Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-08 / 56. szám

MEGYEI KORKÉP 1993. március 8., 3. oldal TILTAKOZNAK A SZÜLŐK Be akarják zárni a kécskei külterületi iskolákat Tiszakécske — más települések­kel szemben — mindeddig szeren­csésnek mondhatta magát, hiszen itt több helyen is meghagyták, sőt, fejlesztették a tanyaközpontok is­koláit. Most azonban, a város pénzügyi tervének készítésekor, s a pénzügyi ellenőrző bizottság vizs­gálatakor kiderült: túl sokba kerül a működtetésük, a pénzügyi kere­tek pedig szűkösek. E helyzethez persze az is hozzájárult, hogy ezek az iskolák az anyaintézettől, az ókécskeitől — miután azt vissza­kapta a református egyház — el­szakadtak. Újbög központtal az öt tanintézet, a kerekdombi, az óbö- gi, a pereghalmi és a sárhalmi Ki­nizsi Pál Általános Iskola néven önálló intézménnyé vált. Akkor, amikor a szülők és a pedagógusok ragaszkodtak az állami oktatás­hoz, még nem gondolták, hogy mi­lyen nehéz lesz a válás, s majd a talpon maradás. Az újbögi iskola vezetője, Dara­bos Istvánné így vélekedik erről: — A vagyont úgy kellett volna szétosztani, hogy mindkét intéz­mény működőképes maradjon. A mi hozományunk egy iskola­busz, egy szolgálati kerékpár, egy öreg írógép, beledöglött egérrel, számológép és 14 tábla üveg lett. Krétát még szeptemberben kap­tunk 6 dobozzal. Sajnos, semmi­lyen szakanyagot, sem egy darab nyomtatványt nem adtak. Iskolá­ink öregek, rossz állapotban van­nak, állandó karbantartást igé­nyelnek. Fel kellett vennünk egy karbantartót, de nincs semmilyen eszközünk, még egy villanykör­ténk sem. Mindent nekünk kell megvenni ahhoz, hogy működőké­pesek legyünk. Á legnagyobb gon­dot azonban a bérek okozzák. Amikor először készítettük el az iskola költségvetését, az 27 millió­ra jött ki, az önkormányzattól meg csak 15 milliós keretet kaptunk. Kértük, hogy emeljék, hiszen ez nem elég, csak októberig, utána akár be is zárhatunk. Most majd­nem 17 milliós a költségvetésünk, Az újbögi gyerekek indulnak hazafelé gyalog, vagy kerékpárral. Szerencsére nincs messze az otthonuk. az önkormányzat is segített, emel­ték a fejkvótát, de így is bajban vagyunk. Mindent összevetve az jött ki, hogy egy státuszra 10 ezer 200 forint bér jut, azaz ennyit tu­dok adni egy új kollégának. Kijön ide ennyiért? Ha viszont 20 ezer körüli kezdőfizetéssel számolunk, akkor decemberre 300 ezer mínu­szunk lesz. A kerekdombi iskolába negyvenöt gyerek jár. Anka Lászlóné, az intézet vezetője boldogan emlékszik vissza azokra az időkre, amikor még kilenc­ven diákja volt az iskolának. Amióta megszűnt a téesz, sokan elköltöztek, a fiatalok is a városba húzódnak a jobb munkalehetőség reményében. Kerekdombon most is összevont osztályokban tanítanak, s újabb ösz- szevonással fenyegetik az iskolát. — Agyrém! — mondja Anka Lászlóné. — A csoportok további összevonása az iskola halálát jelente­né. A szülők kiíratnák a gyerekeket és inkább buszoztatnák őket. Azt mon­danák, hogy nekik is joguk van a színvonalas oktatáshoz. AMIT A SZOCIÁLIS TÖRVÉNYRŐL TUDNI KELL Melyek a készpénz helyett, természetben nyújtott szociális ellátások? A szociális törvény lehetővé teszi, hogy a helyi önkormányza­tok készpénz helyett természet­beni juttatásokkal segítsék a rá­szorultakat. Várásolhatnak ne­kik élelmiszert, tankönyvet, tüze­lőt, átvállalják helyettük az egyes közüzemi költségeket, a gyermekintézmények térítési dí­ját. Természetbeni juttatás az in­gyenes gyógyszer-, illetve orvosi ellátás is. A közgyógyellátási igazol­vánnyal a társadalombiztosítás által támogatott egyes gyógysze­rek, gyógyászati segédeszközök válthatók ki ingyen, illetve nem kell fizetni a fogpótló, fogsza­bályzó eszközökért és az orvosi javaslatra gyógyfürdőben igénybe vett fizikoterápiás kezelésekért. Közgyógyellátásra jogosult: — a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézményben la­kó, az intézeti elhelyezett, az in­tézeti és állami gondozott kisko­rú; — a rendszeres helyi vagy köz­ponti szociális segélyre szoruló; — pénzellátásban részesülő ha­digondozott; — sorkatona, ha családi segély­re jogosult; — rokkantsági járadékos; — akiknek a II. rokkantsági nyugellátásban baleseti nyugellá­tást folyósítanak; — az, aki után szülei, eltartói magasabb összegű családi pótlékot kapnak; — és mindazok, akik a létfenn­tartás veszélyeztetése nélkül nem tudják kiváltani a gyógyszereket. Ingyenes orvosi ellátásra jogo­sult: — akinek nincs egészségügyi biztosítási kártyája (több éve nem dolgozik, hajléktalan) és az önkormányzat jegyzője részére az egészségbiztosítási igazol­ványt kiállítja. Különösen azok jogosultak, akiknél az egy főre jutó családi jövedelem az öregsé­gi nyugdíj alatt van. Jól bevált márkák - Hihetetlenül előnyösen. Nyitvatartás: Hétfő. Kedd. Szerda és Pernek: S - 18 h Csiirtörtök: 8 - 19 h Szombaton: 7.30- 12.30 h ...az egész családnak LLímcE Edoo Nr. 300 harisnyanadrág különböző színben és méretben (1 db 114,90) 2 db 17990 ■ ürogéria Siszkont-Kecskemét, Rákóczi út 12. Ez persze nem a kerekdombi pe­dagógusokon múlik, ők ugyanis mident megtesznek. A Mátrába, téli táborozásra viszik a gyereke­ket. Délutánonként korrepetál­nak, ami igen eredményes: tavaly például elsőre felvettek minden nyolcadikost. A tanárok maguk festették be a tantermek falait, az ajtókat, ablakokat, a taneszközök közül néhányat szintén a maguk erejéből szereztek be. Mondhatni, szinte családias itt a hangulat. De mit számít ez, amikor a rideg pénz az úr! Mostoha sorsot jósolnak a pere­gi, a sárhalmi és az óbögi taninté­zetnek is. Ez utóbbi mintegy száz éve fennáll, s az óbögiek megszok­ták, hogy gyermekeik ebben az is­kolában sajátítják el a betűvetés tudományát. így vannak ezzel a peregiek is. Igaz, szerény körülmé­nyek közt indult újra az oktatás, néha még fűtés sem volt, de az öreg iskola ismét gyerekzsivajtól han­gos. Vajon meddig? Benke Márta UTCAI SEGÍTŐK KECSKEMÉTEN Emberek embertelen körülmények közt Csatornák­ban, szeméttá­rolókban, lép­csőházakban és a romos épüle­tek falai közt él a kecskeméti hajléktalanok egy része. Kire­kesztve, elké­pesztő viszo­nyok közepette. Reményük sincs talán arra, hogy a hajlékta­lan szállóra ke­rülhessenek, hi­szen minden ágy foglalt, van aki nyitás óta lakik itt. A legrászo­rultabbak tehát két csoportra oszla­nak: szerencsés szállólakókra és kí­vül rekedtekre. Rajtuk, az utca em­berein próbál segíteni néhány lelkes fiatalember, akik norvég mintára Kecskeméten is létrehoztak egy ut­cai segítőszolgálatot. Munkájukról, terveikről Olajos Györgyöt, a janu­ár végén alakult egylet vezetőjét kér­deztük., —- Óvatos becslések szerint is több mint kétszázan élnek ember­hez méltatlan körülmények közt ma a városban. Ennyi embernek nincs fedél a feje fölött. Közülük van, aki nem akar, de a többség nem tud be­kerülni a szállóra. A jelenlegi gya­korlat szerint ugyanis a hajléktalan­ság konzerválása folyik. Minden ágy foglalt, a szállóról nincs kiveze­tő út, az ott lakók előtt nincs reális perspektíva. Valójában a hajlékta­lanságot egy átfogó rendszerben le­het csak kezelni, melyben először fel kellene kutatni a csatornákban, a szeméttárolókban megbújókat. Rendszeres kapcsolat alakulhatna ezután ki köztük és a szálló között. Bejárhatnának tisztálkodni, kimos­ni a ruhájukat, elbeszélgetni, és ta­nácsot kérni. Egy idő után aztán kapnának egy ágyat, de ez nem a végső cél, hanem egy ideiglenes megoldás lenne. Addig, amíg meg­felelő albérletet és munkát nem tud­nának találni. Természetesen a rá­• Józsi bácsi már több mint három éve lakik ebben az ágakból és fóliából összetákolt viskóban, néhány busz- megállónyira a város központjától. szorulók ezután is bejárhatnának a szállóra, amely így egy gondozási központként működne. Mindez azonban egyelőre még csak egy elképzelés, de mi nem aka­runk addig várni, amíg ez a rendszer létrejön. A hajléktalanoknak addig is kell a segítség. Ezért alapítottuk meg mi négyen a Kortex egyesület keretében az utcai segítők egyletét. A csapatunk egyik tagja évekig vég­zett ilyen munkát Oslóban, én pedig tavaly óta Budapestre járok egy hu­mán szolgálati tanfolyamra. Szük­ség is van erre, hiszen alaposan fel kell készülnünk a feladatra. Legnehezebb a kontaktus megte­remtése, a hajléktalan bizalmának a megnyerése. Mi segíteni akarunk, de ő talán tolakodásnak veszi a kö­zeledésünket, ha az utcán megszólít­juk, ha rányitjuk a szemetes ajtaját. Éppen ezért nagyon fontos például, hogy külsőleg is hasonlítsunk hoz­zájuk, értsük meg a gondolkodásu­kat. Ezek az emberek alapvető gon­dokkal küszködnek: nem tudnak hol mosakodni, fáznak, nincsenek irataik. De csak akkor tudunk raj­tuk segíteni, ha ezt ők is akarják, ha megbíznak bennünk, ha kérik a se­gítségünket. Nagy türelmet igénylő, hosszú távú folyamat ez, melyben igazán sokat jelentene, ha az önkor­mányzat valamilyen formában tud­ná támogatni a munkánkat. — galambos — Kalocsán nem szűnnek az ellentétek Vizsgálat egy képviselői interpelláció nyomán (Folytatás az 1. oldalról) „Mi az oka, hogy nem történt meg a kérdező (lakossági fórumon fel­szólaló) által meg nem nevezett bizo­nyos intézményvezetők lecserélése náluk alkalmasabb személyekre? Olyanokra, akik nem voltak elköte­lezettjei a régi rendszernek. — Miért akadozik ez a folyamat? Több olyan elhunyt kalocsai polgár van, aki díszsírhelyet érdemelne, s vannak olyan emberek, akik sajnos már el- haláloztak. Kegyeletüket meg kell őrizni, de nem feltétlenül a város díszsírhelyeiben kellene nyugodni­uk. Mi az oka, hogy nem történt elő­relépés? — Az előző rendszer idején kik, mikor, milyen ingatlanokat vá­sároltak a városi tanács, vagy a költ­ségvetési üzem házkezelősége keze­lésében lévő, állami tulajdonú ingat­lanokból, milyen feltételekkel? Kü­lönös tekintettel kérem megnevezni a lakottan megvásárolt ingatlano­kat és vásárlóikat, megjelölve a vétel időpontját, a vételárat, egyéb feltéte­leket .. . Mindezt nem felelősségre vonási szándékkal kérdezem (ilyen a lakossági fórumon sem volt), hanem a múlt tisztázása végett.” — fogal­mazott Tóth Tibor. Ä képviselő kér­te, hogy 15 napon belül érdemi vá­laszt kapjon, ám az ülésen — nem tudni mi okból — nem volt jelen. Az interpellációra adott választ írásban megküldték, s mint kiderült, ebben a nem interpelláló, de a lakossági fó­rumot tartó képviselő, dr. Kovácsffy Csaba is érintve volt. A képviselő- testület ugyan először levette napi­rendről az ügyet, majd Katus Attila képviselő javaslatára tíz igen, egy nem, négy tartózkodó szavazat mel­lett a dr. Kovácsffy Csaba által ko­rábban vásárolt tanácsi telek nagy­ságára vonatkozóan vizsgálat el­rendelését tartotta szükségesnek. Ennek alapját pedig a polgármester válasza képezte, mely személyre szólóan bontotta ki a feltett kérdé­seket. „Az első kérdésre, amelyben álta­lánosságban kérdezi az intézmény- vezetők lecserélését, csak általános tartalmú választ tudok adni. Az ön- kormányzatnak a jogszabályok ren­delkezései szerint kellett és kell eljár­nia. Konkrét vezetőt érintő kérdés­ben tudnék konkrét választ adni. Második kérdését teljesen értetlenül fogadtam öntől. Nem azért, hogy nem tudok választ adni rá, hanem azért, mert pont az a Tóth Tibor in­terpellál ebben a kérdésben, a dísz­sírhelyek felforgatásáról, akinek az édesapja párttitkár volt és talán nem sok hiányzott ahhoz, hogy díszsír­helyre kerüljön abban a rendszer­ben. De azért is nehéz a kérdésre vá­laszolnom, mert az a Kovácsffy Csa­ba nem tudott a fórumon válaszolni és asszisztál az interpellációhoz, aki­nek az apósa a Dutép vezérigazgató­jaként, a volt MSZMP Bács-Kiskun megyei vezető testületéinek volt ma­gas rangú tagja, közméltóságként tisztelték a szocialista rendszerben, s talán díszsírhelybe került, vagy ke­rülhetett volna .. .Erre a felvetésük­re az a válaszom, hogy meg lehetne szüntetni a díszsírhelyeket, de a hol­takat hagyjuk békében nyugod­ni.. . Nos, szintén az önök szóhasz­nálata szerint — sokak azt kérdezik, hogy miért pont Kovácsffy Csabá­nak van egyedül családi telke és háza azon a területen, ahol senkinek nem engedték meg ezt? Azt is kérdezik, voltak és lettek volna-e többen je­lentkezők a már kijelölt társasházi telekre, mert. .. csodák csodája, va­lamilyen módon át lett minősítve a telek családi házassá azok után, hogy az apósa megcélozta a kalocsai telket a vejének. Vajonmilyen mani­pulációval sikerült átminősíteni a telket családi házassá?... Igaz-e, hogy a város közterületéből, vagy az állami gazdaságból jelentős terüle­tet bekerített fizetés nélkül, ingyene­sen és a mai értéken közel 50 ezer fo­rinttal megkárosítja a város büdzsé­jét .. .Javaslom, hogy az ön felveté­sére vizsgáljuk meg ezeket a kérdése­ket és egy megbízott, vagy egy bi­zottság tegyen jelentést a vizsgálat eredményéről. . A jelen lévő dr. Kovácsffy az „SZMSZ” megcsúfolásának nevez­te, hogy a napirendre hivatalosan fel nem vett kérdésről még határozatot is hoznak, majd a többi között azt hangsúlyozta, hogy partner a szemé­lyével kapcsolatban felvetődött kér­dések tisztázásában. Nem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a telke nagyobb a hivatalosan nyilvántar­tottnál, hiszen azt nem ő mérte ki. Egyes képviselők véleménynyilvání­tására jellemző, hogy amíg dr. Ko­vácsffy beszélt, elhagyták a termet. Mint hírlik, az ügyrendi vitával kap­csolatban — napirenden volt vagy sem a határozattal zárult eszmecsere — a jegyzőnek törvényességi észre­vétele lesz. Az önkormányzati tago­kat szinte sokkoló kérdésben továb­bi összecsapások várhatók, talán már a következő ülésen. Zs. F. Március 16-án nyílik! AULTySzerviz, szalon K ECS K E M ETE N , a Shell-kút mellett T.2 76/482-226 és 484-475 Az alkatrészraktár munkanapokon már nyitva. Egy hely, ahová élmény betérni! RENAULT CŰ Fórum a foglalkoztatásról Kiskőrösön és vonzáskörzetében, a ti­zenkét településen több mint négyezer a munkanélküliek száma. Ezért isminden bi­zonnyal nagy érdeklődés kíséri azt a mai fórumot, amelyre a Bács-Kiskun Megyei Munkaügyi Központ meghívta—többek között —- a körzet önkormányzatainak polgármestereit, a munkáltatókat, a terüle­ten működő politikai pártokat, munka­adói és munkavállalói érdekképviseleti szervezeteket. A városházán 9 órakor kez­dődő találkozó témája a foglalkoztatás, a munkaügyi helyzet. Szakmán folklórest Zsúfolásig megtelt nemrégiben a szak­mán művelődési ház, ahol a helyi nép­együttes csoportjai és a kalocsai Göröm Együttes színpompás, látványos műsort adott. A szakmári együttes vezetőjének, Szerletics Józsefné munkásságának nyo­mán nem csak az idősebbek és a középko­rúak, hanem az iskoláskorú gyerekek is szinpadképesen ropták a táncot. A Kalo­csa környéki népi hagyományokat őrző és azokat új lendülettel ápoló együttes a ha­marosan beköszöntő idegenforgalmi sze­zon kezdetével szinte az „egész világgal” is­merteti meg a község és a környék gazdag népi hagyományait. KÖZÉLETI HÍREK • Találkozóra hívja a lajosmizseieket Nagy Tamás képviselőjelölt. Március 8- án, hétfőn 6 órakor a moziban bemutatko­zik a választópolgárok előtt Nagy Tamás, az Agrárszövetség és a Köztársaság Párt képviselőjelöltje. Beszédet mond Palotás János országgyűlési képviselő, a Köztársa­ság Párt elnöke is. Műsort ad á népszerű színésznő Pécsi Ildikó, valamint Beregi Bé­la. Minden érdeklődőt tisztelettel várnak. • Hajdú Sándor, független képviselő- jelölt választási gyűléseinek keretében hét­főn, délután 4 órakor Tasson, a téesz köz­ponti irodaházá ban, s még ugyanezen a na­pon este 7 órai kezdettel Solton a művelő­dési házban találkozik a települések válasz­tóival. Másnap, március 9-én, este 7 órakor a kerekegyházi művelődési ház lesz a gyű­lés helyszíne, míg 10-én, délután 4 órakor a Szabadszálláshoz tartozó Balázspusztán, este 7 órakor pedig a nagyközség művelő­dési házában tart választási fórumot. Csak kérdezem... Mennyi most az ötven'! Mátyás ki­rály öreg szántóvetője nyilván azt felel­né, hogy bizony csak annyi, amennyit a trqffipa.x bemér. Egy hete immár, hogy az új KRESZ szabályai szerint kellene közlekednünk. Legérdekesebb újítás a lakott területen belüli 50 kilométerlóra sebességkorlá­tozás és az utakon kötelező fényszóró­használat. Az első tapasztalat ezzel kapcsolatban az, amire számítani is le­hetett: van, aki betartja, van, aki nem. Ahogy ez régen is volt. A szabálymódo­sító szakemberek valószínűleg arra gondoltak, hogy ha a fényszóróhaszná­lat jóvoltából idén egy balesettel keve­sebb lesz, egy emberéletet megmentet­tek, akkor már megérte. Csakhogy eh­hez be kellene tartani, amit a KRESZ mond, de ennek pont annyi esélye van most, mint volt a március előtti rendel­kezéseknél. Ráadásul semmi garancia arra, hogy a szabálytalanul közlekedők járnak rosszul és a törvénytisztelők jól. Inkább mintha fordítva lenne. Egy klasszikus mondás szerint a törvénye­ket azoknak csinálják, akik betartják azokat. A többiekfélhetnek, remeghet­nek a büntetéstől, de igen bátor embe­rek lévén, többségükben rá se bagóznak a traffipaxra. Egy Mercedes pedálját nyomva, egyébként sem tűnik akkora katasztrófának az a néhány ezerforin­tos büntetés. Marad tehát aremény .Habetartjuk az új közlekedési szabályokat, legalább abban biztosak lehetünk, hogy nem büntetnek meg. Hogy épségben haza­érünk-e, az már a szerencse dolga. Eny- nyi az egész? Csak kérdezem... Hámori Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents