Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-21 / 117. szám

2. oldal, 1993. május 21. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Mi van a kötődben? A .,kötőben", azaz a pénz­ügyminiszter-menyecske gazda­sági csomagtervéhen, nyári piros alma helyett pótköltségvetés be­nyújtása. s egyidejűleg négy nagy léptékű intézkedés szere­pel. Közülük kettő — a közal­kalmazotti bérek törvényileg is garantált rendezésének elha­lasztása és a 6 százalékos áfa 10 százalékra emelése a társa­dalmi közérzetet súlyosan rontó lépés. A másik két , falat", a szociális juttatásokban a rászo­rult sági jog elvének alkalmazá­sa, valamint a kis- és középvál­lalkozások. a bankok anyagi­környezeti feltételeinek javítása, könnyebben emészthető. Mi tette szükségessé a gazda­sági pályakorrekciót? Elsősor­ban a tervezettet jóval meghala­dó költségvetési hiány, ami im­már gazdaságunk talpraállásá nak esélyeit is szertejoszlatja. A deficit „túlsúlyában" legin­kább a remélt privatizációs be­vételek elmaradása ludas, de persze más tényezők (az ipar. a mezőgazdaság telje sít menyének további csökkenése, általában a gazdaság várt élénkülésének ké­sedelme stb.) is közrejátszanak abban, hogy komor felhők gyü­lekeznek a horizonton. Változik a gazdaságpolitika irányvonala? Bizonyos mérték ben igen. Eddig az infláció Jé kentartása, az egyensúlyi hely zet megőrzése volt a fontosak között is a legfontosabb cél. Most nem utolsósorban az IMF hangsúlyos intelmei nyo­mán — a gazdaság hanyatlásá­nak megállítása, a kis- és közép­vállalkozók mozgásterének bő­vítése kap prioritást. Elfogadtathatók-e a tervezett intézkedések a közvéleménnyel? A csomagterv részletei még nem ismertek, a különböző érdekvé­delmi és rétegszervezetek egye­lőre csak „ízlelgetik’ a keserű pirulákat. Az ellenzék berkeiben már súlyos szakmai kételyek fo­galmazódnak meg a tervezeti lé pések célirányos voltáról, a meghatározóan fontos „laikus” közvélemény pedig csupán a kö­vetkezmények és kilátások la­tolgatásánál tart. Mindenesetre a pótköltségvetés benyújtása, a „csomagbontás’’ az Antall kormány idei legnagyobb próba tételének ígérkezik. Egész biztosan csillapítaná a várható belpolitikai viharokat, ha érzékelhető lenne, hogy az újabb gazdasági megszorítások ierlie nem pusztán a lakosság véillaira kerülne; ha az államélet, a közha­talom vezérkara is rövidebhre húzná önmaga és az állami bürok­rácia nadrágsziját. Vajon az ön- korlátozás csomagterve is ott lesz a pénziig vminiszter -men vecske kötőjében? F£B Elhunyt Ritter Aladár újságíró Életének 91. évében tegnapelhunyt Ritter Aladár, a magyar újságírás do­yenje, a Magyar Újságírók Országos Szövetségének tiszteletbeli elnöke. Ritter Aladár 1903-ban született Erzsébetfalván. Először tisztviselő­ként dolgozott: 1925 óta volt újságíró. Többek közöttaTolna vármegye ésa Magyar Hírlap munkatársa, majd a Kis Újság ésa Magyar Hétfő szerkesz­tője volt. 1944-ben mint baloldali újságírót internálták. A háborít után tördelőszerkesztőként tevékenyke­dett, és az Európa Riport nemzetközi hírszolgálati iroda alapítója és főszer­kesztője volt Számos újság a Ma­gyar Hírlap, a Szabad Ifjúság, az Esti Hírlap, a Magyarország — tipográ­fiáját tervezte meg 1957 óta a MÚ- OSZ Újságíró Iskoláján tanított új­ságtervezést, és tíz éven át oktatott a nemzetközi szövetség iskolájában. Az Esti Hírlap tördelószerkesztőjeként vonult nyugdíjba. 1989-ben a Mai Nap. az első kisformátumú hazai na­pilap tervezése is az ő nevéhez fűződik. Az ojavaslatára alapította mega kor­mány 1989-ben a Táncsics-díjat, illet­ve március 15-ét a szabad sajtó napjá­vá nyilvánította. O kezdeményezte a MUOSZ Állásnélküli Újságírók Szo­lidaritási Alapítványának létrehozá­sát. Az alapítvány kuratóriumának haláláig elnöke yoít. Évtizedek óta az újságíróképzés egyik alapműve, a Ra­dies Vilmossal közösen írt L apterve­zés Képszerkesztés című kötete. A kormányfő a kisebbségi jogokról — Alapvető cél, hogy az emberi jogok mellett a kisebbségi jogok is érvényesüljenek, mert csak így van mód a nemzetközi biztonság fenn­tartására. Enélkül nemcsak a kö- zép-kelet-európai térség, hanem az egész világ stabilitása veszélybe ke­rül mondta a szimpózium szer­dai első előadásában Antall József miniszterelnök, aki a magyar kor­mány nevében köszöntötte a nem­zetközi tanácskozás résztvevőit. Antall József arról szólt: immár valóban szabadon megválasztott, független parlament láthatja ven­dégül az 1PU tanácskozását. Ele­mezte történelmi fejlődésünket, ki­térve arra, hogy az emberi, a nem­zeti és a kisebbségi jogok védelmé­ért szerény lehetőségeihez képest mindig is sokat tett ez az ország. Hazánk fő külpolitikai törekvé­seit sorra véve a miniszterelnök el­ső helyen említette a béke fenntar­tásában való részvételt. Emlékez­tette a jelenlévőket arra, hogy a totális politikai rendszerek össze­omlása után új és új veszélyek le­selkednek egész Európára, külö­nösen abból a térségből, ahonnan már eddig is két világháború indult ki. Magyarország geopolitikai helyzete eleve meghatározza, hogy célunk az európai békerendszer fenntartása. Ezért támogattuk az EBEÉ folyamatát, aktív résztvevői voltunk a Párizsi Charta előkészí­tésének és aláírásának. Az európai integráció felé haladunk, a társulá­si viszony után teljes jogú tagságra törekszünk az Európai Közösség­ben. Következetesen képviseljük azt a politikai törekvést, hogy az Amerikai Egyesült Államok ereje jelen legyen Európában, s a nem­zetközi béke, az európai biztonság garanciális elemének tekintjük a NATO tevékenységét. — Magyarország az elsők kö­zött ismerte fel teljes súlyával a jugoszláviai belső feszültségek vár­ható következményeit — folytatta a miniszterelnök. — Mindent elkö­vettünk azért, hogy e konfliktusok békésen tisztázódjanak, majd an­nak érdekében, hogy az egyre fe­szültebb helyzetet a világ érdeme szerint kezelje. Szomorúan kell megállapítanunk: sem a diploma­ták, sem a kormányzatok nem vol­tak felkészülve arra, hogy megfele­lő módon reagáljanak a délszláv válságra. Senki sem számított arra, hogy a kisebbségi jogok terén el­szenvedett sérelmek miatt olyan fe­kély keletkezhet Európának e ré­szén, amely már az egész világ fi­gyelmét felkelti. A miniszterelnök ezután az ország belpolitikai helyzetét ele­mezte, külön kiemelve, hogy a kormány külpolitikáját tekintve valamennyi számottevő politikai erő egységes állásponton van. Szólt arról, hogy a jövő évi vá­lasztásokat megelőzően az utolsó előtti kanyarnál tartanak a poli­tikai pártok. Fontosnak nevezte, hogy minden belső feszültség, politikai ellentét, versengés elle­nére fennmaradjon az ország működőképessége, fejlődőképes­sége, valamint az ehhez szüksé­ges folyamatosság. Végezetül kérte az Interparla­mentáris Unió tanácskozásának részvevőit, hogy az emberi jogok mellett ne feledkezzenek meg a ki­sebbségi jogokról. Ezek jelentősé­gét éppen a közép-kelet-európai helyzet, a Szovjetunió felbomlása után kialakuló állapotok nyoma- tékosítják. Az Országgyűlés oktatási bizottságának ülése A felsőoktatásról szóló, vala­mint a Magyar Tudományos Aka­démiáról rendelkező törvényjavas­latokat tárgyalta meg csütörtöki ülésén az Országgyűlés Kulturális, Tudományos, Felsőoktatási, Tele­vízió, Rádió és Sajtó Bizottsága. A bizottság tagjainak kérdéseire válaszolva a Művelődési és Köz­oktatási Minisztérium illetékesei arról számoltak be, hogy a tör­vényjavaslat szerint állami egyete­met. illetve főiskolát csak az Or­szággyűlés létesíthet vagy szüntet­het meg, de a törvényhozás hozzá­járulása szükséges a nem államiak működtetéséhez is. Mindezeken túl a felsőfokú intézmények szak­mailag önálló, önkormányzattal rendelkező jogi személyek, ame­lyek kizárólagos jogokkal (képzés, végzettség igazolása) rendelkez­nek. A törvényjavaslat szerint egyetem csak abban az esetben hozható létre, ha alkalmas több tudományágban és képzési terüle­ten több szakon folytatott, leg­alább négyéves egyetemi alapokta­tásra és szakirányú továbbképzés­re. Létesítésekor, illetve működése során folyamatosan rendelkeznie kell a szükséges személyi és tárgyi (könyvtár, laboratórium, kísérleti és tanüzem, műszerek) feltételek­kel. Főiskola akkor működhet, ha biztosítani tudják egy vagy több szakon legalább három évre az alapképzést. A felvételire vonatko­zóan a törvényjavaslat előírja, hogy az alapoktatásra érettségi bi­zonyítvánnyal, illetőleg azzal egyenértékű középiskolai végzett­séget tanúsító igazolással, vagy fel­sőoktatási intézményben szerzett oklevéllel lehet jelentkezni, ............. A vitás kérdések ellenére a kultu­rális bizottság a tárgyalás végén úgy foglalt állást, hogy a kormány által előterjesztett mindkét törvényjavas­lat alkalmas az általános vitára. KONFERENCIA Az állam és egyház kapcsolatáról A négy hazai nagy egyház és a Miniszterelnöki Hivatal nemzet­közi konferenciát rendez Az euró­pai államok és az egyházak kap­csolata a megváltozott világban címmel május 26. és 28. között. A budapesti tanácskozásra eddig 43 külföldi és 142 hazai személyi­ség jelezte érkezését. Vendégek várhatók Nagy-Britanniából, Ola­szországból, Franciaországból, Spanyolországból, Németország­ból, Svájcból, Oroszországból, Lengyelországból és Csehország­ból, valamint a szomszédos álla­mokból A konferencián elsősor­ban vallási vezetők és az egyházak­kal foglalkozó hivatalok, főható­ságok munkatársai vesznek részt. Erről Pálos Miklós és Lukáts Mik­lós, a Miniszterelnöki Hivatal poli­tikai államtitkárai tegnap tájékoz­tatták a sajtó képviselőit. Elhangzott, hogy a konferencia megszervezését hosszas ismeretszer- ' zés előzte meg. A tanácskozáson le­hetőség nyílik arra, hogy a nyugat­európai vendégek átadják tapaszta­lataikat az állam és az egyház kap­csolatáról, együttéléséről. A konfe­rencia elősegítheti továbbá, hogy az állampolgárok jobban érzékeljék, milyen fontos szerepet játszanak az egyházak a társadalomban, felis­merjék a tolerancia, az egymás iránti türelem és megértés, a másság elis­merésének szükségességét. A tervek szerint ebben az. évben még két kon­ferencia lesz Budapesten: a határon túli kisebbségek lelki gondozásról, valamint a kis egyházak és a tra­dicionális felekezetek közötti vitáról Nemzetiségi kerekasztal V áratlan fordulat állt be szerdán este a szlovákiai magyar politikai erők korábban egyeztetett állás­pontjában arra vonatkozóan, hogy mikor és hogyan deklarálják álláspontjukat a Szlovák Köztár­saság ET-tagságával kapcsolatos elvárásaikról. Az elmúlt két hét során elsődle­gesen került előtérbe a kérdés, mi­lyen álláspontot alakítsanak ki a magyar politikai erők Szlovákia Europa Tanács-tagságának ügyé­ben. A négypárti Politikai Egyez­tető Tanács hétfőn véglegesítette közös álláspontját és hét pontban fogalmazta meg a magyar kisebb­ség ezzel kapcsolatos elvárásait. Az erről szóló dokumentumot szerdán aláírták, de az Együttélés elnöke, Duray Miklós aláírása A Pedagógusok Szakszervezete bé­kés demonstrációt szervez június 1-jén Budapesten, tiltakozásul a közalkal­mazotti illetményelőmeneteli rendszer bevezetésének elhalasztása és a közok­tatási törvénytervezet passzusa ellen, amely a bértábla kötelező bevezetésé­nek időpontját 1995. január 1-jébcn je­löli meg. Az érdekegyeztető tárgyaláso­dul szerepel a közös nyilatkoza­ton. A nyilatkozatot szerdán este tették közzé, közvetlenül azt megelőzően, hogy csütörtökre az államfő, Michal Kovác összehívta a nemzetiségi ke­rékasztal első ülését, ahol ezt a nyilat­kozatot az aláírók elő is terjesztik. Ennek értelmében az aláírók elvár­ják, hogy a Szlovák Köztársaság kö­telezze magát a Regionális vagy Ki­sebbségi Nyelvek Európai Chartájá­nak aláírására és fogadja el az ET Parlamenti Közgyűlésének 1201-es számmal jelölt, nemzeti kisebbségek­re vonatkozó ajánlásait. A további elvárások szerint: törvényileg kell biz­tosítani a nemzeti kisebbségek anya­nyelvi névhasználatát, a helységek, közterek és utcák kisebbségi nyelve­ken való megjelölését is. A Pedagógusok Szakszervezetének tiltakozása DRAVA MENTI VÍZLÉPCSŐ Horvátország megépíti Horvátország Jugoszlávia egyik utódjának tekinti magát és éppen ezért a korábbi szerződés értelmében jogot formál a Dráva menti vízlépcső megépítéséhez. E kijelentést Predrag Sibalic, a Horvát Köztársaság Építészeti és Környezetvédelmi Minisztériu­mának munkatársa tette csütör­tökön Kaposváron, a Nemzetkö­zi Dráva Konferencia megnyitó­ján. Hozzátette: újabb környeze­ti felmérésekre van szükség, de Horvátországnak valamilyen megoldást találnia kell az energiaszükségleteik kielégítésére és az egyik lehetőség a négy Dráva menti erőmű lenne. EZ TÖRTÉNT A VILÁGRAN Horvát megoldási javaslat Zdenko Skrabalo horvát külügyminiszter egy tegnapi interjújában azt javasolta, hogy Horvátország es a maradék J ugoszlá via kölcsönösen ismerjék el egymást. — A helyzet megérett arra, hogy Szerbia és Monte­negró a fennálló határok között elismerje Horvátországot. Akkor a fennálló határok között mi fogjuk elsőként elismerni Szerbiát, Monte­negrót — azaz Jugoszláviát — jelentette ki Skrabalo a belgrádi „Politi­ka” című lap tegnapi számában megjelent interjújában. A külügymi­niszter szerint az elismerés előfeltétele a harcok beszüntetése és átfogó tárgyalások kezdése. Újabb incidens Koppenhágában Szerda éjszaka ismét összecsaptak a rendőrök a maastrichti egyez­mény elfogadása ellen tüntetőkkel Koppenhága egyik munkásnegyedé­ben. Az incidensben két rendőr sebesült meg, míg az előző, kedd esti összecsapásban 26 rendőr és 11 tüntető közölte a rendőrség szóvivője. A szóvivő elmondta: a rendőrség könnygázzal támadt a tüntetőkre, akik gyújtogattak és ablakokat törtek be. A zavargások csütörtökön a regge­li órákig tartottak. Csapatkivonás augusztus végéig Az orosz csapatok a múlt évben létrejött megállapodásnak megfelelő­en ez év augusztus 31 -éig kivonulnak Litvániából, de a jelenlétük szülte gondokról folyó tárgyalások még hosszú ideig fognak tartani. A megbe­szélések két hónap szünet után a hét elején folytatódtak Vilniusban, s a forduló lezárásaként tegnap megtartott sajtóértekezleten mindkét kül­döttség vezetője megállapította, hogy semmilyen lényeges eredményt sem sikerült elérniük. A legnagyobb ellentétet az okozza, hogy litván vélemény szerint Oroszországnak kárpótlást kell fizetnie a megszállás okozta károkért. Moszkva erről hallani sem akar, ezzel szemben fizetsé­get követel az orosz hadsereg hátrahagyott javaiért. Helmut Kohl Ankarában tárgyal Helmut Kohl német kancellár tegnap Ankarában megkezdte tárgya­lásait a török állami vezetőkkel. Miután megkoszorúzta a modern Tö­rökország megalapítójának, Atatürknek mauzóleumát, a német kor­mányfő Erdal Inönü kormányfővel és Hikmet Cetin külügyminiszterrel tárgyalt. A nap folyamán Kohl találkozik Süleyman Demirel köztársa­sági elnökkel, valamint az ellenzék vezetőjével, Mesut Yilmazzal is. Támogatást kértek a kurdok Franciaország segítségét kérte Francois Mitterrand elnöktől népe számára Masszud Barzani és Dzsalal Talabani, a két nagy iraki kurd párt, a demokrata párt és a hazafias unió vezetője. Á két kurd politikust már tavaly is fogadta a francia elnök, akinek felesége különösen tevékeny az iraki kurdok megsegítésében. Danielle Mit­terrand asszony ellen egy helyszíni látogatása során merényletet kíséreltek meg. A két kurd vezető elmondta: támogatásra van szük­ségük az iraki kurdok lakta terület infrastruktúrájának újjáépítésé­hez, és ahhoz, hogy pótolni tudják, az őket az Öböl-háború és az iraki pénzreform miatt ért nagy anyagi károkat. kon a törvénytervezet említett pontja nem kerül szóba, a parlament pedig már megkezdte a közoktatási törvény­javaslat általános vitáját. A tárgyalá­sokra ezek után már nincs mód, és úgy vélik, hogy az aláírásgyűjtés sem ered­ményes módszer. Ezért döntöttek az összehívott képviselők a békés de­monstráció eszköze mellett. FIAT TRAKTOROK AZ ÖN IGÉNYEI SZERINT • TRAKTOROK 25-130 KW MOTORTELJESÍTMÉNY KÖZÖT­TI KATEGÓRIÁBAN • KÉT- ÉS NÉGYKERÉK HAJTÁSÚ JÁRÓSZERKEZETEK • 0.4-TŐL 40 KM/ÓRA SEBESSÉGTARTOMÁNY • ALACSONY FAJLAGOS ÜZEMANYAGFOGYASZTÁS • SZŰKÍTETT NYOMTÁVÚ VÁLTOZATOK MÁR 98 CM MINIMÁLIS SZÉLESSÉGGEL • OPTIMÁLIS MŰSZEREZETTSÉG • MAGASFOKÚ KEZELŐI KÉNYELEM A ® FIAXAGRI \ ________/ M IELŐTT TRAKTORT VÁSÁROL, KÉRJEN TŐLÜNK IS AJÁNLATOT! • ARAINK VERSENYKEPESEK • KEDVEZŐ FIZETÉSI FELTÉTELEK: HITEL, LÍZING, TERMÉNNYEL VALÓ FIZETÉS • SZAKSZERŰ ORSZÁGOS SZERVÍZHÁLÓZAT • MEGBÍZHATÓ, GYORS ALKATRÉSZELLÁTÁS • KIEGÉSZÍTŐ TARTOZÉKOK SZÉLES VÁLASZTÉKBAN MAGYARORSZÁGON KIZÁRÓLAGOS FORGALMAZÓ: IKR TERMELÉSFEJLESZTÉSI ÉS KERESKEDELMI RÉSZVÉNYTÁRSASÁG KÖZPONT: 2943 BÁBOLNA, MÉSZÁROS U. 1. FIAT ÉRTÉKESÍTÉSI VEZETŐ: SLÁNICZ JÁNOS TEL.: 34/369-399, FAX: 34/369-079, TX: 224554 MŰSZAKI ÜZEM: 2942 NAGYIGMÁND, GÉPÁLLOMÁS U. 1. TEL.: 34/356-620, FAX: 34/356-601, TX: 27524 BÁBOLNA TANÁCSADÁSSAL VÁRJUK MÁJUS 28-30-IG SZERENCSEN, A HEGYALJAI GAZDANAPOK KIÁLLÍTÁSÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents