Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-25 / 70. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. március 25., 3. oldal MÁR NŐGYÓGYÁSZAT IS VAN A HONVÉDBAN NEVELÉS AZ EMBERSÉG JEGYÉBEN Állnak a szabad kórházválasztás elé • A honvcdkórház baleseti sebészeti osztályának egyik kórterme. (Fotó: Gaál Béla) Az ötvenes években, a hideghá­ború időszakában kezdődött a hon­védségi kórházak építése. Kecske­méten is 1953-ban nyitotta meg ka­puit a honvédkórház, így a napok­ban ünnepli negyvenedik születés­napját. Az elmúlt időszakban szá­mos jele mutatkozott annak, hogy az eddig viszonylag zártnak tekint­hető kórház nyit a civil társadalom felé. Dr. Polgár József orvos ezre­des, a kórház igazgatója mindezt természetesnek tartja. — Mi változott a kórház életében az utóbbi években? — 1953-ban 250 ággyal és 140 dolgozóval kezdtünk, és a feladat óriási volt, hiszen 1980-ig, a megyei kórház új szárnyának megnyitásáig Kecskemét és környékének kórházi ellátásában szerepet vállalt a hon­védkórház is. Ezért 1953 és 1980 között növekvő súlya lett a polgári ellátásnak. 1957-től beléptünk az ügyeleti rendszerbe, és ma is hetente több napon át fogadjuk a betegeket a baleseti sebészeten és az általános sebészeten. Kéthetente egyszer a belgyógyászat és az ideg-elmeosz- tály is felvételes. Évente 5500-6000 fekvőbeteget látunk el és 120-140 ezer járó beteget a szakorvosi rende­lőintézetben. — Ma még mindig jobb helyzet­ben van a honvédkórház a műszere­zettség és a gyógyszerellátás tekin­tetében, mint a többi kórház? — Inkább úgy fogalmazhatok, hogy a méreteinkhez képest jó a műszerezettségünk és nincsenek még gyógyszerellátási és élelmezési gondjaink. Az egészségügy általá­nos bajai és pénztelensége persze minket is sújt, de még mindig vi­szonylag elfogadható bérezési rendszerünk van. — Ez annak köszönhető, hogy a kórház a Honvédelmi Minisztéri­umhoz tartozik? Ez egy katonai intézmény volt és az is marad, de 1989 óta az intézet üzemeltetését a társada­lombiztosítás finanszírozza. A fel­újítások és a műszerek beszerzése pedig a minisztérium feladata. A HM költségvetését azonban az elmúlt években jelentősen meg­nyirbálták, így nekünk is kevesebb jutott. A tb.-finanszírozás miatt egyébként 1989 óta szabadabban vehettünk fel nem katonai igényjo­gosultakat is a kórházba. — Ki dönti el, hogy ki jogosult a honvédkórházban orvosi ellátásra? — Elsősorban a katonai egészsé­gügyi igényjogosultakat és hozzátar­tozóikat vesszük fel, de ügyeleti nap­jainkon másokat is. A katonai terü­letünk hatalmas, több megyét foglal magába. A fekvőbetegek hatvan százaléka mégsem katonai igényjo­gosult már, mert kapcsolatban ál­lunk több vállalattal, dolgozóikat itt vizsgáljuk, és ha szükséges, itt része­sülnek kórházi ápolásban is. Előfor­dul, hogy speciális műszereink, tevé­kenységeink miatt ide kerülnek bete­gek. 1968 óta itt látjuk el a növény­védő szerrel mérgezetteket. Ezenkí­vül igazgatói hatáskörben én is dönthetek betegek felvételéről. — Közeleg a szabad kórházvá­lasztás. Van okuk a félelemre? — Kis kórház vagyunk, 270 ágyunk van és négyszáz alkalma­zottunk. A kis kórház mozgéko­nyabb és gyorsabban reagál a vál­tozásokra. A betegszámunk folya­matosan nő. Számtalan speciális területünk van, ami a finanszíro­zásban külön kategória lesz. így a katonai alkalmasság elbírálása, és a katasztrófák sérültjeinek ellátá­sára létrehozott életmentő szakor­vosi segélyt nyújtó mobil szerveze­tünk, amely száz sérültet tud ellát­ni 24 óra alatt. Vannak olyan szol­gáltatásaink, amelyek szintén segí­tik a talpon maradásunkat, így a laparoszkópiás epehólyag-eltávo­lítás, a szemlencse-beültetés. Az ország első tíz kórháza közé tarto­zunk, akik önálló aneszteziológiai és intenzív osztályt hoztak létre. De említhetem a végtagbénulásos betegeket vizsgáló laboratóriu­munkat is, és azt, hogy ma már nőgyógyászati szakrendelésünk is van. Állunk tehát a szabad kór­házválasztás elé. Ábrahám Eszter EZREDFORDULÓ: UJ ALAPEROMU 1 . T« in ,-Szűnjön meg az ország egyoldalú energiafüggősége Az Országgyűlés elfogadta a magyar energiapolitikáról szóló határozatot. Ezt kétéves munka előzte meg. Ennek során a fő stra­tégiai célokban a legkülönbözőbb pártok is egyetértettek. Az előter­jesztő Latorcai János ipari és ke­reskedelmi miniszter eredménynek ítélte, hogy az elmúlt három év során az ország energiaellátását a kormányzat biztosította. A vitá­ban elhangzott gondolatok közül kiemelte annak fontosságát, hogy az ország energiarendszerét integ­rálják az európai rendszerbe, és szűnjön meg hazánk esetenként fennálló egyoldalú energiafüggő­sége. A miniszter kifejtette: az ez­redforduló körül mindenképpen szükségessé válik egy új, nagy ka­pacitású alaperőmű beállítása. A fejlesztés megvalósítását azon­ban társadalmi konszenzussal, az Országgyűlés határozatával kell eldönteni. Az alaperőmű megva­lósulhat külszíni fejtésű lignitre, szénre vagy nukleáris energiára alapozva. Emellett az energia- szektor privatizálása is hamaro­san megkezdődik, először a regi­onális gázszolgáltató társaságok magánkézbe adását kezdik meg. A gazdasági bizottság javasla­tára a határozat kimondja: a kormány az energiapolitika meg­valósítása során gondoskodjon arról, hogy a gazdaság és a la­kosság energiaigényeit minden­kor biztonságosan kielégítsék. Ennek során figyelembe kell venni a környezetvédelmi szem­pontokat is. Nagyböjti segítség • Örülök, hogy ennyien segítettek, egy alkalmas pillanatban talán ismét megpróbálkozunk egy hasonló akcióval — mondja Fritz Péter plébános. A dakozásra, a háború elől mene- - kültek megsegítésére kérte fel Kunszállás lakóit Fritz Péter, a falu plébánosa. Mint elmondta, az a cél vezérelte, hogy a nagyböjt alkalmá­ból a gyakorlatban is bizonyítsák ke­resztényi tevékeny szeretetüket. Hús­vét előtt így azokra gondoltak, akik szükséget szenvednek, akik minde­nüket a pusztulásban hagyták és csu­pán egy-egy kis batyuval vágtak neki az ismeretlennek. — A község lakóinak nagyon megtetszett a gondolat, szinte min­denki akart segíteni a rászorultakon. Két héten keresztül, zsákszámra hoz­ták a használaton kívüli, tiszta ruhá­kat. Először csak utánfutóval tervez­tük az ajándékokat a csongrádi me­nekülttáborba elvinni, de rövidesen kiderült, hogy teherautóra lesz szük­ség. Városföldről is érkeztek ugyanis adományok. Végül Pöszmet István, kunszállási fuvarozó sietett segítsé­günkre: ő szállította el a ruhákat Csongrádra, ahonnan rövidesen a köszönőlevelet is megkaptuk. — g— Telephely a vízi cserkészeknek Régen a két világháború között érdekes színfoltot jelentettek Ba­ján a vízi cserkészek, akiknek a Petőfi-szigeten volt csónakházuk, bázisuk. Am később őket is utolér­te a nagy államosítási hullám. A rendszerváltozás során feléled­tek az elmúlt 40 évben betiltott cserkészmozgalmak, így a vízi cserkészek is újraalakultak Baján. Csónakjaik már vannak, azonban hely híján nincs hová tenni őket. Megoldódni látszik ez a probléma, mivel a mai képviselő-testületi ülés napirendi pontjai között szerepel egy ingatlannak a cserkészek ré­szére történő átadása a Petőfi- szigeten. Módosították az átmeneti törvényt Az Országgyűlés elfogadta a szövetkezeti átmeneti törvény mó­dosításáról szóló törvényjavasla­tot. Eszerint az eredeti 1993. már­cius 31 -ei időpont helyett a decem­ber 31-éig árverésen nem értékesí­tett szövetkezeti ingyenes haszná­latban lévő állami tulajdonú föld kerül önkormányzati tulajdonba. Ha eddig az időpontig a földala­pok elkülönítése még nem történik meg, akkor az önkormányzat az elkülönítést követő négy hónap el­teltével szerez tulajdont. Variációk taxira A közúti közlekedésről szóló törvénymódosítás felhatalmazza az önkormányzatokat, hogy belá­tásuk szerint korlátozzák a taxi­szolgáltatást végző gépkocsik szá­mát. Ehhez mindenképpen ki kell kérniük az érintettek szakmai ér­dekképviseletének véleményét. Ba­ján a legnagyobb taxisegyesület, a Sugovica 25 gépkocsira tett javas­latot. A polgármesteri hivatal kö­rülnézett az országban, és az ottani adatok alapján három variációt dolgozott ki. Az elsőben ezer lako­sonként egy gépkocsit (tehát negy­venet), a másodikban 1200-ra egyet (33 gépkocsit), a harmadik­ban 1500-ra egyet, azaz 27 gépko­csit javasol. Döntés ma várható. Ökécske vendége volt a református püspök Hegedűs Lóránt református püspököt látta vendégül tegnap­előtt a tiszakécskei református gyülekezet és az ókécskei általános iskola. Ez utóbbi oktatási intéz­mény — az önkormányzat döntése alapján — visszakerül régi tulajdo­nosához, a református egyházhoz. A püspök úr tegnapi látogatása során az iskola pedagógusai és szü­lők kérdéseire válaszolt, akik egye­bek közt arra voltak kíváncsiak, hogyan képzeli az egyház az iskola és a presbitérium együttműködé­sét, milyen nevelési feladatokat tűznek ki célul, terveznek-e ifjúsági mozgalmat, támogatják-e a fakul­tatív oktatást, s vajon mi történik azokkal a gyerekekkel, akik nem református vallásúak? Hegedűs Lóránt elmondta, hogy a református iskolák sohasem vol­tak kizárólagos iskolák, a legkü­lönbözőbb hittanokat lehetett ben­nük tanítani, hiszen minden feleke­zetid szemben toleránsak. Arra a kérdésre, hogyan képzelik a most kissé zavarosnak tűnő kapcsolatot a többi kécskei iskolával, a püspök úr így válaszolt: — Rövid távú po­litikai érdekek miatt, szándékosan is keltenek zűrzavart, de sokszor a tájékozatlanság az oka ennek. A református egyház a végleteket kizáró, megbízható távlatokban, az emberség jegyében folytatott nevelés híve. Amíg a percember­kék dáridója tart — mondta Hege- * dűs Lóránt —, addig mi építke­zünk, telik az örökkévalóságból. Véleménye szerint létre kell jön­nie a társadalmi konszenzusnak, nem céljuk az elkülönülés, az isko­lák között harmonikus kapcsolat­ra törekednek, egymás másságá­nak elfogadására. A mennyiségek kiszorítják, a minőségek azonban kiegészítik egymást. Kérdésre a püspök úr azt is elmondta, hogy az iskolarendszerben bármilyen vál­toztatást csak a helyi igények fel­it.« <uv4M» * ■«rr * w • Hegedűs Lóránt püspök. mérése után, alulról és nem fe­lülről, kézi vezérlés útján kezde­ményeznek. Továbbá az ókécs- kei iskolában továbbra is szabad beiskolázás lesz, mindenkit sze­retettel fogadnak. Ha nem így tennének — vélekedett a püs­pök —, méltatlanok lennének saját nevükhöz. A beszélgetésen jelen lévő pe­dagógusokat nemcsak a püspök szavai nyugtatták meg, hanem az a tény is, hogy az elmúlt na­pokban a pedagógus-szakszerve­zet jogászának jelenlétében sike­rült egyezségre jutni az átadással kapcsolatban. Eszerint az egyház vállalta, hogy jogutódja lesz az előző oktatási intézménynek, így a tanárokra a közalkalmazotti törvényben foglaltak vonatkoz­nak. Ha ezzel a képviselő-testü­let is egyet fog érteni, nyugvó­pontra kerülhet az ókécskei is­kola ügye, s július 1-jétől mint református tanintézet folytathat­ja működését. „ . .. J Benke Marta * r*>jr » n ki PERCZEL ZITA KECSKEMÉTEN > * LESZ NAGYMAMA . . . Sztárparádé a jövő évadban • A padlás című musical — tekintettel a nagy közönségsikerre — a jövő évadban is a kecskeméti színház műsorán marad. (Fotó: Gaál Béla) A színházi évad ugyan még javá­ban tart, s a kecskeméti társu­lat előtt van a bajai vendégjáték, de már szinte befejeződött az 1993/94- es évad tervezése is. Illés István, a kecskeméti Katona József Színház igazgatója érdeklődésünkre el­mondta, a teátrum társulatában a most folyó szerződtetések a koráb­bi évekhez hasonló nagy változást nem okoznak. Egy szenzációs beje­lentése azonban mégis volt a direk­tornak. A Rómában élő Perczel Zi­ta ugyanis elvállalta Csiky Gergely: Nagymama című darabjának cím­szerepét. A jövő évadban Kecske­méten színpadra kerülő My Faire Lady Lizáját Csombor Teréz, Moli- ére Tartuffe-jének címszerepét Raj­hona Adám játssza. Bemutatják a Marica grófnőt, Zsadon Andrea és Leblanc Győző főszereplésével. A Gipsy című amerikai Broadway musical magyarországi ősbemuta­tóját a kecskeméti teátrum a buda­pesti József Attila Színházzal koop- rodukcióban készíti. Mindkét he­lyen Galambos Erzsi főszereplésé­vel. Az együttműködéssel csök­kenthető a borsos jogdíj, a fordítási és díszletköltség, de közös lesz a rendező és a koreográfus is. Bemutatják Ödön von Horváth: Mesél a bécsi erdő című darabját, melyben szinte az egész társulat játszik, s a jövő évadban is reperto­áron marad A padlás. Az ifjúsági színházi bemutató-sorozatban Mó­ricz: Légy jó mindhalálig! musical­változatát adják elő, és a szereplők kiválasztására nagyszabású tehet­ségkutatást tartanak a város isko­láiban. A kamaraszínházban Se­ress Rezső Szomorú vasárnapja kerül színre, valamint egy új ma­gyar darab. A társulatból Szolnok­ra szerződik Kéner Gabriella és Ep­res Attila. Kecskemétre érkezik a főiskolán idén végző Boros Zoltán és Nyári Zoltán, s előrehaladott tárgyalások folynak a szintén most diplomázó Balázs Ágnessel. Két év gyermeknevelés után Kecskeméten tér vissza a színpadra Vlahovics Edit és egy szerepre szerződött le Kovács István. M. Gy. Cigányfórum Kiskunmajsán Március 26-án, 17 órától kerül sor Kiskunmajsán a Móra Ferenc Általános Iskolában egy tanácsko­zásra, amelynek a középpontjában a cigány lakosság lakásgondjai áll­nak. Majsán évtizedek óta komoly gondot okoz a mindenkori veze­tésnek a cigány kisebbség lakáshoz juttatása és a cigánytelep felszá­molása. Jelenleg a legrászorultabb cigány családokat, szükségmegol­dásképpen, lakóvagonokba köl­töztették és legutóbb az önkor­mányzat egy iker családi ház építé­sét szavazta meg. Ez ellen a javas­lat ellen maguk a cigányok tilta­koztak, mondván, hogy ingyen ne juttassák őket lakáshoz, mert ők szeretnének tenni is érte valamit. Bizonyára ez a téma is előtér­be kerül a péntek esti fórumon, amelyre meghívták Péli Tamás, dr. Géczi József és dr. Kozma Huba országgyűlési képviselőket. Jelen lesz Báthori János, a ki­sebbségi és etnikai hivatal fő­munkatársa is. A balesetek megelőzéséért Baleset-megelőzési bizottság alakult kedden Kecskeméten. A közlekedési szak­emberekből, rendőrökből álló szervezet a kecskeméti rendőrkapitányság területén fejti majd ki tevékenységét, és elsősorban a közlekedési nevelésre, a forgalom biz­tonságának növelésére szeretnének kedve­ző hatást gyakorolni. Búcsúznak a bábosok Ma Kecskeméten véget ér a magyaror­szági bábszínházak második országos ta­lálkozója. Délelőtt 9 óra 30 perckor a Tán- csics M. Művelődési Házban a győri báb­színház előadása tekinthető meg, majd 11-kor a budapesti Figurina Grimaszok című bábműsora látható. Délután 2-kor a Ciróka Bábosházban (Katona J. u. 4.) a Figurás Műhely mutatkozik be, és itt ad­ják át a 4 napos találkozó résztvevőinek a gyermekzsűri díjait. Beszámoló az úthelyzetről Kunszentmiklós Város Önkormányza­ta ma tartja soron következő ülését. Napi­renden a KÉF Kft. múlt évi tevékenységé­nek értékelése is szerepel. Ezután beszá­moló hangzik el az útfenntartó szervezet tavalyi munkájáról, az erre az esztendőre tervezett feladatokról, s megtárgyalják az e munkahely átalakítására vonatkozó ja­vaslatot is. Kié lesz a bajai tévé? Miután a bajai önkormányzat kiváltot­ta a kábeltévé több tízmilliós adósságállo­mányát, igérftagyérdeklödéítnutatkozik még a határon túlról is, a megvételére. A tárgyalások még folynak, de az már biztosnak látszik, hogy a korábban 3500 lakásba bevezetett kábelhálózatot az ön- kormányzat meg kívánja tartani, és bizto­sítani szeretné ezen a rendszeren is az adást. Emellett mindenképpen fejleszteni kell a stúdiót, s meg kell oldani a sugárzás lehetőségét. Tetten ért szeszcsempészek Tompán a vám- és pénzügyőrség kecs­keméti nyomozószakasza a rendőrséggel közösen akciót szervezett a hét végén. Fő céljuk a lopott személygépkocsik kiszűrése és a szeszcsempészek tetten érése volt. A razzia eredményeként másfél IFA- teherautónyi szeszes italt foglaltak le. Bemutatkoznak a frankelos diákok Ma este 6 órai kezdettel egy gyermekek által összeállított műsorra kerül sor Baján, a Frankel Leó Német Nyelvű Gimnázi­umban. Az esten a tanulók előadnak egy rövid színdarabot, szavalnak, táncolnak, lesz szóló-,és kóruséneklés, és mindez zö­mében német nyelven, de azért lesz ma­gyar népdal is. Ezt a programot már ta­valy és tavalyelőtt is megrendezték, de idéntől a szülők szűk köre helyett nyitni kívánnak a város lakossága felé. KÖZÉLETI HÍREK • Országos agrártanácskozást rendez az MSZP elnöksége és agrártagozata szom­bat délelőtt 10 órától, a kecskeméti Szak- szervezetek Székházában (Kisfaludy u. 6 —8.) A fórumot Horn Gyula, a párt elnö­ke nyitja meg. • Szabadszállásra látogat dr. Bálint György, a televízióból ismert Bálint gaz­da. Ma 1 8.30-tól a művelődési házban tart előadást, és válaszol a kérdésekre. A ren­dezvény házigazdája Nagy Tamás, az Ag­rárszövetség és a Köztársaság Párt képvi­selőjelöltje. • Dr. Józsa Fábián országgyűlési képvi­selő, a Belügyminisztérium politikai ál­lamtitkára március 26-án, pénteken 18 órakor képviselői beszámolót tart Kecske­méten, a Máriavárosi Általános Iskolá­ban, Hol tart a rendszerváltás? címmel. Szó lesz a politika, a gazdaság, a társada­lom átalakulásáról, a nyugdíjakról, a munkanélküliségről, az oktatás és az egészségügy reformjáról, valamint az Or­szággyűlés és a kormány működéséről. • A szanki művelődési házban 26-án, pénteken, 18 órakor dr. Horváth László országgyűlési képviselő a parlamenti munkáról tájékoztatja választóit. Ezt kö­vetően kérdésekre válaszol a képviselő. • Reális veszély-e a rasszizmus Magyar- országon? címmel Károlyfalvi József tör­ténész, középiskolai tanár tart előadást pénteken, 17 órakor, a kecskeméti Erdei Ferenc Művelődési Központban működő MDF-vitaklubban. A belépés díjtalan.

Next

/
Thumbnails
Contents