Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-29 / 99. szám
p — Dunaegyháza # Dunavecse • Fülöpszállás • Kunadacs # Kunpeszér # Solt 0 Szabadszállás # Szalkszentmárton # Tass # í jsolt Kunszentmiklós és vidéke A vecsei nyugdíjasok egy csoportja. Dunavecsén, a művelődési házban 25 évvel ezelőtt hetven ember részvételével alakult meg a nyugdíjasklub, amely két éve új szervezeti formában, egyesületként működik. Jelenleg 51 idős ember találkozik rendszeresen, hogy e^y kis sütemény és ital mellett szót váltson a mindennapokról (főzés, árak, megélhetés), a családról, az emlékekről. Fényképekkel dokumentált napló árulkodik a tartalmas közösségi megmozdulásokról, hiszen a kezimunkázás és a névnapozás közben gyakran szövődnek kirándulástervek, vagy éppen a nőnap, anyák napja, Petofi-nap, karácsonyi ünnepség részleteit beszélik meg. Időnként neves személyiségek (pl. Bajor Nagy Ernő. Kulka János) színesítik jelenlétükkel az összejöveteleket. A vecsei nyugdíjasok kapcsolatot tartanak a tassi, a kunadacsi és a peregi idősekkel is. Találkozóikon szavalatokkal, citerazenével, vidám jelenetek előadásával és nótázással szórakoztatják egymást. Kéri Ferencné, az egyesület elnöke elmondta, hogy nehézségeik többsége anyagi természetű. Elég magas (pedig kedvezményes) a kirándulóbusz tarifája, kellene egy Írógép az adminisztrációhoz, jó lenne egy zárható szekrény a műv. házban. (Ez utóbbit az intézmény igazgatója — amennyiben mód lesz rá — biztosítja.) Az idén a Lakitelek Alapítvány 25 ezer forinttal segítette az egyesületet, hogy tagjai az'egész életen át végzett, becsületes munka után eljuthassanak színházba, fürdőhelyre s valamelyik botanikus kertbe is. Horváth József Kunszentmiklós: A barátság szép ünnepe A vendégek két autóbusszal érkeztek. Az egyik jármű Városföldről, a másik Ágasegyházáról indult. Több mint százan jöttek látogatóba a kunszentmiklósi nyugdíjasokhoz. Az asztalon fehér abrosz, virág, tea, pogácsa. A színpadon a helybéli nyugdíjasklub tagjai. Az aszszonyok fehér blúzban, sötét szoknyában, csillogó szemmel, kipirultan. A férfiak a hölgykoszorú két szélén komolyan, ünneplősen. — Ez ilyenkor így szokás — árulja el később Czirok Jánosné, a kunszentmiklósi klub vezetője. — Amikor mi voltunk vendégségben náluk, ők is adtak a tiszteletünkre műsort. Lassan elcsendesül a terem, mindenki a színpadra figyel. Balogh Sándorné köszönti a kedves vendégeket. Majd a csoport Kunszentmiklós történetének feldolgozásaiból ad elő részleteket. Kórusban mondják az ősi nyelven a Kun miatyánkot. Majd a zárókép: felcsendül a nyugdíjasok éneke. — Ezt később mindannyian megtanuljuk — mondja Czirok Jánosné, miközben szétosztja a gépelt szöveget. Vendégségbe ajándékot is illik vinni. Az ágasegyháziakét Tóth Imre, a városföldiekét Sarkadi Nagy Sándorné adja át. — Azt mondják: fiatalság — bolondság? Mi bebizonyítjuk, hogy az öregek is szeretnek bolondozni — tréfálkozik az ágasegyháziak szóvivője. Sarkadiné pedig arról beszél, hogy sokáig emlékezetes élmény marad számukra a kunszentmiklósiaktól tavaly látott színi előadás, A betyár kendője című darab. Olyannyira, hogy ők is kedvet kaptak a szerepléshez. Azóta van már énekkaruk, színjátszó csoportjuk is. Az est hátralévő része a barátságé és a vidámságé. Fölszolgálják a vacsorát, majd a Korcz—Boros duó húzni kezdi a talpalávalót. Miközben a vendégek és házigazdák fergetegesen ropják a csárdást, Berta Andreát, az agasegyházi faluház vezetőjét, a nyugdíjasklub létrehozóját faggatom. Szervezett ő ifjúsági klubot is, mondja. De a fiatalok hamar beleuntak a dologba. Ám ezek a nagymamák és nagypapák csodálatosak. A műsorban elhangzott Petőfi Búcsú Kunszentmiklóstól című költeménye is. A vers egyik sora — „Ünnep volt ez, a barátság szép ünnepe” — akár az est mottója is lehetne. g. B. Pusztulásra ítélve ... Szükebb hazánk, a Kiskunság különösen gazdag természeti kincsekben. Ilyen tájegység például a Szabadszállástól néhány kilométernyire fekvő Kondor-tó is. A terület a nemzeti park védelme alatt áll. Sajnos azonban e tó is pusztulásra ítéltetett. Hisz évtizedekkel ezelőtt, az akkori vízügy csatornarendszerekkel hálózta be a vidéket. Ennek köszönhetően a talajvíz mára már 4-5 métert csökkent. Siralmas látvány a kiszáradt szikes tó medre. A természetes vízutánpótlás tönkretétele után a pár éve még itt élő állatvilág nagy része elvándorolt, kipusztult A Kondor-to medrétől néhány méternyire található az a madártani kutató-megfigyelő állomás, ahol Molnár László ornitológus és családja él. Néhány éve indult útjára egy érdekes madártani program egy ritka madárfaj újratelepítésére. De erről inkább meséljen Molnár úr: — 1984-ben kb. 40-50 tojás képezte azt a törzsállományt, amellyel indultunk. A cél: a kékcsőrű réce visszatelepítése a Duna—Tisza közére. Hisz a '60-as évek elején fészkelt utoljára Fülöpháza környékén ez az értékes madárfaj. Először 1986-ban sikerült kékcsőrü récét telepíteni Pálmonostorán, a Péteri-tónál, majd 1987-ben újra ugyanitt. 1988-ban pedig a Kondor- Innál történt kihelyezés. Gyűrűs madár még egy sem került befogásra, de megfigyelések történtek ez idő tájt. A programot annak idején a Magyar Madártani Egyesület indította. A kékcsőrű réce megmentésére irányuló program mára már felszámoltatott. Mi volt az oka ennek ? — Elsősorban a pénz hiánya. Utoljára ,1968-ban hoztak be Angliából 3 pár kekcsorűt. (Ott 6-7 bemutatótelep is működik.) Azóta nem történt beszállítás. A beltenyészet miatt nem volt normális a szaporulat. Mostanra azonban már nemcsak a kékcsőrű réce léte került veszélybe a tó kiszáradása miatt, hanem az összes itt honos madárfajé is. A megfigyelőállomáson azonban menedéket talált még néhány érdekes madárfaj, így a barátréce, a cigányréce, a tőkés réce, a kendermagos réce, a nagy lilik, s ide menekült, haspáncélját teljesen lekoptatva, pár teknósbéka is. Az itt létesült kis tó, az épületek, a védőháló állaga egyre romlik, s pénz továbbra sincsen. Molnár Lászlótól értesültem arról, hogy 1991 óta folynak tárgyalások Brüsszelben a Kondor-tó megmentéséről. Az idő múlik, s amíg e kérdés eldől, addig az itt meghúzódó állomány is kipusztul,. . . Általános gyakorlat, hogy a magyar gyermekek előbb ismerik meg Ausztria divatos bevásárlóhelyeit, mint hazájuk természeti szépségekben bővelkedő tájait. Bár a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület természetvédelmi táborokat szervez a környéken, mára ez is kevésnek bizonyul a madarak megmentésének érdekében. Ez a terület nem bírja el a tömeges turizmust. Szervezett szakmai csoportok bemutatólátogatásaira volna szükség, anyagi támogatás fejében. S talán érdemes volna a környék iskoláiban tanuló gyermekeknek is eljönni ide. Hisz ki tudja, láttak-e, látnak-e még ilyen értékes madárfajokat? Nem beszélve arról, hogy az úgymond „kihelyezett biológiaóra” hatékonyabb tanulást biztosítana a gyermekeknek is. Minden természetet szerető embernek ajánlom e helyet, addig, míg valami is látható ... Vidéki Eszter KUNPESZÉR ÉS TASS A LISTÁN Elnyerték a támogatást A Népszabadság április 10-ei, szombati számában közleményt jelentetett me£ a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium, a Belügyminisztérium, valamint a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztérium. Azokat a településeket sorolták fel benne, amelyek az önkormányzati törzsvagyonhoz tartozó közúthálózat fejlesztésének 1993. első fél évi pályázatán támogatást nyertek. Á listán Kunpeszer és Tass nevét is felfedeztük. Áz érintettek — Boros Sándor kunpeszéri polgármester és Földi Sándor, a tassi polgármesteri hivatal műszaki előadója — a részletekről is tájékoztattak. Boros Sándor: Mi a Bajcsy- Zsilinszky utcát szeretnénk folytatni. Ha a hiányzó 300 métert most megépítjük, akkor ez az utca közvetlenül fog a községen átmenő úthoz csatlakozni. A munkálatok teljes költségei az előzetes becslések szerint egymillió 800 ezer forintot tesznek ki. Mi ennek az őszszegnek a 60 százalékát pályáztuk meg. S nagyon bízunk abban, hogy legalább a felét el is nyertük. Azért mondom feltételes módban, mert hivatalos értesítést még nem kaptunk, csak az újságból értesültünk az örömhírről. A mi településünknek ez a 300 méternyi útszakasz ugyanolyan fontos, mint egy • A Kossuth utca Kunpeszéren. nagyvárosban egy alul- vagy felüljáró megépítése. Földi Sándor: Mi járdát szeretnénk építeni az 51-es úttól befelé a községbe. A kultúrházig már van gyalogjáró, és most ehhez csatlakozna az új szakasz. Most, hogy elnyertük a pályázatot, versenytárgyalást fogunk hirdetni a kivitelezésre. A legkedvezőbb ajánlatot benyújtjuk a mi-Vadmacskatörténet Tavaly év végén „Vadmacska” néven borozó nyílt a kunszentmiklósi városháza alatti pincében. A hír már akkor ellentétes érzelmeket váltott ki a helybéliek körében. Folyt a szócsata a helyi Bakér Mente című újság és az Alföldi Lapok hasábjain is. A Bakér Mentében Rudinszki István önkormányzati képviselő támadta a borozót és a bérlőt, Ágostonná Koncz Júliát. Az Alföldi Lapokban Takács Zoltán volt VÁV-, jelenleg BM-dolgozó fejtette ki a dologról nem éppen hízelgő véleményét. (Tudni kell az üggyel kapcsolatban, hogy mielőtt az önkormányzat bérbe adta volna a helyiséget, majdnem két évtizedig a kunszentmiklósi VÁV- gyáregység klubja működött benne.) Közben a borozó a helyi fiatalok legkedveltebb helyévé vált. Kialakult egy olyan törzsközönség, melynek tagjai szinte baráti viszonyban voltak a bérlővel, aki teljesítette vendégeinek minden óhaját. A fiatalok rendelkezésére állt a biliárdasztal, a tévé, a video a szabadidő eltöltéséhez. Lehetett ezenkívül sakkozni, kártyázni. Ez volt a városban az egyetlen olyan vendéglátóegység, ahol nem lehetett dohányozni. Miért írtam mindezt múlt időben? Mert a Vadmacska egyik napról a másikra bezárt. Nem értettük miért, hiszen minden este telt ház volt, így nem mehetett rosszul az üzlet. Nos, a dolognak egészen más okai vannak. Ágostonná Koncz Júlia: Nekem, mint új bérlőnek engedélyt kellett kérnem a működéshez a tisztiorvosi szolgálattól (volt köjál) és a tűzoltóságtól. Ezt az engedélyt azonban nem kaptam meg. A tűzoltóság azt mondta, hogy mivel pincehelyiségről van szó, nincs menekülési útvonal a bent tartózkodók számára egy esetleges tűz esetén. A tisztiorvosi szolgálat a WC állapotával és a nem megfelelő szellőzéssel indokolta a döntést. Ezenkívül azt is állították, hogy nem megfelelő a helyiség magassága ahhoz, hogy ilyen vendéglátóegység működhessen. Nem elég magas a pince? Hiszen itt hosszú évekig szinte ugyanilyen tevékenységet folytattak. Akkor megfelelt a tisztiorvosi szolgálatnak? Vagy esetleg nem is tudtak róla, s a VÁV-klub be sem volt jelentve? A VAV-klub egykori vezetőjétől megtudtuk, hogy mivel vállalati klubhelyiség volt, oda nem mehetett be akárki. Tehát nem a nagyközönség számára épült a klub. Ezért nem is kellett engedélyeztetni. Mindez tény. De az is köztudomású, hogy a VÁV-klubot a tagok vendégeiként idegenek is látogathatták öt forint belépődíj ellenében. Később meg már fizetni sem kellett. Akkor hát mi a különbség? Sitkéi Tamás Fehér Éva ismét győzött! Tanárnő és tanítványa. (Somogyi György felvétele) Már az különleges dolognak számított, hogy egy nyolcadikos lány elindulhatott a gimnazisták számára meghirdetett országos szavaló versenyen. Valószínűleg Molnár Péterné kunszentmiklósi tanárnőn kívül senkinek sem fordult meg a fejében, hogy ez lehetséges. Ám ő úgy vélte, tanítványa olyan tehetséges, hogy eséllyel vállalhatja az újabb megmérettetést. Ratkó József költő életének egy részét Nagykállón töltötte. Rá kívánt emlékezni a nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium, midőn versmondóversenyre hívta a múlt év végén az ország összels gimnazista tanulóját.,Ezen a versenyen indult Fehér Éva, a kunszentmiklósi ÁMK 8. b osztályos tanulója. No nem úgy, hogy gimnazistának adta ki magát, hanem úgy, hogy Molnár tanárnő fölemelte a telefont és felhívta a költő özvegyét, a Ratkó-emlékhét és -versmondóverseny védnökét. Indulhat-e Éva? — hangzott a kérdés, és a kunszentmiklósi lány indulhatott. Az elődöntőket hét városban rendezték és 140 pályázóból 26 jutott a döntőbe. Fehér Éva köztük volt. így hát tanárnő és tanítvá-Új varroda Kunpeszéren Májusban kezdhetnek el dolgozni a kunpeszéri asszonyok az új varrodában. A leendő alkalmazottak most a dunavecsei üzembe járnak a munkafolyamatokat betanulni. Az új létesítmény nagy segítség a munkanélküliség visszaszorításában. nya a múlt hét végén kocsiba ültek és elindultak Nagykállóba szerencsét próbálni. A továbbiakról Molnár Péterné így számol be: — Nagyon izgultunk mindketten, annak ellenére, hogy Éva már nagyon sokszor szerepelt, mondhatni rutinos versenyző. Pénteken délután érkeztünk meg Nagykállóba, ahol egy irodalmi összeállítást tekintettünk meg, majd vacsora és baráti beszélgetés következett. Másnap délelőtt kirándultunk, délután pedig következett a verseny. Éva Ratkó József Szégyentelenül című versét és József Attila Ódáját szavalta. Már akkor éreztem, hogy sikeresen szerepelt. Aztán vasárnap délelőtt az ünnepélyes eredményhirdetésen kiderült: az én tanítványom lett az első! A tanárnő diákja tehetségét hangsúlyozza. Ám a történethez tartozik az is, hogy osztályában már negyedik éve alkalmazza az úgynevezett komplex nevelési programot. Az irodalmat megemelt óraszámban tanítják, színház- és filmművészettel, műfaji, irodalomelméleti ismeretekkel is foglalkoznak. Ezek a nyolcadikosok már a gimnáziumi másodikos irodalomanyagnál tartanak. Minderről éppen most, a Magyartanítás című szaklap márciusi számában jelent meg egy cikk Molnár Péterné tollából. Fehér Éva ki tudja hányadik sikerét aratta az elmúlt hét végén Nagykállóban. Sugárzó tehetségén kívül ebben szerepe van iskolájának, tanárnőjének is. S. B. nisztériumhoz, s ők a költségek 50 százalékát fedezik. Ugyanis így szólt a kiírás. Mindenféleképpen indokolja ennek a járdának a megépitését az a sajnálatos tény, hogy az utóbbi két évben két halálos és két súlyos sérüléssel járó gyalogosgázolás történt az 51-es útnak ezen a szakaszán. Sitkéi Tamás Hétezer aranykorona Kunpeszéren is megkezdte működését a földkiadó bizottság. A falubeli gazdák összesen 7000 aranykorona értékű földet igényeltek vissza. A fölmérések megtörténtek, s most a kiosztás előkészületein munkálkodnak a bizottság tagjai. Kunszentmiklóson nincs munkaerő? Szokatlan hír manapság, hogy kellene, de nincs elegendő munkaerő. Márpedig a kunszentmiklósi cipőfelsőrész-készítő üzem olasz tulajdonosa erről panaszkodik. Nemrégiben a kunszentmiklósi polgármester és a helyi munkaügyi hivatal vezetőjének segítségét kérte. mert — mint mondta —, ha nem indul be hamarosan a kívánt létszámmal a termelés, bezárja az üzemet. Nos, a munkanélküliség által ugyancsak sújtott városban fölöttébb furcsa lenne, ha ez történne. Ám, mint megtudtuk: a bérekkel van valami baj. Négy bérkategóriában 8 és 12 ezer forint között lehet keresni. Előbb „hozzanak teljesítményt az asszonyok” mondja az olasz vállalkozó, s akkor majd hajlandó lesz többet is fizetni. Csakhogy az érintettek a sorrendet fordítva gondolják. Szabadszállási hírcsokor Közmeghallgatással egybekötött testületi ülést, majd ezt követően falugyűlést tartott tegnap délután a szabadszállási önkormányzat. A falugyűlésen dr. Bak István polgármester számolt be a település elmúlt évéről, ami a körülményekhez képest eredményes volt. Ezt kővetően az idei célkitűzésekről tájékoztatta a polgárokat. Ezek között első helyen említette a volt mozi átalakítását faluházzá. Erre 1993-ban 15 milliót, 1994-ben ugyancsak ennyit költenek. * * Befejezéshez közeledik a fülöpszállást és az izsáki út közötti régi temető bokortalanítása, rendbehozatala. A munkát az önkormányzat szervezte, és a közhasznú munkások végzik. Szabadszálláson jelenleg tíz közmunkást foglalkoztatnak. Sportcélokra 600 ezer forintot szán 1993-ban a község önkormányzata. Ezzel az összeggel a két labdarúgóesapatot, a Honvéd Radnóti SE szakosztályait, illetve a diáksportot támogatják. Az oldalt a NEXUS BT. készítette Levélcím: Kunszentmiklós, Wesselényi u. 3—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla Újra itt a JÓ CUCC a Startextöl! •Holland tisztított ruhák vására 1993. május 3-4-én Kecskemét, Erdei F. Müv. Központ CSAK MOST tavaszi, nyári és gyermekruhák bőséges választéka! / iccvr & SCH . Nyugdíjasok közösségei Dunavecse: Negyedszázada együtt
