Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-04 / 102. szám
6. oldal, 1993. május 4. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC A LEGNAGYOBB BÜNTETÉS: TÍZEZER FORINT Ki vigyázzon a munkavállaló egészségére? Posztsztálinista találmány — nincs rá szükség! Ilyen nézettel is találkozik, aki az üzemegészségügy témakörébe napjainkban bepillant. A munkahelyi ártalmakat, a maradandó egészségkárosodást leghatékonyabban ebben a szolgáltatási formában lehet megelőzni, vallják mások. Nyugaton is létezik. Ki vigyázzon ezután a privatizált üzemekbe átkerült munkások egészségére? Mi lesz az üzem- egészségügyben foglalkoztatottakkal, a munkahelyi rendelők felszerelésével? A napokban erről beszélgettünk dr. Nagy Istvánnal, a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság üzemorvosával, dr. Al- mási Jánossal, a KEFAG vállalkozásvezetőjével és Lestyán Jánossal, ■ az Országos Munkavédelmi és . Munkaügyi Főfelügyelőség. Bács- Kiskun megyei felügyelőségének igazga tóhelyettesével. Sürgős rendezést Az új cégtulajdonosoknak munkavédelmi vizsgát kellene tenniük, ám ezt legtöbbjük elmulasztja. A megyei munkavédelmi felügyelőségnek mindössze tizenhárom felügyelője van, nem győzik az ezrével keletkező vállalkozásokat ellenőrizni. Azt sem, hogy az alkalmazottak átestek-e a kötelező alkalmassági vizsgán, részt vettek-e időszakos orvosi ellenőrzésen. Ha mulasztás történt, a felügyelőség maximum tízezer forintra büntetheti a tulajdonost. Ellenőrzéskor előírhatják mindezek pótlását a vállalkozóknak, de a tapasztalatok szerint nem sok foganatja van. Az új cégtulajdonosok a talpon maradásra, a profitra Összpontosítanak. Az alkalmazottak örülnek, hogy van munkájuk, nem hogy a munkavédelmi hiányosságokat forszíroznák. Ha mégis megesik, hogy „követelőznek", az utcán találhatják magukat. A beszélgetés résztvevői szerint sürgősen rendezni kellene a munkavédelem ügyét. A törvényjavaslatot elkészítette már a kormány, de félő, hogy a sok más egyéb téma között háttérbe szorul a parlamentben. A halogatás előreláthatóan súlyos következményekkel jár. A KÉFAG-nál az átalakulás Során eddig mintegy ötszáz korábbi dolgozó vállalkozó lett. Ugyanazt a vibrációs ártalmakkal járó munkát végzik, mint korábban, de most már közvetlenül a saját zsebükre dolgoznak. Régebben részt vettek a kötelező orvosi ellenőrzéseken a kitűnően felszerelt saját üzemi rendelőkben. Most, a cég nagylelkűségének köszönhetően, változatlanul idénybe vehetnék a rendelő szolgáltatásait, de alig akad az új kisvállalkozók közül, aki él a lehetőséggel. Akik mégis eljönnek az ellenőrzésekre, azoknak az állapota bizonyítja: a munkavédelmi előírások be nem tartása, önmaguk túlhajszolása veszélyesen rontja az egészségüket. A KEFAG már nincs abban a helyzetben, hogy az üzemorvos javaslatára átmenetileg vagy végleg más munkakörbe helyezze ezeket a motorosfűrész-kezelőket, nehéz- gépkezelőket. Ha emberek tömegei alkalmassági vizsgálat és rendszeres üzemorvosi ellenőrzés nélkül dolgoznak, kizárva a megelőzés lehetőségét, könnyű kiszámítani: ez hosszú távon a betegek számának, a társadalombiztosítás és az állam terheinek növekedéséhez vezet, a családok gondjairól már nem is beszélve. Bármely szakmát Kormányszinten olyan ígéret hangzott el, hogy az üzemegészségügyet a megalkotandó új munkavédelmi törvényben teszik majd új helyére. Dr. Nagy István elmondta: nagyon bizonytalannak érzik a helyzetüket. Az 1984-ben létrehozott rendelő — a KEFAG nem sajnálta rá a pénzt — az egyik legjobban fölszerelt üzemorvosi rendelő a megyében. Ma már bármely szakmát képesek kiszolgálni. A vállalati létszám csökkenése miatt nem tudják kihasználni a kapacitásukat. Megtörténhet, hogy az új formában — július l-jén részvénytársasággá alakul a KEFAG — a tulajdonosok szabadulni akarnak majd a rendelőtől, amely csak viszi a pénzt, kihasználatlanul. Ök szívesen vállalnák más cégek dolgozóinak kiszolgálását is, de ennek nincsenek meg á jogszabályi keretei. Ha például egy kft. igénybe venné a rendelő szolgáltatásait, erre ingyen nyilván nem kerülhetne sor. Viszont a tb.-járulé- kot is teljes összegében kellene fizetnie az alkalmazottai után. Tisztázni kellene mielőbb a finanszírozás kérdését. Meggyőződése szerint lehetővé kellene tenni a megalkotandó jogszabályokban, hogy az üzemorvosi rendelők vállalkozásszerűen dolgozhassanak, bevételhez juttatva a fenntartóikat. Lehetővé kellene tenni, hogy a speciális szolgáltatásaikat igénybe vevő cégek arányosan kevesebb tb.- járulékot fizessenek. Ez érdekük lenne, hiszen például náluk egy helyen elvégezhető mindazon vizsgálat, amire szükség van, és sorban állás, küldözgetés nélkül, a lehető legjobb időkihasználással. Arra is föl vannak készülve, hogy kiszálljanak munkahelyekre, s ott végezzék el a szükséges műszeres és laboratóriumi vizsgálatokat. Érdekeltté tenni A fenntartó céget érdekeltté kellene tenni a fenntartásban, így vagy úgy. Dr. Almási János úgy nyilatkozott, hogy a KEFAG meg akarja tartani az üzemorvosi rendelőt, de ez nem kis költséggel jár. Egyelőre várakozó állásponton vannak, várják az új munkavédelmi törvényt, az üzemegészségügyi szolgálatról rendelkező jogszabályt. Szívesen megosztanák a rendelő kapacitását más vállalatokkal, de ezt puszta emberbarátságból nem tehetik. A laboratórium magas szintű felszereltsége, a célműszerek sok pénzbe kerültek, s a fenntartás is költséges. Meg kell találni a módját, hogyan fizessenek a szolgáltatásokért. Vagy a fenntartó;—tekintettel arra, hogy a zsúfolt szakrendelők terhein könnyít — részesüljön kedvezményben a járulékfizetésnél. A beszélgetés résztvevői nem túl optimistán keltek föl az asztal mellől. A rendelő egyik asszisztense elmesélte: egyszer elment az egyik országgyűlési képviselő fogadóórájára. Megkérdezte a honatyát: tudja-e mi is az üzemegészségügy feladata? Bevallotta, hogy nem. ígérte, hogy majd tájékozódik a parlamentben, mikorra várható a téma napirendre kerülése, s majd levélben értesíti. Ez két éve történt. A levél még nem érkezett meg. A. T. S. Egy kis üzlet, egy kis szórakozás A Lajosmizsei Kereskedők és Vendéglátók Egyesülete által május l-jén szervezett majálisnak akár ez lehetett volna a mottója: egy kis üzlet, egy kis szórakozás. Ugyanis a dús ünnepi program kisgépbemutatót és -vásárt is magában foglalt. Ott volt háti permetezőivel a kécskei Vegyépszer gyár - örültek nekik a termelők, mert tisztázódtak az alkatrész-utánpótlási lehetőségek is -, a Shadom BT. energiatakarékos szivattyút hozott el a többi közt, a kecskeméti Szerelvény, Vas-, Kis- és Nagy kér. cég kerti kapákat, fűnyírókat stb. kínált. A Kerekegyházi Takarék- szövetkezet helyi kirendeltségének dolgozói is kinn voltak —r a vezető Sikán Józsefné —, s előleg befizetése nélküli hitelt ajánlottak a vásárolni szándékozó gazdáknak. • Volt mit szemrevételezni az érdeklődőknek. Nemzetközi körben kereskednek bővítettük a választékot és egyre több gázosító és rovarirtó szert kapcsoltunk be a kínálatba. — Ehhez kiterjedt kapcsolatok szükségesek. _— Igen, jó kapcsolatunk van a szimpózium egyik rendezőjével, a Roussel Uclaf céggel, valamint a Dow Elanco- val, amely tavaly volt az egyik rendezője a kecskeméti sikeres tanácskozásnak. A gázosító szerek területén a brazil Tocelo és a francia Elf Atochemmel tartunk fenn virágzó kapcsolatot. — Hány fajta terméket forgalmaznak ? — Az árusított termékeinket három csoportba sorolnám. A rovarirtók közül elsősorban a permetező szereket árusítjuk. Itt elsősorban az egészség- ügyi rovarirtásra gondolok, hangyára, csótányra, szúnyogra ható szerekre. A másik nagy csoport a gázosítóké, ide tartozik a terménygázosítás és a talajfertőtlenítés. A harmadik csoport pedig kistermelők, farmerek által a primőr áruk előállításánál használt növényvédő szereké. — Megfizethetők ezek a termékek ? — Amit leginkább meg tudnak fizetni, azt próbáljuk bevezetni, a szakemberek számára elfogadhatóvá tenni. Mészáros János • A hét végén a GM Hungary nyitott kapu akcióban mutatta Be —az országban működő Opel-ntárka-kereskedőknél — az új Cörsákat és az új, négyajtós Astrát. Felvételünk a Tormási Kft. kecskeméti szalonjában készült az utóbbiról. Legközelebbi Autósniagazinunkban bemutatjuk az Opel új termékeit, (fotó: Gaál Béla) A cégbírósághoz igazodva A KSH Bács-Kiskun Megyei Igazgatósába az újonnan alakuló jogi személyiségű gazdálkodó szervezetek 'számjelkiadását és a számjellel kapcsolatos adatmódosításait a cégbíróság ügyfélfogadásához igazodva, 1993. május l-jétől, kedden 8 - ló, pénteken 8 I4 óráig látja el. A kecskeméti székhelyű Zephyr Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. stabilan tartja helyét a rovarirtó szerek piacán. Legutóbb két nagy partnerével, a Roussel Uclaf Environmental Health Ltd.-vei, valamint a Bábolnai Környezetbiológiai Kft.-vel Budapesten rendezett közös nemzetközi szakmai szimpóziumot. Ezen szinte minden jelentősebb piaci partnerük képviseltette magát. A kecskeméti egység nagykorúságát mutatja, hogy a kft. ügyvezető igazgatója, Bélái Gyula is az előadók között szerepelt. Az igazgató az előadások közötti rövid szünetben válaszolt kérdéseinkre. Kecskeméten sokan csupán annyit tudnak a cégről, hogy van ott a Fecske és Bem utca sarkán egy mérgeket forgalmazó kft. — A Zephyr Kft. tulajdonképpen a Kerekegyházi Dózsa Tsz. átalányelszámolásos üzemeként, Kecskeméten alakult meg, majd 1990. január ötödikén önállósodott. Mi tartozik a tevékenységi körükbe? Az alakuláskor csupán szolgáltatással és minimális növényvédőszer- forgalmazással foglalkoztunk. Az elmúlt évben a 27 millió forintos árbevételt úgy sikerült elérnünk, hogy tovább Bemutatták az új Opel kocsikat A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGYÉS CSEKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1993. május 3-án PéíY7T1CTTI vételi közép eladási A VUtiUvHl árfolyam 1 egységre, forintban angol font 135,51 136,91 138,31 ausztrál dollár 61,03 61,65 62,27 belga frank (100) 264,91 267,24 269,57 dán korona 14,16 14,29 14,42 finn márka 15,76 í 5,96 16,16 francia frank 16.15 16,29 16,43 görög drachma (100) 40,02 40,44 40.86 holland forint 48,47 48,90 49,3.3 ír font 132,44 133,74 135,04 japán yen (100) 78,16 78,76 79,36 kanadai dollár 67,98 68,68 69,38 kuvaiti dinár 287,34 290,09 292,84 német márka 54,45 54,93 55,41 norvég korona 12,87 12,99 13,11 olasz líra (1000) 58,32 58,96 59,60 osztrák'schilling (100) 774,04 780,84 787,64 portugál escudo (100) 58,83 59,38 59,93 spanyol peseta (100) 74,46 75,22 75,98 svájci frank 60,38 60,92 61,46 svéd korona 11,78 11,91 12,04 USA-dollár 86,42 87,20 87,98 ECU (Közös Piac) 106,44 107,42 108,40 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. május 3-án Devizanem véte,i közép eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 136,32 136,67 137,02 ausztrál dollár 61,55 61,70 61,85 belga frank (100) 266,48 .267,06 267,64 dán korona 14,25 14,28 14,31 finn márka 15,93 15,98 16,03 francia frank 16,25 16,29 16,33 holland forint 48,79 48,90 49,01 ír font 133,44 133,76 134,08 japán yen (100) 78,52 78,67 78,82 kanadai dollár 68,54 68,71 68,88 'kuvaiti dinár 289,56 290,25 290,94 német márka 54,81 54,93 55,05 norvég korona 12,97 13.00 13,03 olasz líra (1000) 58,63 58,79 58,95 osztrák schilling (100) 778,54 780,24 781,94 portugál escudo (100) 59,28 59,42 59,56 spanyol peseta (100) 75,14 75,33 75,52 svájci frank 60,64 60,78 60,92 svéd korona 11,87 11,90 11,93 Tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 87,05 87,25 87,45 ECU (Közös Piac) 107,11 107,36 107,61 MOGORVA MONOLÓG Egyelőre autókat bontok VAN SERTÉS, NINCS SERTÉS? Arccal a magán- gazdaságok felé Eladtam a panelházi lakásomat, és ezt a kertes házat vettem helyette némi ráfizetéssel, amikor kirúgtak a munkahelyemről. itt nyitottam meg az autóvillamosságiszerelő műhelyemet. A legalapvetőbb gépek, felszerelések, szerszámok megvoltak hozzá, hiszen régebben űztem én ezt az ipart fusiban — a barátom garázsában. Akkoriban egy bizonyos vendégkörünk is kialakult, s én nem felejtettem' el őket. Mindenkinek küldtem szórólapot, miután megnyitottam a műhelyemet. Mégis csak kevesen kerestek fel, de hát ez érthető. Az elmúlt másfél évben — amíg munkanélküli-segélyen voltam —, nem szerepeltem a piacon. Igen keservesen birtam kialakítani új vendégkörömet, réngeteg pénzt, energiát, időt öltem a reklámba és akinek először dolgoztam, önköltséget számoltam. Mostanában a mi szakmánkban is csökkent a szolgáltatásaink iránti igény, viszont növekedett a kínálat, mert sokan váltottak ki ipart a munkanélküliség miatt. Nem is maradt nekem több — talán inkább egy kicsivel kevesebb — a bevételemből, mint amennyit a volt munkahelyemen kerestem. Dolgozni viszont háromszor annyit kellett a saját vállalkozásomban. Állandóan azon törtem a fejem, hogyan csinálhatnék nagyobb forgalmat. Egy nap aztán látom, hogy a szomszédék építőanyagot hozatnak a házuk elé. Kérdem mibe kezdtek? Azt mondják, büfét nyitnak a garázsban, mert az asz- szony munkanélküli lett. Büfét, ezen a félreeső helyen?! Persze, a te vendégeidre alapozva. No, attól felkophat az állatok! De ide csődíted a fél várost — mondta a szomszéd —, ha úgy csinálsz, mint a bratyóm, a saját műhelyében. Expressz javítást is vállal, meg lehet várni, elmegy a lerobbant kocsiért, alkatrészt árusít, vizsgáztatásra felkészíti a kocsit és le is vizsgáztatja. , Mondom, ez szép, de ahhoz kellene legalább két alkalmazott, meg egy csomó újabb szerszám, felszerelés. Én meg magamat se nagyon tudom kifizetni. Ők azért csak megnyitották a büfét, jól menő kocsma lett belőle. S a vendégeim közül tényleg betértek hozzájuk sokan. Azok nem is jöttek vissza hozzám többé. Sokára kezdtem gyanakodni, hogy lecsapják a kezemről a vendégeket, a szomszéd bratyójának. Ő persze, váltig tagadja, de az egyik volt kuncsaftom kocsiját láttam náluk, a másikkal személyesen találkoztam abban a műhelyben. Nekem elég bizonyíték ez a két eset. Be kellett zárnom a rrjühelyemet. Hogy miből élek? Egyelőre autókat bontok, s a KGST- piacon árulom az alkatrészeket . . . Almási Márta Az utóbbi időben újfent olyan híresztelések kaptak lábra, hogy vészjóslóan visz- szaesett a sertéstenyésztés, ami sertéshúshiányt vonhat maga után, más forrásból pedig sertéshústöbbletről hallani. Erről és a sertéstenyésztés helyzetéről beszélgettünk Horváth Ernővel, a Hústermelést Szervező Részvénytársaság vezér- igazgatójával. — A kistermelői szektorban 35 százalékos visszaesésről beszélhetünk, de még így sem szorulunk sertéshúsimportra. Az ország mező- gazdasága alkalmas arra, hogy évente 10 millió hízósertést előállítson. Ez bőségesen elegendő a hazai sertéshúsigények kielégi téséhez és exportra is jut belőle. Tizennégy irodánkban 50 agrármenedzsert foglalkoztatunk. akik járják a falvakat. Működésünk első 5 évében 500 ezer hízósertés felnevelésére 29 sertéstelepet létesítettünk, 300 telepen rekonstrukciót valósítottunk meg. Ezek a telepek együttvéve 2 millió hízósertést tudnak évente kibocsátani. — Ehhez azonban sok egyébre is szükség van . . . — Harminchárom takarmánykeverőt bérelünk, amelyek évi másfél millió sertés takarmányszükségletét biztosítják. Á Pannonhibrid sertéstenyésztési program egymillió hízósertés előállítására alkalmas te- nyészanyagot állít elő. — A kollektív gazdálkodás ideje lejárt. Hogyan tudják a megváltozott viszonyok között érdekeltté tenni a magántermelőket a sertéshús- termelésben ? —- A kialakult versenyhelyzetben megpróbálunk a legalacsonyabb takarmányárakkal, teljes vertikumszervezéssel, hízósertés-felvásárlással és -értékesítéssel a magántermelőkhöz eljutni. Háromjelentős vágóhíddal van szerződéses kapcsolatunk, tehát a felvásárlás biztosi- tott. — Milyen kapcsolatot terveznek a családi farmergazdaságokkal? — Az FM támogatásával a reorganizációs hitelek felvételéhez, hitelkérelmek elkészítéséhez kívánunk segítséget nyújtani az említett gazdaságoknak. Ezenkívül szakszerűen közreműködünk a sertéstelepek kialakításában, rendelkezésükre bocsátjuk a szükséges tartástechnológiát, tenyésztési és egyéb tanácsokat adunk, felvázoljuk a takarmányvásárlás lehetőségeit. Ferenczv Europress • Egvct a családnak, kettőt eladásra . . . (Fotó: Galambos)
