Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-03 / 78. (77.) szám

4. oldal, 1993. április 3. MEGYEI KORKÉP AIDS-program Félegyházán ANemzeti Egészségvédelmi Intézet tavaly pályázatot írt ki a szexuális ne­velés és az AIDS megelőzésének újsze­rű megközelítésére. Dr. Bartos Zsu­zsanna bőrgyógyász főorvos pálya­munkája alapján elsőként indult ilyen program Kiskunfélegyházán. —Új oldalról próbáltuk megköze­líteni a témát, mely a tanár-tanuló- szü­lő kapcsolatának a kialakításán alap­szik — tájékoztat dr. Bartos Zsuzsan­na. — Célunk, hogy a csoportok közt olyan partneri viszony alakuljon ki, amely a jövőben hatékonyan működ­het. Kulcsszerepet szánunk ebben a pedagógusoknak, de a program egé­sze természetesen gyermekközpontú. —Hogyan működik mindez a gya­korlatban? — A Kossuth Lajos Szakmunkás­­képző és Szakközépiskola biztosított helyetakísérletünknek.aholamunká­­ban tizenhárom pedagógus, huszonöt tanuló és tizenöt szülő vesz részt. A párhuzamos foglalkozásokat min­den második héten, két-két órában tartjuk. Ezek lebonyolításában Kirí Edit pszichológus és dr. Kiss Nándor nyújt segítséget. — A szexuális élettel kapcsolatban még ma is sokan nehezen szólalnak meg. Milyen tapasztalataik vannak ezen a téren? —Igazán örömmel számolhatok be arról, hogy rendkívül jó a résztvevők hozzáállása. Már az első csoportos foglalkozásokon kiderült; az őszinte hangra, a téma nyílt kezelésére alapoz­hatunk. Ez azért Is nagyon fontos, mert csak így beszélhetünk toleranciá­ról, az előítéletek megszüntetéséről. Magyarország még gyengén fertőzött ország, ezért a hangsúly nálunk a meg­előzésen van. Az AIDS magatartás­betegség is, amiből viszont az követke­zik, hogy amennyiben a szülők, és raj­tuk keresztül afiatalok felelősségérzete megfelelő, úgy számíthatunk a gyere­kek komoly nemi magatartására is. Ezért jó erről őszintén beszélgetni. Amennyiben pedig a program sikeres lesz, szélesebb körben is bevezetésre kerülhet Félegyházán. A kísérletben részt vevő szülők véleményét Zolnai Imréné összegzi: —Három lányommal járok ezekre a foglalkozásokra. Nagyon hasznos­nak tartom az előadásokat, a kötetlen beszélgetéseket, örülök ennek a kezde­ményezésnek. Sok újat hallok itt erről a témáról, s a többi szülő által felvetett problémákból és a kérdésekből is lehet tanulni. b.n.k. NEM CSENDESEDIK A VIHAR A SZOBOR KÖRÜL Hárommilliót ér a Faültető lány • A vita tárgyát képező szobor. A kunfehértói állami gazdaság 1963-ban a Képzőművészeti Alap egy pályázatán nyerte el Pátzay Pál szobrászművész Faültető lány című alkotását. Az akkori elhelye­zést szakértői bizottság végezte a művész irányításával. 1972-ben a kunfehértói állami gazdaság egyesült a kiskunhalasi­val, s annak majorjaként műkö­dött tovább. A szobor továbbra is a kunfehértói,részen, de mint a Kiskunhalasi Á. G. tulajdona állt. A privatizáció során a halasi gaz­daság — megszüntetve kunfehér­tói valamennyi tevékenységét — az ottlévő ingatlanjait eladta. A he­lyén néhány éve az Extractum Kft. működik. A szobrot ez év január­jában a gazdaság a kereskedelmi főágazat kiskunhalasi telephelyére szállította, s város széli parkjában helyezte el. A kunfehértoi lakosok felháborodva írtak levelet először a kiskunhalasi gazdaság vezetősé­géhez — melyben kérték a szobor visszahelyezését, hivatkozva arra, hogy a község jelképévé vált —, majd az udvarias elutasító válasz után jelenleg aláírásokat gyűjte­nek, követelve az eredeti helyre va­ló visszaállítást. A Pátzay-hagya­­tékot kezelő Pátzay Pálné — mint a gazdasághoz címzett levelében írta — a helyi újságokból értesült a szobor áthelyezéséről. Kifejtette, hogy tiltakozik a traktorokkal együtt való elhelyezés ellen, s java­solja a helyi képviselők bevonását az ügybe az egymás közti vita he­lyett. Az illetékeseket és érintette­ket kérdeztük arról, hogy milyen lépéseket tesznek, s mi a vélemé­nyük a szobor körüli botrányról, lehet-e belőle esetleg bírósági ügy. A kunfehértói önkormányzat nem kíván beleavatkozni az állami gaz­daság és a falu lakossága között zajló harcba. Próbáltunk tárgyalni a gazdasággal, de nem vezetett eredményre. A szobrot nem a falu, hanem az akkori gazdaság kapta, melynek jogutódja a halasi, így jo­gilag nem támadható. — Bevallom, kicsit kilátástalan­nak látom a küzdelmet — véleke­dik Csupity Zoltán, a község jegy­zője. Baráti Péter, az Extractum Kft. vezetője hasonló álláspontot képvisel. Mint kunfehértói lakos, egyetért azzal, hogy a szobornak Kunfehértón a helye, mint válla­latvezető azonban, jogalap nélkül, nem óhajt bírósághoz fordulni. Habár — mint mondja — mél­tánytalannak tartja, de a faluban keletkezett lakossági felháborodás lecsillapítására hajlandó néhány százezer forint jelképes összegért visszavásárolni. Folytatott is erről tárgyalásokat az állami gazdaság vezetésével, szintén sikertelenül. Kószó János, vállalati biztos, kérdésemre — végül is hogyan sze­rezhetnék vissza a kunfehértóiak a műalkotást — a következőket mondja: — Nem igaz, hogy mi a község­től elraboltuk a szobrot. Eladtunk egy ingatlant, amelyen története­sen állt egy szobor is, ami azonban nem képezte az adásvétel tárgyát. A község lakosságának felkorbá­csolt indulata most hecckampány­ban teljesedik ki. Felbecsültettük a Képző- és Iparművészeti Lektorá­tussal, aki megállapította, hogy az értéke 2,8 millió forint. Ennyiért a szobor bármikor, és bárkinek el­adó, de elajándékozni — annál is inkább, mivel csődeljárás alatt álló vállalat vagyunk — áron alul elad­ni semmiképpen nem áll módunk­ban. A jelenleg körülötte álló me­zőgazdasági gépeket a helyi techni­kumnak adjuk, a szobrot nyáron rendbe hozatjuk, s a park dísze­ként végleges helyére kívánjuk el­helyezni. A művész feleségének levele és a közelmúltban zajló falugyűlésen elhangzottak alapján a kiskunha­lasi kepviselő-testület tagját is fag­gattuk az ügyben. Vas Benő, alpol­gármester megdöbbenve fogadta kérdésemet, majd kifejtette, hogy semmilyen formában nem óhajta­nak beleavatkozni a vitába, mivel nem köztéren elhelyezett szoborról van szó, s nincs joguk róla dönteni. A Faültető lány továbbra is új helyén áll. A kunfehértói lakosok háborognak, az illetékesek pedig tehetetlenül szemlélik az esemé­nyeket. Sz. Huber Helga Rajzzá lényegülten Prokop Péter tavaszi kiállításai Pécsett, a Káp­talan utca 6. szám alatti kiállítóhe­lyiségben, március 25-étől láthatók azok a festmények és grafikák, „ame­lyek még nem ta­lálták meg állandó helyüket”, hogy a kiállítások alkal­mából hazaláto­gató festőművész, Prokop Péter sza­vait idézzük. A jú­nius közepéig nyitva tartó kiállí­táson mintegy 100 kép került bemu­tatásra. A tervek szerint ez az anyag képezi majd alap­ját annak az állan­dó kiállításnak, amely a közeljö­vőben ugyancsak Pécsett kap helyet. Decsen, a Falu­házban, április 2- án nyílik meg egy másik Prokop­­kiállítás. Itt 35, Jé­zus szenvedésének történetét ábrázo­ló kép kerül bemu­tatásra. Továbbá, hogy a sor teljes le­gyen: Pócspetri­­ben, az új általá­nos iskola avatásakor megnyitott Pro­­kop-kiállítás júniusig még szintén láto­gatható. Közben az elmúlt év végén a cse­peli Szent József-házban is állandó jelleg­gel került a helyére további 170 Prokop­­festmény ... A festőművész római ott­honában pedig 500 kép becsomagolva, útra készen vájja az alkalmat, hogy vég­leg hazakerüljön. Csepeli otthonában beszélgetve a pap festővel, megtudhattam, hogy hosszú idő után ismét nagy munkát vállalt el. A por­tugáliai Fatima városka határában áll a Szent István-kápolna, s ennek mennye­zetére tervezett 55 négyzetméternyi mo­zaikot. A kápolnácska egyébként már őrzi Prokop Péter keze nyomát: 13 gyö­nyörű szines ablakát is ő tervezte. Lankás domb tetejére épült a kápolna és az oda­vezető, mintegy 3 kilométer hosszú sétá­­nyos keresztút e mindenünnen odasereg­­lő zarándokok kedvenc helyévé vált. De a helyi lakosság is igencsak megszerette, amit az is igazol, hogy esküvők kedvenc színhelye lett. A keresztútstációt a vilá­gon szétszóródott magyar családok álli­tatták. A fatimai mozgalom lelke, min­denféle ügyek intézője Kondor Lajos, az Isteni Ige Társulatának (SVD) papja Prokop Pétert is ő kérte fel erre a szép fel­adatra. A fatimai mozaik két részre tagozódik: a kápolna bejáratának mennyezetére Mária fényzuhatagosjelenése kerül, amit két epizód vesz körül Mária életéből: Mária hét szenvedése. A szentély moza­ikjának központi jelenete az, hogy Szent István felajánlja a koronáját. Ezt a törté­nelmi eseményt Mária hét öröme gyűrűzi körül. A kivitelezési munkák mar javá­ban folynak. A pontos ceruzarajz valódi méretben készült, és a rajzigényelte színű, és formá­jú márványkövecskéket csirizzel ragaszt­ják a papírra. A kész részelemeket ládák­ban szállítják a helyszínre, és azokat ott csak be kell nyomkodni a cementes mal­terba. Nyár végére, a mozaikképek elké­szültével, igazi ékszerdobozzá válik az Atlanti-óceán közelében épült keresztúti kápolna. Természetesen sem a rajzolás­sal, sem a festéssel, sem azírással nem ha­gyott fel eközben Prokop Péter, már 100 oldal elkészült legújabb könyvéből is, amelynek címe: Hulló tobozok. Schmidt Antal Árcédulák nélkül Az árak az egekig emelkednek Szer­biában. A napi infláció megközelíti a négyszázalékot, a pénzintézetek kama­tos kamat számítása pedig meghaladta a 980 000 százalékot. Aki tehát tavaly januárban egy dinárt vett kölcsön, az év végén egymilliót kellett hogy vissza­adjon. Az élelmiszer-ipari termékek árai az idén januárban 50—300 százalékban emelkedtek, februárban pedig már nem egy ízben lepte meg a vásárlót az új árcédula, amelyen minden kertelés nél­kül 300 százalékos drágítást tüntettek fel. Mára már nincs idő az újabbnál újabb árcédulákat kiírni, ezért a kasz­­szától csak odaszólnak a boltba beté­vedt vevőnek, hogy ma minden árra számoljon rá 75 százalékot. A statisztika szerint az élelmiszer­­ipari termékek között a zsír árának növekedése döntött „világrekordot”, egy év alatt 90 000 százalékkal emelke­dett. A zöldség 75 000, a káposzta 65 560, a burgonya 66 000, a sárgarépa 50 000 százalékkal drágult meg. Nem sokkal maradt el a tőkehús, a húské­szítmények, a tej és a sajtok árképzése az előbbiektől: ma 40 ezer százalékkal drágábbak, mint tavaly voltak. S ennek folytán a két évvel ezelőtti 1100 márkás átlagfizetés havi 30 márkára zuhant vissza. — fekete — A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Rablás Lajosmizsén A bűncselekmény, amely tavaly au­gusztus 17-én, az éjszakai órákban tör­tént Lajosmizsén, az úgynevezett klá­­bertelepi 6. számú italboltban kezdő­dött, Ez a „pénzverde” nem először szerepel bírósági tudósításban, de ez bizonyára csupán a véletlen műve. Nos, ebben a kocsmában tartózkodott az említett nap estéjén két fiatalember is, akik később az ügy vádlottjai, majd elítéltjei lettek. A Kecskeméti Városi Bíróság Légrádiné dr. Wingert Zsu­zsanna büntetőtanácsa ugyanis a kö­vetkezőket állapította meg. Tóth László Lajosmizse, Dankó ut­ca 56. szám alatti lakos, harmincéves férfi, a múlt év február végén szabadult a börtönből, ahonnan csupán feltétele­sen engedték szabadon. Augusztus 17- én az ugyancsak lajosmizsei, fiatalkorú Sz. Henrikkel az említett italboltba mentek, és természetesen szeszes italt fogyasztottak. Szintén ott-tartózko­­dott N. L. a későbbi sértett, akitől Tóth azt kérte, kártyázzon vele, mint aho­gyan korábban már többször játszot­tak együtt. N. L. erre nehezen ugyan, de hajlandó volt. Közben folyamato­san ittak. A játék során N. L. körülbelül 200 forintot nyert el Tóth Lászlótól, aki — ezen felháborodva — pofon vágta partnerét, de az nem tiltakozott emiatt, vita, veszekedés nem volt. Záróráig minden csendesen zajlott az italbolt­ban, majd N. L. két társával együtt távozott, s kerékpárját maga mellett tolva hazafelé tartott. A záróra természetesen Tóthékat is távozásra késztette, s ugyanabban az irányban haladtak mint N. L.-ék. Ta­lán nem véletlenül. Utolérve őket úgy határoztak, hogy a kártyán nyert pénzt visszaszerzik a nyertestől. Meg is tá­madták, kerékpáiját fellökték, N. L.-t Tóth László pofon vágta, mellbe ütöt­te, majd a földre esett ember zsebeit kezdte átkutatni, de semmit nem talált. Ekkor a fiatalkorú Sz. Henrik segített neki s végül is 800 forint készpénzt, egy fésűt és egy pakli kártyát vettek el tőle. A földön fekvő N. L.-nek segíteni akart F. T., akivel együtt indultak haza a kocsmából, de Sz. Henrik fölkapott a földről egy másfél méteres faágat és az illető ellen fordult, hogy megakadályoz­za a segítséget. A bottal egyszer F. T. karjára csapott, s ezáltal nyolc napon belül gyógyuló sérülést okozott neki. Végül is N. L.-nek és társának sikerült a helyszínről elmenekülniük, visszasza­ladtak az italboltba, de kiderült, hogy közben már mások értesítették a rendőr­séget. A rendőr igazoltatta a két tettest, megtalálta náluk a pénzt, a kártyát és a fésűt, igy az okozott kár megtérült. A bíróság Tóth Lászlót, mint különös visszaesőt, társtettesként elkövetett rab­lás miatt — mérlegelve az enyhítő és sú­lyosbító körülményeket — három év és négy hónapi börtönre ítélte, és négy évre eltiltotta a közügyektől. Kimondta, hogy feltételes szabadságra nem bocsát­ható. Sz. Henriket szintén rablás és ezen­túl aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés miatt halmazati büntetésül egy év hat hónapi, a fiatalkorúak börtönében letöltendő fogházra ítélte, és két évre til­totta el a közügyektől. Kimondta, hogy csak akkor bocsátható feltételes szabad­ságra, ha büntetésének legalább kéthar­mad részét letöltötte. Az ítélet a fiatalkorú vonatkozásában jogerős. Kötelezte a bíróság a vádlotta­kat, hogy a felmerült 16 ezer forint bűn­ügyi költséget az ítéletben meghatáro­zott fele-fele arányban fizessék meg. G. S. HETI SOROZATUNK Mi a vagyonügynökség szándéka? (5.) A privatizáció gyakran hallott kifejezése mostanában a decentrali­zálás, ami nem azonos a decentrali­zált privatizációval, de jó lehetőség arra, hogy összetévesszék a kettőt. A manapság emlegetett decentrali­zálás arra a szándékra vonatkozik, hogy a nagyobb vállalatokat kisebb részekre bontva próbálják értékesí­teni. Ez a szándék meglehetősen sok vitát váltott ki, s lényegében az a meggondolás húzódik meg mögöt­te, hogy a kisebb egységekre köny­­nyebb fizetőképes vevőt találni, mint a nagyvállalatokra. A va­gyonügynökség annak a megoldás­nak a híve, hogy ha nincs kedvező vételi ajánlat egy vállalatra, akkor ésszerű, hogy egységekre bontva kí­séreljék meg eladni. Úgy vélik, hogy az egyes részek és az anyacég ezt követően is együttműködhetnek szerződéses rendszerben. Ezzel szemben vannak szakértők, akik szerint a magyar vállalatok nemzet­közi léptékkel mérve még egyben is kicsinyek, ezért a szétdarabolás nem biztos, hogy növeli a külföldi befektetők érdeklődését. Az Állami Vagyonügynökség most azon az állásponton van, hogy azonos feltételek mellett a bel­földi befektetők ajánlatát részesítik előnyben a pályázatok elbírálásá­nál. Azt igyekeznek szem előtt tar­tani, hogy az ajánlatok közül me­lyik az, amely a vállalat hatékony működését a legjobban garantálja, és azt a változatot fogadják el. Többször hangoztatták képviselő­ik, hogy nem céljuk a megcsontoso­dott vállalati szerkezetet tovább konzerválni. Ez azt is jelenti, hogy ha például egy megrendült helyzetű vállalat megvásárlására a dolgozók ajánlatával szemben egy tőkeerő­sebb befektető ajánlata áll, inkább ez utóbbit választják. Az eddigi ta­pasztalatok azt mutatják, hogy a decentralizált privatizációs prog­ramba sorolt vállalatokra beérke­zett ajánlatok döntő többsége a cé­gek teljes privatizációjára vonatko­zott. A decentralizált privatizáció ke­retében létrejött vállalateladások kétharmad részénél hazai befektető volt a vevő, és ezek között is jelen­tős részt képviseltek a vállalatok dolgozói. Nagy számban vettek igénybe Egzisztencia-hitelt, és so­kan éltek a kárpótlási jegy adta le­hetőségekkel is. Egyre gyakrabban tesznek ajánlatot a Munkavállalói Résztulajdonosi Program szabályai szerint is a dolgozók. Várhatóan nagy érdeklődés lesz a privatizációs lízing iránt is, amelyre még csak néhány kísérlet történt. Ez utóbbi technikával a vagyonügynökség csak olyan vállalatok esetében kí­ván élni, amelyeket már meghirdet­tek eladásra, de nem sikerült rájuk vevőt találni. (A jövő héten folytatjuk). Én már tudom mit jelent Bioágyban aludni Ön gondolt az egészségére! Erdősi Áruház Kecskemét, Izsáki u. 80. Tel.: 76/481-878 40/4 ÁRVERÉSI HIRDETMÉNY! A HUNÉP-KER Építőipari Kivitelező Tervező és Kereskedelmi Kft., 6400 Kiskunhalas, Posta u. 14., 550 000 Ft összegű üzletrészt bocsát árverésre. Árverésre kerül három, egyenként 100 000 Ft és egy 250 000 Ft értékű üzletrész. Az árverés helye: Kiskunhalas, Mátyás tér 7. IV. emelet. Az árverés ideje: 1993. április 19., hétfő 9 óra. Az üzletrészre jogosult köteles a vételárat az árverés helyén kifizetni. 1125 . V KERESKEDŐK FIGYELMÉBE! 1993. április 9. napján, 8 óra 20 perckor ingóárverés lesz Kiskunmajsán, az Otfa 126. szám alatt. A bírósági végrehajtás keretében sokféle árucikk olcsón megvásárolható a helyszínen. 331 SZÍNHÁZ, MOZI, KTV, Kecskemét, Katona József Színház, este 7 óra: CSODÁS VAGY. JÚLIA! Jávor Pál-bérlet. Mozik műsora. Kecskemét: Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: ÖBÖL-AKCIÓ. Színes, amerikai film. I4 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: BUMM-BUMM. Színes, spanyol—belga film. 14 éven aluliak­nak nem ajánlott. Stúdiómozi: 7 óra­kor: NAGYMENŐK. Szines, ameri­kai film. Csak 16 éven felülieknek! KISKUNFÉLEGYHÁZA: Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: NINCS BOCSÁ­NAT. Színes, amerikai film. Csak 16 éven felülieknek. Stúdiómozi: 6 óra­kor: A VILÁG VÉGÉIG. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. KTV: 6.00—8.00: KÉPÚJSÁG. 8.00—12.00: ATV­­Víkend. Családi Magazin. 12.00— 13.00: KÉPÚJSÁG. 13.00—17.00: ATV-Víkend. Víkend fiataloknak. 17.06-18.00: KÉPÚJSÁG. 18.00— 22.00: Szív TV (II.) produkció. 1993. április 4 (vasárnap) Kecskemét, Katona József Szín­ház: este 7 óra: CSODÁS VAGY, JÚLIA! Jászai Mari-bérlet. A mo­zik műsora azonos a szombatiéval. KTV: 6.00—8.00: KÉPÚJSÁG. 8.00— 12.00: TV 4 (1.) produkció csütörtöki műsorának ismétlése. 12.00— 16.00: Tv plusz műsora. 16.00— 17.00: KÉPÚJSÁG. 20.00 24.00: Tv 4 (II.) produkció pén­teki műsorának ismétlése.

Next

/
Thumbnails
Contents