Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-07 / 81. szám
1993. április 7., 5. oldal Új bizottság a halasi megállapodásra SUB PONDER! CRf SCIT PALM/ 0 A Szilád) patinás épületében átmenetileg két iskola működik majd, ha sikerül megegyezni a feltételekben. MEGYEI KÖRKÉP \ BAJA GYÁSZNAPJÁNAK ÉVFORDULÓJÁN Miért dőlt romba a Mészáros-ház? kedő 12 éves leánykája, volt nevelőjével, Schnitter Bertával sértetlenül került ki a törmelékhalmazból. Kiima Mária, a Steiner cég alkalmazottja is kiszabadult az udvar felőli kijárón. Egy nő a fuldokló hangján jajgatott, csak másfél órai munka után tudták a szabad levegőre hozni Weisz Fanni árusítóleányt. Mészáros Erzsébetet, a ház egyik tulajdonosnőjét, ki a katasztrófa idején az első emeleten karosszékében üldögélt, s onnan lezuhant, Mayer József tűzoltó alparancsnok saját élete kockáztatásával tudta csak, kisebb sérülések árán, kiszabadítani. A honvédek és az önkéntes tűzoltótestület tagjai — az időben még nem volt Baján állami tűzoltóság — egész éjjel dolgoztak a romok eltakarításán. A bennrekedt hat embert azonban csak húsvét vasárnap reggelére tudták, sajnos, mindannyiukat holtan, meglelni. Életét vesztette pacséri Mészáros Katalin és családja, Eisenring Katalin 16 éves leányka, Stein Károly 32 éves kereskedő, Bertics Teréz, a cég alkalmazottja, Bálint József kereskedőtanonc és Reich Lacika, Reich Gyula kereskedő hétéves kisfia. A kétféle ok A szörnyű tragédia okát a hatóság abban a tényben vélte fellelni, hogy az üzlethelyiség bővítésénél néhány közfalat eltávolítottak, a főfalak pedig meggyengültek, és a kétemeletes ház terhét nem bírták hordozni. A menynyezetet tartó gerendák végei is elkorhadtak az idők folyamán. Az épületet ugyanis — mely Baja első kétemeletes háza volt — még 1840-ben építtette Mészáros Antal főbíró. Az ő alakjához fűződik a második, kevésbé valószínű, de sokkal romantikusabb magyarázat a szerencsétlenség okát illetően. Mészáros Antal a kor erősen magyar érzelmű táblabírája volt, aki a szabadságharc bukása után bosszantani akarván az önkényuralom hivatalnokait, az erkély fölé török félholdat festetett. Ezzel akarta kifejezni rokonszenvét a törökök iránt, akik testvérének, Mészáros Lázárnak, az első felelős magyar kormány hadügyminiszterének menedéket adtak. A főbírót ezért dorgálásban részesítették, a nép pedig az idegen jelképnek tulajdonította a katasztrófa bekövetkezését. Gál Zoltán A kormány tárcaközi bizottsága elismerte Halas 300 milliós kártérítési igényét a gimnáziumért, s konkrét megállapodást kért az önkormányzat és a református egyház közötti együttműködésről a tulajdon átadását illetően. Miután itt már többnyire szakmai kérdések kerülhetnek szóba, célszerűnek látta a testület — Nagy Lajos képviselő javaslatára — újjászervezni bizottságát. A korábbi ad hoc bizottságot megszüntette, s újabbat hozott létre, megbízva Horváth Etelka, dr. Gszelmann Ádám, Réz István és Wicker Erika képviselőket. A bizottság felhatalmazást kapott, hogy a gimnázium pedagógusai közül további négy fővel kibővíthesse létszámát, s április 30-ai határidővel kidolgozza azt a megállapodást, amely a tulajdon átadásán túl várhatóan az átmeneti közös üzemelés módszereire is javaslatot tesz majd. A múlt szerdán szóvá tettem lapunk utolsó oldalán egy ízléstelen bajai kirakatportált. Sokan tudni vélték, hogy az épületnek, illetve a hozzá tartozó Roosewelt tér—Szabadság út sarkán lévő emeletes háznak érdekes története van. Valóban, de erről a legidősebb bajai emberek is csak szüleiktől hallhattak. A tragikus esemény ugyanis 1901. április 6-án történt. E nap évfordulóját még sokáig Baja gyásznapjának nevezték. Szörnyű robaj és porfelhő Az említett dátum az esztendőben nagyszombatra esett. A tavaszi verőfényben éppen a feltámadási zsolozsmákra siettek a hívők, amikor -— pontosan délután 3 órakor — „dörrenő és fülsiketítő recsegés közben megingott a ház felső emelete. A falak óriási robajjal zuhantak lefelé, áttörve az első emelet gerendázatát, valamint a földszinten levő Steiner Károly-féle divatkereskedés mennyezetét, maga alá temetve az üzlet tulajdonosát, az alkalmazottakat és a jelen volt vevőket” — írja az egykori krónikás. Majd a továbbiakban: sűrű porfelleg gomolygott a tájon. Rémületes arccal futkostak az emberek. Dr. Marton Jenő, a Baján állomásozó honvéd ezred orvosa, báró Podmaniczky Endre és Feigenbaum kárpitos voltak az elsők, kik a romok közé hatoltak. Reich Erzsiké, Reich Vilmos keres-0 A leomlott Mészáros-ház — egykori képeslapon. A romjaiból feltámadt bácsbokodi gyászhintó 0 A bácsbokodiak gyászhintója, mely Éber Sándor félévi, hajnaltól késő estig tartó munkájával, romjaiból feltámadt. Csak dicsérhetem a bácsbokodiakat. Ennek a nagyközségnek a lakói becsülik elődeik örökségét, tisztelik a hagyományokat. És nem sajnálják az anyagiakat sem, ha arról van szó, hogy méltó állapotba hozassák, például a jelen esetben a gyászhintót, melyen déd-, nagy- és szüleik utolsó útjukra mentek. Bevallom, nem hittem volna, hogy abból a kétkosámyi törmelékből, melyet tavaly júnisban Éber Sándor, a Bácsbokodon élő jeles restaurátor-tudós-művész műhelyében láttam, valaha ilyen csodálatos hintó támad fel, mint amilyen most a ház udvarán áll. Vagy ha igenv hát legfeljebb azért, mert ajelenlegi Éber Sándornak volt honnan átörökölni a tehetséget. A harmadik e néven: nagyapja, id. Éber Sándor, sok magyarországi templom freskóinak megalkotója, nagybátyja, ifj. Éber Sándor a Duna festője. Ha a restaurátor Éber Sándort jellemezni akarom, mindenekelőtt a sokoldalúságát kell emlitenem. Édesapja — látva a művészcsalád sanyarú anyagi állapotát — ragaszkodott hozzá, hogy fia tisztes polgári foglalkozást szerezzen. így tanult ki mezőgazdásznak, aki azonban hivatását mégis a múlt relikviáinak újjávarázsolásában találta meg. Ugyan ki gondolná, hogy a bajai Belvárosi templom híres fa szobrait, szinte romjaikból, ő alkotta ismét olyan szemet-szívet gyönyörködtetővé, mint ahogyan ma láthatjuk? A bokodi hintó esetében nem egyszerű restaurálás történt. Nevezhetném nyugodtan újjáalkotásnak is. Ugyanis az eredetiről nem maradt fenn semmiféle rajz, fotó vagy leírás, így csak az emlékezetre — ami egy gyászhintó esetében alig több, minthogy fekete volt —, lehetett támaszkodni, illetve azokra a stúdiumokra, melyeket Éber Sándor a helyreállítás folyamán végzett. Elsősorban az ipar- és művészettörténeti tanulmányokat értem ezalatt. Szépül a városháza Kiskunmajsa az idén ünnepli újratelepítésének 250. évfordulóját, amelyet ősszel nagyszabású ünnepségsorozattal kívánnak megünnepelni a majsaiak. A város főbb épületeit tatarozzák addig. Elsőként a városháza felújításához fogtak hozzá. A munkálatokat a tervek szerint május végére fejezik be Kürtösi József helybéli vállalkozó munkásai. (Fotó: T. K.) Megőrizni a tó állapotát Kunfehértó polgármestere a község legutóbbi képviselő-testületi ülésén számolt be az elmúlt években a helyi üdülőtó megmentéséért végzett rekonstrukciós munkákról és a strandterület bővítéséről. Az 1986-ig folyamatosan pusztuló, nem kellőképpen kezelt, s akkor menthetetlennek tűnő tóra az elmúlt hét évben összesen huszonötmillió forintot költöttek. A medret kikotorták, kutat fúrtak, csatornával megoldották a vízutánpótlást, gátat építettek, sőt a környezetet is rendbe hozták. A kivitelezési munkák — szakemberek véleménye szerint —jól sikerülték. Éveken keresztül a tó és környezete több tulajdonos birtokában volt, tavaly azonban — az Előre Szövetkezettel és a Csongrádi Állami Gazdasággal kötött szerződés alapján — megvásárolta a helyi önkormányzat. A tóra az idén csupán kétmillió forintot tudnak fordítani, így a rekonstrukciót nem folytatják. Ä csekély összegből finanszírozzák a folyamatos vízutánpótlást és a gát rendbetételét. Tervezik továbbá, hogy az elmúlt üdülési szezonban gyakran előforduló zsúfoltság enyhítésére új parkolóhelyet is kialakítanak. Az önkormányzat elsődleges feladata — a polgármester szerint — a tó jelenlegi állapotának megőrzése, az újabb romlás megakadályozása. A szenátorok határozatot hoztak a fürdőbelépők és az üdülőterületi parkolódíjak 20-30%-os emeléséről. Ezzel szemben a jövőben az üdülőtulajdonosoknak és hozzátartozóiknak két évre szóló kedvezményes fürdőbérleteket kívánnak kibocsátani. Sz. H. H. Elhozták zenei anyanyelvűket A kiskunhalasi református gyülekezeti ház képzőművészeti tárlatok mellett egyre többször ad helyet zenei programoknak is. Hétfőn este a marosvásárhelyi vártemplom Cantemus Leánykórusának dalától visszhangzott a „kultúra otthona”. A három éve fiatalokból alakult csoport — melynek ez volt a negyedik fellépése Magyarországon — célként tűzte ki a nemzetiségi kóruskultúra tovább'fejlesztését, életben tartását, a zenei anyanyelv ápolását. A műsor érdekességeként egyházi és világi művek mellett Birtalan József karvezető néhány szerzeményét is hallhatták az érdeklődők. (Fotó: Ferincz) HOV Tt VÁRJÁK A SZAKKÉPZETT APOLONOKET Sok munkáért kevés fizetés Országszerte probléma a kórházakban, hogy nincs elég és hivatásszerető ápolónő. Ennek egyik oka lehet, hogy a nehéz és felelősségteljes munkáért nincs elegendő fizetség. Mennyire így van ez a bajai kórházban is, arról Sárossy Lászlóné ápolási igazgató adott tájékoztatást. Ä kórházban az ápolónők és aszszisztensek létszáma mintegy 600 fő. Zömük szakképzett, de sokszor kénytelenek a gyesre menőket képesítés nélküliekkel pótolni. Ez kihat az ápolás minőségére, még akkor is, ha igen betegcentrikus és empatikus képességű segédápolónőt vesznek fel, hiszen szakképzettség nélkül nem lehet őket délutáni és éjszakai műszakba tenni, a nagy felelősség miatt. Az osztályokon rendszeres a létszámhiány, ami nagy pluszterheket ró a szakdolgozókra, s ezt sajnos az intézmény nem tudja megfelelően honorálni. Az átlagbér bruttó 15 ezer 700 forint, ami nem napi 8 órai munkáért jár, hanem benne van az ügyeleti díj, a műszakpótlék és a túlóra is. Egy kezdő szakképzett ápolónő bére 9 ezer — 9 ezer 500 forint bruttó. A törvény által előírtaktól átlag 4-5 ezer forint a lemaradás, de van 8-10 ezer forintos is, s ezek pótlása hatalmas összegbe kerülne. A követelmények növekednek, * mert az egészségügyi reform az ápolás minőségi javulását is célozza. Ebben az apolonok jó része partner. Voltak általános továbbképzésen, ahol ápolási folyamattal, betegcentrikus szemlélettel foglalkoztak. Emellett barátkoznak a gondolattal, hogy ne csak egy feladatot végezzenek, egy esetnek tekintsék a beteget, hanem úgy foglalkozzanak vele, ahogy azt megkívánják. így például ne csak az étel kiosztásával törődjenek, hanem azzal is, hogy ez megfelelő hőfokú legyen. Kialakulóban van ez a szemlélet itt, de az állandó munkaerőhiány ellene hat. Vidéki dolgozók alkalmazásánál a nővérszálló szobáinak komfortja csak a pihenést teszi lehetővé« Ha az anyagiak engednék, akkor különálló nővérszálló létesülne, ahol sokkal jobban kipihenhetnék magukat. A minőségi cserére, a szakképzetlen ápolónők felváltására kedvező lehetőséget nyújt, hogy júniusban végez az első egészségügyi szakiskolai osztály, a Jelky András Szakmunkásképzőben. Á 27-ből 24 tanuló jelezte, hogy három műszakban dolgozna itt. Mellettük még Szekszárdról, Kalocsáról és Kecskemétről is várhatók egészségügyi szakközépiskolát végzett, érettségizett nővérek. így az üres helyek feltölthetők szakképzett dolgozókkal. Zalavári László Címeres torta a versenyre 0A versenytorták és a cukrászcsoport. Balról a 3. Giliczéné. (Fotó és szöveg: Papp Zoltán) A bajai vállalkozások közül jelentős helyen áll az Édeske cukrászat, melyet Giliczéné Hojcska Mária 1990-ben alapitott. Azóta a négy cukrász helyett már heten gyártják a heti 12—15 ezer süteményt, és a 200 tortát. Legnagyobb forgalmuk tavaly karácsony előtt volt, amikor az ünnepre 25 ezer tojást dolgoztak fel, és 2 ezer tortát sütöttek a megrendelőknek, a szokásos mennyiségen felül. A vállalkozó úgy határozott, hogy benevez az idei budapesti nemzetközi cukrász-pék és gasztronómiai kiállításra. Ä szakemberek egy ötemeletes menyasszonyi tortát és egy Baja város címerével díszített tekintélyes méretű tortát készítettek, melyeket megfelelő biztonsági feltételekkel szállítottak fel Budapestre. A háromnapos versenyen Giliczéné csapatát dicsérő oklevéllel jutalmazta. Ámint a tulajdonosnő elmondta, a siker kedvet ad neki és a cukrászoknak is a további munkához. Ma már 23 Baja környéki és 14 •dunántúli településre szállítanak 25 fajta süteményt. Bár a cukrászüzem nyereséges és elbírná a fejlesztést, erre csak később mer gondolni, amikor igazából kialakulnak a biztos piac esélyei. A homokvilág virágai Ternyák Jenó' Védett növények Kisku ti ha J as kö rnyékén 0 A címlapon látható két ritka, védett növény, a tarka sáfrány s a tavaszkikerics képe Kelcbián készült. Igazán színvonalas kiadvánnyal gazdagodott Halas. Ternyák Jenő Védett növények Kiskunhalas környékén című, 36 oldalas gyűjteménye a címoldallal együtt 34 botanikai ritkaság — huszonhat színes és nyolc fekete-fehér — fotóját tartalmazza a szélformálta homokbuckák világából. Kép és szöveg egy lokálpatrióta amatőr profi színvonalú munkája. A virágok, a természet szerelmese többéves kutatómunkájának gyümölcse ez a könyv, a rendezvény és programiroda, valamint a V1M közös kiadványa. Létrejöttét a halasi polgármesteri hivatal, a közművelődési alap és a városvédő egyesület anyagi, dr. Tölgyesi István botanikus szakmai támogatásával segítette. A kiadványt könyvesboltok, közművelődési intézmények árusítják.
