Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-29 / 73. szám
Krön Népe 1993. március 29., 5. oldal SIKERES RENDŐRÖK Nyakunkon a szervezett bűnözés AZ ÍGÉRT HETVENMILLIÓT NEM KAPTÁK MEG Tiszaug Bács megyébe vágyik? 0 A bizonytalanság tovább nő Tiszaugon. A felirat még 1989-ben készült. (Fotó: Szentirmay Tamás) T iszaug a 44-es főútvonal jobb oldalán, a Tisza túlsó partján helyezkedik el, a megyehatárt a folyó alkotja. Lakóinak száma nem éri el az ezret. — Ma átérünk a Tiszán Bács- Kiskun megyébe, mintha a levegő is tisztább lenne — mondja Hegedűs Jánosné, Tiszaug polgármestere. Közigazgatásilag 1979 óta vagyunk önállóak, azelőtt Csépához tartoztunk. Azok a települések, amelyeket a jogszabály választott el egymástól, pénzt kaptak. Sajnos, mi nem, mert egy évvel korábban váltunk le. — Úgy hallottam, szeretnének Bács-Kiskun megyéhez tartozni. — Akik valamikor ugiak voltak, a téeszszervezkedés miatt átköltöztek Bács megyébe. Itt soha nem alakult ki munkahely. Az emberek egy része a szomszéd megyében dolgozik. A legközelebbi város Kecskemét. 1952-től 18 év alatt a három községből — Csépa, Tisza- sas és Tiszaug — többen költöztek el, mint amennyien itt maradtak. A község több mint fele idős, magányos. Alig van olyan család, akinek ne lenne hozzátartozója Bács- Kiskun megyében. 1989-ben már átestünk egy népszavazáson, hogy melyik megyéhez tartozzunk. Az akkori téeszelnök és munkahelyi vezetők úgy megfélemlítették a helybelieket, hogy 70:30 arányban Szolnok megye győzött. Akkor mind a két megyétől kaptunk tájékoztatást, hogy mit kapnánk, ha az egyik, illetve a másikhoz tartoznánk. A Bács megyeiek azt mondták — pénzösszeg nélkül —, hogy azt kapnánk, amit a többi településük. A Szolnok megyeiek 70 millió forint támogatást ígértek. Az embereket a vezetők rávették, hogy a 70 millió mégiscsak több, mint ha nincs forintösszeg. Az elmúlt évek alatt egy fillért sem kaptunk a beígértből. Minden maradt a régiben. Nem titok az sem, hogy én és a családom, a szomszéd megyére szavaztunk. Ott majdnem minden településen crossbár van, ott a vezetékes gáz. — Hogyan próbálják elérni, hogy változás történjen? — Beszélgettünk a Bács megyei közgyűlés elnökével, ő azt mondta, nem tiltakoznának ellene, de ma a megyének nincs olyan lehetősége, mint régen volt. Az iskolások egy része Kecskeméten szeretne tanulni, de elsősorban a megyebelieket veszik fel, így emiatt pár gyerek már kimaradt. Az egészségügyi intézmények közül is inkább a Bács megyeieket vesszük igénybe. Az emberek tömegesen mennek vásárolni Lakitelekre. Napi kapcsolatunk van azzal a térséggel. Szolnok megyével csak a kötelező munka- kapcsolatunk van meg. A megyebeliek csak Cserkeszőlőig és Tisza- kürtig jutnak el, tovább nem. — Milyen konkrét lépéseket tesznek, hogy elérjék céljukat? — Közvéleménykutatást kell végezni, most már a tények ismeretében. Még egyszer meg kell kérdezni a polgárokat. Az érveket össze kell állítani a testületnek. Mindenféleképpen megtudni, változott-e a lakosság véleménye. Ha igen, akkor hivatalosan is lépni, de ha a többséget nem érdekli, akkor nem szabad belevinni az embereket. Ebben az évben ezt megtesszük. — Mi lesz, ha Bács megyében sem következik bejavulás? — Azt véletlenül sem gondoljuk, hogy egyik napról a másikra változás történne. Ez hosszabb folyamat lenne, de lehet, hogy még mindig jobb, mert most egy fehér foltja vagyunk Jász-Nagykun-Szolnok megyének. A községben jártamban embereket kérdeztem meg, mi a véleményük az ügyről. Egy részük azt mondta, hogy semmit nem változna a község élete. Másik részük pedig bízik a fejlődésben. Tény, hogy a ’89-es népszavazás óta a község lakossága megosztott. Másképpen reagálnak dolgokra, mint ezelőtt. Azt, hogy hogyan alakítják sorsukat, saját maguknak kell eldönteni, s akkor a kisebbségnek meg kell hajolnia a többség akarata Szentirmay Tamás A Bács-Kiskun megyei rendőrség az országos eredményességi listán a harmadik helyen végzett 1992-ben — mondotta nemrég dr. Túrós András vezérőrnagy, az ORFK igazgatója egy kecskeméti sajtótájékoztatón. A tavalyi statisztikák további elemzése azonban jobb helyet jelöl ki rendőreinknek. A társadalomra legveszélyesebb, nyolc bűncselekmény felderítési eredményességét vizsgálva Bács-Kiskun az első. — Ön szerint mi ennek az oka — kérdeztem dr. Molnár Istvántól, a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettesétől. — Akkor hatékony a munka, ha — fent és lent — mindenki végzi a maga feladatát. Véleményem szerint abban, hogy Bács-Kiskun megye megszerezhette a legjobb bizonyítványt, benne van a megyében szolgáló összes rendőrnek a munkája. — Túrós úr a harmadik helyet említette, tehát Bács-Kiskun a rendőrségi munka eredményességét tekintve dobogós helyezést ért el. . — A számsorokat azonban tovább is elemezték. Elkülönítettek nyolc, a társadalom közérzetét alapvetően befolyásoló bűncselekménycsoportot. A lopás, a betöréses lopás, a rablás, az emberölés, az emberölési kísérlet, a halált okozó testi sértés, a szándékos, súlyos testi sértés és az erőszakos közösülés. Ősi dolog, hogy elsősorban ezektől félti a társadalmat — tulajdonképpen saját magát — a polgár. Nos, amikor a minősített kategóriákat vizsgálták, Bács- Kiskun megye első helyre került. Ez úgy gondolom, eleve kötelezettséget ró a csak néhány héttel ezelőtt kinevezett bűnügyi főkapitány-helyettesre. Mindenképpen meg kell tartanunk az eredményeket . . • Dr. Molnár István a megyei rendőrfőkapitány bűnügyi helyettese. — Amikor felkérték e beosztás ellátására, úgy gondolom, biztos volt abban, hogy a sikert folytatni lehet. . . — Ez természetes! Bízom a kollégákban és látom, hogy ma már egyre jobb körülmények között dolgozhat a nyomozó- és a vizsgálóapparátus. Remek — korábban csak a bűnügyi filmekből ismert — műszerek segítik a bizonyítást. Igen komoly érdekeink fűződnek ahhoz, hogy a bűncselekményt megelőzzük: ha ez nem sikerül, az eset ismertté válása után gyorsan és szakszerűen kell intézkednünk. Rendkívül fontos szerepe van a „forrónyom” csoportnak, a szervezett akciónak, a technika szakszerű alkalmazásának. Hozzá tartozik azonban az igazsághoz: nagyon fontos, hogy nem csak a nagy — széles körű sajtónyilvánnossá- got érdemlő — ügyekkel kell alaposan foglalkozni. A rendőrség állampolgári megítélése attól is függ, hogy a közrendvédelmi területen munkálkodó kollégák, miként járnak el a kerékpár-, a tyúk- és a szerszámlopás ügyekben (az esetek 35 százaléka ilyen jellegű). Halálos bűn nálunk, ha valaki azzal bocsátja el a károsultat, hogy biciklikkel nincs időnk bajlódni... — Felkészültek-e az újszerű, korábban csak a nyugati országokban előforduló bűncselekmények üldözésére? — Igen. Itt is megjelent a szervezett bűnözés. Növekedett a vagyon elleni cselekmények száma. Komoly gondot okoznak az autótolvajok. Tavaly több mint kétszáz értékes kocsit loptak el a megyében. Ezen a területen megjelentek a nemzetközi maffiák specialistái. Ma már reális kategória a kábítószer-kereskedelem. Nem csak azért, mert tranzitvonalak futnak át a megyénkben. Ma már helyi vevőkre is számíthatnak a drogkereskedők . . . — Most már két konkrét eset is bizonyitotta, hogy a nemzetközi csempészszervezetek itt szervezik meg a csatáikat... — Magyarország megtelt! Mondotta nemrég dr. Boros Péter belügyminiszter. Szerintem is helye van a szigorításnak. A túlzott liberalizmus miatt elözönlötték országunkat a bűnözök. Akik nem nemes céllal -— turizmus, országjárás — de kifejezetten a gyors meggazdagodásért érkeznek hozzánk. Tiltott árukkal üzletelnek. A feketén szerzett tárgyakat aztán a KGST- piacokon értékesítik. Én azt gondolom, hogy optimisták lehetünk. A honatyák, a parlamentben, látják a nehéz helyzetet. A nehéz időkben is jut pénz a rendőrség további korszerűsítésére, az állomány létszámának növelésére. Farkas P. József Ki lehet donor? PARLAMENTI KULISSZATITKOK Három év — 38 millió oldalon • Az Országgyűlés 1990-től több száz törvényt alkotott. Az indítványokat, módosító javaslatokat gyakran több száz példány ban kell sokszorosítani. (Fotó: PN-archív) Magyarországon az elmúlt évben mintegy kétezren haltak meg közúti balesetben. Ez idő alatt a jelentett potenciális donorok száma csupán 108 volt. A két adat közötti jelentős különbség csökkentése, a transzplantációs igények jobb kielégítése, a betegek életkilátásainak növelése érdekében pénteken egész napos konferenciát rendeztek Budapesten a donorkérdésről a Sandoz Pharma Ag támogatásával. Az intenzívterápiás, traumatológiai és idegsebészeti osztályok orvosainak, főnővéreinek, nővéreinek részvételével tartott tanácskozáson Sótonyi Péter professzor kijelentette: korszerűek, és minden szempontból megfelelnek az európai normáknak azok a törvények, rendeletek és szakmai állásfoglalások, melyek Magyarországon a transzplantációt szabályozzák. Sőt, míg nálunk már 1972-ben törvény született az agyhalálról és a transzplantációról, nem egy fejlett nyugat-európai országban mind ez ideig hiányoznak ezek a jogszabályok. Vitára okot adó, esetlegesen módosítandó részletkérdés azonban természetesen így is akad e témában, hiszen a transzplantáció olyan dinamikusan fejlődő tudományág, amely állandóan újabb és újabb megválaszolásra váró kérdéseket vet fel. így ami a hazai gyakorlatot illeti, megfontolandó a kegyeleti jog bizonyos kiterjesztése annak érdekében, hogy egy potenciális donoresetében a hozzátartozónak joga legyen engedélyezni, vagy megtagadni a szerv-, illetve szövetkivételt, ha az illető életében nem tett konkrét nyilatkozatot — mutatott rá Sótonyi doktor. Magyarországon, a jogszabályok előírásai szerint, gyógyító célú szervkivétel csak akkor nem végezhető, ha az ellen a személy — még életében — tiltakozott. A témával kapcsolatban Alföldy Ferenc elmondta: az európai államok között csupán ebben a kérdésben van eltérés. Számos országban ugyanis szükséges, másutt viszont nem kell a hozzátartozó beleegyezése. Az egész világon tapasztalható donorhiány azonban — úgy tűnik —abba az irányba kényszeríti a törvényhozókat, hogy a tiltakozás hiányát mint beleegyezést fogadják el. Az Egészségügyi Világszervezet egyébként — mondta Alioldy professzor— mind a beleegyezést, mind pedig a tiltakozás hiányát elfogadhatónak ítélte. M it lát az érdeklődő az Ország- gyűlés munkájából? Jórészt a plenáris üléseket — hol tömött, hol üres padsorokkal. Pedig igen szerteágazó tevékenység folyik a bizottságokban, a parlamenti titkárságokon, hivatalokban. Legalábbis a magyar országgyűlés papírfogyasztása egészen biztosan ezt igazolja. A képviselők vagy a bizottságok indítványai, módosító javaslatai azonnal papírra és sokszorosítógépbe kerülnek, mert a tárgyalások előfeltétele, hogy minden képviselő már jóval a napirend vitája előtt megismerhesse azokat és felkészülhessen rájuk. De a 380 képviselőn kívül eljutnak ezek a „papírok” a bizottságok, a frakciók szakértőihez, a kormány illetékeseihez, tanácsadóihoz is. így, témától függően, olykor 600-800 példányban kell elkészíteni egy- egy anyagot, 9 A parlament utóbbi három évében 9000 önálló indítványt, javaslatot, kezdeményezést nyújtottak be, amelyeket mintegy 38 millió (!) oldalon sokszorosítottak. Ha mindezt kötegekbe raknák és éhre állítanák, az egy-egy képviselő asztalára eljuttatott iratköteg 10 méter magas lenne. Az a paksaméta, amit a szakértők, a bizottságok ebben a ciklusban kézhez kaptak, 6500-7000 méter hosszan kígyózna az irodák között. Temérdek papírt használnak fel a szakanyagok és tanulmányok, valamint a háttérinformációk „rögzítésére” maguk a frakciók is. Ezek az iratok csak az egyes képviselők felkészülését szolgálják, ám elengedhetetlenül fontosak az összmunka szempontjából. Tekintélyes mennyiségű nyomtatvány készül az egyes parlamenti eseményekre, a sajtótájékoztatókra, de ezek tényleges papírigénye még utólag sem mérhető fel pontosan. (A miniszterelnökség leiratai és a képviselőkhöz eljuttatott tájékoztatói például nem is az Országgyűlés papírkontingensét terhelik.) A tényleges igényt jól érzékelteti egy adat: a parlament évente 60 millió forintot költ papírvásárlásra. Hiába, a komputerek, a szöveg- szerkesztők világában is a legfontosabb információhordozó a papír maradt. Családi létminimum A fogyasztói árak februárban — januárhoz képest — 1,7 százalékkal emelkedtek, az elmúlt 12 hónap alatt pedig 24,7 százalékkal nőtt az árszínvonal. Februárban egyes élelmiszerek és szolgáltatások átlagára még a januári hóközi áremelkedés következtében volt magasabb, mint az év első hónapjában. Februárban egyébként központi áremelés is volt, a telefondíjak átlagosan 21 százalékkal növekedtek. Azok a termékek és szolgáltatások, amelyeket nem érintett a januárról áthúzódó központi áremelkedés, februárban átlagosan 1,1 százalékkal lettek drágábbak. Egyetlen hónap alapján azonban messzemenő következtetéseket nem lehet levonni az infláció alakulását illetően. Egy átlagos, két felnőttből és két 15 éven aluli gyermekből álló városi magyar család létminimuma a statisztikai számítások szerint februárban 42 900 forintot tett ki. A februári áremelkedések miatt e családtípusnál az összeg emelkedése januárhoz képest 800 forint volt. A legmagasabb egyébként a létminimum összege a városi egyedülállóknak, februárban 15 100 forint volt. A legalacsonyabb a négy gyermeket nevelő községben lakó családoknál, ahol 5600 forint, egy főre számítva 8470 forint volt februárban a létminimum. VÁLTOZÁSOK JÚLIUS 1-JÉTŐL Mennyit és hogyan kereshetnek a jövőben az orvosok? • A kártyapénz alapértékét a jövőben jelentősen megemelik. (Fotó: PN-archív) Akik nem választottak háziorvost, még bármikor megtehetik: a már leadott kártyák pedig természetesen érvényesek. Ezt azért érdemes ismételten is aláhúzni, mert az egészségügyben napirenden levő változások sokakat elbizonytalaní- tanak: közvetlenül érintik-e őket a tervezett reformok. Nos, az állampolgárok szempontjából semmiféle tehertöbbletet nem jelent, hogy július 1-jétől új alapelvek szerint működnek, gazdálkodnak a szakrendelők és a kórházak. Az egészségügyi reform döntő szakaszához érkezik azzal, hogy a járóbeteg-rendeléseken és a kórházakban fokozatosan bevezetik a teljesítményarányos finanszírozást. Ha a kormány elfogadja Surján László népjóléti miniszter előterjesztését, igazságosabban és hatékonyabban használhatják fel az egészségügyre jutó összegeket. Újdonság, hogy július 1-jétől az eddiginél nagyobb szerepet kapnak a beutalók. Ismeretes, hogy a nőgyógyászt, a tüdőgyógyászt vagy a szemüveget felíró orvost beutaló nélkül is fölkereshetjük. Ám a többi szakrendeléshez (reuma, röntgen stb.) szükség van a háziorvos által kiállított beutalóra, hacsak nem sürgős, életmenő beavatkozást követelő esetről van szó. A szakellátást végző orvosoknak ugyanis ezentúl mindig pontosan dokumentálniuk kell, hogy milyen módon foglalkoztak a beteggel, szükségük lesz tehát a beutaló kódjára. Félreértés ne essék: eddig is kellett a beutaló, legfeljebb a szakorvosok nem kérték. Ezentúl azonban anyagi érdekük fűződik ahhoz, hogy teljesítményükről pontos elszámolást készítsenek. Az új finanszírozási rendszer egyébként a beteg számára több szabadságot ad: a háziorvos tanácsát kérve megválaszthatja, melyik szakorvosnál, kórházban keresi a gyógyulást. S egy figyelemfelhívás a háziorvosoknak: lássanak hozzá a törzskartonok rendezéséhez és kitöltéséhez, a kártyák leadásakor elmaradt vizsgálatok elvégzéséhez; erre november 30-áig kapnak haladékot. Nem öncélú követelményről van szó, elsősorban önmaguk érdekében kell pontosan rögzíteniük, hogy hány betegük van. Az állampolgárnak pedig nagyon fontos — ha makkegészséges is —, hogy legalább egyszer alaposan megvizsgálják. A kártyapénz alapértéke eddig 20 forint volt; az elgondolások szerint a jövőben legalább 37 forint lesz, illetve a júliusi teljesítmények elszámolásakor első ízben 40 forint. A jövőben csakis a megfelelően dokumentált vizsgálatokért fizet a társadalombiztosítás, tehát csak a ténylegesen ellátott biztosítottakért számolható el a teljesítmény. Ezért fokozott ellenőrzésre számíthatnak a háziorvosok csakúgy, mint a szakrendelők és a kórházak munkatársai. A gondozókban tevékenykedő, nehéz és időigényes munkát végző orvosokra nem érvényes a teljesítményfinanszírozás rendje. A terv szerint a tüdő-, a nemibeteg- és az onkológiai gondozók 10%-kal megemelt térítést kapnak, hogy ne a tényleges forgalom kényszere alapján díjazzák őket, hanem legyen kellő idejük betegeik lelkiismeretes gondozására. FEB
