Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-03 / 52. szám

MEGYEI KORKÉP

8. oldal, 1993. március 3.

Balotaszállási földkiadók

Mozgalmas napjuk volt a múlt héten a balotaszállásiaknak. Délután két órára az Aranyhomok Szakszövetkezet, négy órára pedig a Kossuth Termelőszövetkezet hirdetett közgyűlést. Mindkét tanácskozást Németh Vendel polgármester és két önkormányzati képviselő vezette le. A tavaly csődöt jelentett Aranyhomok Szakszövetkezet tagságából csaknem százan voltak jelen és tettek fel a földkiosztással kapcsolatos kényelmetlen kérdéseket az illetékeseknek.

Kiderült, hogy többen nem tudnak mit kezdeni a földtulajdonnal, mert idősek, betegek és gyermekeik sem akarnak ilyen irányú tevékenységet folytatni.

A jelölőbizottság javaslatát egyhangúlag elfogadták és a földkiosztó bizottságba a következő személyeket választották: Huszta István, Monda László, Ábrahám József, Kazi István, Temesvári László, Hegedűs B. József, Födi Lajos, Hudák Tibor, Szögi Sándor, Léder Jenő, Németh Zoltán, Döme Mihály, Ba- tiz Sándor, Forgó János, Mityók Imre, ifj. Födi Mihály és Lajkó László, akik részt vesznek a szakszövetkezet földjeinek kiosztásában.

A nagy múltú Kossuth Termelő- szövetkezet délután négykor kezdődő választógyülésén mindössze 34- en voltak jelen. Ennek ellenére sokkal több — néha személyeskedő — problémát vetettek fel.

Mint kiderült, tavaly a szövetkezet már kiosztotta a földeket, de az új törvény értelmében ez érvénytelen. A tagok a területük kimérése fejében 700 forintot fizettek hektáronként. Van, aki már arra a területre vitte a trágyát és olyanok is akadnak, akik ősszel vetettek. Egyikük véleménye az volt, hogy valakit fel kellene jelenteni a szabálytalanságok miatt, de hogy kit, az nem hangzott el.

Többen a földkiosztást sürgették, mert már dolgozni szeretnének a földeken. A földkiosztó bizottságokat az önkormányzat finanszírozza, amelynek tagjai: Gorjanácz József, Novák Mihály, Takács József, ifj. László Sándor, Szarvas Gyula, Babó János, Bálint Lajos, id. Komlós Dezső, ifj. Ábrahám Imre, Harkai Ilona, Rózsa József, Lajkó Károly, ÁbraháirrAndrás, Lőrincz Illésné, Horváthné Csóti Jolán, Bartek Sán- dorné és Papp Erzsébet.

— posztobányi —

Gyémántlakodalom Szánkon

Bitó András és Seyben Mária az oltár előtt. (Felföldi Frigyes felvétele)

Bitó András bécsi és Seyben Marissá néni 1932-ben esküdtek örök“ h újygct egymásnak, a hit. remény és szeretet jegyében. Hatvan éven át jóban, rosszban fogták egymás kezét. A kegyetlen élet olykor erőszakosan elválasztotta őket egy időre: Bandi bácsinak részt kellett vennie a II. értelmetlen világháborúban, ahonnan betegen, de haza került.

A szeretet a nagy világégés után még jobban megerősítette az oltár előtt megfogadott frigyüket. Ehhez nagy erőt kaptak az időközben felnö- vekvő három gyennekük szereteté- ből.

Nem kis gond volt a gyarapodó családot szinte a semmiből összetartani, de kilenc unokájuk határtalan szeretele újra és újra életerőt adott a nagyszülőknek. Nem szégyellték a szegénységet, szorgalmasan dolgoztak.

A szorgalom pedig meghozta a

gyümölcsét. A Nap utcai családi ház sohasem volt üres a gyermekek kacagásától és,azok példaadó szeretetétől. Mire a nagymama és a nagypapa szétnéztek, már alig győzték megszámlálni a tizenhárom dédunokát.

Február 21-én. vasárnap, az esti szentmisén jött össze az ünneplők sokasága a szanki római katolikus templomban, ahol Gila György plébános úr adta össze újra és áldotta meg a 60 éve együtt élő Mariska nénit és András bácsit, akiket mindenki ismer és becsül a faluban.

Az egyházi szertartáson a népdalkor (akik között többen Bandi bácsi családtagjai) vallásos énekekkel köszöntötte az ünnepeiteket, a falu nevében. Az utódok közül hárman szép versekkel köszöntötték a köny- nyes szemű, kedves dédszülőket, akiknek mi is hosszú, boldog életet kívánunk. Bálint István

Noszlopy Gáspár halálára

• Noszlopy Gáspár

Kötél általi halálra Ítélték, éppen 140 évvel ezelőtt oltották ki életét Noszlopy Gáspárnak, aki nem mindennapi szereplője volt a magyar történelem legérdekesebb időszakának, az 1848-as forradalomnak. Az ifjú jogász már szolgabíró volt, amikor Kossuth szavára, mint népfelkelő vezér szabadcsapatot szervezett. Különféle harci eseményekben jeleskedett, Komárom eleste után is, császári vérdíjjal a fején. A forradalom elbukása után bujdosott, elfogták, megszökött. Még Rózsa Sándorral is találkozott. Módszerei; amelyekkel Magyarország sorsán kívánt fordítani, nem voltak mentesek a betyáros megoldásoktól.

1752-ben Ferenc József császár magyarországi látogatásra érkezett. Úgy hírlett, hogy Ceglédtől Szegedig lovas kocsin teszi meg az utat. A szabadcsapat vezetőjének nem volt gond összeszedni ütőképes kompániát, a Kecskemét környéki pusztákon szép számmal teremtek vállalkozó kedvű lovasok. A terv az volt: az elfogott császárt addig nem engedik szabadon, míg Magyarországnak az 1948-as alkotmányt vissza nem adja.

A császár elfogása azonban nem sikerült. Az osztrák egyenruhákat, felszereléseket szállító kocsijukat a hatóságok lefoglalták, a vállalkozásban résztvevőket pedig letartóztatták. Noszlopynak ugyan még sikerült egy rövid időre egérutat nyernie, de hamarosan őt is kézre kerítették. Gyorsan meghozták fejére a halálos ítéletet, attól tartva, hogy a nép megkísérli kiszabadítani őt és társait.

Noszlopy Gáspár, Jubál Károly, Sárközi Aurél, Nagy Albert bitófán végezte. A kecskemétiek közül Gaál József volt honvéd hadnagy és Zabolay Károly volt gerilla hadnagy 20-20 évi, Vasváry Ferenc volt Hunyadi-huszár őrmester 6 évi sáncmunkára ítéltetett.

Rabságukból csak a Monarchia trónörökösének születésére adott amnesztia szabadította ki a vakmerő — és sikertelen — vállalkozás életben maradottjait, 1857-ben. Kecskeméten, a távolsági autóbusz-pályaudvar falán emléktábla hirdeti, hogy a szabadságszeretők olykor regényes ötletekkel is megpróbálják az áhított szabadságot kivívni. K. D.

Huszonegy ezer bűncselekmény egy év alatt

Interjú dr. Harajka István megyei főügyésszel

A napokban készült el az a jelentés, amely a Bács-Kiskun Megyei Főügyészség 1992. évi tevékenységét elemzi, a szerteágazó munka va- lámennyi területéről számot ad. Ez adott alkalmat arra, hogy beszélgetésre kérjük dr. Harajka István megyei főügyészt, akitől elsősorban a bűnözés alakulásáról érdeklődtünk, bár magunk is tisztában vagyunk azzal, hogy az ügyészi munkában nem kevésbé fontos az úgynevezett büntetőjogon kívüli szakterület, nevezetesen az általános felügyeleti és a polgári jogi tevékenység is.

— Az átlagpolgár naponta olvas és hall különböző súlyú és természetű bűncselekményről, az országot, vagy fél Európát behálózó „üzleti kapcsolatokról”. Mi a helyzet Bács-Kiskun megyében, hány bűncselekmény vált ismertté 1992-ben?

— Természetesen Bács-Kiskun sem kivétel abból a szempontból, hogy bizony itt is kemény küzdelmet kell folytatni a bűnüldöző szerveknek. A megye bűnözési helyzetét sajnos, az jellemzi, hogy az ismertté vált bűncselekmények száma — ha nem is jelentős mértékben — de emelkedik. Tavaly a megye területén 21 199 bűncselekmény vált ismertté, ami az előző esztendő adatainál 3,4 százalékkal magasabb. Ezek többségét — mintegy 60 százalékát — a vagyon elleni delik- tumok adják. E kategórián belül új tendenciák figyelhetők meg. Jelentősen növekedett ugyanis azoknak a bűncselekményeknek a száma, amelyeknél az okozott kár összege több millió forintot ér el. Elegendő itt talán, ha utalok a Szinapidisz- ügyre, amelyben 742 millió forint a tényleges kár és 1 milliárd 210 millió forint vonatkozásában állapítottak meg kísérletet.

— De ebbe a körbe tartozik a rablás, a betöréses lopás is. Ezekről mit tud mondani az elmúlt esztendőt illetően?

— Még az előzőhöz kapcsolódóan megemlítem, hogy új elkövetési formának tekinthető a vagyon elleni bűncselekmények körében az is, hogy hiteleket fedezetlen váltók

„ biztosítékként történő kibocsátásával, illetve felajánlásával kérnek, vagy próbálnak megkapni. Szintén űj, bár nem 1992-ben fordult először elő a különböző pénzintézetek ellen fegyverrel, vagy más kényszerítő eszközzel elkövetett rablás is. Említhetem itt az emlékezetes kiskunhalasi postarablást és a közelmúltban történt kecskeméti postarablást. Mint ismeretes, mindkettőben rövid idő alatt megkerült a tettes és a pénz is. Ugyancsak jó eredmény, hogy a betöréses lopásoknál 18,5, a lakásbetöréseknél pedig 27,9 százalékos csökkenésről tudok számot adni, bár a vagyon elleni bűn- cselekményeken belül — ezekből tavaly összesen 15 855 történt — a két csökkenést mutató kategória még mindig magas: 4583.

— A most elkészült jelentésben a gazdasági bűncselekményekről azt

A természetvédelem és a kertkultúra érdekei azonosak

A hazánk területének mintegy egytizedét, kilencezer négyzetkilométert kitevő Duna—Tisza közi Homokhátság úgy öt- ven-hatvan méterrel magasabban helyezkedik el az említett két folyónál. A talajvíz szintje átlagosan másfél-két méterrel csökkent az utóbbi két évtizedben, de a folyamat már a harmincas években megindult, azóta pedig erősödött. A szakemberek az aszályos időjárás hatását 50 százalék, a rétegvíz- kitermelés növekedését 25, a talajvízét 6, a területhasználatban (például erdősítés) bekövetkezett változásokat 10, a vízrendezésében 7 és végül az egyéb tényezők hatását 2 százalékra teszik. Az utóbbi alatt érik például a megnövekedett szénhidrogén bányászatot, így a Kiskunhalas- - Szánk térségi gázkitermelést. Kánya Gábor agrárközgazdász, országgyűlési képviselő, a Kecskemét Szikrai Állami Gazdaság vállalati biztosa régóta foglalkozik a kérdéssel. A gazdaság nyárlőrinci központjában kerestem fel, véleményét megtudakolandó.

Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy a Duna—Tisza közi hátság vízháztartási és természetvédelmi kérdései az országos Alföld-programban nagyobb súlyt kapjanak. Ugyanis félő, hogy ha nem sikerült a talajvízcsökkenés folyamatát megállapítani, visszaszo- ríthatatlanná válik a jelenség. Nem szabad azzal áltatni ma• Kánya Gábor szerint a természetvédelem és a mezőgazdaság érdekei megegyeznek.

gunkat, hogy beavatkozás nélkül is megoldódhat a kérdés foglalta össze véleményét a beszélgetés kezdetén Kánya Gábor. — Akár Nyárlőrincen, akár Tiszabögön vagy bárhol a választókerületemben, azt tapasztaltam, hogy a mezőgazdaságban eredményt elérni víz nélkül nem lehet. Tiszabögön például egy háromhektáros tározóból történik a paradicsom, a paprika és általában a zöldség öntözése, nincs is kitéve a termés az időjárás szeszélyeinek. De másutt, ahol az öntözéses gazdálkodás nincs megoldva — jómagam gyakorló termelő

voltam a hozam akár az ötö- dére-tizedére is csökkenhet.

Bevált-e a tiszaalpári rendszer?

— Feltétlenül. Amióta a Tiszából hozunk vizet csepegtető öntözéshez, megnőtt a gazdálkodás biztonsága, biztonságosabbá vált a gazdálkodás. Ha valaki a Kecskemétről Békéscsabára vezető 44-es úton a nagy- és kisgazdaságok mellett, virágzó kertészeti kultúrákat lát. Hozzáteszem, hogy hat aranykoronás földeken, melyek alig jobbak, mint a homokbá- nya.

— Össze lehet-e kapcsolni a természetvédelmi érdekeket a gazdasági érdekekkel?

Nemcsak lehet, kell is. Szomorúan látom, hogy a környéken, de Bugac és Orgovány térségében is, kiszáradnak a tavak, a természetes állapot visz- szájára fordul. Idősebb munkatársaim mesélik, hogy egykor a Kolon-tónak fantasztikusan gazdag élővilága volt. Amit lehet, meg kell menteni! A természetvédelem részt kell, hogy vegyen benne. íme, egy példa a jobbítás lehetőségére: a szikrai vízkiemelő rendszer el fogja látni a holtágat, meg Tőserdőt vízzel, és akkor nem kell az aszálytól félni. (Az alacsony holtági vízszint minden bizonnyal közrejátszott a vérhasjárvány kialakulásában.) A természetvédelem és a mezőgazdaság érdekei nem hogy ellentétesek lennének, hanem nyilvánvalóan azonoGál Zoltán

Családi vállalkozás Halason

Kiskunhalas egyik fejlődő magánvállalkozása az ENTEL Híradástechnikai és Gazdaságszervező Kft. Ügyvezetője Nacsa Tibor, 28 éves villamosmérnök. Tevékenységükről, terveikről kérdeztem a vállalkozót.

— A diploma megszerzése után egy helybéli kisszövetkezetnél kezdtem dolgozni, de mindig arra vágytam, hogy egyszer saját kisvállalkozást hozzak létre. Egy éve működik ez a kft., családi vállalkozásban.

— Mivel foglalkoznak?

— Fő tevékenységünk komplett műszaki szolgáltatások végzése, ami magába foglalja a szórakoztató elektronikai felszerelések eladását és szerelését. A Videoton televíziók nagybani forgalmazói vagyunk. Foglalkozunk még Panasonic telefon- rendszerek értékesítésével és telepítésével, valamint' a Kenwood háztartásigép-csa- lád forgalmazásával.

— Említette, hogy ez egy családi vállalkozás. Hogyan oszlanak meg a feladatok?

— Édesanyám a gazdaság- szervezői teendőket végzi, a húgom üzletünk eladója. A feleségem pénzügyi szakember — ő a második gyermekünkkel jelenleg gyesen

van. A sógorom az autósboltunk üzletvezetője.

— Úgy tudom, nemrégen nyitották meg második üzletüket Halason.

— Igen, Bosch autóvillamossági és -alkatrész boltot nyitottunk, ahol főleg a nyugati típusú gépkocsikhoz teljes körű alkatrészellátást biztosítunk.

— Milyen terveik vannak?

— Tavasszal szándékozunk megnyitni a Bosch autóvillamossági műhelyünket, ahol a szerelés és autódiagnosztika mellett akkumulátorok, lakás- és autóriasztók árusításával is foglalkozunk. Terveink szerint a kábeltelevízió-rendszerek szerelését is folytatjuk, a megyén kívül Csongrádban és Békésben. Az első referenciamunkát Nemesnádudvaron végeztük, ahol a rendszer kifogástalanul működik.- Ön szerint megéri ma Kiskunhalason vállalkozni?

Egyelőre mi nem panaszkodunk. Vevőinknek és üzleti partnereinknek igyekszünk a lehető legjobb minőséget adni, a legrövidebb időn belül. Élvezzük a vásárlóink bizalmát, sokan visszajárnak hozzánk. Az első elképzeléseinket hozta ez a vállalkozás.

Fáber Erzsébet

• Ezzel a bicskával embert öltek.

Halálos közlekedési baleset történt. (PN-archív)

olvashatjuk, hogy arányuk az össz- bűnözésen belül a korábbi években elhanyagolható volt. Most mi a helyzet ezen a területen.

— Számuk ma sem jelentős, de nyugtalanitó a rendkívül erőteljes emelkedő tendencia, ami itt megfigyelhető. Tavaly mindössze 913 ilyen cselekmény volt a megyében s ez a szám az előző évhez viszonyítva majdnem 120 százalékos emelkedést mutat. Különösen jelentős e kategórián belül a devizagazdálkodás megsértésével és a csempészettel elkövetett bűncselemények száma, ami az előző évhez képest 132, illetve 96,8 százalékkal magasabb. Ebben a körben is olyan új elkövetési módok fordulnak elő, amelyekkel korábban nem találkoztunk. Első helyen az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt, Szerbiára és Montenegróra vonatkozó embargóval összefüggő ügyeket kell említeni. Emiatt 1992. október 2. és december 11. között 23 büntetőeljárást kellett indítani. Az ilyen jellegű bűntettek leggyakrabban a kelebiai és a tompái határátkelőkön fordulnak elő.

— Olvasóinkat talán jobban érdekli, hogy miként alakult az élet és testi épség elleni bűntettek száma. Az átlagember is azt tapasztalja, hogy az ilyen deliktumoknak az utóbbi időben főleg anyagi motívumai vannak.

A közvélemény valóban jól érzékeli a fordulatot. Korábban például az emberöléseknek a családon belül, vagy kocsmai italozás során kialakult indulati okai voltak. 1992-ben a megyében 448 élet és testi épség elleni bűncselekményt követtek el, amelyből 15 volt az emberölés, négy szerencsére megállt a kísérleti szakban. Ezek általános jellemzője — mármint az emberöléseké —, hogy munkanélküli, csavargó életmódot folytató elkövetők idős, védtelen emberek lakásába törtek be, és az ott található értékek megszerzése érdekében végeztek áldozataikkal. Tavaly nem volt emelkedés ebben a bűntetti kategóriában, sőt, minimális — 0,5 százalékos — csökkenés tapasztalható.

— Ha már az emberek életénél, testi épségénél tartunk, feltétlenül szólnunk kell a közlekedési balesetekről. A közúti közlekedésben nincs minden rendben. Mit mutatnak ezzel kapcsolatban az ügyészségi statisztikák?

— Itt valóban elszomorító a helyzet, bár tavaly „csak” két százalékkal emelkedett a közlekedési bűncselekmények száma. De 44 százalékkal többen halltak meg a közutakon, mint 1991-ben. Konkrét számokról szólva: 1992-ben a megye területén összesen 1452 közlekedési baleset történt, amelynek során 197 ember halt meg és 683-an súlyos sérülést szenvedtek. A halálos közlekedési baleseteknél elsősorban a gyorshajtás, a szabálytalan előzés és az ittas vezetés a leggyakoribb. Ez utóbbiak száma 1992-ben 1,5 százalékkal emelkedett, 1357 volt.

— Csupán az elmondottak alapján is megállapítható, hogy 1992- ben bőven volt munkájuk az ügyészeknek. A beszélgetés végén mégis arra kérem, említsen néhány összesítő számot erről a munkáról.

— Mielőtt számokat mondanék,

hangsúlyoznom kell, hogy tavaly az ügyészségek elsősorban arra koncentráltak, hogy a rendszerváltozás kapcsán bekövetkezett gazdasági változásokkal összefüggően elkövetett jogsértő cselekmények megfelelő megítélését elősegítsék abban a vonatkozásban, hogy azok büntetőjogilag üldözendő jogsértések vagy nem. Rátérve a konkrét kérdésre, talán jól érzékelteti a munkát, hogy az elmúlt év során 4120 ügyben nyújtottunk be vádiratot a bíróságokhoz. Nyomozati szakban — a törvényesség biztosítása érdekében — 372 ügyben láttunk el fokozott ügyészi felügyeletet. A nyomozás közben és az azt követő felügyelet kapcsán 1095 esetben változtattuk meg a rendőrség határozatait, mert azok anyagi, vagy eljárási jogszabályt sértettek. Mindemellett 442 ügyben rendeltünk el pótnyomozást. Az év során harminc esetben végeztünk törvényességi vizsgálatot a rendőrségen, ötvenhat esetben pedig a városi ügyészségeket vizsgáltuk hasonló céllal. Legjobban talán az minősíti a büntetőszakban dolgozó ügyészek munkáját, hogy az úgynevezett váderedményességünk meghaladja az országos szintet. 1992- ben ugyanis 98,1 százalékos volt. Hangsúlyoznom kell azonban, hogy amit elmondtam, az mind a büntetőszakra vonatkozik, de legalább eny- nyire fontos, ha nem is annyira látványos, az általános felügyeleti és a polgári ügyszakban dolgozó kollégák munkája. Gál Sándor