Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-26 / 96. szám

MEGYEI KORKÉP 1993. április 26.. 3. oldal PAPRIKAS CSIRKE HELYETT BORJUBELSZIN Perczel Zitánál Rómában A kecskeméti Katona József Színház devizavásárlási kérelmét egy római úthoz, az előterjesztő Merász József polgármester, soron kívül, első napirendi pontként kérte tárgyalni múl t hétfőn a város képvi­selő-testületétől. A Rómában élő Perczel Zita művészig jövő évad­beli kecskeméti vendégjátéka szer­ződésének nyélbeütésére kiutazó színházi küldöttség devizaigényét a Belügyminisztériumtól a teátrum megkapta, de azt a hírős város ön­­kormányzatának is jóvá kellett hagynia. Formalitásnak tűnt az egész, mivel a 3 ezer márka forint el­lenértékét a színház saját költségve­téséből biztosítja. Meglepetésre, a képviselő-testület nem szavazta mega „pénzváltást”, mivel futótűz­ként terjedt el a képviselői padso­rokban: a színházi delegáció már haza is érkezett Rómából! Vélhető­en ez motiválta a városatyákat, vagyis szó nincs arról, hogy a képvi­selők indokolatlannak tartják Perc­zel Zita szerződtetését, amibe egyébként sincs beleszólásuk, ez a színházigazgató hatásköre. Szombati számunkban már hírt adtunk arról, hogy mire Kecskemét képviselői elé került az ügy, előtte Rómában alá is írta Perczel Zita a szerződést Csiky Gergely: Nagy­mama című darabjának címszere­pére. Az örök városban a teátrum Ford Transit mikrobuszával tett lá­togatásról Illés Istvánnal, a kecske­méti színház igazgatójával beszél­gettünk. » — A színház részéről kik voltak Rómában ? Bor József rendező. Szegvári Katalin dramaturg, akinek köszön­hetjük, Perczel Zita szerződtetését, Tóth Éva gazdasági vezető, a gép­kocsivezető és én. Éz volt a hivata­los delegáció. Velünk tartott a fele­ségem, de természetesen ő nem ka­pott napidíjat. Mintegy ezer márka megmaradt, mely keretet vissza­adunk az önkormányzatnak. A mi­nimális 2 ezer márkát költöttük au­tópályadíjra, benzinre és napidíjra. — A fiatalabb generációból is bi­zonyára sokan meg fogják nézni a Nagymamában Perczel Zitát. Ké­rem, nekik mondjon valamit a mű­vésznőről. — 1938-ban hagyta el az orszá­got, három éve a Józsefvárosi Szín­házban egyszer szerepelt azóta itt­hon. Párizsban dolgozott ’38-tól, majd Hollywoodban, utána Rómá­ban. Világsztár lett, idehaza nemze­dékeknek a Meseautóból és renge­teg háború előtti filmből nosztalgi­kus emlék. Ma, 75 évesen is szín­padképes, méghozzá négy nyelven, és valóságos biológiai csoda. Ame­rikai állampolgárként Róma egyik villanegyedében él lányával és uno­káival. Itt kötöttük meg a szerző­dést, egy délutánba nyúló ebéd el­költése mellett. Mi volt a menü?- Kifelé az autóban viccesen an­nak a félelemnek adtak hangot, ha Zita magyar, akkor paprikás csirke lesz uborkasalátával. De persze ő egy européer. Speciálisan olasz me­nü volt. Zöldséges olasz leves, majd nagyon-nagyon sok salátával bor­júbélszín. Utána jött az ünnepi tor­ta, majd könnyű fehér bor, a szerző­dés aláírása után, pedig egy üveg pezsgő. — Mit tartalmaz a szerződés ? 1994. március 1-jén érkezik Kecskemétre, a próbák után ápri­lisban lesz a premier és folyamato­san játsszuk le a darabot. A Malév rendkívüli kedvezményt ad, összes­ségében nem kerül többe ez a ven­dégjáték, mint egy ismert pesti szí­nészé, s forintban fizetjük a gázsit. — Kecskeméten hol fog lakni Perczel Zita ? — Ez is az ő nagyszerűségére jel­lemző, hogy azt kérte: szeretne a kollégái között a színészházban él­ni. — Tehát a Trombita utcai panel­­házban. Igen, a gyönyörű, teraszos ró­mai villáját boldogan felcseréli egy garzonlakásra. M. Gy. Megegyezés az alpári földárverésen Kissé bonyodalmasán kezdődött pénteken Tiszaalpáron a Búzakalász Szövetkezet földjeire meghirdetett kárpótlási földárverés. A Holt-Tisza melletti. Kelemnek nevezett rét ugyanis közigazgatásilag Tiszasas községhez tartozik. De ez lett volna a kisebbik baj. A tiszaalpári földrendező bizottság elnöke, Kamasz Imre kezében már az árverés kezdete előtt ott volt az a papír, amelyen huszonkilenc földigénylő ta­núságot tesz arról, hogy a törvény ér­telmében 1000 forint aranykoronán­ként! értéken megegyezett. A 950 aranykorona értékű földterületet szántó, két egészen kicsi erdőrészlettel ésperszéárteriilet lévén, jobb, bizton­ságosabb termelést nyújtó földön. Az árverésre jelentkezésnél már érezni le­hetett, hogy a megegyezéssel lesz vala­mi gond, hiszen a, 29 helyett 37-en je­lentkeztek licitálásra. A megegyezés nem volt könnyű, a földigénylők kö­zül a tanácskozás után többen csök­kentették a kért területet, volt, aki tel­jesen lemondott arról, hogy a Kelem­ben kérjen földet. Úgy látszott, az elő­zetes egyezség hiábavaló volt. A Bács-Kiskun Megyei Kárrende­zési Hivatal árverezője. Virág Lajos, ismertetve az árverési tudnivalókat, erre is kitért. Azonnal hozzászólt Kiss József, mondván, nem korrekt a hely­zet, hiszen majd egy egész napon ke­resztül igyekeztek a megegyezést meg­teremteni, most pedig kezdhetik elöl­ről. Varga Ferenc hason íó véleményen volt. Elmondta, hogy a törvény szerint valóban mindenkinek joga van a föld vásárlására, de az együttélés szabálya­it is illik betartani. Végül is időt kért a földrendező bi­zottság, hátha sikerül az újonnan je­lentkezők és a már megegyezettek kö­zött valamiféle kompromisszumot lét­rehozni. Sikerült. Volt, aki 3, volt, aki 7 aranykorona értékű föld vásárlásáról mondott le ezen az árverésen. Ennél nagyobb vitát váltott ki a táblasorrend megállapítása, olyannyira, hogy néhány pillanatig még az egyezség is veszélyben forgott. Többen a sorsolás mellett voltak, így előkerült egy kiszol­gált kalap, amelyből kihúzták a leen­dő tulajdonosok, milyen sorrendben jelöljék ki a földrészleteket. Innen már a számítógépeké lett a szó, a nem oly régen korszerűsí­tett technika segítségével kézbe kaphatták a tulajdonosok az őket kárpótlási jegyeikért megillető földről a tanúsítványt. G. E. A sorsoláskor a kalapnak is jutott szó. Személyi ügyekben döntöttek Baján A csütörtöki bajai képviselő­­testületi ülés napirendi pontjai kö­zött személyi kérdések is szerepel­tek, amelyekben döntés született. Elsőként a Türr István Szakkö­zépiskola igazgatói állására kiírt pályázat eredményét ismertették. Eszerint az egyetlen jelentkező Berger József volt, aki 1979 óta a III. Béla Gimnázium tanára, s 1990 óta egyik igazgatóhelyettese. Pályázatát egyértelműen támogat­ta, mind a pedagógus kamara, mind a testület kulturális bizottsá­ga. Ezek után a képviselők egy­hangúlag jóváhagyták Berger Jó­zsef kinevezését a Türr István Szakközépiskola élére, július else­jétől kezdődően öt évre. Egyedül a leendő igazgató bére volt az, ami több képviselő szerint is túl ala­csony ehhez a poszthoz. A másik döntés az Ady Endre Városi Könyvtár igazgatói állása ügyében született. A közalkalma­zotti törvény az eddig határozatlan idejű kinevezést most megváltoz­tatta, és ez ezentúl ötéves periódus­ban betöltendő állásra is pályáza­tot kellett hirdetni. Erre a jelenlegi igazgatónő, dr. Eördögh Endréné, valamint a könyvtár egyik dolgo­zója, Ikotics József jelentkezett. A szakértői bizottság, az önkor­mányzat kulturális bizottsága, és nem utolsósorban maguk a könyv­tárosok is, a mostani vezetőnő pá­lyázatát támogatták. Az ülésen mindkét jelentkező szót kapott, majd a testület, két tartózkodással, a következő öt évre megerősítette állásában dr. Eördögh Endrénét, aki 1982 óta van a városi könyvtár élén. z. L. Miért sír a dunafalvi erdő? Bizciny, ha sírni tudnának, derékig könnyben állnának a fák, már ami még megmaradt a Dunafalvát körül­ölelő ártéri erdőkből. A helyi termelő­­szövetkezet, hogy pótolni tudja pénz­ügyi veszteségeit, soha nem látott tar­vágásba fogott. Mivel nagyon sok ba­jai polgár is a Duna e szakaszára jár pihenni, horgászni, és egy részüknek itt van hobbitelkük is, egyáltalán nem kö­­zömbös számukra, hogyan néz ki itt a környezet. Sokan féltik a fákkal együtt a tiszta levegőt, és az itt élő állatvilágot is. A helybeliek már kérték a Pécsi Ter­mészetvédelmi Hivatal segítségét, hogy megállítsák az egyre inkább meggon­dolatlan irtást. Lapunk olvasóinak fi­gyelmét is szeretnénk felhívni a termé­szetet megkárosító jelenségre, és védel­met kérni a Duna-parti fáknak. Gajdos Éva Olcsóbb otthonok Új típusú, olcsó — a mindenkori és egyharmadába kerülő — lakás­­építési akció indulhat szerte az or­szágban az amerikai szisztéma sze­rint működő, s az építkezésben a jelentkezők tevékeny részvételére számító Házat-Hazát Alapítvány jóvoltából. Vasárnap Gödöllőn megkezdték az alapítvány ameri­kai Ohió államból adományként érkezett központi épületének ösz­­szeszerelését. A kétszintes ház né­hány óra alatt a helyére kerül. A házépítési villámművelet bein­dítása alkalmából a szervezők saj­tótájékoztatót tartottak, s mint el­mondták: e különleges lakásépítési program 16 évvel ezelőtt az Ameri­kai Egyesült Államokban indult, s jelenleg már szerte a világon sokfe­lé alkalmazzák a kispénzű embe­rek megelégedésére. Most a gödöl­lői központ megépültével nálunk is nagyobb lendületet kaphat a saját otthon megteremtésének ez a for­mája. Lényege, hogy aki részt kí­ván venni az akcióban, annak 500 munkaórát díjmentesen kell dol­goznia a többi társa házának elké­szítéséért. Az alapítvány kamat­mentes kölcsönnel, az akcióhoz csatlakozó önkormányzatok pedig kedvezményes telekfelajánlással támogathatják a lakásépítést. Ezüstkalászos tanfolyamot szervez a nagybaracskai gazdakör A nagybaracskai szenátorok e hónap 22-én, az egyéb napirendi pontok mellett, beszámolót hallot­tak az egy éve alakult gazdakör elnökétől, Szlanyinka Ferenctől. Megtudhatták, hogy az érdekkép­viselet mellett, jelenleg a gazdák termelői árú vetőmaggal és gyü­mölcsfacsemetékkel való ellátását végzik. Működésük a MAGOSZ keretén belül folyik. Nem profitori­entált tevékenységük szűkkörűsé­ge abból adódik, hogy még nem tudták megteremteni a szükséges anyagi és személyi feltételeket. Gazdasági tárgyú előadásokat, szakmai és tudományos estéket szerveznek. Előrehaladott tár­gyalásokat folytatnak a Pannon Agrártudományi Egyetemmel, hogy Nagybaracskán egy, a lét­számtól függően körzetesített ezüstkalászos gazdatanfolyamot indítanának a késő őszi, téli idő­szakban. Gondjaik között szerepel, hogy még nem alakult ki a vidék bank­hálózata (nincsenek kedvező ka­matozású kölcsönök), nem tudják segíteni a mintagazdaságok bein­dítását. Pénz nélkül az országos információs hálózatból kapott öt­leteket sem tudják megvalósítani. Nagy problémának tartják az ag­rárértelmiség befelé fordultságát, akik még keresik a helyüket a meg­változott gazdasági körülmények között. A jelenlegi átalakulási fo­lyamatban is elengedhetetlennek tartják a termőföldek teljes körű, hatékony művelésben tartását. Meg kell teremteni annak feltéte­lét, hogy az agrárszakemberekben rejlő szellemi tőke korszerű, haté­kony módon a mezőgazdaság szol­gálatába álljon. Az átalakulásért tenni kész mezőgazdasági szakem­berek lehetőséget kell hogy kapja­nak a bekapcsolódásra. S. G. Csaknem kétmilliárdos megbízás Igazán a jó munka fizetődik ki, bizo­nyítja a Bácsépszer Részvénytársaság szenzációs sikere. Több mint 20 érdek­lődőből előzetesen kiválasztott 7 hazai- és külföldi pályázó közül ők nyerték el mint erről lapunkban röviden beszá­moltunk — a Vígszínház helyreállítási munkálatait. Annak ellenére őket vá­lasztotta a tekintélytes szakemberekből álló bírálóbizottság, hogy volt egy va­lamivel olcsóbb árajánlat is. A cégek helyzetét, eddigi teljesítményeit, szak­embergárdáját öszehasonlító döntnö­­kök nagyra értékelték az Épszer által vállalt felújítások — a kecskeméti Új­kollégium, a kecskeméti színház, a fő­városi Budapest Bank épülete ma­gas színvonalát. Május elsején veszik át a Fellner és Helmer tervezte gyönyörű, de alaposan elhasználódott épületet és pontosan egy év múltán már költözhetnek vissza a színházi műhelyek, irodák, készülhet­nek az új bemutatókra. A felújítást Siklós Mária tervezte, a belsőépitész Schinagel Gábor. Nagy szerepet szánnak a kecskeméti színházi ujjávarázslást irányító Turkus József­nek, aki építésvezető-helyettesként ka­matoztatja szakismereteit. H. N. Több fény Félegyházán • Még 248 lámpalest cseréje \an hátra. Befejeződött a közvilágítás kor­szerűsítésének negyedik üteme Kiskunfélegyházán. A 2235 új lámpa műszaki átadása a múlt hé­ten megtörtént. Ezt követően az eredeti előirányzat feletti munkák tervezését és kivitelezését végzik majd a szakemberek. A több mint harmincmilliós beruházás valószí­nűleg májusban készül el teljes egé­szében. — g — JÁNOSHALMI POLGÁRŐR-EGYESÜLETEK Az egyik igen, a másik nem ? Jánoshalmán két polgárőr-egye­sület is működik. Tevékenységük­ről a legutóbbi önkormányzati ülé­sen tájékoztatták a képviselő­­testületet, s ez az alkalom összeha­sonlításra is lehetőséget adott. Haász László, a Városi Önkén­tes Polgárőrség elnöke a nyolcvan­­egynéhány személyből álló egyesü­let munkájáról számolt be. Éllen­­szolgáltatás nélküli, főként éjszaka végzett munkájuk nem talált a he­lyi képviselők körében egyértelmű­en pozitív visszhangra. A szenáto­rok tekintélyes része tartózkodott is a beszámoló elfogadásakor, mi­vel a közterületek rongálásával, a fokozódó éjszakai, vagyon elleni bűnözéssel, s az egyesület tagfelvé­teli gyakorlatával kapcsolatos kér­déseikre nem kaptak kielégítő vá­laszt. A rendőrség képviseletében Szakái Irén hadnagy is sürgette an­nak az együttműködési megállapo­dásnak a végrehajtását, amelyet az egyesülettel egy hónappal ezelőtt írtak alá. A városi polgárőrség há­rom év alatt összesen 160 ezer fo­rint támogatást kapott. Az Éberség Polgárőrség 11 tagú, zömében vállalkozókból alakult egy évvel ezelőtt. Balogh Gyula elnök több, a rendőrséggel közö­sen végrehajtott akciójukról szá­molt be. A szolgálatokat is közö­sen vezénylik és látják el. Noha jelentkező lenne bőven, létszámu­kat nem akarják felduzzasztani, alapos vizsgálat után döntenek csak a felvételről. Támogatást ed­dig nem kaptak. A rendőrség kép­viselője megköszönte ennek az egyesületnek, hogy megalakult, mivel eddig is sokat segítettek a közrend védelmében. Az Éberség Polgárőrség beszá­molóját vita nélkül elfogadták. Blázsik Sándor A lajosmizsei tanuszodáért Újjabb jelentős lépést tettek a lajosmizsei tanuszoda megvalósí­tása érdekében. Erről Móra Fe­renc, a Gyermekeinkért Tanuszo­dát elnevezésű Alapítvány elnöke tájékoztatott. A község pedagógu­sai által kezdeményezett alapít­vány a támogatásokból, valamint pályázaton elnyert pénzből elké­szítette az uszoda beépítési tervét. A fürdő a tanulók úszásoktatásán túl a felnőttek igényeit is ki fogja elégíteni, megépítését a kollégium és a sportcsarnok közötti területre tervezik. Továbbra is számítanak a lajosmizsei polgárok segítségére és az önkormányzat támogatására is. A képviselő-testület a művelő­dési házban tartott testnevelésórák kiváltására 1994-re ugyan egy új tornacsarnokra nyújtott be céltá­mogatási igényt az állami költség­­vetésnek, de 1995-ben elképzelhe­tő, hogy a tanuszodára kérnek cél­­támogatást. (bártfai) Elkábított disznók A bátyai gazdaember alaposan meglepődött, amikor az egyik hajnalon három hizójához tar­tott. Majd kiesett a moslékosvö­­dör a kezéből, amikor fölfedezte, hogy három disznójából kettő hiányzik, a harmadik pedig fel sem tud állni a sarokban. Mint kiderült, az éj leple alatt ismeret­lenek gázpermettel kábították el a disznókat. Kettőt helyben leöl­tek, de eggyel nem bírtak, így az csak ott maradt az ólban. S aki azt hiszi, hogy ezzel vége a tör­ténetnek, az téved. Ugyanis pár nap múlva meg a füstölőből kelt lába a kiakasztott sonkának, kolbásznak. Még szerencse, hogy több disznóhús már nem is ma­radt a házban. Döntőben a kalocsai lányok A kalocsai Kossuth Zsuzsanna Egészségügyi és Óvónői szakkö­zépiskola két végzős óvónőjelöltje bejutott az országos szakmai tanul­mányi verseny tokaji döntőjébe, így a pedagógiai, pszichológiai és óvodai módszertani feladatokból álló döntő megyei képviselője Do­mine Beáta és Juhász Mónika lesz. Mi legyen az Öregházzal? Tiszakécske képviselő-testülete április 29-én ülésezik a városháza tanácskozótermében. Több téma­közt megvitatják az Öregház Galé­riával kapcsolatos javaslatot, vala­mint új elnököt választanak a szo­ciális bizottság élére. Ugyanezen a napon Szentkirály képviselői is ta­lálkoznak, és elsősorban szociális ügyekben döntenek, majd meg­hallgatják az idősek klubjának be­számolóját. Dán vendégek Alpáron Dán vendégek érkeznek a hét ele­jén Tiszaalpárra. A látogatás célja, hogy a nagyközségben az északi or­szág segítségével tejfeldolgozót, sör­főzdét, valamint takarmányfeldol­gozó kisüzemet létesítsenek. A tár­gyaláson szó lesz még könnyűipari termékek gyártásáról és forgalma­zásáról, továbbá arról, hogy a dá­nok, választékbővítésre, halkonzer­vet hoznának be az országba. Csak kérdezem... Miért terjed a félelem ? Mert egyre kevésbé érezzük bizton­ságban magunkat. Az elmúlt hét betörései, a pénteki kecskeméti rablógyilkosság kikerülhetetlen témái voltak minden beszélge­tésnek. Ismerőseim közül nem egy kétségbeesve tette föl a kér­dést : — Itt már minden megtör­ténhet? Nappal, a saját lakásá­ban sem lehet biztonságban az ember? Hogy lehet megakadá­lyozni az erőszak hatalmát? Egy nap alatt három olyan módszert hallottam, melyek to­vábbi veszélyek forrásaivá válhat­nak, legföljebb azt az elvárást elé­gítik ki, hogy a nagy baj helyett jobb a kicsi. Önvédelmi fegyver igénylését latolgatta egy beszélge­tőpartnerem, a másik rácsot és vasalt ajtókat szándékozik a laká­sába szerelni, meg keres egy do­­bermannt, harmadikuk pedig azt szeretné, ha az adójából a legna­gyobb részt a rendőrség létszámá­nak felemelésére fordítanák. Szerintem könnyen belátható, hogy nem növelné a biztonságot, ha mindenki szabadon birtokol­hatna fegyvert (Amerikában sem vált be). A lakását nem mindenki tudja bevehetetlen erőddé átalakítani, annyi rendőr meg sose lesz, hogy minden csa­ládot külön őrizzen egy-egy. Senkivel sem találkoztam még személyesen, aki egyetértett volna a halálbüntetés eltörlésével, csak a tévében láttam emellett kardosko­dó jogászokat. Az állampolgárok szerint csak fölbátoritotta a bűnö­zőket, hogy fölaprították az akasztófákat. Persze, a kulturált európai államokban nincs halál­­büntetés, s mi igazodunk az euró­pai normákhoz. Mi lehet a megoldói? Szokjunk hozzá a félelemhez? Csak kérde­zem ... Hámori Zoltán Az előzetes egyezséget kötőknél többen jelentkeztek lieitálásrii.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents