Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)
1993-04-20 / 91. szám
6. oldal, 1993. április 20. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Megkötötte csődegyezményeit a KUNÉP Több mint két évvel ezelőtt az elsők között vonták be a privatizációba a Kiskunhalasi Építőipari Vállalatot, a KUNÉP-et. A sietség önmagában talán nem sokat ártott volna, annál több kárt okozott viszont az A VÜ rossz privatizációs programja. Mint azt Tanács Miklós igazgató elmondta: egyben akarták eladni ezt a vidéki üzemeket is működtető, nagy céget. Ennek megfelelően befagyasztották vagyonát és meghirdették szerte a világban. Mindezzel együtt járt, hogy a helyi vezetők döntési jogkörét minimálisra szűkítették, egymillió forint alatti értékre korlátozták. A cég ugyan nem kelt el az alatt az egy év alatt, viszont a gazdálkodása alaposan visszaesett. Miután az első privatizációs program ily módon eredménytelenül lezárult, a vezetők visszakapták döntési jogkörüket, de akkor már nem tudták megfordítani a lefelé húzó folyamatokat. Ahhoz, hogy a gazdálkodáson javítsanak, hiányoztak a pénzügyi feltételek. A menteni, ami menthető érdekében 1991 novemberében elkezdték leépítő intézkedéseik sorozatát. Elsőként a nagy létszámú szakmunkásképzésüket adták fel, annál inkább nehéz szívvel, mivel annak hagyománya volt vállalatuknál. A gyerekeket azonban sikerült elhelyezniük máshol, így sorsuk elrendeződött. A KUNÉP ekkor már képtelen volt befejezni elkezdett munkáit: átadták azokat a vállalat által létrehozott hét kft.-nek. I99l. végén fagyszünetet rendeltek el, amire—a kollektiv szerződésüknek megfelelően — a dolgozók minimálbért kaptak, ugyanakkor a kft.-kben is dolgozhattak. Ötszáz-ötszázötven embert érintettek ezek az intézkedések. Ezután a játékszabályok szerint a cég öncsődöt jelentett. Január végén Félegyházán és Halason is leültek dolgozóikkal megbeszélni a jövőt. Megmondták nekik, hogy a KUNÉP nem indítható újra. Februárban bejelentették, hogy néhány hónapon belül mindenkinek felmondanak. Többszöri érdekegyeztetés eredményeként megállapodtak abban, hogy a dolgozók a törvényben meghatározott végkielégítés összegének dupláját kapják majd, amint a cég fizetni tud. Az elbocsátások 1992. július és október között zajlottak, az alkalmazottak többségét átvették a kft.-k. Rajtuk kívül még plusz kétszáz főnek adnak munkát, tehát többnek, mint amennyit a KUNÉP foglalkoztatott. Időközben a vállalat sorra megkötötte csődegyezményeit hitelezőivel. Ez a, folyamat mostanra fejeződött be. így elkezdhették tartozásaik — egyebek között volt dolgozóiknak a végkielégítés — kifizetését. A KUNÉP, mint termelő vállalat tehát már tavaly megszűnt. Miután végére jár rendezetlen dolgainak, a neve is eltűnik. A.M. Karrierek régen és ma Murphy törvénytárában szerepel egy olyan, általánosan érvényes igazság, amit érdemes volt kodifikálni, mert átzúg a történelem viharain. A karrieristáról mondja, hogy az az ember, akinek sikerül eljutnia abba a pozícióba, melynek betöltésére már alkalmatlan. Hogy aztán itt mi mindenre képes, azt nem idézem, mert mindenki nagyon könnyen el tudja képzelni. Meg kell azonban különböztetni a karrier kétféle fogalmát. Szerintem a karrierista, a törtető eleve olyan helyzetbe akar kerülni, nemtelen eszközök alkalmazásával, amit meg se érdemelne, az viszont, aki karriert csinál, az más. El tudják például képzelni Armstrong űrhajósról, hogy amikor a Holdra lépett, itt lent bárki megjegyezte volna: v—Nézd már a kis karrieristát! Láttam pár éve, amikor egy vitorlázórepülőgéppel szerencsétlenkedett, most meg hogy fölvitte az isten a dolgát! A kis karrierista. Nem, ez senkinek sem jutott volna az eszébe. Vagy szokták-e törtetőnek nevezni azt, aki tízéves korában cipöpertlit árul, harmincévesen viszont saját tankhajóit közlekedteti a világtengereken? Aligha. Hát erről van szó. Azt viszont el kell ismerni, hogy a kétfajta karrieristát nem könnyű kapásból megkülönböztetni, különösen akkor, amikor még csak elindul a pályán. Ismertem például olyan embert, akinek az intelligenciahányadosát azért nem tudták kiszámolni, mert a tesztek nem dolgoztak negatív előjelekkel, s néhány év múlva az ország egyik legnagyobb kereskedőhálózatának tulajdonosaként bizonyította be, hogy a kis köröcskék, rombuszok meg négyzetek logikus elhelyezése még nem minden, ha valaki vinni akarja valamire. Nem mondom, hogy az törvényszerű lenne, hogy valaki minél butább, annál gazdagabb lesz, de azért a mai oktatási viszonyok mellett az is igaz, hogy nem feltétlenül az eminensek kerülnek pozícióba. Einstein szegény régen meghalt, mégis őt szokták ma is példaként emlegetni a bukott diákok, hogy az évismétlés még Nobel-díjat is hozhat, hiszen minden relatív. Visszatérve a karriertörténetekhez, az sem érdektelen, hogy a világirodalom az ókortól a múlt hét szerdáig szívesen énekel meg olyan eseteket, amikor a főhős vagy így, vagy úgy, de viszi valamire. Ha Julien Soréi nevét említem, akkor megint úgy tűnhet, hogy utálom azokat a karrieristákat is, akik pedig nincsenek híján bizonyos méltányolható értékeknek. Pedig csupán arról van szó, hogy a Vörös és fekete főhőse a legismertebb karrierista széles e földgolyón. Nagyon érdekes eset még, ugyancsak a francia romantikus irodalomból Jean Valjean, aki egyszerű, hétköznapi, ám rendkívül ambiciózus fegyencből és gályarabból küzdötte föl magát milliomosnak. Későbbi utódai a már kevésbé örökbecsű irodalomból, általában cipőpucolók szoktak lenni, meg harmatos lelkű gépírólányok, akik holtbiztos, hogy a regény végén a vezérigazgató feleségei lesznek, de nem azért, mert olyan szépek, vagy ne adj’ isten kacérak, hanem azért, mert emberi értékeiknél fogva megérdemlik, ráadásul így regényszinten helyreáll a társadalmi béke. És pontosan itt van a kutya elásva, mármint az igazságnál. Az igazság ugyanis tudvalévőén olyan, mint lidérc a mocsárban, mindenki másnak látja. Éppen ezért a különféle karriertörténeteket mindenki úgy ítéli meg, ahogy érdeke, múltja, helyzete diktálja, vagy ahogy éppen a kedve szottyan. Nemigen hallottam olyan véleményt még újsütetű milliomostól, mely szerint őneki, a szerencse segített egyedül. —- Én olyan, de olyan buta meg lusta vagyok, hogy akár népmesék középpontjává is válhattam volna, ehelyett pedig én ellenőrzőm a legnagyobb számítógépes holding részvényeinek többségét. Hát mondd, igazság ez? Nos, ilyeneket nem mond senki, mert, aki egyszer karriert csinált, az pontosan meg van győződve arról, hogy az isteni igazság állt helyre az ő sorsának jobbra fordulásával. Aki megnem jutott ötről a hatra, az pont az ellenkezőjét hangoztatja, hogy tudniillik nincs igazság a világban, itt van ez a rengeteg buta, erkölcstelen, gazdag emberén meg itt ülök a nagy eszemmel, meg a krisztusi jóságommal, és még a villanyszámlát se tudom kifizetni. Bizony nem könnyű itt igazságot tenni, alighanem képtelenség is. Legjobb ha mindent rábízunk a sorsra, meg a saját erőfeszítéseinkre, mert azért ölbe tett kézzel biztos, hogy nem megy, s óvakodunk azoktól a hirdetésektől, amelyek szerint minden munka és befektetés nélkül lehet egy hónap alatt milliomos valaki. Ugyanis ebből az ötletből már karriert csinált az, aki feladta a lapoknak, s tudni kell, hogy egy ötlet csak egyszer csinál csodát, muszáj nekünk is kitalálni valamit. Az is megfigyelhető, hogy létezik sajátosan magyar karrier. Itt például nem érdemes cipőpucoló fiúként indulni, mert ez nem garantál semmit. Ma már a gépírólányoknál is kisebbségbe szorulnak azok, akiket oltár elé visznek különböző vezérigazgatók, még a legjobban a fegyencnek van esélye, ha már az előbb említett példákat nézzük. Nálunk érdekes módon, eltérően az egyetemes művészet által megénekelt hősök eseteitől, itt nem árt, ha van az induláshoz némi alaptőke, bármilyen snassz is más módszert alkalmazni. Jó, ha van valamilyen öszszeköttetés, ismeri az ember a dörgést, valamint nem ilyed meg a saját árnyékától. Ezek után jöhet a nagy ötlet, meg a kedvező gazdasági szituáció, és szerencse, de sok. Hogy azért ezek a lehetetlennek tűnő feltételek mégis egybeesnek néha, azt bizonyítja a magyar valóságos sikertörténetek közelmúltbeli gyarapodása. Meg végigtekintve a sikeres emberek névsorán, azért az is bizonyságot nyert, hogy mégse olyan szükségtelen az egészséges karrierhez az intelligencia. Hámori Zoltán A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTA-, BANKJEGY ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK 1993. április 13-án Pénznem Vételi Közép árfolyam 1 egységre, Eladási forintban angol font 133,10 134,50 135,90 ausztrál dollár 62,38 63,00 63,63 belga frank (100) 263,02 265,35 267,68 dán korona 14,10 14,23 14,36 finn márka 15,55 15,75 15,95 francia frank 16,03 16.17 16,31 görög drachma (100) 39,50 39,92 40,34 holland forint 48,17 48,60 49,03 ír font 131,74 133,04 134,34 japán yen (100) 78,71 79,31 79,91 kanadai dollár 69,24 69,94 70,64 kuvaiti dinár 288,80 291,55 294,30 német márka 54,12 54,60 55,08 norvég korona 12,76 12,88 13,00 olasz líra (1000) 56,65 57,29 57,93 osztrák schilling 769,56 776,36 783,16 portugál escudo (100) 58,13 58,68 59,23 spanyol peseta (100) 74,87 75.63 76,39 svájci frank 59,07 59,61 60,15 svéd korona 11,60 11,73 11,86 LlSA-dollár 87,21 87,99 88,77 ECU (Közös Piac) 105,40 106,38 107,36 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. április 19. Pénznem Vételi Közép Eladási aríolyam 1 egysegre, forintban angol font 134,19 134,54 134,89 ausztrál dollár 63,04 63,19 63,34 belga frank (100) 264,37 264,95 265,53 dán korona 14,19 14,33 14.25 finn márka 15,78 15,83 15,88 francia frank 16,10 16,14 16,18 holland forint 48,42 48,53 48,64 ír font 132,64 132,96 133,28 japán yen (100) 78,96 79,11 79,26 kanadai dollár 69,93 70,10 70,27 kuvaiti dinár 290,90 291,59 292,28 német márka 54,40 54,52 54,64 norvég korona 12,84 12,87 12,90 olasz líra (1000) 57,00 57,16 57,32 osztrák schilling (100) 7^3,85 775,55 777,25 portugál escudo (100) 58,75 58,89 59,03 spanyol peseta (100) 75,32 75,51 75,70 svájci frank 59,36 59,50 59,654 svéd korona 11,76 11,79 11,82 tr. és cl. rubel 27.43 27,50 27,50 USA-dollár 83,83 88,03 88,23 ECU (Közös Piac) 106,09 106,34 106,59 AGRÁRVILÁG Beruházáshoz kérhető támogatások • Őshonos állatfajaink egyike — egyelőre csakis turistalátványosság. (Fotó: Walter Péter) A mezőgazdasági termeléshez vissza nem térítendő támogatás, illetve nem végleges juttatás igényelhető. Ezek forrása hat különböző — állattenyésztési, földvédelmi, halgazdálkodási, mezőgazdasági fejlesztési, erdészeti és vadgazdálkodási — alapba elkülönített pénz. A támogatást, juttatást pályázat útján lehet elnyerni, feltételei megjelentek a MÉM Értesítő idei 4. számában. A PN-Kalauz két utóbbi számában három különböző alap pályázatát közöltük, most a mezőgazdásági fejlesztéshez szükséges támogatás juttatás feltételeit ismertetjük. Vízellátás, termény tárolás A kis- és középvállalkozásokban az alaptevékenységhez szükséges, azt közvetlenül szolgáló beruházásokhoz, ezek működtetését biztosító infrastrukturális beruházásokhoz (vízellátás-, -tisztítás, -elvezetés, bekötőút, villamosítás, helyi távközlés, terménytárolás stb.), az erdőfeltárás létesítményeihez (feltáró út, kisvasút, kötélpálya, rakodók és kapcsolódó létesítményei), az erdőtelepítés és ápolás gépeihez, valamint a felsorolt beruházásokhoz felvett hitelek kamatterheinek mérsékléséhez kérhető. Pályázhatnak azok a magángazdálkodók, társaságok, üzemek, kistermelők, akiknek a pályázat benyújtását megelőző évben a mezőgazdasági vagy erdőgazdálkodási termeléséből származó éves árbevétele nem haladja meg a 100 millió forintot. A támogatás legfeljebb két év alatt megvalósítható, egymillió forintot meghaladó, de 60 milliót el nem érő beruházásokhoz kérhető. A pályázatot folyamatosan lehet benyújtani szeptember 30-áig vagy október 31 -éig (különböző feltételektől függően). A január l. és március közepe között eltelt időszakban elkezdett beruházásokhoz a pályázat benyújtási határideje június 30., helye a területileg illetékes megyei földművelésügyi hivatal, Bács-Kiskunban 6000 Kecskemét, Május l. tér 3. Állat- és növényfajták Vissza nem térítendő támogatás igényelhető őshonos állatfajták, állati és növényi génrezervek fenntartására. Pályázhatnak mindazok, akik a tevékenységet állami megbízás alapján végzik és megfelelnek a pályázat egyéb feltételeinek. Benyújtási határidő 1993-ban a MÉM Értesítőben közzétett felhívástól számított 20 nap (azaz, április 6.), a következő években március elseje. A benyújtás helye: Földművelésügyi Minisztérium biológiai alapok fejlesztési főosztálya, 1860 Budapest 55., Pf. L). A magas biológiai értékű állat- és növényfajták, vetőmagvak, szaporítóanyagok fenntartásához, szaporításához és az ezekhez szükséges műszakitechnikai háttér korszerűsítéséhez nem végleges támogatás kérhető. Pályázhatnak mindazok, akik a fejlesztés megvalósításához induló pénzforrással, szakmai és személyi feltétellel rendelkeznek. Benyújtási határidő 10 millió forintos fejlesztés esetén szeptember 30., 10 millió forintos fejlesztés alatt október 31. A pályázatokat a Földművelésügyi Minisztérium biológiai alapok fejlesztési főosztályára kell küldeni (I860 Budapest 55, Pf. 1.). A támogatások mértékének különböző feltételei vannak, amiket a MÉM Értesítő idei 4. száma részletesen ismertet, illetve amikről a pályázat benyújtásának helyén, valamint a megyei földművelésügyi hivatalban felvilágosítást adnak. A mezőgazdasági fejlesztési alapból a szaktanácsadás intézményének létrehozására is igényelhető támogatás. Pályázhatnak: képzés és az infrastruktúrafejlesztés tekintetében azok, akik a Földművelésügyi Minisztérium szaktanácsadói névjegyzékébe felvételt nyertek; a kiadványok esetében pedig bárki. A pályázatokat folyamatosan lehet benyújtani szeptember 30-áig, a lakóhely szerint illetékes megyei, földművelésügyi hivatalhoz (Kecskemét, Május 1. tér 3.). A szaktanácsadó által szervezett tanfolyamok, valamint a kiadványok és szakanyagok költségeinek 50 százaléka vissza nem térítendő támogatás. Az infrastruktúra fejlesztés költségeinek 50 százaléka viszont visszatérítendő támogatás. Szaktanácsadás igénybevételéhez Támogatást kérhet a mezőgazdasági és erdőgazdálkodási vállalkozó a szaktanácsadás igénybevételéhez is (amennyiben az e tevékenységéből származó bevétele nem haladja meg a 100 millió forintot). A kérelmeket folyamatosan lehet benyújtani november 30-áig, a tevékenységi hely szerint illetékes megyei (vagy fővárosi) földművelésügyi hivatalokhoz. Egyéni vállalkozó a szaktanácsadói díjnak 60, társas vállalkozás pedig a 40 százalékát igényelheti. Az állami támogatásban részesíthető szaktanácsadás díjának azonban meghatározták a felső határát, a gazdaság éves termelési értékétől függően. VÁLTOZÉKONY HITELKAMATOKKAL Javítható privatizáció A privatizáció szükségessége ellen alig akad kifogás. A most zajló folyamatok, a végrehajtás több pontja azonban kelt ellenérzéseket. Bács- Kiskunban — lévén itt az agrárgazdaság központi kérdés — leginkább az élelmiszer-feldolgozók, az állami gazdaságok és persze nem kevéssé a szövetkezetek átalakulás utáni tevékenysége okoz nem kis gondot. Dr. Pohankovics István, az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium államtitkára, Kiskőrös és környékének országgyűlési képviselője most közgazdászként mondja el véleményét: — Való igaz, hogy a privatizáció technikájával senki nem foglalkozik átfogóan. Az ÁVÜ-nek nem sugallt felelős privatizációs stratégiát a kormányzat. — A legtöbb vállalatnak voltak igen konkrét elképzelései az átalakulásról, privatizációról, sőt komoly tárgyalásokat isfolytattak külföldi üzleti partnerekkel. — Ezek az elképzelések azonban a legritkább esetben valósulnak meg az eredetiek szerint. Ráadásul, amíg húzódtak az ügyek, addig a cégek belerokkantak a pénzügyi nehézségekbe, a piacvesztésbe. így járt az Izsáki, a Kiskunhalasi Állami Gazdaság és a Hosszúhegyi Mezőgazdasági Kombinát. Valamivel jobban halad az élelmiszer-feldolgozók ügye, kivéve ahol a beláthatóan piacvesztettek teljesen kiszolgáltatottak lettek. Arról nem is beszélve, hogy a feldolgozóknál nagyon kellett volna ügyelni arra, hogy a többségi tulajdon magyar Kézben maradjon. • Dr. Pohankovics István (Fotó: PN-archív) — Hogyan lehet az elhibázott privatizációs lépéseket rendbe tenni? — Komplex kormányzati szerepvállalással a külföldi részvényekből lehetne vásárolni. Ehhez mintegy 5-10 milliárd forintra lenne szükség, meg persze az esetek egyedi mérlegelésére. — A vagyont működtetni is kell.. . — Erről van szó. A termelésbe szükséges beforgatni a pénzt, a számítások szerint az MNB 150-160 milliárd kihelyezhető hitelnek gazdája ma. A termelés jövedelmezőségének bizonytalansága azonban nagy a mai hitelkamatok mellett. Ezért lenne jó bevezetni például a hitelkamatok változékonyságát, azaz a termelést kisebb, egyéb jól „pörgő” tevékenységeket, mondjuk a játéktermek kialakítását a mai, vagy emeltebb kamatokkal segíteni. — A nyugati — az EK-szabványok — sem kedveznek a mezőgazdálkodóknak. — Előbb-utóbb el kell érni a nyugati normákat. Tudomásul kell venni a termelőknek, hogy egy példával élve: a sertés nem akkor jó minőségű, ha csak fehér, hanem, ha vékony a szalonnája. Az állami gazdaságokban, de nem egy szövetkezetben is, igen jó minőséget tudtak produkálni. A baj a túltermeléssel van, a kapacitások csökkentése mellett a minőséget tartani lehet. A gazdálkodók, akik e tevékenységet átveszik, vagy átvették, erről nem kellene, hogy elfelejtkezzenek. — Az átalakuló mezőgazdaság valamennyi szereplőjének nehéz talpon maradni. Gyakran látni vetetten területeket, kiürült ólakat. — Optimistábban is lehet nézni. Már látni a kialakuló 35-40 hektáros gazdaságok körvonalait. Már látni a fölbomló monopóliumokat. És persze már látni az elkövetett hibákat is. Ezért lenne nagy szükség egy átfogó, korrekt gazdasági elemzésre. Majd annak alapján megfontolt, és ismétlem, az egyedi eseteket is figyelemmel kísérő gazdasági döntésekre. , G. E. szén beleszületett a szakmába. Egészen apró gyermekkora óta segített édesanyjánaka számolásban, díszítésben. Ő szintén megpróbálta gyermekével megkedvelteim a szakmát. Roland csakhamar igen nagy hajlandóságot mutatott a cukrászat iránt. Baján jelenleg 54 fagylaltozó közül választhatnak az „édesszájúak” a Perger-fagylaltozónak, mégis szép számmal akadnak törzsvevői. Ha azt kérdezi valaki, mi a „titka” annak, hogy igen sokan rendületlenül kitartanak a Perger-fagyi mellett, az üzletvezető asszony egyszerűen csak azt válaszolja: — Fagylaltot árulok, de receptet nem! Katymári Vanda Cukrászművész utódai Ma már kevesen emlékeznek a mai bajai Sétálóutca egykori „Rózsika” cukrászdájára, mely 1937-től egészen az államosításig üzemelt. (Később, ezt a helyiséget bisztró névre keresztelték.) Néhány éve az épületet (romos állapota miatt) lebontották. Talán még kevesebben tudják, hogy a hangulatos cukrászda névadója és tulajdonosa Perger Károlyné, Rózsika néni volt. Annál több bajai és környékbeli ismeri azt a szót, mely mára már a megszokott minőséget is jelzi: Pergerfagyi. Perger Károly — az Országos Cukrász Szövetség alapító tagja — 1954-ben nyitotta meg cukrászdáját azon a helyen, ahol ma is üzemel a fagylaltozó: az Erzsébet királyné (Szabadság) úton lévő házban. A cukrászat művésze volt—mondja lánya, Perger Gabriella, aki 1988 (édesanyja nyugdíjba vonulása) óta vezeti az üzletet. Két gyermeke közül fia, Roland az, aki tovább folytatja majd édesanyja, nagyszülei munkáját. Perger Gabriella számára teljesen természetes volt, hogy cukrász legyen, hi-
