Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-22 / 93. szám
PETŐFI NÉPE 1993. április 22., 5 oldal Számítógépes környezeti térkép Az Európai Közösség országaiban az amerikai és a francia műholdak felvételei alapján környezeti térképet készítenek számítógépeken. Most hazánk is csatlakozott e számítógépes feldolgozó rendszerhez. A százezres méretarányú térképeket a Földmérési és Tájékoztatási Intézetben készítik. E térképek nem hasonlítanak a hagyományos topográfiai térképekhez sem tartalmukat, sem formájukat tekintve, mivel számítógépen lesznek elérhetők, és a földfelszín aktuális állapotát mutatják. Egy hagyományos térkép készítése akár 10 évig is eltarthat, a Magyarországról készült számítógépes környezeti térkép pedig másfél év alatt elkészülhet. Emellett nagy előnye, hogy nem avul el, a műholdak által ontott friss információkat folyamatosan feldolgozzák. így rövid időn belül összehasonlításra ad alkalmat, megtudhatjuk belőle, hogy — mondjuk — fél éven belül mi változott és milyen mértékben egy adott területen, eltűnt egy erdő például, vagy egy település megnőtt vagy kisebb lett. Számtalan területen lehet hasznosítani a térképet. Kimutatja például egy megye, egy régió vízterületének elhelyezkedését és nagyságát, mezőgazdasági területének változásait. De nélkülözhetetlen lesz a természet- és környezetvédelemben is. Például segít az autópályák nyomvonalának kijelölésében, mert a környezetvédelem szempontjából nem biztos, hogy a legrövidebb útvonal a legjobb. A Föld napja • Fák helyett kemény ri'n (jelegek nőnek ki a földből. A gyárnegyedek l'üstfelhői talán örökre eltakarják gyermekeink elől a napot. Atomerőművek világszerte A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség szokásos felmérésében beszámolt arról, hogyan alakult a világon a nukleáris úton végzett villamosenergia-termelés. Az atomenergia ügynökség a békés célú atomenergia-felhasználás ellenőrzésére hivatott, az ENSZ által fenntartott nyilvántartó és tanácsadó intézmény, s ennek megfelelően az adatok naprakészen állnak rendelkezésre. 1992 elején világszerte 420 atomreaktor működött villamosenergiatermelés céljából, 326 611 megawatt összteljesítménnyel. (Összehasonlításul: egy paksi blokk 440 M W teljesítményű.) Egy évvel korábban 432 reaktor termelt 325 873 MW energiát. Ebben az összesítésben természetesen a működő reaktorokat veszik tekintetbe, így a tényadatok a reaktorok számának kevesebb mint egyszázalékos csökkenése mellett is majdnem félszázalékos teljesítményemelkedést mutatnak. Egyébként 1991-ben négy reaktort kapcsoltak a villamos hálózatra (Bulgária, Franciaország, Japán és Kína), reaktorépítés két telepen kezdődött (India és Japán). Összesen 29 országban üzemeltettek vagy éppen építettek összesen 497 erőmüvet villamosenergia-termelésre. A legtöbb működő atomerőmű (111) az Egyesült Államokban van. Meglódult a földmag Néhány százezer évenként a Föld mágneses tere megfordul. Eddig minden tapasztalat amellett szólt, hogy a folyamat fokozatosan, ezredévek alatt zajlik le. Most bizonyítékot találtak arra, hogy végbemehet sokkalta gyorsabban is. Ehhez a viszonylag friss lávafolyások vizsgálata adja meg a kulcsot. Ahogyan a láva hűl és kristályosodik, a Föld aktuális mágneses tere irányában mágneseződik fel maga is. Egy amerikai és francia geofizikus egy 2, illetve 1 méter vastag)5,5 millió éves oregoni (Egyesült Államok) lávafolyásban történt mágneses átfordulást vizsgálva azt tapasztalta, hogy a láva kihűlése közben egyetlen nap alatt 3,8 fokkal változott meg a mágneses tér iránya. A kőzetek mágnesessége a lávafolyás felszínétől a belsejéig olyanforma képet mutat, mint egy iránytű tűje: mindig a kihű* léskor éppen esedékes mágneses irány „fagy bele” a kőzetbe. Az említett lávafolyásoknak kb. 1-2 hétre volt szükségük ahhoz, hogy a belsejükig megszilárduljanak. Ilyen gyors és ilyen nagy mértékű mágneses elfordulást még nem tapasztaltak, s ez arra enged következtetni, hogy a Föld külső magja — mely vasban gazda'g, és folyékony halmazálapotú — sokkal gyorsabb elmozdulásokra is képes, mint előzőleg hitték. Az üveghaztartás következményei A légkörben aggasztó mértékben növekvő szennyező anyagok (különösképpen a szén-dioxid, a nitrogén-oxidok, a metán) fokozzák a földfelszín felmelegedését. Ez az elkövetkező 100 évben 4.5 C-fok körüli hőmérséklet-növekedéshez vezethet. Az üvegháztartás jelentkezése nyomán a mérsékelt égövben a klimatikus szélsőségek (aszály, szárazság, elsivatagosodás) válhatnak uralkodóvá. Ahogy a gyermekeink látják... T avasz Tavasz! Kedves jó tavasz! De jó, hogy megjöttél! Már mindent zöldbe öltöztettél! Jó, hogy itt vagy, nagyon jó Rikkantsunk is, hogy: hahó! Épp ideje, hogy megjöttél A télből már volt elég! Nyisd ki virágaidat! Nyisd ki szépen! Pompázzon a világ, gyönyörű színekben Nyílik az ibolya, ott meg a tulipán Az aranyeső virága vígan virít rám! Gyönyörű a világ — csupa-csupa szín! Jé, ott egy kökörcsin! Búcsúzom most én is, már megyek de remélem addig is csodálod a Tavaszi színeket! Saághy Flóra 5. c Baja, Központi Ált. Iskola A szép környezetért Hogyan tenném szebbé környezetemet? Erről elég nehéz beszélni, ugyanis az emberek egy része, szerintem a többsége, a szemetet eldobálja, nem teszi a kukába. Csokispapírt, papír zsebkendőt egyszerűen elhajítanak, akárhol is legyenek. A külföldieknél például az a szokás, hogy ha valaki szemetet dob el, aki mögötte jön, az felveszi, odamegy a szemetelőhöz és ezt mondja: „Uram, elnézést, Ön elhagyott valamit!”. Ők így,is vigyáznak a környezetükre. Én nem mondom, hogy nekünk is ezt kéne tennünk, de valami jó ötleten kellene törjük a fejünket, a szép és tiszta környezetért. Gondolkodnunk kéne és Cselekednünk ! ! ! Verrasztó Zoltán Baja, Központi Ált. Iskola Óvjuk és A természet csuda szép csupa jó és sok rejtély Érdekesség van elég, mert az erdő csupa szép Itt egy virág, ott egy fa, itt a réten minden van. Vannak ám állatok is, medve, róka, őzike is. Fischbach Kitti 5. c védjük! Egyik szép, a másik nem de védjük mindegyiket! ím a példát vegyük elő Özvegy pókné jó ronda nő. Ezért kérem emberek! Hogy védjék a lelkeket és minden mai állatot mert ez így, nem állapot! ;aja, Ált. Iskola Hogyan tenném szebbé környezetemet? Látom az embereket az utcán, ahogy egyszerre eszik a szotyit és jégkrémet. Gusztustalan, amikor köpködik a szotyi héját a földre és a jégkrém papírját sem a szemetesbe rakják. Ebben kz a legrosszabb, hogy az öregek söprik az utcát, az öregek szedik fel a szemetet. Szerintem az lenne a legjobb, ha mindenki elgondolkozna azon, hogy ha nem lennének öregek, akkor ki tisztítaná a környezetünket? Kudor Katalin 5. c Baja, Központi Ált. Iskola Újra itt Virágzik már az erdő virágoznak a fák végre a tavasz eljő Újra itt van, újra már! Megszólalnak a pacsirták a fülemüle, a rigó a gólyák is megjöttek már itt a tavasz, jaj de jó Mórocza Nóra 5. c Baja, Központi Ált. Iskola • Régebben hosszú évtizedekben mérték cgy-egy állatfaj kipusztulását, ma már szinte egyik percről a másikra tűnnek cl a Föld színéről. Mit lehet kezdeni húszezer tonna nem kívánatos robbanóanyaggal? Erre a kérdésre a német hadsereg a következőben találta meg a választ: át kell alakítani műtrágyává! Németország egy csomó, immár semmire sem jó rakétát örökölt a volt keletnémet hadseregtől. A nitrocellulóz, nitroglicerin és a dinitrotoluol formájában bennük lévő robbanóanyag elégetése vagy betemetése szinte lehetetlen, környezetszenynyező és drága. Egy Berlinhez közeli üzemben ehelyett szétszerelik Iszonyatos, már-már végzetes környezeti katasztrófát jósoltak az Arab-öbölben egyes kutatók, hiszen az Öböl-háború során, de méginkább előtte Kuvait és Irak partvidékén igen sok nyersolaj került a tengerbe. Most, másfél évvel az események után megállapítható, hogy bár a partvidékek súlyosan szennyeződtek, az olajpestis nem lepte el az egész a rakétákat, a robbanóanyagot oldatokba helyezik, melynek során e veszélyes tulajdonságuktól megszabadulnak, s mikroszkopikus méretű szemcsékre bomlanak. Ezt a maradékot mikrobákkal „etetik fel”, amelyek e robbanóanyagok bomlástermékeivel, cellulózzal, glicerollal táplálkoznak. A folyamat végeredménye ammóniumnitrát, amit kiszárítanak, komposztálnak, és talajjavításra használnak. A tervek szerint 5-10 éven belül feldolgozzák az egész arzenált. öblöt, sőt helyenként a víz tisztább, mint a háború előtt. Ez főként azzal magyarázható, hogy erősen lecsökkent az olajszállító tankhajók forgalma, amelyek „normális” körülmények közt 2 milliónyi hordó olajjal szennyezték a vizet. A becslések szerint a háború során a „szokásos” évi mennyiségnek kb. a kétszerese került a vízbe. A könnyek elapadnak A vártnál kisebb felmelegedés? Az elkövetkező harminc évre a talajközeli hőmérséklet jelentős mértékű felmelegedésével számoltak a szakemberek, s ezért meglepő az az előrejelzés, miszerint 30 éven belül csupán 0,3 C-fokos felmelegedéssel kell majd számolni. A derűlátó feltételezést főleg az óceánok jelentős hőfelvevő képességével magyarázzák. Az északi féltekén erősebb felmelegedéssel számolnak, mint a délin. Ä régi modellek a tengerszint 20 centiméteres emelkedését jósolták, az újabb elképzelések szerint csupán 1,5 centiméteres emelkedéstől kell tartani. Ólom a madártoliban Ornitológusok megállapították, hogy a levegő nehézfémterhelése kimutatható a madarak tollából is. Az egyes evezőtollak a szárnyban elfoglalt helyüktől függően ólom-, kadmium- es cinktartalmúak voltak, míg az újonnan nőtt tollak alig voltak szennyezve. Ezek szerint a nehézfémek nem csak a táplálékkal, hanem a levegőből történő lerakódás útján is bejuthatnak a madarak szervezetébe. • A környezetszennyeződés már nemcsak a vadon elő, de a háziállatokat is a kipusztulással fenyegeti. Vajon utánuk ki-mi következik? • Veszélyes hulladékot szállító tehergépkoesi balesete az egyik megyei közúton. • A második évezred végére egyre nagyobb kines lesz a civilizáció által még alig fertőzött tenyérnyi földdarabka: a természetvédelmi övezet. A Hortobágyi Nemzeti Park darvai még biztonságban érezhetik magukat. Nem pirosbetűs ünnepnap, nem jár érte munkaszünet, s valljuk meg őszintén, még csak nem is tulajdonítunk április 22-ének különösebb jelentőséget. Ám mégis különös, hogy hosszú évszázadoknak kellett eltelnie ahhoz, hogy végre észrevegyük, a Föld, amelyen és amelyből élünk emberi sorsunkkal, mindennapjainkkal kering a mindenségben. Érre a kis- és nagybetűs Földre gondolunk ma a Föld Nemzetközi Világnapján. Kicsik és gyengék vagyunk ahhoz, houv hatalmas és üres szólamok puffogtatásával a végső kihűlést állítsuk rettentő példa gyanánt az amúgy is megfáradt elménk elé, nem is ez a célunk. Mozaikszerű összeállításunkkal csak azt szeretnénk kihangsúlyozni, hogy ez a Föld a mienk is, s a mienk is marad, amíg ki nem apadnak a források, amíg marad egy zöld fűszál, amíg madár tud szállani a tiszta égen, amíg marad egy maroknyi föld, mely táplál minket, amíg el nem apad az utolsó könnycsepp is. r' I Rakétából műtrágya Az Öböl megúszta
