Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)
1993-03-20 / 66. szám
MEGYEI KÖRKÉP 1993. március 20., 3. oldal A pártok és a közgyűlés Egyértelműen pozitív irányban változott a pártok véleménye a megye szerepéről. Ezt állapították meg a résztvevők azon, a napokban Kecskeméten tartott találkozón, ahol a parlamenti pártok Bács- Kiskun megyei vezetői és a megyei közgyűlés tisztségviselői folytattak megbeszélést. A már hagyományos eseményen a KDNP és a kisgazda- párt képviselői nem voltak jelen. A többiek: az MDF, az SZDSZ, az MSZP és a Fidesz vezetői meghallgatták Bács-Kiskun megye 1992 évéről készült tájékoztatót. Amikor Kőtörő Miklós közgyűlési elnök elmondta, hogy a megye működőképes maradt, nincs költség- vetési hiány, éppúgy elismerően nyugtázták, mint a külkapcsola- tokról, valamint az egyházakkal való együttműködésről szóló információkat. Megállapították, hogy Kecskemét és a megye között rendezettek a vagyoni kérdések, korrekt az együttműködés, de vannak további feladatok — például a művészeti, kulturális területen —, amelyeket célszerű közösen felvállalni. Tisztázatlan ügy a pártok és a közgyűlés között egy akadt — a párthelyiségeké. A megye, még a párttörvény megalkotása előtt, megfelelő helyet adott a pártoknak a saját épületében. Ám az akkori kedvező helyzet most megfordult, mert a létesítményekhez nem jutottak hozzá a pártok, míg az önkormányzatnak hasznosítania kell a vagyonát, így az érintett helyiségeket is. A megbeszélés végül azzal zárult, hogy a pártok tájékoztatják saját központjaikat, s továbbra is keresik a megoldást — együtt a megyei önkormányzattal. JÁNOSHALMÁN A FÖLDRŐL VITATKOZTAK Együtt kell működniük a bizottságoknak • A jánoshalmi földfórum résztvevői. Kelvételünk Radnai Istvánnak, a helyi Haladás Téesz elnökének felszólalását mutatja, aki a földhivatalok lassú ügyintézését kifogásolta. (Fotó: B. F. I.) Jánoshalmán igen nagy a földéhség, s emellett nagyon sok a földkiadásokkal kapcsolatos gond. Szakái Lajos polgármester ezért tartotta szükségesnek egy olyan tanácskozás megszervezését, melyen egyaránt jelen vannak a földművelés- ügyi kormányhivatal, a kárpótlási hivatal és a földhivatal szakemberei, s közvetlenül válaszolhatnak a helyi és környékbeli földrendező és földkiadó bizottságok tagjainak, földművelő gazdáknak, s a nagyüzemek képviselőinek. Á csütörtöki fórumon a kormányhivatal képviseletében meg is jelent dr. Kovács Lóránt, a földhivataltól pedig Bóta Endréné osztályvezető és Molnár István halasi kirendeltségvezető. Hiányolták viszont — s némiképp nehezményezték is —, hogy a kár- rendezési hivataltól a meghívás ellenére senki sem jött el. A részarány-tulajdonosok területének kijelölésénél — mint kiderült — a legnagyobb gondot a földcserék jelentik. A környékben sok gazdának van olyan gondja, hogy — mivel az évtizedek alatt sorra alakultak, átalakultak, s megszűntek téeszek — ma másik szövetkezetben tag (s részarány-tulajdonos) az illető, mint ahol valaha a földje volt. Gyakori, hogy tanyája, részaránya és kárpótlási jegye egyaránt van, s természetesen mindent a tanya körül szeretne. Az is különleges térségi gondnak számít, hogy — a- művelési ágak időközben történt megváltoztatása miatt — ma kevesebb az aranykoronaértéke a vidéknek, mint harminc évvel ezelőtt. Ez végül földhiányt eredményez. Szintén gyakori, hogy ennek a fordítottja is fennáll. Parlagon hagyott, elgazosodott szőlők magas aranykorona-értéken vannak nyilvántartva, mivel a tőkéket a nagyüzem nem szántotta ki. Minden aprólékos kérdésre a jelenlévők megoldást találni nem tudtak. Általános tanulságként szűrték le viszont, hogy a különböző szövetkezetek földkiadó bizottságainak szorosan együtt kell működniük. Ok minden konkrét esetben megoldhatják például a földcseréket is. A földhivatal — mint Bóta Endréné mondotta — azt fogja tulajdonosnak bejegyezni, akit a földkiadó bizottságok erre felterjesztenek, s nem fogják vizsgálni, hogy az illető egyáltalán tagja volt annak a téesznek, vagy sem. A fórum után a három jánoshalmi földkiadó bizottság szóban meg is állapodott az együttműködésről, még azt is vállalva, hogy — a földcserék beiktatásával — esetleg néhány hónappal elhúzódik a végleges rendezés. B. F. I. Az ország egyik legnagyobb MOZGÓ CIPÖÁRUHÁZA KECSKEMÉTEN, A SZAKSZERVEZETEK HÁZÁBAN, (Kisfaludy u. 6—8., a Domus Áruház mögött). KISKUNFÉLEGYHÁZÁN, a SZAKMAKÖZI MŰV. HÁZBAN, Szabadság tér 3. (a mozi mellett), 1993. márc. 22-én, 9—18-ig. — nagy választék (300 pár cipő) — kedvező árak KISKUNHALASON, a KÖZÖSSÉGEK HÁZÁBAN, 1993. márc. 23—24-én, 9—18-ig. — női, férfi— alkalmi, utcai és sportcipők — gyermekcipők TAVASZI AJÁNLATUNK D U l< c 4 Orosz hullámpala 299,— Ft/db Mezőtúri pillér, burkolótégla 15,80 Ft/db Beremendi cement, 350/10-es 614,— Ft/db 350/20-as 592,— Ft/db Heraklith szigetelő, 3,5 cm-es 504,— Ft/db 5 cm-es, 644,— Ft/db Heratekta 3,5 cm-es 580,— Ft/db 5 cm-es 700,— Ft/db Dunaújvárosi vb. gerendák, áthidalók, Bramac cserép, automata garázskapuk (előjegyzéssel), gyári árDől engedménnyel. DUFA ajtók, ablakok gyári áron. A közölt árak áfát tartalmaznak. DUTKER ÉPÍTŐANYAG ÁRUHÁZ 6000 Kecskemét, István király krt. 24. Üzlet: 76/481-946. Nyitva: h.—p.: 8.00—16.00-ig, szó.: 8.00—12.00-ig. 35/3 Újra tárgyalják a viteldíjemelést # Nincs könnyű helyzetben Kecskemét közgyűlése: vagy felemeli a viteldíjat vagy ritkábban járnak továbbra is a buszok, (Fotó: PN-archív) Kecskeméten, a helyi autóbuszok járatszámának csökkentése miatt, sok panasz érkezett mind a Kunság Vólán Rt.-hez, mind a város önkormányzatához. A ritkítás azért történt, mert Kecskemét képviselő-testülete nem hagyta jóvá a Volán által kért viteldíjemelést, s a közlekedési társaság veszteségeinek elkerülése érdekében kevesebb járatot indít febmár 1-jétől. Merész József polgármester előterjesztésében, hétfőn, ismételten megvitatja a képviselő-testület a tarifaemelést. Amenyiben elfogadják, a buszjegy 22 forint, az egyvonalas bérlet havi 568, azösszvonalas758,afelmutatós 1516, a tanuló- és nyugdíjasbérlet 188 forintba kerül ápnlis 1-jétől, de ebben az esetben a Volán visszaállítja a megszüntetett járatokat. A polgármester előterjesztésében arról is beszámol, hogy Kecskemét önkormányzata és a Volán közösen a Közlekedéstudományi Intézetet bízta meg egy tanulmány elkészítésével. Ez tartalmazza majd a tömegközlekedési hálózat hibáinak feltárását és javaslatot tesz egy új tarifarendszerre. A tanulmány idén júliusig készül el, melynek ismeretében majd a tényleges utazási igényeknek megfelelő vonalhálózatot és menetrendet lehet kialakítani. Addig is, áprilistól borsosabb áron buszozunk Kecskeméten, ha hétfőn a közgyűlés áldását adja a viteldíjemelésre. (m.) A Vadaskert Alapítvány kérdőjelei • Takács István, a vadaskert vezetője, a kanadai fehér farkasokkal. Az áprilisban nyitó kert látogatóinak azonban nem ajánlatos ilyen közel merészkedni az állatokhoz. (Fotó: Gaál Béla) A tulajdonosok negyede igényelt földet Kecskeméten és környékén a szövetkezetekben összesen 8500 részarány-földtulajdonost tartanak nyilván. Az 1993-as II. törvény értelmében a törvény hatályba lépését követő hatvan napon belül — azaz Kecskeméten március 24-éig — nyújthatják be a részarány-tulajdonosok kérelmeiket a természetbeni kijelölés iránt. A megyeszékhely és környéki földkiadó bizottságokhoz pénteken reggelig 2 ezer 130 ilyen kérelem érkezett be, ami azt jelenti, hogy az összes részarány-tulajdonos egynegyede adta be azigénylését. Tumultus nem alakult ki szinte sehol, hiszen előzetesen érdeklődni, illetve az igényeket beadni több helyen lehet, a kecskeméti polgármesteri hivatal ügyfélszolgálatánál és a közigazgatási irodában, a szövetkezetekben és a földkiadó bizottságok tagjainak. A térképeken való eligazodást korrekt módon intézik a gazdaságok földügyekkel foglalkozó szakemberei. A március 24-éig tartó néhány napban még lehetőségük van a részarány-földtulajdonosoknak arra, hogy az igényléseket benyújtsák, még akár úgy is, hogy később pótolják a kérelem hiányosságait. Azoknak az ügyeit ugyanis, akik nem jelentkeznek, nehezen lehet a későbbiekben kezelni, lü- szen róluk vajmi kevés információjuk van a földkiadó bizottságoknak. Bár azt is tudni szükséges, hogy részarányföldtulajdon „nem veszhet el”. G.E. A kullancs elleni védőoltásról A fertőzött kullancs által terjesztett súlyos betegség, az agyvelőgyulladás ellen évek óta mindenki számára elérhető, gyógyszertárakban kapható oltóanyag áll rendelkezésre. Tavaly tavasszal szervezetten került sor oltásra Kecskemét általános iskoláiban és szertea megyében. Többezrenkaptak akkor vakcinát ám a hároméves védettséghez a tavalyi mellé az idén tavasszal még egy szükséges. A megyei tisztiorvosi szolgálat ezért kéri a szülőket és az oltásra várókat, hogy vegyék fel a kapcsolatot az iskolaorvosokkal, illetve a családorvosokkal. Célszerű az oltást még a következő hetekben felvenni, mert a közhiedelemmel ellentétben, a kullancs nem csak nyártól, hanem kora tavasztól fertőzheti a természetjárókat, és a parkok, kertek, hétvégi házak környékén is ugyanúgy megtalálható, mint a dús aljnövényzetű erdőkben. A védettség kialakulásához pedig több hétre van szükség. Az oltással megelőzhető az agyvelőgyulladás, ám egy másik fertőzőbetegség, a Lyme-kór nem. Ezért minden esetben el kell távolítani a bőrbe fúródott kullancsot. Azok, akik most szeretnék először beadatni maguknak vagy gyermeküknek a védőoltást, ne halogassák tovább—tanácsolja a megyei tisztiorvosi szolgálat. (ábrahám) Néhány hónapos téli pihenő után április elsejétől ismét várja a látogatókat a kecskeméti vadaskert. Ugyancsak elsejétől a kert megszűnik az éppen átalakuló Városgazdasági Vállalat része lenni, mert a kecskeméti önkormányzati testület 6,5 millió forintos alaptőkével alapítványt hozott létre a vadaskert működtetésére. Takács István, a kert vezetője örül is, meg nem is az alapítványi formának. — Április elseje nagyon közel van, összeült-e már az alapítvány kuratóriuma ? — Még nem, pedig az idő sürget. Április elsejétől teljesen elválunk a VGV-től, ám nem tudom, hogy ki lesz utána a kert dolgozóinak a munkáltatója, mivel a kuratórium erről nem döntött. Nem tudom, hogy a régi szervezet jogutódjának tarthatjuk-e magunkat vagy sem? Nem tudom, hogy most mi elsejétől az utcára kerülünk vagy mint az alapítványhoz tartozók dolgozunk tovább? Nyilván így lesz, de azért fogalmaztam ilyen élesen, mert azzal, hogy a vadaskert alapítványának kuratóriuma még nem ült egyszer sem össze — lehetetlen helyzetbe hozza az itt dolgozókat, és engem is. Az elképzelések szerint én leszek a kuratórium titkára, de addig semmit sem tehetek, amíg a kurátoroktól jogosítványokat nem kapok. Lehet, hogy nem kellene összehívnom a tagokat? Tudomásom szerint az önkormányzat még nem nyitotta meg az alapítvány bankszámláját, e nélkül viszont elseje után nem tudunk eleséget venni, az állatokat ellátni és működni. — AzÉévi 6,5 millió forint, amit az önkormányzat megszavazott, elég lesz az év végéig? Amikor az alapítványi gondolat fölmerült, engem kérdeztek meg, mennyiből jön ki a kert egy évben? Azt mondtam, hogy ha továbbra is fennmarad a támogatási együttműködés a volt Magyar—Szovjet Tsz-szel — ma már Agromix —, akkor elég lesz 6 és fél millió. A tanács a 70-es évek végén szerződés szerint ingyen átadott 170 hektár földet a tsz-nek, ennek fejében ők vállalták, hogy ellátják a kertet takarmánnyal. A földtörvény és egyéb mezőgazdasági átalakulások miatt ez már a múlté. Pedig a VGV felszámolóbiztosa Mayer Antal többször közvetített a város és az Agromix között. A január elején esedékes szemes terményt februárban kaptam meg, de szálastakarmányt már venném kellett. Az állatok pedig hetente mindkettőtől több mázsát esznek meg. Az Agromix csak az önkormányzattal fennálló vitás kérdések rendezése után foglalkozik velünk. A vadaskertnek ez többmilliós kiadás lesz, a 6,5 millió csak az, amit rá kell költeni a kertre. — Ez a tisztázatlan helyzet megakadályozhatja önt abban, hogy kinyissa a kertet? — Nem, sőt nagy terveim vannak. Ideje már, hogy a vadaskert körüli viták bevégződjenek, és az alapítványi forma, ha valóban működik, esélyt ad a továbblépésre. Annak örülök, hogy úgy döntött a képviselő-testület, ha nem életképes az alapítvány — visszaveszi a város. Nekik is érdekük tehát, hogy működni tudjunk. Ábrahám Eszter Öregcserkészek Megalakult a kecskeméti öregcserkészek köre. A vezető Tóth Pál lett, az egykori kecskeméti 853. Számú Katona József Cserkészcsapat volt parancsnokhelyettese. Az öregcserkészek célja, hogy a 45 évi kényszerszünet után Kecskeméten is újjáéledő cserkészmozgalom ifjú tagjai, vezetői számára átadják hasznosítható tapasztalataikat. Feldolgozzák a hajdani cserkészélet élményeit, tárgyi emlékeit. Az öregcserkészek összejöveteleiket minden hónap első keddjén 16 órakor tartják a Piarista Gimnáziumban. Falugyűlés Dunaegyházán Hétfőn (március 22-én), 19 órakor Dunaegyházán, a művelődési házban tartják azt a falugyűlést, amelynek napirendjén a helyi gázprogram megvalósítása szerepel. A hónapok óta tartó szervezőmunka résztvevői elsősorban a legfrissebb információkról kívánják tájékoztatni a lakosságot. A kérdésekre a Dégáz szabadszállási és az OTP solti kirendeltségvezetője válaszol. Ameny- nyiben a faluközösség rábólint, minden bizonnyal Dunaegyháza számára is elérhető távolságba kerül a vezetékes gáz. Nagycsaládosok klubja Lakiteleken Lakiteleken is megalakították a nagycsaládosok klubját. Jelenleg 85 olyan család van a községben akinek három, vagy annál több gyermeke van. , induláshoz a Lakitelek Alapítvány adott 30 ezer forintot. A klub irányítását négyen vállalták: Fehér Istvánné, Tyukász Alajosné, Faragóné Vékás Anikó és Bodor Lászlóné. Fehér Istvánné — aki a hatodik gyermekét várja — elmondta, hogy szeretnék összefogni és képviselni a nagycsaládosok érdekeit, rajtunk múlik, hogy milyen jövője lesz a klubnak. Összejövetelüket nem rendszeresen, hanem mindig valami alkalomhoz kötik. A pár nappal ezelőtt tartott találkozójukon Csikós Istvánné a polgármesteri hivatal gyámügyi előadója beszélt a gyermeknevelési támogatásról. Vállalkozók Népfőiskolája Folytatódik a hercegszántói önkormányzat által támogatott vállalkozói és gazdálkodói népfőiskolán az előadás-sorozat. Március 22-én, hétfőn, 18 órától a helyi művelődési ház klubtermében A piackutatás címmel dr. Papp Géza kecskeméti, okleveles kertészmérnök, főiskolai tanár tart előadást. Közgyűlés Tataházán A tataházi, mátételki T és M mező- gazdasági szövetkezet március 24-én, 9 órától közgyűlést tart a tataházi sport- csarnokban. Az első napirendi pontban tájékoztató hangzik el a vagyonértékelésről, és az 1992-es év mérlegének eredményéről. Továbbá a vagyonmegosztó bizottság beszámol munkájáról és javaslatot tesz a vagyon megosztásáról. Kistermelői borverseny Az első kistermelői borversenyt rendezte meg Kiskőrösön a helyi kistermelők szőlészeti és borászati egyesülete. A vetélkedésre 59 borral neveztek a gazdák, ezek mintegy 60 százaléka volt vörösbor. Igen sokan, több mint húszán, vittek a kiemelten elvárt kadarkából is. A borok általában erős közepes minőségű mezőnyt jelentettek, de kimagasló minőségűeket is talált a zsűri. Végül is nyolc arany-, huszonegy ezüst- és kilenc bronzérmet osztottak ki a versenyzőknek. Kövidinkaborával Varga György akasztói termelő aranyérme mellé elnyerte a Földművelésügyi Minisztérium egyik különdíját is. A másik különdijat kadarka borával a jánoshalmi Szili Antal szerezte meg. A Viktória Rt. a legszebb kékfrankost díjazta, melyet Gombár /ózse/kiskőrösi gazda termelt. A legeredményesebb versenyzők Csővári János, Albert József, Pozsgai Lászlóné és Kosa Gyula Kiskőrösről, valamint Varga György Akasztóról.
