Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-13 / 110. szám

2. oldal, 1993. május 13. PETŐFI NÉPE KÉRDŐJELEK Mire jutunk a NATO-val? Kedvező alkalom kínálkozik Magyarország számára, hogy megbeszéléseket folytasson a NATO vezetőivel. A külügymi­niszter hétfőn, május 17-én Bel­giumba utazik. Társult tagság? A budapesti külügyminisztériumban nem tartják elképzelhetetlennek, hogy szóba kerül az Észak - atlanti Szerződés Szervezetében lehetséges társult tagságunk kérdése. Ennek háttere, hogy az 1989-es kelet-európai változá­sok után a NATO megkezdte katonai és politikai céljainak át­értelmezését, hiszen a hetvenes és nyolcvanas években a védelmi szövetség elsődleges célja egy esetleges szovjet támadás elhárí­tása volt. Azóta mind a Szovjet­unió, mind a Varsói Szerződés felbomlott, s a közép-európai országok részesülni szeretnének a NATO „védelmi ernyőjének" előnyeiből. Mit várhatnak Brüsszeltől? Az elmúlt hetekben a brüsszeli szakértők megvizsgálták, mi­ként közeledjék az atlanti szö­vetség Kelet-Európához, nyitva hagyva a teljes jogú tagság lehe­tőségét is. A volt amerikai kül­ügyminiszter, Henry Kissinger Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia szá­mára olyan különleges státust képzel el, amely a rendes tagság­gal egyenértékű. Voiker Rühe német védelmi miniszter egy Londonban tartott előadásában sürgette, hogy a Nyugat nyisson az említett or­szágok irányába, mert nélkülük , fércmű és illúzió Európa straté­giai egysége". Szerinte a közép- kelet-európai térséget „nem le­het kizárni az euro-atlanti biz­tonsági struktúrákból", már csak azért sem, mert ezek az országok „mindig is az európai népek közösségéhez tartoztak". Katonai együttműködés? Brüsszeli forr ások, szerint máris van elképzelés arra, milyen le­gyen a tagság és a nem-tagság közötti átmeneti formula. Szó van arról is. hogy az érintett or­szágokkal — köztük Magyaror­szággal — párbeszédet folytas­sanak a fegyveres erők szerke­zeti összehangolásáról, „közös biztonsági azonosságtudat kia­lakításáról". A bennünket izga­tó kérdés: vajon a magyar kül­ügyminiszter brüsszeli tárgyalá­sai a NATO és Magyarország effajta közeledésének újabb állo­mása lesz-e? Ferenczy Europress Honvédelmi hatpárti A Honvédelmi Minisztérium politikai államtitkára, Szendrei László már nem bízik abban, hogy a kétharmados többséget igénylő honvédelmi törvény megszületik a parlament tavaszi, illetve nyári rendkívüli ülésszakán. A hatpárti egyeztetés a tervezettnél jóval las­sabban halad. Az államtitkár tájékoztatása szerint a szerdai tárgyaláson konk­rét megállapodás nem született a pártok között. Az ülésen egyebek között az önkormányzatok és a köztársasági megbízottak szerepé­ről volt szó a honvédelmi felada­tok teljesítésében. Az ellenzéki pártok ebben a megyék szerepét kívánják erősíteni, míg a kor­mányzat a köztársasági megbízot­tak útján látja kivitelezhetőnek a honvédelmi feladatok megoldását. Szó volt arról is, hogy polgári szol­gálat teljesítését a jövőben is csak lelkiismereti okokra hivatkozva le­het igényelni. A kérelem elbírálá­sát a törvényjavaslat a lakóhely szerint illetékes jegyzőre, míp az ellenzéki pártok éppen a köztársa­sági megbízottra bíznák. Az egyeztető tárgyalások pénte­ken folytatódnak. Szűrös Mátyás Baján Tegnap a Bácshúsnál dolgozói fórummal kezdődött Szűrös Má­tyásnak, a parlament alelnökének bácskai programja. Az alelnök kérdésekre válaszolva elmondta, hogy a mai magyar mezőgazdaság termékeinek 80-90 százalékát már világszínvonalon állítja elő, de az abból származó bevétele az euró­pai árakhoz viszonyítva csak 40 százalék, ezért állandósult az ága­zatban a tőkehiány. Ezt mint ahogy nyugaton is teszik, állami pénzekkel, hitelekkel, és nem utol­sósorban a vámmal lehetne szabá­lyozni. Ha pedig erre nincsen most fedezet, erősíteni kell mindenféle­képpen a keleti piacot, még akkor is, ha oda most még nem a csúcs- minőség kell. Természetesen, ha be akarunk kapcsolódni, a Közös Piac tagja­ként el kell fogadni, hogy lehetősé­geinket korlátozzák, de ez egyben perspektívát is ad a fejlesztésre, hi­szen elsőként csak a jobbakat ve­szik majd fel valamikor az ezred­forduló táján. Külpolitikai kérdésre válaszolva elmondta, hogy véleménye szerint a délvidéken sokakat érdeklő ju­goszláviai események még egyálta­lán nem érkeztek el a végkifejlet­hez. Éppen ezért a kormánynak a jelenlegi politikáját kell ebben a kérdésben folytatni, és mindent meg kell tenni határaink békéjéért. A kormány előtt az Ikarusz A tervek szerint ma tárgyalja a kormány azt az előterjesztést, ame­lyet az ipari tárca készített az Ika­rusz Rt. működőképességének fenntartásáról. A javaslatcsomag alapja az Ikarusz által felvázolt ki­bontakozási terv volt. Az előter­jesztők azt javasolják, hogy ren­dezzék a még állami vállalatként funkcionáló Ikarusz Karosszéria- és Járműgyár sorsát, míg a korábbi kormányvállalásokból származó pénzügyi terheket — kubai, mo­zambiki és angolai üzletkötések — engedjék el vagy adjanak ha­lasztást az adósság törlesztésére. Ezeket a kötelezettségeket ugyanis az állami vállalat és a részvénytár­saság közötti adósság, illetve esz­köz átadásakor az Ikarusz Rt.-re terhelték. Az ipari tárca az Ikarusz eseté­ben konkrét üzletekhez kötődő költségvetési garanciát javasol. Elegendő a szokásos vámvizsgálat? (Folytatás az 1. oldalról) — Természetesen senki nem kí­vánja, hogy a határainkon kiala­kult kulturáltabb bánásmódot fel­váltsa egy ilyen módszer. De a szomszéd országban kialakult há­borús helyzetre tekintettel a ve­szély megelőzése érdekében joggal várna el az állampolgár alaposabb ellenőrzést. Megértem, mert a veszély va­lóban fennáll, sőt fokozódik, de ismétlem, nincs módunk és lehető­ségünk sem, hogy egy ilyen kis pisztolyt például a szokványos el­lenőrzés során megtaláljunk, hi­szen rengeteg helyre el lehet rejteni. Arról nem is beszélve, hogy mind­ezt a naponkénti tízezres személyi forgalom mellett — amikor az uta­sok 90 százaléka jugoszláv állam­polgár — képtelenség megoldani. Szinte szóról szóra azonos véle­ményen volt az országos parancs­nokság különleges ügyosztályának vezetője is, Mészáros József alezre­des, akit ezt követően kértünk tele­fonhoz. Az ügyben még semmi sem konkrét mondta az osztályveze­tő. — Értesüléseink szerint a nyo­mozóknak mind ez idáig nem sike­rült érintkezésbe lépni a gyanúsí­tottakkal, tehát igazából vizsgála­tot sem tudtunk még indítani. Fél­reértések elkerülése végett, nem fe­lelősségre vonásról lenne akkor sem szó, de a tapasztalatokat csak a vizsgálat nyomán tudjuk leszűrni és esetleges szigorító intézkedése­ket bevezetni. Tudni kell azonban, hogy élő utasításaink vannak je­lenleg is a határátkelők vámhiva­talainál, amelyekben a többi kö­zött az ehhez hasonló eshetőségre is felhívjuk munkatársaink figyel­mét. A véleményem azonban az, hogy ilyen adottságok mellett — és itt az utasforgalomra, de a mi adott létszámunkra is gondolok — nem leszünk képesek elejét ven­ni egy hasonló helyzetnek. Ha jel­zést kapunk, akkor természetesen más a helyzet. Amellett, hogy az elhangzott lo­gikus érvelések meggyőzőek mind­annyiunk számára, cseppet sem megnyugtatóak. Még inkább így érezhetik ezt a tompaiak, s a többi határ menti település lakói is. Hajós Terézia EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Csurkin fegyvernyugvást sürget — Oroszországot igen aggasztja a bosnyákok és a horvátok közötti harcok folytatódása nyilatkozta Zágrábba érkezésekor a repülőté­ren Vitalij Csurkin. Szerinte a volt Jugoszlávia területén kialakult helyzet nagyon fontos szakaszba jutott. Az orosz külügyminiszter­helyettes állást foglalt a vérontás lehető leghamarabb történő beszün­tetése mellett. Ismételten megerősítette Moszkva elkötelezettségét a Vance—Owen-terv mellett. Bizalmat kapott az új kormány Carlo Azeglio Cíampí kormánya a képviselőház után a szenátusban is megkapta a bizalmat a volt koalíció támogatásával, és négy másik párt „morális támogatást" jelentő tartózkodásával. Tartózkodtak a baloldali demokraták (a volt kommunisták), a republikánusok, a zöldek és az északi liga. A kormány mellett 162-en, ellene 36-an —- az ortodox kommunisták és az újfasiszták — szavaztak, s 50 jelenlévő tartózkodott. A szenátusi házszabály szerint a tartózkodás ellensza­vazatnak számít, így a tartózkodók állásfoglalásuk érvényre juttatása érdekében kivonultak a teremből. Júniusban orosz nemzetgyűlés Borisz Jelcin orosz elnök tegnap június 5-ére alkotmányozó nem­zetgyűlést hívott össze. Az akotmányozó nemzetgyűlésnek meg kell vitatnia és végső formába kell öntenie az új orosz alkotmány szövegét. A Reuter hírügynökség által ismertetett elnöki közlemény szerint a nemzetgyűlés az Orosz Föderáció összes tagjának két-két teljhatalmú megbízottjából, és az elnök, illetve az orosz népképviselők kongresz- szusa frakcióinak a képviselőiből áll. Jelcin kedden a Kremlben a regionális vezetőkkel tartott találkozóján fejtette ki az alkotmányozó nemzetgyűléssel kapcsolatos terveit. FÁK-miniszterek találkozója Jerevánban tegnap megkezdődött a Független Államok Kö­zösségét alkotó államok és néhány volt szovjet köztársaság bel­ügyminisztereinek soros találkozója. A kétnapos tanácskozáson a résztvevők megvitatják az együttműködés és a kölcsönös tá­mogatás lehetőségeit a szervezett bűnözés elleni harcban, átte­kintik a korábbi tanácskozásokon elfogadott közös határozatok megvalósításának ütemét, és szó lesz a jogrend megőrzésének tökéletesítésére vonatkozó konkrét javaslatokról is. Kijárási tilalom a Gáza-övezetben Tegnap heves összecsapások törtek ki az Izrael által meg­szállt Gáza-övezet különböző pontjain arra az előző esti hírre, hogy izraeli katonák az elmúlt négy napban hat Hamasz-akti- vistát lőttek agyon, amint Egyiptomba akartak szökni. A Gá­za-övezetben kitört szerdai tüntetések legsúlyosabbika Deir el- Balah menekülttáborban volt: itt egy 21 éves fiút a katonák agyonlőttek. A megszállt körzetben a hamaszista fiatalok agyonlövése elleni tiltakozásul háromnapos sztrájkot kezdtek, és a mecsetek hangszóróin bosszúfelhívásokat tettek közzé. A leg­nagyobb ciszjordániai város, Nablusz központjában tegnap dél­előtt megkéseltek, és megsebesítettek két izraeli katonát, egyi­küket súlyosan. A tettesek elszöktek, a hadsereg a körzetben kijárási tilalmat rendelt el. Halálra ítélt orosz tisztek Az azerbajdzsáni legfelsőbb katonai bíróság tegnap őt orosz katonatisztet halálra, egyet pedig 15 évi szabadságvesztésre ítélt. A tiszteket azzal vádolták, hogy az örmény erők oldalán részt vettek az azerbajdzsánok elleni harcokban. Az AFP jelen­tése szerint az elítéltek az örményországi volt hetedik szovjet hadseregben teljesítettek szolgálatot. ...az egész családnak t. Nyár - napsütés Beköszöntött a] .SSS&í Silan tusfürdő, 250 ml Camelia 45 db- betét Iris sampon, 4 fajta, 500 ml Labello Rexona Deo különböző fajta Nivea naptej Fabulon naptej, 125 ml ^74^0 0tszKo>rr Kecskemét, Rákóczi üt 12., Kiskunfélegyháza Kossuth Lajos

Next

/
Thumbnails
Contents