Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-03 / 101. szám

1993. május 3., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Fásításról Bugacon • Az erdőt nem apáinktól örököltük, hanem unokáinktól kaptuk kölcsön. Az alföldfásítás kritikus helyze­téről tanácskoztak a szakemberek a hét végén Bugacon, de mégsem egy szokványos szakmai értekezlet zajlott az erdészet oktatási köz­pontjában. A konferencia célja volt felhívni azok figyelmét is a helyzet tarthatatlanságára, akik beosztásuknál, választott funkció­juknál fogva segíthetik a térség fá­sításának ügyét. A szakemberek világossá akarták tenni a program mielőbbi végrehajtásának társa­dalmi, gazdasági és ökológiai szükségességét. Annál is inkább, mert mint elhangzott, 300 ezer hektáron azonnal el lehetne kezde­ni az erdők telepítését, miközben pedig a mezőgazdasági művelés alól folyamatosan újabb és újabb területek kerülnek kivonásra. Erre utalt többek közt Madari Jenő, a megyei földművelésügyi hivatal vezetője is. Mint mondta számítá­saik alapján mintegy hatvanezer hektár szántó és szőlő fog várható­an kikerülni művelés alól a megyé­ben. Ezeknek a területeknek a hasznosítására pedig egyik tehet­ségként éppen az erdőtelepítés kí­nálkozik. De felhívta a figyelmet a birtokszerkezet várható átalakulá­sára is, hiszen hétezer hektár önál­ló erdő kimérésére nyújtottak be igényt a részarány-tulajdonosok. Éppen ezért egy komoly szemlélet­váltásra is szükség van. Az embe­rek egy részének tudatában ugyan­is az erdő birtoklása egyelőre csak a tűzifa-ellátás biztosítottságát je­lenti. Dr. Iványosi Szabó András, a Kiskunsági Nemzeti Park igazga­tója a természetvédők és az erdé­szek szoros együttműködésének szükségszerűségét hangsúlyozta. Mint mondta, a l ÍO ezer hektáros védett terület 14 százaléka erdő­sük, melynek gondozása máskép­pen el sem képzelhető. Felhívta azonban a figyelmet arra, hogy a természetvédelmi erdőkben csak kimondottan indokolt esetekben engedhető meg a fahasználati gaz­dálkodás. Ennek kapcsán utal arra is, hogy még mindig rendezetlen a park területén lévő, egykori szovjet katonai célokra „használt” erdők tulajdonjoga. Dr. Göbölös Antal, a kecskeméti erdőfelügyelőség igazgatója az al­földi erdőgazdálkodás sajátossága­it taglaló hozzászólását követően a minisztériumok képviselői fejtették ki álláspontjukat. A programmal valamennyien egyetértettek és elvi támogatásukról mindenesetre biz­tosították a megjelenteket. Az Al­földért felelősséget érzőket azonban ez egyáltalán nem nyugtatta meg. Szenvedélyes hangú hozzászólása­ikban tragikus képet festettek a tér­ség jövőjéről. Előrevetítették az el- sivatagosodás veszélyét, szóltak a visszafordíthatatlan ökológiai fo­lyamatokról. Medgyesegyháza pol­gármestere szerint például a közsé­gük területén lévő villanyoszlopok és telefonpóznák mennyisége köb­méterben több, mint az élő fáké ... — galambos — FIDESZ-TÁJÉKOZTATÓ A KÖZGYŰLÉSEN Tanácskozott a megyei önkormányzat A Fidesz képviseletében Deutsch Tamás országgyűlési képvi­selő tájékoztatta a megyei közgyűlés tagjait a parlamenti" frakció munká­járól, valamint a pártnak az önkor­mányzatokkal kapcsolatos kérdé­sekben elfoglalt álláspontjáról. Deutsch Tamás szerint a kormány más szférákhoz képest többet von el az önkormányzatoktól, aminek poli­tikai oka van. Nevezetesen az, hogy az önkormányzati testületek politi­kai összetétele nem a kormánykoalí­ció várakozásainak megfelelően ala­kult, s emiatt a kormány és az önkor­mányzatok között feszült a viszony. A köztisztviselői és a közalkalmazot­ti törvényt a Fidesz egyrészt azért nem szavazta meg, mert kevés garan­ciát látnak a köztisztviselők politikai függetlenségére, másrészt kormány­zati felelőtlenségnek tartják a közal­kalmazottak kötelező béremelését anélkül, hogy ennek fedezete az or­szág költségvetésében megtenne. A címzett és céltámogatások rend­szerében lehetetlen megoldásnak tartják, hogy egyfelől a támogatás alanyi j ogon jár, másfelől a pénz erre hiányzik. A személyi jövedelemadó nagyobb hányadának központi visz- szatartása politikai ellenérzésből fa­kad ugyan, de — Deutsch Tamás szerint — az önkormányzatoknál pazarlás is tapasztalható. Nem racio­nalizálták például az intézményrend­szerüket. Szinte mindenütt a meglé­vő intézmények fenntartására köl­tötték a pénzt, s kevésbé volt tapasz­talható az intézmények összevonása, s feleslegesek megszüntetése. A közgyűlés fő témája a megyé­ben élő nemzetiségek helyzetének át­tekintése volt. A megyei önkor­mányzat és a nemzetiségek viszo­nyát jónak értékelték a felszólaló nemzetiségi képviselők is — néme­tek, cigányok — s ebben nagy szere­pet tulajdonítottak a közgyűlés alel- nökének, a kisebbségi bizottságnak, s a hivatal nemzetiségi referensének. Problémaként vetődött fel, hogy a cigányság megyei szervezeteihez — főként a cigányságon belüli torzsal­kodások miatt — nem jut el a pénz. Ezen akkor tehet segiteni, ha a me­gyében lévő cigányszervezetek közös szövetségbe tömörülnek, amire má­jus 22-én tesznek kísérletet. A né- metnyelv-oktatás terén nem az a gond, hogy nincs elég tanár, hanem, hogy nincs elég státus. A megye testnevelésének és sport­jának helyzetéről szólva megállapí­tották, hogy az egyesületek száma növekszik ugyan, de az aktív sporto­lóké csökken. A sportnak egyrészt a nemzet egészségét, másrészt a nem­zet dicsőségét kell szolgálni. Felszó­lalásában a megyei sportfőorvos az előbbire helyezte a hangsúlyt, mivel a mozgásszegénységből adódó be­tegségek már a második generáció­ban is megjelentek, mégpedig kora gyermekkorban. Tovább kell foly­tatni a tornaterem-építéseket az ilyen létesítménnyel nem rendelkező iskolákban, s törekedni kell a min­dennapos testnevelés mégnagyobb elterjesztésére. A közgyűlés magáévá tette azt a követelést, hogy a tornatermek épí­tésére 40 százalékos normatív támo­gatás járjon, s hogy a sportfelada­tokra a települések — a közművelő­déshez hasonlóan — lakosonként 250 forintot kapjanak. A sporthiva­tal ötmillió forintos további támoga­tásának kérdésében úgy döntöttek, hogy a hivatal ehhez dolgozzon ki részletes igényeket tartalmazó tér- vet Bálái F. István RÖPLAPOK A KECSKEMÉTI BELVÁROSBAN Miből veszik meg az Aranyhomok Szállodát? Az Állami Vagyonügynökségtől nyílt pályázaton egy öttagú cso­port 146 millió forintért nyerte el a kecskeméti Aranyhomok Szállo­da megvásárlásának a jogát. Az adásvételi szerződést várhatóan két héten belül kötik meg, majd 15 napon belül kell befizetni a vétel­árat. Ezután következhet a szállo­da birtokba adása. Ha nem fizetik be az összeget, úgy elveszítik a be­fizetett 5 millió forint bánatpénzt, s a pályázat második helyezettje élhet a vételi joggal. A győztes csa­pat tagjai Körmöczi Béla kecske­méti önkormányzati képviselő is, aki saját nevében, üzletemberként vesz részt a tranzakcióban. Mivel ismert, helyi politikus, fontos gaz­dasági tisztségben, a találgatások elkerülése érdekében az Aranyho­mok privatizációja során végig ke­reste — persze mások is — a nyil­vánosságot. Annak ellenére, hogy egy 100 ezres város komplett ön- kormányzata az ÁVÜ-vel, jó eset­ben is, csak nagyon távoli köszö­nőviszonyban lehet. .. Ettől függetlenül péntek hajnalra plakátok százai borították el a bel­várost, főleg kirakatüvegekre ra­gasztva, de jutott a városháza föld­szinti ablakaira is. — Körmöczi Úr és Társai! Kinek a pénzéből vásárol­ták meg az Aranyhomok Hotelt? Követeljük a közpénzek ellenőrzését és a pénzügyekkel foglalkozó városi tisztségviselők magán pénz- és üzleti ügyeinek ellenőrzését! — szólt a névtelen röplap. Körmöczi Bélát pénteken délelőtt kérdeztük a jól szervezett akcióról, aki nem kívánt találgatásba bocsátkozni a röpla­pok készítőit illetően és a maga ré­széről semmiféle eljárást nem kez­deményez. Elmondta, állampolgári jogon vesz részt az üzletben. Egye­lőre vételi joguk van, de szerinte társai előteremtik a pénzt, ha vala­mi váratlan dolog nem jön közbe. O ugyanis mint ötletgazda, szellemi apporttal lép be, nem pénzzel, szer­vezői tevékenységét ismerik el társai — még nem tisztázott — tulajdoni aránnyal. A vétel a remények szerint E- hitelből történik, vagyis fedezetként • körmöczi Béla: — Állampolgári jo­gon veszek részt az üzletben. (Fotó: Somos László) be tudják a megvásárolt állami tu­lajdont. Természetesen némi pénzt vagy kárpótlási jegyet is te kell ten­nie a csoporton belüli finanszíro­zódnak. Az öt személy hamaro­san létrehoz egy gazdasági társasá­got, s ez viszi tovább tyi ügyet. Kör­möczi Béla kifejtette; szerinte az ÁVÜ-nek a pályázatok kiértékelése után eredményt keltett volna hir­detni. Tudomása szerint 120 millió­val az ő ajánlatuk volt a legjobb. Megdöbbenésükre e helyett egy li­citbe hajtották bele a pályázókat. Ennek eredménye tett a 146 millió, ami Körmöczi úr véleménye szerint túl van azon a határon, amit ő taná­csolni mert volna. A pénteki rögtönzött sajtótájé- koztatóan a Kecskeméti Lapok munkatársa a forintos játékkaszinó Aranyhomokban történő kialakítá­si esélyére kérdezett rá. Körmöczi Béla úgy vélte, a szálloda lehetősé­geinek teljes kihasználása a vállal­kozói csoport igazi rizikója. Azon­ban a szükséges felújítási ráfordítá­sok miatt optimális esetben sem te­het 15-20 évig osztalékfizetésre szá­mítani az Aranyhomokba befekte­tőknek. M. Gy. Démász-beszámoló Kunbaján A legutóbbi képviselő-testületi ülésen Ottmár László, a Démász bácsalmási ki- rendeltségének vezetője tartott beszámo­lót Kunbaján. Elmondta, hogy ebben az evben mindössze kétszer volt üzemzavar Kunbaján. A jelen lévő képviselők arra kérték a kirendeltség vezetőjét, hogy javí­tási, karbantartási munkák miatti áram­szünetek esetén lehetőleg előtte értesítsék a lakosságot, mert már eddig is sok kárt okozott az előre be nem jelentett áramszü­net. A vagyonátadás előkészítése Kitüntetett édesanyák • A kitüntetett édesanyák lladrits Imre alezredes társaságában. Az Állami Vagyonügynökségnél folyik a vagyonátadás előkészítése. Ez idáig több tizmilliárd forint ér­tékű olyan portfoliót alakítottak ki,, amely alkalmas tehet társada­lombiztosítási alapok számára. Ezzel folyamatosan foglalkozik a Vagyonátadást Előkészítő Bizott- ságt amely a „társadalombiztosítás, az ÁVÜ, az ÁV Rt. és más főható­ságok szakértőiből^ áll. Mindezt Bencze Terézia, az ÁVÜ Portfolió Igazgatóságának munkatársa kö­zölte az MTI-vel arra reagálva, hogy a sajtóban megjelent: esetleg leállítják a tb.-nek tervezett vagyonátadást. Ismeretes, hogy az 1992. évi X. törvény értelmében 300 milliárd forintnyi vagyont kell átadni a tár­sadalombiztosításnak. A törvény azonban számos ponton hagy nyit­va kérdéseket. így például nem te­het tudni, hogy a vagyont ponto­san mely szervezetnek, milyen üte­mezésben kell átadnia. Ahhoz, hogy a vagyonátadás valóban megkezdődjék, előzőleg e kérdéseket kell egyértelműen ren­dezni — mondotta az ÁVÜ szak­értője, aki közölte: a viták ellenére a vagyonügynökségnél tovább fo­lyik a portfólióválogatás. (MTI) Hagyomány már, hogy május else­jén, az anyák napja környékén kitün­teti a honvédség a sokgyermekes édes­anyákat. Olyan anyákról van szó, akik öt, vagy ennél több fiúgyermeket neveltek fel, s adtak katonának. Kecskeméten, a Bács-Kiskun Me­gyei Hadkiegészítő Parancsnokságon ezúttal áprihs 30-án, Hadarás Imre megyei parancsnok tíz édesanyát fo­gadott, s átadta a Magyar Honvédség parancsnoka, valamint a Magyar Köztársaság honvédelmi minisztere által aláírt elismerő oklevelet és a vele járó jutalmat. Áz elismerést az idén a bajai Óvári Ilona, az alsószállási Gyóni Erika, A kiskunhalas-alsóipartelepi Har- math Jánosné, a majsai özvegy Tóth Mihályné, a kunfehértói Balázs Imré- né, az ugyancsak kunfehértói özvegy Tárnoki Petemé, a dusnoki Bolvári Istvánné, a szintén, dusnoki Simonies Józsefné, az orgoványi özvegy Csorba Istvánné, valamint a vaskúti //ű/íAÍ Fe- rencné vehette át. Uj autószalon Kecskeméten • A mutatós szalont tíz hónap alatt építette lel a Brill Kft. (Fotó: t.aal Béla) Volkswagen—Audi autósza­lon nyílt Kecskemét határában április 30-án, a Halasi úton. A tetszetős, pagodaszerű épít­ményt mindössze tíz hónap alatt hozta tető alá saját kivi­telezésben a Brill Kft. Az 1350 négyzetméteres alapterületű lé­tesítményben alkatrészraktár, autómosó, általános javítórész­leg, valamint a népszerű német kocsikat bemutató szalon ka­pott helyet. A beruházás má­sodik ütemeként jövőre korsze­rű karosszéria- és fényező mű­hellyel tervezik bővíteni a kecskeméti márkaképviseletet. G. B. Majális Veránkán Bár jó előre csak a veránkai nemzeti­ségi majálist hirdették meg a szervezők, Baján a Petőfi-szigetre is legalább 15 ezer ember ment ki szórakozni, majáli- sozni. A pártok és a szakszervezetek sát­rainál leginkább a politikáról folyt a szó — a közelgő tb.-választások fontossá­gáról —, de voltak amatőrök színpadi produkciók is szép számmal. A szocia­listák itt jutalmazták meg a nem régen lezajlott városi véradás resztvevőit. Le­ginkább a gyermekek voltak elégedet­tek — már amennyire a szülői pénztár­cák bírták —, mert az idén a ringlispir mellett először volt változatos a vidám­parkot idéző játékpark. Veránkéra, főleg a délutáni időszak­ban látogattak ki sokan, köztük a me­gyei közgyűlés vezetői is. Az átkelő kompok alig győzték a fellépő nemzeti­ségi és etnikai folklórcsoportok, és a produkcióikra kíváncsi tömeg átszállí­tását. Valamennyi együttes kitett ma­gáért, így a csodás dunai szigeten az esti tábortűz végéig kitűnő volt a han­gulat. Dél-alföldi honvédelem Éves munkatervük alapján össze­vont ülést tartottak Bács-Kiskun, Bé­kés és Csongrád megye honvédelmi bi­zottságai dr. Farkas László államtit­kár, köztársasági megbízott elnökleté­vel. Az ülésen részt vett és tájékoztatást adott a parlament honvédelmi munká­járól, a készülő törvényről Póda Jenő képviselő, az Országgyűlés Honvédel­mi Bizottságának alelnöke. A képviselői tájékoztatót követően a jelenlévő polgármesterek és a fegyveres testületek vezetői alaposan megvitatták az elhangzottakat, majd további témá­kat tárgyaltak, a munkatervnek megfele­lően. Az ülés dr. Farkas László értékelé­sével zárult, aki hasznosnak minősítette az elvégzett munkát a kölcsönös tájékoz- tatás és feladategyeztetés végett. Csak kérdezem... Milyen a jó politikus? Néhány jó, és néhány rossz tulajdonság tartozik hozzá, szerintem. A jó politikusnak formai követelményei is vannak, úgymint: legyen férfi, harminc és negyven év tájékán, jó! szabott öltö­nye jól álljon rajta, s tudjon moso­lyogni, bölcs mérséklettel. A tartalmi feltételek már bonyo­lultabbak. Van nekem egy lajosmi- zsei barátom, akit az Isten is politi­kusnak teremtett, mert gyerekkora óta, akármilyen közösségbe kerül, ott egy idő után vezetővé választják, mégse lett politikus. Gyanúm szerint azért, mert túl intelligens hozzá. Emiatt a mondat miatt nyilván vala­mennyi politikus megsértődik, aki olvassa, de hát annyi baj legyen! Az intelligenciával ugyanis az a gond, hogy aki bírja, az nagyon érzékeny a valóságra, több szempontból képes fölfogni a problémákat, azok megol­dásában is követhetetlenül gyors, ami érdekeket sérthet. Magyarul ez azt jelenti, hogy ha valaki nagyon okos, akkor azért nem megy politikusnak, mert állan­dó konfliktusba kerülne önmagával, másrészt meg sokkal gyümölcsözőbb pályán is kifejtheti képességeit. Visszatérve a pozitív vonásokra: papír nélkül beszélni, szabatosan fo­galmazni, rögtönözve érvelni, ha si­kerül még szellemesen is — ez a poli­tikusi pálya tömbökből összeálló fundamentuma. Enné! már csak az a fontosabb, hogy saját pártja irány­vonalával mindig értsen egyet. Ebből azért lassan összeáll az ide­ális magyar politikus: harmincas, jó­képű férfi, szókinccsel és beszéd- készséggel megáldva, pártjának ve­zetőit fenntartás nélkül tisztelve úgy igazodik a magyar valósághoz, ahogy kell. Hát nem tökéletes? Csak kérde­zem . . . Hámori Zoltán V __________________________/

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents