Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

4. oldal, 1993. május 21. MEGYEI KÖRKÉP • A IV/B osztály egyik csoportja magyar írásbeli közben. Érettségi a Móricz-gimnáziumban A hét végén mint minden középiskola, a tiszakécskei Móricz Zsigmond Gimnázium is elbú­csúztatta most végző negyedikese­it. A diákok hétfőn ismét iskola­padba ültek, hogy megírják érett­ségi dolgozataikat magyar iroda­lomból. Vincze János igazgatóhelyet­testől megtudtuk, az idén hatvan­egy negyedikes diák fejezte be gimnáziumi tanulmányait a kécs­kei középiskolában. A IV/A osz­tálynak Paffén István, a IV/B- nek Lakatos Józsefné az osztály- főnöke. A végzős diákok közül összesen 35-en jelentkeztek főis­kolára és egyetemre. Három érettségiző tanuló, Szőke Ador­ján, Kalotai Levente és Gajdácsi Mária már csak az érettségi mi­att izgul, ugyanis ők már előfel- vételisként bejutottak az egye­temre. Az igazgatóhelyettes úr arról is beszámolt, hogy megvan már az elköszönő negyedikes diákok utánpótlása. Az idén több mint nyolcvanan jelentkeztek a kécskei Móricz-gimnáziumba, s hatvanöt diákot vettek fel, közülük mintegy negyvenen kécskei iskolákból ér­keztek. A tanulók egy részének je­lentkezését jó tanulmányi eredmé­nye alapján fogadták el, míg a töb­biek felvételi vizsgát tettek. ÁTADÁS UTÁN MEGTELT AZ OTTHON Elsődleges célunk segíteni! Tavaly tavasszal írta ki a megyei önkormányzat azt a pályázatot, amely Kiskunhalason a volt szov­jet laktanyából kialakított megyei pszichiátriai betegek otthona igaz­gatói munkakörének betöltésére szólt. A pályázat pozitív elbírálása alapján július elsejétől Vanyiska Jánosné, a városi egyesített szociá­lis intézmény akkori vezetője ke­rült az új megyei létesitmény élére. — Az első néhány hónap na­gyon nehéz volt számomra, mert a városi intézmény működtetését de­cemberig végig kellett vinnem, s mindkét hely teljes embert igényelt volna. Ez év januárjától azonban már teljes erőbedobással a megyei intézményben tevékenykedem. Február 20-án volt az épületegyüt­tes műszaki átadása, de a felszere­lések még hiányoztak. Ugyanis csak a január 28-ai megyei közgyű­lés hagyta jóvá a 28 millió forint­nyi első ^beszerzéshez biztosított keretet. Április elsején, egy nap alatt telepítettük be az összes ápol­tat a MÁRIS holland—magyar szeretetszolgálat autóbuszával - mesél az igazgatónő a nem is olyan régmúlt kezdetekről. — Munkatársai egy része a Nyúl utcából jött ide dolgozni, s úgy öt­ven körüli a kórházból átkerültek száma. A városban úgy hirlik, hogy neheztelnek Önre ezért egy kicsit! Munkaerő-csábításról szó sincs. Nem adtam dolgozóimnak csak 500-1000 Ft-tál több fizetést, mint amennyit a kórházban kap­tak. Mindannyian felmondással jöttek el — kivéve a főápolót és a pszichiátert, őket valóban én kér­• Vanyiska Jánosnc, az intézet igazgatója. tem ki —, s hosszú gondolkodási időt, többszörös megbeszélést hagytam dolgozóimnak. Nem igaz, hogy magas bérekkel csábítottam őket. Ez a 17 000 Ft-os intézményi átlagbérből is kitűnik, amely egyál­talán nem magas, főleg akkor, ami­kor ebben a diplomás emberek stá­tusai is benne vannak. A nagyobb csábítást inkább a - törvényben is megfogalmazott napi hatórás munkarend jelen­tette, ami heti 30 óra. Nem voltam olyan helyzetben, hogy azt a rend­kívül jó szakembergárdát, amely jelenleg intézményünket jellemzi, ne vegyem fel. — A pszichiátriai betegek külö­nösen nagy figyelmet érdemelnek. Hogyan sikerül a folyamatos sze­mélyes kapcsolattartás? —- Sajnos, a megismeréshez még idő kell. Az ápolóknak eddig nem volt idejük arra, hogy tanulmá­nyozzák egyenként az ápoltak kór­előzményeit. Úgy érzem, jó fél év kell, míg összeszokunk. — Önök megyei intézmény. Ho­gyan kerülnek ide az emberek, való­ban megyei helykijelöléssel? — Természetesen. Ha valakinek a családjában pszichiátriai beteg van, a bíróság által kijelölt gond­nok kezdeményezheti az illetékes önkormányzaton keresztül a me­gyeihez az otthonban való elhelye­zést. A megyei önkormányzat idő­rendben iktatja, mi pedig folyama­tosan jelentjük az esetleges ürese­déseket. Eddig 5-6 év volt a vára­kozási idő, s sajnos, egyelőre nem várható, hogy csökkenni fog, mert a várakozókkal már a leendő épü­letek is feltölthetők lennének. — Lassan egy éve tevékenykedik az otthon élén. Hogyan értékeli ezt az időt? — Amikor megnyertem a pályá­zatot, nem gondoltam, hogy ekko­ra erőfeszítésre lesz szükségem. Még bőven van mit csiszolni, még­is úgy érzem, s talán nem hangzik nagyképűen, hogy nem érdemte­lenül nyertem meg. Tízéves gya­korlatban és a gazdálkodásban el­töltött idő alatt helyzeti előnyt kaptam az élet iskolájától. Igaz, ez az intézményvezetés más, mint az előző, sokkal jobb személyi feltéte­leket biztosít. Nem vagyok azon­ban teljesen elégedett, mert nagyon kevés az az idő, amit a betegekkel töltök el. Sokkal többet szeretnék. Az intézményben eltöltött egyetlen perc sem múlik el bennem és kollé­gáimban nyomtalanul — mosolyo- dik el végül beszélgetőtársam. Sz. Huber Helga A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Keresztül Sokan emlékeznek még arra a közlekedési tragédiára, amely a múlt év július 6-án, délelőtt tíz óra körül történt az M5-ös út és az 50-es számú főútvonal keresztező­désében, illetve találkozásánál. Az úgynevezett lajosmizsei út ugyanis nem keresztezi az M5-öst, csupán abba fut bele. Itt történt a tragé­dia, amelynek során életét vesztet­te a gépkocsi vezetője, a felsőlajosi N. Péterné és édesanyja N. Béláné. A kocsiban ugyancsak utasként helyet foglaló, csecsemőkorú N. Viktória szerencsére, csak köny- nyebb sérüléseket szenvedett. Miért következett be ez a bal­eset, kit, milyen mértékben terhel ezért a felelősség? Ezekre a kérdé­sekre már a bíróság adott választ. Az első fokon eljáró büntetőtanács azt állapította meg, hogy a Buda­pest felől Kecskemét irányába ha­ladó és D. K. Skenderski bolgár állampolgár által vezetett teherau­tó éppen akkor tért át figyelmetle­nül a belső forgalmi sávból a kül­sőbe, amikor az N. Béláné által vezetett Lada odaért, s a teherautó jobb elejével meglökte a Lada bal hátsó sárvédőjét. Emiatt a sze­mélykocsi a jobb oldali útpadkára, majd onnan vissza, a bal oldali sávba sodródott, s ott összeütkö­egymáson zött a Budapest felé mintegy nyolc­van kilométeres sebességgel hala­dó görög kamionnal. Az ütközések sorozata azonban még nem fejeződött be. A kereszt­be fordult Ladába ugyanis — igaz, csak kis sebességgel — egy sze­mélygépkocsi is beleszaladt. Mind­ezek következtében a két asszony kiesett a Ladából és olyan súlyo­san megsérültek, hogy a helyszínen életüket vesztették. Á bolgár gép­kocsivezető észlelte a balesetet, meg is állt, de csak azért, hogy megnézze, milyen sérülés keletke­zett járművén. Ezután visszaült és elhajtott. Csak mintegy négy kilo­méterrel arrébb tartóztatta fel a baleset egyik szemtanúja, aki kö­vette. Az elsőfokú bíróság D. K. Sken- derskit halálos közúti baleset gon­datlan okozásának vétségében és se­gítségnyújtás elmulasztásának a ve­szélyhelyzetet előidéző által elköve­tett bűntettében találta bűnösnek és ezért két év hat hónapi börtönre ítél­te, négy évre eltiltotta a közúti jár­művezetéstől, s az országból kiuta­sította. Két társát, akik kísérőként szintén a teherautóban utaztak, se­gítségnyújtás elmulasztásának vét­sége miatt 150-150 napi tétel pénz- büntetésre ítélte, egy napi tétel ösz­szegét 200 forintban állapítva meg. Az ítélet ellen az elsőrendű vádlott és védője fellebbezett, felmentést kérve (a kísérőkkel szembeni ítélet jogerőre emelkedett). A fellebbviteli tanács megváltoz­tatta az első fokú ítélet Skenderskire vonatkozó részét. Az elsőrendű vádlottat felmentette az ellene halá­los közúti baleset gondatlan okozá­sa miatt emelt vád alól. Megállapí­totta ugyanis, hogy a sértettek — a balesetben elhunyt két asszony — a bolgár teherautóval történt ütközés során sérülést nem szenvedtek. Ha­láluk akkor következett be, amikor az úttesten átsodródva a görög ka­mion elé kerültek és a nagyerejű üt­közéstől kirepültek a Ladából. A másodfokú bíróság — szakértői véleményekre is támaszkodva—azt állapította meg, hogy egyikőjük biz­tonsági öve sem volt becsatolva. Márpedig, ha ezt a szabályt betart­ják, akkor még csak életveszélyes sé­rülést sem szenvedtek volna. Mindezekre tekintettel a bolgár gépkocsivezetőt mint említettük — felmentették az első vádpont alól és csak a segítségnyújtás elmulasztá­sa miatti bűnösségét állapították meg. Büntetését kilenc hónapra mérsékelték, a mellékbüntetések ki­szabását mellőzték. Ugyanakkor kötelezték a bűnügyi költség ráeső részének megfizetésére. Áz ítélet jogerős. Gál Sándor Mikor kell fizetni • •• rr f • a jovo évi tankönyvekért? Jóllehet még az idei tanév sem ért véget, máris gondot okoz a követke­ző, legalábbis a tankönyveket illető­en. A tankönyvforgalmazásban uralkodó kaotikus állapotokról és az elrémítő tankönyvárakról már egy korábbi számunkban beszámol­tunk. Most arra keressük a választ, hogy a jövő évi tankönyvek árát, zömmel egy-kétezer forintnyi össze­get mikor kell kifizetni? A kérdést egy solti olvasónk tette fel, aki ne­hezményezi, hogy az ő iskolájukban — állítása szerint—az idei tanév vé­géig ki kell fizetni a jövő évi könyve­ket. Mivel az érintett iskola nevét nem kaptuk meg, mindkét solti isko­lában érdeklődtünk a dologról. Ali. Rákóczi Ferenc Általános Iskolá­ban nem tudnak ilyen kötelezettség­ről, bár a tankönyvek megrendelésé­vel foglalkozó pedagógussal nem si­került beszélni, mert tanulmányi szabadságon van. A Véesey Károly Általános Iskolában valóban kér­nek már pénzt a jövő évi könyvekért, tudtuk meg Gulyás Miklósnétól, a tankönyvügy bonyolítójától, de en­nek az a magyarázata, hogy a forgal­mazó cégek folyamatosan, utánvét­tel szállítják májustól augusztusig a könyveket, amiért az iskolának fi­zetnie kell. A helyi önkormányzat nem tud az idén támogatást adni a tankönyvekre, így kénytelenek előre kérni a szülőktől a pénzt, de nem egy összegben, hanem két részletben. (Az iskolának ugyanis június 15-ig, be kell fizetni az első, szeptember 15- éig pedig a második részletet.) Ez a megoldás egyébként a szülői érte­kezleten történt megállapodás ered­ménye, fűzte hozzá Gazsi József igazgatóhelyettes, aki azt is megje­gyezte, hogy a tankönyvek beszerzé­se valójában nem is az iskola felada­ta lenne. Felvállalását a szülők és a gyerekek érdekében tették. Hasonló célból tervezik a következő évre a féláras használt könyvek árusítását is. A tankönyvárak befizetésének mikéntjéről érdeklődtünk több is­kolában is. A válaszok általában egyértelműen a tankönyvforgalma­zó vállalatok monopolhelyzetét és az iskolák kiszolgáltatottságát bizo­nyítják. Pontosabban ez azt jelenti, hogy megszűnt az utólagos elszámo­lású, visszáruzási lehetőség, illetve bizományosi rendszer. Az iskola szerződést köt a forgalmazó céggel, melynek értelmében — a cég adta kedvezménytől függően—egy vagy két részletben fizeti ki a kiszállított tankönyveket. B. E. Ásatások Kiskunmajsán • kutatóárok. Két hete kezdődtek Kiskunmajsa keleti határában az ásatások, az egy­kori Majossaszállása nevű település területén. Az eddigi munkálatok so­rán már több középkori sírra buk­kantak, amelyekből az eddig előke­rült legértékesebb lelet, egy rézcsat. Kő, és téglatörmelékek bizonyítják, hogy ott állhatott a hajdani település temploma is. Kiskunmajsán egyéb­ként nem ez az első ásatás, hiszen egykoron Frech’ Miklós majsai ta­nár vezetésével, már bronzkori lele­teket gyűjtöttek össze. 1936-ban Lerner István, aki szintén majsai ta­nár volt, irányította az ásatásokat, ő a Majsától nyugatra eső területeken tárt fel avar kori sírokat. Elbeszélé­sek szerint 1932—33-ban, Móra ta­nár úr is végzett Majsán kutatómun­kát. (Kép és szöveg: Tapodi Kál­mán.) A FORMA—1 VILÁGA Monaco — a legendák köre HETI SOROZATUNK • Egy kanyar, nézőkkel. A Monaco Nagydíj nem egysze­rű utcai versenypályán folyik: a szalagkorlát minden méteréhez történetek kapcsolódnak. Halad­junk körbe Monte-Carlóban, a Forma—1-es versenypályán . . . A rajt-célegyenest Álbert Boule- vard-nak hívják. A rajtvonal bal oldalán bíbor szőnyeggel borított lépcső vezet III. Rainer herceg pá­holyához, ahol a futam után őfel­sége átnyújtja a díjakat. Néhány méterrel távolabb található a Mo­nacói Autóklub székháza, amely az első ízben 1929-ben indított ver­seny gazdája. Azon a versenyen egy angol versenyző, William Glo­ver diadalmaskodott, aki a máso­dik világháború alatt Franciaor­szágban angol titkosügynökként dolgozott. Glovert később Párizs­ban letartóztatták és kivégezték. A boxutca is az I. Albert Boule- vard-on található. Az első kanyart St. Devote-nak nevezik. A Monaco védőszentjé­nek állított kápolna után kezdődő kanyar több híres balesetet látott már: 1980-ban Derek Daly itt szállt fel, hogy két méter repülés után saját csapattársa autójára es­sen. A kanyart elhagyva a Beau Ri­va ge-ra érnek az autók. Bal olda­lon a Chatman bár látható, ez előtt esett ki Nigel Mansell 1984-ben, biztosan vezetve a mezőnyt. A Chahamot a tulajdonosa után „Rosie kocsmájaként” ismerik, és nemcsak a Monaco Nagydíj ide­jén, hanem a Monte-Carlo Rally alatt is özönlenek ide a vendégek. Rosie kocsmájával szemben óriási tévéképernyő áll. 1991-ben Ayrton Sennanak állítólag arra is jutott ideje, hogy néha egy-egy pillantást vessen a második helyért csatározó Prostra és Mansellre. Egy gyors balkanyar ékszerbol­tok sora előtt vezet el, majd a Ho­tel de Parishoz, Monaco legelőke­lőbb szállodájához érkezünk, amelynek teraszáról, ablakaiból nagyszerűen követhető a verseny, de a szobákat már évekre előre lefoglalják ... A jobb oldalon áll a Casino, amelyről Monte-Carlo legalább annyira nevezetes, mint a nagydíjról. A Casinóba csak akkor engedik be az embert, ha ruházata megfelel a szigorú öltözködési nor­máknak, de a „magántermek” ak­kor is zárva maradnak az alkalmi vendégek előtt. A Casino térre éjjel nem hajthat be mindenki: a rend­őrök csak a Rolls Royce-okat, a Ferrarikat, a Lamborghiniket en­gedik tovább. Ez az a hely, ahol a státusszimbólum belépőjegyül szolgál. A Casino térről a Mirabeauig — mintegy 200 méteren — a For­ma—1-es autók 150 km/órás se­bességre gyorsulnak. Itt találhatók Monte-Carlo legnevezetesebb éj­szakai mulatói, Rampoldi étterme, ahol már az asztal lefoglalása is komoly siker, az X klub, ahová a portás kizárólag helyi, vagy nem­zetközi hírességeket enged be és a Tip Top, amely mindenki előtt nyi­tott, aki talál magának helyet. Kis autót nem tanácsos a Tip Top kö­zelében hagyni, mert lehetséges, hogy a tulajdonos négy székre ál­lítva látja viszont járművét. James Hunt egy alkalommal szó szerint majdnem „beesett” a Tip Topba: 1975-ben kévésén múlott, hogy nem szállt be a bárba — verseny­autójával együtt. A következő kanyar a Loewes Hotel hajtű: 1982-ben, az esőben itt csúszott ki Riccardo Patrese ar utolsó körben. Minthogy veszélyes helyen állt, a bírók visszatolfák a pályára és az olasz versenyzőnek sikerült a lejtőn beindítania a kocsi motorját. Ezután jött a meglepe­tés: az élen haladó két versenyző­nek, de Angelisnek és Pironinak elfogyott a benzinje — és Riccardo megnyerte a futamot! A lejtőnek a Portier-kanyarnál van vége, innen a versenyzők a hi­res alagúton haladnak tovább. Itt történt az a karambol, amellyel Ayton Senna 1988-ban kiengedte a kezéből a győzelmet. A brazil ver­senyző olyan mérges volt, hogy ki­ugrott az autójából és a közelben fekvő bérelt lakásába távozott. Az alagútból 280-nal szágulda­nak ki a napfényre az autók. Erős fékezés után a kikötőben folytat­ják az utat — de Alberto Ascari és az ausztrál Paul Hawkins egy-egy alkalommal a kikötő vizében fejez­te be a versenyt. Az autók megke­rülik a nyitott úszómedencét, majd a gáztartályokról elnevezett hajtű visszafordítja őket az I. Albert Boulevard-ra. Ebben a kanyarban karambolozott Jack Brabham, 400 méterrel a verseny megnyerése előtt. Nem messze innen fejeződik be a 3,3 kilométeres kör — a legen­dák köre. Tóthmátyás Tibor (Vége) VENDÉGSÉGBEN A SZAKMÁRIAK Szakmár község képviselő-testülete, az általános iskola igazgatója és Tóth Jenő polgármester nemrégiben tért ha­za négynapos németországbeli látoga­tásáról. A szakmának testvérközségü­ket, Theilheimt keresték fel azzal a cél­lal, hogy a partnerkapcsolatot tovább szélesítsék. Az ismerkedés még 1989- ben történt, amikor a szakmán focicsa­pat a németeket látta vendégül egy ba­rátságos meccs erejéig. Azóta már a visszavágó is megtörtént, a most kiuta­zó küldöttség az óvodai, iskolai együtt­működést látná jónak, valamint a tűz­oltókapcsolat tartását, az is elképzelhe­tő, hogy a szakmári néptáncosok jövő­re a testvérközség utcáin ropják táncu­kat, a település 900. évfordulóján. MOZI, KTV, IKTV KECSKEMÉT, a mozik műsora. Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: A TANÚ TESTE. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felüliek­nek! Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: HARAPÓS NŐ. Szí­nes, feliratos, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem aján­lott! Csalánosi autósmozi: este 9 órakor: A TANÚ TESTE. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek! KIS­KUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6, és 8 órakor: KŐ­BUNKÓ. Színes, feliratos, amerikai film. Stúdiómozi: 7 órakor: SOSE HALUNK MEG. Szines, magyar film. KTV: 06.00—10.00: KÉPÚJ­SÁG. 15.30—17.00: KÉPÚJ­SÁG. 20.00-24.00: TV 4 (II.) produkció. IKTV: 9.30: KÉPÚJSÁG—Reklám 10.30- ig. 20.00: KÉPÚJSÁG—Rek­lám. 20.30: Gyilkos nyomo­zás (USA). 22.00: KÉPÚJ­SÁG—Reklám 22.30-ig. /

Next

/
Thumbnails
Contents