Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)
1993-05-13 / 110. szám
Bácsszőlős • Borota • Csikéria • Katymár • Kéleshalom • Kunbaja • Madaras • Mélykút • Mátételke • Tataháza Bácsalmás, Jánoshalma és vidéke AZ IDÉN TALÁN ELKÉSZÜL Faluház Tataházán Lassan három éve, hogy megkezdték a régi tataházi kultúrház átépítését. Faluházat képzeltek a régi, leromlott mozi helyére. Az önkormányzat nagy fába vágta a fejszéjét, mikor úgy döntött, hogy állami támogatás nélül, saját erőből oldja meg ezt a feladatot.- Mikor, és miért határozott úgy a képviselő-testület, hogy átépítik a kultúrházat? - kérdeztük Kancsár György polgármestert.- Hosszú évek óta gond volt, hogy van egy épületünk, amit semmire sem tudunk használni. Palatetős kul- túrházunk egyik felében működött a könyvtár és a kisebb rendezvényterem, a nagyteremben üzemelt a mozi. A tető javíthatatlan volt, az épület beázott, végül az egész életveszélyessé vált. Már a nyolcvanas évek közepén megpróbáltunk támogatást szerezni, de nem sikerült. Az épület állaga folyamatosan romlott, kényszerpályára kerültünk. Ezzel egyidőben jelentkezett a lakosság igénye, hogy legyen a faluban egy kulturált rendezvényterem, ahol a nagyobb családi ünnepeket megülhetik. így érett meg 1990-ben a döntés, hogy az épületet át kell alakítani.- Volt-e az önkormányzatnak anyagi fedezet az építkezésre?- Dehogy volt! Mi úgy építkeztünk, mint az egyszerű polgár. Ha volt egy kis pénzünk, azon anyagot vettünk, gyűjtögettünk. A szerkezeti elemeket is érintő munkákat a termelőszövetkezet brigádja végezte. Amit csak lehetett, igyekeztünk a saját embereinkkel megoldani. így is több, mint ötmillió forintnál tarunk. Hátra van még a parkettázás és a mennyezet szigetelése.- Ha elkészül, hogyan fog működni a faluház?- Kulturális centrumként szeretnénk megtartani. Most is tudunk olyan személyről, aki bérbevenné presszónak, hisz az 55-ös út mellett van, de nem tervezzük, hogy odaadjuk. Hisz helyet kaphat itt a nyugdíjasklub, a citerazenekar, az énekkar, a könyvtár, s a rajzszakkör is kulturált körülmények közé kerül. A nagyteremben olyan rendezvényeket is lehet majd tartani, amelyek itt tartják az ifjúságot.- Lesz-e pénz a működtetésre?- Remélem, igen. A fenntartási költségek egy új épületnél mindig alacsonyabbak. A rendezvényekből is lesznek bevételek. Pásztor Erzsébet A KUNBAJAI GYEREKEKNÉL... Néger óvóbácsi • Bailo Amadou Afrika legjellegzetesebb állatait formázza. Talán országosan is egyedülálló, amit a minap a kunbajai óvodában láttunk. Délutánonként egy feketebőrű óvóbácsi vigyáz a csöppségekre. A fiatalember Bailo Amadou, aki a Mali Köztársaságból érkezett. Ösztöndíjasként még 1984-ben került Magyarországra, Gödöllőre, az Agrártudományi Egyetemre. Ott ismerkedett meg feleségével, a bácsalmási Hegedűs Bite Ildikóval, aki csoporttársa volt. Amikor mindketten végeztek, Bácsalmáson telepedtek le. Kezdetben Amadou Svájcban dolgozott, Ildikó pedig a Bácsalmási Állami Gazdaságban. Amadou sorsa azonban később úgy alakult, hogy munkát kellett keresnie, de a nagyüzemek szétesése miatt a földnélkül agrárértelmiségiek egyelőre nehezen boldogulnak... A kunbajai óvodát egy napsütéses délutánon kerestük fel. Amadou óvóbácsi gyurmafigurákat mintázott, minden csöppség körülötte nyüzs- gött.- Ez mindig így van - magyarázza mosolyogva Vén Jánosné vezető óvónő - minden gyerek állandóan Amadoun csüng - majd kitereli a hangos kis csapatot, hogy nyugodtan tudjunk beszélgetni.- Hogyan került ilyen messziről a kunbajai óvodába?- Ennek a már ismerteken túl rövid a története. Nekem a második anyanyelvem a francia, s szerettem volna franciát tanítani. Jelentkeztem is a bácsalmási gimnáziumban, de elutasítottak. Az igazgatónak az volt a problémája, hogy mi lesz, ha elmegyek. Tavaly elkísértem a bácsalmási és kunbajai cselgáncsozókat Franciaországba, ahol én voltam a tolmács.Meg lehettek velem elégedve,mert az egyik edző, Óbéri János megkérdezte, hogy nem volna-e kedvem Kunbaján franciát tanítani. De igen, mondtam, ő pedig beszélt a vezető óvónővel, aki szintén igent mondott. November óta vagyok itt.- Hogy fogadták a kolléganők, a szülők és a gyerekek?- Meglepetésemre teljesen természetesnek vették, hogy itt dolgozom. Úgy érzem, hogy mind a szülők, mind a gyerekek elfogadtak. A kolléganőim is nagyon kedvesek, s azt hiszem, nem csak udvariasságból.- Nehéz a gyerekekkel bánni?- Egyáltalán nem. Nagyon szeretem őket, s különben is...! Gyakorló apuka vagyok. Van egy 15 hónapos kislányom, akit Barbarának hívnak.- Az óvodások máris tanulják a franciát?- Egyelőre még nem, mert év közben kerültem ide, s már németet tanulnak. A kunbajai felnőtteket tanítom franciául, akik nagyon kedvesek és szorgalmasak. Az óvodában jövőre indul a franciaoktatás, csak az a baj, hogy kevés a pénz. A kazetták és nyelvkönyvek pedig nagyon drágák. Szponzorokat keresünk, hogy jövőre Kunbaján minél több óvodás tanulhasson franciául. Jómagam jelenleg gyermekfelügyelői tanfolyamra járok Kecskemétre, ezenkívül szeretném elvégezni a tanárképző főiskolát a francia szakon. N. I. SZÍNHÁZI bemutató Horvát íróra emlékeznek Karagity Antal Rastatkinja című népszínművét adja elő Bácsalmáson a Pécsi Kisszínház Horvát Színháza, május 17-én este 20 órakor a művelődési házban. Antun Karagic (magyarul Karagity Antal) - akinek az idén ünnepük születésének 80. évfordulóját - napjainkig az egyik legjelentősebb hazai horvát szerző. Elsőként tett kísérletet az utazó horvát nemzetiségi színház létrehozására, szolgálta horvátok etnikai fennmaradását. Azon kevesek közé tartozott, akik szembeszálltak az asszimilációs politikával. Először 1936-ban bemutatott népszínművének irodalmi értéke talán kevesebb az akkori (és sajnos mai) aktualitásánál, de ez nem zárja ki, hogy az igen termékeny, s a maga korában népszerű író alkotása tanulságos estével szolgáljon a nézőknek. A bemutatandó darabban a józan parasztfiú kerül konfliktusba a nemzeti öntudatukat, hagyományaikat hanyagoló bunyevác-horvátokkal, akik csak eszem-iszommal, vagyongyarapítással múlatják napjaikat. KŐMŰVESTALICSKÁT, HA KELL — VAGY BÁRMIT... Munkahelyet, magunknak! Ez nem a reklám helye, de talán nem felesleges a kunbajai Ipari és Mezőgazdasági Termelő Betéti Társaság tevékenységének ilyen nyilvánosságot adni. A délvidéki, határ menti településeket járva ugyanis gyakran az az érzése a tudósítónak, hogy ez a környék ma még alszik. A vidék társadalmi-gazdasági kapcsolatai ugyanolyan szűk pályán mozognak, mint már jónéhány évtizede. Ám a helybeliek között alig tapasztalhatók a jelei a kezdeményezésnek. A tiszteletreméltó kivételektől eltekintve a vállalkozók, s az általuk foglalkoztatottak viszonyában a nagygazda—cseléd képlet látszik újra megjelenni, ami csak a "kevés gazdag, sok szegény" jellegű társadalmi tagozódást eredményezheti. A tehetős középosztály talán azokból lesz, akik - megunva a munkanélküliséget - társaságba tömörültek, s kőművestalicskát kezdtek gyártani. # Egy kezdetleges, de olcsó "présgép", amellyel a puttony készül a kőmüvestalicskához. Ez a betéti társaság gazdaságosan kihasználja majd a komolyabb gépeket is, hisz egyetlen perc munkaidő, egyetlen centiméter laposvas sem veszhet náluk kárba. Balról jobbra: Staudt Antal, Ku- hár Ferenc, Staudt István és Iván Lajos. (A szerző felvétele.) Róka István gépésztechnikus, Iván Lajos patkoló- és kocsikovács, Óbéri János géplakatos, Staudt István géplakatos, valamint Staudt Antal autószerelő, a Kunbaja-Bácsszöllősi Állami Gazdaságból kerültek munka- nélküli segélyre, miután a cég csődbement. Valamennyien Kunbaján élnek, s hozzájuk csatlakozott a szintén helybeli Kuhár Ferenc kőműves. Betéti társaságot alapítottak, melyben ők a beltagok, ők, valamint egy kültag, s a községi önkormányzat adták ősze azt a kevés tőkét, amivel április elsején megkezdhették önálló tevékenységüket. Egy olyan lakatosüzemet hoztak össze - saját kezűleg készítve a szükséges szerszámokat és gyártókészülékeket - amely ma már a kőművestalicskák sorozatgyártására képes. Igaz, egyelőre kezdetleges formában, de a vállalkozók rátermettségét és ambícióját látva feltételezhetjük, hogy ez a viszonylag primitív állapot nem tart majd sokáig.- Nem szerettem munkanélküli segélyen lenni - magyarázza Róka István, akit a többiek mintegy főnöküknek ismernek el. - Azért a pénzért, amit én kaptam, valakinek keményen meg kellett dolgozni, s én nem szeretek a más munkájából élni.Társaim is hasonlóképpen gondolkodnak, a kőművestalicskáról pedig úgy gondoljuk, hogy a közeljövőben nagy szükség lesz rá. Némi hazai építőipari fellendülést is várnak a szakértők, de mi elsősorban a balkáni békében reménykedünk. Ha a déli szomszédainknál megindul az újjáépítés, nagy keletje lesz a termékünknek. Ugrásra készen állunk.- S ha nem válik valóra ez a reményük?- Mi már elindultunk, s eltökélt szándékunk, hogy eljussunk valameddig. Ha túl vagyunk az önálló vállalkozás kezdeti nehézségein, partneri kapcsolatokat alakítottunk ki, könnyebben megy majd akár más termékek gyártása is. Egy gépvásárlás közben máris kapcsolatba kerültünk egy olyan vállalkozóval, akinek egy egészen más, de általunk is viszonylag könnyen gyártható termékre kapacitáshiánya van.- Mi volt a legnehezebb?- Mi évtizedekig csak alkalmazottként dolgoztunk, nem voltak piaci ismereteink. Ez a déli határvidék egyébként is úgyszólván az Isten háta mögött van, nem is ismert bennünket jószerével senki, s mi is alig ismertünk valakit. A piaci és partneri kapcsolatok kialakítása ment nehezen, de ebben nagy segítséget kaptunk a kültagunktól.- Az állam támogatja a kisvállalkozókat...- Mi ebből nemigen éreztünk semmit. Csak nagynehezen, aránytalanul nagy biztosítékot igazolva kaptunk 600 ezer forint hitelt. De ezt sem itt helyben, a községben, mert itt komolyabb pénzintézetnek nincs fiókja. A bácsalmási OTP-ben kellett számlát nyitnunk, s kezdetben, ha hirtelen egy kis készpénzre volt szükségünk, oda kellett átutaznunk. Ez pedig felesleges idő, és felesleges költség. Csak most tudtunk a helyi takarékszövetkezetben is egy kisebb összeget elhelyezni, hogy a váratlanul felmerülő készpénzszükségletünket innen fedezhessük.- Beindult már az üzlet?- Van elég megrendelésünk, fővárosi kereskedelmi vállalatoktól is, több száz talicskára. Bálái F. István Jánoshalmi napok Kitett magáért a város a Jánoshalmi Napok idei rendezvénysorozatával is. Lapunkban eddig főleg a kisgazdaságok, farmergazdaságok gépeit bemutató kiállítást és vásárt méltattuk - ez volt a fő látnivaló -, kevés figyelmet fordítva az egyéb, főként kulturális eseményekre. Nagyobb városokból, például Bajáról érkezett népművelők is megjegyezték viszont, hogy Jánoshalma a rendezvények számát és színvonalát tekintvekimagasló kulturális értékeket mutatott föl. Ilyen volt - többek között - a helyi Pedaktor Színház fellépése, a helytörténeti kiállítás, vagy az énekkarok műsora a Szent Anna templomban, de említhetjük a zenetanárok kamarahangversenyét is. Kár, hogy a programban meghirdetett városi nyílt bajnokságra hiába érkeztek meg a szemlélődni vágyók az AZZARO tekeklubba (a verseny elmaradt), • Sipos Loránd, a Marosvásárhelyről áttelepült, 24 esztendős képzőművész grafikai és festészeti tanulmányaiból összeállított kiállítás is a Jánoshalmi Napok rendezvénysorozatát gazdagította. A tárlatnak - mint sok egyéb ünnepi rendezvénynek - a Honvéd Kaszinó adott otthont, a most induló, s a kísérletező művészeknek szánt MITHRAS GALÉRIA kiállítás-sorozatának első eseményeként. (Fotó: B. F. I.) Guru a kaszinóban Ujj sándor vezeti a jánoshalmi Honvéd Kaszinóban februárban megalakult jóga klub foglalkozásait. A klubban járva először azt kérdeztük tőle, hogy mióta foglalkozik tudatosan jógával.- Még katona koromban, 1986-ban kezdtem gerincgyakorlatokkal. Majd lelkigyakorlatokat, meditációkat végeztem. Azóta több jeles mester tréningjein vettem részt. Ezeken a foglalkozásokon, valamint könyvtárakban fellelhető szakiroda- lom tanulmányozásával ismertem meg közelebbről a jógát.- Szét lehet-e a jógát választani? Van-e külön testi és szellemi jóga?- A jóga az egy fejlődési folyamat, melynek során megtanulunk élni azokkal az erőkkel, amelyeket az élet minden teremtménynek egyformán felkínál. A bennünk működő, életet fenntartó természeti erők felismerése, s a hozzájuk való alkalmazkodás képességének a kifejlesztése az elme és a test együttes edzésének a következménye. Félreértésekre ad okot, ha a jógát külön akarják választani a test, a szellem, a segítség, a szeretet, stb. jógájára. Jóga csak egy van, s az egész tökéletes valóságot tapsztalja meg.- A mindennapi életben lehet-e alkalmazni a tanfolyamon tanultakat?- Igen. A tanultak folyamatos gyakorlásával életünket könnyebbé, a betegségeket legyőzhetővé tudjuk tenni. Kiss Tibomé, a klub egyik tagja így summázta véleményét:- Minden egyes szerda - amikor itt vagyunk - felüdülést hoz. Blázsik Sándor • Ujj Sándor úgy tartja, hogy nem a látszat a lényeg, hanem az élet megértése. Egyébként vidám ember, mert, mint mondja: " ...csak a vidámnak virágzik az életfája..." f \ Zarándoklat Az erdélyi katolikusok nagy ünnepére, a csíksomlyói pünkösdi búcsúba szervez zarándokutat Mátételke és Tataháza lelkipásztora, Mityók János esperes. Május 27-én indul a csoport, 28-án Gyimesfelsőlokon vesznek részt a cserkészavató ünnepségen, s tanúi lehetnek egy zarándokház alapkőletételének. Pünkösd szombatjának reggelén indulnak Csíksomlyóra, ahova az idén százezernél is több embert várnak. A zarándokokat gyimes- felsőloki családok látják vendégül. Mityók János esperes még várja a jelentkezőket a tataházi plébániára. Alkotótábor A nyáron ismét lesz alkotótábor a bácsalmási művelődési központ szervezésében. A gyerekek a fafaragás, gyöngyözés, bőrművezés, szabadon szövés, tűzzománcozás, bábkészítés, agyagozás, rafiázás, batikolás és az origami készítés tudományában szerezhetnek gyakorlatot, s kirándulnak Veránkára és a ge- menci erdőbe. Tapasztalatcsere A jánoshalmi szakiskola gaz- dasszonynövendékei a Stájerország tartománybeli Admontban lévő testvériskolájukat látogatják meg a nyáron, június 7-étől 12-éig. A hasonló profilú osztrák iskola szintén 26 diákja ugyanebben az időben Jánoshalmán ismerkedik a gazdálkodás itteni szokásaival és feltételeivel. Mélykút marad Mélykút lakossága egészség- ügyi ellátás szempontjából továbbra is Bácsalmáshoz tartozik. Ezt a döntést hozta dr. Molnár Hona megyei tisztifőorvos a május 5-én tartott értekezleten, ahol jelen voltak a kórházak és rendelőintézetek igazgató-főorvosai. A korábbi hír - miszerint Mélykútot Kiskunhalashoz csatolták volna - tévedésen alapult. Az új beosztástervezetet ugyanis egy régebbi dokumentum alapján készítették. Magányosbál A bácsalmási magányosok klubjának legközelebbi rendezvénye május 29-én szombaton lesz a helyi Sárga Csikó étteremben, ahova minden magányost - nem csak klubtagot - szeretettel várnak. Bérpatika A csikériai gyógyszertárat az önkormányzat több mint egy éve működteti, s mivel a fenntartási költségek igen magasak, a képviselő-testület úgy határozott, hogy a patikát vállalkozásba adják. Május 10-étől a létesítményt a tataházi gyógyszerész bérli. Szerkesztette: Bálái F. István
