Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-04 / 102. szám

1993. május 4., 3. oldal MEGYEI KÖRKÉP Ordít ríttuk a magány - írta *x atvatt asexonyokréi Cl. Mónika néhány hátiét éíétftti Alt la alirtotta elhagyottnak roeszabb tan«), mttrt «»vágynék Sok olvasónk más véleményen van. í?~3 oldalt DEBBI Vannak a»ap»/«nek Ilyenek • fekete é* a fehér Örök divat, mégis állandóan vattoxik t ( MÉLYKÚT KISKUNHALASHOZ KERÜL? Felsőoktatási fórum Kecskeméten Tízéves parafenomén Kécskén A helyi jellegű adók engedélyezéséről Elsorvasztják a bácsalmási rendelőintézetet • I .ehet, hogy szakrendeléseket kell megszüntetni Bácsalmáson? (Fotó: PN-archív) Mélykút és Bácsalmás attól tart, hogy Mélykút községet egészségügyi ellátás szempontjából Kiskunhalas­hoz csatolják az ottani kórház beteg- forgalmának növelése érdekében. Erről tájékoztatta a bácsalmási képviselőket dr. Barta Imre, a rende­lőintézet igazgató főorvosa. Elmond­ta, hogy másfél hónapja kapta meg dr. Molnár Ilofta megyei tiszti főor­vosnőtől az új területi besorolást, amelyben meglepetten olvasta, hogy Mélykút Kiskunhalashoz van beso­rolva. Felhívta a főorvosnőt, aki téve­désre hivatkozott, ezt azonban írás­ban nem erősítette meg. Tóth Árpád Bácsalmás, polgármestere, és Kiss Csepregi Ákos mélykúti polgármes­ter március 11-ével kelt levelében kér­te a főorvosnőt, hogy a beutalási ren­det eredeti állapotba állítsa vissza, er­re sem érkezett válasz, hanem május 5-ére értekezletre hívta meg a tisztior­vosi szolgálat dr. Barta Imrét, ame­lyen az új besorolási rendről lesz szó. Ezek után nem alaptalan az a felte­vés, mely szerint nem tévedésről van ebben az esetben szó. Bácsalmás és vonzáskörzete lako­sainak száma csaknem 37 ezer, ebből 6400-an élnek Mélykúton. A rende­lőintézet forgalmi adataiból kitűnik, hogy Mélykút a lakosság egynegye­dét teszi ki, de a bácsalmási rendelő- intézet szakrendelési forgalmának csaknem egyharmadát adja. Ha Mélykutat valóban Kiskunhalashoz csatolnák, az ellátandó terület lako­sainak száma 20 ezerre csökkenne és ezáltal nagyon sok, jelenleg teljes állá­sú szakrendelés életképtelen lenne. A rendelőintézetben a reumatológiai rendelés kivételével a különböző szakrendelések minden nap működ­nek. A diagnosztikai lehetőségek mind a laborban, mind a röntgenben maximálisan adottak, a betegek ki­vizsgálása egy nap alatt megtörténik. Minden szakrendelés felszereltsége az országos átlagnak megfelelő, vagy annál jobb. A többmilliós beruházá­sok, mint elfekvő eszközök nulla érté­kűvé válnának, és legalább 5 orvos és 5-6 asszisztens az utcára kerülne. A legnagyobb gond azonban az, hogy ezáltal a térség lakossága ma­radna ellátatlanul, a szakrendelések részleges, vagy teljes megszüntetésé­vel. Bácsalmás város önkormányzatá­nak képviselő-testülete határozatba foglalta, hogy ragaszkodik ahhoz, hogy Mélykút szakrendelési ellátás szempontjából továbbra is Bácsal­máshoz tartozzon. Hogy mi lesz Mélykút sorsa, május 5-én dől el. Nothoff Ingrid Géczi Attila ugyanolyan 10 éves kisgyerek, mint bármely másik. Jó átlagos tanuló, szeret játszani és mo­zogni. Ránézésre sem különbözik a többiektől, de mégis valamiben más. Attila ugyanis parafenomén. Óri­ási energiája (aurája) van, amivel 24 000 km-t áthidalva tud gyógyíta- ni és persze, a kanálhajlítás sem je­lent neki problémát. Attilával és édesanyjával beszélgettem erről a különleges adottságról. — Tulajdonképpen véletlenül jöt­tünk rá októberben, hogy fiam kezé­ben a különböző fémtárgyak, kések, villák, kanalak meghajlanak. Akkor nagyon megijedtünk, mert ezzel egy időben Attila képzeletében egy kis szürke lényecske is megjelent. Ak­kortájt gyakran volt olyan problé­ma, hogy a fiam nem tudott magá­ról. Hiába szólongatták, nem rea­gált. Ezek körülbelül negyed óráig tartottak, aztán egyszerre elmúltak. Elkezdtünk orvosokhoz járni, mert nagyon nyugtalanított ez a dolog, de ők nem tudtak megfelelő választ ad­ni. A kezelő főorvosasszony szerint ez az állapot és a lényecske is egy magas energiaállapottól van. Ezek után kerestünk meg természetgyó­gyászokat, többek közt a Bács me­gyei természetgyógyász-professzort és annak egy kolléganőjét, akik ala­posan megvizsgálták Attila képessé­geit. Megállapították, hogy a kisfiú energiaháztartása borult fel, nyaktól lefelé 90 százaléknyi, nyaktól felfelé pedig olyan gyenge volt az energia, hogy életfunkciói is alig működtek. Ez a két természetgyógyász négy he­te megnyitotta Attila energiáját és azóta minden rendben van. A kisfiú 9 kilót hízott. — Milyen képességeket állapított meg a két természetgyógyász? — Azt mondták, hogy a mostani természetgyógyászok másfeles ener­giaszöggel gyógyítanak. Ez az ener­giaszög a fiamnál 7,5, tulajdonkép­pen ötszörös. Az energiájával tud • Géczi Attila könnyedén meghaj­lítja a kanalat. fénykép alapján diagnosztizálni és 24 000 km távolságig gyógyítani. De mivel még kiskorú, így legalább másfél évig kell várni ezzel a képessé­gével. Meg kell tanulnia bánni a kifi- nopiult és óriási erejével. Miben más Attila, mint a többi tízéves gyerek? — Egyéves kora óta egyedül neve­lem. Egy kicsit mindig más volt, mint a többiek, de nem tudnám megmondani, hogy miben különbö­zött. Nagyon mozgékony gyerek, reggel 6-tól este 10-11 óráig egyfoly­tában megy. Ezalatt Áttila leült egy székre, bal kezébe vett egy kanalat és jobb mu­tatóujjával finoman dörzsölgetni kezdte. Néhány másodperc után a kanál elvesztette eredeti formáját és majdnem 180 fokos szögben meg­hajlott. Mint érdeklődő, korábban már a televízióban láttam hasonlót, de nem hittem el. Most a szemem előtt játszódott le ez a természetfeletti do­log és kénytelen voltam elhinni. — Nem féltette a fiát, mikor elő­ször meghajlította a kanalat? — Először nagyon meglepődtem és meg is dorgáltam, hogy mit csinált a kanállal. Azt hittem, hogy rátapo­sott. Mikor elmondta, alig hittem el, de most már örülök. A természet- gyógyászok is azt mondták, örüljek neki, hogy ilyen fiam van. — Nem fárad el az energia­átadásban ? — Nem. A vizsgálatok kiderítet­ték, hogy a szive olyan erős, mint 3 felnőtt férfié. — Hogyan vizsgálták be ezt a ké­pességét? — Különféle kérdéseket tettek fel, például: a kutyát vagy a macskát sze- reti-e jobban? Ezenkívül ingával és egy háromszöggel is vizsgálták és egy virág levelét is kimozdította az akara­tával. Két fényképet tettek le elé és meg kellett mondania, melyik az élő, és melyik az a személy, aki már meg­halt. Áttila még azt is megmondta, hogy az élőnek hol vannak egészség- ügyi problémái. Ezt követően egy másik fényképet tettek le elé, és azt kellett megmondania, hogy hol lakik az illető. Mivel még csak most tanul­ják a földrajzot, így az irányt tudta megmondani teljes biztonsággal. — Természetesen, Attilát is meg­kérdeztem, hogy mit érez, mikor ezt a képességét használja? — Ahol hideg, ott az embernek fáj, ahol meleg, ott nem fáj — vála­szolta Attila. — Húzod rajta a kezed? — Igen, és ha már megcsináltam, akkor az energiát ki kell csapni. — Ilyenkor érzel valamit? — Meleget. — Nem fáradsz el közben ? — Egyáltalán nem. Miközben Attila hajlította a kése­ket és kanalakat, nagyon melege lett és úgy folyt róla a veríték, mintha 5 km-t futott volna. Egyébként Attila 1983 februárjában született, a Halak jegyében. Bretus Imre A kormány ez év január 14-én döntött a frekvenciamoratórium részleges feloldásáról, a róla szóló törvényjavaslatot pedig vissza­vonta. A frekvenciamoratórium ideje alatt több mint 340 kérelem érkezett a frekvenciagazdálkodási intézethez, míg a Művelődési- és Közoktatási Minisztériumnál több mint 500-an várnalrstúdió- alapítási engedélyre. Médiatör­vény hiányában egyetlen eljárás lehetséges, a hatályban lévő jog­szabályok alapján rendezni a he­lyi jellegű rádió- és televízióstúdi­ók alapításának engedélyezését. A műsorkészítő- és közlő stúdiók engedélykötelesek. A csak műsor­közléssel foglalkozó stúdiók beje­lentési kötelezettség alá esnek. A műsorkészítő stúdiók, amelyek nem közvetlenül a fogyasztóhoz juttatják-el a műsort, hanem, álta­lában több helyi stúdióhoz, szin­tén engedélykötelesek. A stúdiók kötelesek az engedélyezett célte­rületeken megrendelni az Anten­na Hungária Rt.-től a műsorszó­ró adó létesítését és üzemeltetését. A stúdiók más távközlési szerve­zettől is megrendelhetik az adó lé­tesítését. A stúdiók önmaguk is létesíthetnek és üzemeltethetnek műsorszóró állomást, de csak a KHVM külön engedélyével. A kábelhálózatok létesítése, külön engedélyezés alá esik. A hatósági engedélyeken kívül a stúdióknak szerződést kell kötniük a Szerzői Jogvédő Hivatallal, illetve meg kell szerezni a jogtulajdonos en­gedélyét. A kormány úgy döntött, hogy a műsoraikat rádióhullá­mok igénybevételével közlő stúdi­ók és műsorszórók engedélyét fe­lül kell vizsgálni. nerintézet a Gépipari és Automatizá­lási Műszaki Főiskola főigazgatója dr. Danyi József ismertette a jövőre vonatkozó elképzeléseiket. Ennek lé­nyege: a múlt csütörtökön a főisko­lai tanács által is elfogadott műszaki menedzserképzés, illetőleg a mene­dzseri ismeretek bevezetése a hagyo­mányos üzemmérnökképzésbe is. Terveik realitásának bizonyítására svájci vendéget hozott magával, Rolf Weigert urat, aki egy svájci innová­ciós központ vezetője és a piacorien­tált műszaki technológiai képzésben ígért segítséget a kecskeméti főisko­lának. Noha az iparművészeti és képzőművészeti főiskola egyelőre még nem működtet fakultást Kecs­keméten, erre vonatkozó tervek már vannak. Ősztől mindkét intézmény helyet kap a kerámiastúdióban gra- ' duális és posztgraduális képzésre. A művészeti oktatóintézetek közül világszerte neve van a Kodály-intézet- nek, ami tevékenységének sikerét bizo­nyltja. Dr. Erdei Péter igazgató még­sem elégedett. Nem tisztázott ugyanis, hogy valóban egyetemi szintű oktató­intézetnek vagy — mivel idáig diplo­mát nem adhatott — csak egy tovább­képző központnak minősíthető. Az ál­lami felsőoktatási intézmények mellett természetesen helyet kaptak a fórumon az egyházi főiskolák is. Varga László, a Kecskeméti Református Egyházkö­zösség lelkésze az 1994 szeptemberétől induló református egyetem jogi karáról és egy lehetséges bölcsészképzésről be­szélt. A katolikus egyház tervei e tekin­tetben még kiforratlanok, elsősorban egy posztgraduális hitoktatóképzésben gondolkodnak, de tervezik egy ökuno- menikus kápolna felépítését az Univer­sitas területén. Barath Edit 40 el talon: szerelem, figtastig, that, ploifka, gitár Angol sxinésxnő Tdri a magyart, Lakása tegaiaób olyan erdei»«*, mint filmbéli csatád}« 10-Vi. oldal) A Kiskegyed 18. számából: Ugye tudja, hogy ha kedd, megírja a Kiskegyed! — Elvált, és mégis boldog! — A peep-show folytatódik — Borostás úr az arénából — Debbie a Famíliából nem affektál — A királynő kicsit smucig — A csók titkai — Ahány szív — akkora a szerelem — és persze divat, kozmetika, sztárok és pletykák. Mindez, mint minden kedden, olvasható a Kiskegyedben. Felsőoktatási fórumot rendeztek áp­rilis 30-án, Kecskeméten a város jelen­legi és jövendőbeli főiskoláinak részvé­telével. A program délelőtti hivatalos részében Merász József polgármester köszöntő szavai után dr. Kubovics Im­re, a Művelődési és Közoktatási Mi­nisztérium helyettes államtitkára ele­mezte a magyar felsőoktatás jelenét és jövőjét. A jövőre vonatkozó elképzelé­seket egészítette ki a tárca felsőoktatási főosztályának vezetője Bakos István, aki az új felsőoktatási törvény vázlatos ismertetésekor hangsúlyozta, hogy a tervezet legfőbb sajátossága, a minden tekintetben nagyobb autonómiát biz­tosítani az intézmények részére. Tőle tudtuk meg, hogy a kormány által elfo­gadott — jelenleg a 32. változatú — tervezetet ezen a héten tárják a parla­ment elé. A minisztériumi képviselők után az érintett helyi intézmények veze­tői kaptak szót. Dr. Dovala Márta a tanítóképző fő­iskola főigazgatója, egyben mint az egyesítési terv „szülőanyja” beszámolt az 1981-ben megszületett kezdeménye­zés eddig elért eredményeiről, melyek közül legfontosabbként emelte ki az 1992-ben megtörtént Kecskeméti Főis­kolai és Kutatási Egyesülés szerződésé­nek aláírását. Elmondta azt is, hogy azóta számos elnyert pályázat nyújtott anyagi segítséget a különböző elméleti és gyakorlati előmunkálatok megkez­déséhez. Nem tudott újabb fejlemény­ről beszámolni az Universitas építészeti munkálatait illetően dr. Körner Zsu­zsa, a műszaki egyetem urbanisztikai intézetének adjunktusa. A problémák ismételt felsorolása mellett hangsúlyoz­ta a város szerepét a kivitelezésben, a megvalósítás sürgősségét pedig a de­mográfiai hullám emelkedésével indo­kolta. A fórum második részében a part­AMIT A TARSADALOMBIZTOSITASI VÁLASZTÁSOKRÓL TUDNI KELL (I.) Május 21-én választja meg az ország a társadalombiztosítás egészségbiztosítási és nyugdíjbiz­tosítási önkormányzatának képvi­selőit. A tét nagy : ha a választások eredményesen zárulnak, a tb.-járu­lékot fizető munkavállalók és munkáltatók képviselői beleszól­hatnak a biztosítók pénzalapjai­nak felhasználásába, a társada­lombiztosítás mindannyiunkat érintő ügyeinek eldöntésébe. Mire szavazunk és hogyan? Mi­ként ellenőrzik a választások tisz­taságát, s mi történik, ha a szava­zatra jogosult választópolgárok érdektelensége miatt nem vezet si­kerre a szavazás? Erről, és néhány gyakorlati tudnivalóról szól össze­állításunk. — Kik szavazhatnak? A társadalombiztosítási önkor­mányzati választásokon nemcsak a társadalombiztosítási járulékot fizetők szavazhatnak, hanem min­den olyan 18. életévét betöltött magyar állampolgár is, aki nem áll cselekvőképességét korlátozó gondnokság alatt, nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától és nincs intézeti kényszergyógykezelés alatt. (Folytatjuk) V örösmarty-napok Ma délután kezdődik és május 7-éig tart az iskolai rendezvénysorozat a Vö­rösmarty — volt Leninvárosi — Álta­lános Iskolában. Ma 14 órakor városi helyesírási versenyt, aszfaltrajzversenyt és iskolai angol kiejtési versenyt ren­deznek. Május 5-én, szerdán, szintén délután 14 órától a felsősök iskolai sza­valóversenye lesz, majd kézilabda­bajnokság, és anyák napi ünnepség. Május 6-án, és 7-én is folytatódnak az iskolai versenyek, a színjátszók, a me­semondók és a sportolók mutatkoznak be. Pénteken délután iskolai diszkó zárja be a rendezvények sorát. Kiskőrösiek Gyulán Immáron harminc éve rendszeresen megrendezik Gyulán az EDÜ-t, vagyis az Erkel Diákünnepeket. A kiskőrösi Petőfi Sándor Gimnázium és Kertésze­ti Szakközépiskola képviselői minden alkalommal sikeresen szerepelnek. Az idén tizenkilenc kategóriában lehetett jelentkezni, s a kiskőrösi intézményből ötvenhat fiatal vállalta a megmérette­tést. Az énekkar, a színjátszócsoport, a beatzenekar, a szólisták és képzőművé­szek hónapokon át készültek az EDU- re, ahol négy megye mintegy ezerötszáz diákja adott számot tudásáról, csillog­tatta meg tehetségét. A kiskőrösi diákok öregbítették a város és megyénk hírnevét, hiszen a középiskolák közül ők szerepeltek a legsikeresebben. Csanády Katalin pró­zamondásban, Kovács Tibor a szóló- hangszer kategóriában szerzett arany minősítést, míg ezüst minősítésben Szlovák Péter versmondó, bronz minő­sítésben Torgyik Angéla—Tóth József fuvoladuó, valamint a K-beat (Gyalog Tamás, Horváth László, Judák Ri­chard, László Krisztián, László Zsolt, Rideg Zoltán) részesült. A Farkasné Szabolcsi Ildikó vezette énekkar külön dicséretet kapott. Vendégváró Baja A Baja és a németországi Waiblin­gen közötti együttműködési megálla­podás aláírásának ötödik évfordulójá­ra készül a Bajai Testvérvárosi Egyesü­let. Kunvári György elnök a mindkét város közönsége számára gyümölcsöző kapcsolat következő nagy eseményét, mintegy 250 waiblingeni vendég láto­gatását készíti elő. Az egyesület min­den hétfőn 17 és 19 óra között fogadó­órát tart. Várják a jelentkezőket, akik a szeptember hóra tervezett találkozó alkalmával szívesen fogadnának waib­lingeni vendéget. A fogadóóra helyszí­ne a József Attila Művelődési -Köz­pont. • • Ügyészi kinevezés A megyéi főügyész előterjesztése alapján a Magyar Köztársaság legfőbb ügyésze 1993. május 1-jei hatállyal dr. Ábrahám Istvánt nevezte ki a Kiskun­félegyházi Városi Ügyészség vezetőjé­nek. Dr. Ábrahám István — aki pályá­zat útján nyerte el új beosztását — ki­nevezéséig a megyei főügyészségen dol­gozott, mint közlekedési ügyész. Izsáki sikerek Az izsáki Táncsics Mihály Általános Iskola és Diákotthon tanulói szép si­kert értek el a Talajvédelmi Alapítvány által meghirdetett Az élet forrása a ta­laj című országos rajzpályázaton. Az ötödikes Magyar Csilla nyerte az első díjat Földapó című munkájával, az ala­pítvány társelnökének különdíját pedig a hetedikes Szabó Edit kapta. Jutalom­ban részesült Szrapkó Judit, Gucsi Andrea és Horváth Petra. A siker ko­vácsa a lelkes izsáki rajztanár, Briglo- vicsné Janovics Éva. A versenyen me­gyénkből a kalocsai Ének-Zenei Álta­lános Iskola hetedikes tanulója, Boros Lili is kitűnően szerepelt, övé lett a második díj, míg a tompái Madarasi Attila különdíjban részesült. A TIT által rendezett Teleki Pál Or­szágos Emlékverseny megyei forduló­ján földrajzból szintén izsáki siker szü­letett: a hetedikes Feldman Zsolt vég­zett az élen. A versenyre Pál Tamás tanár készítette fel Zsoltot, aki korosz­tályában Bács-Kiskunt képviseli a má­jus 21—23. között rendezendő orszá­gos döntőn.

Next

/
Thumbnails
Contents