Petőfi Népe, 1993. május (48. évfolyam, 101-124. szám)

1993-05-12 / 109. szám

1993. május 12., 5. oldal MEGYEI KÖRKÉP HÚSZEZER BETEG EVENTE A legjobbak között a bajai kórház • Dr. Deutsch Ottó főorvos vcgzi a felülvizsgálatot az operációs mikroszkóppal. — A bajai kórház minden bizony­nyal az élvonalban van—mondja dr. Deutsch Ottó főorvos, az orr-, fül-, gé­ge osztály vezetője. — Igaz, hogy egy- egy rosszabb eset nagyobb visszhan­got kap, mint ezerjó—természetesen nem szabad belenyugodni egyetlen hi­bába sem —, de biztos, hogy a kórház az utóbbi évtizedekben nagyon sokat fejlődött. Nem lehet eredményesen gyógyítani jó diagnosztikai háttér nél­kül. Kell a jó röntgen, a jó labor. Baján mindez megvan. Olyan komputerto­mográffal rendelkezünk, hogy az va­lóságos csoda. És vannak kitűnő ult­rahangkészülékeink is. Az ötletet, hogy dr. Deutsch Ottót egy interjúra kérjem, az adta, hogy igen elismerő véleményeket hallottam az osztályán folyó munkáról. Messze földről jönnek a betegek például dob­hártyapótlás vagy hallókészülék vé­gett. — Az orr-, fül-, gégészeti osztály gyógyító munkájának Baján nagy ha­gyományai vannak. Még 1927-ben vált ki a sebészetből és lett önálló osz­tály Bánhidy Ferenc irányításával — az idősebb bajaiak jól ismerték a jeles főorvost, aki 36 esztendeig vezette az osztályt. A szakma rengeteget fejlő­dött, nem utolsósorban a technika és a korszerű antibiotikumok következté­ben. Nálunk például van egy Zeiss- mikroszkóp, mellyel a középfülben 12 és félszeres nagyítással tudunk dolgoz­ni. A mikroszkópos fülsebészet lehe­tővé teszi, hogy pótoljuk, ha valakinek krónikus középfülgyulladás követ­keztében tönkremegy a dobhártyája meg a hallócsontja. A dobhártyát leg­többször a rágóizmon levő fehér hár­tyával, a hallocsontot a fül környéki csontokkal állítjuk helyre. Egyszerű megoldás, minden kéznél van, még a legjobb ragasztó, a vér is — mondja szerényen a főorvos. —Úgy tudom, az osztály dolgozói aktívan résztvesznek a tudományos életben. —Mind a pécsi, mind a szegedi kli­nikával szoros kapcsolatban állunk. Nemcsak hallgatóként, de előadóként is közreműködünk a tudományos rendezvényeken. Példaként hadd em­lítsem Kovácsné Orcsik Ildikó főnő­vért, aki országos pályázaton az első tíz között végzett, vagy Csordás Já- nosné főműtosnőt, aki előadást tar­tott. Tíz évvel ezelőtt itt Baján tartot­tunk országos audiológiai vándor- gyűlést. Bőséges tapasztalatot nyújt a jaróbetegként ellátott 20 ezer biztosí­tottvagy az 1200—1400 műtét évente. Gál Zoltán A keresztény szellemű nevelésért Baján A Keresztény Értelmiségi Szövet­ség, mint országos szervezet, 1989-ben alakult meg, majd ezt követően az el­sők között jött létre a jelenleg 120 ta­got számláló bajai csoport. Tarján Le­vente titkárt arra kértem, tekintsen vissza az eltelt három esztendőre. — A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége nem egyházi szervezet, ha­nem a világi keresztények csoportosu­lása — foglalta össze a titkár. — Úgy érezzük, hogy az európai kultúrát meghatározó keresztény hagyomá­nyoknak az értelmiségünk híján van. Ez vonatkozik irodalomra, mindenfé­le művészetre, zenére és tulajdonkép­pen a hitünk alapigazságának ismere­tére is. A mai élet számtalan olyan problémát vet fel, amire meg kell talál­nunk a mai, modem keresztény vá­laszt. Ez nem jelent semmiféle elkülö­nülést, csupán egy keresztény életfel­fogást, azaszerinti életet. Előadóinkat is ennek megfelelően hívtuk meg. Ne­ves hazai és külföldi professzorok voltak itt, akik ragyogó előadásokat tartottak. Az estjeink mindig nyilvá­nosak, amint erről a Petőfi Népe is al­kalomról alkalomra hírt adott. —Úgy tudom, hogy a Máltai Sze­retetszolgálat bajai letelepítése is az önök érdeme. — Valóban, a megszervezésben részt vettünk de a szolgálat már önálló életet él, a cserkészethez hasonlóan. Örömmel jelzem, hogy létrehoztunk egy keresztény óvodát, majd a tavaly • Tarján Levente, a Keresztény Értel­miségi Szövetség bajai titkára. (Fotó: Gál Zoltán) szeptemberben indult tanévvel meg­kezdődött az oktatás a keresztény ál­talános iskola első osztályában is. Az önkormányzat, pártokra való kü­lönbség nélkül, támogatja az ügyet. Most az a nagy gond, ho^y az iskolá­nak helyet tudjunk biztosítani. A kép­viselő-testület megérti, hogy vannak vallásos szülők, akik gyermekeiket ke­resztény szellemben kívánják neveltet­ni. A heti két hittanóra nem elégíti ki ennek a nevelésnek a fogalmát: a dél­előttöt, a délutánt és a szabad időt át kell, hogy hassa a keresztény érték­rend előterbe helyezése, a helyes életvi­tel megmutatása. — Milyen megoldás kínálkozik az iskola elhelyezésére? — A jelenlegi mindenképpen csak átmeneti jellegű lehet, amikor itt, a Tóth Kálmán Gimnáziumban ad­tunk néhány helyiséget erre a célra. Amikor az iskola igazgatója lettem és láttam, hogy az önkormányzat, min­den jó szándékú erőfeszítése ellenére sem tud megoldást találni, ajánlottam fel iskolánk helyiségeit egy tanévi használatra, a keresztény iskola céljá­ra. A napokban születik meg a végle­ges elhelyezést illető döntés. — Végezetül a közeljövő terveiről szeretnék valamit megtudni. — Előkészítettünk például egy né­metországi kapcsolatot. Egy hatvan­tagú pedagógustársaság látogat el Ba­jára, a keresztény iskolaügy tanulmá­nyozására, amit azután az itteniek vi- szontlátogatása követ. A kitűnő szak­ember, Pajor Márta vezetésével mű­ködő énekkarunknak van kilátása egy franciaországi vendégszereplésre. Nagyon fontosnak tartom, hogy a na­pokban dr. Dankó László érsek úrral, a KÉSZ fővédnökével megtettük az első lépéseket, a bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskolán négyéves hit­oktatóképzés beindítására. A főiskola a legnagyobb készséget tanúsította, sőt, az intézmény tett javaslatot egy kántorképző felállítására, melynek egyébként itt nagy hagyományai van­nak. Gál Zoltán Rákóczi-jubileum Kiskunhalason TUDÁSRA VÁGYNAK A GAZDÁK Népfőiskola Hercegszántón • Pécsi József előadása a gyakorlatban bevételt jelenthet a hercegszántói vállalko­zóknak. Az elmúlt évben, miután meg­szűnt a csátaljai áfész házi kert és kisállattenyésztő szakcsoportja, a hercegszántói művelődési ház fel­karolta a faluban egyre nagyobb számban jelenlévő vállalkozók és gazdák igényét, ugyanis a korszerű termeléshez és az eladáshoz kor­szerű ismeretek is kellenek. Az ala­kuló közgyűlésen a szervezők leg­inkább a népfőiskolái formát aján­lották, és ezt 25-en is elfogadták, megalakítva így a falu egyetlen népfőiskoláját. Tölgyesi Gábort, a népfőiskola vezetőjét az elmúlt egyéves időszak tevékenységéről kérdeztük. Amint Tölgyesi úr elmondta, hogy az Katolikus általános iskola Halason Hétfőn délelőtt, dr. Czár Imre világi elnök vezetésével sajtótájé­koztatót tartott a katolikus egyház ingatlanainak tulajdoni helyzetéről. Az ülésen résztvettek: Vangel Imre plébános, Tóth Zoltán polgármes­ter, dr. Gyukics Antal iskolaigazga­tó és Kerpics Miklós, a Kiskunmaj- sán már működő katolikus iskola igazgatója. A kiskunhalasi alsóvárosi római katolikus egyházközösség 1991-ben juttatta el kérelmét az illetékes mi­nisztériumhoz, melyben visszaigé­nyelte volt ingatlanait: a Tolbuchin utcán lévő zárdaépületet — ma ke­reskedelmi iskola — és általános iskolát, valamint a Szabadkai úti önképző egyesület épületét — ma orvosi rendelő és tanácsadó. A tulajdon ügyében tárgyalóbizott­ságot a városi önkormányzat kép- viselő-testülete részéről Tóth Zol­tán polgármester, az egyházközös­ség részéről pedig Vangel Imre ka­tolikus plébános vezette. Az egyez­tető tárgyalások során bebizonyo­sodott, hogy a kereskedelmi iskola áthelyezése gyakorlatilag, pénz­hiány miatt, megoldhatatlan, ezért felmerült a csereingatlan lehetősége. Az egyház erre a célra az alsóvárosi általános iskolát jelölte meg, főként roert közel van a templomhoz, az önképző egylethez. Viszonylag sok az idejáró hittanos gyerek, és itt je­lentkezik a legkisebb értékkülönbö­zet. Az egyház és a város képviselői az iskola tanáraival és a szülőkkel ismertették az elképzeléseket, majd a május 3-ai önkormányzati ülésen a testület — 17 igen, 5 nem név szerinti szavazattal — a megállapo­dást elfogadta. A szenátus kártala­nításként 30 millió forintot kért a városnak, ezt az egyház támogatta. Május 5-én ezzel a megállapodással utazott Tóth Zoltán polgármester, Vangel Imre plébános és dr. Czár Imre világi elnök Budapestre, a tár­caközi egyeztetőbizottság elé. Egy­órás vita, érvek és ellenérvek meg­hallgatása után elfogadták a megál­lapodást és az abban megjelölt 30 millió forint összeget. Az Onképző Egyletért kért hétmillió forintot pénzhiány miatt nem tudják bizto­sítani, ezért a tulajdonátadás 1994 —95-re várható. Vangel Imre el­mondta, hogy erre az épületre is számítanak a katolikusok, mert a Máltai Szeretetszolgálat itt kívánja a képviseletét elhelyezni, valamint egyházi körök működnének még itt. Az iskola beindításával kapcso­latosan hangsúlyozta, hogy fokoza­tos, sokéves átmenetről lenne szó. A beiratkozások megtörténtek, és ősszel a jelenlegi pedagógusok fog­nak itt tanítani. A hitoktatást fel­menő rendszerben kívánják beve­zetni, az önkormányzati osztályok­ban viszont nem kötelező a hittan, azt fakultációban oktatják, a hitok­tatókat az egyház biztosítja. Fáber Erzsébet alapszabályban összesen évi 120 forint tagdíjat állapítottak meg, így mindenki számára hozzáférhe­tővé tették az ismeretszerzést. A tematikát is közösen állították össze, és a legnagyobb hangsúlyt a vállalkozások beindítása, és az azokkal kapcsolatos jogi, pénzügyi probléma került első helyre, de nem zárták ki a konkrét szakmai ismeretnyújtást sem. Hogy komp­lex legyen a tanmenet, a piackuta­tás is felmerült a tantárgyak sorá­ba. A foglalkozásokon változó az érdeklődés, az jelenlegi 52 fős tag­ság a munkáktól függően rendsze­resen részt vesz. A sok előadás kö­zül az egyik legérdekesebb volt a hildpusztai kertészmérnök, Pécsi József előadása, aki konkrét taná­csokat adott azoknak a gazdák­nak, akik a növénytermesztésben keresik boldogulásukat. Külföldi előadó is járt Hercegszántón, a dán népfőiskolái mozgalom egyik kiemelkedő személyisége Hans Kelstrup. A dán mezőgazdasági példákon keresztül javaslatokat adott a szántóiaknak a továbblé­pésre. A népfőiskola élvezi az ön- kormányzat támogatását, de kap­tak pénzt a megyei közgyűléstől is. Remélik, az idei pályázaton hason­ló elbírálásban részesülnek. A leg­közelebbi terveik, hogy partnert keresnek a megyében, más hasonló népfőiskola közül, a napokban le­bonyolítják a házi borversenyt a faluban működő kertbarát körrel, és még e hónap végén nagyító alá veszik az eddigi munkát. Papp Zoltán A veszélyes hulladékokról Az Alsó-Dunavölgyi Környe­zetvédelmi Felügyelőség minden­napi munkája során gyakran fel­merülő probléma, hogy sok terme­lő nem ismeri azokat a rendelkezé­seket, melyek a hulladékok kezelé­sére vonatkoznak. Elsősorban a veszélyes hulladékok illetéktelen vállalkozóknak, cégeknek történő átadása jelent gondot. A veszélyes hulladékok keletke­zésének ellenőrzéséről és azok ár­talmatlanításával kapcsolatos te­vékenységről szóló 27/1992 (I. 30.) sz. Korm. rendelettel módosított 56/1981 (XI. 18.) sz. Mt. rendelet részletesen szabályozza a veszélyes hulladékokkal folytatott tevékeny­ségek (gyűjtés, tárolás, szállítás, ártalmatlanítás stb.) feltételeit, a többi között azt is, hogy ezeket milyen engedély birtokában lehet végezni. A vállalkozói engedély, il­letve cégbírósági bejegyzés önma­gában nem jogosít fel veszélyes hulladékok kezelésére (szállítás, ártalmatlanítás stb.), erre csak a környezetvédelmi hatóságtól ka­pott engedély ad felhatalmazást. A fenti rendelet 10. § (3) bekezdése szerint „a termelő az átadás előtt köteles meggyőződni az átvevő át­vételi jogosultságáról”. Derekas László szakértő, Aduköfe A mezőgazdasági szakoktatás halasi fennállásának 80. évfordu­lóját ünnepelte az elmúlt hét vé­gén — az egykori mezőgazdasági népiskola mai utóda — a II. Rá­kóczi Ferenc Mezőgazdasági Szakközépiskola. A mintakert­ben felépült s 1913-ban működni kezdett iskola a hat elemit vég­zett népiskolai tanulókat oktatta két évig, majd a tanulmányokat még egy gyakorlóév követte. Ké­sőbb, 1938-ban, gróf Teleki Mi­hály, Halas országgyűlési képvi­selője, földművelésügyi miniszter jóvoltából a város Téli Gazdasá­gi Iskolát is kapott. Az itt vég­zett diákokat — kis- és közép­birtokos családok fiai — arany­kalászos gazdaifjakká avatták egy ünnepségen, amelyet terme­lési versenykiállításokkal kötöt­tek egybe. Az alapfokú képzést 1950-ben a régi gazdasági iskola épületé­ben középfokú képzés váltja fel, megkezdi működését a mezőgaz­dasági technikum. Később né­hány évig, 1961-től 1973-ig felső­• .Mai zászlóvivők fokú mezőgazdasági oktatás is folyik a városban. A többszörö­sen átalakult és korszerűsödött intézmény rangos eseménnyé avatta a 80. évfordulót, bizonyít­va, hogy folytatói kívánnak len­ni a haladó hagyományoknak. Ferincz János felvételei a Rákó- czi-ballagáson készültek. A név­adó emlékének ugyanis mindig látványos felvonulással, koszorú­zással adózik az iskola. • Rákóczisok vonulnak a Búsuló kuruc szobrához. A rendőrség is készül a bajai nyárra A jó idő már a víkend kezdetét jelenti, már pedig Baján ilyenkor jelentős kirándulóseregre lehet számítani. A Sugovica és a Duna sok pihenni, horgászni, strandolni vágyót vonz a városba az ország területéről, és külföldről egyaránt. A növekvő forgalom a bűnözők számára is kedvező, azonban ezért Szűcs Lászlótól, a bajai rendőrség főhadnagyától azt kérdeztük, hogy készül-e a rendőrség a várha­tó idegenforgalomra. — Több szempontból is felada­tot jelent számunkra a nyár elejétől áramló turistaforgalom. Egyrészt a közút jóval terheltebb lesz, mint az év egyéb szakaiban, de ezt a problémát már tavaly is jól megol­dottuk a motorosok segítségével. Szavatolni kell továbbá az ideér­kezők biztonságát, amiben persze, ők maguk is sokat tehetnek. A leg­több gond a külföldi diákok gon­datlanságából származott az el­múlt nyáron, mivel személyes hol­mijaikra nem vigyáztak kellőkép­pen, s ezért gyakoriak voltak a lo­pások. Idén megpróbáljuk idejé­ben felvenni a kapcsolatot a külön­böző táborok szervezőivel, hogy ők hívják fel az ideérkezők figyel­mét a személyes tárgyak megfelelő óvására. Ugyanakkor a bűnözőket is természetesen vonzza a nyaralók tömege, ezért fontos feladata lesz a rendőrségnek a nem kívánatos személyek kiszűrése. Ezért na­gyobb létszámban leszünk jelen a város különböző részein, és az iga­zoltatások is jóval gyakoribbak lesznek. Jelentős pluszmunkát je­lent majd számunkra a rendszeres éjszakai portyázás is. A strandszezon két okból kíván több ellenőrzést, egyrészt a fürdő- zők védelmében a motorosok meg­fékezését és kitiltását a fürdőterü- letről, másrészt pedig a közrendvé­delmiseknek kell jobban odafigyel­niük a fürdés szempontjából veszé­lyesebb szakaszokon, a minél ke­vesebb baleset érdekében. Ezért együttműködési megállapodást kötöttünk a vízi rendőrséggel. Géczy Zsolt

Next

/
Thumbnails
Contents