Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-14 / 111. szám
4 MEGYEI KORKÉP 1993. május 14., péntek LEGJOBB AKAR LENNI Dél-Afrikában járt a halasi diák • Gazdag Zoltán tornász Gazdag Zoltán, 16 éves kiskunhalasi fiatalember, a Szilády Áron Gimnázium másodikos tanulója, tornász. Három éve a tornász ifjúsági válogatott tagja. A Magyar Diákolimpián lólengésben bajnokságot nyert. 1990-ben a Túlit Péter-ván- dorserleget, tavaly pedig Kiskunhalason az év sportolója elismerő címet kapta; 36 arany-, 24 ezüst- és 20 bronzérem boldog tulajdonosa. Az évente hagyományosan megrendezett Túlit Péter nemzetközi tornászversenyen kapott meghívás alapján tavaly nyáron három hónapot Dél-Afrikában töltött. A közelmúltban Kiskunhalasról jelentkező népszerű ÁSZ ifjúsági televízióműsor egyik ÁSZ-jeiöltje volt. Több edző keze alatt megfordult már, de a legtöbbet, hat év csapatmunkát Csillag Istvánnal töltött el, vele érte el a legjobb eredményeket. Sajnos, edzőjét a tavaszi versenyszezon megkezdése előtt — egyik pillanatról a másikra, nem tudni, miért — a kiskunhalasi tomaklubból elbocsátották. — Három hónapot voltál Dél-Afrikában. Előzőleg jártál már ilyen messze? — faggatom a nem túl beszédes bajnokot.- - Előzőleg csupán Belgiumban, Svájcban és Ausztriában vettem részt nemzetközi versenyeken. Furcsa volt ekkora időt ilyen távol tartózkodni az otthonomtól. A három hónap, visszatekintve, nagyon gyorsan eltelt. Bár voltak nehéz pillanatok, amikor nagyon szerettünk volna hazajönni, mert honvágyunk volt. Tizenkét órás repülőút után érkeztünk meg Johannesburgba a három pesti tornásszal és kísérőnkkel. Tulajdonképpen versenyzőnek hívtak ki. Azt ajánlották, hogy menjek, nézzek körül, s ha tetszik, bármikor szerződtetnek, hogy az ő színeikben versenyezzek. Egyelőre azonban még nincs szándékomban. Később pedig majd meglátjuk. — Úgy tudom, tegnap ti, ASZ-ok — a halasi ASZ, Papái Terézia énekes kívánságára — a budapesti Operaházban voltatok, megnéztetek egy operát. Hogy tetszett? — Most voltam először operában, s mondhatom, tetszett. Az ÁSZ-on a többiekkel elég jól összebarátkoztunk, jó volt újra találkozni, a közös élmények egyelőre összefonnak. Nem vagyok egy beszédes típus, s a többiek csak ezt kifogásolták egy kicsit. — Mikortól érezted úgy, hogy a torna az életed egy nem is kicsi része?! — Ezt nem tudnám megmondani. A sport nekem egy kicsit szórakozás, egy kicsit munka, egy kicsit hivatás, egy kicsit megszállottság. Szeretem a versenyt. A legjobb akarok lenni, meg akarok előzni mindenkit. Érdekes, hogy ha megnyerek egy versenyt, akkor sem mindig vagyok elégedett. Ha úgy nyerek, hogy tudom, hogy a többiek rontották el, s nem én voltam a jó, akkor nem tudok igazán örülni. — Milyen az új edződ? Hogyan érintett a hirtelen edzőváltás? — Három hete, amióta Csillag István elment, Tóth Péter foglalkozik velem. Tényleg nagyon rendes, de nehezebben tud odafigyelni rám, mert másik csoportja is van, s különben sem vagyunk még összeszokva. Mostanában edzésen gyakrabban leülök, kevesebbet vagyok a szeren, bizonyos elemek nehezebben mennek, többet kell erőlködnöm is. Mivel az edzőváltás pont versenyszezon előtt történt, biztos, hogy vissza fog esni az eredményem. Úgy érzem, lemaradásban vagyok, s a koncentráltabb edzések hiánya nagy kiesés lesz — zárja végül a beszélgetést az ifjú tehetség. Sz. Huber Helga Forrás-pályázat nyertesei Eredményes volt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szépirodalmi, szociográfiai és művészeti folyóirata, a Forrás és a Katona József Társaság által meghirdetett, Rendszerváltás helyben című szociográfiai pályázat. Annak bemutatására írták ki, hogy egy-egy település, megye vagy akár egyetlen ember miképpen élte, éli át az utóbbi esztendők nagy változásait. . A pályázatra 11 pályamunka érkezett, s ebből a Forrás szerkesztősége hetet talált közlésre érdemesnek. A szerkesztőség és a Katona József Társaság vezetőiből alakult zsűri az alábbi három dolgozatot díjazta: Hegyi Imre—Kovalik Márta: Interjú Kiss István balástyai népművelővel. Az írás a folyóirat augusztusi számában jelenik meg. (A szerzők lemondtak a díjról az időközben tragikusan elhunyt népművelő 16 éves fia javára.) Pethő László: Rendszerváltás helyben (Egy jászsági falu a rendszerváltás éveiben.) A pályamunka a májusi Forrás-számban lát napvilágot. Hász Erzsébet: Strazza. A perifériára sodródott, alkalmi munkát keresőket bemutató írást augusztusban közli a Forrás. Magyar fotók Az amerikai törvényhozás egyik épületében mutatják be Erdélyi Lajos fotóművész „Régi zsidó temetőkertek művészete” című kiállítását. A tárlat anyaga Magyarország és a térség más országai területén készült. Kedden Tom Lantos és John Porter, a képviselőház Emberi Jogi Bizottsága társelnökeinek meghívására a törvényhozás tagjai, munkatársai a művész jelenlétében tekintették meg a kiállítást. Philip Morris-balettdíj Kiváló művészeti teljesítményéért Philip Morris magyar balettdíjjal tüntetnek ki egy balett-táncost évente — hangzott el a díjalapító Philip Morris Egri Dohánygyár Kft. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A díj odaítéléséről szakemberekből álló művészeti tanács dönt, melynek elnöki posztját Róna Viktor tölti be. Társelnökök: Seregi László és Szabó István. A kuratórium tagjai: Béres Ilona, Presser Gábor, Metzger Márta, Kiss János, Hajzer Gábor és Pataki András. A Philip Morris 35 éve támogatja a kultúra minden területét. A skandináv országokban már korábban létrehozott a magyarhoz hasonló balettdíjakat. A díjat első alkalommal idén, október 18-án adják át. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Megkevert lapok Nem szerencsejátékról, tehát nem kártyalapokról lesz szó a mostani történetben, hanem újságokról: napilapokról, heti és havi folyóiratokról és egy ezekhez kapcsolódó bűncselekményről, pontosabban üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztásról. Az ügyet a Kiskőrösi Városi Bíróság dr. Hegedűs Róbert büntetőtanácsa tárgyalta és hozott benne ítéletet a közelmúltban. Az ügyből kiderül, hogy bizony egy ilyen viszonylag egyszerű foglalkozás, mint a hírlapárusítás is, milyen bonyolult feladatokat róhat az emberre, már ami az elszámolásokat illeti. Mert bizony ez egyáltalában nem egyszerű, de azért megtanulható. Nos, G. P.-né Akasztón volt hírlapárus és ebben a minőségében 1987 óta dolgozott a faluban. Egyedül végezte a munkát, ami nemcsak abból állt, hogy eladta az újságokat, hanem — és ez volt a bonyolultabb — el kellett számolnia a befolyt ösz- szeggel, az eladott és megmaradt újságokkal, folyóiratokkal. Naponta' számítógépes feldolgozási lap kíséretében kapta meg az értékesítendő lapokat. Ez az úgynevezett kiosztólap tartalmazta a lapok megnevezését, azonosítási számát, a mennyiséget, az egységárat és az eladási áron számított értéket. Az asz- szony feladata az volt, hogy az eladott lapok árát teljes egészében, levonás nélkül befizesse. Csakhogy voltak olyan lapok, amelyeknek lejárt az árusítási idejük, s ezeket úgynevezett remittenda-jegyzék kíséretében vissza kellett küldeni, s ezeknek az értékét levonták a kiküldött lapok értékéből, így számolták ki, hogy például G. P.-né az adott hónapban milyen értékű lapot adott el. 1991 júliusáig a napi forgalom általában 1000-1500 forintot tett ki, de ekkor az asszony a posta előtti trafikban is megkezdte az újságárusítást, s ezt a központ már úgy szabályozta, hogy hetenként, vagy tízezer forintonként kellett az újságok árát előlegként befizetni és kéthavonta történt a végelszámolás. Nem fárasztom azonban az olvasót az elszámolási rend további taglalásával, az eddigieket is azért írtam le, hogy érzékeljük: ha egy pillanatra is ellankad az ember figyelme, azonnal becsúszhat a baki. Ez történt az akasztói G. P.-névéi is. 1991. december végén már 64 ezer forint hiánya mutatkozott, a következő év első felének végén pedig még további 213 ezer forint mínuszt gyűjtött ösz- sze. Közben, 1991 szeptemberében, a posta bizományosi szerződést is kötött G. P.-nével, ami azt tartalmazta, hogy az eladott lapok árának 13 százalékát kapja meg s, ezt a pénzt már a befizetés előtt levonhatja és csak a csökkentett összeggel kell elszámolnia. A fő- és bizományosi tevékenységből származó összegeket azonban az asszony nem különítette el, hanem mindet hazavitte. 1992 májusáig a hiány már elérte, illetve meghaladta a 402 ezer forintot. Ekkor az újságárust „megállították”. Természetesen nem kell azt gondolni, hogy G. P.-né csupán azért termelte a hiányt, mert belegabalyodott az elszámolásokba. A bíróság előtt maga is elismerte, hogy 70 ezer forintot saját céljaira költött, arra azonban nem tudott érvényes választ adni, hogy hová lett a további 330 ezer forint. Az igazságügyi könyvszakértő — akinek a véleményét az asszony elfogadta — pontosan kimutatta, hogy a 402 ezer forint nem folyt be a postához, viszont az ennek megfelelő értékű lapokat G. P.-né átvette. A.pénz tehát csakis nála keresendő. Ezt azonban hiába keresték, a posta kára nem térült meg, A bíróság végül is az asszonyt jelentős értékre, üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasztásban találta bűnösnek és ezért egyévi börtönre ítélte és egy évre eltiltotta, a közügyektől. Ugyanakkor kötelezte, hogy az ítélet jogerőre emelkedését követően fizessen meg a postának 277 ezer 280 forintot, az államnak 16 ezer forint illetéket és 27 ezer forint bűnügyi költséget. Az ítélet fellebbezés folytán még nem emelkedett jogerőre. Gál Sándor István-napok Kalocsán • A gimnázium énekkara is sikert aratott Többéves hagyomány az István-napok rendezvénysorozat a kalocsai Szent István Gimnáziumban. Az elmúlt héten mozgalmasan telt a gimnázium élete. Május elsején az iskola baráti körének rendezvényével indult a sorozat. Több száz öregdiák adott egymásnak találkát ezen a napon. A jezsuita templomban szentmisét hallgattak, majd a gimnázium dísztermében az iskola növendékei adtak elő színvonalas irodalmi műsort. Az első emeleti folyosón megkoszorúzták a világháborúkban elesett volt diákok emléktábláját, a temetőben koszorúkat helyeztek el az egykori tanárok sírjaira. Május harmadikán, hétfőn, a mostani tanulók és a baráti kör képviselői találkoztak a díszteremben. Csütörtökön a diáktársaknak, szülőknek, tanároknak adtak műsort, öt nyelven. Pénteken neves történészek — közöttük Für Lajos honvédelmi miniszter — előadásait hallgatták. A rendezvénysorozat a péntek esti órákban vetélkedővel és diákbállal zárult. Születésnapi ajándék • Az ajándék. Van Soghomonian: A dolgok változása című plasztikája a kereskedelmi szakközépiskola előterében. A kecskeméti kereskedelmi szak- középiskola és szakmunkásképző alapításának hetvenötödik évfordulóját egyebek között egy színvonalas kiállítással is ünnepelte. A Nemzetközi Kerámiastúdió nemcsak a gyűjteményéből válogatott alkotások időszaki tárlatával járult hozzá a rendezvénysorozat sikeréhez, hanem a kihelyezett munkák sorát gyarapítva, egy örmény művész kerámiaplasztikáját az iskolának adományozta. HETI SOROZATUNK TUDOMÁNY — TECHNIKA Víz a Szahara alatt • A víztartalék az utolsó nedves időszakból származik. A Szahara és a Szahel-térség alatt elhelyezkedő víztömegek olyan nagyok, hogy egész Németországot 600 méter magasságban beborítanák. Az aszály kérdéseivel foglalkozó német tudósok szerint ez a víztartalék a legutolsó, úgynevezett nedves időszakból származik, amely 4-5 ezer évvel ezelőtt következett be. A Szahel-térség 12 államában, Marokkótól Egyiptomig nagy reményeket fűznek ahhoz, hogy virágzó mezőgazdaságot létesíthetnek a föld alatti'víz segítségével. Az 1986 óta folyó kutatások, amelyeket geológusok, vízmémökök és más tudósok folytatnak, azt állapították meg, hogy a 150 ezer köbkilométer nagyságú víztömeget csak óvatosan szabad a felszínre hozni. Túlzottan gyors víz- használat kiszárítaná a víztartalékokat és további környezetkárosodáshoz vezetne. Líbia ennek ellenére egy 1200 kilométer hosszú, 4 méter átmérőjű vízvezetéket épített, amely a tengerparthoz, majd Tripoli felé vezet. A líbiaiak megkezdték a víz szivattyúzását. Előkészítés alatt áll egy második vízvezeték is, de mint Ulf Thorweihe, a problémával foglalkozó német kutatócsoport vezetője a DPA német hírügynökségnek elmondta, ezzel kapcsolatban nincs ok aggodalomra, mert évtizedekig fog tartani, amíg a csaknem 5 ezer méter mélyen elhelyezkedő Vízmennyiséget komoly mértékben csökkenthetik. Egyiptom is megkezdte a föld alatti vizek kihasználását, sajnos azonban a vizet öntözésre használja, ahelyett, hogy a növények föld alatti gyökereit öntöznék. Áz egyiptomi módszer nemcsak azzal fenyeget, hogy sokkal több vizet kell felhasználni, hanem néhány év alatt az erős párolgás miatt a talaj sótartalmának növeléséhez is vezet. A tudósok szerint, ha 80 évig a térség minden mezőgazdasági tervét megvalósítanák is, a föld alatti víztömeg szintje csupán 150 méterrel lenne alacsonyabb. Felvetődött az a nézet is, hogy az öntözés mellett nyersanyag kitermelésébe is kezdjenek. A geológiai kutatások során ugyanis nagy mennyiségű foszfátot, bauxitot, aranyat és cementalapanyagokat fedeztek fel. Persze, ezeknek az anyagoknak az exportálásához mindenekelőtt utakat kellene építeni abban a térségben, ahol ma még tevekaravánok vonulnak. A foszfátnak és más nyersanyagoknak a bányászásához sokkal kevesebb vízre lenne szükség, mint a mezőgazdasághoz. Ez utóbbinak a- szükséglete évente 2 köbméter négyzetméterenként. (Vége) Erdély orgonáiért Erdély orgonáiért! — jelszóval a Magyar Zeneművészeti Társaság és az Organa Transsylvanica Alapítvány Virág András, Hock Bertalan és Dávid István közreműködésével Bach-hangversenyt rendezett vasárnap este a budapesti Mátyás-templomban. Az Organa Transsylvanica Alapítvány 1991-ben alakult, a jelentős kultúrtörténeti értéket képviselő erdélyi orgonák felújítása, állagmegóvásának támogatása, illetve az erdélyi orgonaépítés és orgonaművészet megsegítése céljából. Az erdélyi orgonák számáról ez ideig nincsenek pontos adatok. Egyes becslések alapján közel másfél, más vélemények szerint a kétezret is meghaladja számuk. Elterjedésük Erdélyben a barokk megjelenéséhez kapcsolódik, bár ez sem helytálló, ugyanis a legrégebbi, a nagyszebeni orgona még 1673-ban, tehát mintegy 17 évvel a „reneszánsz halála” előtt készült. Eme ritka és nagy értékű hangszerek megmentésére évente egyszer hangversenyt rendeznek. Azonban mindez nem elég. Az Organa Transsylvanica Alapítványnak legalább 100 millió forint alaptőkére lenne szüksége ahhoz, hogy annak kamataiból évente egyetlen orgonát felújíthasson. Éppen .ezért szívesen vesznek minden olyan támogatást, amely e nemes célkitűzés megvalósítását segíteni kívánja. Címük: Organa Transsylvanica Alapítvány, 6000 Kecskemét, Szabadság tér 7. szám (Kodály-iskola) Számlaszámúk: Budapest Bank Rt.: 252-10529 (forint); 407-252- 941-3362-0 (deviza) Karikázó gyerekeknek A Kecskeméten megrendezendő Európa jövője gyermektalálkozóra készülő csoportok tagjainak májusban és júniusban néptánctanítást szervez az Európa Jövője Egyesület és a Táncsics Mihály Művelődési Központ. Azok a gyerekek jelentkezhetnek az ingyenes tánctanításra, akik a magyar néptánc elemeivel és az egyszerűbb köztáncokkal szeretnének megismerkedni, és esetleg a tanultakat bemutatni a külföldi vendégeknek. A Karikázó mindig péntekenként, délután öttől hétig tart, májusban 14-én, 21-én és 28-án várják a gyerekeket és a csoportvezetőket, júniusban pedig 4-én, és 11-én. Szülőket és érdeklődő gyerekeket is szívesen látnak a Táncsics Művelődési Központban, Kecskeméten, a Rákóczi út 3. szám alatt. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV KECSKEMÉT, Ciróka Bábszínház, Katona József u. 4., 10 és 14 órakor: A PÁSZTORLÁNY MEG A KÉMÉNYSEPRŐ. A RENDÍTHETETLEN ÓLOMKATONA. A mozik műsora: Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: FENEGYEREKEK. Színes, magyarul beszélő, amerikai film. 14,éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: FEHÉR SIVATAG. Színes, feliratos, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdiómozi: szünnap. Csalánosi autósmozi: este 9 órakor: ÖBÖL-AKCIÓ. Színes,' magyarul beszélő, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 6 és 8 órakor: MONDVACSINÁLT HŐS. Amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdiómozi: 7 órakor: HAIR. Színes, feliratos, amerikai film. KTV: 06.00—10.00: KÉPÚJSÁG. 10.00—10.30: 17-18 Fiatalok magazinja (ismétlés). 15.30—17.00: KÉPÚJSÁG. 18.00— 20.00: Budapest TV. 20.00- 24.00: TV4 (II.) produkció.
