Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-23 / 68. szám

1993. március 23, 5. oldal PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC PH kezdőknek és profiknak A PN-KALAUZ VENDÉGE Aki érti a fák nyelvét Járt utat a járatlanért el ne hagyj! — így szól a közmondás. Néhány napja nem találom bölcsnek. Azóta, amióta Hegedűs Antalt ismerem. Már idős ember, hatvannyolc éves. Tele van még tettvággyal, mégis hal­ni készült. Elfeledett föltaláló Hege­dűs Antal. Elbujdosott a hazájából is, Németországban, Freiburgban él. Idehaza a hetvenes években a kerté­szeti szaklapok hasábjain és a szak­emberek körében háború dúlt, el­döntendő: áldást vagy veszélyt je- lent-e a találmánya a gyümölcsös­kertekre? Kiskertek ezrei bizonyítot­ták igazát, tudása mégsem hozott igazi, nagy hasznot a hazájának, ahogyan szerette volna. Már halni készült, s magával vinni tudását a sirba. Egy Szója László nevű petőfi- szállási gazdálkodó véletlenül fölis­merte, hogy ő a hajdan sokat emle­getett. Hegedűs. Rábírta, még egy­szer próbálja meg, ami az előző rendszerben nem sikerült. — Balástyán születtem — me­sélte Hegedűs úr. — Az apám és a nagyapám is gazdaember volt. Mindketten kutató elmék. Rájuk ütöttem magam is. A találmányom a fejemben már a negyvenes évek elején készen volt. Egyik évben szomorúan kellett látnom: kipusz­tulás előtt állnak a gyümölcsfáim. Meg kellett őket mentenem. Azt szoktam mondani: akkortól értem a fák nyelvét. Azt kérték tőlem, gyógyítsam is meg őket. Rájöttem ennek a titkára. Meggyógyítottam őket. A kúra lényege a megszokot­tól eltérő metszés volt, ami később a-találmányom fontos részévé vált. Ne rozsét termeljenek a fák, hanem gyümölcsöt! — így fogal­mazza meg szándékát a föltaláló. Olyan helyzetbe hozza a fákat, hogy azok a napsugarakból, a talajból magukba szívott, fogadott energiát, életerőt a hagyományos kezelés mel­lett rajtuk ejtett sok-sok seb, majd a betegségek kivédésére fordítsák, ha­nem a termésük megnövelésére. Kí­sérletekkel is bizonyították: a Hege­dűs-féle, úgynevezett gyógymetszés­• Hegedűs Antal (Fotó: Walter Péter) sei metszett fák fagytűrőbbekké vál­tak. Hajtásaik intenzívebb vízszálli- tásra képesek. Sebeik begyógyulása gyors és általános. Két-három nap­pal hamarabb virágzanak. A gyógy­metszett fák korábban lombosod­nak. A leveleik vastagok, ezért a le- véltetű-kárositás minimális. Sokkal kevesebb permetezésre van szükség (Hegedűs úr szerint idővel már egy­általán nincs szükség permetezésre). A termésben az előzőek okán keve­sebb méreg jut az emberi szervezet­be. A lombkoronában teljes nap­fényben nőnek a gyümölcsök. Na­gyon ízletesek, színesek, egyszerre le­szedhető a termés. A szokásosnál fejlettebb terméshéj miatt a gyü­mölcs jól szállítható. Az érett gyü­mölcs se hullik le a fáról. A gyógy­metszett fákon 4-5 nappal korábban érik be a termés. Jelentős a termés­többlet: háromszoros-négyszeres. Mindezeket a dr. Gulyás Sándor által egy tsz-ben őszibarackkal végzett kísérletek bizonyították. Dr. Gulyás a szegedi egyetem ta­nára. Őt társul választotta a fölta­láló, hogy eredményeit tudomá­nyosan is meg tudja magyarázni. Az ellenők, persze, vitatták, tá­madták a Hegedűs-találmányt. — Egy kertész egyetemi tanár négyszemközt azt mondta nekem: ha a te módszered győzne, mi, a hagyományos elvek tanárai kitöröl­hetnénk a tankönyeinkkel a fene­künket. Ezért tudd: ha belepusz­tulsz, akkor sem nyerhetsz. Amikor most összetalálkoztunk — már nyugdíjas —, azt mondta: majd márványtáblát állítanak nekem Po- mázon, ahol egy ideig éltem és dol­goztam ... Ötvenhatban élelmet vitt Hege­dűs Antal a fővárosba. Maiéter fő­hadiszállásán kötöttek ki, bár nem oda indultak. Két év börtön. Het­venegyben benyújtotta találmányát a gyógymetszésről a találmányi hi­vatalhoz. Elutasították. (Hetven­négyben mégis bejegyezték.) A kö­vetkező évben elmegyógyintézetbe zárták, mint a rendszerre veszélyes beteget. Törvénysértő módon vég­leg benn akarták tartani az egészsé­ges embert. Egyébként ott vetette papírra a találmánya alkalmazásá­val kapcsolatos elképzeléseit. Húsz hónap után megszabadult a pokol­ból. — Egy ausztrál farmernek kezé­be akadt egy Képes Újság. Cikk volt benne a találmányomról. Ma­gyarországra utazott a társával. Megnézték a találmányommal ke­zelt kerteket, őszibarackosokat, al­másokat. Nem akartak hinni a sze­müknek. Menjek velük. Csak ké­sőbb engedtek utánuk, 1981-ben. A találmányokat értékesítő Licen­cia embereinek társaságában utazha­tott, az ausztrálok pénzén. A Licencia a háta mögött adta el húsz évre a találmányát. Két évet töltött a Mel­bourne melletti Silvanban. Nem jött haza, Németországban telepedett meg. Folytatta a magánkutatásait. Ő a világon az egyedüli,fákat és erdőket gyógyító mester. El akarta feledni az itthoni kudarcokat, amelyektől a népfront kertbarátmozgalma sem tudta megvédeni. Halni készült, búcsúzni jött haza. De hátha az új világban hasznot hoz­hat az országnak találmánya? Bárkit megtanít a módszerére. Az érdeklő­dők Szója László címén keressék: 6113 Petőíiszállás, Tanya 202. — a. tóth — KÜLKERESKEDELEM-MUSTRA Mit adunk, mit veszünk? „Arccal a Nyugat felé!” — fo­galmazhatnánk meg a külkereske­delem nyolcvanas-kilencvenes évekre aktuális jelmondatát. Ko­rábban is, most is e piacokra ké­szült a magyar ipar exportra szánt termékeinek zöme, mintegy 80 szá­zaléka. Tavaly főként Németor­szágba, Olaszországba irányult a kivitelünk, s nem kis örömére a kereskedőknek, mintegy 11 száza­lékkal több árut sikerült ott eladni, mint egy évvel korábban. Sajnos, ugyanaz a probléma ma, ami volt már akár tíz esztendővel ezelőtt is: az export szerkezete nem megfelelő. A Magyarországról ki­kerülő termékek többsége viselhet­te volna akár egy harmadik világ­beli fejlődő ország címkéjét is. Az export mintegy 40 százaléka alap­anyag vagy energiahordozó, ma­gyar munkát alig tartalmazó ter­mék volt. A magasabb feldolgo­zottságot igénylő hazai gépekre, berendezésekre szinte alig tart igényt a világ, a teljes exportnak alig 10 százaléka kerül ki ebből a körből. Annál nagyobb szeletet hasított magának az export torjából egy új „termék”: a bérmunka. Sajnos, en­nek sem örülhetünk igazán, hiszen ez is azt mutatja, hogy a külföldi ve­vőt nem érdekli különösebben a ma­gyar gyártású alapanyag, készter­mék vagy technológia, elsősorban a sajátjánál olcsóbb munkaerőt, illet­ve szaktudást hajlandó megvenni. A magyar exporton belül tavaly is — a hagyományoknak megfele­lően — magas volt a mezőgazdasá­gi termékek, élelmiszer-ipari cikkek részaránya. A teljes árukivitelnek ezek csaknem a negyedét tették ki, s elsősorban az egykori szocialista országok boltjainak választékát nö­velték. Ez még önmagában nem volna gond, hiszen a valutás fizetési mód, vagy a barter üzlet egyformán előnyös lehet az eladónak és a vevő­nek is, de szembe kell nézni a té­nyekkel: ezeken a piacokon még ma is enyhébbek a minőségi követelmé­nyek, a termelők kisebb versenynek vannak kitéve, mint az EK orszá­gaiban. Ez az a bizonyos gyengébb ellenállás, ami nem mindig visz előbbre. Ferenczy Europress Roham a Pillér befektetési jegyekért Sorban álltak az érdeklődő kárpót- lásijegy-tulajdonosok a Pillér Első In­gatlanbefektetési Alap március 16. óta jegyezhető befektetési jegyeiért — tud­ta meg az MTI Forgó Ferenctől, az alapkezelő Prudent-Invest Befektetési Alapkezelő Rt. munkatársától. Az alap befektetési jegyeiből már az első nap délig 100 millió forint értékben vásá­roltak zömmel Budapesten. A Pillér alap budapesti, belvárosi iro­daházak megvásárlására alakult. Az alap az irodákat bérbe adja, esetleg ér­tékesíti, és az innen származó nyeresé­get kifizeti a befektetőknek, mint hoza­mot. A bejegyzés után tíz évvel az ala­pot felszámolják, az ingatlanokat — melyeknek az értéke várhatóan emelke­dik — eladják, és a befolyó összeget szintén kiosztják a befektetők között. Az alap valamennyi befektetési je­gyét tulajdonképpen már lejegyezte az Állami Vagyonügynökség, es a befolyt 3,2 milliárd forintért nyolc belvárosi irodaházat vásároltak. A mostani jegy­zéssel az ÁVÜ birtokában lévő befekte­tési jegyeket lehet kárpótlási jegyért megszerezni. Egyelőre kétmilliárd fo­rint értékű befektetési jegyet értékesíte­nek, a fennmaradó részt az év második felében lehet majd jegyezni. A befekte­tésijegyeket hamarosan a Budapesti Ér­téktőzsdére is bevezetik, ahol bármely pillanatban adhatók-vehetők lesznek. A FŐBIZTOS ASSZONY NYILATKOZATA Magyar tervezőké és Expo generálkivitelezése — A Világkiállítási Programiro­da szerint feltétlenül kommentárra szorul a Bécsben megjelenő Die Presse-ben megjelent azon interjú, amelyben Johann Staber osztrák építész annak a reményének adott hangot, hogy az ő tervei alapján épülnének meg a budapesti Expo főbb létesítményei — tájékoztatta Barsiné Pataky Etelka, a világkiál­lítás főbiztosa szerdán az MTI munkatársát. A főbiztos asszony elmondta: Tavaly novemberben Bécsben sze­mélyesen találkozott Johann Sta- berrel. Ezt az alkalmat megragad­va tájékoztatta arról, hogy a világ- kiállítás területére a főváros jóvá­hagyott egy beépítési koncepciót és ezen sem Budapest, sem a Világ- kiállítási Programiroda nem kíván változtatni. Barsiné Pataky Etelka most egyike azoknak, akik mielőbb sze­retnék megtudni: Johann Staber vajon milyen minőségben nyilat­kozott a Die Prese-nek, s ami ennél is fontosabb: az érdeklődők milyen csoportját képviselve tette meg ajánlatát. Ha mint építész, akkor ismételten hangsúlyozni kell, hogy — a Magyar Építőművészek Ka­marája, valamint a Magyar Mér­nökkamara állásfoglalása alapján — a VilágkiáilításiTanács döntése értelmében generálkivitelezőként semmiképpen sem kaphat megbí­zást, hiszen ez a feladat magyar tervezőkre vár. Saját dolgozói akarják megvenni a kunszentmiklósi üzemet A hulladéktextíliát feldolgozó, forgalmazó, budapesti székhelyű Temaforg Vállalatnak öt üzeme működik vidéken. Az utóbbi idők változásainak megfelelően önálló­ságra törekedett mind, s ebben a központ a legmesszebbmenőkig segített. A nemszőtt textíliát gyár­tó kunszentmiklósi üzem tavaly óta pénzügyileg is független, most pedig a saját privatizációjára ké­szül. Dolgozóinak hetven százalé­ka ugyanis elhatározta, hogy meg­veszi a gyárat. Ehhez Egzisztencia­hitelt kívánnak igénybe venni, amire garanciát a gyár eszközérté­ké biztosíthat. A közelmúltban küldték el az elképzeléseiket tartal­mazó pályázatukat, amire biza­kodva várják a választ. Mivel a település ipari üzemei között ez a gyár foglalkoztatta a legtöbb munkaerőt (és a legtöbb szakmanélkülit), a Temaforg min­dig is jelentős szerepet játszott a város életében. Sokáig ez volt az az üzem, ahol, ha másutt nem is, de itt el lehetett helyezkedni. Termé­keikre volt kereslet, nagy részük dollárelszámolású exportra került. Időközben azonban erősödött a piaci verseny, a Temaforg is kény­telen volt a mind magasabb igé­nyekhez alkalmazkodni. Gépesí­tették termelésüket, racionalizál­ták gazdálkodásukat, aminek kö­vetkezménye volt a nagy arányú létszámleépítés. Az utóbbi három évben a kunszentmiklósi üzemben kétszáz alkalmazottnak mondtak fel, igaz, sokan azóta is bedolgozói a gyárnak. Túlélési stratégiájuk vi­szont sikerrel járt, a gazdasági kö­rülmények kedvezőtlen változásai ellenére (forintleértékelés stb.) is nyereségesen működik az üzem. Igaz, keményen megdolgoznak ér­te. A gyár életképességének erősö­dését, de legalábbis megtartását várják attól, hogy a dolgozók többsége valóban tulajdonos lesz. (Ezzel azonban senki sem munka­helyet vásárol magának. A tulaj­donosok is ugyanolyan alkalma­zottjai lesznek továbbra is a gyár­nak, mint a nem tulajdonosok. A. M. A szubvenció aránya a mezőgazdasági termelők jövedelmében (1991,%) Ausztrália Kanada 'Ausztria Svédország Finnország Forrás: OECD • Az előző rendszerben hazánkban működött a mezőgazdasági támogatá­sok rendszere. Máig vita tárgya, hogy az állami szubvenciók jól vagy rosszul szolgálták-e a fő gazdasági ág érdekeit, fejlődését. Tény, hogy egyes nagyüzemek törekvése úgyszólván kimerült a támogatást kérő fogal­mazványok okos gyártásában. Azonban érdemes talán vigyázni, nehogy a fürdővízzel a gyereket is kiöntsük; a rendszerváltás utáni szubvenciómeg­szüntető lendület, szerencsére, alábbhagyott. A kormány újabban rugalma­sabb e tekintetben. Agrárgazdaságunk korábbi színvonalát támogatások nélkül aligha tudjuk ismét elérni, netán meghaladni. Érdemes megtekinteni a fenti ábrát arról, „állambácsi” milyen szerepet vállal Nyugaton. ( Az ábrát a Figyelő márc. 18-ai számából tallóztuk.) FRANCIA TANULMÁNY MAGYARORSZÁGRÓL Idén álljon meg a visszaesés Magyarország csak 2015-re érhe­ti el az Európai Közösség színvo­nalát az egy lakosra számított nem­zeti jövedelem terén. Legalábbis ezt írja a francia statisztikai intézet egy most közzétett terjedelmes elemzé­sében, amely a közép- és kelet-euró­pai államok gazdasági helyzetével, átalakulásával, várható gazdasági fejlődésével foglalkozik. Van a ki­adványnak azért kedvezőbb „jósla­ta” is: a francia statisztikusok sze­rint valószínű, hogy az idén megáll a gazdasági visszaesés Magyaror­szágon és Lengyelországban. A tanulmány szerint az „euró­pai” felzárkózásra a legkedvezőb­bek Csehország esélyei, a köztár­saság Magyarországnál öt évvel korábban juthat el az Európai Kö-. zösség 1990-es átlagszintjere, bár Csehország és Szlovákia szétválása átmenetileg kedvezőtlen hatással lesz az ország gazdaságára. Ma­gyarország ekkorra még csak a spanyol szintnél tart majd. Mind­ehhez azonban az szükséges, hogy a gazdasági visszaesés az idén meg­álljon, és a fejlődés hosszú távra szólóan is legalább átlagosan hét- százalékos növekedést eredmé­nyezzen — ez pedig az ázsiai „kis­tigrisek” növekedési ütemének fe­lelne meg. Az Economie et Statisique soro­zatban megjelent tanulmánykötet szerzői azt hangoztatják, hogy a közép- és kelet-európai államok gazdasági helyzete rendkívül eltérő egymástól, így nem lehet helye azonos elképzeléseknek a gazdasá­gi fejlesztés megvalósításában. Magyar—román kapcsolatbővítés — Új lehetőségek tárultak fel, a du­nántúli területek felé történt nyitás a ma­gyar- - román gazdasági kapcsolatokban — állapította meg Cristian Zimniceanu, a Román Gazdasági Kamarai Szövetség külügyi osztályvezetője és loan Glazaru, tizennégy kamarai társulás elnöke a Hé­vízen tartott sajtótájékoztatójukon. Ve­zetésükkel népes kamarai és üzleti kül­döttség járt a gyógyüdülőhelyen, s tár­gyalt a zalai iparkamara és húsz ma­gyar cég képviselőivel. A román üzletem­berek élelmiszerek, vetőmagok vásárlá­sára, feldolgozóipari, hústermelési, textil­és faipari együttműködésre, valalmint ro­mán konyha-, kis- és kerti bútorok ex­portjára látnak lehetőséget. Ezekben az ágazatokban jók a kilátások termelő és értékesítő vegyes vállalatok létrehozásá­ra is. Példaként említette, hogy a nagyvá­radi központú kamarai társulás területén 166 román—magyar vegyes vállalat mű­ködik eredményesen. A vendég kamarai vezetők úgy vélték, hogy a közeljövőbeli üzletkötéseket nem akadályozza a fizető- képesség, ugyanis a jól működő vállala­tok valutagazdálkodását liberalizálták Romániában. IMF-hitel Csehországnak A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 243 millió dolláros készenléti hitelt hagyott jóvá Csehország számára. A következő 12 hónapban lehívha­tó hitel célja az ország idei gazdasá­gi programjának támogatása. Az IMF közleményében rámutatott, hogy a Csehszlovákia szétválása körüli bizonytalanság következté­ben Csehország valutatartalékai az év elejére 2,5 heti import értékére estek vissza. Amennyiben a Szlová­kiához fűződő gazdasági kapcsola­tok normalizálódnak, a cseh gazda­ság az idén 1-3 százalékkal növe­kedhet és az infláció nem haladja meg a 15 százalékot. Vagyonjegyes privatizáció Vladimir Meciar diszkrimináció­nak minősítette a prágai kormány döntését, amely szerint a vagyonje­gyes privatizáció első fordulójából származó részvényekei egyelőre nem adják ki a szlovák állampol­gárságú befektetőknek Ez nem más, mint megkülönböztetés nem­zeti hovatartozás és állampolgárság alapján mondta a szlovák mi­niszterelnök. Első helyettese, Ro man Kovác „egyfajta államosítás­nak” nevezte a prágai döntést. Japán szorgalmazza Japán azt szorgalmazza, hogy áp­rilisban rendkívüli ülést tartsanak Tokióban a hét legfejlettebb ipari ál­lam szakminiszterei. Az illetékesek az Oroszországnak nyújtandó tá­mogatás kérdését vitatnák meg. A NHK japán televízió-állomás be­számolója szerint a G 7 mellett részt venne az orosz kormány képvi­selője is. Az idén Tokió ad otthont július 7 8. között a Hetek állam-és kormányfői csúcstalálkozójának. A tagállamok többsége ellenzi, hogy a találkozót az orosz kérdés megvi­tatása miatt egy korábbi időpont­ban rendezzék meg. Helyette inkább egy miniszteri szintű, rendkívüli ülés megtartását támogatják. Osztrák banktitok Maria Schaumayer, az. Osztrák Nemzeti Bank elnöke elképzelhető­nek tartja, hogy hamarosan meg­szűnjék az ausztriai bankbetétek és folyószámlák titkossága. A Die Presse című bécsi lapnak adott nyi­latkozatában a bankelnök asszony nem osztja azt a véleményt, hogy a titkosság ösztönzi a törvénytelenül, esetleg kábítószer-kereskedelemből szerzett jövedelmek legalizálását. Az Egyesült Államok és a nyugat- európai országok azonban nyomást gyakorolnak Ausztriára a rendelke­zés megváltoztatására. Francia költségvetési hiány A tervezettnél több mint két és félszeres. 226,3 milliárd frankos hi­ánnyal zárt tavaly a francia költség­vetés. a pénzügyminisztérium által most közzétett végleges adatok sze­rint. Ez a bruttó nemzeti termék értékének 3,2 százaléka, vagyis ma­gasabb, mint amit az Európai Kö­zösség tagállamainak maastrichti szerződése lehetségesnek tart a gaz­dasági és pénzügyi unióban részt vevő országok számára. Az EK- ,norma” legfeljebb három százalé­kot engedélyez. A valóságos hiány még ennél is nagyobb, mert defici­tes volt számos szociális intézmény és igen sok önkormányzat is. Ezzel együtt már a GDP 3,8 százalékát is meghaladja a túlköltekezés. Jókor jött ígéret Az IMF támogatja a román kormány gazdaságpolitikai elkép­zeléseit jelentette ki a nemzet­közi pénzügyi szervezet Bukarest­ben tárgyaló küldöttségének ve­zetője. Az illetékes azt mondta, hogy az IMF szakértői nagyra értékelik a reformok irányvonalát és ezért úgy vélik, hogy támogat­ni kell a román kormány erőfe­szítéseit. A IMF illetékese azután nyilatkozott, hogy megbeszélése­ket folytatott Nicolae Vacaroiu román miniszterelnökkel. V Szerkeszti: A. Tóth Sándor

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents