Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-05 / 79. szám
HAZUNT TA JA 1993. áprilisi 5., 7.oldal ÁLLATAINK EGÉSZSÉGE A pata és a csülök ápolása A hosszú téli istállózás után mind a pata, mind a csülök szarutokja gondozásra szorul. A szarutok a többi hámképlethez hasonlóan állandóan termelődik, megújul, s szabályos végtag-ésujjtengelyállás mellett szabályosan nő, ellenkező esetben deformálódik, kitöredezik, túlnő, vagy éppen lekopik, ami végül számos betegség kialakulásához vezet. A pata szaruja havonta 8-14 mm-t, a csülök szaruja 6-10 mm-t növekszik. A kevésbé terhelt szarufalrészek nagyobb, a fokozottan terhelt szarurészek pedig kisebb mértékben növekednek. Az általánosságok mellett a következőkre kell ügyelnünk. A ló patájának ápolását, a szarutok szabályozását már csikókorban, 2-3 hónaposán el kell kezdeni. Téves az a sokszor hallott nézet, hogy a szarutokhoz nyúlni 1 éves korig nem szabad. Az ápolás szükségességét mindig a szarutok állapota határozza meg. A már csikókorban helyesen ápolt patával sok lábvég-rendellenességet előzhetünk meg vagy korrigálhatunk. Nálunk a szaru túlzott kiszáradása A helyes pataápolással sok betegséget előzhetünk meg. (PN-archív) Hajlamosak Vagyunk arra, hogy a tehenek csülökápolását elhanyagoljuk, pedig az egészséges csülöknek óriási jelentősége van. Az elhanyagolt, túlnőtt csülökszaru az ujjak, ízületek és a környező szövetek gyulladását idézi elő. Lehet, hogy állatunk még sántaságot nem jelez, de a tejtermelés már fokozatosan csökkenhet. A sokáig istállózott állat keveset mozog, így a csülökirha vérellátása nem kielégítő, ez kevésbé ellenálló szaruképződéshez vezet. A túlzottan nedves alom fellazíthatja a hámot, a repedésekben baktériumok szaporodhatnak el és máris kialakul a csülök megbetegedése. Ha többször nem is, de legalább ilyenkor, legelőre hajtás előtt, végezzük el a túlnőtt szaru szabályozását. A juhászok legnagyobb gondját a büdössántaság okozza. A betegség kialakulásában a gennykeltő és elhalást okozó baktériumok mellett egyéb hajlamosító tényezők is részt vesznek. így szerepet játszhat a takarmány hiányos vitamin-, mész- és foszforellátása, a magas levegőhőmérséklet, a nedves, tocsogós talaj. Nagy jelentősége van a hodályban lévő alomnak, hiszen magasabb hőmérséklete és páratartalma miatt az alom hamarabb átnedvesedik. A nedves, lúgos alom fellazítja a hámréteget, kedvező feltételeket teremt a baktériumok elszaporodásának. Az alomra szórt szuperfoszfát csökkenti a baktériumok életterét (5 dkg/m2), de a műtrágyára feltétlen szórjunk friss almot, különben feleszik azt. A már beteg állatok szaruját faragjuk ki az egészséges részig, majd ecseteljük 15%-os formaiinnal vagy 10%-os rézszulfáttal. Csak lassú gyógyulásra számíthatunk, sok türelmet igényel a kezelés. A juhokat lehetőség szerint évente két alkalommal körmözzük. Dr. M. T. PINCEFELMERO Mértékegységek a borászatban Eddig a legfontosabb borkészítés!*'börkezelési technológiákat közöltük, különös tekintettel a házikerti, hobbi borászkodásra. Olvasóinknak a jövőben szeretnénk az őket leginkább érdeklő témákat részletesebben ismertetni, ezért kérjük — a rovat szerkesztőjével együtt — hogy írják meg a szerkesztőségbe, miről szeretnének többet olvasni a jövőben. Izgalmas dolog a múlttal foglalkozni, nincs ez másképpen a borászatban sem, annál is inkább, mert a mezőgazdaságnak ez az igen kellemetes hangulatot okozó ága meszszi múltra tekint. Az alföldi borkészítésről, kezelésről 1600-as évekből származó iratok is megemlékeznek. A hagyományaink közül most a borral kapcsolatos űrmértékekről szeretnénk ismertetőt adni, a „hig űrmértékekről” ahogy dr. Török Sándor nevezi. Közismert mértékegység a meszely, amiből a magyar 0,4242, a bécsi 0,344 és a pozsonyi 0,419 liternek felel meg. A magyar icce két meszellyel egyenlő, azaz 0,848 liter. Ismert a pozsonyi icce 0,839 és a kis icce (erdélyi) 0,707 liter. A magyar pint kettő magyar iccével vagyis 1,696 literrel egyenlő. A kupa vagyis a bécsi pint = kettő kis icce, tehát 1,415 liter, a pozsonyi pint pedig 1,678. Sokszor fordul elő az irodalomban az akó mértékegység, amelyből a magyar akó 53,72 a bécsi akó (Fiider, Eimer) 56,589 litert jelent. A vödör mint mértékegység Erdélyben honos és 11,32 litert jelent. A tokaji borvidék hagyományos mértékegységei közül legismertebb • Borospalackok: a füredi, a rajnai, a 0,75 literes burgundi, a literes burgundi, a vermutos, a pezsgős és a tokaji. a puttony vagy más néven fél átalag ami 36,9 liternek felel meg. Az átalag a nevének megfelelően tágabb nagyságrendű 67—76 liter közötti mennyiség. A butélia Hegyalján 0,62 liter, más tájegységen pl. Jászberényben butella a hordóból kivett bor kínálására szolgáló üvegedény formáját jelenti. Régi iratokban, irodalmi alkotásokban lehet találkozni a csöbör szóval, mint mértékegységgel. Ez Erdélyben és a Dunántúlon 41,97 litert, Pozsonyban 13,42 litert jelentett. Hasonló nagyságrendű a kvartál, azaz 13,4 liter. A pozsonyi fuder 16,1 a römpöly viszont 0,209 liter. Az üst megfelel hat oka (török szó) azaz 6,4 liternek. A régi magyar mértékek után néhány kiragadott külföldi példa Amerikában például 1 barell bor 1,590 hektoliter, amíg 1 barell sör csak 1,173 hektoliter. Ugyanitt 1 pint csak 0,473, a gallon 3,785 liter. Angliában a pint alatt 0,568, a gallon pedig 4,546 litert értenek. A pint (pinte) Franciaországban 0,93, Spanyolországban 1,91 liter. A gallon Indonéziában 3,78 és Uruguayban 3,81 liter. Bíró Mária Érdemes karácsonyfát nevelni A föld-tulajdonviszonyok változásakor az új tulajdonosok egyik legmegfontolandóbb kérdése, mit termesszenek. Most egy tippet adunk azoknak, akik hosszú távú-területhasznosításra kívánnak berendezkedni. Hazánkban évente mintegy másfél millió karácsonyfát termelnek a kivágás történhet karácsonyfatelepekről és fiatal fenyőerdősítésekből. Karácsonyfának felhasználható a lucfenyő, jegenyefenyő, duglászfenyő, ezüstfenyő, erdeifenyő es egyre keresettebb a feketefenyő is. Az utóbbi időben a fenyők közül a divat és a célszerűség a lucfenyőt háttérbe szorította. A tűleveleit gyakran már feldíszítéskor hullajtja. Termesztési körzete Somogy és Zala megye, az Alföldön lassabban nő. Kórokozók és kártevők gyakran károsítják. A jegenyefenyő és a duglászfenyő az igényes ember karácsonyfája. Kellemes illatú lombját vágottan is sokáig megtartja. Karácsonyfát nevelni sajnos csak a magas páratartalmú középhegységekben lehet. A Duna—Tisza közi homokhátságon jó eredménnyel és gazdaságosan termeszthető a feketefenyő és az erdeifenyő. Az utóbbi évtizedek erdősítései azt bizonyítják, hogy különösen a feketefenyő a szélsőségesen száraz, meleg termőhelyen is megél. Talajjal szemben igénytelen, tápanyagszegény, száraz homoktalajt kedveli. A magas talajvizet nem bírja. Telepítés előtt elég a 35-40 cm-es szántás. A 2-3 éves magágyi feketefenyőcsemete 1-2 Ft, könnyen beszerez hető a környékbeli csemetekertekből. 1 x 1 m-es sor- és tőtávolságra kézzel és géppel történhet a telepítés. Az elkövetkező években törekedni kell a terület gyommentesen tartására. Ötödik évtől kezdve ennek mind kisebb a jelentősége, mert a fák már elnyomják maguk körül a gyomot. Évente egy alkalommal, rügyfakadás után egy alakító metszéssel a karácsonyfákat formássá lehet tenni. Amikor a fenyőfák már elérték az 1 méter magasságot (ez 7 év múlva várható) folyamatos ritkítással kitermelhető és értékesíthető. Legfeljebb 10 éves korig érdemes fenntartani az ültetvényt. 1992. évi értékesítési ár elérte 120-—200 Ft/folyóméterenkénti árat. Ezüstfenyő a száraz alföldi viszonyainkat aránylag jól tűri. Ezt elsősorban a kertek új telepítésű gyümölcsösök köztes hasznosítására ajánlom. Ez a növény ajobb talajt megkívánja és a száraz időszakban az öntözést igényli. Termesztési ideje 8-10 év. Várható bevétel a feketefenyő árának kétszerese, de az értékesítési kockázat magasabb. Szűcs Dezső KERTI TENNIVALÓK Szaporítási munkák Az idei tavasz rendkívüli időjárása miatt bizony nagyon sok kertben késnek az időszerű munkák. Alig néhány napsütéses, fagymentes nap után a téliesre fordult idő miatt nehéz a kerti munkákat időben elvégezni. Ezért, ha nem tudtuk még elvetni a gyökérzöldségeket, az első alkalommal pótoljuk. Tulajdonképpen csak a koraiságában fog késni a termés, de az őszi, téli áru így is meg fog teremni. A borsó, retek, saláta állandó helyre vetése sem késő még április elején. Ezeket a növényeket április végéig folyamatosan vethetjük. A késői tavasz okozta késés mérséklésére feltétlen ajánlom a váz nélküli fóliás, illetve síkfóliás takarást. A két mód között alapvető különbség, hogy a váz nélküli fóliás takarásnál két földbakhátra feszítjük ki a takaróanyagot. A két bakhát 10-20 cm közötti magasságúra készíthető, egymástól mért távolságuk 0,8—1,0 m lehet. Ezekre a bakhátakra feszítjük ki a fóliát, illetve a „vliest”, amelyet földdel rögzítünk a bakhát külső oldalán. A fólia 1800 mm széles, 0,04 mm vastag, úgynevezett finomfólia. Erre a fóliára lyukakat kell készítenünk. A tekercsben lévő fóliát elektromos fúróval, 10 mm-es átmérőjűvel, perforálhatjuk. Ebben az esetben arra kell vigyázni, hogy a fúró hegye ne legyen túl meleg, mert akkor a lyukaknál összeolvad a fólia és így nehezen tekerhető le, illetve szétszakad. A lyukakat természetesen csak a fólia középső részén 1 m széles sávban kell készíteni. Kisebb mennyiség esetén egyszerű bőrlyukasztóval történhet a perforálás. A fátyolfólia, kapható az Agrokernél kis kiszerelésben is. Az április hónap hagyományos munkája a káposztafélék szabadföldi palántázása. A kelkáposztával és fejes káposztával kezdjük, majd a karalábéval folytassuk és • Síkfólia. legvégül ültessük ki a karfiolt, mert ez a legkényesebb fiatal palánta korában. A bimbóskelt palántázhatjuk is, de állandó helyre is vethetjük, sortávolsága legalább 50 cm legyen. Fejes salátát is ültethetünk palántáról, ennél arra vigyázzunk, hogy ne ültessük mélyre. Szálas palánta esetén akkor jó az ültetés, ha kis szél hatására a levelek billegnek. Tápkockás palánta esetében csak félig süllyesszük a földbe. A néphagyomány szerint az év századik napján kell állandó helyre vetni a dinnyéket, ez április 10-ére esik. Ha korai dinnyét szeretnénk, akkor április utolsó dekádjában célszerű váz nélküli fólia alá ültetni a fejlett, tápkockás palántát. Ekkor június végére várhatjuk az első dinnyék szedését, amelyek igazi korai csemegének számítanak. A dinnyéből az 1 m széles fóliaágyásba két sort célcerű ültetni, egymástól 70 cm-es sortávolságra, hármas kötésben. Ugyanebben az időben történhet a paradicsom ültetése a fóliás ágyásba. A paradicsomból is 2 sort ültessünk 50-60 cm-es sortávra, 40 cm-es tőtávra. Ehhez a Tini, K—2 —9 fajták javasolhatók. Dr. Kovács András NOVENYVEDELEM Április a gyümölcsösökben Az idei kitavaszodás hasonlóan alakult az előző évihez. A rendkívül változékony márciusi időjárás — különösen a hónap elején és végén uralkodó télies idő — késleltette a vegetáció megindulását. Ennek következménye lett a kertészeti munkák: metszés, talajforgatás késése, amelyet jelenleg is folytatnak a kerttulajdonosok. Nagyon fontos ezeknek a mechanikai munkáknak a pontos, precíz elvégzése, mert ezzel a károsítok, a rovarkártevők, növényi betegségek nagy száma lecsökkenthető, visszaszorítható. Ha ezt a munkát egy alapos lemosópermetezés is követte, akkor már sokat tettünk gyümölcsfáink védelméért. Ha elmaradtak ezek a munkák, akkor még nagyobb gonddal kell megkezdeni a vegyszeres védekezéseket. Nagyon lényeges a megelőző (preventív) jellegű védelem, mert ha nem sikerül időben visszaszorítani a kártevők egyedszámát, illetve a betegségek fertőzését, akkor a későbbiekben sokkal több kezelésre lesz szükség és az eredményesség is kérdéses lehet. Sok esetben gondot jelent, hogy milyen károsító ellen történjen a védelem. Ez függ az elmúlt év károsítóhelyzetétől — melyik kártevő, illetve betegség szaporodott fel — az idei időjárás alakulásától és a fák kondíciójától. Az elmúlt évben a kevés csapadék- és melegigényű károsítok szaporodtak fel. így például gondot okozott az alma-, ill. szőlőlisztharmat, a különböző atkafélék. Kevésbé volt jelentős az almásokban az almafavarasodás, őszibarackban a tafrinás levélfodrosodás, kajszibarackban a gnomóniás levélfoltosság, szőlőben a szőlőperonoszpóra és a botritiszes szőlőrothadás. Ábban az esetben, ha az április—május csapadékos lesz, akkor az utóbbi betegségek fellépésére kell számítani. Ha ismét száraz tavasz köszönt ránk — a sokévi csapadék átlag áprilisban 47,5 mm, májusban 58 mm — akkor a tavalyihoz hasonlóan a lisztharmatfélék ellen kell védekezni. A réztartalmú készítményeket (pl. Champion 50 WP, rézoxiklorid 50 WP, Rokkol 400 SC stb.), almásokban fehérbimbós állapotig, csonthéjasokban — különösen őszibarackban — rügypattanásig szabad használni, mert később perzselnek. A kénkészítmények (lisztharmat ellen) igazából 15 és 25 Ceísius-fok között alkalmazva hatásosak. Vannak azonban helyettük olyan készítmények, amelyek alacsonyabb hőfokon is kiszórhatok (pl. a Karathane LC és a Kara thane FN—57), amelyek már 4-5 Celsiusfokon is kifejtik hatásukat. A változékony időjárású tavaszban nagy figyelmet kell fordítani az őszibarack tafrinás levélfodrosodás gombára. Hűvös, csapadékos időjárás esetén számíthatunk a gomba fellépésére, ezért a védekezéseket rügypattanásig rezes készítménnyel, rügypattanástól kezdve pedig a következő szerek valamelyikével lehet végezni: pl. Efuzin 500 FW, az Orthocid 50 WP, a Miltox Special, a Score 250 EC, illetve Delan 750 SC-vel. Bármely készítmény felhasználásakor az előírt óvó rendszabályok betartása kötelező! Gáspár Istvánná BIOKULTURA Röviden a lemosópermetezésről Az utóbbi években mintha megfeledkeztünk volna a tél végi lemosópermetezésről, pediß gyümölcsfáinkon számos károsító áttelelhet a takácsatkák, levéltetvek, gombabetegségek, amelyek egy része — ha nem pusztítjuk el tél végén — a növényeken egész évre kiható kárt okozhatnak. Az áttelelő kártevők közül az egyik legellenállóbb a kaliforniai pajzstetű. Sajnos az utóbbi időben egyre több házikertben és a nem nagyüzemileg használható szerekkel kezelt ültetvényben, jelentős mértékben elszaporodott. Elpusztításának egyik legfontosabb eleme a tél végi permetezés, ugyanis vegetációban az elpusztítására alkalmas növényvédő szerek többsége nem alkalmazható. Az áttelelő lárvákat az Ágról Plusz, a gyümölcsfaolaj E és a Novenda pusztítja leghatékonyabban. E két utóbbi a zöld növényi részeket perzseli, ezért használatuk csak rügyfakadás előtt ajánlható. Az elmúlt év időjárása kedvezett Az oldalt összeállította: Gál Eszter a takácsatkáknak. Az almásokban a piros gyümölcsfa-takácsatka és a kétfoltos takácsatka károsít leginkább. Áttelelő alakjait a felsorolt készítmények mellett a kéntartalmú növényvédő szerek a Nevikén, a bárium-poliszulfid, mészkénlé is gyérítik. Ugyanúgy alkalmasak ezek a szerek a levéltetvek tojásair nak és áttelelő egyedeinek pusztítására is. A tél végi permetezést igen találóan nevezik lemosópermetezésnek. Hatékonysága nemcsak a vegyszer helyes megválasztásától, de a jó lemosástól is függ. A levéltetvek tojásai, a takácsatkatojások nagy része, a sodrómolyok lárvái, de a különböző gombakártevők áttelelő alakjai is, jól elrejtve a rügypikkelyek között, a rügyek alatt, ágvillákban, az ágak hónaljában találhatók. Ezeket csak úgy tudjuk elpusztítani, ha a permedé megfelelő mértékben bevonja azokat. Mivel tél végén és kora tavasszal gyakoriak a szeles napok, nagyon jól kell megválasztanunk a permetezés időpontját, hogy azt megfelelő minőségben el tudjuk végezni. Az alapelv az legyen, hogy normál körülmények között legalább háromévenként minden gyümölcsfánkat kezeljük az említett szerek valamelyikével, de erős fertőzés esetén akár évente is meg kell ismételnünk. Kivétel a gyümölcsfaolaj E használata mert azt egyéb — a növényt károsító hatása miatt — csak 3 évenként lehet alkalmazni. A tél végi lemosópermetezésnek nemcsak az az előnye, hogy még a károsítás megkezdése előtt elpusztítjuk a kártevőt, de az is, hogy ebben az időszakban úgy tudunk védekezni a kártevők ellen, hogy az ültetvény hasznos faunáját kevésbé veszélyeztetjük. Hiszen a hasznos élőlények, melyek megóvása a biotermesztés szempontja szerint igen lényeges tennivalónk, ekkor még telelőhelyeiken tartózkodnak. Tehát hasznos segítőtársainkat, a katicabogarakat, a ragadozó poloskákat, a fátyolkákat, a fürkészdarazsakat és még sok más rovarfajt megóvhatunk a pusztulástól egy megfelelő időben és jó minőségben elvégzett lemosópermetezéssel. Dr. P. G. okoz gondot. A rugalmatlanná vált szarutokban a külső mechanikai eredetű behatások könnyen idézhetnek elő repedéseket. A patát rendszeresen nedvesítsük vízbe állítással, agyagos pakolással, majd kenjük be a kiszáradást gátló és a szarutokot rugalmasan tartó patazsírral. A szarurepedést kiválthatja még a szarutok túlnövése, a helytelen szarufaragás, a sarokfalak túlzott rövidítése, valamint a, szabálytalan végtag és ujjállások. Általánosan ajánlható a kéthavonkénti körmölés.
