tel­jesítményüket, ehhez — német min­tára —- pontrendszert dolgoztak ki szakembereink. — Csak nem akarnak pontozni egy vakbélműtétet? — Miért ne? — kérdez vissza in­terjúalanyom. — Ha valahol 50 vak­bélműtétet hajtanak végre naponta, annak megfelelően kapja meg a kór­ház pénzét a társadalombiztosítástól. Korábban fix összeget juttattak a kórházaknak, abból kellett gazdál­kodniuk, hogy jól vagy rosszul, az közömbös' volt;« Ma is tudok aelyan* klinikáról, ahol a drága Persillel mossákÜot .a Jiaveket. Nyomorúság, és pazarlás, sajnos, együtt van jelen az egészségügyben, amely valóban válságban van. Úgy is mondogatják, hogy beteg, ám a reformokról le­mondani nem fogunk. Még akkor sem, ha kiszorul és Szemle az ország déli kapuinál goszláv háború miatt megnövekedett a teherforgalma is. Ennek lebonyolí­tásához ez év nyarán elkezdődik a községet elkerülő útszakasz, s egy fogadó és egy kibocsátó kamionter­minál építése. A nagy idegenforga­lom miatt veszélyessé vált a faluban a közlekedés, nagy a feketepiac, gyakoriak a szabálysértések, a bűn- cselekmények. A helyzet javítására a múlt év szeptemberétől rendőrőrs működik a fajúban. A határhoz ve­zető út utolsó négyszáz méterén nyilvános vizesblokkot, erdei pihe­nőhelyet szeretnének kialakítani a tompaiak, az átkelőnél pedig megyei zászlót és üdvözlőtáblát felállítani. A szemétszedés itt is gond, és sok pénzt igényel. Bácsalmáson egyelőre időszakos átkelőhely működik, amelyhez még csak az aszfaltozás egy része és a so­rompó készült el. A többi feltétel még megteremtésre vár. A jugoszláv oldalon már előrébb járnak ebben. Az átkelőhöz vezető bekötőút, amely Kunbajához tartozó területet is érint, keskeny, két személyautó is alig fér el egymás mellett rajta. Szeretnék a környék lakói, ha rendszeresen, min­den hét végén lehetne itt átkelni. Garán több éve keresik a határát­kelő megnyitásának lehetőségét, egyelőre még az odavezető útszakasz sincs meg. A lépcsőzetes megnyitás­hoz — a garai polgármester szerint — sürgősen el kellene készíttetnie a megyei önkormányzatnak a tanul­mánytervet, mert a jugoszlávoknak már van ilyen, ők jobban szorgal­mazzák az átkelő működtetését. A hercegszántói átkelőn is keves­lik az állami támogatást, pedig tata­rozni kellene az épületeket. Jelentős az állomás autóbusz-forgalma, de nincs a nagy járműveknek kellő megfordulási lehetősége. Szükséges lenne egy forduló kiépítése az eddig közlekedő magyar buszoknak és a valamilyen oknál fogva visszakül­dött külföldi nagy járműveknek. Par­kolót szeretnének kialakítani a köz­ség déli részén — a terv már megvan —, ezt közművesíteni és gondnok felügyelete mellett működtetni. Kiss B. # Munkálatok a kelebiai vasúti átkelőnél Megyénk jugoszláv határ melletti településein a polgármesterek közös gondja, a határközelség és a vele járó, egyre bokrosodó teendők meg­oldása érdekében Hatámyiladék Tár­sulást hoztak létre. Ennek elnöki tisz­tét a megyei közgyűlés elnöke, dr. Kőtörő Miklós tölti be, társelnöke Gara polgármestere, Tényi Antal, ügyvivője Hercegszántó polgármes­tere, Bognár József. A társuláson belül azoknak a köz­ségeknek a polgármesterei, ame­lyekben már van, vagy várhatóan a közeljövőben lesz határátkelő, a me­gye építészeti és környezetvédelmi osztályának főmérnökével, Mondik Lászlóval, bejárták Kelebiától Her­cegszántóig a határszakaszt. A hatá­rőrség, a pénz- és vámügyőrség, va­lamint a MÁV helyi vezetőinek be­vonásával felmérték a helyzetet, ösz- szegezték a hiányosságokat, a tenni­valókat. Az átkelő létesítése és fenntartása állami feladat, viszont a környékének és az odavezető útszakasznak a rendbentartása, az idegenforgalom megkívánta fejlesztése az érintett te­lepüléseket terheli. A résztvevők megnyilatkozásaiból az derült ki, hogy egyre kevesebb pénz jut az ál­lamkasszából az átkelőkre, pedig azok devizahozama nagy. Sőt, a jel­zések szerint meg akarják szüntetni a támogatást. Éppen ezért az összeg­zést, amely tartalmazza a problémák megoldására tett javaslatokat is, a társulás eljuttatja a megyei önkor­mányzatnak, az illetékes minisztéri­umoknak, hivataloknak, szerveze­teknek. Abban a reményben, hogy segítséget nyújtanak hazánk déli ka­puinak fenntartásához, a szükséges fejlesztéséhez, újabb átkelők létesíté­séhez. Kelebián vasúti átkelő működik, személy- és teherforgalommal. 130-140 ország állampolgárai utaz­nak itt át, májustól szeptemberig, na­ponta mintegy húsz gyorsvonat érke­zik az állomásra, és ehhez jönnek még a tehervonatok. A Jugoszláviá­ban dúló háború miatt sok menekült érkezik ide, van olyan nap, hogy 150-200 is. Ezek fogadása, elirányí­tása nagy gond. Az állomás és kör­nyéke felújításra, az itteni kommuná­lis hálózat bővítésre szórni. A hiá­nyosságok pótlásához hozzávetőleg ötmillió forintra lenne szükség. A tompái átkelő 1978-ben nyílt meg, infrastruktúrája már akkor gyenge volt. Évi egymilliós személy- forgalomra tervezték, ezzel szemben tavaly hatmillió utast fogadott. A ju­• Nem mindegy, hova kerülünk, ha itt a baj. (Fotó: PN-archív) ezért a reformot hibáztatja némely orvos, hiszen a versenyben van vesz­tes is, nem csak nyerő. Ez utóbbiak egyikétől, egy győri orvostól olvas­tam olyan levelet, amelyben kerese­tének megnégyszereződéséről ad számot. Vállalkozó orvosok — Ő már alighanem vállalkozó háziorvos... — Valóban: megjelentek a vállal­kozók, akik önmaguk döntik el, mennyi asszisztensre van szükségük. A minisztérium támogatja ezt a még csak éledező gyakorlatot, ami ellen korábban erőteljesen hallatták han­gúkat az önkormányzatok, még ha nem is általánosságban. A magyará­zat abban rejlik, hogy e vállalkozók nem rajtuk keresztül, hanem közvet­lenül kapják meg pénzüket a tb.-től. Az is nagy előny számukra, hogy le­írhatják adójukból például a szak­könyveket, amelyek megvásárlása drága, de nélkülözhetetlen egy ma­gára valamit is adó orvosnak. — így csakugyan széthúzódik a mezőny, ráadásul felbukkantak a természetgyógyászok is. Róluk >mi a vélemény itt, a minisztérium­ban? . — Enyhén szólván is, megoszlik, mert bizony akad köztük sarlatán, s rengeteg a visszaélés részükről — mondja a szóvivő. — Korábban ez tiltott volt, a rendszerváltás után, mint a gombák, szaporodtak el. Nos, a tárca elkészítette a miniszteri ren­delet tervezetét, amit már megtár­gyaltak az érdekeltek, így a kamara vezetése is, majd rövid időn belül miniszteri értekezlet fogja megvi­tatni. A lényeg abban van, hogy tá­mogatni fogjuk a tisztességes termé­szetgyógyászokat; persze, jogsza­bállyal ezt megteremteni nem — leg­följebb ellenőrizni lehetséges. — A sokat emlegetett privatizáció megjelent-e a kórházak házatáján is? Magántulajdonba nem adnak Nyilvánvaló, hogy az egyetemi klinikák, ahol oktatás is folyik, csakis állami kézben képzelhetők el továbbra is. A tárca irányítói azon­ban tanulmányozzák, miként lehetne vállalkozásban működtetni egyes kórházak egyes részlegeit, de magán- tulajdonba nem szándékozunk adni egyet sem! — Ha majd valóban bevezetik a pontrendszert, akkor ugyebár, fontos lesz megteremteni a jobb informáci­ószolgáltatásokat is? — Természetesen, számítógépes adatszolgáltatásra fogja ösztönözni a társadalombiztosítás a kórházakat. Van ezer forint havi pluszpénz erre a célra, ami jelképes inkább, de dr. Já­vor András államtitkár a közelmúlt­ban Washingtonban írt alá szerződést a Világbank képviselőivel 132 millió dollár kölcsönről a tb. informatikai hálózatának korszerűsítéséhez. MI TÖRTÉNIK AZZAL, AKI NEM FIZET? Lakáshitellel hátralékban Szorongató érzés tartozni. Külö­nösen, ha valaki eddig mindig ponto­san fizetett, most viszont szorult helyzetében nem futja a pénze a la­káshitel törlesztésére sem. Az OTP Bács-Kiskun Megyei Igazgatóságá­nak jogtanácsosával, Antalfalviné dr. Tóth Hajnalkával nemcsak arról be­szélgettünk, hogy milyen a mostani kép, mennyire nehéz helyzetbe ke­rülhet, aki nem törleszt, hanem arról is: milyen megoldást tud ajánlani a bank. — Először is, mi a mai helyzet? — Számok nélkül: a lakáshitelek­nél nagyon sok a hátralék, s havonta emelkedő a tendencia. Miután sokan visszafizették a teljes tartozásukat, a jelenlegi állományhoz viszonyított arány is romlott. — Az biztos: a legtöbb ember nem azért nem fizet, mert nem akar, ha­nem egyszerűen nem tud. Nincs mi­ből. Nekik mit javasol? — Az 1988. december 31. előtt felvett hiteleknél: a 0—3,5 százalék kamatozású kedvezményes kölcsön és a maximum 15 százalékos fix ka­matozású bankkölcsön esetén fenn­álló tartozásnál (ezek azok, amelye­ket felezni, harmadolni lehetett, s most 28, illetőleg a változatlan hitel­nél 12 százalék a kamat) többféle megoldás is elképzelhető. A már hát­ralékkal rendelkezővel megállapod­hatunk szerződésmódosításról. Eb­ben eltekintünk a hátralék egyösz- szegű megfizetésétől, és ettől kezdve az elmaradt részletekre nem számo­lunk késedelmi kamatot. így maga­sabb lesz ugyan a havi törlesztőrész­let, de nincs költséges per — a gya­Ez év elejétől a Magyar Távköz­lési Részvénytársaság központjában is működik az EXPO-iroda, melynek feladata a hazai telefónia korszerűsí­tése. Aligha keltené jó hírünket a vi­lágban, ha a „Kommunikáció egy jobb világért” jelszóval EXPO-t rendező országban nem, vagy csak olyan mértékben lehetne telefonálni, mint manapság. — Ezt mi is tudjuk — mondja Kéki Ervin, a MATAV Rt. irodave­zetője, ezért terveink szerint 1996-ra minden telefonigényt szeretnénk ki­elégíteni. Csak azoknak kell majd várakozniuk, akiknél valamilyen bo­nyolult műszaki megoldásra is szük­ség van a telefonkérelem kielégíté­séhez. — Mi az „ára" ennek a nagy ug­rásnak? — Nagy hálózatot és korszerű központokat kell építeni. A hálózat gerincét az ország 56 telefonköz­pontja alkotja majd, amelyeket nagy kapacitású, automatikusan működő digitális berendezésekkel szerelünk fel. Digitális átviteli vonalakkal, esetleg száloptikás, üvegből készült fényvezető kábelekkel kötjük őket össze, s ezáltal a hálózat nagy kapa­citású és üzembiztos lesz. — Javul a nemzetközi hívások mi­nősége is? — Miután jól hívható külföldi vo­nalakra már az építőknek is szüksé­gük lesz, e téren már most előbbre vagyunk. A száloptikás kapcsolat ki­épült Bécsig, ezt követi majd a többi szomszédos ország. Az év második felétől teljes kapacitással működik Taljándörögdön az a földi állomás, amelyik az Atlanti-óceán és az In­diai-óceán felett álló szateliteken ke­resztül bonyolítja le a telefonbeszél­getéseket. Itt épül egy olyan antenna- rendszer is, amelyen az európai be­A Föld népessége már ebben az évben eléri az öt és fél milliárdot, ha folytatódik az évi 90 milliós növeke­dés. Ezt állapította meg a Washing­toni Népesedési Hivatal. A népesség növekedése elsősorban a harmadik világban észlelhető. Az öt és fél milliárd ember negy­ven százaléka két országban, Kíná­ban és Indiában él. Ebben a két or­szágban évente annyi gyermek szüle­tik, amennyi Mexikó lakossága. Carl Haub, aki részt vett a wa­shingtoni tanulmány elkészítésé­ben, azt mondta az ÁP amerikai hí­rügynökségnek, hogy a Föld lakói­nak száma a 2025. évre eléri a nyolc és fél milliárdot, ha a születési arány­szám olyan marad, mint jelenleg. Ha növekszik, a Föld még jobban be fog népesülni. A tanulmány az Egyesült Álla­mokban 0,8 százalék népességnöve­kedést állapított meg. Ehhez még hozzájön a bevándorlás. Ha évente 900 ezer ember vándorol be az US A- ba, az ország a növekedés egy száza­korlat szerint a bíróság mindig meg­ítéli a bank javára —, s így nincs perköltség és végrehajtási illeték sem. Cserébe viszont pontos fizetést kérünk, ellenkező esetben ugyanis visszaállítjuk a korábbi hátralékot, kamataival együtt. — Mit csináljon, aki még nem hát­ralékos, de mondjuk, éppen most lett munkanélküli? — Ha úgy érzi, hogy — föltehe­tően átmeneti időre — gondjai van­nak, keresse meg a bankot. Elkép-. zelhető, hogy néhány hónapra — míg mondjuk a segélyhez hozzájut — fölfüggesztjük a fizetési kötele­zettséget. De így a kamat miatt gyor­san nő a tartozása. Jobb megoldás a mérséklés, amikor legalább a kama­tot fizetik az átmeneti időben. Mind­két esetben igaz az, hogy a türelmi időt követően új, magasabb lesz a törlesztőrészlet. — Vagyis levegőhöz jutott a ful­dokló. De mit tegyen, akit már önök bepereltek? — A per, sőt, a végrehajtási eljárás során is megköthetjük az egyezséget. Természetesen, az ügyfélnek kell ezt kérni, de nem zárkózunk el. — Mi a lehetőség az 1989. január 1. után folyósított lakáskölcsönök­kel? — A változó kamatozású bank­kölcsönökre a már említett lehetősé­gek mind érvényesek. Lényegesen eltérőek viszont az 106/1988-as, többször módosított rendelet alapján az úgynevezett törlesztési támoga­tással folyósított hiteleknél alkal­mazható lehetőségek. (Ez az eljárás váltotta fel a korábbi kedvezményes • A MATÁV azt ígéri, hogy 1996-ra mindenki kap telefont, aki kér. (PN-archív) szélgetések zajlanak majd. Budapes­ten egy második, nagy kapacitású nemzetközi központot is tervezünk, amelynek belépésével jelentősen ki­bővül és felgyorsul a telefonforga­lom: az automatika a befutó, vagy kimenő hívásokat a két központ va­lamelyik szabad vonalára tereli. —A kiállítók speciális műszaki kí­vánságait is ki tudják majd elégíteni? — Annak, aki kívánja, a legkor­szerűbb berendezésekkel — akár vi­deotelefonnal is — a rendelkezésére tudunk állni. De nemcsak szolgálta­tásainkkal szeretnénk ezen az EXPO-n jelen lenni, hanem kiállító­ként is. Szeretnénk bemutatni, hogy a távközlési technika mit tehet az emberekért, kézzelfoghatóvá tenni mindenki számára a legkorszerűbb berendezések működési elvét és gyakorlatát. A távközlést illetően mindenképp közelebb akarunk jutni Európához. lékát adja. Európa népessége gyakorlatilag stagnál. A növekedés 0,2 százalék évente. Bizonyos volt szocialista or­szágok, mint Magyarország és Bul­gária, népességcsökkenést jeleznek. A volt Szovjetunióban a növeke­dés 0,6 százalék. De nagy különbség van egyrészt Oroszország és Uk­rajna, másrészt a közép-ázsiai mo­hamedán köztársaságok között. Az előbbiekben a lakosság száma csök­ken, az utóbbiakban több mint két százalékkal növekedik. A leggyorsabban a világ legszegé­nyebb részén nő a lakosság létszáma: a szaharai országokban. Itt a növeke­dés mértéke 3 százalék évente, ami annyit jelent, hogy a lakosság lét­száma 20 év alatt megkétszereződik. Afrika és Latin-Amerika nagy ré­szében az emberek jövedelme a leg­utóbbi tíz évben lassabban növek­szik, mint a születések száma. Az át­lagpolgár tehát az évtized végére sokkal szegényebb lesz, mint az ele­jén volt. kamatú lakáshitelt.) A jogszabály szövege szó szerint azt mondja, hogy a támogatás — amelyet a költségve­tés ad — a megfizetett törlesztéssel együtt jár, annak egy része. Ha az ügyfél nem fizet, akkor nem számol­ható el. — És mi történik, ha tényleg nem fizet? — Ä bank fölmondja a hitelszer­ződést, a részletfizetési megállapo­dást. Ekkor a teljes kölcsön egy ösz- szegben lesz esedékes, és egyáltalán nem számolható el törlesztési támo­gatás. Ha ez bekövetkezett, akkor már szinte semmi lehetőség sincs a megegyezésre. — Mit jelent ez számokban, forint­ban kifejezve? — Egy felmondott 500 ezer forin­tos kölcsönnél, ha 1-2 havi részletet fizetett is az ügyfél, a megvont tör­lesztési támogatás és az esedékes kamat miatt a tartozás pár év alatt felemészti az ingatlan, a lakás teljes értékét. Sok pénzét elveszíti így az, aki nem látja át ezt a helyzetet. — Tegyük föl, hogy átlátja. Mit te­het, ha pénze nincs? — Tárgyalni kell és lehet is. Ne várja meg a hitelfölmondást. Szóba jöhet 2-3 havi haladék, amit termé­szetesen, pótolni kell, s ha más meg­oldás nincs, akkor a lakáscsere. Ami mégiscsak elfogadhatóbb az ügyfél­nek, mint ha a végrehajtó jelenik meg. Tudjuk, ezek feszítő szociális gondok, de ezt a bank a maga eszkö­zeivel nem tudja kezelni. Mi a tör­lesztési problémák megoldásában tudunk partnerek lenni. Váczi Tamás Pisztoly a zsebben Nemrégiben egyik vásárjáró isme­rősömtől hallottam, hogy ha szük­sége lenne rá, akár golyószórót, gép­pisztolyt vagy aknavetőt is vásárol­hatna. Elárulta a baranyai város ne­vét, ahol közszemlére téve sorakoz­tak az említett fegyverek más gyil- kok társaságában. Persze, a járókelőkön kívül a rend őreinek is szemet szúrt az arzenál, akik az ellenőrzés során mindent rendben találtak. Voltak hiteles papí­rok, a puskák pedig mint régiségek szerepeltek, mert lőni nem, legfel­jebb ütni lehetett volna velük, ugyanis létfontosságú alkatrészeik tönkre voltak téve. A gyűjtők ily módon bizonyára haraptak is rájuk. Aztán azt is hallottam, hogy ha va­laki nagyon akarná — és rendelkezik a szükséges pénzmaggal —, kevés fáradsággal megoldható a visszaala­kítás eredeti, lőképes állapotba. Ha ez így van, már van okunk némi fé­lelemre. Főleg akkor, ha rossz ke­zekbe kerül. Azt már el sem akartam hinni, hogy „pult alól” szinte mindent, még gyári zsírozású Uzit is lehet venni.A fentiek hallomáson alapulnak csu­pán, meggyőződni róluk nem állt módomban. A következő történet hitelességé­ért viszont kezességet merek vállalni, annál is inkább, mert személyem volt az egyik alanya. Bajáról a reggeli fél hetes busszal Szegedre kellett utaznom. Az indulá­sig még volt vagy húsz perc hátra, ezért a váróterem lengőajtós előteré­ben rágyújtottam egy cigarettára két ismeretlen fiatalember társaságában. Már elég világos volt ahhoz, hogy ki lehessen látni az ajtó üvegén, amikor néhány kutya kíséretében megjelent egy 30-40 év közötti férfi, kezében hordozható telefonra vagy adó-ve­vőre hasonló készülékkel. Belépett közénk, majd át a váróba. Áthaladtában — amit még egyszer nem tennék — tréfásan megkérdez­tem tőle, hogy talán a szerkentyűjé­nek egy gombnyomásával adott pa­rancsot a kutyáknak (ultrahangos sípról hallottam, miért ne lehetne ezt elektronikusan utánozni?), amik idő­közben eltűntek. Az illető egy pilla­natra megtorpant, és ezt felelte: — Majd adok én neked mindjárt paran­csot ezzel! És zsebéből egy pisztoly csöve fordult felém. Mit ne mondjak, rögtön küszködni kezdtem a zabszemeffektussal és el­ment a kedvem attól, hogy utána menjek és mást is kérdezzek tőle. A pillanatok alatt lejátszódott ese­ményből két társam mit sem vett észre, s míg földbe gyökerezett láb­bal elmondtam nekik, bizony ők is megszeppentek. Aztán jött a buszom és örültem, hogy nem kellett tovább a környéken maradnom. Tanulság: ne tegyünk fel badar kérdéseket idegeneknek, mert nem tudhatjuk, kinek a zsebében la­pul egy csőre töltött stukker! (—»—r) Nem kell sorba állni telefonért? Öt és fél milliárd ember

Next

/
Thumbnails
Contents