Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-23 / 94. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1993. április 23., 3. oldal MIT TEHETNEK A GAZDÁK? Tovább tartják az állatokat • Tóth János szarvasmarhákat tart, de ezeknek az állatoknak szintén nincs keletjük a piacon. Tiszakécskén és környékén súlyosanérinti az állattenyésztőket a közös piaci húsembargó. Különösen azok a juhtenyésztők kerültek nehéz helyzetbe, akik húsvétra, olasz exportra neveltek bárányt. Az elkeseredésen túl a juhegylet segítségével megpróbáltak új piacokra lelni, s máshol — mép ha ráfizetéssel is — értékesíteni az állatokat. Ennek ellenére több kécskei birkatenyésztő nyakán maradt a húsvéti bárány. így járt a Pereghalmon élő Baranyi István, aki a Solohov Téesztől bérli a juhokat s családja elsősorban állattenyésztésből él. Most az anyajuhok mellett 150 bárány vesztegel a hodályban. — Felhívtam a ceglédi felvásárlót —mondja a gazda—, de semmi jóval nem tudtak biztatni. Mit tehetnék? Etetem tovább az állatokat. Most is tápért mentem, mert tegnap nem kaptam, azt mondták, ma érkezik. Higgye el, kész ráfizetés. Hetente 15 ezer forint értékű tápot esznek meg a bárányok, mást meg nem adhatok nekik. Eddig 105 ezer forintot fizettem ki, ebből 60 ezer a veszteségem. Kénytelen voltam a tartalékhoz nyúlni, ahhoz a pénzhez, amiből tulajdonképpen élünk. Ha időben elvitték volna a bárányokat, 3-3500 forintot adtak volna darabjáért. Arra semmi esély, hogy itthon eladjuk a birkát. Nem kell az most senkinek. Ráadásul a bérleti díjat is követeli a téesz, s ha nem fizetek időben, késedelmi kamatot számol föl. Pedig ilyesmiről szó sincs a szerződében. Módra Orbán éppen a tanyák közt kerekezik, amikor összetalálkozunk. Szívesen tudósít arról, milyen ügyben járkál. — Megérdeklődöm már, hogy itt vannak-e a juhnyírók. Tudja, 60 hasas anyabirkát nevelek. De most szeretném mind eladni. Még szerencse, hogy a bárányokat sikerült karácsonykor Nyárlőrincen leadnom. De az anyajuhoktól is megszadabulok, mert minden földterületet kiosztottak mellettem, s nincs hol legeltetnem. Pedig jól jönne a 7800 forintos nyugdíjam mellé egy kis kiegészítés. Legelőt nem érdemes bérelnem, mert a hodályom meg a házam mellett van. Világ életemben juhász voltam, egyszer már számoltam fel hodályt, de bizony kiesett a szememből a könny, amikor eladtam a nyájat. Tóth Jánost munka közben találom, nem messze Baranyi István tanyájától. Társával éppen szénát hány le a lovaskocsiról. O ugyancsak juhász volt, de most már nyugdíjasként csak az unokák kedvéért tart néhány anyajuhot és bárányt. Inkább szarvasmarhatartással foglalkozik, de most őrá is rájár a rúd. —Még márciusban kaptam értesítést, hogy vihetem a marhákat a szolnoki vágóhídra. Egy nap múlva azt üzenték, mégse vigyem, nem kell. Azóta próbáltam eladni Lajosmizsén, Félegyházán a vásárban, de nem sikerült. A kutyának sem kell. Éppen most vettem takarmányt. Mit tehetnék? Az állat enni kér. Dr. Pitti Lajos tiszakécskei körzeti állatorvos, aki jól ismeri a juh- s egyáltalán az állatértékesítés problémáit, így vélekedik az ügyről: — A sertésfelvásárlás terén nem olyan súlyos a helyzet, a disznót még úgy-ahogy megveszegetik. A bárányokból pedig a 25 kg feletti kosokat pénteken átveszik Nyárlőrincen. Egyébként éppen a napokban tartottak az állatorvosoknak egy tájékoztatót, ahol a földművelésügyi minisztérium főosztályvezetője elmondta: a húsembargónak semmi köze az állategészségügyi helyzethez. A Magyaroszágra küldött megfigyelők — egy német és egy görög—egy hétig ötletszerűen vizsgálták a magyar állattenyésztést és mindent rendben találtak. Ők azonban hiába szavaztak az embargó megszüntetése mellett, a többiek ellenezték. És, sajnos, semmiféle kilátás nincs, hogy rövidesen változna a helyzet. Tudomásul kell vennünk, hogy piacgazdaságban élünk, s a kapitalizmus farkastörvényei érvényesülnek. Legfeljebb nem kell vállalkozni. Aki pedig vállalkozik, tudja, kockázattal jár. Máskor is kerültünk hasonlóan kritikus helyzetbe és túléltük. Ezt is meg kell szokni és nem siránkozni, azzal ugyanis semmire nem megyünk. Benke Márta Szociális döntések Kecskemét szociális és családvédelmi bizottsága a László Károly utca 10—12. szám alatti épület kiutalásához kéri a képviselő-testület hozzájárulását, ide költözne ugyanis az 1. Számú Családsegítő Központ a Táncsics Mihály utcából. A bizottság döntése szerint a hajléktalanok gondozószolgálata — az átmeneti szállás és az átmeneti otthon — költözhetne a Táncsics Mihály utcába, míg a hajléktalanok éjjeli menedékhelye maradna csak a Bethlen körúton. A szociális és családvédelmi bizottság pályázatot ír ki a bizottsági pénzalapra, pályázhatnak olyan társadalmi szervezetek, kezdeményezések, programok, amelyek a rászorultak és a hátrányos helyzetűek érdekében akarnak cselekedni. A támogatás egymillió forint értékig nyerhető el. Hercegszántói kikelet • ( gy tűnik, végre itt a tavasz. A melengető napsütés Hercegszántón is előcsalogatta a/, óvodásokat. Ismét birtokba vehettek a már annyira hiányzó játszóalkalmatosságokat. SZEMÉLYESKEDÉSIG FAJULÓ VITÁK Sárdobálás Lajosmizsén A lajosmizsei kábeltelevízió előfizetői a napokban vágás nélkül tekinthetik meg az önkormányzat szerdai képviselő-testületi ülését. Ez—főleg az ülés vége felé — különös súlyt kapott, amikor is soha nem látott sárdobálás.kezdődött. Dr. Csire Géza orvos beadványban kérte, hogy Zsigó Viktor polgármester, dr. Cserényi Péter, VassJózsefnéésdr. Garay Dénes képviselők elfogultságuk miatt az ő ügyeiben tartózkodjanak a szavazástól. A polgármester három esetet említett, amikor támogatta Csire doktort, de a központi rendelőbe való bejutását, az ottani békesség érdekében, valóban nem fogja megszavazni. A polgármester Csire Géza üldözési mániájának vélte a sok beadványt. Dr. Garay Dénes úgy vélte, le kell számolni kollégája koncepciósper-mítoszával. Szerinte több évvel ezelőtt Csire doktor foglalkozás körében elkövetett szabálytalanságok miatt került bíróság elé és említést tett egy határon feltartóztatott libamájszállítmányról is, melyen állatorvosi pecsét helyett Csire Géza bélyegzője volt. Garay Dénes elmondta, nem gyűlöli, csak szánja kollégáját. Csire Géza felesége elmondta, a korábbi eljárás során 150 forint hálapénz és négy üveg ajándékbor elfogadását bizonyították rá férjére, akit a tanácsi és orvoskollégái köréből érkezett feljelentés miatt hurcoltak meg. Csire Géza elismerte, hogy rendelőjében régebben több orvossal — így a polgármester édesapjával is — ittak a rendelési idő után. Majd a cimborák elmentek bejelenteni, hogy „a Csire iszik”. A polgármester visszautasította az édesapját ért vádat. A botrányos ülésen történtek azért pozitív dolgok is. A képviselők feloldották az önkormányzati intézmények idei költségvetéséből zárolt 10 százalékot, az összesen 11,2 millió forintot. Élem született viszont határozat a Globál Kft. által felajánlott mobil illemhely megvételéről. Megértésre talált Apró Ferenc képviselő indítványa, így hamarosan úgymond vandálbiztosra cserélik ki a két központi buszmegállót. A testület 2-3 kilométer csatornaépítésre jóváhagyta a 7 milliós céltámogatási igényt, jövőre pedig újabb 7-10 kilométerre a 20 milliót. Ezentúl az állami költségvetésből orvosi műszerekre és egy új tornacsarnok építésére kérnek támogatást. Dr. Magyar Károly szóba hozta korábbi kifogását, hogy a csatornázás első szakasza a polgármester háza előtt megy el. Bujdosó Márton elmondta, az ütemezésnél szigorúan a műszaki szempontokat veszik figyelembe. Az Arany János utca két lakója a portájuk mögötti, önkormányzati tulajdonú, agyagos, gödrös területre jelentett be vételi igényt. Páldeák János, Apró Ferenc, Bujdosó Győző és dr. Magyar Károly szavazata hiányzott a jóváhagyáshoz. Az ülés szünetében az Arany János utcán tett helyszíni szemle — Magyar doktor kivételével— meggyőzte azonban a kételkedőket, így a lakók 10 ezer forintért megvehetik az egy-egy telekhez tartozó 187 négyszögöl agyagos területet. Hatalmas vitát hozott az önkormányzat szolgálati és bérlakásainak eladása. Dr. Magyar Károly tiltakozott a község vagyonának elkótyavetyélése ellen és név szerinti szavazást kért. Ellene volt Lengyel András, Páldeák János és Magyar doktor. Tizenketten támogatták, de az eladáshoz 13 igen kellett volna. A lényegében így elutasító döntés után a téma csak nem került le a napirendről, mire Rubos János felhívta a figyelmet: ne csináljunk bohócot magunkból! A rossz állagú bérlakások eladása ettől függetlenül pár hónapon belül visszakerül a testület elé. Az ülés záróakkordjaként Magyar doktor fegyelmi eljárást kezdeményezett a polgármester ellen a fizikoterápiás szakrendeléssel kapcsolatban, de a megfogyatkozott testületből csak ketten értettek ezzel egyet. M. Gy. A RENDŐRSÉGI FEJLESZTÉSEKRŐL Gyorsítás Kecelen és Kunszentmiklóson A második világháború előtt több száz rendőrőrs működött Magyarországon. Ezt a szervezeti formát találták a legalkalmasabbnak, leghatékonyabbnak akkoriban egy-egy kisebb körzet közrendje, közbiztonsága védelmére. A rendőrőrsök száma a háború után folyamatosan csökkent. A politikai rendőrségként is munkálkodó kádárista bűnüldöző szervezetben a centralizált kapitányságok megerősítésére törekedtek. Ma, amikor egyre nagyobb szerepet kapnak a régiók, a Belügyminisztérium a rendőrőrsök visszaállítását szorgalmazza. Dr. Boross Péter miniszter nemrég több ezer új rendőrőrs megnyitását ígérte az önkormányzatok képviselőinek. Mi valósulhat meg a nagy tervből? Miként alakul a fejlesztés Bács- Kiskunban? Hol lesz újabb rendőrőrs?- érdeklődtünk a megyei rendőrfőkapitányság vezetőjénél. — Bács-Kiskunban az elmúlt két évben visszaállítottuk a lajosmizsei és a tompái rendőrőrsöt. Most nyolc ilyen egység szolgálja a lakosságot — mondta dr. Kocsis Attila főkapitány. — Amint pénzünk lesz, folytatjuk a fejlesztéseket. Kecel, majd Soltvadkert körzete következik. Nemrég megkeresett Schindler János, Kecel — új városunk — polgármestere. A lokálpatrióták üzenetét tolmácsolta: tűrhetetlen, hogy Császártöltés, Imrehegy és Kecel polgárainak életére, vagyonára csupán hét körzeti megbízott vigyáz. Ok azt szeretnék, ha a városavatás táján megkezdhetné munkáját egy rendőrőrs is. Mindjárt ajánlotta is ehhez a városháza segítségét. A község központjában, az orvosi rendelő fölött, új helyen dolgozhatna a csapat. A kérdésre szerencsére igennel tudtunk válaszolni. Ilyen segítséget ugyanis pazarlás lett volna visszautasítani. Úgy csoportosítottuk át a bérkeretet, hogy egy tizenhárom rendőrrel munkálkodó körzeti közbiztonsági őrs legyen kialakítható. A térségben 13 ezer ember él. Tavaly 445 bűncselekmény vált ismertté és 41 sérüléses baleset történt... — Úgy hallottam, hogy Soltvadkerten mindez nem sikerült. Méltatlankodnak a község vezetői... — Valóban, eljutottak hozzánk a tiltakozások. Megértjük a nagyközség vezetőit. És azt mondhatom, szükség van Soltvadkerten is a kecelihez hasonló fejlesztésre. Erre azonban egyelőre nem kerülhet sor, kimerült a kassza. A következő őrs biztosan Soltvadkerten lesz. Évek óta ígérgeti a minisztérium a kunszentmiklósi kapitányság megalapítását. Több tábornok is szavát adta, hogy létrehozzák a szervezetet. Mégsem történt semmi. — Kapitányság alapítása az országos főkapitány feladata. Én hiszem, hogy hamarosan felgyorsulnak az előkészületek. Nemrég tárgyaltunk erről dr. Józsa Fábián államtitkárral és dr. Pintér Sándor tábornokkal: azt gondolom, hogy 1993-ban hírt adhatunk majd a kapitányság épületének a kialakításáról. Remélem, hogy a létszámfejlesztések nem maradnak csak tervek. Lesznek egészséges, bátor, felkészült ifjak, akik kedvet éreznek a rendőri munkához. Farkas P. József A rétisas halála Nagybaracska határában találták meg a madarászok egy rétisas tetemét a magasfeszültségű villanyoszlop alatt. A nemes ragadozók közül néhány példány a Margittaszigeten fészkel a kevésbé háborgatott szórványerdőkben. Most már sajnos eggyel kevesebb. Kalocsa Béla, neves bajai ornitológus elmondta, hogy hazánkban az egyenlítő hosszát is meghaladó mennyiségű elektromos légvezetékhálózat a legnagyobb ellensége a madaraknak. Tanítványai rendszeresen vizsgálják a magasfeszültségű oszlopok környékét, és sajnos sűrűn találnak madártetemeket. A most fellelt rétisas különösen nagy vesztesége a gemenci madárvilágnak. Kép és szöveg: Gyulavári József INFORMÁCIÓHIÁNY Kárpótlási tájékoztatási gondok Lapunk ezentúl nem tudja olyan részletesen tájékoztatni a földárverésekről, a kárpótlási folyamat helyi kérdéseiről olvasóinkat, mint korábban. Egy áprilisi kormányrendelet értelmében ugyanis csak egyetlen országos napilapban teszi közzé a Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal az árverések pontos helyét, idejét, s a tulajdonhoz jutással kapcsolatos egyéb fontos információkat. Országgyűlési képvisel löket kérdeztünk a döntéssel kapcsolatban. — Ez a gond is az információhiány kérdéséhez sorolható, amely nagyon lelassítja a mezőgazdaság átalakulását — mondja dr. Horváth László, Kiskunhalas kisgazda országgyűlési képviselője. Tavaly háromszor voltam a miniszterelnöknél azért, hogy tájékoztassam erről a problémáról. Úgy gondolom, hogy a félreértések, a mellémagyarázások nagy része kiküszöbölhető lehetett volna, ha pontosan tájékoztatják a megfelelő fórumok, a leendő gazdákat a kárpótlásról. Én, mint képviselő igyekszem tájékoztatni a polgárokat. Ezért is rendezünk ma, 18 órától agrárfórumot a halasi'AMK-ban, ahol Zsámboki Sándor miniszteri biztosnak tehetik fel kérdéseiket a privatizációról, részarányról, az érdeklődők. — Talán anyagi oka lehet annak, hogy nem hirdetik meg a kárrendezési hivatalok a megyei lapokban a kárpótlási tudnivalókat - - mondja dr. Kozma Huba, Kiskunmajsa országgyűlési képviselője, az MDF ismert politikusa. Az információhiány valóban jelentős probléma, mellyel a Gazdakörök Országos Szövetsége is komolyan foglalkozik. Ezért is állítottunk fel egy tanácsadói testületet a közelmúltban, melyek a Megyei Földművelésügyi Hivatalokban fognak helyet kapni. Tanáccsal látják el a szakértők a gazdaembereket. Ám az önkormányzatok alkalmazhatnának falugazdákat, akik az adott település kárpótlási ügyeivel foglalkoznának. — Ha a megyei lapban nem jelenik meg a korábbiakban bevált pontos kárpótlási tájékoztatás, az természetesen gondokat okoz a kárpótlásra számító emberek között — mondja Fekete Pál, Kiskunfélegyháza országgyűlési képviselője, aki az MDF tagja is. Mindenesetre utána érdeklődöm az illetékeseknél, miért is történt a változtatás. Lapunk keresi a lehetőséget, hogy már a jövő héttől kezdve megfelelően tájékoztassa olvasóinkat. B. Zs. PÁLYÁZATI FELHÍVÁS A Kecskeméti Katona József Színház pályázatot hirdet korrepetitor!állás betöltésére 1993. szeptember 1-jétől. FELTÉTELEK: felsőfokú szakirányú végzettség, 3 éves színházi gyakorlat. A pályázathoz mellékelni kell szakmai önéletrajzot. FELADATAI: A zenés darabokban énekesek és az énekkar korrepetálása, a színpadi és táncpróbákon való zongorázás (operett, zenés vígjáték), valamint a zenekarban való játék (musical). Bérezés: megegyezés szerint. Próbajáték anyaga: Shaw—Loewe: My fair lady. Jelentkezni lehet: a színház titkárságán, levélben vagy a 76/481-171 telefonszámon. Próbajáték időpontja: 1993. május 20—25. között, előzetes egyeztetés szerint. 4 Tompái címerterv Április 26-án, hétfőn, 1-3 órai kezdettel ülésezik Tompa önkormányzata. Sor kerül a többi között a pénzügyi ellenőrző bizottság beszámolójára; a szociális igazgatással és a szociális ellátással kapcsolatos rendeletalkotásra; a Héra Alapítványtól nyert villamosenergia-fogyasztási támogatás felosztására; a szociális alapellátás javítása érdekében a Népjóléti Minisztériumhoz benyújtható pályázat előterjesztésére; telekár-megállapításra; a megyei közgyűlési tag beszámolójára. Ismételten foglalkoznak a képviselők a községi címer terveivel. Testületi ülés Kunbaján Soron következő ülését április 26-án, 3 órai kezdettel tartja a kunbajai önkormányzat képviselőtestülete. A délután folyamán öszszesén kilenc napirendi pontot tárgyalnak meg. A többi között szó lesz a közrend és a közbiztonság helyzetéről, a vízműről, a képviselők költségtérítéséről. T avaszköszöntő A kecskeméti Baumax Áruház niától két napon át tavaszköszöntő garden partyt rendez. A játékos családi ünnep pénteken 10-től 18- ig, szombaton pedig 8-tól 13 óráig tart. A program szerint lesz parádés árubemutató, kerti bútorok kiállítása, játszósarok, apróságoknak palánta-palinta, s díjtalan gyermekfelügyelet. A kecskeméti iparosok kirakodóvására mellett ott lesznek a megyeszékhelyi mozgássérültek által készített termékek. Nem marad el a nyereményzápor, a sorsjegyhez pedig vásárolni sem kell. A csupa vidámság helye Kuruc krt. 8., az áruház egész területe. Figurás szombat Kecskemét főterére várja a gyerekeket a Ciróka Bábszínház szombaton, április 24-én, délután 16 órára. A már negyedik alkalommal megrendezendő Figurás szombat programja egy vásári bábjátékkal kezdődik, majd 19 óra 30 perckor Szent György lovag és a sárkány viadala következik. A főtéri program után a Ciróka Bábosházban (Katona J. u. 4), a kecskeméti Uzgin Űver együttes ad koncertet. A főtéri rendezvények ingyenesek.
