Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-14 / 111. szám

4 MEGYEI KORKÉP 1993. május 14., péntek LEGJOBB AKAR LENNI Dél-Afrikában járt a halasi diák • Gazdag Zoltán tornász Gazdag Zoltán, 16 éves kiskunha­lasi fiatalember, a Szilády Áron Gimnázium másodikos tanulója, tor­nász. Három éve a tornász ifjúsági válogatott tagja. A Magyar Diák­olimpián lólengésben bajnokságot nyert. 1990-ben a Túlit Péter-ván- dorserleget, tavaly pedig Kiskunha­lason az év sportolója elismerő címet kapta; 36 arany-, 24 ezüst- és 20 bronzérem boldog tulajdonosa. Az évente hagyományosan meg­rendezett Túlit Péter nemzetközi tor­nászversenyen kapott meghívás alap­ján tavaly nyáron három hónapot Dél-Afrikában töltött. A közelmúlt­ban Kiskunhalasról jelentkező nép­szerű ÁSZ ifjúsági televízióműsor egyik ÁSZ-jeiöltje volt. Több edző keze alatt megfordult már, de a leg­többet, hat év csapatmunkát Csillag Istvánnal töltött el, vele érte el a leg­jobb eredményeket. Sajnos, edzőjét a tavaszi versenyszezon megkezdése előtt — egyik pillanatról a másikra, nem tudni, miért — a kiskunhalasi tomaklubból elbocsátották. — Három hónapot voltál Dél-Af­rikában. Előzőleg jártál már ilyen messze? — faggatom a nem túl be­szédes bajnokot.- - Előzőleg csupán Belgiumban, Svájcban és Ausztriában vettem részt nemzetközi versenyeken. Furcsa volt ekkora időt ilyen távol tartózkodni az otthonomtól. A három hónap, vissza­tekintve, nagyon gyorsan eltelt. Bár voltak nehéz pillanatok, amikor na­gyon szerettünk volna hazajönni, mert honvágyunk volt. Tizenkét órás repülőút után érkeztünk meg Johan­nesburgba a három pesti tornásszal és kísérőnkkel. Tulajdonképpen ver­senyzőnek hívtak ki. Azt ajánlották, hogy menjek, nézzek körül, s ha tet­szik, bármikor szerződtetnek, hogy az ő színeikben versenyezzek. Egye­lőre azonban még nincs szándékom­ban. Később pedig majd meglátjuk. — Úgy tudom, tegnap ti, ASZ-ok — a halasi ASZ, Papái Terézia éne­kes kívánságára — a budapesti Ope­raházban voltatok, megnéztetek egy operát. Hogy tetszett? — Most voltam először operában, s mondhatom, tetszett. Az ÁSZ-on a többiekkel elég jól összebarátkoz­tunk, jó volt újra találkozni, a közös élmények egyelőre összefonnak. Nem vagyok egy beszédes típus, s a többiek csak ezt kifogásolták egy ki­csit. — Mikortól érezted úgy, hogy a torna az életed egy nem is kicsi ré­sze?! — Ezt nem tudnám megmondani. A sport nekem egy kicsit szórakozás, egy kicsit munka, egy kicsit hivatás, egy kicsit megszállottság. Szeretem a versenyt. A legjobb akarok lenni, meg akarok előzni mindenkit. Érde­kes, hogy ha megnyerek egy ver­senyt, akkor sem mindig vagyok elé­gedett. Ha úgy nyerek, hogy tudom, hogy a többiek rontották el, s nem én voltam a jó, akkor nem tudok igazán örülni. — Milyen az új edződ? Hogyan érintett a hirtelen edzőváltás? — Három hete, amióta Csillag Ist­ván elment, Tóth Péter foglalkozik velem. Tényleg nagyon rendes, de nehezebben tud odafigyelni rám, mert másik csoportja is van, s külön­ben sem vagyunk még összeszokva. Mostanában edzésen gyakrabban le­ülök, kevesebbet vagyok a szeren, bizonyos elemek nehezebben men­nek, többet kell erőlködnöm is. Mi­vel az edzőváltás pont versenyszezon előtt történt, biztos, hogy vissza fog esni az eredményem. Úgy érzem, lemaradásban vagyok, s a koncent­ráltabb edzések hiánya nagy kiesés lesz — zárja végül a beszélgetést az ifjú tehetség. Sz. Huber Helga Forrás-pályázat nyertesei Eredményes volt a Bács-Kiskun Megyei Önkormányzat szépiro­dalmi, szociográfiai és művészeti fo­lyóirata, a Forrás és a Katona József Társaság által meghirdetett, Rend­szerváltás helyben című szociográ­fiai pályázat. Annak bemutatására ír­ták ki, hogy egy-egy település, me­gye vagy akár egyetlen ember mi­képpen élte, éli át az utóbbi eszten­dők nagy változásait. . A pályázatra 11 pályamunka érke­zett, s ebből a Forrás szerkesztősége hetet talált közlésre érdemesnek. A szerkesztőség és a Katona József Társaság vezetőiből alakult zsűri az alábbi három dolgozatot díjazta: Hegyi Imre—Kovalik Márta: In­terjú Kiss István balástyai népműve­lővel. Az írás a folyóirat augusztusi számában jelenik meg. (A szerzők lemondtak a díjról az időközben tra­gikusan elhunyt népművelő 16 éves fia javára.) Pethő László: Rendszerváltás helyben (Egy jászsági falu a rend­szerváltás éveiben.) A pályamunka a májusi Forrás-számban lát napvilá­got. Hász Erzsébet: Strazza. A perifé­riára sodródott, alkalmi munkát kere­sőket bemutató írást augusztusban közli a Forrás. Magyar fotók Az amerikai törvényhozás egyik épületében mutatják be Erdélyi Lajos fotóművész „Régi zsidó temetőker­tek művészete” című kiállítását. A tárlat anyaga Magyarország és a tér­ség más országai területén készült. Kedden Tom Lantos és John Porter, a képviselőház Emberi Jogi Bizott­sága társelnökeinek meghívására a törvényhozás tagjai, munkatársai a művész jelenlétében tekintették meg a kiállítást. Philip Morris-balettdíj Kiváló művészeti teljesítményéért Philip Morris magyar balettdíjjal tün­tetnek ki egy balett-táncost évente — hangzott el a díjalapító Philip Morris Egri Dohánygyár Kft. Budapesten tartott sajtótájékoztatóján. A díj odaítéléséről szakemberek­ből álló művészeti tanács dönt, melynek elnöki posztját Róna Viktor tölti be. Társelnökök: Seregi László és Szabó István. A kuratórium tagjai: Béres Ilona, Presser Gábor, Metzger Márta, Kiss János, Hajzer Gábor és Pataki András. A Philip Morris 35 éve támogatja a kultúra minden területét. A skandi­náv országokban már korábban lét­rehozott a magyarhoz hasonló ba­lettdíjakat. A díjat első alkalommal idén, október 18-án adják át. A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Megkevert lapok Nem szerencsejátékról, tehát nem kártyalapokról lesz szó a mostani tör­ténetben, hanem újságokról: napila­pokról, heti és havi folyóiratokról és egy ezekhez kapcsolódó bűncselek­ményről, pontosabban üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett sikkasz­tásról. Az ügyet a Kiskőrösi Városi Bíróság dr. Hegedűs Róbert büntető­tanácsa tárgyalta és hozott benne íté­letet a közelmúltban. Az ügyből kiderül, hogy bizony egy ilyen viszonylag egyszerű fog­lalkozás, mint a hírlapárusítás is, mi­lyen bonyolult feladatokat róhat az emberre, már ami az elszámolásokat illeti. Mert bizony ez egyáltalában nem egyszerű, de azért megtanul­ható. Nos, G. P.-né Akasztón volt hírlapárus és ebben a minőségében 1987 óta dolgozott a faluban. Egye­dül végezte a munkát, ami nemcsak abból állt, hogy eladta az újságokat, hanem — és ez volt a bonyolultabb — el kellett számolnia a befolyt ösz- szeggel, az eladott és megmaradt új­ságokkal, folyóiratokkal. Naponta' számítógépes feldolgo­zási lap kíséretében kapta meg az ér­tékesítendő lapokat. Ez az úgyneve­zett kiosztólap tartalmazta a lapok megnevezését, azonosítási számát, a mennyiséget, az egységárat és az el­adási áron számított értéket. Az asz- szony feladata az volt, hogy az el­adott lapok árát teljes egészében, le­vonás nélkül befizesse. Csakhogy voltak olyan lapok, amelyeknek lejárt az árusítási idejük, s ezeket úgynevezett remit­tenda-jegyzék kíséretében vissza kel­lett küldeni, s ezeknek az értékét le­vonták a kiküldött lapok értékéből, így számolták ki, hogy például G. P.-né az adott hónapban milyen ér­tékű lapot adott el. 1991 júliusáig a napi forgalom általában 1000-1500 forintot tett ki, de ekkor az asszony a posta előtti trafikban is megkezdte az újságárusítást, s ezt a központ már úgy szabályozta, hogy hetenként, vagy tízezer forintonként kellett az újságok árát előlegként befizetni és kéthavonta történt a végelszámolás. Nem fárasztom azonban az olvasót az elszámolási rend további taglalá­sával, az eddigieket is azért írtam le, hogy érzékeljük: ha egy pillanatra is ellankad az ember figyelme, azonnal becsúszhat a baki. Ez történt az akasztói G. P.-névéi is. 1991. de­cember végén már 64 ezer forint hiá­nya mutatkozott, a következő év első felének végén pedig még további 213 ezer forint mínuszt gyűjtött ösz- sze. Közben, 1991 szeptemberében, a posta bizományosi szerződést is kötött G. P.-nével, ami azt tartal­mazta, hogy az eladott lapok árának 13 százalékát kapja meg s, ezt a pénzt már a befizetés előtt levonhatja és csak a csökkentett összeggel kell elszámolnia. A fő- és bizományosi tevékeny­ségből származó összegeket azonban az asszony nem különítette el, hanem mindet hazavitte. 1992 májusáig a hiány már elérte, illetve meghaladta a 402 ezer forintot. Ekkor az újság­árust „megállították”. Természete­sen nem kell azt gondolni, hogy G. P.-né csupán azért termelte a hiányt, mert belegabalyodott az elszámolá­sokba. A bíróság előtt maga is elis­merte, hogy 70 ezer forintot saját cél­jaira költött, arra azonban nem tudott érvényes választ adni, hogy hová lett a további 330 ezer forint. Az igazságügyi könyvszakértő — akinek a véleményét az asszony el­fogadta — pontosan kimutatta, hogy a 402 ezer forint nem folyt be a pos­tához, viszont az ennek megfelelő ér­tékű lapokat G. P.-né átvette. A.pénz tehát csakis nála keresendő. Ezt azonban hiába keresték, a posta kára nem térült meg, A bíróság végül is az asszonyt je­lentős értékre, üzletszerűen, folytató­lagosan elkövetett sikkasztásban ta­lálta bűnösnek és ezért egyévi bör­tönre ítélte és egy évre eltiltotta, a közügyektől. Ugyanakkor köte­lezte, hogy az ítélet jogerőre emelke­dését követően fizessen meg a postá­nak 277 ezer 280 forintot, az állam­nak 16 ezer forint illetéket és 27 ezer forint bűnügyi költséget. Az ítélet fellebbezés folytán még nem emel­kedett jogerőre. Gál Sándor István-napok Kalocsán • A gimnázium énekkara is sikert aratott Többéves hagyomány az Ist­ván-napok rendezvénysorozat a ka­locsai Szent István Gimnáziumban. Az elmúlt héten mozgalmasan telt a gimnázium élete. Május elsején az iskola baráti kö­rének rendezvényével indult a soro­zat. Több száz öregdiák adott egy­másnak találkát ezen a napon. A je­zsuita templomban szentmisét hall­gattak, majd a gimnázium díszter­mében az iskola növendékei adtak elő színvonalas irodalmi műsort. Az első emeleti folyosón megkoszorúz­ták a világháborúkban elesett volt di­ákok emléktábláját, a temetőben ko­szorúkat helyeztek el az egykori ta­nárok sírjaira. Május harmadikán, hétfőn, a mos­tani tanulók és a baráti kör képviselői találkoztak a díszteremben. Csütör­tökön a diáktársaknak, szülőknek, tanároknak adtak műsort, öt nyelven. Pénteken neves történészek — kö­zöttük Für Lajos honvédelmi minisz­ter — előadásait hallgatták. A ren­dezvénysorozat a péntek esti órákban vetélkedővel és diákbállal zárult. Születésnapi ajándék • Az ajándék. Van Soghomonian: A dolgok változása című plasztikája a kereskedelmi szakközépiskola előterében. A kecskeméti kereskedelmi szak- középiskola és szakmunkásképző alapításának hetvenötödik évforduló­ját egyebek között egy színvonalas kiállítással is ünnepelte. A Nemzet­közi Kerámiastúdió nemcsak a gyűj­teményéből válogatott alkotások idő­szaki tárlatával járult hozzá a ren­dezvénysorozat sikeréhez, hanem a kihelyezett munkák sorát gyarapítva, egy örmény művész kerámiaplaszti­káját az iskolának adományozta. HETI SOROZATUNK TUDOMÁNY — TECHNIKA Víz a Szahara alatt • A víztartalék az utolsó nedves időszakból származik. A Szahara és a Szahel-térség alatt elhelyezkedő víztömegek olyan na­gyok, hogy egész Németországot 600 méter magasságban beborítanák. Az aszály kérdéseivel foglalkozó német tudósok szerint ez a víztarta­lék a legutolsó, úgynevezett nedves időszakból származik, amely 4-5 ezer évvel ezelőtt következett be. A Szahel-térség 12 államában, Marokkótól Egyiptomig nagy remé­nyeket fűznek ahhoz, hogy virágzó mezőgazdaságot létesíthetnek a föld alatti'víz segítségével. Az 1986 óta folyó kutatások, amelyeket geológu­sok, vízmémökök és más tudósok folytatnak, azt állapították meg, hogy a 150 ezer köbkilométer nagyságú víztömeget csak óvatosan szabad a felszínre hozni. Túlzottan gyors víz- használat kiszárítaná a víztartaléko­kat és további környezetkárosodás­hoz vezetne. Líbia ennek ellenére egy 1200 ki­lométer hosszú, 4 méter átmérőjű vízvezetéket épített, amely a tenger­parthoz, majd Tripoli felé vezet. A líbiaiak megkezdték a víz szivattyú­zását. Előkészítés alatt áll egy máso­dik vízvezeték is, de mint Ulf Thor­weihe, a problémával foglalkozó német kutatócsoport vezetője a DPA német hírügynökségnek elmondta, ezzel kapcsolatban nincs ok aggoda­lomra, mert évtizedekig fog tartani, amíg a csaknem 5 ezer méter mélyen elhelyezkedő Vízmennyiséget ko­moly mértékben csökkenthetik. Egyiptom is megkezdte a föld alatti vizek kihasználását, sajnos azonban a vizet öntözésre használja, ahelyett, hogy a növények föld alatti gyökereit öntöznék. Áz egyiptomi módszer nemcsak azzal fenyeget, hogy sokkal több vizet kell felhasz­nálni, hanem néhány év alatt az erős párolgás miatt a talaj sótartalmának növeléséhez is vezet. A tudósok szerint, ha 80 évig a térség minden mezőgazdasági tervét megvalósítanák is, a föld alatti víz­tömeg szintje csupán 150 méterrel lenne alacsonyabb. Felvetődött az a nézet is, hogy az öntözés mellett nyersanyag kiterme­lésébe is kezdjenek. A geológiai ku­tatások során ugyanis nagy mennyi­ségű foszfátot, bauxitot, aranyat és cementalapanyagokat fedeztek fel. Persze, ezeknek az anyagoknak az exportálásához mindenekelőtt utakat kellene építeni abban a térségben, ahol ma még tevekaravánok vonul­nak. A foszfátnak és más nyersanya­goknak a bányászásához sokkal ke­vesebb vízre lenne szükség, mint a mezőgazdasághoz. Ez utóbbinak a- szükséglete évente 2 köbméter négy­zetméterenként. (Vége) Erdély orgonáiért Erdély orgonáiért! — jelszóval a Magyar Zeneművészeti Társaság és az Organa Transsylvanica Alapít­vány Virág András, Hock Bertalan és Dávid István közreműködésével Bach-hangversenyt rendezett vasár­nap este a budapesti Mátyás-temp­lomban. Az Organa Transsylvanica Alapít­vány 1991-ben alakult, a jelentős kultúrtörténeti értéket képviselő er­délyi orgonák felújítása, állagmegó­vásának támogatása, illetve az erdé­lyi orgonaépítés és orgonaművészet megsegítése céljából. Az erdélyi orgonák számáról ez ideig nincsenek pontos adatok. Egyes becslések alapján közel más­fél, más vélemények szerint a kétez­ret is meghaladja számuk. Elterjedésük Erdélyben a barokk megjelenéséhez kapcsolódik, bár ez sem helytálló, ugyanis a legrégebbi, a nagyszebeni orgona még 1673-ban, tehát mintegy 17 évvel a „reneszánsz halála” előtt készült. Eme ritka és nagy értékű hangsze­rek megmentésére évente egyszer hangversenyt rendeznek. Azonban mindez nem elég. Az Organa Transsylvanica Alapítványnak leg­alább 100 millió forint alaptőkére lenne szüksége ahhoz, hogy annak kamataiból évente egyetlen orgonát felújíthasson. Éppen .ezért szívesen vesznek minden olyan támogatást, amely e nemes célkitűzés megvalósí­tását segíteni kívánja. Címük: Organa Transsylvanica Alapítvány, 6000 Kecskemét, Sza­badság tér 7. szám (Kodály-iskola) Számlaszámúk: Budapest Bank Rt.: 252-10529 (forint); 407-252- 941-3362-0 (deviza) Karikázó gyerekeknek A Kecskeméten megrendezendő Európa jövője gyermektalálkozóra készülő csoportok tagjainak május­ban és júniusban néptánctanítást szervez az Európa Jövője Egyesület és a Táncsics Mihály Művelődési Központ. Azok a gyerekek jelent­kezhetnek az ingyenes tánctanításra, akik a magyar néptánc elemeivel és az egyszerűbb köztáncokkal szeret­nének megismerkedni, és esetleg a tanultakat bemutatni a külföldi ven­dégeknek. A Karikázó mindig péntekenként, délután öttől hétig tart, májusban 14-én, 21-én és 28-án várják a gye­rekeket és a csoportvezetőket, júni­usban pedig 4-én, és 11-én. Szülőket és érdeklődő gyerekeket is szívesen látnak a Táncsics Művelődési Köz­pontban, Kecskeméten, a Rákóczi út 3. szám alatt. SZÍNHÁZ, MOZI, KTV KECSKEMÉT, Ciróka Báb­színház, Katona József u. 4., 10 és 14 órakor: A PÁSZTOR­LÁNY MEG A KÉMÉNY­SEPRŐ. A RENDÍTHETETLEN ÓLOMKATONA. A mozik műsora: Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: FENEGYEREKEK. Szí­nes, magyarul beszélő, amerikai film. 14,éven aluliaknak nem ajánlott! Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: FEHÉR SIVATAG. Szí­nes, feliratos, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! Stúdiómozi: szünnap. Csalánosi autósmozi: este 9 órakor: ÖBÖL-AKCIÓ. Színes,' magya­rul beszélő, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA, Pe­tőfi mozi: 6 és 8 órakor: MONDVACSINÁLT HŐS. Amerikai film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott! Stúdiómozi: 7 órakor: HAIR. Színes, feliratos, amerikai film. KTV: 06.00—10.00: KÉPÚJ­SÁG. 10.00—10.30: 17-18 Fiata­lok magazinja (ismétlés). 15.30—17.00: KÉPÚJSÁG. 18.00— 20.00: Budapest TV. 20.00- 24.00: TV4 (II.) produk­ció.

Next

/
Thumbnails
Contents