Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-18 / 114. szám
AGRÁRHARAPÓFOGÓ? Keserű zárszámadás 1^—— PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC • Tavaly tízmillió tonna gabona termett. (Fotó: PVarchív) Volt idő, amikor nyelvészek vitáztak azon, hogy záró-, avagy zárszámadásnak helyes-e mondani-ími azt, a jobbára termelőszövetkezetekre hagyatkozó aktust, ami az elmúlt esztendő gazdálkodási mérlegének megvonását jelenti. S ha végigfuttatom emlékezetem, ugyancsak volt időszaka a magyar teesz- mozgalomnak, amidőn ez a nap, ez a közgyűlés az egyszeri pénzosztás „ünnepe” volt, sőt, akadtak — nem kis szambán — olyan esetek, hogy vissza kellett fizetni az év közben fölvett előleget... Harmincmilliárdos veszteség? Persze, később — főként a hetvenes években — a büszkélkedés dívott: nálunk ennyi meg ennyi a nyereség! Csakhogy a nyolcvanas évek végén eljött ismét a komorabb esztendők ideje, és úgy tűnik, hogy a „lejtőn nem lehet megállni”. 1992 mi jót-rosszat hozott a gazdáknak? Erről beszélgettünk Horváth Gáborral, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének főtitkárával. —Jót keveset, rosszat már többet tudnék mondani — így a most 45 éves, de húsz esztendeje a mezőgazdaságban dolgozó Horváth Gábor. — Két megye, Borsod és Szabolcs- Szatmár-Bereg kivételével előttem a többi, tehát 17 megye zárszámadási adatsora. Summázva azt olvasom ki belőle, hogy a 3 évvel ezelőttihez kéE est 70 százalék alatt jár a teljesítőépesség, a kapacitások kihasználtsága. Tavaly mindössze 10 millió tonna gabonánk termett. Az én emlékezetem szerint ilyen kevés nem volt még soha sem. Igaz, akadtak fantaszták, akik egykoron 18 milliót terveztek, ám ha ennyi nem is, de a 15 millió körül mindig megvolt az országos produktum. — Es az állattenyésztés? —Nos, 1991 -hez képest 600 ezerrel kevesebb a sertés, 260 ezerrel a szarvasmarha. S ez még nem is teljes adat, hiszen igaz ugyan, hogy már vannak állami gazdaságok, magántermelők és társaságok is az érdek- védelem tagjai között, ám ez mégsem a teljes lcör.' * —Akkor nyilván költői a kérdés: milyen a pénzügyi helyzetkép? — A 17 megyében 27 milliárd veszteséget mutattak ki, s ha befutnak a borsodi, szabolcsi zárszámadási adatok, akkor bizonyára fölkúszik ez 30 milliárdra is. Becslés ugyan, de véleményem szerint megalapozott: az egész mezőgazdaságban úgy 40 milliárd forint körül jár a veszteség. Ez minden idők negatív rekordja! Persze, tudnivaló, hogy immár nyolcadik éve rendszeres az aszály... Folyamatos vagyonvesztés — Hallhatnánk egy-két példát arra, mely tájainkon tartják mégis magukat a gazdaságok? —Ahol a veszteségesek száma ötven százalék alatt, vagy akörül jár, ott már elfogadható a helyzet. Tűr- hetőnek mondható legnagyobb megyénké, Bács-Kiskuné, s Tolnában is „csupán” 26 gazdaság veszteséges a 62-bol. Győr-Sopron-Moson megye 80 gazdaságából 55 a veszteséges, és még ez sem a legrosszabb arány. Katasztrofális Nógrád tükre, másfelől meglehet, hogy a sereghajtónak mondott Szabolcs-Szat- mar-Bereg kedvezőbb eredményeket produkált, ugyanis a gyümölcs, a burgonya valamelyest többet hoz a konyhára, mint a búza. Sajnos, immár évek óta, tehát folyamatosan tart a vagyonvesztés, műszaki fejlesztésről, beruházásokról alig-alig beszélhetünk. Természetellenesen csökkentek az úgynevezett középlejáratú, magyarán 5 éves hitelek, a bankok nem tartják megbízható partnernek az agrárgazdaságot. A kormány tavasszal és ősszel dönt hitelezés dolgában, mégpedig évente, holott a kívánatos az volna, ha több évre lehetne hiteleket nyújtani. Efféle stabilitásról azonban szó sem lehet; tudom persze, hogy nem pusztán mezőgazdasági specialistáról van szó ... —Nyereség dolgában miként fest a kép? Voltaképpen alig beszélhetünk nyereségről, hiszen az 1400-ból csupán 300 gazdaság mondható jövedelmezőnek. Ezek 2,2 milliárd forint nyereséget könyvelhetnek el 1992 alapján, márpedig ez a szám példátlanul alacsony. Élelmiszer-ipari feszültség — Az árak hogyan alakultak? — Tán itt a legneuralgikusabb a helyzet! Ez már nem is agrárolló, inkább agrárharapófogó. Mert lássuk csak: 3 év alatt az ipari árak 80 százalékkal emelkedtek, mig a mezőgazda- ságiak csupán 38 százalékkal. Aminek egyik következménye, hogy 400 ezer hektárra tehető a parlag, de azt is reálisnak mondanám, ha félmillió volna. Persze, nem tudhatom, vajon a legrosszabb termőképességű földeket hagyják-e ki a termelésből? Folyamatban van ugyebár a földárverés, aminek lassú volta azzal jár, hogy a szövetkezet már nem vet, az új tulajdonos pedig még nem ... —A „végtermékek”, magyarán az élelmiszerek ára nyilván ennek megfelelően alakul, nemdebár? — Három év alatt 76 százalékkal nőttek az élelmiszer-ipari árak, újabb feszültségeket okoz a privatizáció. Márpedig az lenne kivánatos, ha az élelmiszer-gazdaságon, tehát a vertikumon belül osztozkodnának a termelők és a feldolgozók, mind a költségek, mind a jövedelmek terén. K. N. Drága bunda minden nőnek Jakutszk városában olvad a hó, s a hőmérő higanyszála fagypont körül ingadozik. Napszemüveges, vastagon rúzsozott ajkú nők óvatosan tipegnek magas sarkú cipőikben, nehogy besározzák harisnyájukat. S van valami, amiért a párizsi, a londoni, vagy a New York-i nők megirigyelhetnék őket, minden nő drága bundát visel — nercet, kékrókát vagy fókát. —Ha ilyen bundát akartunk volna vásárolni a múltban, Moszkvába kellett volna mennünk — mondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának Jevdokija Ivanova, a Sardaan gyár gazdasági vezetője.—Az a tervünk, hogy exportáljunk bundákat és szőrmesapkákat. Előbb azonban föl akarjuk öltöztetni a jakutiai lakosságot. A bunda ugyanis a volt szovjet autonóm köztársaságban nem státusszimbólum vagy divat. A túlélés eszköze a világ egyik leghidegebb táján, ahol a hőmérséklet a 9 hónapos téli időszakban olykor eléri a mínusz 60-70 Celsius-fokot is. A szovjetrendszerben a szőrmekereskedelmet, mint jóformán mindent, központosították. Ez azt jelentette, hogy a bőröket nevetséges áron vették meg a vadászoktól és az állatokat nevelő farmerektől. A legdrágább és egyben a legmelegebb szőrméket exportálták. A Szovjetunió szétbomlása óta a volt Jakut Köztársaság, amely hatszor akkora, mint Franciaország, nagyobb autonómiát élvez. Ma már Sakhának nevezi magát, és önmaga gyakorol ellenőrzést természeti kincsei felett. A korábban Isten háta mögötti területnek tekintett ország gazdag gyémántban, aranyban, fában, vasércben, szénben, olajban és földgázban, nem is beszélve az állati szőrméről. A nem távoli jövőben minden asszonyunknak lehetősége lesz drága szőrmebundát viselni és gyémánttal ékesítenie magát —jelentette ki Vitalij Artamonov, Jakutia külügyminiszter-helyettese. Az első gyémántfeldolgozó üzem ebben az évben nyílik meg, közös jakut—amerikai vállalatként. Ami a szőrmeüzletet illeti, a feldolgozóüzemek a Jakutszktól 40 kilométerré fekvő Pokrovszkij farmtól vásárolják a bőröket. — Óriási a kereslet külföldről, de egyelőre nem gazdaságos az export, mert súlyos kiviteli vámot kell fizetnünk — hangoztatta Vlagyimir Grincsuk, a farm igazgatója. Grinc- szuk gazdaságában négyezer rókát tartanak. Közülük háromezer nőstény és évente mindegyik 4-5 kölyköt hoz a világra. Évente 11-12 ezer bőrt adnak el, darabját 60 dollárért. Jakutiában a legjobbak a szőrmék, mert a téü átlag hőmérséklet alacsonyabb, mint bárhol másutt a világon. — Áz állatokat — mondta Grincsuk — modem módszerrel öljük meg, miután vastag téli bundájuk kinőtt: fejükbe nagyfeszültségű elektromos áramot vezetünk. A MEGTALÁLT KAPCSOLAT Business Index • A két évvel ezelőtt alakult Trans- europe Kft. tavaly jelentős ráfordítással egy hazánkban eddig még ismeretlen információs banki szolgáltatást vezetett be. Az Információ Bank magas színvonalú telekommunikációs es számítástechnikai berendezésekkel, amelyet egy, a NATO- nál is használatos szoftver egészít ki, mind a lakosságnak teljes körű információs szolgáltatást nyújt. Az ügyfélszolgálati irodában nonstop szolgálatot adó, több nyelven is beszélő, főleg felsőfokú végzettségű munkatársak adnak tájékoztatást az ügyfelek tevékenységéről és legfontosabb adatairól. Erre a számítógépes adatbázisra épül a Business Index, amely szolgáltatásokkal kiegészített — a fentiekből adódóan naprakész — üzleti kiadvány, amely a magyarországi vállalkozások széles körére (cégek, egyéni vállalkozók, szakértők, szellemi szabadfoglalkozásúak) teljed ki. A kiadványban az indexszerű tájékoztatáson túl, közvetlen üzleti kapcsolatokra vonatkozó információk is találhatók, amelyek a nagy adattartalom ellenére könnyen kezelhetők és egy jól tagolt tárgymutató segítségével praktikusan használhatók. Kiegészítő szolgáltatások is csatlakoznak a kiadványhoz, amelyek a megfelelő infrastruktúrával, külkereskedelmi szakértelemmel vagy nyelvtudással nem rendelkező fis vagy kezdő vállalkozások számára nyit lehetőséget a külgazdasági kapcsolatok felvételére. A 150 000 példányban, angol és magyar nyelven megjelenő Business Index jelentős része a világ 155 országába —részben—ingyen fog eljutni. A cég által foglalkoztatott közel 2000 fős — megyékre bontott — üzletkötői hálózat tagjai a napokban indultak el, hogy üzleti kapcsolatokat létesíteni óhajtó ügyfeleket toborozzanak a Business Indexbe. Jelentkezni, illetve a kiadvány részleteiről érdeklődni lehet a 116- 2781-es, illetve Kecskeméten a 76/ 491-507-es telefonszámon. (X) 1993. május 18., 7. oldal Tőzsdére készül a Pannónia Sörgyár VÁLLALKOZNI VESZÉLYES Az olcsó hitel is lehet drága Rövidesen lejár az a pályázat, amelyet a Pannónia Sörgyár eladására írt ki az ÁVÜ. A Vagyonügynökség olyan befektetőt vár, aki vállalja a tőzsdei bevezetést is. A sörgyár még az elmúlt év közepén alakult részvénytársasággá, jegyzett tőkéje egymilliárd forint volt, tőketartaléka pedig 500 millió forintot ért el. Az átalakuláskor a jegyzett tőkét, 118 millió forinttal felemelték. A részvények tulajdonosa 95 százalékban az ÁVÜ, 5 százaléknyi értékpapír felett az ön- kormányzatok rendelkeznek. A pályázati kiírás szerint a befektetőnek 400 millió forinttal fel kell emelnie a cég alaptőkéjét. Erre azért van szükség, mert a gyár infrastruktúrája elavult, a fejlesztés elengedhetetlen, főként a palackozó gépsort kell felújítani. Az alaptőke-emelést követően 51 százalékos részesedésre tehet ajánlatot a leendő befektető. Ismeretes, hogy a kárpótlásra élelmiszer-ipari vállalatoknál 20 százaléknyi vagyonrészt az ÁVÜ tartalékol, így van ez a Pannónia Sörgyár esetében is. A Pannónia Sörgyár 1992-ben 1,1 millió hektoliter sört és 351 ezer hektoliter üdítőitalt állított elő, illetve palackozott. Ezzel a Kőbányai és a Borsodi után az ország harmadik-negyedik legnagyobb sörgyárának számít. Hazánkban hét sörgyár van, három kivételével már valamennyiben külföldi befektető a többségi tulajdonos. A Borsodi Sörgyár részvényeinek meghatározó részét a belga Interbrew, a Nagykanizsai Sörgyárat a menedzsment, a sopronit és a martfűit az osztrák Brau AG vette meg. A Komáromi Sörgyárban többségi tulajdonos a holland Heineken. Eladó még a Kőbányai és a Pannónia Sörgyár. Az E-hitel feltételeit megkönnyítették a közelmúltban. Kamatlábát — a folyósító bank felárával együtt —1 hét százalékban állapították meg. A kölcsönt 10 éven belül kell visszafizetni, a törlesztés megkezdésére 3 év türelmi időt adnak. Viszonylag alacsonyan állapították meg azt a saját tőkehányadot is, amelyet a hitel megadásának feltételeként elvárnak. Mi az a 7 százalékos kamat a két számjegyű infláció világában? Mi lesz az az éves törlesztési teher az új vállalkozás működésének negyedik esztendejében, az akkor már joggal elvárható gazdasági élénkülés közepette? És az akkori árszínvonalon!? A kamat ráadásul olyan költség, amely nem képez adóalapot. . . De a pénz világában óvatosabban kell a számokkal bánni, megleshet, hogy kétszer kettő néha öt. Mert egy szinte csak névleges kamatú hitel is lehet nagyon drága egy olyan tevékenységi ágban, ahol az adózás előtti bruttó nyereséghányad még ezt a szintet sem éri el. Az alacsony saját tőkehányad a vállalkozás indulásakor előny, „érkezéskor”, amikor törleszteni kell, meg amikor az alapösszeg utáni kamatot meghatározzák — bizony hátránnyá válhat. Várhatóan a gazdasági élénkülés sem minden tevékenységi körre terjed majd ki egyformán, nem tud talpon maradni a jövőben sem minden vállalat, valamennyi üzlet. A jobb vagy rosszabb fekvésű telephely, a nyitvatartási idő, az áru- választék, a konkurencia nagysága és intenzitása ezután is rendet vág majd az egyes vállalkozók között. Ami pedig az árszínvonal emelkedését illeti? Az sem lesz feltétlenül egyenletes. Lehetséges, hogy valamelyik üzletágban a költségelemek ára jobban nő majd, mint a végterméké. Másként alakulhatnak azok az árak is, amelyek a termelők közötti forgalomban érvényesülnek, s másképp a fogyasztói árak. Egyes körökben még inflációs időkben is lefelé tendálhatnak az árcédulán a számok, ez pedig azt jelenti, hogy a hitel kamatköltségeit az árban nem, vagy csak részben sikerül áthárítani a vevőre. Lakásommal szemben egy élelmiszerüzlet, . igazából vegyeskereskedés működik, hosszú szünetekkel. Az eredetileg Közértet a 70-es évek végén gebinben működtették, mindig más-más próbált gyorsan meggazdagodni benne. De mindenki elbukott. Most már a második magánvállalkozó kísérletezik: Jó az árukínálatuk, házhoz is szállít, mégsem megy a bolt. Körül van véve nagyobb, bevezetettebb, köz- lekedésközelibb üzletekkel. Mindezzel nem azt akarom sugallni, hogy ng vállalkozzunk, csak attól óvnék minden, a pénzügyek világában kevésbé járatos „idegent”, ne engedjen gondolkodás nélkül az olcsónak tűnő hitel sziréndalának! Gondos piacfelmérés, költségelemzés és szervezés előzze meg a hitelkérelmet. S higyjék el, hogy a hitelbíráló banktisztségviselők tanácsai adott esetben nem csak a bank érdekeit szolgálják! Bácskai Tamás Kaszinó az egész világ • Ausztriában tavaly 2,7 millióan próbáltak szerencsét. (Fotó: PN-archív) A kaszinó mindenkinek fontos Ausztriában: az emberek ide teljes természetességgel járnak, nem nagy pénzt kockáztatni, hanem kikapcsolódni. Fontos az államnak, amely évi 1,4 milliárd schilling adóbevételre tesz szert, fontos a kultúrát kedvelőknek, hiszen a Casinos Austria hatalmas összegekkel patronálja a művészeteket, támogat minden karitatív kezdeményezést, és persze fontos a Casinos Austriának, amely dúsgazdag állam az államban. Ez a szinte egyedülálló vállalkozás a recesszióra fittyet hányva rekorderedményeket ér el. Amikor tehát a Casinos Austria új létesítményt nyit, avagy felújított, a korábbinál sokkal nagyobb, pompázatos játéktermet ad at, ez Ausztriában esemény. Esemény volt Bregenz- ben is, Vorarlberg tartomány csücskében, a Bódeni-tó partján, a svájci—német—osztrák hármas határon. Az ugyancsak a vállalat támogatását élvező fesztiválközpont, és a fantasztikus tószínpad közvetlen közelében a régi, immár kinőtt kaszinó felújított változatán a nyitás estéjének napján, az utolsó pillanatig dolgoztak. Aki délelőtt látta, nem hitte, hogy minden a helyére kerül. Aki csak estére érkezett, kétségbe vonhatta, hogy egy órával előbb itt még munkások szorgoskodtak. Teljes a kihasználtság Ez mindig így van — mondták a Casinos Austria kötélidegzetű munkatársai, akik számára a siker jó ideje nem kérdéses. Ez a magabiztosság — no és az anyagi háttér—azt is eredményezi, hogy például Bregenzben a jelenlegi igényeknél nagyobb beruházás készült, s mindenki tudja, hogy egy ideig nem lesz teljes a kihasználtság. A másfél ezer vendég, majd másnap, a nyílt napon még ugyanennyi kiváncsi a kicsit giccses játékteremben — a kapcsolódó kisebb bárokkal, éttermekkel együtt 1400 négyzetméter — a már szokásos játékautomatákat is birtokba vehette. Ezek megszokott kiegészítői már a sokkal elegánsabbnak számító játékasztaloknak, és a tapasztalat azt mutatja, hogy soha sehol nem zavaróak, nem rontják a légkört. Svájcban sem lesz tilos Ez utóbbi a Casinos Austria számára fontos körülmény. A játékot komolyan kell venni, tisztaságát biztosítani kell, biztonságot kell adni a vendég számára — mondja Leo Wallner, a Casinos Austriaelnöke. Ennekkedvé- ért sok mindenre képes a vállalat: bezárták például moszkvai játéktermeiket, mert a közbiztonságot nem tartják kielégítőnek, nem kepesek szavatolni alkalmazottaik — es vendégeik — biztonságát. Ami a jövőt illeti, a bregenzi nyitás is arról tanúskodik, hogy inkább derűlátóak, semmint pesszimisták. A közvetlen közelben, Svájcban, ahonnan a nyugat-ausztriai vendégkör egyharmada kikerül, hamarosan szintén nyílnak kaszinók. Népszavazáson törölték el az eddigi tilalmat a svájciak. A megvalósulásig még parlamenti döntés is szükséges. Ha nagyon gyorsítják az ügymenetet, akkoris három év—mondja Wallner úr. A cég intenziven tárgyal arról, hogy tudna besegíteni a svájci kaszinónyitásba — igy aztán a haszon sokkal nagyobb, mint a vendégek elmaradásából adódó veszteség. Éz utóbbi nem is biztos: Bregenz mást is kínál, mint a játéktermet, gyönyörű tájat, vadasparkot, és a tavon a színvonalas fesztivált. Nyári csemegéje július végétől évről évre különleges opera-előadás: tavaly a Carmen, Harry Kupfer rendezésében, az idén a Nabuceo csalogatja a közönséget. A Casinos Austria a legnagyobb ausztriai játékterem átadása után nem pihen babérjain. Készen vannak a tervek a salzburgi, a bádeni és a bécsi korszerűsítésre. A politika közbeszólt A külföldi jelenlét fontos terepe Magyarország, ahol most a forintos kaszinók vannak soron. A székesfehérvári már működik, következik Nyíregyháza, Győr, Debrecen, Miskolc. Valutás kaszinót most nem terveznek Magyarországon, igaz, a hajóról beköltöznek a Váci utcába—árulja el az elnök igazgató. Régi kipróbált üzleti kapcsolat ez, olajozottan működik. Kétségkívül ma jobban, mint tíz éve, amikor az első játéktermeket megnyitották. És az sem zavaija igazán, hogy van már konkurencia. A Casinos Austria állja a versenyt, Magyarországon éppúgy, mint másutt. Ha kudarcok énk, az önhibáján kivüli — például Lengyelországban, ahonnan egy most elfogadott tiltó törvény miatt kénytelenek kivonulni. Ennyiben belejátszik a politika a tevékenységbe: a mai közép-kelet-európai fejlemények közepette nem zárható ki olyan, a nemzeti hagyományokat védő intézkedés, amely a kaszinók ellen hat. A biztosabb terep tehát: Bregenz, három ország határán, szórakozni vágyó bel- és külföldiekkel. 1992-ben az osztrák játéktermekben 2,7 millióan próbáltak szerencsét —közülük 1,7 millió volt a hazai vendég. Szász Júlia
