Petőfi Népe, 1993. április (48. évfolyam, 76-100. szám)

1993-04-10 / 84. szám

4. oldal, 1993. április 10. PETŐFINEK SZEGEDI ERIKÁTÓL ÉRDEKLŐDTÜNK: Hol tölti a húsvétot? — Balatoni parasztházunkban töltjük az ünnepeket a családom­mal. Férjemmel, Sára Sándorral, amikor tehetjük, elutazunk Köves­kálóba, ahol teljes a nyugalom. A tavaszi hétvégéken mindig útra kelünk, persze csak akkor, ha nem játszom a színházban. Eddig még mindig úgy jött ki a lépés, hogy szabad voltam. Most is így lesz. — Mit csinálnak a parászthá­­zukban? — Készülünk a húsvétra. Arra­felé is divat a tojásfestés, kiveszem én is benne a részem. Hagymahéj­jal színezem a locsolkodóknak szánt húsvéti tojásokat. A kislá­nyom (aki mellesleg elsőéves hall­gató a színművészeti filmrendezői szakán!) nagyobb mester, szép hí­­mes tojásokat szokott készíteni. Az ünnep idején meglátogatjuk a barátainkat, például a szomszéd faluban élő Somogyi Győzőhöz megyünk át. Hétfőn pedig várjuk a locsolkodókat. Jönnek is szép számmal a helybeliek. Sonka, to­jás, bor kerül a vendégek elé. Na­gyon szeretem a vidéki létet, sok­kal nyugodtabb ott minden. A ro­hanó Pestet egyre nehezebb elvisel­ni. Parasztházunk kertjében hús­vétra kinyílnak a virágok, lehet bennük gyönyörködni. — Hogyan teltek a regi húsvét - jai, mondjuk gyerekkorában ? — Mint más kislányoknak: vár­tam a locsolkodókat, előtte pedig izgatottan készültem. Igaz, Pesten nem nagyon volt szokás a locsol­­kodás. Szomorú és csalódott vol­tam, ha kevesen gondoltak • Szegedi Erika: — Igazán hűsé­ges vagyok! rám . .. Azért is szeretem jobban a vidéket, mert még élnek a régi szo­kások, nem tűntek el mindenhol a szép hagyományok. — Erika, a pályáját Kecskemé­ten, a Katona József Színházban kezdte. Milyen emlékei vannak ? — Csak jókat mondhatok. Cso­dálatos évadot töltöttem el ott, Radó Vili bácsi remek igazgató volt. Az első férjem kecskeméti születésű, ott is laktam a család­juknál. Igazán meghitt, bensőséges ünnepek zajlottak a családi kör­ben. A színházban pedig állandó­an rohantunk. Amikor Várkonyi és Horvay hívott a Vígszínházba, gondolkoztam azon, elfogadjam-e a nagyszerű lehetőséget. Tudom, butaság, nem kellett volna haboz­nom, de annyira jól éreztem maga­mat Kecskeméten, hogy nehezen szakítottam. — Azóta járt-e errefelé? — Megszakadtak a kapcsolata­im, miután elváltam. Egyszer jár­tam Kecskeméten, Lukács Sán­dorral szerepeltem ott önálló mű­sorunkkal. Most is gyönyörű a vá­ros és hálás a közönség. — Pesten miben láthatjuk? — A Vígszínházban Molnár Fe­renc Liliomában Muskátné va^ gyök, kitűnő partnerek (Eszenyi Enikő, Kaszás Attila) mellett. Ezt a darabot Kecskeméten ugyancsak sztárok játszották: Latinovits Zol­tán, Moór Mariann és mások. Já­tékfilm mostanában nem készül, a televíziós munkák is.elmaradtak, így lényegében csak a színpadon szerepelek és foglalkoztat a szink­ronstúdió is. A Vígszínháznál több igazgatóváltást túléltem, Kecske­mét óta ott játszom. Igazán hűsé­ges vagyok! — A lánya is művészpályára ké­szül? — Elsőéves a filmrendező sza­kon. Nagyon kemény évek várnak rá, de mi nem beszéltük rá, de a kedvét sem akartuk elvenni. Ha már felvették, bizonyára okkal tet­ték. — Azt kívánjuk, hogy a húsvéti ünnepek alatt töltsék együtt boldog családi körben az időt. Azután úgy is mindannyian rohannak a munká­juk után... Borzák Tibor Kunszentmiklósiak a Ratkó­­emlékhéten A nagykállói Korányi Frigyes Gimnázium és Kollégium az el­múlt év őszén versmondóversenyre hívta az ország valamennyi gimna­zista tanulóját. „Munkálni egyfor­ma gonddal múltat, jövőt — ez a föladat. Ifjúságunk — úgy látom — szellemi inkubátorban nevelke­dik. Ha már nekünk, mai felnőt­teknek megártott a közelmúlt, leg­alább őket neveljük úgy, hogy nemzeti bűntudat helyett érzékeny nemzeti és történelmi tudatuk le­gyen, leljék meg hónukat a hazá­ban.” — e Ratkó József-sorokkal szólítottak meg tanárt és diákot. Szándékuk, hogy a közelmúltban elhunyt költő életművét mind töb­ben megismerjék. A kiírás kötelezőként két Rat­­kó-verset, és szabadon választha­tóként két kortárs költő verset je­lölt meg. A Kunszentmiklósi Álta­lános Művelődési Központ Általá­nos Iskolájából Fehér Éva, Csákai Erzsébet és Kácser Györgyi jelent­kezett. Az ország különböző helye­in megtartott elődöntők után, ahol a versenyzőket állandó zsűri minő­sítette, Fehér Éva bejutott azon húsz tanuló közé, akik a jövő hé­ten részt vesznek Nagykállóban az országos döntőn. A találkozóra a Ratkó-emléknév keretében kerül sor. Az április 16-án kezdődő prog­ramra meghívást kapott Fehér Éva tanára, Molnár Péterné is. A kun­­szentmiklósiaknak 17-én, 17 órá­tól lehet drukkolni, majd másnap lesz a díjkiosztás, amelynek ered­ményéről beszámolunk. MEGTANÍTJA A VISELKEDÉSGYÓGYÁSZ Melyek a sugárzó egyéniség titkai? Vannak, akikkel életünk során egyszer találkozunk és mégsem fe­lejtjük el őket soha. Miért? A vá­lasz logikus: van bennük valami megmagyarázhatatlan. Sugárza­­nak. De akkor sem kell elkesered­nünk, ha még soha senki nem fi­gyelt fel ránk, és önmagunkat is szürke egérnek gondoljuk. Ugyan­is a sugárzás megtanulható. Ezt állítja Ingrid Ann Watson, 34 éves dán viselkedésgyógyász. — Amikor gondjaink támad­nak, szomorúak vagy egyszerűen csak mérgesek vagyunk, azt észre­veszi a környezetünk is. Ha ember­társaink felajánlják segitségüket, akkor volt értelme annak, amit ne­gatív kisugárzásnak nevezünk. Ä legtöbb ember azonban nem se­gítséget akar, hanem ellenállhatat­lanul vonzó kíván lenni. Néhány egyszerű gyakorlattal azt is megta­nulhatjuk, hogyan csillogjunk, mint az igazi csillagok. íme egy példa: ülj fesztelenül egy fotelba. Hunyd le a szemedet, és gondolj valami csodálatosra, például arra, hogy egy bálon te vagy a legfonto­sabb, mindenki üdvözöl, ajándé­kokat ad neked. A gyakorlatot többször elvégezve, egy-két nap után ismerőseid és kollégáid na­gyon meglepődnek új, sugárzó egyéniségedtől. A nők ugyanazt a férfitípust vonzzák (és fordítva). Ezért tisz­táznunk kell, milyen embert sze­retnénk vonzani, hogy megfelelő jeleket bocsássunk ki. Ha példá­ul védelmet, szeretetet és békes­séget szeretnénk, akkor ezt tuda­tosan és következetesen kell je­leznünk, hogy olyan emberre lel­jünk, aki védettséget nyújt. De éppígy, az akarat kisugárzásával meg is védhetjük magunkat, ha olyan emberrel találkozunk — például alkoholistával —, akit elutasítunk. Ezek a gyakorlatok igen egysze­rűek. Tulajdonképpen trükkökről van szó. Ha új állást keresünk pél­dául, igen fontos, hogy önbizal­mat, rátermettséget, természetessé­get sugározzunk. A lényeg az, hogy magunknak soha ne hazud­junk. Ennyi a titok — ha ugyan titok. Tankönyvgondok A tankönyvek minden évben okoznak valami gondot, vagy nem voltak vagy rosszak voltak, vagy kevés volt — egy előnyük azért mégis volt. Olcsóak voltak. Igen, igen. legalábbis összeha­sonlítva a következő tanév vár­ható áraival. Az elmúlt héten né­hány kecskeméti iskolában — gimnáziumot értek elsősorban alatta (Bányai, Katona) — fel­korbácsolta a kedélyeket a tan­könyvmegrendelés ügye. Már az is felháborító volt, hogy a for­galmazócégek igen rövid határ­időt szabtak. Például egy márci­us 28-án keltezett levélre március 31-éig várták a választ. A meg­rendelt tankönyvek nem a régi bizományosi rendszerben kerül­nek az iskolához — ez lehetősé­get adott az el nem kelt tan­könyvek visszaküldésére —, most nagyon csekély mértékben, a megrendelt könyvek 5 százalé­kára van visszaküldési lehetőség. Legalább 10 cég forgalmazza a könyveket, a velük való kapcso­lattartás már önmagában sem kis adminisztrációs feladat. Ha valaki mégis elvállalja a tan­könyvmegrendelések bonyolítá­sát, akkor pontosan másfél szá­zalékos hasznot tudhat magáé­nak — azaz például 100 ezer fo­rintnyi értékesítés és persze koc­kázatvállalás mellett 1500 forint üti a markát. Jó üzlet, ugye? De kinek? Most pedig nézzük, milyen árak várhatók az egyes tárgyak eseté­ben. Történelem: szép és fontos is és érettségi tárgy gimnázium első osztályában a következőkre van szükség: tankönyv 141 forint, at­lasz 210 forint, művelődéstörténeti atlasz 216 forint, olvasókönyv 358 forint, összesen 925 forint. Gimná­ziumban a kevésbé fontos tárgyak közé tartozik a technika. A jó né­hány év óta forgalomban levő, vál­tozatlan tartalmú és formájú, vala­ha 8-10 forintos technikakönyv most 170 forint. Ezek után alig merek belegondolni a nyelvköny­vek árába. Az ajánlott nyugati kiadású könyvek ára 600—1000 forint kö­zött mozog. De a régi, hagyomá­nyos tankönyvek is 110—180 forint közötti áron kaphatók. Ily módon a tanári szabadság is csorbát szen­ved, hiszen ha az olcsóbb megol­dást választja — az a minőség rová­sára megy, a drágábbat viszont nem biztos, hogy meg tudják venni. Végezetül nézzük meg hozzávetőle­gesen a 4 év tankönyvárait, össze­sítve: I. osztály 3500^—4500 forint; II. osztály 1500 forint + nyelvköny­vek; III. osztály 1800 forint + a fa­kultációban választott tárgy köny­veinek ára; IV. osztály 1300 fo­rint + fakultációs könyvek. Valamennyi könyvhöz hozzá kell még számítani a több száz fo­rintos rajz-, illetve történelmi olva­sókönyv árát. A cím dilemmája, tehát átfogalmazódik: taníttatni vagy nem taníttatni — ez itt a kér­dés. Hát persze, hogy taníttatni — de miből? Baráth Edit Miskolczi Miklós női univerzuma • Miskolczi Miklós A Kiskegyed című hetilap és a Gigi kozmetikai világcég országos smink versenyének kecskeméti elő­döntőjén — díszvendégként — je­len volt Miskolczi Miklós, a Kiske­gyed főszerkesztője is, akitől a ren­dezvény szünetében kértünk rövid interjút. — Az ön rendkívül sikeres írói és szerkesztői munkásságában ki­vételesen nagy szerepet játszottak, játszanak a nők. Mondhatjuk úgy is, hogy életművét a nőknek kö­szönheti? — Valóban sok mindent kö­szönhetek nekik, talán nem túlzás, a karrieremet is. Hogy a közismert témákkal elkezdtem foglalkozni, az csak néhány nőnek köszönhető. Volt néhány nagyon jelentékeny nő az életemben, akiknek nagyon sokat köszönhettem. Az igazság­hoz az is hozzátartozik, hogy a magam választotta úton legalább három-négy nagyon jelentős nő elől menekülve jutottam el a többi­hez. Ez nem jelenti persze azt, hogy túlságosan kalandos életet éltem. Korszakaim nem voltak viharo­sabbak, mint egy átlagos magyar értelmiséginek, legfeljebb érdeke­sebben, közérdekűbben tudtam feldolgozni ezeket. — Mások a nők, másféle szerepe­ket játszanak életében ma, mint pá­lyája kezdetén? — Csak én változtam, a nők vál­tozatlanok. — Nem túlságosan unalmas, be­szűkítő az úgynevezett női elvárá­soknak megfelelve dolgozni? —Jó a nőknek írni. Égyebek közt azért is, mert nagyon fogékonyak az írott szóra, mint ezt könyveim és a Kiskegyed példátlan népszerűsége is bizonyítja. Statisztikák is bizonyít­ják, hogy a férfiaknál sokkal többet olvasnak. — Ebben a kis női univerzumban hogyan érzi magát mostanában? — Nagyon boldog időszakomat élem, mert nagyon sikeres az a csa­pat, amelynek az élén állok. Nem vé­letlen, hogy ebben majdnem min­denki nő. A Kiskegyed indításakor, egy esztendeje, az első sajtótájékoz­tatón egyetlen kérdést kaptam: Hogy lehet, hogy egy női lap élén fér­fi áll? Erre az volt a válaszom, hogy egy oka van: a nőkhöz a férfiak érte­nek a legjobban. Persze, ez fordítva is igaz. (károlyi) Kecskeméti diákok sikere Debrecenben A zeneiskolák és zeneművésze­ti szakközépiskolák növendékei­nek meghirdetett Kodály Zoltán IV. országos szolfézs- és népdal­éneklési verseny Debrecenben szerdán fejeződött be. A kecske­méti Kodály Zoltán Zeneművé­szeti Szakközépiskola négy részt vevő növendéke közül Szabó Edina első helyezést ért el a nép­daléneklési versenyen, Martos Zita második lett a szolfézs­versenyen. Felkészítőtanáraik S. Szabó Márta és Szenáky Tünde. Különdíjban részesült Szabó Edi­­.na és Szabó Viktor, valamint Sö­rös Cecilia. A legeredményesebb felkészítőtanárnak járó különdíjak egyikét S. Szabó Márta kapta. A zeneiskolások versenyén ered­ményesen szerepelt két kecskeméti növendék: Pulius Emese és Szabó Judit, valamint a kiskőrösi Albert Szabolcs. Húsvéti nagytakarítás Nagyon méregbe jöttem a mi­nap. Ä viharos erejű szél úgy összevissza keverte-kavarta, sze­metelte az utcákat legszűkebb hazámban, a Széchenyivárosban, hogy bokáig ért — szó szerint — a mindenféle kukákba, konté­nerekbe kirakott hulladék. Túl­zás nélkül elkedvetlenítő volt a látvány. És tegnap — nagypén­teken — mit láttam? Hogy a Március 15. utca lakói — idős nénik, apró gyerekek, bottal lé­pegető bácsik közösen összefog­va szedték, gereblyézték a füves részeket, tisztogatták a megcsú­­nyított betont. S amikor ezt lát­tam, eszembe jutott: a falumban egykor a húsvéti nagytakarítás amolyan szent, szertartásos do­log volt. Nagyanyám — emlék­szem — ezt mondogatta: — Aki nem végzi el a húsvéti nagytaka­rítást, annak a lelke egész évben szennyes marad. V. M. JÖVŐ HETI SOROZATUNK A napfényes Floridában • Égig «író pálmafák a/. Atlanti-óceán partján, (f otó: Borzák Tibor) Amerika déli félszigetén, Flo­ridában tombol a nyár. Már-már elviselhetetlen a hőség, legjobb légkondicionált helyiségekbe hú­zódni és jeges italt szürcsölni. Esetleg egy árnyas pálmafa alatt hűsölni, még inkább az óceán vi­zében megmártózni. Közben leg­jobb elfelejteni azt, hogy mife­lénk nem akar betoppanni a jó idő. Sorozatunk szerzője, Borzák Tibor a floridai Miami-Beach­­ben töltött tíz napot. Kedden kezdődő sorozatában az ott szerzett élményeiről számol be a Petőfi Népe hasábjain. Könyv a titkos beszédű virágokról SZAMOSI JÓZSEF VIRÁGOSÉ ONYVEM Aki a virágot szereti, rossz ember nem le­het. A családilag Kecskeméthez is kötődő Sza­mosi József életpályája is a népi bölcsessé­get igazolja. Jó ügyekért dolgozott egész életében. Könyvki­adóknál, szín­házaknál egy­aránt a magyar kultúrát szol­gálta a második világháború vé­géig idehaza. Nyugaton ér­tékeinkről tu­dósította bará­tait, népszerűsí­tette nagyjain­­kat, írásaival tartotta a re­ményt a hazá­juktól távol élő honfitársaiban. Másfél évtizede az Életünknek, az európai magyar katolikusok lapjának egyik szer­kesztője. Szülőföldjére gondolva, haza­­érezve nemcsak építészeti remeklé­sekre, kiváló íróinkra emlékezett, hanem a gyermekként elsőként megismert, karika- és koszorúké­szítésre egyaránt alkalmas sárgán virító gyermekláncfűre, a titokzatos Kígyósziszre, a réteket fényesítő Aranyos boglárkára. Fitalon a virágokból ügyeske­dett csokrot a szeretettnek, dere­­sedve a virágokról írt lírai jegyzete­it, oknyomozásait, kötötte tetsze­tős bokrétába. A Münchenben ki­adott, a kecskeméti Poszter Nyom­dában előállított míves könyvecs­ke méltó választott tárgyához. Megtudható a csinos kötetből, hogy a gyöngyvirág a legrégibb magyar virágnév, viszontagságos a Boldogasszonyrózsája történeté, mi köze az ibolyának Zeus kedve­séhez. A költőként is kiváló Szamosi József Achillea Milleforium, avagy a műalkotás dicsérete című, e kö­tetben is olvasható versének hazai antológiákban is helye lenne. A közönséges mezei cickafarknak ugyanúgy célja, helye van a termé­szetben, mint az úgynevezett „név­telen millióknak” a társadalom­ban. Öntudatosan tölti be helyét: „Ez az én hazám, az otthonom, (e csöppnyi hely, a kizsarolt homo­kon,/ az útfél s az útszél, ahol meg­ültem I s ami üres lenne nélkülem." Köszönjük a határban, a költé­szet és a művészet színpompás tá­jairól szedett virágcsokrot, kö­szönjük, hogy könyve révén is job­ban értjük a virágok beszédét. A fiatal házasok a könyv utolsó oldalán a szerző fordításában kö­zölt Heine-versrészletből is értesül­hetnek a gyöngyvirág és a narancs­­virág üzenetéről. „Tudodmit mond a virágok / Titkosbeszédű szép sza­va? I Légy hűséges hozzám nappal / s ölelj magadhoz éjszaka.” H. N.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents