Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-01 / 50. szám

10. oldal, 1993. március 1. A VILÁG SPORTJA Powell a 9 métert ostromolja A távolugrás amerikai szu­perklasszisa. Mike Powell még ebben az atlétikai idény­ben 9 métert kí­ván ugrani. Ha ez sikerül, úgy saját, 895-cm- es világrekord­ját adja át a múltnak. Ta­valy olasz föl­dön 899-ig re­pült, de erős hátszéllel. Emi­att nem is tud­ták eredményét rögzíteni új csúcsként. — Amikor elkezdtem az idény előtti edzőtáboro­zást, a 9 métert tűztem ki ma­gam elé célul — mondta Po­well. Elképzelései szerint május nyolcadikén, Modestóban tesz kísérletet a bűvös határ túl­szárnyalására. Powell nem ta­gadja, a tavalyi barcelonai olimpiai balsiker (nem nyert) még mindig nyomasztja egy ki­csit. Most már jó úton van afe­lé, hogy inkább az 1996-os at­• Mike Powell már az atlantai olimpiára gondol, de addig szeretné túlugrani távolban a 9 méteres álomhatárt. lantai olimpiai aranyéremre gondoljon. — Nem tudom, Carl Lewis, klasszis harcostársam folytatja-e addig, de én mindenképpen azt teszem, és a bajnoki cím meg­szerzése a célom. A nyugat nyerte az All-Star mérkőzést • Scottie Pippen időn túl is pontosan dobta a büntetőket, de ezzel már nem tudta megakadályozni a nyugat győzelmét a nyugat—kelet show-meccsen. Az esélyesebbnek tartott Nyu­gati-konferencia csapata a vártnál nehezebben nyerte az amerikai profi kosárlabda-bajnokság (NBA) hagyományos csúcstalál­kozóját a kelet ellen. A Salt Lake Cityben megren­dezett All-Star mérkőzésen vé­gül a nyugat hosszabbítás után ’ 135—132 arányban nyert, elsősor­ban Karl Malone és John Stock- ton vezényletével. A helyi együt­tes, az Utah Jazz két kiválóságá­nak kulcsszerep jutott ezen a mérkőzésen, hiszen Malone 28 ponttal, Stockton pedig 15 gól­passzal vette ki részét a döntő­ben az olimpiát megjárt Dream Team tagjaiból álló nyugatiak sikeréből. A két játékost válasz­tották meg holtversenyben a mérkőzés legjobbjának — a Most Valuable Player-ből (MVP) így lett Co-MVP —, s er­re, mármint a társbérletre elő­ször és mindeddig utoljára 1959- ben volt példa. Az NBA konferenciaharcok tör­ténetében az idei volt az ötödik eset, hogy csak a hosszabbítás döntött, legutóbb 1987-ben tartot­tak ráadást a játékosok. Kelet és nyugat presztízscsatájában a nyu­gat csak szépíteni tudott vasárnapi győzelmével, mert az összesített mérleg még mindig a kelet javára billen 27:16 arányban. A tavalyi, kicsit bemutató jellegű All-Star gála után ebben az eszten­dőben ismét vérbeli küzdelem, és a szó szoros értelmében az utolsó má­sodpercekig tartó nagyon izgalmas csata jellemezte az NBA nyugati és keleti válogatottjának összecsapá­sát. Míg 1992 februárjában Orlan- dóban Magic Johnson akkor búcsú­nak hitt fellépése adott különös je­lentőséget az összecsapásnak, most az olimpia óta először játszott szinte valamennyi világsztár egyszerre a parkettán. Egy esztendeje hamar eldőlt a ta­lálkozó, a keletiek 153—113-ra győz­tek. Most, Salt Lake Cityben, a Del­ta-centerben gyakorlatilag az össze­csapás lefújása után is változott az eredmény. Az történt ugyanis, hogy a hosszabbítás utolsó másodpercé­ben 135—130-as nyugati vezetésnél Scottie Pippen, a Chicago Bulls sztárja ellen szabálytalankodtak. A mérkőzés már eldőlt, a játékosok elhagyták a pályát, de a játékvezetők — a szabályok szellemében — ra­gaszkodtak a büntetőkhöz. Pippen odaállt és olyan összpontosítással értékesítette a két dobást, mintha ettől függött volna a nagy gála sorsa. Bobby Moore-t gyászolja a világ A sportvilág megdöbbenéssel vette az 51 éves Bobby Moore ha­lálhírét annak ellenére, hogy az an­gol labdarúgócsapat 108-szoros válogatottja tíz nappal halála előtt tudatta a világgal, hogy rákbeteg­ségben szenved. Természetesen, ez a szomorú hír szerepelt a legtöbb brit lap csütör­töki címoldalán, ilyen szalagcí­mekkel: „A legenda halála”, vagy „A sportember, aki a nemzet haj­tóereje volt”. A „The Guardian” azokat a na­pokat idézte vissza, amikor a 17 éves fiatalember még 1958-ban megjelent a West Ham United öl­tözőjében. A klub, amelynek színeiben Moore F. A. Kupa győz­tes volt 1964-ben és a KEK-et emelhette magasba 1965-ben, mél­tón megemlékezik egykori csilla­gáról. A pálya bejáratánál virág­csokrok százai hirdetik a focista és családja iránt megnyilvánuló sze­retet, s a 6-os számú kék mez is ott díszeleg a koszorúk között. A csa­lád egyébként bejelentette, hogy a még meg nem határozott időpontú temetést szűk családi körben kí­vánják megrendezni. Sir Alf Ramsey, az 1966-os vi­lágbajnok angol csapat szövetségi kapitánya így méltatta a Németor­szág elleni 4—2-es döntő egyik kulcsemberét: „Ő volt a csapat szíve, motorja. Mondhatom, hogy a jobb kezem­nek tekintettem Bobbyt a csapaton belül”. Az Egyesült Államokban tartóz­kodó brit miniszterelnök, John Major sem feledkezett meg nemze­te halottjáról: „Bobby Moore mindig is a foci halhatatlan egyénisége marad”. A világbajnok Bobby Moore 90 alkalommal volt csapatkapitány, ez alatt Anglia 57 alkalommal győ­zött, 20 döntetlent ért el, s csak 13 vereség érte. A Wembley-stadionban várha­tóan még ebben az évben All-Star csapatok lépnek gyepre az elhunyt tiszteletére. Franz Beckenbauer és Pelé már jelezte, hogy szívesen ját­szana a Moore-emlékmérkőzésen. A hét végi angol bajnoki találko­zókon egyperces gyászszünetet tar­tottak a’kezdést jelző sípszó után. A West Ham United is gyászol. Szurkolók százai zarándokoltak el a stadionhoz, ahol félárbocra eresztették az egyesületi zászlót. Peter Storrie, a WHU elnöke azt mondta; igyekeznek majd valami­lyen módon anyagi segítséget nyúj­tani Moore özvegyének és árvái­nak. Tervezik egy Bobby Moore Ku­pa életre hívását is. A Wembley- stadion ama lépcsősorát, melyen 1966-ban Moore a Rímet Kupáért fellépdelt a díszpáholyig, Moore- lépcsőnek keresztelik el. Maga az angol királynő is gyásztáviratot küldött a rákbeteg­ség következtében 51 évesen el­hunyt remek játékos családtagjai címére. Ben Johnson mégis indulhat? Sérülés miatt vissza kellett lépnie a versenyzéstől a kanadai fedett pályás országos bajnokságon Ben Johnson- nak. Ä doppingügye után igazi visz- szatérésre képtelen kanadai atléta így nem tudta minősíteni magát a toron­tói fedett pályás világbajnokságra. A kanadai Atlétikai Szövetség most azzal a kéréssel fordult az IAAF-hez, hogy számában harmadik kanadai­ként mégis adjon rajtengedély John- sonnak. Kenneth Irons szóvivő úgy nyilatkozott, hogy méltánytalanság lenne megfosztani a nagy visszatérés lehetőségétől a hazai közönség előtt bizonyítani készülő, sok vihart látott rövidtávfutót. Muhammad Ali Kínában is a „legnagyobb” Ismét Kínába érkezett Mu­hammad Ali, a profi ökölvívás élő legendája, akit a földrésznyi országban is csak „a legna­gyobb” jelzővel együtt szoktak emlegetni. Ali 1979-ben járt elő­ször Kínában, s azóta többször vendégeskedett ott. Megérkezésekor megállt az élet a szállodában, mert szinte valamennyi alkalmazott az egy­kori nehézsúlyú bajnok köré se­reglett. A hall úgy festett, mint­ha tornádó söpört volna végig rajta. Volt, aki a pólóját, az em­lékkönyvét vagy éppen csak egy tízjüanos bankjegyet szeretett volna aláíratni Alival. A látogatásnak ezúttal érde­kes, szinte sporttörténeti ese­mény adott különös jelentőséget. Negyvenhárom évi szünet után, szombaton rendeztek újra profi ökölvívó-mérkőzéseket Kínában. Alig néhány hónappal az 1949- es kommunista hatalomátvétel után — mint „felesleges, és az egészségre különösen ártalmas dolgot” — betiltották a profi bokszot Kínában. 1958-tól jó néhány esztendeig az amatőrök sem léphettek szorítóba. Szom­baton két amerikai, Mike Wea­ver és Bert cooper félnehézsúlyú összecsapásával indult ismét út­jára a sokáig „gyalázott” sport­ág profi kiadása Kínában, majd még több pár lépett ringbe. A találkozók díszvendége: Ali. A szállodában azok érezték magukat a legboldogabbnak, akik az összecsapások műsorfü­zetére képesek voltak megszerez­ni az egykori világbajnok aláírá­sát. LEHET, HOGY MÉGIS BUDAPEST? Robbant a sakkbomba: Kaszparovéknak nem kell a FIDE! Pénteken a sakkvilágot megdöb­bentő bejelentést tett az augusztusi férfi világbajnoki döntő két részt­vevője. Az orosz világbajnok Garri Kaszparov és az angol Nigel Short közösen utasították vissza, hogy a Nemzetközi Sakk Szövetség (FI­DE) égisze alatt játsszák le 24 par­tiból álló párosmérkőzésüket Manchesterben. A két fiatal sakknagymester a brit sakkéletben vezető szerepet játszó Simpson, s-in-the-Strand cég útján közölte a világ hírügy­nökségeivel, hogy új, profi alapo­kon szerveződő sakktestületet hív­nak életre, s ennek irányítása alatt vívják világbajnoki fináléjukat. Az indoklás szerint a FIDE nem alkalmas arra, hogy megszervezze a világ legfontosabb sakkesemé­nyét, továbbá azért is neheztelnek a Florencio Campomanes vezette szervezetre, mert az megkérdezé­sük nélkül jelölte ki Manchestert házigazdául. Az új helyszínre és díjalapra március 19-éig várják a jelentkező­ket, majd a pályázatokat a két érintett jelenlétében március 22-én bontják fel. Azt már most közölte a 29 éves Kaszparov és a 27 éves Short, hogy a vb-döntőért járó pénzdíjuk 10 százalékát felajánlják az új szövetség, a Profi Sakk Szer­vezet megalakulásának javára. * Faragó Judit, az MTI sakk­szakírójának megjegyzése: a közel­múltban nagy értetlenséget váltott ki, hogy a világbajnoki döntőre • Pénteken robbant a bomba: a sakkvilágbajnoki döntő két résztvevője bejelentette: nem kell nekik a FIDE, a nemzetközi szövetség! így az általa kijelölt színhely, Manchester helyett is új rendezőt keresnek. Képünkön Garri Kaszparov, a cím védője a két évvel ezelőtt Karpov ellen vívott döntőn látható. mesés, 5,6 millió dollárt felajánlott szerb bankelnök látszólag minden ok nélkül visszalépett rendezési szándékától. Lehet, hogy a Jugos- kandic Bank feje, Jezdimir Vaszil- jevics mozgatja a háttérben a „sakkfigurákat”? Magyar szem­pontból azért sem közömbös a hír, mivel Vasziljevics és Kubát János szervezői csapata nem titkolta a Polgár Judit—Borisz Szpasszkij párosmérkőzés alatt, hogy szíve­sen „hoznák” Budapestre a férfi­döntő egyik felét. A zongoránál elfelejti a gondjait a Milan új csillaga Marco Simone Castellanzaban született, 1969. január 7-én. Magassá­ga 170 cm, súlya 68 kg. Az olasz első osztályban 1987. januári l-én/az Em- poli-Como (0—0) mérkőzésen mu­tatkozott be, a comóiak kék trikójá­ban. Ezután egy évet Bergamóban töltött, az 1987/88-as bajnokságban 33 mérkőzésen 15 gólt szerzett, majd visszatért Comóba, ahol 34 találko­zón szerepel és hatszor eredményes. Az 1989/90-es idényben kerül a Mi­lánhoz, itt eddig több mint 60 mérkő­zésen játszott, és megközelítően 20 gólt szerzett. Az AC Milánnál nyert bajnokságot, BEK-et, Interkontinen­tális Kupát és európai Szuper-kupát. Bekerült az olasz válogatottba.-— A beilleszkedés nehezen ment, egy napon még arra is gondoltam, elhagyom a Milant — mondta Simo­ne. — A család és de Michelis pro­fesszor pszichológusunk azonban biztatott és nagyon sokat segített ne­kem, hogy jobban higyjenek és har­coljanak a csapatba kerülésért. — Melyik volt az a mérkőzés, ame­Sennán spórolnak Kellemetlen meglepetés vár Ayrton Senna, Forma—1-es bajnokra, amikor a héten Angliába érkezik kipróbálni a McLaren új kocsiját: Ron Dennis istál­lófőnök hivatalosan is megmondja ne­ki, hogy ebben a szezonban mintegy 10 millió fonttal kevesebbet kap, mint ta­valy. Sennának tavaly rekordösszeget, 16 millió fontot fizetett a McLaren, min­den nagydíjért egyet-egyet. A három­szoros világbajnok azonban az idén legföljebb 5,7 millió fontra számíthat. A McLaren csapat bennfentesei azt mondták brit lapoknak, hogy elmúltak azok az idők, amikor a brazil csillag annyit kapott, mint amennyit nem szé- gyelt kérni. A Honda megvonta támo­gatását a McLarentől, és a Marlboro cég is közölte Ron Dennisszel, hogy fogja rövidebbre a kiutalásokat. A nyi­lyiken sikerült végre megszabadulnia a félelemtől? — Az első évben magam alatt vol­tam. Aztán a Juve-Milan meccsen végre felszabadultan tudtam játszani és a csapat győzelmén túl én is legyőz­tem önmagam. — Mit jelent számára a Milánban játszani? — Nem könnyű válaszolni. Ez olyan feladat, amely egyrészről bor­zasztó, másrészről káprázatos. Min­dig a maximumot kell adni, minden edzés is egyben kihívás. Aki ehhez nem képes hozzászokni, az törvény­szerűen lemarad, de aki beilleszkedik, annak csodálatos világot jelent. — Játékosként melyek a jó, vala­mint a rossz tulajdonságai? — Támadójátékos vagyok. A he­lyezkedésemen és a fejjátékomon kell sokat javítani. — Milyen Marco Simone, a 24 éves fiatalember? — Mindig mindenre kapható va­gyok, talán túlságosan is. Néhány­szor nemet kellene mondanom, de latkozók szerint remélhető, hogy Sen­na tudomásul veszi a csökkentést. Ezzel azonban meg kell válnia egy soha nem tudok. Néhány évvel eze­lőtt túlságosan sértődékeny voltam, de ezen a hibámon már tudtam javí­tani. — Mit csinálna, ha nem futballoz­hatna? —Elsősorban zsoké szeretnék len­ni. Másik hobbim az állatok, az egzo­tikus papagájok. Van egy magam ké­szítette terráriumom, benne teknős­békák. Órákat el tudok tölteni a szá­mítógépek mellett is. — Mi a legfőbb kívánsága? — Szeretnék tökéletesen megta­nulni zongorázni. Jelenleg csak dilet­táns vagyok, de amikor a tanárom­mal leülök a zongorához, minden gondomat elfelejtem. — Melyek a legközelebbi célkitűzé­sei, mint játékosnak és mint magán­embernek? — Szeretnék a Milánban igazi sztár lenni! Nem érzem magam még kész embernek és remélem az a lány is eljön, aki felkavarja az életemet, és éretté tesz.:.! P. Gy. rekordtól: 1988 óta először nem ő lesz a legjobban fizetett pilóta a Forma— 1-ben. • Sennán spórolnak a hondások az idén, de csinos hódolói aligha lesznek kevesebben! Ismét Tapie és a Marseille Az első jelentések már kedden beszámoltak az újabb „Tapie- ügyről”, amelynek aztán újabb részletei is nyilvánosságra kerül­tek. A jelenlegi helyzetről adott összefoglalót Kis Csaba, az MTI párizsi tudósítója. „Pénzügyi szabálytalanságo­kat” talált a városi vezetőség által kezdeményezett vizsgálat az Olym­pique Marseille, a francia labdarú­gócsapat könyvelésében. Bemard Tapie, a klub multimilliomos tulaj­donosa, aki egyben a francia kor­mány városfejlesztési minisztere is, tagadja a vádakat és azt hangoz­tatja, hogy azoknak semmi közük a klub pénzügyeihez: a város pol­gármestere politikai hajszát indí­tott ellene a választások küszöbén. A milliomos miniszter képviselője­lölt a márciusi választásokon Mar­seille egyik elővárosában, s ellenfele a város polgármesterének egyik közeli munkatársa lesz. Tapie ennek tulaj­donítja, hogy most, alig egy hónappal a választás előtt tették közzé a „szak­értői” jelentést. A France-Soir című lap szerdai számában megjelent inter­jújában azonban leszögezte: a vizsgá­latot nem a törvényes keretek között hajtották végre, s ráadásul ezt is Ro­bert Vigouroux polgármester közeli munkatársai végezték.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents