Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

Apostag • Dunaegyháza • Dunavecse • Fülöpszállás # Kunadacs # Kunpeszér • Solt • Szabadszállás O Szalkszentmárton • Tass • Újsolt Kunszentmiklós és vidéke á AZ IGAZGATÓ SZERINT: Nincs tanárháború a Baksay-gimnáziumban Egy intézmény életében történt változás általában sohasem zökke­nőmentes. A kunszentmiklósi gim­názium ettől a tanévtől kezdve mű­ködik református iskolaként. A városban különböző mende­mondák keltek szárnyra, miszerint „tanárháború” dúl a gimnázium­ban. Más hírek szerint a diákok is elégedetlenkednek amiatt, hogy mindenki számára kötelezővé tet­ték a vallási ünnepeken való rész­vételt. Ezért kértem interjút az in­tézmény igazgatójától, dr. Miklós- sy Jánostól. — A Baksay Sándor Reformá­tus Gimnázium, amikor a 92—93- as tanévvel újrakezdte felekezeti intézményként való működését, a 313 év — azóta létezik ez az iskola — alatt kialakult gyakorlatot foly­tatta. Iskolája lett a református egyháznak és a református tanu­lóknak, vállalta továbbra is, mint egész működése során tette, a Fel­ső-Kiskunság és a Dunamente egyetlen középfokú iskolájának feladatait. így a más vallásúak és a felekezeten kívüliek nevelését is. A hívő diákok református és kato­likus hittant tanulnak, a többiek pedig erkölcstanórákon vesznek részt. A hittanra járók reggelen­ként közös imán vehetnek reszt, ha akarnak. Ez senki számára nem kötelező, és ugyanez vonatkozik az egyéb egyházi alkalmakra is. Jelentkezzen az a diák, aki kény­szerítve lett az áhítaton való rész­vételre, vagy a templomba járásra. — Mi a helyzet a tanárokkal? — A református iskolavezetés elfogadta, hogy a történelmi for­dulat révén nem református taná­rok is működnek állományában. Nekik ebből semmi hátrányuk nem származik. Egyébként is, aki Tavaly óta újból a református egyházé a kunszentmiklósi gimnázium. akart, elment, aki akart, maradt. A 26 fős tanári karból mindössze hatan távoztak, s közülük sem mindenki világnézeti okokból. És tanárainkat természetesen szintén senki sem kötelezi a református egyházi szertartásokon való rész­vételre. Szeretném elmondani, hogy a jövő célja iskolánkban a református szellemiség kialakítása, ami azonban nem ellenkezik a más vallású vagy a felekezeten kívüli tanulók oktatásával. — Ezek szerint akkor kedvezőek az első félév tapasztalatai a Baksay Sándor Református Gimnázium­ban? — Igen, kedvezőek, sőt, a várt­nál jobbak. Annak ellenére mon­dom ezt, hogy anyagi helyzetünk nagyon nehéz. De még így is tud­tunk 13. havi bért fizetni dolgozó­inknak. Különböző pályázatok el­nyerésével és adományok révén el­jutottunk odáig, hogy hozzáfogha­tunk az intézmény több mint 60 éves tetőzetének kicseréléséhez. Ezenkívül az iskola műszerellá­tottságán is szeretnénk javítani. Az irántunk megnyilvánuló bizalmat bizonyítja, hogy nyolcosztályos kí­sérleti tagozatunk első osztályába, valamint hagyományos tagoza­tunkra az idén jóval többen jelent­keztek, mint tavaly, vagy azelőtt. Meg kell még jegyeznem, hogy is­kolánk tevékenységének bemuta­tására nyílttá tettük tanóráinkat a szülők és egyéb érdeklődők számá­ra. Jártak már itt a vonzáskörünk­be tartozó települések lelkészei és polgármesterei, de részt vettek ilyen órákon a szülők és a jövendő diákok is. Sitkéi Tamás ;•'! i. ..v'ilWlüii ti II •«■••Kl 1 .V..:-,./ M f Wf If Több szakember kellene Gondok a szabadszállási szülőotthonban A szabadszállási szülőotthonról szóló korábbi cikksorozat első ré­sze két kérdéssel zárult. A kérdé­sek részbeni megválaszolására dr. Terebessy Károly szülész-nőgyó­gyász szakorvost, az intézmény vezető főorvosát kértem meg. — Először is friss statisztikai adatokkal szeretnék szolgálni in­tézményünkre vonatkozóan — mondta a főorvos. — 1992-ben Szabadszállás vonzáskörzetében 500 újszülött látott napvilágot. Közülük 370 baba itt, nálunk szü­letett meg. Szeretnénk a közeljö­vőben ezt a születési létszámot úgymond „túlszárnyalni”, s ennek érdekében minden tőlünk telhetőt meg is teszünk. A műtő, a műtéti program kiszélesítésének kérdésé­re rátérve szeretném elmondani, hogy viszonylag korszerű műtővel rendelkezünk. Bár e téren is szük­ség lenne némi rekonstrukcióra. Tehát a műtő adott. Viszont a személyi feltételek hiányoznak. A kecskeméti szülészeti-nőgyó­gyászati osztály vezető főorvosa, dr. Nagy Tamás tavaly nyugdíjba vonult. Az osztály élére dr. Godó György egyetemi docens került, aki megismerve működésünk ne­hézségeit, a felmerülő jogos igé­nyeket, terveink hosszabb távú tá­mogatásáról biztosított bennün­ket. A község, s különösképpen mi nagyon örülnénk ennek a lehe­tőségnek. Visszatérve az alapkér­désre: elsősorban nem a tárgyi fel­tételek hiányoznak a szélesebb műtéti program megvalósításá­hoz. Hisz a hasfal megnyitásával járó operációk során szükség vol­na egy úgynevezett műtéti team­re, azaz konziliárius sebészcso­portra, anaesthesiológusra, bel­gyógyászra. E tekintetben kedvező változás következett be intézményünkben. Március elsejétől a már 15 éves gyakorlattal rendelkező szakor­vos, a megyei kórház szülész­nőgyógyásza, dr. Altorjay Balázs körünkben dolgozik. Aminek azért is örülünk, mert a szülészeti ultrahangvizsgálatban alapos jár­tasságot szerzett. A távolabbi jövő szempontjából fontos, hogy az en- doscópos sebészetben is gyakor­lott orvos. S a legmodernebb sebé­szeti technikában, a lézertechniká­ban is képezte önmagát. Szólnék arról a tényről is, hogy ily módon • Dr. Godó György, a megyei kór­ház szülészeti-nőgyógyászati osztá­lyának vezető főorvosa támogatá­sáról biztosította a szabadszállási szülőotthon szakembereit. (Fotó: Galambos Sándor) a megyei kórház, dr. Godó György főorvos, valamint intéz­ményünk között szorosabbá vált a kapcsolattartás. Dr. Godó György hetente szakmai napot biztosít. Ezeken orvosaink megis­merkedhetnek a legújabb fejlődési irányvonalakkal, s gyakorlati kivi­telezésükkel. Tehát az „alaplépések” megtör­téntek a terveink megvalósításá­hoz. Ha a megyei egészségügyi vezetés elfogadja és támogatja el­képzeléseinket, akkor szeretnénk a már meglévő épület bővítésével egy kisebb belgyógyászati osz­tályt, sebészeti „postoperativ”, megfigyelőszobát létrehozni. Egy ilyen alapkórház meglétével meg­teremthetnénk azt a bizonyos se­bészeti beavatkozásokhoz elen­gedhetetlenül szükséges szakmai teamet. Az egészségügyi kormány­zat indokolt esetben támogatást nyújt ilyen jellegű bővítésre. S ha terveink megvalósulnának, végre az itt élők is olyan egészségügyi ellátórendszerre találhatnának, amelyhez bizalommal fordulhat­nának. A beszélgetés végén dr. Terebes­sy Károly elmondta, hogy tervezik az apuka jelenlétében történő „együtt szülés” bevezetését, és hogy a kórház dolgozói az átme­neti nehézségek leküzdésére ala­pítványt hívnak életre. Hisz a kór­ház létének, működésének, kor­szerűsítésének, bővítésének alap­vető feltétele a pénz ... Vidéki Eszter----------------------------------—----------------------------------------------------------­C silla sikerei Az apostagi Varga Pólyák Csillára büszkék az iskolában. A nyolcadik osztá­lyos lány négy éve rendszeres résztvevője a „Gond! Oldd meg!” megyei matemati­kai versenynek, ahol már két alkalommal Bács-Kiskun második legjobbja volt. Az országos Bolyai János matematikai verse­nyen is jól szerepelt. Dunaegyháza a gázra szavazott Újságírói közhely, ha egy tudó­sítás úgy kezdődik: „az érdeklő­dők Zsúfolásig megtöltötték a kul­túrtermet.” De hát az élet olykor produkál ilyen sablonos dolgokat. Dunaegyházán március 22-én leg­alábbis ez történt. A falugyűlésen szemlátomást ott volt a település apraja-nagyja. Nem tudom, volt-e választási nagygyűlés, ami megmozgatta az embereket, de gyanítom, hogy nem. Igaz, ezúttal nem kilenc kép­viselőjelölt közül kellett választani, hanem csupán két lehetőség adó­dott: 1. maradjon minden a régi­ben, 2. már a közeli jövőben föld­gáz fűtse a dunaegyházi otthono­kat, főzze az ebédet, melegítse a fürdőszobát. A falugyűlés egyhangúlag az utóbbira szavazott. Pedig voltak kételyek. A gyű­lés megnyitása előtt például egy nyugdíjas bácsi így nyilatkozott: „Jelzálogot tesznek a házra.. Hát hiányzik ez már nekem?” Ám a mellette ülő hölgy hamar letor­kolta. „Na és aztán, ha utána meg nem kell majd gyújtóst ha­sogatni, szenet behordani, sala­kot kivinni!” A térség gázellátására tavaly született meg a döntés. Tizenkét kivitelező versengett a munka el­végzéséért, végül Bállá Ferenc ti- szakécskei vállalkozó ajánlatát ta­lálták a legkedvezőbbnek. Ő is ott volt a dunaegyházi falugyűlésen. Amiként a hiteleket nyújtó Solti Takarékszövetkezet vezetője, Pék Istvánné és a műszaki ellenőrzést végző Tajti Péter szabadszállási Dégáz-vezető is. Kétségtelen: az érdeklődők ala­pos tájékoztatást kaptak. Általá­nosságban Huszárik Béla polgár- mestertől és Krausz Henrik jegyző­től, részleteiben a fent említett szakemberektől. Az önkormány­zat 400 olyan családdal számol, akik szeretnék bevezetni a gázt. így kalkulálva a bekötés a portára 30. ezer forintba kerül. Ha netán kevesebbén jeleníkézhétiék, a' köz­ség akkor sem emeli a díjat. Ám, ha többen kérik a bekötést a befi­zetett összegből valamennyit még vissza is fizetnek. A takarékszövetkezet rendkí­vül kedvezményes, 3 éves lejára­tú hitelt nyújt. Egy kérdésre vá­laszolva Pék Istvánné megnyug­tatta a nyugdíjasokat: ők is fo­Iskolából varroda Beszélgetés a szalkszentmártoni polgármesterrel Mostanában állandósulni látszó probléma a munkanélküliség. Kunszentmiklóson és környékén különösen, hiszen Bács-Kiskun- ban itt a legmagasabb az állástala­nok aránya. így azután Aranyi Já­nossal, Szalkszentmárton polgár- mesterével beszélgetve is ez, a so­kakat érintő gond került először szóba. — Sajnos, Szalkszentmárton- ban is igen magas a munkanélküli­ségi mutató. Ezen próbálunk vala­melyest enyhiteni azzal, hogy az újtelepi iskola épületét bérbe adjuk vállalkozóknak, hogy ők ott mun­kahelyet teremthessenek. Azért hozhattunk ilyen intézkedést, mert azon a környéken nincs annyi gye­rek, hogy az intézményt önállóan működtessük. Az épület egyik ré­szét már kivették, hamarosan var­roda fog ott működni, amely kö­rülbelül 20 asszonynak nyújt mun­kalehetőséget. A többi rendelke­zésre álló helyiségre még bérlőket keresünk, de számításaink szerint az épületben további húsz ember találhat munkahelyre. Az önkor­mányzat alacsony bérleti díjat sza­bott ki ezekre a termekre, így is ösztönözve a vállalkozókat a lehe­tőség kihasználására. A másik do­log, amivel próbálkozunk, hogy a nyári időszakban mintegy 15 em­bert közmunkára alkalmazunk. Az ő feladatuk elsősorban járda­építés és árokburkolás lesz. Termé­szetesen minden követ megmozga­tunk a munkanélküliség mérséklé­se érdekében, hiszen ha van mun­ka, van kereset is, és akkor elége­dettebb a lakosság. És ez az önkor­mányzat gondjait is enyhiti. — A másik időszerű kérdés, ami érinti ezt a települést is, hogy időkö­zi képviselő-választás zajlik a tér­ségben. Ehhez hogyan viszonyulnak a szalki polgárok ? — Általános vélemény, hogy rosszul választották meg a szava­zás időpontját. A falusi emberek számára a tavasz ugyanis a mun­kát jelenti. Ők ilyenkor kint van­nak a földeken, és a szavazás miatt nemigen halogatják a tennivalót, hiszen abból élnek. Bizonyos mér­tékig ezzel is magyarázható az ér­dektelenség. Az én személyes meg­látásom pedig az, hogy így nem szabadna csinálni. Ez egyszerűen fölösleges pénzkidóbás. Mennyivel egyszerűbb és logikusabb volna, ha nem lenne időközi választás, hanem a „rendes” választáson má­sodik helyen végzett jelölt foglalná el automatikusan a megüresedett képviselői széket. Ez a módszer még mindig demokratikusabb a mostaninál, hiszen az időközi vok­soláson bejutott képviselő nem a többséget képviseli, mert az embe­rek egyszerűen nem mennek el sza­vazni. Az általános választás má­sodik helyezettje általában jóval több szavazatot birtokol, mint az időközi választás győztese. Nem túlzók, ha azt állítom, hogy abból a pénzből, amit eddig az időközi választásra költöttünk, a körzet négy települése építhetett volna magának tornatermet... S. T. Vissza a rendházba Varga Mária a premontrei rend­be tartozó apáca. Kunszentmikló­son 30 évig volt kántor és egyház- községi nővér. Most, 3 évtized után a kötelesség visszaszólította rendjének zsámbéki anyaházába. Elköltözése előtti napon készítet­tem vele ezt a búcsúbeszélgetést. — Érdekes, hogy csak nagyon kevesen tudják a városban, hogy ön apáca, hiszen itt nem is ilyen minő­ségében dolgozott. Miért megy most el? — Az annak idején feloszlatott rendünk visszakapta egykori rend­házát és iskoláját Zsámbékon. És mi ebben az iskolában hátrányos helyzetű gyerekeknek nyitunk egy ingyenes napközit. Ezért kell oda visszamennem. Sajnálom, hogy itt kell hagynom Kunszentmiklóst, mert szerettem itt lenni, és úgy ér­zem, az emberek szerettek engem. — Hogyan lesz valaki egyáltalán apáca, és mi a feladata egy kedves­nővérnek? — Az elhivatottság, az, hogy a Jóistennek szentelje az életét, tesz valakit apácává. Teljes odaadással tudunk dolgozni, hiszen nincs csa­ládunk. Egyébként a mi rendünk tagjai mindig a nép között tevé­kenykedtek. Jártuk a kis falvakat, látogattuk és bátorítottuk a bete­geket. Tanítással is foglalkozunk, népnevelést és egészségügyi szak- tanácsadást is végzünk. — Kunszentmiklóson milyen jel­legű feladatot végzett? — Elsősorban kántor voltam. Orgonáltam ^és énekeltem a szer­tartásokon. így próbáltam szebbé tenni a temetéseket, esküvőket. Amikor a kántorság sem adta meg a mindennapi kenyeremet, nap mint nap Budapestre jártam dol­gozni egy gyógyszertárba, ahol nyugdíjjogot szereztem magam­nak. — Végezetül mondja el kérem, hogy ön hogyan látja a római kato­likus egyház életét itt, Kunszent­miklóson ? — Amióta Csorba József a plé­bános, azóta egy kicsit beindult a vallási élet a városban. Örvendetes tény, hogy főleg az ifjúság kezdett el hittanórákra járni. Az óvódá­soktól a főiskolásokig nagyon sok fiatal tanul katolikus hittant a vá­rosban. Szerettem volna Varga Máriától egy fényképet kérni, de ő csak kör­bemutatott, hogy már minden el van csomagolva. Valóban számta­lan papírdoboz várta a másnapi utazást. Bennük az itt töltött 3 év­tized emlékeivel. Sitkéi Tamás • A közeljövőben már vezetékes gázzal fűthetnek a kétnyelvű település polgárai. lyamodhatnak kölcsönért. A ki­vitelező elmondta, hogy megje­lentek a piacon a legkorszerűbb nyugati gázkészülékek, amelyek nem csak kevesebb fűtőanyagot fogyasztanak, de tetszetősebbek is és az sem mellékes körülmény, hogy a gyártó 6 év garanciát vállal rájuk. Természetesen a költségekről esett a legtöbb szó. Többen rákér­deztek, hogy a Dunavecsétől hú­zódó gerincvezeték árából meny­nyit visel Apostag és mennyit Solt. Mint kiderült, ez az osztozkodás nem ment vita nélkül. Ám úgy áll a dolog, hogy a korábban említett 17 millióval szemben Dunaegyhá- zát csak 8 millió forint terheli. Más kérdés, hogy ezt az összeget is csak hitelfelvétellel tudják előte­remteni. A falugyűlés négy tagú társa­dalmi építőközösséget választott a befizetett pénzek felhasználá­sának ellenőrzésére. Kubicza György, Tóth Gusztáv, Vászon Imre és Huszárik Imre kaptak megbízást erre. Még elhangzott tucatnyi kérdés, melyekre a vendégek sorra megvá­laszoltak. Majd a gyűlés végén a jegyző bejelentette: neki is lenne egy kérése. Aki úgy gondolja, hogy be akarja kötni a gázt, tegye föl a kezét. Körülbelül négyszáz kéz emel­kedett a magasba. S. B. Négyszázhetven- kilencből a hatodik A Lakitelek Alapítvány hely- történeti pályázatára nem keve­sebb, mint 479 pályamű érke­zett. A népes mezőnyben ki­emelkedően szerepelt a kun­szentmiklósi helytörténész, Ga­lambos Sándor „Kunszentmik­lós élete, társadalma, művelő­désügye az 1920-as, ’30-as évek­ben” című munkája. A dolgo­zatot a zsűri a hatodik dijra ér­demesítette. Ugyanakkor a ta­nulmány elnyerte a Lakitelek Alapítvány 25 ezer forintos ki­adói támogatását is. Úgy hírlik, a szerző már kiadót is talált. így valószínű, hogy munkáját könyv alakban a nagyközönség is megismerheti. Vecse költségvetése Dunavecsén február utolsó napjaiban fogadta el a képvise­lő-testület a község idei évi költségvetését. Eszerint a tele­pülés 1993-ban 106 millió fo­rinttal gazdálkodik. Ez az ösz- szeg magában foglalja a társa­dalombiztosítási tevékenységre átvett mintegy 15 milliót is. Szociális kiadásokra a terv sze­rint 12 millió 600 ezer forintot költenek. A vita során sok szó esett a református iskola támo­gatásáról. A testület végül úgy döntött, hogy a kérdésre ké­sőbb tvisszatérnek, s az évközi bevételek alakulásától teszik függővé a döntést. Bizonytalan gazdák Szalkszentmártonban a pol­gármesteri hivatal melletti kis épületben tartott ügyfélfoga­dást a Petőfi Tsz földkiadó bi­zottsága március 23-áig. Eddig jelenthették be ugyanis a rész­arány-földtulajdonnal rendel­kezők kiméretési szándékukat, s azt, hogy a tulajdonuknak megfelelő területet mely halár­részen kívánják birtokba venni. Érdeklődésünkre a bizottság tagjai elmondták, hogy a gaz­dák nagyon bizonytalannak látják a jövőt, ezért sokan vissza sem merik kérni a földet. Egyszerűen, nincsenek felké­szülve rá. így a legtöbben a ter­melőszövetkezet kezében hagy­ják a földet művelésre. Eladó a kastély Továbbra is vevőre vár a tas- si Darányi-kastély. Az önkor­mányzat most abban bízik, hogy a világkiállítás kapcsán talán fölfigyel majd valaki, s a patinás épületet megvásárolja s esetleg szállodát nyit benne. Ha így történne, a vételárat a köz­ség fejlesztésére fordítanák, pél­dául tornatermet építenének belőle. Ma az úthálózatról Egyebek között a kunszent­miklósi útépítő szervezet beszá­molóját hallgatja meg ma a vá­ros képviselő-testülete. így ter­mészetesen szó esik a település útjainak, utcáinak állapotáról és az elvégzendő feladatokról is. Ám míg tavaly 10 millió fo­rintot költöttek burkolásra, ja­vításra, az idén csupán három­millió áll rendelkezésre erre a célra. Az oldalt a NEXUS BT. készítette. Levélcím: Kunszentmiklós, Wesselényi u. 5—7. Telefon: 76/351-342 Felelős vezető: Sitkéi Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents