Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-02 / 51. szám

6. oldal, 1993. március 2. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS. PIAC HAZAI. GAZDASAG Banktechnikai kiállítás Keletiből nyugati típusú bankká válni Az Országos Takarékpénztár a szlogen szerint a lakosság bankja. Lehet, hogy ma már nem fejezi ki a cég törekvéseit ez a régi reklám? Változik-e az OTP profilja, szolgál­tatási köre, üzleti programja? A többi között erről kérdeztük Ga­bor jak Józsefet, az OTP Rt. megyei igazgatóját. — Azt gondolom, hogy ez a so­kat emlegetett szlogen ma is igaz, bár jóval bővebb tartalommal — kezdi válaszát az igazgató. — Bács- Kiskunban 25 fiókunk van. Olyan speciális, sokakat érintő pénzügyi, banki szolgáltatásokkal is a partne­reink rendelkezésére állunk, ame­lyek kevésbé gazdaságosak, és ame­lyeket éppen ezért nem minden bank vállal. Gondolok itt a lakás- és a személyi hitelek fokozódó koc­kázataira, a polgárok egyéni szám­láinak háttérmunkálataival, feldol­gozásával kapcsolatos növekvő költségekre. — Mi várható az intézetnél a kö­zeljövőben ? — A következő néhány évben meg fogjuk alapozni, hogy az OTP a nehezebb piaci körülmények kö­zött is állja majd a versenyt, akár a nagy múltú külföldi bankhálóza­tokkal szemben is. Az elvárások­nak csak akkor tudunk eleget tenni, ha régi kelet-európai típusú pénzin­tézetből korszerű európai bankká válunk. Nincs sok időnk a techni­kai felkészülésre. Két-három év, és fiókjainkat valódi hálózattá szövi az elektronika. — Mit jelenthet ez a gyakorlat­ban ? — Az összes üzletágunkat átfog­ja majd egy komplex számítógép- rendszer. Valamennyi egységünk „on line” kapcsolatban lesz. Duna- vecsén vagy Kiskőrösön éppen olyan színvonalat kínálunk, mint Budapesten, az V. kerületben. Az igen költséges rendszer kiépítése 1993-ban kezdődik. Reméljük, hogy minél többen felismerik az OTP bankszolgáltatásainak elő­nyeit, a számlaforgalom jelentősé­gét, az „alibi”-számlákat viszont díjtételeink kiszorítják. — Bács-Kiskunban hogyan gaz­dálkodnak a hálózati vagyonnal? — Az idén nem nyitunk újabb fiókot. Sok a tennivalónk a felújítá­sokkal, bővítésekkel. Jelentősebb munkák várhatók Kecskeméten, Baján, Kiskunfélegyházán, Lajos- mizsén és Soltvadkerten. Baján megduplázódik a városközponti egységünk alapterülete. 200 milliót szánunk a rekonstrukciókra 1993- ban. • Gaborják József — Megjelelő személyzetet is ta­lálnak az új típusú lakossági kapcso­latokhoz, az infrastruktúra működ­tetéséhez ? — Az elmondottakból is követ­kezik: munkatársainktól állandó szakmai fejlődést — a továbbkép­zéseken, tanfolyamokon való rész­vételt, eredményes felkészülést vá­runk. A korszerű üzletpolitikai el­vek alapján kell meghatározni, hogy kit osztunk be a „frontszolgá­latra”, az ügyfelekkel való tárgya­lásokhoz, és ki marad a háttérben. — Mint Bács-Kiskun megyei bankár, mit vár 1993-tól? — Azt remélem, hogy erősödnek a gazdasági válságból való kilába­lásjelei. Mérséklődnek a kedvezőt­len folyamatok, áttörés azonban még nem lesz. Arra is számítok, hogy valami megindul majd az ag­rárágazatban. Megszületik az új földtörvény. A föld fedezeti alap le­het tehát a farmeroknak, a kister­melőknek, a szövetkezeteknek és mérsékelhető a korszerűsitésükhöz igényelt hitelek kockázata. Bács- Kiskunban ez létkérdés. — Számíthatunk-e újabb kamat­csökken tésekre ? — Igen, de nem rövid időn belül. Az OTP eddig is az első között tette meg lépéseit az infláció ellen. Termé­szetesen azt várom—ebből követke­zően —, hogy némi előretörés lesz a lakossági hiteleknél. Gondolok itt el­sősorban azokra a polgárok számára is előnyös hitelkonstrukciókra, ame­lyeket az Opel és a Suzuki cégekkel kötöttünk. Partnereinknek szeret­nénk bizonyítani, hogy a hosszú távú kapcsolat jó befektetés, pénztér. Farkas P. József Február utolsó hetében került sor Magyarországon negyedik alka­lommal a banktechnikai fejlesztések nemzetközi seregszemléjére. Ezúttal a sportcsarnokban rendezték meg, mert a több mint 80 kiállító — kö­zöttük olyan ismert cégek, mint az NCR, a Bull, az IBM, az Olivetti — az elmúlt évhez képest kétszeres te­rületen mutatkozott be. A sereg­szemlén továbbra is szerepeltek a pénzkímélő rendszerek, a készpénz- forgalmat csökkentő termékek, de nagy helyet kapott a bankbiztonság és a vagyonvédelemis. így a kiállítók számos páncélautót, őrzésbiztonsá­gi rendszereket kínáltak a magyar bankoknak. A rendezvényt 16 szak­előadás egészítette ki és a seregszem­lén szerepeltek azok a szoftverek is, amelyek biztosítják a Giro Rt. és a hazai bankok közötti közvetlen kapcsolat megteremtését. A Technoimpex sikerei Nemzetközi versenyeztetés útján újabb vízkútfúrási tendert nyert Tu- néziában a Technoimpex Kereske­delmi Részvénytársaság. Partnerük, a Rotary Kft. által végzett előző munkájukkal, a Tunézia déli részén fúrt hét kúttal ugyanis elégedettek voltak a hatóságok. A mostani meg­rendelés hatmillió forint értékű munkára vonatkozik, 1994-ig kell befejezni, az alvállalkozó ezúttal is a Rotary. Huszonöt magyar mérnök és technikus végzi el a feladatot, az ott szerzett tapasztalatokat a hason­lóan nehéz terepet jelentő Közel- Keleten szeretnék hasznosítani, ahol a Technoimpexnek ugyancsak tervei vannak. Nem vonzó az exportfejlesztés Drasztikusan lecsökkent az utób­bi két évben az exportfejlesztő pá­lyázaton részt vevő cégek száma: 1990-ben még 214-en, tavaly már csak 48-anjelentkeztek. A visszaesés legfőbb oka a forráshiány, a magas hitelkamatok és az alacsony megté­rülés. Ez utóbbi kettő nem csak az exportfejlesztő beruházókat riasztja vissza. Az egész gazdaságra jellem­ző, hogy a termelésbe kevés pénz áramlik. Statisztikai számítások sze­rint a gépi beruházások Magyaror­szágon erősebben csökkennek, mint a GDP. Ilyen helyzetben nehéz a gazdaságot növekedési pályára állí­tani. Ezért a külgazdasági tárca ille­tékesei átdolgozzák az exportfejlesz­tő pályázat feltételeit. Hitel — német segélyből A német szénsegélyből 1,13 milli­árd forint áll az 1991-ben indult energiatakarékossági program ren­delkezésére. Energiatakarékos be­ruházásokra, fejlesztésekre nyújt kedvezményes hitelt a vállalkozók­nak. A múlt év végéig 104-en pályáz­tak, 1,4 milliárd forint hitelt igényel­tek. Közülük ötvenhét kérelmet hagytak jóvá, 785 millió forint hitelt ítélve oda. Kilenc beruházás azóta elkészült. Ez év elejétől kedvezőbbé váltak a hitelfelvétel feltételei. A ka­mat változó, jelenleg 13,5 százalék. Uj az is, hogy a zsűri az alaptőkéből 150 millió forintot kockázati hitel­keretként elkülönített olyan pályá­zatokra, amelyek nem rendelkeznek ugyan kellő hitelbiztosítékkal, ener­giamegtakarítás szempontjából azonban kiemelkedőek. Az új felté­telek eredményeként máris megélén­kült az érdeklődés a pályázat iránt. Bevált a stratégia A Mitsubishi legnagyobb ma­gyarországi daelere, a Contrex Kft., tavaly 1034 gépkocsit adott el, harmincnéggyel többet a terve­zettnél. A múlt év tavaszától for­galmazott új Colt népszerűsége a várakozásnak megfelelően alakult, az év slágere viszont a Lancer volt. Ennek új, az ősztől forgalmazott modellje a 113 lóerős 1600 GLXi az összes extrát tartalmazza. A legtöbbet, 303 gépkocsit az ötaj­tós Lancer HB-ból adott el a cég. A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. március 1. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egysegre, forintban angol font 123,96 124,31 124,66 ausztrál dollár 60,82 60,97 61,12 belga frank (100) 254,27 254,85 255.43 dán korona 13.66 13,69 13.72 finn márka 14,43 14,48 14.53 francia frank 15,44 15.48 15,52 holland forint 46,59 46,70 46,81 ír font 127,35 127,67 127.99 japán yen (100) 73,21 73.36 73,51 kanadai dollár 68,95 69,12 69,29 kuvaiti dinár 281,65 282,34 283,03 német márka 52,40 52,52 52,64 norvég korona 12,31 12,34 12,37 olasz líra (1000) 54.64 54.80 54,96 osztrák schilling (100) 744,56 746,26 747,96 portugál escudo (100) 57,26 57,40 57,54 spanyol peseta (100) 73,11 73,30 73,49 svájci frank 56,51 56,65 56,79 svéd korona 11,08 11,11 11,14 tr. és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 86,59 86,79 86,99 ECU (Közös Piac) 101,59 101,84 102,09 A MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK) Érvényben: 1993. március 1. Pénznem . közép Eladási árfolyam 1 egysegre, forintban angol font 122,26 123,66 125,06 ausztrál dollár 60,33 60.95 61,57 belga frank (100) 253,04 255,37 257,70 dán korona 13,56 13,69 13,82 finn márka 14,28 14,48 14,68 francia frank 15,33 15,47 15,61 görög drachma (100) 38,57 38,99 39,41 holland forint 46,24 46.67 47,10 ír font 126,29 127,59 128,89 japán yen (100) 72,68 73,28 73,88 kanadai dollár 68,64 69,34 70,04 kuvaiti dinár 279.80 282,55 285,30 német márka 52,00 52.48 52,96 norvég korona 12,20 12,32 12,44 olasz líra (1000) 54.18 54.82 55,46 osztrák schilling (100) 739.19 745,99 752,79 portugál escudo (100) 56,84 57,39 57,94 spanyol peseta (100) 72,49 73,25 74,01 svájci frank 56,13 56,67 57,21 svéd korona 10,93 11,06 11,19 USA-dollár 86,02 86,80 87,58 ECU (Közös Piac) 100,86 101.84 102.82 AGRÁRVILÁG KEDVEZMÉNYEK A MEZŐGAZDASÁGI TERMELŐKNEK Adóvisszatérítés a gázolaj árából Az idén is igényelhető ál­lami támogatás a tavaszi mező- gazdasági mun­kákra — tud­tuk meg a Föld­művelésügyi Minisztérium Bács-Kiskun Megyei Hivata­lától. A kuko­rica, a tavaszi árpa és a zab el­vetésére fordí­tott költségekre hektáronként 1500 forint egy­szeri támogatás kérhető. Erre tavaly is volt le­hetőség, 5200- an eltek vele. Újdonság a mezőgazdasági termelésben fel­használt gáz­olaj finansziro- zása: a gázolaj árába foglalt fogyasztási adó igényelhető vissza. Jelenleg ez a li­terenkénti 60 forintból öt forint. Szántóföldi növénytermelésnél legtöbb 90, szőlő- és gyümölcster­melésnél 200, a gyepművelési ága­zatban 12 literre kérhető hektáron­ként. A kedvezmény egy-egy esz­tendőre vonatkozik. Lehetőség van a mezőgazdasági termelésre felvett, éven belüli lejá­ratra engedélyezett hitelek egyszeri támogatására. A hitel összege tíz­ezer forint hektáronként. Ha a ter­melőnek nincs meg a kölcsönnyúj­táshoz szükséges anyagi fedezete, a hitel 70 százalékára garanciát vál­lal az állam. (Ilyen esetben a hektá­ronkénti tízezer forint helyett hét­ezret kap az igénylő.) A támogatás • Idén valamennyivel olcsóbb lesz a szállítás a Soltvadkerten és környékén elterjedt csettegőkkel is. (PN-archív) mértéke a mindenkori kamattal megegyező kamat tíz százaléka. E lehetőségekkel mezőgazdasági üzemek és egyéni vállalkozók, kis­termelők egyaránt élhetnek. Bács-Kiskunban sok önkormány­zat felvállalta ezeknek az ügyeknek a lebonyolítását — különösen a Kecskeméttől távol eső települése­ken —, hogy állampolgáraiknak ne kelljen emiatt a megyeszékhelyre utazgatni és több helyen eljárni. Részletes tájékoztatást, útmutatást nyújtanak ahhoz, hogy ki, milyen feltételekkel, milyen kedvezményt, támogatást igényelhet. A kérelmeket is hozzájuk lehet benyújtani, a ter­melés költségeit igazoló számlákat is itt kell bemutatni. a. m. Zöldségtermelők Országos Szövetsége Az ország legismertebb áruter­melő kertészei gyűltek össze a múlt héten Kecskeméten, hogy megala­kítsák érdekvédelmi szervezetüket. A tanácskozás egyik szervezője és „levezénylője”, Rácz Imre elmond­ta, hogy egyre nagyobb szükség van a hasonló tevékenysé­get folytatók összefogására. A ter­melés mind magasabb színvonalra emelésében, a piaci versengésben, sőt a nyugati piacokon való megje­lenésben együttesen jobb eredmé­nyeket érhetnek el. A leendő alap­szabályban az áll, hogy a szövetség célja a szakmai, jogi védelem első­sorban. A kertészek így a Zöldség- termelők Országos Szövetsége ala­pító közgyűlésévé alakultak. El­hangzott egyebek között, hogy mi­hamarabb minél több árutermelő zöldségkertészt kell a szövetség mellé állítani, megteremtve ezzel az érdekvédelem erejét. Feladatul tűzték ki, hogy ebben az évben mintegy háromezer főnyi tagságot toboroznak. Ugyancsak az év vé­géig szóló megbízatással választot­ták meg a héttagú elnökséget, an­nak vezetőjét, Cellái Istvánt, és bíz­ták meg az ügyvezetéssel dr. Terhe Istvánt. Tanács, támogatás, térítés várja a gazdákat 1993. végéig a művelhető földte­rület mintegy 90 százaléka magán- tulajdonba kerül, ami azt jelenti, hogy a gazdálkodóvá „visszaminő­sített” parasztokat alkalmassá kell tenni a magángazdaságok mene­dzselésére. A földművelési tárca egyik legnagyobb feladata most ép­pen az. miként segítheti a kárpót­lással földhözjutottakat az önálló gazdálkodásban. A közelmúltban tett pecsétet a parlament az agrárpiaci rendtartási törvényre, amely a végrehajtás sza­vatolására „mellérendelt” 9 milli­árd forinttal némiképp enyhítheti majd a piaci zavarokat. Túltermelés esetén árgaranciát tud nyújtani a termelőknek, áruhiány során pedig az import fedezetéül szolgálhat. A gabonára és a tejre vonatkozik ma még csak a törvény, de a tárca illetékesei nagyon remélik, hogy mi­előbb kiterjed a sertéshúsra, esetleg a baromfiágazatra és bizonyos zöldség-, gyümölcsfélékre is. Az „új gazdák” között nagyon sokan vannak, akik meglehetősen tájékozatlanul vágnak neki az üzleti életnek, s bizony igen magányosnak érezhetik magukat a piac dzsunge­lében. A minisztérium ezért most szeretné megtalálni a lehetőséget a megfelelő szaktanácsadási rendszer kialakítására. Elsősorban a kincs­tári birtokokat szánják tanácsadó központoknak, és az újonnan ala­kult szövetkezetektől is azt remélik, hogy segítenek a pályakezdő gaz­dáknak. De a jó tanács mellett mindenek­előtt garantált árakra van szükség a gazdálkodás biztonságához. Ez persze nem jelent garantált meggaz­dagodást, csupán némi védelmet a piaci árak hullámzása ellen. A most szerveződő terméktanácsokra vár a döntés: melyik termék mekkora tá­mogatást kapjon a központi kasz- szából ahhoz, hogy a gazdáknak a következő évben is legyen kedvük és pénzük a termeléshez. Hogy milyen támogatásra számít­hatnak a családi gazdaságok?, Ma még nincsenek pontos elképzeléseik a tárca szakembereinek, hiszen azt sem tudni pontosan, hányán választ­ják majd végül is a megélhetésnek ezt a cseppet sem gondtalan formá­ját. Hogy nem lesznek könnyű hely­zetben, az már csak azért is bizo­nyos, mert a minisztériumot is köti a piacgazdaság törvénye: a támoga­tásokat szektorsemlegesen kell oda­ítélniük. Szövetkezet, állami gazda­ság, magángazda egyaránt igénybe veheti a tavaszi munkák indításához hektáronként járó 1500 forintnyi, vissza nem térítendő állami támoga­tást, kérheti az egyes kultúrákat megillető 10 százalékos hitelkamat­kedvezményt is, de a többi — a gaz­dálkodás tényleges sikere -— már mindenkin magán múlik. Ferenczy Europress ÖNMAGUKNAK SZABTAK HATÁRIDŐT Vetni még tudtak Hetényegyházán A Hetényegyházi Egyetértés Termelő és Szolgáltató Szövetkezet átalakulási közgyűlésén megválasztott igazgatóság igen különös döntést hozott. Úgy hatá­roztak, ha június végéig nem sikerült megbirkózniuk a likviditási gondokkal, a termelés nem válik indíthatóvá, akkor kezdeményezik a gazdaság felszámolá­sát, a vagyon- és üzletrész egyéneknek, illetve csoportoknak való kiadását. A gazdaságban ugyanis mondta Tóth Béla elnök, két éve még 650 millió forint termelési értéket könyvelhettek el, ebben az évben azonban már nem szá­molnak csak 20 millióval. Ez a tevékeny­ségek nagyobb részének leépítését jelen­tette, ma már nincs paradicsomtermelés, leállt a lakatosüzem. Az eddig általában 1,8 millió forintot hozó broylerágazat sem működik már. Nem véletlenül, hi­szen a többségében — állami vállala­toktól behajthatatlan kintlevőségek több mint 10 millió forintot tesz ki. Ma az átalakult szövetkezet 430 tagot számlál, az alaptevékenység a szántóföl­di növénytermelést, a melléktevékeny­ség a cipőfelsőrész-készítő üzemet jelen­ti. Az őszi munkákat még elvégezték, 50 hektáron földbe került a búza cs 80 hek­táron a rozs vetőmagja. A tavaszi mun­kák elé azonban igencsak elkeseredetten néznek, hiszen egészen egyszerűen nincs rájuk pénz. Több pénzintézetnél próbál­koztak hitel szerzésével, nem sok siker­rel. Persze, ha kapnának is hitelt, annak negyven százalék körüli kamatait egyet­len növénnyel, állattal sem lehet kiter­melni. Próbálkoznak azért, ötleteik is van­nak. Most éppen azon gondolkodnak a szövetkezetben, hogy felvállalnák a kár­pótlással, illetve a részarány-tulajdonok révén földhöz jutottak gondjainak egy részét. Szervezéssel, koordinálással fog­nák össze 100 hektár nyár- és akácerdó, 10 hektár léalmának való almás telepíté­sét, illetve 32 hektár halastó létrehozásá­nak munkálatait. Mégis ott van a gondolatok között a felszámolás. Azt mondják az igazgató­ság tagjai, erkölcstelennek tartják, hogy a tagok 60 millió forintos vagyonát fel­éljék, egyes vagyonrészek eladásából jussanak a termeléshez szükséges forgó­tőkéhez. G. E. MÁR AZ ÖTÖDIK TÁRSASÁG Spanyol befektető Tokajhegyalján Hat hónapos megelőző tárgya­lássorozatot követően hétfőn aláír­ta a Bodegas OREMUS Kft. alapí­tó okiratát Bacsó András, a Tokaj- hegyaljai Állami Gazdasági Bor­kombinát vezérigazgatója és David Alvarez Diez, a spanyol Bodegas Vega Sicilia elnöke Sátoraljaújhe­lyen. Az újabb, immár ötödik hegy­aljai társaság több mint 200 millió forintos alaptőkével jött létre. A szőlőtermelés és borászat fej­lesztését tűzte ki célul a spanyol ér­dekeltségű kft., amely Erdőbénye, Tolcsva és Sátoraljaújhely környé­kén rendelkezik telephelyekkel. A tokaji bor értékesitése érdekében széles körű marketingmunkát kíván kifejteni. A társaság a Tokajhegyal- jai Állami Gazdasági Borkombinát­tól jelentős borkészletet vásárol meg és az elkövetkező három évben köte­lezettséget vállal legkevesebb 150 millió forintos további tokajhegyal- jai fejlesztés finanszírozására. Ter­vezik a tolcsvai Kurucz-k úria és a sá­toraljaújhelyi bortemplom épület- együttes helyreállítását is. Az elmúlt két évben Tokajhegy­alján 18 pinceszövetkezet és külföl­di befektetők belépésével négy rész­vénytársaság kezdte meg működé­sét, s most létrejött az ötödik. A borkombinát ezzel a lépéssel be­fejezte decentralizált privatizációs programját, és azt tervezi, hogy áp­rilis végéig átalakul Tokaj Kereske­dőház Rt.-vé. Ennek fő feladata a még meglévő vagyon gondozása, a szőlőtermelési és borászati tevé­kenység holdmgszerü összehango­lása lesz.

Next

/
Thumbnails
Contents