Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-15 / 112. szám

6 HÉT VÉGI MAGAZIN 1993. május 15., szombat HATÉKONY MAGZATVÉDELEM Beszélgetés a génkutatóval A kromoszómák és egyéb gének vizsgálata lehetővé teszi számos, gene­tikailag öröklődő betegség már magzati korban történő megállapítását. Sőt, bizonyos esetekben már a leendő szülőkben is igazolható a genetikai terheltség, megelőzve így a genetikai ártalmak továbbadását. Ezzel párat­lan lehetőség nyílt számos, gyógyíthatatlan betegség megelőzésére és visz- szaszorítására. A genetika ezen a téren elért eredményeiről olykor bámulatos dolgokat olvashatunk, ezért megkérdeztük dr. Czeizel Endrét, az Országos Nép­egészségügyi Központ humángenetikai és teratológiai osztályának vezető­jét, hogyan történik Magyarországon a genetikai ártalmakkal sújtott magzatok születés előtti kiszűrése. — A vizsgálat három szinten tör­ténik — kezdi válaszát dr. Czeizel Endre. — A terhesség 16. hetében vett anyai vérben vizsgálható egy magzati fehérje, amely a magzat nyi­tott gerincére vagy koponyahiányos­ságára hívhatja fel a figyelmet, amit az ultrahangos vizsgálat aztán meg­erősíthet. A vizsgálatok második szintje a kromoszómavizsgálat. Ilyenkor a lepényszövet vagy a mag­zatvíz vizsgálata révén tisztázzák, hogy normálisak-e a magzat kromo­szómái, nincsenek-e köztük hibásak. Ezt kötelező ajánlani minden 38 éven felüli terhes nőnek, vagy ha a családban halmozottan fordul elő fej­lődési rendellenesség. Génvizsgá­latra aránylag ritkán kerül sor: az évi mintegy 150 000 terhességből tízes nagyságrendben. Ezeket a költséges — százezer forint nagyságrendű — génvizsgálatokat, amelyek nálunk ingyen járnak a betegnek, részben Magyarországon, részben külföldön végzik el. A szűrések harmadik szintje már az újszülöttekben történik. Az örök­letes ártalmak egy része születéskor csupán hajlamot jelent, ami csak ké­sőbb, külső hatások következtében alakul betegséggé. Ezért igen fontos az újszülöttek talpából vett egy csepp vér vizsgálata, amit Magyarországon minden csecsemőnél elvégeznek. Ebből állapítható meg például a fe- niketonuria, ami a későbbiekben ér­telmi fogyatékosságot okoz. Az e be­tegséggel született csecsemő születé­sekor teljesen normális, és ha megál­lapították nála ezt a betegséget, meg­felelő diétával elkerülhető a fogyaté­kosság kialakulása. — Doktor úr, egy fiatal párnak mely esetben és hová kell fordulnia, ha attól tart, hogy gyermekük esetleg genetikailag károsodott lesz? — Ha valamilyen veleszületett rendelleneségük van, vagy a család­ban halmozottan fordul elő ilyen, ajánlatos a területileg illetékes gene­tikai tanácsadóhoz fordulni. • Dr. Czeizel Endre — Hogyan kapcsolódik a magyar genetikai kutatás a világszerte folyó tudományos munkához? — A gazdagabb országokhoz ké­pest el vagyunk ugyan maradva, de nem kerültünk a perifériára. Például a magyar kutatásokra hivatkozva Amerikában is bevezették a magzat­védő vitamin szedetését, amellyel éppen az imént említett ártalmak ki­védésére nyílik lehetőség. Jelenleg az egy génhez kötődő, ún. mikrogénes betegségeknél sokkal gyakoribb, sokgénes betegségek áll­nak kutatásunk előterében. Az ENSZ egészségügyi szervezet programjá­nak keretében a szívinfarktus és a depresszió megelőzésével foglalko­zunk. Érdemes! ® Megtisztul a szervezet Már tíz perccel az utolsó cigaretta után egy sor pozitív változást jelez a szervezet. Húsz perc múlva: a vér­nyomás és a pulzus a normális ér­tékre süllyed; a lábak és a kezek hő­mérséklete az eredetire emelkedik. Nyolc óra múlva a vér szénmono- xid-tartalma az egészséges szintre süllyed, a vér oxigéntartalma az egészséges szintre emelkedik. Egy nap múlva a szívinfarktus kockázatá­nak mértéke csökken. Két nap múlva az idegvégződések megkezdik a re­generációt, a szagló- és ízlelőrecep­torok erősebben dolgoznak. Két , hét— három hónap: a vérkeringés stabilizálódik, a járás könnyebbé vá­lik, a tüdők működése körülbelül 30 százalékkal javul. Egy—kilenc hónap múltán megszűnnek a köhögési ro­hamok, ritkább az orrjáratok eldugu­lása, mérséklődnek az asztmás tüne­tek, a hörgők hámrendszere a tüdő­ben újra fölépül, ezáltal bekövetke­zik a tüdő általános tisztulási folya­mata, valamint csökken a fertőzésve­szély, növekszik az egész test ener­giatartaléka. Egy év múlva a szív gyenge oxigénellátásának veszélye fele akkora, mint azé, aki dohányzik. Ót év múlva: a korábbi átlagdohá­nyoshoz (egy doboz naponta) viszo­nyítva a halálos tüdőrák kockázata majdnem a felére csökken; a szívin­farktus kockázata 5-15 év alatt akko­rára csökken, mint azé, aki sohase dohányzott; a száj—, a légcső—, és a nyelőcsőrák kockázata fele a do­hányzókénak. Tíz év múlva: a tüdő­rákrizikó akkora, mint azé, aki soha­sem dohányzott; a rákos sejteket ki­pótolja a szervezet; a száj—, a lég­cső—, a nyelőcső—, a húgyhó­lyag—, a vese—, és a hasnyálmi­rigyrák kockázata a fele, mint a do­hányzókénak. Tizenöt év múlva: a szív gyenge oxigénellátásának rizi­kója már csak akkora, mint azé, aki sohasem dohányzott. Ijesztő statisz­tika, hogy minden huszadik ember dohányzás következtében hal meg: vagyis, aki több mint tíz évig do­hányzik, átlag tizenöt évet veszthet az életéből. Az viszont jó hír, hogy azok a harmincévesek, as ;k lemon­danak a dohányzásról, 2-3 évvel to­vább élnek dohányos társaiknál. Aki 50 éves korában hagyja abba a do­hányzást, annak csak 50 százalékos az esélye, hogy 15 éven belül niko­tinhatás következtében hal meg. Hallás protézissel Hannoveri orvosok olyan protézist fejlesztettek ki, amivel visszaadják a hallást azoknak, akiknek hallóidegei A rabszolgasors modem változa­tának nevezi a The European című brit hetilap a kelet-európai lányok nevelőnői alkalmazását. A naiv fiatalok mind többen özön­lenek au pair-munkára Nyugatra, ám ott illegálisan — olcsó munkaerőt látva bennük — gyakran napi 16 órát dolgoztatják őket. Olcsó cselédek A lap értesülései szerint jelenleg mintegy harmincezer kelet-európai lány dolgozik Nyugaton, többnyire illegálisan. A munkavégzést kifeje­zetten tiltó látogatóvízummal érkező, többnyire alig 18 éves fiatalok jobb megélhetést és a vendéglátó ország nyelvének elsajátítását remélik, ám kénytelenek ráébredni, hogy cseléd­nek alkalmazták őket. Angliában külön ügynökségek foglalkoznak az au pair-lányok ver­buválásával, kiközvetítésével. Hirde­téseik fölöttébb vonzóak. egyáltalán nem működnek. Nem lesz tökéletes a hallásuk, de például a két szótagú szavakat is megértik. A kü­lönleges protézis beültetése ötven­ezer márkába kerül. Az előírások szerint a szállás, ellátás és zsebpénz fejében felfogadott lá­nyokat napi öt órán túl nem volna szabad dolgoztatni, ám a valóság másként fest. A törvényes minimális ' összegnek legfeljebb a háromnegye­dét fizetik ki a kelet-európaiaknak, nyugati kolléganőik nem érik be ennyivel. Ügynökmentség? Az ügynökségek azzal védekez­nek, hogy ők csupán közvetítenek, és nincs rálátásuk arra, mi történik a la­kások falai között. Németországban a családok in­kább angol és francia au-pair-lányo- kat, lényegében nevelőnőket keres­nek, míg a volt gyarmattartó Angliá­ban — legalábbis a kelet-európai fia­talok panaszai szerint — voltakép­pen rabszolgákat látnak bennük. • Szertefoszlanák a fiatal lányok illúziói: cselédként dolgoznak TUDOMÁNYOS HÍREINK Elektronokkal kezelt ruházat A kórházakban állandó harcot kell folytatni a kórokozó mikororganizmu- sok ellen. Sokat ígérő fegyver az a baktériumölő ruha, amelyet a lyoni textil­kutató intézet fejlesztett ki. Az ebből készült öltözék sokszori kimosás után is megőrzi baktériumölő tulajdonságát. Előállítására minden szintetikus vagy kevert szálas anyag alkalmas. A nyers szálakat elektronokkal bombázva a po- limérláncok felnyílnak. Ezeken a helyeken kapcsolódik a baktériumellenes anyag a szálhoz. Az így kezelt szálat a továbbiakban a szokásos módon lehet festeni és feldolgozni, nem veszti el önfehérítő hatását. Hova vezet a mértéktelen cicoma?! Az újvilág Kolombusz előtti lakóit manapság szeretik a természettel össz­hangban élő, boldog embereknek beállítani. A 12-16.századi, a mai Illinois te­rületén élt indiánok csontvázainak vizsgálata azonban mást mutat. A népesség állandó növekedése következtében erősen megritkult a vadállomány, és az in­diánok kukoricatermelésre alapozott, primitív mezőgazdasági termeléssel igyekeztek túlélésüket biztosítani. Ez azonban egyoldalú táplálkozáshoz veze­tett. A csontvázak világosan mutatják, hogy a fehérje—, vas—, és cinksze­gény kukoricával való, egyoldalú táplálkozás a népesedés nagy részénél csontképződési zavarokat, vérszegénységet és a baktériumfertőzések iránti fokozott érzékenységet idézett elő. Ezen könnyen Tehetett volna segíteni hús­ban kissé gazdagabb táplálkozással. Az illinoisi indiánok azonban szűkös va- dászzsákmányukat a szomszéd népekkel rézre, obszidiánra és kagylóra cserél­ték, amiből azután főleg ékszereket készítettek. Ha a történelem eseményeiből képesek lennénk levonni a tanulságokat, bizonyára ma is kevesebbet költe­nénk a cicomára, fegyverkezésre egyaránt. Kis sugárdózis, ha tartós, veszélyes Már a nagyon csekély sugáradagok is jelentősen növelhetik a rák veszélyét. Ezt igazolják az atomiparban dolgozók körében végzett, eddigi legnagyobb szabású vizsgálatok. A Oak egyetem kutatói 1943-tól, tehát öt évtizeden át tartották megfigyelés alatt a Tennessee állambeli Oak Ridge nagy atomkuta­tóközpontjának mintegy nyolcezer munkását. A dolgozóknak dózismérőket kellett viselniük testükön, hogy megmérhessék, összesen mekkora sugárada­got kaptak az idők folyamán. A most zárult vizsgálatok szerint az atomipar­ban tevékenykedők között 63 százalékkal nagyobb volt a leukémiában meg­betegedettek száma, mint az átlagnépesség körében. S minél nagyobbnak bi­zonyult a felhalmozódott sugárterhelés, annál nagyobb volt annak valószínű­sége, hogy valamilyen rákbetegséget, főként leukémiát kapjanak. Az ered­mény azért is megdöbbentő, mert az amerikai atomiparban — mint a legtöbb országban — szigorú rendszabályokkal védik az embereket a sugárzásoktól. SZERTEFOSZLOTT ÁLMOK Lányok, rabszolgasorsban A NOBEL-DÍJ TARTÓSÍT Nem áldás a hosszú élet? Kétes értékű udvariassági formula, ha valakinek azt kívánjuk, hogy érjen meg matuzsálemi kort. Igaz, a Bibli­ában az áll, hogy ősapánk, Ádám 930 évet, a vízözön „árvízi hajósa”, Noé 950 évet élt. Rajtuk is túltett a sokat emlegetett Matuzsálem a maga 969 esztendős földi pályafutásával. (Mó­zes I. könyve szerint: „ ... És lön Methusélah egész életének ideje ki- lencszázhatvankilenc esztendő és meghala . . .”) Tévedne az írás? Avagy csak­ugyan ilyen bámulatosan hosszú élet­tel áldotta-verte meg az Űr a maga hasonlóságára teremtett ember első nemzedékeit? Nos, valószínűleg nincs szó semmiféle biológiai csodá­ról, s nincs ok az ószövetségi forrás hitelességének megkérdőjelezésére sem. Az őskor időszámításában ugyanis nem a mai értelemben vett év, hanem a holdhónap volt az alap- ' egység. Az a holdtöltétől holdtöl­téig tartó periódus, amely — mint ismeretes —, 29 és fél nap hosszú­ságú. Szinte bizonyosra vehető tehát, hogy a Mózes könyvében emlegetett esztendő valójában a mai naptári terminológia szerinti hónapnak felel meg. így azután könnyen kiszámít­ható, hogy Ádám születésétől halá­láig 31 és fél év telt el. Matuzsálem pedig — akinek elsőszülött fia, La- mech Noét nemzette, aki ilyeténképp Noé nagyapja volt — még 33. élet­évét sem töltötte be, amikor távo­zott az élők sorából. Az öregségnek, az átlagosnál jóval, magasabb életkornak tehát nem ép­pen találó szinonimája a „matuzsá­lemi kor”. Okkal használhatnánk azonban helyette a „Nobel-díjas kor” kifejezést. Á gerontológiai statiszti­kák szerint tudniillik a tudomány, a technika, az irodalom kitüntetett leg­• Jöhetnek még meglepetések jobbjai között az átlagosnál nagyobb arányt képviselnek azok, akik csak­nem háromszorosát élték meg a tény­leges matuzsálemi (32,8 év) kornak. Jól példázza ezt Szent-Györgyi Al­bert, egyetlen honfitársunk, aki ma­gyar állampolgárként nyerte el a No- bel-díjat: 93 évesen hunyt el. De az irodalmi Nobel-díjas, egykori angol miniszterelnök, Sir Winston Chur­chill szájában is ott volt még a szivar a 91. születésnapján. GYORSDIÉTA Szigorú és hatékony Ha csak egy-két kiló fölösleg du- dorodik ki a bikiniből, csináljuk vé­gig ezt a kétnapos diétát. 1. nap Reggeli: 1 pohár frissen préselt na­rancslé, 1 szelet bakonyi barna ke­nyér paradicsompürével megkenve, snidling, kávé vagy tea cukor nélkül. Ebéd: Nagy adag nyerssaláta uborkából, fejes salátából, sárgaré­pából, céklából, karfiolból, nagyon pici olajjal, ecettel, fűszerekkel íze­sítve. Vacsora: 1 kis fej hagymát 1 teás­kanál olajon megpárolunk egy ki­sebb, karikára vágott cukkinival e— gyütt. Napközben, ha éheSfek vagyunk, 1-1 almát, narancsot vagy banánt ehetünk. Ital: 2 liter ásványvíz. 2, nap Reggeli: 1 pohár frissen préselt narancslé, 1 kemény tojás uborkával és retekkel, tea, kávé cukor nélkül. Ebéd: 25 dkg spárga megfőzve, 1 teáskanál fűszervajjal ízesítve, 2 szem főtt újburgonyával. Vacsora: Gyümölcssaláta idény­gyümölcsökből. Napközben bekaphatunk 1-1 szem Korpovit kekszet gépsonkával és pa­radicsommal (legföljebb napi né­gyet!). Ital: 2 liter ásványvíz. A villámdiéta során 1-2 kilótól szabadulhatunk meg, és ha ez nem lenne elég, folytassuk a kúrát, maxi­mum egy héten át. Piros Christa A gyógyító hang A fájdalmaitól, kiszolgáltatottságától és reménytelenségérzésétől szenvedő beteg számára, ahogy mondani szok­ták, az orvos néhány szava többet ér, mint a tabletták. Nem elsősorban a szavak értelméből, hanem a hanglej­téséből áradó biztatás. A hang is lehet tehát gyógyító té­nyező: hatása bizonyos mértékig a hétköznapi emberi érintkezésben is érvényesül. Magányos emberek órá­kon át bekapcsolva tartják a rádiót, hogy csak „emberi szót” halljanak. Az énekhang és a zene szintén sa­játos, mással el nem érhető hatást gyakorol az emberre. Első példája ennek az anya altatódala. Felnőtt emberek lassú, áradó dallamokat szí­vesen hallgatnak, amikor feszülten hazatérnek a munkából, és ez felol- dólag hat az idegrendszerre. A temp­lomi fenséges orgonamuzsika fo­kozza az áhítatot. Ha kedvetlen az ember vagy unatkozik, „feldobja” a gyors ritmusú tánczene. A természet hangjai sem közöm­bösek az embereknek, a madárdaltól a vízcsobogásig, a tücsökzenétől a lombsuttogásig a hangok sokféle ér­telmet mozgósítanak, nyugtatnak, vigasztalnak. Lelki betegek gyógykezelésének egyik módszere a zeneterápia. Ez csoportos zenehallgatás, melyet él- ménybeszélés követ. A gondosan ki­választott darab nem okvetlenül nyugtató vagy vidító hatású - lehet felzaklató vagy szomorú is. Felidéz­heti a félretett múltat, és elfelejtett­nek hitt emlékeket szabadít fel, mélyre lefojtott indulatokat kelt életre. Amikor művészi alkotás kelti fel bennünk azt a fájó érzést, mely megindítja a maga idejében el nem sírt könnyek áradatát, ezt katarzisnak (megtisztulásnak) nevezzük. A végre szavakba öntött emlékeken és érzé­seken keresztül megkönnyebbülést, megbékélést hozhat beszélőnek és hallgatónak egyaránt. Ufók háromszáz évvel ezelőtt? 1947-től foglalkoznak behatóan a nem azonosítható repülő tárgyakkal, amelyeket az amerikaiak UFO-nak, a franciák OVNI-nak mondanak. Nincs új a nap alatt, mert az 1600-as évek francia újságjait la­pozva, ha nem is bőven, de azért ta­lálkozhatunk ilyen megfigyelések­kel, amelyeket a korabeli sajtó hírek és ritkábban rajzok, metszetek for­májában publikált. A Gazette 1637 január 30-i számában arról tudósít, hogy Marseille felett a fenti hónap­ban három ízben jelent meg egy nap formájú fényes tárgy, amely gyorsan elhúzott a horizonton. Néhány képet sikerült begyűjte- nem ezekből a híradásokból. Az em­berek általában gömb alakú napot, vagy keresztet láttak megjelenni. A másik közölt kép egy ez idő tájt Nümbergben készített metszet, az alábbiak illusztrálására. 1670. au­gusztus 15-én a franciaországi Tou­raine provincia felett két ilyen, égő deszka alakú tárgyat láttak az embe­rek. Ezt a nürnbergi képet vették át a korabeli francia újságok. • Mercure Francals-újság 1612-es számában jelentek meg ezek az ábrák.

Next

/
Thumbnails
Contents