Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-20 / 116. szám
6. oldal. 1993. május 20. PETŐFI PÉPE ÍGY ÉL, ÍGY DOLGOZIK ... Statisztikai arckép az „átlaganyáról” • Létezik-e egyáltalán átlagos anya. A nemrég elfogadott magzatvédelmi törvény előkészítése és vitái kapcsán egyértelművé vált: társadalmunk — nemre, korra, ideológiai hovatartozásra való tekintet nélkül — gyermekpárti, az anyaságot értékeli, sőt nagyra becsüli. Eltérő azonban annak megítélése, hogy milyen jellegű és mértékű támogatás mozdíthatná elő leghatékonyabban az anyaság vállalását, a gyermeknevelés gondjainak enyhítését. Mindez még valószínűleg sokáig vitatéma lesz — a statisztikai „átlaganya” adatokkal megrajzolt képe azonban némi támponttal szolgál a társadalmi, szociális és szociológiai feladatok megitélésé- hez. A természetesen csak papíron létező típusmamának napjainkban 1,6 gyermeke van. A demográfiai adatok szerint ugyanis a házasságban élő nőknek mintegy 26 százaléka csupán egy, 45-46 százaléka pedig két gyermeket nevel, s a három és több gyermeket vállaló asz- szonyok aránya nem éri el a 20 százalékot sem. (A gyermektelenek kb. 10 százalékot képviselnek.) A statisztikai édesanya férjnél van — de a számok azt mutatják, hogy az anyaság és a házasság fogalma napjainkban a korábbinál jóval ^lazábban kötődik egymáshoz. Érzékelhetően terjed az élettársi kapcsolat divatja, s 1992-ben például — minden korábbi csúcsot megdöntve — az összes újszülött 15,5 százaléka már házasságon kívül született. Az anyagi gondok szinte gyermekük felnőtté válásáig elkísérik az átlaganyukákat. A legutóbbi felmérések szerint a családi költségvetést — az 1,6-os gyerekszámmal kalkulálva — több mint 13 000 forinttal terhelik meg a ki- sebb-nagyobb csemeték nevelésének (élelmezésének, ruházásának stb.) költségei. A statisztikai édesanya állandó időzavarral küzd. A háztartási teendőkre — főzés, bevásárlás, takarítás stb. — az asszonyok naponta 4,7 órát fordítanak. (A teremtés koronái 1,8 órát...) Am, ha már megérkezett a trónörökös, a háztartás időigénye 5,5, két gyerek esetén 5,7, 3 gyereknél pedig napi 6,6 órára (!) emelkedik. Napjaink fiatalasszonya ugyanakkor kereső tagja a famíliának; a munkanélküliség egyelőre kisebb mértékben fenyegeti, mint a férfiakat. Igaz, ebben közrejátszik az is, hogy átlagkeresete — még azonos végzettség, szakképzettség esetén is — alacsonyabb, mint a férfikollégáké, így a leépítések első hulláma őt rendszerint elkerüli. Ny. V. MÁV-S AJTÓTÁJ ÉKOZTATÓ Űj menetrend Május 19-én tartották Szegeden azt a sajtótájékoztatót, ahol a MÁV Szegedi Üzlet vezet őség igazgatója beszámolt a megjelent újságíróknak a magyar vasútközlekedés aktuális helyzetéről, illetve a közeljövőben történő vájtozásairól. Ezek szerint az idén a MÁV új 1993/94. évi menetrendje május 23-án, vasárnaptól 1994. május 28-áig lesz érvényben. Figyelembe véve a magyar vasút egyre súlyosbodó problémáit, a vezetőség a lakosság zökkenőmentes utazását figyelembe tartva az alábbi változásokat hozta: A belföldi járatoknál az expressz- és gyorsvonatok gyakorisága alapvetően nem változik, Budapest és Szeged között kétóránként biztosított a vonatközlekedés. Kecskemét—Kiskunfélegyháza között naponta új személyvonat közlekedik. A vonat Kecskemétről 18.57-kor indul és 19.30-kor érkezik Kiskunfélegyházára. Orosházáról . 19.25-kor induló és Szentesre 20.53- kor érkező, valamint a Szentesről 21.10-kor induló és Orosházára 22.37-kor érkező személyvonat csak október 31-éig és 1994. március 28- tól közlekedik. A Budapest Keleti pályaudvarról jelenleg 14.05 órakor Békéscsabára közlekedő gyorsvonat csak a hét utolsó munkanapján, pénteken fog közlekedni. A Kiskunhalasról 7.15 órakor induló gyorsvonat vasárnaptól sebesvonatként közlekedik, s Kiskunhalas és Kunszentmik- lós—Tass között valamennyi megállóhelyen megáll. Megszűnik a Budapestről 15.55 órakor induló kiskun- halasi gyorsvonat, de az utazóközönség igénybe veheti az ez időben közlekedő nemzetközi járatokat. A Budapest Józsefvárosról 18.25- kor induló és eddig Kiskőrösig közlekedő személyvonat vasárnaptól a munkanapokon Kiskunhalasig közlekedik. A Budapestet nem érintő átlós vonatjáratoknál (pl. Szeged— Pécs—Fonyód, Szeged—Záhony, Szeged—Miskolc) nem történik változás. A külföldi vasútközlekedésben az alábbi változások történnek: megszűnik a Kálmán Imre vonatpár közlekedése Budapest—Bukarest között. E vonat München—Bukarest rendeltetésű kocsijait a Pannónia expressz vonatpár továbbítja változatlan menetrendi fekvésben. A Balt- Orient járat szintén erre a vonalra kerül. A Pannónia expressz és a Balt- Orient vonatpárokon a belföldi utazás engedélyezett Szolnok, Mezőtúr, Gyoma, Békéscsaba—Lökösháza között. Budapest—Belgrád között új vonatpár közlekedik, a Belgrád— Malmö kapcsolatok megtartása érdekében. Hasonlóan engedélyezett a belföldi utazás a Meridián vonatpáron, amely az új menetrendben csak Budapest—Belgrád között közlekedik. Kihasználatlansága miatt megszűnik a Nesebár közlekedése. A sajtótájékoztatón még elhangzott, hogy a MÁV bérbe adja azt a nosztalgiajáratot, mely 1927- ben készült, s mind a mai napig hangulatos utazást biztosithat kirándulásokra, osztályrendezvényekre. Ezenkívül Magyarország és Ausztria között inditani akarják az ún. Gördülő Országút akciót, mely európai szinten szeretné megkönnyíteni a kamionszállítást. — so-ma — BESZÉLGETÉS A 90 ESZTENDŐS JÓZSEF ETELKÁVAL Mama ... A becéző megszólítás József Attila gyönyörű verse révén fogalommá vált. Most látom, milyen óriás ő — írta édesanyjáról a költő. De milyennek látta a Mamát, Pőcze Borbálát Attila nővére, a most 90 éves özv. Makai Ödönné, József Etelka? — Szabadszálláson született édesanyánk a falu legszebb lánya volt — mondja Etus néni, aki korát meghazudtoló frissességgel idézi a családi emlékeket. A szerelemben azonban a családnak, s neki sem volt szerencséje. Sok kérője akadt, de egyikhez sem akart hozzámenni. Inkább feljött Pestre, cselédnek. Itt ismerkedett meg apánkkal. — Róla írta Attila, hogy „ . .. félig székely, félig román vagy tán egészen azNagyapánkat ugyanis Josifu Ristának hívták. Nos, József Áron beleszeretett Pőcze Borbálába, a szerelemből házasság lett és öt gyermekük született. Két testvérünk egészen kicsiny korban meghalt, így maradtunk hárman: Jolán, Attila meg én. Apánk azután eltűnt, amit Attila viselt legnehezebben. Sokáig azzal vigasztalta magát, hogy Amerikába vándorolt és majd onnan segít bennünket. Nos, az igazság az, hogy az új világ helyett, csak Temesvárig jutott, onnan írta: „Kedves mamátok el- kergete a tik kedves kenyérkereső apátok”. Számomra is csak ebből derült ki később, hogy szüléink nem éltek jól, olyannyira nem, hogy anyánk inkább vállalta a gyerekek egyedüli nevelését, mint apánkkal az együttmaradást. Hogy miért, azt már valószínűleg soha nem tudom meg. A mama apánk távozása után került olyan lehetetlen helyzetbe, hogy kénytelen volt Attilát és engem Öcsödre, menhelybe beadni. Két évig voltak ebben a tiszazugi faluban. Találkoztak közben az édesanyjukkal? — Igen. Emlékszem egyik nyári látogatására, én éppen egy eperfa tetején csücsültem. Gombai néni, menhelyi gondozónk szólt, hogy keresnek ... Visítva rohantam Attilához: „Gyere, azt mondja kedvesanyánk, hogy itt az édesanyánk ...” Azt láttuk, hogy elválásunk óta sokat öregedett. Szegénykém, hogyne öregedett volna, hiszen éjt nappallá téve mosott, vasalt, hogy ki tudjon váltani bennünket. Két esztendei küzdelmébe került, míg ismét együtt lehetett a család. Tudtak súlyos betegségéről? — Nagyobbacskán igen . . . Attila reménykedett a csodában, mindent megtett a Mamáért. Szenet, fát lopott, vizet árult, szatyrot cipelt — küzdött érte. De tulajdonképpen a legnehezebb kamasz- korban döbbent rá, hogy árvák lettünk. Mert akkor még egyikük sem tudta, hogy apánk Romániában új családot alapított, sőt féltestvérünk is született. — Nagyon nehezen viseltük a Mama elvesztését. Attila később, még felnőtt korában is gyakran visszatért gyermekkori fájdalmára: „Még gyermek voltam, amikor hallottam, hogy mások is írnak verseket, és hogy azok nagy emberek. Anyám kis, alacsony termetű, törékeny asszony volt. Nagyon szerettem. Es azért szerettem volna költő lenni, mert a költők nagy emberek, és úgy éreztem, hogy akkor segíthetek édesanyámon, a nagy ember még a szatyrot, kosarat is könnyebben cipeli...” — írta. — szabó — Ferenczy Europress MÓDOSULT A BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV Börtön, közmunka, pénz A magyar Országgyűlés még 1993. március 2-án fogadta el a BTK módosításáról szóló előterjesztést, s ezzel alapjaiban változtatta meg az 1978-as büntetőtörvénykönyvet. A változtatás, a korszerűsítés már korábban megkezdődött, hiszen olvasóink előtt is ismeretes, hogy az új parlament eltörölte a halálbüntetést, megszüntette a közveszélyes munkakerülés bűntettét. Az új novella továbblépett és általában a büntetések humanizálása, az „európaiság” felé vette az irányt. Enyhébben fogja fel például a visszaesés fogalmát, megszüntette az enyhítőszakasz kivételességét, szélesítette az önállóan alkalmazható mellékbüntetések körét. Az új büntetőtörvénykönyv 1993. május 15-én lépett hatályba. Megkerestük dr. Dávid Benedeket, a megyei főügyészség büntetőhelyettesét, s arra kértük, röviden tájékoztassa olvasóinkat a változások lényegéről, mindenekelőtt a konkrét módosításokról. Elmondta a főügyészhelyettes, hogy május 15-étől három főbüntetést ismer a BTK: a szabadság- vesztést, a közérdekű munkát és a pénzbüntetést. A szabadságvesztés alsó határa egy nap —„ korábban ez három hónap volt. Új büntetés a közérdekű munka, amely abban különbözik az eddig érvényben volt javitó-nevelő- munkától, hogy nem korlátozza az elítélt személyi szabadságát. A pénz- büntetés legkisebb mértéke 500 forintra, a felső határa pedig 3 millió 600 ezer forintra emelkedett. Mindenképpen figyelemre méltó vonása az új törvénykönyvnek, hogy május 15-étől nem évül el — a háborús és népellenes bűncselekmények mellett — az emberölés súlyosabb eseteinek (például a különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésnek), az emberrablásnak, a terrorcselekményeknek, a légi jármű hatalomba kerítésének a büntethetősége. Meg kell jegyezni—hangsúlyozza dr. Dávid Benedek —, hogy az emberrablás tényállása korábban ismeretlen volt a BTK-ban, amelynek alapesetét május 15-étől kettőtől nyolc évig terjedhető szabadságvesztéssel fenyegeti a törvény. Ugyancsak új a jogosulatlan adatkezelés és a különleges személyes adatokkal való visszaélés. De ide sorolható a nemzeti jelkép megsértése is, amelyet az követ el, aki nagy nyilvánosság előtt a Magyar Köztársaság Himnuszát, zászlaját vagy címerét sértő, illetve lealacsonyító kifejezést használ, vagy más ilyen cselekményt követ el. Áz új tényállások között kell megemliteni a közveszéllyel fenyegetést is (páldául bombariadó). Ide tartozik az adó- és társadalom- biztosítási csalás. Büntetendő a Munkanélküliek Szolidaritási Alapjába befizetendő munkaadói és munkavállalói járulékfizetési kötelezettség megszegése és a társadalombiztosítási, egészségbiztosítási vagy nyugdíjjárulék-fizetési kötelezettség megszegése is. Átalakult a kábítószeres bűncselekményekkel kapcsolatos szabályozás. Természetesen továbbra is büntetendő — méghozzá szigorúan — a kábítószer készítése, megszerzése és forgalmazása, de nem büntetendő az, aki saját használatára csekély mennyiségű kábítószert termeszt, előállít, vagy fogyaszt, feltéve, ha gyógykezelésnek vetette alá magát. Szigorú büntetés vár viszont a hatóság, vagy a hivatalos személy megsértőire — az eddigi egy év helyett kettővel büntetik az alapesetet. De ha a cselekményt nagy nyilvánosság előtt követik el, a büntetés három év is lehet. Végül megemlíti dr. Dávid Benedek az önbíráskodást. Ennek korábbi büntetési tétele egy évig terjedő szabadságvesztés volt. Május 15-étől viszont a büntetési tétel felső határát ötszörösére emelték, vagyis öt év szabadságvesztés lehet a maximum. Olvasóinknak nem kell magyarázni, hogy mi az önbíráskodás. Elegendő talán, ha utalunk az utóbbi időben gyakorta emlegetett adósságbehajtó „vállalkozókra”. Amint említettük is, természetesen nem ismertettük a BTK új szabályozásának teljes skáláját. De az elmondottakból érzékelheti az érdeklődő, hogy a jogalkotót az vezette, hogy a módosítás ne öncélú legyen, hanem megteremtse a szükséges és kívánatos összhangot a társadalmi értelemben vett bűn és annak büntetése között. Gál Sándor KEREKEGYHÁZA NAGYKÖZSÉGI ÖNKORMÁNYZAT polgármesteri hivatala értesíti a város, nagyközség, község lakosságát, hogy Kerekegyháza nagyközségben 1993. évben az alábbi időpontokban lesznek a vásárok megtartva: április első szombat: ápr. 03. oák., május negyedik szombat: május 22. oák., július első szombat: júl. 03. oák., szeptember első szombat: szept. 04. oák., október harmadik szombat: okt. 16. oák. A vásárokra vészmentes helyről mindennemű állat felhajtható. 2304 ( TELEFAX: 76/481-386 ) TOMPA ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET AZ ALÁBBI ÜZLETEINEK BÉRBEADÁSÁRA: Tompa 13. sz. bolt-kocsma (Cifrakapu) (53. sz. főútvonal mellett); 32. sz. hal-zöldség bolt (Rákóczi u. 15.); Kisszállás 36. sz. Tüzép-telep (Felszabadulás u. 6.); 12. sz. Stop csárda (53—55. sz. főútvonal kereszteződésében); Pályázatokat az áfész elnökének kérjük megküldeni (Tompa, Kossuth u. 2.). Több pályázó esetén a versenytárgyalás időpontjáról a pályázókat írásban értesítjük. 2091 Magyar—német készházgyár keres területi képviselőket Jelentkezés: kézzel írt önéletrajzzal. Cím: ARTEC HAUSBAU 9700 Szombathely, Pf. 319 2305 Kereskedők, figyelem! Fűzőszabású topok kaphatók a készítőnél. Ballószög, Katona u. 17. Hétfőtől péntekig 13—16 óráig. 1503 A Salgótarjáni Síküveg Gyár kihelyezett lerakata az Üvépnél Síküveg minden méretben és vastagságban, reklámáron. Kecskemét, Máriahegy 419. . Tel./fax: 76/482-252 . Az Üvép-szerelvénybolt ajánlata: • • ■ ■ — gázkazánok, fali fűtők, — konvektorok, radiátorok, rozsdamentes és • • • ■ ■ ■ zománcozott mosogatók, — csaptelepek, fittingáruk • • ■ ■ nagy választékban kaphatók, Kecskemét, Máriahegy 419. • • ■ ■ Tel./fax: 76/482-252 2225 • ■ ELADÓK szekrénysorok, heverők, rekamiék, asztalok, székek, fotelok, sarokülö, két-három ajtós konyhaszekrények, telefon-, tv-asztalok, fotelágyak, garnitúrák, csillárok, gáztűzhely palackkal, elöszobafal. Kecskemét, Hosszú u. 20. 1552 Autósbolt végkiárusítása 30—50% kedvezménnyel! Kecskemét, Március 15. u. 58., 16. számú garázs. (Megközelíthető: a Lóverseny u. felöl.) 2106 NADRÁGVÁSÁR! Színes vászonnadrágok nő-, férfi-, bakfisméretben és ballagónadrágok termelői áron (980 Ft-tóll). Május 21-én, Kecskeméten, az Erdei Ferenc Művelődési Központban, 9—17 óráig. Ismét Kecskeméten a kaposvári „VÁNDOR TÚRI” Bálásruha-vásárt tartunk 1993. május 21-én, 9—17 óráig, az Erdei Ferenc Műv. Központban. 2105 A MATKÓI Mezőgazdasági Termelő és Szolgáltató Szövetkezet eladásra felkínálja kikelt állapotban lévő gyökér—sárgarépa vegyes véleményét 1993. november 1-jéig történő művelésre és hasznosításra 25 OOO,— Ft/hold egységáron A vélemény értékesítése 1993. május 21—22-én, reggel 8 érakor, a szövetkezet központjában történik. Telefon: 481-521 Vadász-, horgász-, íjász- és fegyver- NIMRÓD szaküzlet Horgászfelszerelések, légfegyverek, önvédelmi fegyverek, gáz-riasztó pisztolyok, golyós és sörétes vadászfegyverek bővült választékával várja vásárlóit. Hétfőtől péntekig 9—18 óráig, szombaton 9—12 óráig. Kecskemét, Hornyik J. krt. 4. Tel.: 76/328-285 VILLANYT SZERETNE? Villamoshálózatépítés, villanyszerelés, telephelyek komplett villamosítása. HIDÉVI MIHÁLY 6346 Sükösd, Petőfi u. 182. Tel.: 79/363-181 2096 A Papirusz Kft. óriási tapétavásárt tart csak egy napig, Kiskőrösön, a művelődési ház földszintjén, 1993. május 21-én, pénteken, 9—18 óráig. Rendkívül olcsó árainkról győződjön meg személyesen! 2211 Élelmiszer tárolására alkalmas, megközelítőleg 50 m2 területű helyiséget bérelnénk Kecskeméten. Várjuk mielőbbi jelentkezését. Címünk: Woif Hungária KKT. 9027 Győr, Heesepuszta II. 2394 A mamáról — prózában
