Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-17 / 113. szám

2. oldal, 1993. május 17. Földárverések KISKŐRÖSÖN május 20-án, 11 órakor kezdődik a művelődési ház­ban a földárverés, amelyen a Nagy- cebei, a Csókáskúti és a Ráckút dűlő kijelölt tábláira licitálhatnak az árve­résben részt venni jogosultak. CSÁSZÁRTÖLTÉSÉN május 21-én, 11 órakor a művelődési ház­ban kezdődik a földárverés. A jogo­sultak az 1—S, a Pataki szőlők, a Szamárvölgyi dűlők, a Homoki sző­lők, az Öreg Polgárdi, a Széles lapos kijelölt tábláira licitálhatnak. A jövő hónapban BAJA Június 15. A Hosszúhegyi Mg. K ombinát és az Augusztus 20. Mgtsz által kijelölt táblákra, a pártok házá­ban. 11 órakor. (Az alábbiakban fel­sorolt minden árverés 11 órakor kez­dődik.) CSÁVOLY Június 15. Az Augusztus 20. Tsz. földjére. Baján a Pártok Házában. KISKUNFÉLEGYHÁZA Június 15. A Dózsa Tsz által kije­lölt földekre a városháza dísztermé­ben. Június 16. A Dózsa Tsz által ki­jelölt földekre a városháza díszter­mében. BOROTA Június 16. A Hosszúhegyi Mg. Kombinát és a Borota Tsz földjére, a művelődési házban. FÁJSZ J únius 15. A gemenci gazdaság ál­tal kijelölt földekre, a művelődési házban. ÉRSEKCSANÁD Június 16. A Hosszúhegyi Mg. Kombinát földjére, a polgármesteri hivatalban. ÉRSEKHALMA Június 17. A Hosszúhegyi Mg. Kombinát földjére, a moziban. ÚSZÓD Június 17. Az Iszkra és az Egyet­értés Tsz által kijelölt földekre, a mű­velődési házban. HAJÓS Június 18. A Hosszúhegyi Mg. Kombinát által kijelölt földekre a Fő utca 12.-ben. DUN ASZENTBENEDEK Június 18. Az Egyetértés, a Béke, és az Új Hajnal Tsz földjeire a falu- házban. LAJOSMIZSE Június 18., június 21. Az Almavi­rág Szakszövetkezet által kijelölt föl­dekre, a moziban. NEMESNÁDUDVAR Június 21. A Hosszúhegyi Mg. Kombinát, a Kossuth Tsz, és a ge­menci gazdaság által kijelölt földekre a művelődési házban. SZÁNK Június 21. A Haladás Tsz által ki­jelölt földekre a Pártok Házában. Boszniai népszavazás Szombaton, a kétnapos népsza­vazás első napján a szavazásra jo­gosultak 60 százaléka adta le vok- sát a szerbek által ellenőrzött bosz­niai területeken. A szavazás vasár­nap folytatódott. Az előzetes jelzé­seket beigazolva, a szavazók több­sége nagy valószínűséggel elutasít­ja a Vance—Owen-tervet. Igennel válaszolnak többnyire a második kérdésre, vagyis támogatják a boszniai Szerb Köztársaság füg­getlenségét, azzal a joggal, hogy egyenrangú félként csatlakozhat más államokhoz, ez esetben nyil­vánvalóan Szerbiához, s a horvát­országi szerb Krajinához. A refe­rendum végeredményét csak szer­dán teszik közzé. Radovan Karadzic szerint a most hét végi népszavazáson a boszniai szerbek többsége el fogja vetni a Vance—Owen béketervet. Lehetséges, hogy a szavazók egy része akiket megfélemlített a ka­tonai beavatkozás fenyegetése, il­letve a terv miatt a jugoszláv veze­téssel keletkezett nézeteltérésünk a tervezet mellett foglal majd állást, de biztos vagyok benne, hogy nem ők lesznek többségben — mondta a boszniai szerbek veze­tője. Egyben bírálta azokat a néze­teket, amelyek megkérdőjelezik a népszavazás törvényességét. Szombati nyilatkozatában Ka­radzic úgy vélte: Nincs nagy jelen­tősége annak a pénteki határozat­nak, amelyben az össz-szerb parla­ment a boszniai szerbeket a béke­terv elfogadására szólította fel. — Ez inkább az aggódó jugoszláv állampolgárok és a vezetésük ba­ráti javaslatának számít — mond­ta, hozzátéve: most, hogy Jugo­szlávia csatlakozott a béketerv el­fogadását követő nemzetközi nyo­máshoz, jelentős politikai nézetel­térés támadt a boszniai szerbek és Belgrad között. INTERJÚ ANTALL JÓZSEFFEL Ellenzék a kormánypárton belül PETŐFI NÉPE ország között trianoni békeszerző­dés nem jött létre, mert akkor Uk­rajna nem volt önálló állam. S bár formailag tagja volt az ENSZ-nek a párizsi békeszerződéskor, viszont a határt nem Ukrajna és Magyaror­szág között állapították meg. Uk­rajnának, önállósága kimondása­kor súlyos aggályai voltak biztonsá­gát illetően, ezért tartották egyedül elfogadható megoldásnak, hogy ha­zánkkal is — csakúgy, mint a béke­kötésben részt nem vevő más álla­mokkal — megkösse az alapszerző­dést. Ez a diplomáciai lépés azon­ban „elkülöníthető speciális eset” — szögezte le a miniszterelnök —, másként alakultak kapcsolataink azokkal az országokkal, amelyek­kel már két békeszerződés és egyéb nemzetközi megállapodások, nyi­latkozatok alapján a határkérdés a jelenlegi formában nemzetközi jogi­lag is rendezett. E témával kapcsolatban szólt An­tall József a határon túli magyarság sorsáról: „a legfontosabb, hogy szü­lőföldjén maradjon, minden vonat­kozásban kifejleszthesse autonómi­áját tehát a személyi, a kulturális és az önkormányzati autonómiát —, s hogy ép nemzeti tudattal fenn tudjon maradni.” Ezt Magyaror­szág megfelelő kapcsolatrendszerrel támogathatja. Riporteri kérdésre, miszerint a kormány külpolitikájának belpoli­tikai fogadtatásáról milyen követ­keztetést lehet levonni, a miniszter- elnök így válaszolt: van egy politikai csoport a kormány koalíción belül és a Magyar Demokrata Fórumon belül is, amelyik ellenzi az ukrán magyar alapszerződést, ellenzi a pri­vatizáció menetrendjét, ellenzi a kormányzat politikájának fő irány­vonalát. "k Ez a megállapítás vezetett át a rá­dióinterjú másik témájához: a gaz­dasági, s ehhez kapcsolódó társada­lompolitikai kérdésekhez, amelyek közül az első így hangzott: veszé­lyeztetik-e a parlamenti támadások a privatizációs folyamatot. Válaszíu ban Antall József határozottan ki­állt az általa alapvető gazdasági, jw>< litikai célkitűzésnek minősített pri­vatizáció folytatása mellett. Sikerén — mondotta nemcsak egyszerű­en az ország bevételei múlnak, ha­nem a gazdasági, társadalmi szerke­zet átalakítása. Emlékeztetett arra, hogy amikor kormánya hivatalba került, bejelentették: a gazdaságban a magánszféra arányát az akkori 10 százalékról a választási ciklus idő­szaka alatt 50 százalékra növelik. Mostanra sikerült elérni, hogy a magánszektor az össznemzeti ter­mék előállításából 40-45 százalék­ban részesedik; az arány természete­sen eltérő a különböző gazdasági ágazatokban. Szorosan összefügg a privatizációval a külföldi tőkebe­fektetés, amelynek értéke ebben az időszakban meghaladta az 5 milli­árd dollárt. A miniszterelnök a témát azzal zárta le: e feladat teljesítése nem lehet a választási csata része, nem hozhatunk felelőtlenül „népszerű” intézkedéseket, még akkor sem, ha ez a politika a választásokon sú­lyosan hátráltatja a mai kormány­pártok helyzetét, és elsősorban a kormányzat fő erejét alkotó Ma­gyar Demokrata Fórumot. Visszautalva a privatizáció kér­déskörére a miniszterelnök meg­említette, hogy e folyamatban nő a hazai részvétel, ami 1991-ben 20 százalékot tett ki, az ma 55 száza­lék. Nem igaz tehát— hangsúlyoz­ta —, hogy itt az ország kiárusítása folyik, és hogy a magyar vállalko­zóknak nincsenek lehetőségeik. A következő kérdésre, hogy eb­be a gazdasági stratégiába miként illeszkedik a szociális piacgazda­ság megteremtése, létezik-e ilyen egyáltalán, Antall József elmond­ta, hogy ezt a fogalmat a Magyar Demokrata Fórum használta elő­ször, nemcsak a választási prog­ramjában, hanem már 1989-ben is, sőt 1988-tól kezdve. Már akkor fontosnak tartották, hogy a piac- gazdaság törvényeinek az érvénye­sítése közben bizonyos össztársa­dalmi érdekeket is szemmel kell 1 tartani, szociális híttó megteremté­sével tartani egyensúlyban a gaz- diasági -íá fsadaíia iri’őlyáifiatókál t. Rácz Sándor az 56-os Szövetség elnöke Az MNB elnöke A magyar—ukrán alapszerződés ratifikálása által kiváltott belpoliti­kai nézetkülönbségekről, a gazda­ság helyzetéről — hangsúlyozottan a privatizációról, a piacgazdasági áttérés szociális vonzatairól —, va­lamint az egy esztendő múlva esedé­kes választások és a kormányzati politika összefüggéseiről beszélt Antall József miniszterelnök abban az interjúban, amelyet szombaton adott a Kossuth rádióban. A magyar—ukrán alapszerződés parlamenti elfogadását megelőző viharos parlamenti vitát, és annak közéleti-politikai hullámveréseit a miniszterelnök úgy értékelte: ezt a kérdést nagyon sokan, nagyon sok­féleképpen közelíthetik meg — ér­zelmi alapon, emlékeket idezve —, ám a magyar kormány és annak ve­zetője csak egyféleképpen cseleked­het: felelősséggel tartozik az ország­nak azért is amit tesz és azért is, amit nem tesz meg. A kormányt és a szer­ződés aláíróit hazafiatlansággal ille­tő vádakat Antall József inkább szónoki túlzásnak minősítette, mondván: miután az Országgyűlés majdnem 80 százalékkal fogadta el az alapszerződést, meglehetősen nagy merészség lenne a parlamenti képviselők túlnyomó többségét ha- zafiatlannak nevezni. Utóbb meg­említette: vélekedése szerint azok, akik politikai szándékoktól, ambí­cióiktól vezérelve — a magyarság érdekeire hivatkozva — az elutasí­tás mellett kardoskodtak, annak a tudatában szavaztak a szerződés el­len, mert bizonyosak voltak benne, hogy a többség, átérezve a döntés súlyát, elfogadja azt. Magyarországnak alapvető érde­ke, hogy egy önálló, szuverén Uk­rajna legyen a szomszédja, hogy a térség legnagyobb, 55 milliós lakos­ságú országa a barátja legyen, és hogy azokkal az országokkal együtt, amelyekkel Ukrajna hason­ló szerződést kötött, hozzájáruljon a térség stabilitásához — mondotta nyomatékkai Antall József. Antall József az ukrán—magyar alapszerződés kapcsán kinyilvání­totta: ez nem precedens, nem is lehet az, hiszen Ukrajna és Magyar­(Folytatás az I. oldalról) A délutáni órákban Roik János korábbi elnök lemondását követő­en került sor az új elnök és az or­szágos vezetőség megválasztására. Az 56-os Szövetség újonnan meg­választott elnöke Rácz Sándor, az 1956-os Nagybudapesti Munkás- tanács egykori elnöke lett. Rácz Sándor elnöki székfoglaló beszé­dében arról beszélt, hogy a polgári világ nem szereti a forradalmáro­kat, ezért igen nagy feladat vár az ’56-osokra, hogy végre elismerjék tapasztalataikat: azt a jó szándé­kot, amellyel részt kívánnak venni a magyar társadalom jövőjének formálásába^. A mai hatalom a háború múltba nyúlt vissza, mert fél «ui újföl. Pedig az ’56-osok számára a kapitalizmus és a kom­munizmus is elfogadhatatlan. Amit 40 éven át kisajtoltak belő­lünk a kommunisták, az sem a mi­énk, mármint a népé lett, mert a mostani hatalom eladja, eltékozol- ja javainkat a hitvány kapitaliz­musnak — mondta az új elnök. E folyamatnak^ ismét a nemzet szenvedi kárát. Éppen ezért az ’56- osok a jövőben nem kérni, hanem követelni fognak. A parlamentnek pedig kötelessége, hogy megbe­csülje ’56 hőseit és gondoskodjon szellemi, anyagi biztonságukról, hiszen az ott ülő pártok és képvise­lők ’56 jelmondataival jutottak a — Egyesek álmodnak arról, hogy egy világhírű zenekart vezényeljenek. Norio Ohga bérelt egy zenekart. Ohga, a japán elektronikai óriás, a Sony ügyvezető elnöke a New York-i Metropolitan Opera zenekarát vezé­nyelte, válogatott közönség előtt, a Lin­coln Center egyik termében. A hang­versenyen nem történt „baleset". — O azt akarta velünk elhitetni, hogy vezényel, mi elhittük, hogy figye­lünk —mondta az egyik zenekari hege­dűs, aki természetesen kérte, hogy a ne­vét ne közöljék. A 63 éves Ohga Schubert 8. szimfó­niáját, Beethoven 7. szimfóniáját és Johann Strauss Denevérjének nyitá­nyát tűzte műsorára. A Sony ügyvezető elnöke a New • Rácz Sándor mandátumokhoz, most pedig csak saját boldogulásukat nézik, a pa­rasztságon es a munkásságon élős- ködnek. A magyar társadalom ke­resi az új utat, 1994-ben végre nem kell félni attól, hogy azokra bízzák a jövőt, akik sokat áldoztak önzet­lenül és valódi érdemeket szereztek a nemzet szolgálatában. Az ’56- osok nem kívánnak elkülönülni a társadalomtól, minden jó szándé­kú emberrel, főként a fiatalokkal összefogva kívánják megteremteni a mainál jobb Magyarországot — hangsúlyozta Rácz Sándor. York-i filharmonikusok zenekarát akarta kibérelni, ez azonban nem sike­rült. Százezer dollárt adott a Lincoln Centernek azzal, hogy osszák meg az összeget a Met. zenészeivel. A közön­ség soraiban helyet foglalt Barbra Streisand, Dolly Parton countryéne- kes és Isaac Stem hegedűművész is. Ohga, aki a Sony második Akio Morita elnök mögött, közreműkö­dött a CD-lemez kifejlesztésében. Mint az AP amerikai hírügynökség tudósitójának elmondotta, minden délután három órán át zenét hallgat. A New York-i hangverseny előkészí­tésére négy háromórás próbát tartott, pedig a műsorra tűzött müveket a Met. zenekara behunyt szemmel is ké­pes kitünően előadni. Japánban Május 17—19. között Tokióban tárgyal Bőd Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Á jegybank elnöke tájékoztatást ad japán be­fektetőknek Magyarország tavalyi gazdasági-pénzügyi eredményéről, az MNB monetáris és árfolyampo­litikájáról, megbeszéléseket folytat a japán kormányzati szervek — Pénzügyminisztérium, Külügymi­nisztérium és az állami pénzintéze­tek (Bank of Japán, Jexim Bank) — vezetőivel a japán—magyar pénzügyi kapcsolatok Továbbfej­lesztéséről. Bőd Péter Ákos emel­lett felkeresi a legjelentősebb ma­gán pénzintézetek vezetőit is. A japán tőkepiac meghatározó jelentőségű Magyarország számá­ra, hitelfelvételeink több mint egy- harmada származik japán pénzin­tézetektől, kötvénybefektetőktől, s az utóbbi időben a Jexim Bank révén a japán—magyar befektetők vállalkozásfejlesztésbe is bekap­csolódtak, ezért fontos, hogy rend­szeresen tájékoztatást kapjanak a magyarországi, folyamatokról. Bőd Péter Ákos látogatásának másik célja a japán működő tőke bizalmának további erősítése. En­nek érdekében építenek ki kapcso­latot a Jexim Bank védnökségével alapított Japan Institute for Over­seas Investmenttel. A szervezet — amelynek alapító tagjai vezető ma­gán pénzintézetek, kereskedőhá­zak, ipari vállalatóriások — infor­mációkat nyújt a külföldi beruhá­zási környezetről a japán befekte­tőknek. Patkányinvázió Patkányinvázió tartja rettegés­ben Ecuador legnagyobb városát, Guayaquilt. Az egészségügyi ható­ságok jelentése szerint 50-60 millió rágcsáló él a kikötővárosban, ami körülbelül 25-30 patkánynak felel meg lakosonként. Ä hatósági jelentés szerint ok­vetlen tenni kell valamit a patká­nyok ellen, mert különben az a veszély fenyeget, hogy olyan járvá­nyok ütik fel a fejüket, mint példá­ul bubópestis vagy tífusz. Emellett, a töménytelen patkány nagy számú rövidzárlatot és tűzese­tet okoz a városban, mert elrágják az elektromos vezetékek szigetelését. Zenekar 100 ezer dollárért EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Száz embert megöltek A zágrábi rádió vasárnap azt jelentette, hogy muzulmán fegyvere­sek előző nap elfoglalták a horvátok lakta hercegovinai Vrce falut, s ott mintegy száz lakost megöltek. Előzőleg felgyújtották házaikat. A HVO, a Horvát Védelmi Tanács fegyveresei, bízva abban, hogy az ENSZ-csapatoknak sikerül felmenteni a falut, 30 napon át tartot­ták magukat a túlerőben levő muzulmán erőkkel szemben — közöl­te a rádió. A Vance Owen-tervről rendezett népszavazástól függet­lenül a boszniai szerbek folytatták az észak-boszniai előrenyomulá­sokat. A szarajevói rádió jelentése szerint vasárnap hajnalban tüzér­séggel támogatott súlyos harcok folytak a Száva menti brekói hídfő­nél. A boszniai válságról Moszkvában Szombaton késő este megérkezett Moszkvába Lord Owen és Thorvald Stoltenberg, a Jugoszlávia-konferencia két társelnöke, hogy a boszniai válság rendezését célzó béketervről tárgyaljon az orosz illetékesekkel. A két politikust vasárnap fogadta Andrej Kozi- rev orosz külügyminiszter. Kozirev a találkozó alkalmából a BBC- nek adott interjújában bejelentette, hogy Moszkva új javaslatokat készít elő a boszniai viszály megoldására. Közlése szerint a kezde­ményezést Borisz Jelcin elnök dolgozta ki. Javaslatainak az a célja, hogy megakadályozzák a kívülről történő fegyverszállításokat Bosz­niába. Robbantásos merénylet Rómában Megoszlanak a vélemények a szombatra virradó éjjel Róma elő­kelő Pari öli negyedében történt robbantásos merénylet eredetét illetően. A hatóságok legvalószínűbbnek azt a feltevést tartják, hogy a merénylet Maurizio Costanzo televíziós műsorvezető ellen irá­nyult maffiaellenes műsorai miatt, s csak a véletlenen, illetve néhány tizedmásodpercen múlt, hogy nem volt számára végzetes. A szicíliai maffia ügyében nyomozó vizsgálóbírók kételkednek a maffiás ere­detben. Giovanni Tinebra caltanisettai ügyész különösnek mondta, hogy a maffia Rómában hajt végre merényletet, mert eddig ilyen még nem fordult elő. Vincenzo Párisi, országos rendőrfőnök nem tartja kizártnak, hogy a feszültségkeltés stratégiájának új változata veszi kezdetét, összefüggésben az átmeneti és bizonytalan belpoliti­kai helyzettel, s véleményében osztozott több parlamenti képviselő is. Egyébként a merénylet 21 sebesültjét ápolják kórházban. Támadások a Gáza-övezetben Szombaton a megszállt területeken a megszokottnál is hevesebb tüntetések voltak abból az alkalomból, hogy Izrael megalapításának évfordulója volt Vagy hatvan palesztin sebesült meg izraeli katonák lövéseitől. Vasárnap a Gáza-övezetben két izraeli és két palesztin halt meg egy merénylet következtében. Ismeretlen tettesek autóból adták le a lövéseket, megölve a négy embert egy zsidó kolónia, Gadid közelében. A vasárnapi gázai merényletet rendkívüli módon közös közleményben vállalta egyszerre a PFSZ fő szervezete, a Fatah és a megszállt(területek lakosságának befolyásolásáért. v?l.e vérsenjiö Hámasz fundamentalista mozgalom. Félretájékoztatták Gorbacsovot? Bírósági pert sürgetett a csernobili atomkatasztrófa idején hatal­mon lévő legfelsőbb pártvezetők ellen Volodimir Javorivszkij, a kijevi parlament Csernobil-ügyi bizottságának elnöke. A politikus sajtóértekezleten számolt be a bizottság többéves vizsgálódásáról. Javorivszkij szerint a rendelkezésre álló okmányok alapján bebi­zonyosodott: Mihail Gorbacsovot és a moszkvai vezetést jó ideig félretájékoztatták. Az elhallgatásra, illetve a tények elferdítésére Vlagyimir Scserbickij. az Ukrán Kommunista Párt első titkára, Vlagyimir Ljesko egykori miniszterelnök és Valentyina Sevcsenko, a parlament elnöke külön utasításokat adott. Az ukrán főügyészség azonban elévültnek vélte az akkori bűncselekményeket, ezért nem indított pert a pártvezetők ellen. Javorivszkij és képviselőtársai most arra készülnek, hogy a parlament elé terjesztik az elévülést eltörlő törvényjavaslatokat. így szabad út nyílna a felelősségre vonás előtt. Üdülés Tunéziában Hammamet és Monastir közelé­ben június 19. és szeptember 1 1. között. 7 éjszaka szállodában, félpanzióval, személyenként 24.470 Ft-tól. Utazás charter repü­lőgéppel. A repülőjegy ára a részvételi díjon felül, oda-vissza út­ra személyenként 18.7ÓO Ft. Nyaralás Kréta szigetén Kokkini, Hani üdülőfalu­ban júniustól szeptemberig. Egy hét apartmanban, személyen­ként már 10.150 Ft-tól, szállodában személyenként 22.360 Ft- tól. Utazás charter repülőgéppel. A repülőjegy óra a részvételi díjon felül, oda-vissza útra személyenként 22.000 Ft. Üdülés Jaltán a Hotel Jaltában, kétágyas, pótágyaz- ható szobákban júniustól szeptemberig. Ellátás 14 teljes panzió. Utazás autóbusszal és repülővel. Részvételi díj 34.730 Ft/íő. Felvilágosítás és jelenjeiéi irodáinkban és minden, IBUSZ utakat árusító utazási irodában

Next

/
Thumbnails
Contents