Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-29 / 73. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. március 29., 3. oldal GÖNCZ ÁRPÁDNÉ KECELEN NAGYSZABÁSÚ RAZZIA BÁCS-KISKUNBAN Gálaműsor a mozgássérültek javára Göncz Árpádné személyesen adta át a fővédnökök ajándékát, összesen tíz rokkantkocsit. (Folytatás az 1. oldalról) A zsúfolásig megtelt te­remben Földes Ferencné köszöntötte a vendégeket, a résztvevőket. — Nemes célt szolgál ez a gála, hiszen olyan em­bertársainkra hívja fel a fi­gyelmet, akiknek az életvi­tele, beilleszkedése igen nehéz, segítségre szorul­nak — mondotta a pol­gármesteri hivatal igazga­tási osztályvezetője. Ez­után Pintér Józsefné szólt az egybegyűltekhez: — A sors olykor ke­gyetlen — mondotta, s kórházban fekvő férje ne­vében is megerősítette: — Mindig számíthatnak ránk. Meggyőződésem, az ember igazi értékét nem a külső adja, hanem az, mi­lyen belső értékek vannak benne, hogyan viszonyul embertársaihoz. Ha szere­tettel, gyöngédséggel, se­gíteni akarással, akkor nincs miért aggódnunk. De ne csak a mai ünnep­nap hozza önöket össze, hanem fogjuk meg ezután is egymás kezét. Göncz Árpádné egysze­rű kedvességgel szólt az egybegyűltekhez. — Ennek a községnek egy kicsit nagyobb szeren­cséje van az átlagnál. Hi­szen itt él Pintér József, aki nem csak munkát, példát ad, hanem a jó szívét is. És valóban, fogjuk meg egy­más kezét! — ezután Zsu­zsanna asszony átadta a fővédnökök ajándékát, a tíz tolókocsit. A sorstár­sak mindegyikéhez oda­ment, s kedves szavak kí­séretében, öleléssel kö­szöntötte őket. Megható­dott, könnyes szemű tö­meggé változott a nézőtér. A könnyeket a keceli néptáncegyüttes kisisko­láscsoportja „törölte le”. Vidám, pergő műsorukat nagy tapssal jutalmazták, majd következett az első tombolahúzás. Ugyanis számtalan támogatója akadt a rendezvénynek, és még a műsoridőben is ér­keztek a felajánlások. Jámbor Zsolt műsorveze­tőnek többször kellett nyereményhúzást beiktat­nia. Andrejszki Tamás bű­vész valóban elbűvölte a közönséget, Tisza Bea és Bodnár Zoltán előadásuk­kal főleg a gyerekeket szó­rakoztatták. A többórás jótékony gála Papp Rita fellépésével ért véget, de előtte megénekeltette a ki­csiket és nagyokat, vala­mint rögtönzött, mókás vetélkedőre is színpadra hívta a gyerekeket. A műsor után a Fürtös vendéglőben vörös rózsa­csokorral várták Göncz Árpádnét, majd a vendé­gek késő estig beszélget­tek. Kép és szöveg: Pulai Sára • Százak nézték végig a jótékony műsort, közöttük a Magyar Köztársaság elnökének felesége (balról), Pintér Józscfné és Schindler Jánosné társaságában. Kivénhedt fölszerelések a bajai tűzoltóknál Szoleczky János tűzoltó őrnagyot, ba­jai tűzoltóparancsnokot kérdeztük a ta­valyi év mérlegéről, és felszerelési problé­máikról. Az elmúlt évben összesen 369 alka­lommal riasztották a bajai tűzoltóságot, tűz- és káresethez. Ebből 304 volt a tűz (’91-ben 184) és 24 a káreset. Akadt 41 vaklárma is, és az utólagosan bejelentett, már eloltott tüzek száma 50 volt. Ezek az adatok igen jelentős, 65 százalékos emel­kedést mutatnak az előző éviekhez ké­pest. A tűzesetek során megmentett érték a becsléseik szerint 219 millióra, a becsült tűzkár pedig 62 millió forintra tehető. Ezek lényegesen nagyobbak a ’91 évinél, hiszen akkor a kárérték mindössze 3 mil­lió 775 ezer forintot tett ki. Ez mintegy hússzoros növekedés. A feladatokat gyorsan, erejükhöz mér­ten megoldották, de sokszor kellett segít­séget kérni, elsősorban nyáron, amikor 5- 6 helyen is keletkezett tűz egyszerre. Ezek­nél a kalocsai, kiskunhalasi, sőt, a kecske­méti tűzoltók is segítettek. Sükösdön volt egy olyan tűz, amelyhez eleve 10 gépjár­műfecskendőre volt szükség, s mivel a ba­jai tűzoltóságnak mindössze kettő van, Szekszárdról és Szegedről is besegítettek. Gépjárműveik állapota siralmas. Az egyik gépjárműfecskendő 20 éves, és hozzá már semmilyen alkatrész nincs, s olyan se nagyon, aki megjavítja. Ennek a forgalmija június 18-án lejár, és a felújítá­sához 3 millió forint lenne szükséges, ami jelenleg nem áll rendelkezésre. A másik fecskendő 8 éves, nagyjavításra szorul, s utána tovább használható. Műszaki mentéshez nincs megfelelő felszerelésük — ilyen legközelebb csak Kiskunhalason van —, csak a testvérvá­rostól, Waiblingentől kapott feszítő­vágó berendezésük van. A mentéshez szükséges autó ára 20-30 millió körül len­ne, ha módjukban állna ilyet venni. Rossz műszaki állapotú fecskendők he­lyett önerőből újat nem tudnak vásárol­ni, de kihasználva a közérdekű kötele­zettségvállalást, támogatást kértek a vonzáskörzet önkormányzataitól, gaz­dálkodószerveitől és állampolgáraitól, hogy pályázhassanak egy új gépjármű­fecskendő megvásárlására. Ennek ára 16,1 millió forint. Az önkormányzatok nagy része — szűkös helyzetük ellenére —már döntött a támogatásról, a vállala­tok közül pedig a Bácshús Rt., a vaskúti Bácska Rt., a telsőszentiváni mgtsz, va­lamint Délity József nemesnádudvari egyéni vállalkozó. A még hiányzó telepü­lésekről, és más vállalatoktól továbbra is várják a segítséget. A legtöbb tűz lakóépületekben kelet­kezik. Emellett még — a vidék jellegéből adódóan — a mezőgazdasági területek tűzeseteinek száma jelentős. A keletke­zési okok sorrendje pedig: elektromos áram, szabadban tüzelés, dohányzás, tü­zelő-fűtő, szárítóberendezések használa­ta, gyermekjáték gyufával, nyílt láng használata és a gyújtogatás. Zalavári László Tanfolyam határokon túli magyaroknak Az Illyés Alapítvány támogatásával szerveződött az a tízhetes tanfolyam, melyen a határokon túl élő, magyar mezőgazdasági szakemberek vesznek részt. Az Erdélyből, Szlovákiából és a Vajdaságból jött résztvevőkkel a kerté­szeti főiskola kecskeméti épületében váltottam néhány szót. — Bódis András vagyok, a kolozsvá­ri rádió és televízió gazdasági rovatve­zetője. Végzettségem agronómus és pá­lyázat alapján vehetek részt ezen a tan­folyamon. Mint tévés-rádiós szerkesz­tő, igen előnyösnek vélem az itt szerez­hető tapasztalatokat, hiszen rengeteg nézőnk fordul hozzám különböző me­zőgazdasági problémákkal. Bízom ab­ban, hogy az itt hallottak segítségével átfogóbb és konkrétabb választ tudok majd adni a hozzám érkező kérdésekre. — Brendus Elek vagyok — mutatko­zik be a székelyföldi férfi — Nyárád- gálfalván dolgozom, a mezőgazdasági kamara alkalmazottjaként. Örülök, hogy lehetőségünk, adódott egy szak­szerű továbbképző tanfolyamra. Na­gyon jó volna az itt tanultakat odahaza hasznosítani. — Ehhez még annyit tennék hozzá — elegyedik a beszélgetésbe Pálfi Te­réz, sepsiszentgyörgyi agrármérnök —, hogy nem szabad elfeledni a kereske­delmi összefüggéseket sem, a mezőgaz­daság fejlesztésével kapcsolatban Er­délyben ugyanis a termelők megszok­ták, hogy mindig irányítják őket, ezért hiányoznak az önálló kezdeményezé­sek például a termények eladásában, így nagyon sok kár keletkezik. Meg kell tanítani az erdélyi parasztságot, hogyan érdemes dolgozni s a terméke­ket hogyan lehet legelőnyösebben piac­ra dobni. S ehhez ezen a tanfolyamon komoly segítséget kapunk. — Asztalos Ferencnek hívnak, Szlo­vákiából jöttem, az Együttélés Szerve­zet támogatott, hogy induljak a pályá­zaton. Mivel végzettségem mezőgazda- sági gépész, a kollégák véleményéhez annyit fűznék hozzá, hogy szerintem sok gépészeti újdonsággal is meg fo­gunk majd ismerkedni a tanfolyam alatt. — Én is gépészmérnök vagyok — szólal meg a vajdasági, Kishegyes falu­beli Holló András. Itt megtanulhatjuk azt a módszert, amivel meggyőzhetjük az otthoni termelőket a termelés éssze­rű átszervezéséről. Első benyomásaim alapján ez a tanfolyam mindannyiunk­nak nagy segítséget nyújt terveink meg­valósításához. (szőke) Áfész-részközgyűlések Lajosmizsén A Lajosmizsei ÁFÉSZ 2720 tagja között 70 millió forint értékű vagyont nevesítettek az átmeneti törvény sze­rint. Az alapszabály alapján a részjegy összegét ezer forintban határozták meg. A részközgyűlések jelenleg foly­nak, az áfész helyzetérőí és terveiről Bíró Lajos igazgatót kérdeztük. El­mondta, a jelenlegi gazdasági helyzet és a növekvő legális és illegális konkuren­cia ellenére a kiskereskedelem 21 millió forint többletbevételt hozott. A 23 me­gyei szövetkezet közül egyébként 11 volt nyereséges, eredményeik alapján a mizseiek az ötödik helyen állnak. Az olcsóbb áruellátás érdekében egy me­gyei beszerzőközpontot hoztak létre és folyamatosan növelik a termelőktől történő közvetlen beszerzést. A ven­déglátásban a lajosmizseieknek bevált a bérleti és- szerződéses üzemeltetés. A felvásárlás viszont veszteséggel zárta az évet. Nehezebb lett a zöldség, a gyü­mölcs, a sertés és a méz értékesítése, így ezeket nem is tudják átvenni. Fontos feladatnak tartják, hogy dol­gozóikat óvják a munkanélküliségtől. A szűkös anyagiak miatt idén kevesebb pénz jut felújításra, korszerűsítésre és osztalék fizetésére sincs lehetőség. Ehe­lyett kedvezményes áruvásárlási utal­ványokat kívánnak adni. Bártfai Róbert Kiutasított külföldi szabálysértők (Folytatás az 1. oldalról Régi tapasztalat a rendőrök, men­tősök, tűzoltók körében, hogyha vala­milyen akcióban újságíró vesz részt, akkor nem történik semmi érdemle­ges. így jártunk most mi is a Kecske­méti Lapok tudósítójával. Szabadon választhattunk, a razziában melyik akciócsoporttal tartunk — ennek a csoportnak azután mintegy mi bizto­sítottuk az eseménytclenséget. A civil ruhás kecskeméti nyomozok kocsijá­ban kaptunk helyet, mögöttünk az egyenruhás közlekedési rendőrök Golija igyekezett a havassá vált, csú­szós úton. A Csongrádi utcában egy fogadóban és a vele szemben lévő bár­ban néztek szét a rendőrök. Útba ej­tettünk egy lakást, ahol orosz pár szállt meg, betértünk a Sasfészek disz­kóba, de jobbára mindent rendben ta­láltak az igazoltatások során. Két jugoszláv és két román akadt csak fenn a hálón, akiket azután a főkapi- táhyságon hallgattak meg. Nem volt viszont ilyen eseményte­len a többi csoport portyája. Erről— már a nyári időszámítás szerinti — hajnali ötkor dr. Varga Péter alezre­des, a főkapitányság igazgatásrendé­szeti osztályának vezetője számolt be az újságíróknak. Kiskunhalason és környékén tíz ukrán hölgyet gyűjtöt­tek be a masszázsszalonokból, bárok­ból, akiket még azon melegében busz- szal vittek Záhonyig. Velük tartott a Solton talált négy ukrán férfi, személy­autójukkal követte a konvojt még négy. Őket szintén Kiskunhalason ta­lálták és, mint a többiek, jogellenesen • A kecskeméti férfinél (jobbról), a ná­la lakó orosz pár miatt tartottak ellenőr­zést a rendőrök. Mindent rendben talál­tak, sőt, így tudtuk meg, hogy a háziúr különböző korok, országok katonai egyenruháit gyűjti. (Fotó: N. N. M.) tartózkodtak Magyarországon. Ka­locsán egy lakásban munkavállalói engedély nélkül a városban dolgozó nőkkel szemben jártak el. Lajosmi­zsén 13 román, Kiskőrösön pedig uk­rán állampolgárokkal szemben intéz­kedtek. A kommandócsoportokra — mint azt az alezredes elmondta — szerencsére sehol nem volt szükség, tartalékban maradtak. Az akció a kö­vetkező hetekben folytatódik, keresik a bujkálókat. (A megyében tartott va­sárnapi razziáról a Kecskeméti és az Alföldi Lapok riportot közöl szer- dán.) Noszlopy Évi 600 milliárddal gazdálkodnak Fél évszázad után, május 21-én újra társadalombiztosítási képvise­lő-választás lesz Magyarországon. Célja, hogy a tb.-alapok felett a jö­vőben valóban a biztosítottakat képviselő, azok érdekeit szem előtt tartó önkormányzatok rendelkezze­nek. Ma ugyanis az OTF-en keresz­tül még tulajdonképpen a kormány irányítja a nyugdíj- és az egészség- biztosítási ágazatot. Igaz, az önkor­mányzatok előképeként elvileg már egy ideje két felügyelőbizottság ke­zeli az alapokat. Amint azonban lét­rejönnek az önkormányzatok, úgy már ezek gazdálkodnak a pénzügyi alapokkal és tulajdonosi jogot gya­korolnak a biztosítási vagyon felett. Ez pedig nem csekély, hiszen a két ágazat éves költségvetése 600 milli­árd forint, amely megközelítőleg egyenlő az állami költségvetés éves összegének felével. A társadalombiztosítási önkor­mányzatok a kormánnyal melléren­deltségi viszonyban állnak majd, ami annyit jelent, hogy csak egyet­értésükkel alkothatok a nyugdíj-, illetve az egészségbiztosítással ösz- szefüggő kormányrendeletek, de ja­vaslataikkal részt vesznek a tör­vényalkotási munkában is. Emel­lett feladatukhoz tartozik még a nyugdíj-megállapító és -intéző, va­lamint az egészségbiztosítási felada­tokat ellátó hivatalok irányítása és ellenőrzése is. A tb.-önkormányzatok felépíté­süket tekintve sem tévesztendők össze a települési önkormányzatok­kal. Itt ugyanis nem regionálisan, illetve lakóhelyenként szerveződő önkormányzatokról, hanem két, 60-60 tagú, országos hatáskörű tes­tületről van szó. Az egészségbiztosí­tási önkormányzat felépítése szerint felerészt választható, felerészt a munkáltatók országos érdekképvi­seleti szervei által delegált képvise­lőkből áll. A nyugdíj-biztosítási ön- kormányzatba 32 képviselő választ­ható, négy tagot a Nyugdíjasok Or­szágos Kamarája, a fennmaradó hányadot pedig a szakszervezeti szövetségek delegálják. A törvény szerint a társadalom- biztosítási képviselők választása csak akkor tekinthető eredményes­nek, ha a választójoggal rendelke­zők legalább 25 százaléka leadja szavazatát. Ellenkező esetben 1994. végéig újabb szavazást kell kiírni. Csökkent a bűnözés Kalocsán Nemrégiben Hargitai László őrnagy rendőrkapitánynak, a város bűnügyi­közbiztonsági helyzetének múlt évi ala­kulásáról szóló tájékoztatójával kezdő­dött a kalocsai önkormányzat képvise­lő-testületi ülése. Az alapos írásos elő­terjesztésből kiviláglott: Kalocsán sike­rült a bűnözés 1991-ben tapasztalt rob­banásszerű növekedését megállítani, sőt, jelentősen visszaszorítani. Az is­mertté vált bűncselekményszám 2808- ról 2164-re csökkent. A főbb szakmai mutatók alapján fölállított eredmé­nyességi rangsorban Kalocsa a megye hat rendőrkapitánysága közül a máso­dik helyen áll. Kalocsára jellemző adat, hogy az összbűnözés 55,7 százalékát a város­ban követték el. Az összes bűncselek­mények 84 százalékát, 1017 bűnesetet követtek el vagyontárgyak jogtalan megszerzése érdekében. A betöréses lo­pások száma is csökkent, ám a nagy kárérték miatt a lakosság bizonytalan­ságérzetét e tény nem javította. A jó munkát dicséri, hogy az úgynevezett ismeretlen tetteses felderítési eredmé­nyesség Kalocsán 64,5, míg a megyei átlag 54,3 százalék. A rendőrkapitány hangsúlyozta: a közterületi szolgálatot ellátókkal szem­ben továbbra is a kulturált fellépés, a kisebb súlyú szabálysértések esetén fi­gyelemfelhívó, megelőző célú intézke­dési stílus alkalmazása a követelmény. Ugyanakkor a kiemelt szabálysértések elkövetőivel szemben szigorúbb szank­ciót alkalmaznak. A képviselők közül Mácsai Fe­rencné és dr. Matos Ferenc értékelte pozitívan a rendőrség munkáját, majd egyhangú szavazással elfogad­ták a beszámolót. A vártnál kisebb hullámokat vetett az előző testületi ülés napirendjén sze­replő, úgynevezett „interpellációra adott válasz”. A téma tárgyalása előtt kiosztották azt a mérési jegyzetet, amit hivatalos földmérő készített. Az ada­tokból kitűnt, hogy a dr. Kovácsffy Csaba képviselő tulajdonában lévő 1043/26 helyrajzi számú terület a való­ságban összesen 114 négyzetméterrel nagyobb a nyilvántartottnál, ám ebből csak 85 négyzetméter a város terhére használt terület. Az interpelláció elfo­gadása előtti szavazást megelőzően Tóth Tibor kért szót, aki bejelentette: az ügyben nem kíván szavazni, a vá­laszt nem az interpelláció lényegéhez tartozó, személyeskedő támadásnak te­kinti. A képviselők a polgármester tar­tózkodása, dr. Kovácsffy ellenszavaza­ta — Tóth képviselő a bejelentésnek megfelelően nem szavazott — mellett elfogadták az interpellációra adott vá­laszt. Ezt követően dr. Kovácsffy Csaba emelkedett szólásra, s arra kérte a tes­tületet, hogy a rádobált sár alóli tisztá­zása érdekében folytassanak vizsgála­tot, mert a telket nem ő mérte ki. Tudo­mása van arról, hogy a közelében fek­vő területek kimérése sem volt megfele­lő. Rajta kívül álló okok következmé­nye a nyilvántartott és a ténylegesen használt terület különbözősége. így egy korrekt, pártatlan vizsgálat lehet alap­ja a tények számbavételének. A kérés teljesítésére a polgármester tett ígére­tet. Zsiga Ferenc Taxiözön várható? Baján, a képviselő-testület csütörtö­ki ülésén — az országos gyakorlattal ellentétben — nem korlátozták a taxik számát. A városban dolgozó taxisok többsége 25 kocsiban látta kívánatos­nak meghatározni a felső határt, de a döntés előtti vitában azok a képviselők kerültek fölénybe, akik magát a korlá­tozást sem látták szükségesnek. A Súgó taxi képviselőjét. Nagy Attilát is meg­hallgatták, de végül inkább úgy dön­töttek a képviselők, hogy nem dönte­nek. A bajai taxik számát tehát tovább­ra is a piac szabályozza. Még áll a gát Amint már hírt adtunk róla, a sze- remlei Sugovica vízkiegyenlítő gátja az őszi dunai áradások miatt félő, hogy beszakad. A horgászegyesület saját ere­jéből, és a tagok munkájával, és némi támogatással szeretné újjáépíteni a gá­tat. Mivel a napokban újabb árhullám vonult le a Dunán, és a víz már be is bukott a holtágba, az egyesület vezeté­se attól tart, hogy a kivonuló víztömeg teljesen tönkre teszi a gátat, és oda lesz a drága pénzbe került telepítés. KÖZÉLETI HÍREK • Ma Lajosmizsén, a főúti szökő- kútnál, VÁLASZTÁSI vidámFÁNK címmel 14 és 17 óra között az MSZP és a BIT bolondos választási ünnepet ren­dez sok-sok fánkkal és meglepetéssel. • Komáromi István, a Szocialista Párt képviselőjelöltje és Szűrös Má­tyás, az Országgyűlés alelnöke ma 17 órakor a ladánybenei művelődési ház­ban tart előadást a község nyugdíjasai­nak és minden kedves lakójának. Csak kérdezem... Olvastak már önök magyar la­pokban olyan cikket, ami a telefont szidja? Naná, hogy igen, mást se le­het olvasni nap mint nap. így rossz, úgy rossz, évtizedekig kell várni a készülékre, illetve annak bekötésére, ha meg bekötik, akkor biztos más számára, vagy olyan számra, ahol régebben a temetkezési vállalat volt, s számos rémtörténetet lehet erről hallani, olvasni. Kecskeméten tavaly több ezer új telefontulajdonos vette boldogan ke­zébe a kagylót, számosán a hajukat tépték, mert téves adat szerepelt ró­luk a telefonkönyvben, azokról már nem is beszélek, akik nem kaptak telefont s a távközlés mellett az új tulajdonosokat is megutálták. Két ismerősöm esetét, akik ráadásul szomszédok is, a sok furcsa történet mellett sem lehet elhallgatni. Egyi­kőjük két különböző számon is sze­repel a telefonkönyvben, a régi laká­sán, meg az újon is. Csak éppen tele­fonja nincs, se itt, se ott. Szomszédja viszont egyáltalán nem szerepel a telefonkönyvben, viszont minden hó­napban rendesen megkapja a havi telefonszámlát a készenléti díjjal. Telefonja neki sincs, s ebben kettő­jük sorsa közös. Nem létező telefo­nokat hívogatni nem nagy öröm ugyan, de nem létező telefon után számlát fizetni még fájdalmasabb le­het. Bosszúságukat talán csupán az enyhítheti, hogy a távközlésnek va­lamilyen nyilvántartásában azért szerepelnek, s megvan a reményük a valamikori vonalbekötésre. Sokan mondhatják, hogy milyen jó lenne, ha már semmi se hiányozna nekik az életben, csak a telefon. Igen, de gondolják meg, az a sok minden, ami hiányzik, nem azért nincs, mert minden úgy működik, ahogy a telefon ? Csak kérdezem. Hámori Zoltán

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents