Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-19 / 90. szám

8. oldal, 1993. április 19. PETŐFI NÉPE Kecskeméti könyv a kocsikról Félő volt, hogy a hatvanas évek erőszakolt nagy mezőgazdasági át­rendeződése nemcsak a mesgyéket, az ősi hatámeveket, tanyák ezreit tünteti el, hanem az évszázadok óta apáról fiúra hagyományozódó gazdá­­szati ismereteket, hagyományokat is. A falusi nép körében élő értelmiségi­ek érzékelték a veszélyt. Nehezen túl­becsülhető segítséget adtak a felhal­mozott tudás megőrzéséhez, a hasz­nálati tárgyak, a munkát, a napi élet­vitelt könnyítő, szépítő eszközök megmentéséhez az állatorvosok is. Gyűjteményeket alapoztak meg, tu­datosították az érdekeltekben, hogy milyen kincsek birtokosai. Egyikük­­másikuk tudományos igényű tanul­mányokban, kiadványokban vagy máig kéziratként megjelenésre váró visszaemlékezésekben dolgozta fel kutatásait, tapasztalatait. Már negyedszázada megcsodál­hattam dr. Repkény István állatorvos agrármérnök kocsigyűjteményét, ló­­szeretetét, olvashattam Szekerezés, kocsizás, szánkózás című kéziratát. Oly hosszú, érthetetlen hányódás után végre könyvesboltokba került a hozzáértő szakemberek szerint alap­vető fontosságú munkája. A hozzám hasonló városi ember csak ámul-bámul. Mennyi mindenre kellett figyelni — például — a lova­kat, ökröket befogó gazdának, béres­nek. Bizony, könnyen kibújhat a já­romból a csás, azaz a bal oldali ökör, ha a művelet végrehajtója megfeled­kezik a járomszeg pontos beilleszté­séről. Nem mindegy, hogy milyen ökör kerül a hajszás, azaz a jobb olda­li helyre. Repkényi doktor szerint há­rom hét kell az igásállatok betanítá­sához, „betöréséhez”. A'kialakult szokásoknak megfele­lően — olvasható e könyvben is — a magyar ember néven szólítva közli utasításait állataival. „Befogás után, .ne ’szócskával és nevük egyidejű emlí­tésével, illetve szólítással nógatjuk, pl. ,nee’ Bokros—Szilaj’. Amelyik állat késne az indítással, azt a hajtó az ostor érintésével biztatja. A megállást a ,hó' szóval jelezzük.” Leggazdagabbak a lovakkal fog­lalkozó fejezetek. Sok minden lótartók, lókedvelők számára hasznos tudnivaló, megfi­gyelés mellett a jellegzetes magyar hajtásmódról is tájékoztatja a Sze­kerezés, kocsizás, szánkózás szer­zője, dr. Repkény István az érdek­lődőket. Az állatorvos jó tanácso­kat ad az olyan betegségek megelő­zéséhez, gyógyításához, mint a megnyilalás, a bokázás, a pókos­ság, a kaptásság, karórágás, kóli­­ka. A számos kitűnő ábrával, fény­képpel gazdagított könyvet dr. Ju­haros Imre állatorvos és Bárdos György fogathajtó világbajnok lek­torálta. jl N. SZEKEREZES KOCSIZÁS SZÁNKÓZÁS A felső képen jó a ló húzóvonala, az alsón rossz hatásfokú. Korgó gyomor és műélvezet Szokatlan látvány tárul a belépő elé a szentpétervári Ermitázs előcsarno­kában. Alig lézeng benne egy-két em­ber, pedig alig három évvel ezelőtt még örülhetett az a magyar turistacsoport, amelynek elég erőszakos volt az ide­genvezetője és ki tudta verekedni a tárlatlátogatást. Az Ermitázs akkori­ban csak a dolláros vendégeknek járt, no meg azoknak a hazaiaknak, akik hajlandóak voltak akár órák hosszat is sorban állni a belépőért. Hová lett ez a művészetre éhes tömeg? — kérdez­tük Mihail Piotrovszkijtól, a képtár igazgatójától. Amikor az embereknek nincs mit enniük, nem műélvezetre vágy­nak. Az ország széthullása és a gazda­sági helyzet drámai romlása következ­tében mostanában sokkal kevesebben utaznak. A mi látogatóinknak a legna­gyobb része a városunkba látogató idegenekből állt. Korábban átlagosan 3,5 millióan vendégeskedtek az ország más vidékeiről, a Néva-parti város­ban, tavaly viszont csak 2,5 millióan jöttek, s ők sem elsősorban múzeum­­látogatásra. — Összeszámolták-e már valami­kor, mennyi értéket őriznek az Ermi­­tázsban? — Ilyen számvetés sohasem készült és nem is fog. Először is azért, mert a működési szabályzatunk tiltja a pénz­beli felbecsülést, nemzeti kincsekről lé­vén szó, másodsorban pedig azért, mert az árat a piac szabja meg. Ha neki is ülnénk és évekig számolgat­nánk, akkor sem lenne valós az ár, mert közben változhat az értékük. Szerintem egyébként egyáltalán nem lenne olyan csillagászati az összeg, mint egyesek hiszik. Tegyük fel, hogy egy impresszionista festmény mai ára 4-6 millió dollár körül van, az Ermi­tázs teljes rekonstrukciójához pedig 9 milliárdra lenne szükség. Amikor kiál­lításokra küldjük kincseinket, általá­ban aukciós áron kötjük a biztosítást, egyeztetve a fogadó féllel. — Mi a legértékesebb az Ermitázs­­ban? — A hímeve. Nagyon nehéz lenne valamit kiemelni. A legértékesebb da­rabjaink biztosítási díjtétele eléri a 60 millió dollárt, de például Leonardo képeit nem is szoktuk felértékeltetni, mert azok biztonságáért a kiállítást rendező ország vállal garanciát. — A húszas—negyvenes években, valamint a Brezsnyev-korszakban szá­mos érték hagyta el az országot: elad­ták, cserélték vagy egyszerűen elaján­dékozták. Sokat veszített az Ermitázs? — A húszas években az állam mű­vészeti gyűjteményeket adott el. Sok közülük nem képviselt igazán nagy értéket. Természetesen ez államellenes bűncselekmény, az ország nemzeti kincseinek semmibevétele, de talán mégis találunk rá mentséget. Ezek ré­vén hozzájuthatott az orosz állam azokhoz a kölcsönökhöz, amelyekkel felfejleszthette iparát és megnyerhette a második világháborút. — Mit tud a nagy port kavart Brezsnyev-féle ajándékozásokról? — A háború után többször elvittek tőlünk műtárgyakat ajándékozás cél­jából, de nem sokat, mindössze hét­nyolc esetről van tudomásom. — Hány gyűjtemény, műtárgy van jelenlej a raktárban? —Összesen 2 millió 800 ezer műtár­gyunk van, ennek a 7 százaléka tekint­hető meg. A közel hárommillió mű­tárgy nagy része egyébként érme, ipar­művészeti és kisplasztikái alkotás. A festményeknek a 60-70 százaléka látható. Nemrégiben kaptuk meg a főhadiszállás épületét, amelyben a pénzügy- és a külügyminisztérium volt a forradalom előtt. Ebben az épület­ben szeretnénk megnyitni az Iparmű­vészeti Múzeumot. — Mostanában is gyarapodik a gyűjteményük? — Többnyire csak ajándékozások révén. Ma is hoztak például egy bronz gyertyatartót és egy ezüstlovacskát. Néha szoktunk vásárolni is. Gyógyszer a rák ellen Két dél-koreai cég pénteken beje­lentettéi új rákellenes gyógyszereket fejlesztettek ki, amelyek a klinikai vizsgálatok tanúsága szerint hatéko­nyabbak és kevésbé toxikusak, mint a jelenleg forgalomban lévő szerek. Mint a Reuter jelentette, a Dong-A gyógyszergyár új terméke, a DA— 125 nevű szer, a gyártó szerint 2,5- szer hatékonyabb és jóval kevesebb mellékhatása van, mint az Adriamy­­cin nevű olasz terméknek. A dél­koreai kutatók vizsgálata szerint ezt a szert világszerte mintegy 50 százalék­ban alkalmazzák rákos megbetege­dések kezelésére. A másik cég, a Sunkyong Industries Co. terméke, a SKI-2053R, a gyártó szerint az állatkísérletek során hatszor annyi rákos sejtet pusztított el, mint az eddig alkalmazott medicinák. KELET-TÜZÉP RT., mint gyári kereskedő kínálja az alábbi termékeket. Egyes termékek a gyári ártól is olcsóbban kaphatók! ► hejőcsabai 350/20 KSPC cementet; ► vb-gerendát; ► fenyő fűrészárut: ► asztalosárut, ► rövidárut, ► tetőszerkezeti anyagokat; ► falemeztermékeket: ► farostlemezeket (ajtógyártáshoz is, gazdaságos lapméret), ► enyvezett lemezeket (rétegelt lemezek, világszínvonalú minőségben), ► faforgácslapokat; ► Therwoolin hőszigetelőket; ► LB-Knauf vakolatot; ► Bramac betoncserepet; ► Eternit szabványpalát és hullámpalát; ► Jamina cserepet. Viszonteladóknak, kereskedőknek, kivitelezőknek kedvezményesen! Rendelésfelvétel, részletes felvilágosítás a Kelet-Tüzép Rt. Építő- és Faanyag-kereskedelmi Irodánál. Telefon: 42/11-167 vagy 10-816; Telefax: 42/10-524; Telex: 73-328. A részletes ajánlatot kívánságára megküldjük! .... KELET-TUZEP RT. A Petőfi Népét Bacs~Kiskun megye minden második felnőtt lakosa olvassa. Hirdessen lapunkban ' ' I G ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ * í ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ a megye egész $ kampánymunkára ♦ ♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ jelentkezőket keres ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ területéről, jó kereseti lehetőséggel. ♦ ♦ ♦ ^ Jelentkezés: Kecskemét, * ♦ Lestár tér 1—3. ♦ ♦ Telefon: 482-033 ♦ ♦ Baja térségében Sándor ♦ ♦ János üzletkötőnél, * ♦ Dávod, Kossuth 30. ♦ ♦ Telefon: 79/81-159 ♦ ♦ Biztosításunk — garancia. ♦ : 47,3 : ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 3EURO-PROFIL SHARP ' Cím: Kecskemét, Csongrádi út 6. Telefon/fax: 76/329-146 Szerviz- és kellékanyag-ellátás! Viszonteladókat kedvezményesen kiszolgálunk! Ziccer A SCH’on (((©)))))) ii vJestel RÁDIÓTELEFON KFT SZOLNOKI IRODÁJA (SZOLNOK, BAROSS ÚT 1.) szakmai bemutatót rendez A KUNSZENTMIKLÖSI ÁLTALÁNOS MŰVELŐDÉSI KÖZPONTBAN 1993. ÁPRILIS 19—20-ÁN, 10—18 ÓRÁIG. A HELYSZÍNEN A RÁDIÓTELEFONOK KIPRÓBÁLHATÓK, ILLETVE MEGVÁSÁROLHATÓK. A rádiótelefont vásárlók ajándékba egy mágnestalpas antennát kapnak.

Next

/
Thumbnails
Contents