Petőfi Népe, 1993. március (48. évfolyam, 50-75. szám)

1993-03-10 / 58. szám

8. oldal, 1993. március 10. MEGYEI KORKÉP TÖRETLEN FEJLŐDÉS Falugyűlés Bátmonostoron Közmeghallgatással egybekötött falugyűlést rendeztek Bátmonosto- ron a múlt pénteken. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltő polgárok előtt. Sárossy László pol­gármester számolt be a tavalyi esz­tendőről, ismertette azjdei költségve­tést és terveket. Ezt követően, köz­meghallgatássá alakulva, a földgáz beveze lésének soron következő fel­adatait vitatták meg, majd Madari Jenő, az FM megyei földművelésihi- vatal-vezetője tartott előadást, illetve válaszolt a kárpótlással kapcsolatos kérdésekre, dr. Metzinger Évával, a köztársasági megbízotti megyei hiva­tal vezetőjével és Nagy András or­szággyűlési képviselővel együtt. Összekötő út, telefon, földgáz A tavaly fennállásának 800. évfor­dulóját ümieplő község az idén sem hagy fel a szép fejlesztési tervek meg­valósításával. Ha a nemrég benyúj­tott pályázatot elnyerik — minden remény megvan rá —, akkor szilárd burkolatú utat építenek Vaskút és Bátmonostor összekötésére, mellyel lényegesen megrövidül a két település közötti távolság. Megkezdték a telefonfejlesztés harmadik ütemének szervezését. A nemrég kialakított száz vonal # Bátmonostor-emlékérem (Fotó: PN-archív) ugyanis, szinte bekapcsolásakor, máris kevésnek bizonyult. Most is­mét vagy harmincán jelentkeztek igé­nyükkel. A 20 ezer köbméter óránkénti ka­pacitású gázátadó állomás már ta­valy elkészült. (Mindenki láthatja a létesítményt, aki Bátmonostor hatá­rában Hercegszántó felé utazik az 51 - es úton.) A gáznak az egyes portákig való bevezetésére versenytárgyalá­son választották ki a legkedvezőbb megoldást. A munkálatok — a min­den egyes igénylővel történő egyezte­tés után—még e hónapban megkez­dődnek. A szabályok szerinti, a telek­határon belül elhelyezendő mérőórá­ig szóló eljuttatás ára 40 ezer forint, amelyhez az OTP kölcsönt ad. Nincs tehát akadálya, hogy mintegy 300 bátmonostori otthonban a harma­dik negyedévben meggyulladjon a gáz. Vállalkozókedv és munkanélküliség Az önkormányzat minden esz­közt megragad a munkanélküliség leküzdésére. Tavalyelőtt még csak 118 munkanélkülit tartottak nyil­ván, számuk tavaly év végéig 187- re emelkedett. Rendkívül elkeserí­tő adat ez egy mindössze 1845 la­kost számláló kistelepülésen. Ami viszont örvendetes: nyílott egy hal-, egy élelmiszer-, egy hús-, egy zöldségbolt és két vendéglátó- egység. Nem kevésbé fontos az üzemanyagtöltő állomás, mely megkíméli a lakosságot a Bajáról történő üzemanyag-beszerzés költ­ségeitől. A Nagybaracskai Takarékszö­vetkezet helyi kirendeltsége 75 és fél millió forintos betétállományt őriz, mely a tavalyi — minden ed­diginél nagyobb növekedést is tar­talmazza. (20 millió forintot.) Erősen csökkent ezzel szemben a kölcsönadósok száma, a tavaly év eleji 152-ről 84-re, 5 és fél millió forintról 4 millióra. Az ok a magas hitelkamatokban, és a lakosság hi­telképességének csökkenésében keresendő. Gál Zo,tán ORCHIDEÁK AZ ALFOLDON És akkor újra megindult a homok Az Alföld természetes nö­vénytakarójá­nak képe az utóbbi kétezer esztendőben igen erősen megváltozott A történelem előtti idők óta, váltogatják itt egymást a kel­ták, szarmaták, avarok, kunok. A népek össze­tételétől, terüle­ti eloszlásától és az általuk folytatott gaz­dálkodástól függően módo­sították a térség arculatát. A Duna—Ti­sza köze, köz­ponti helyzeté­nél fogva, mindvégig osz­tozott az Alföl­det érintő tár- sadalmi-töité- nelmi változá­sok tájformáló O hatásaiból. Ezek időnként olyan nagy arányú­ak voltak, hogy a homokvidék fel­színének és vegetációjának fejlődé­sébe, alakulásába is beleszóltak. A táj sajátos természeti viszo­nyai miatt kezdetekben a nomád életformához kapcsolódó legeltető állattartás honosodott meg. Az itt megtelepedett pásztornépek alakí­tották ki az első pusztát és szántó­földet. Irtással, égetéssel tágították a legelőket, illetve a mezőgazdasá­gi területeket. A honfoglalást kö­vető évszázadokban ma már alig elképzelhető arányokat öltött az állattenyésztés. A mohácsi vész előtt évente sok százezer állat vo­nult hazánkból a külföldi vásárok­ra. A pásztorok állandóan kint tartózkodtak a határban, a nyári és téli szállások között vándorol­va. A . hatalmas gulyák, ménesek, nyájak azonban feltörték, fellazí­tották a lazai homoktalajt, felélték az azt megkötő növényzetet. túllegeltetés és a taposás miatt a szél lassan hordani kezdte a homo­kot. A futóhomok egyre veszedelme­sebb méreteket öltő mozgását nem kis mértékben fokozta a török ura­lom. A hódítók elpusztították a települések nagy részét, és a meg­maradt erdőket kiirtották. Ehhez járult hozzá a császári katonák ga­rázdálkodása. A nag/ létbizonyta­lanság nratt az itt élők a rendsze­res földművelés helyett szíveseb­ben foglalkoztak a könnyebben menthető állatállománnyal. A Duna—Tisza köze erdeinek pusztulása ezeknek a történelmi eseményeknek a megszűntével sem ért véget. Kaán Károly, az Alföldfásítás nagy úttörője így írt az ezt követő időkről: „Tény ..., hogy az Alföld számottevő részén a török kiverése után erdőnek nyoma is alig ma­radt. Egyébként pedig az ez időben újra megélénkült mérhetetlen ará­nyú legeltetés, az erdőrontásban nevelkedett, hozzánk beszivárgott műveletlen idegen népelemek az akkori nehéz viszonyaink között kellően nem ellensúlyozott garáz­dálkodása kizárta még azt is, hogy az elpusztított erdők valamennyire önmaguktól is felújulhassanak.” A természet pusztító elemeivel való szívós küzdelemben formáló­dott napjainkig mezőgazdasági kultúrtájjá a Duna—Tisza köze. Az emberi beavatkozás nyomán elindított homokmozgás és az Al­föld fátlanságának nagymértékű problémája a legutóbbi időkben kultúrtörténeti okokra vezethető vissza. Június—júliusban találkozha­tunk a vörösesbarna nőszőfű (Epi- pactis atrorubens) terjedelmes tö­veivel az egykori homoki tölgyesek helyén másodlagosan kialakult nyáras-borókásokban. A mélyebb fekvésű buckaközökben, nyáras foltokban salamonpecsétekkel (Polygonatum sp.) és gyöngyvi­rággal (Convallaria majális) együtt fordul elő, mint a több év­százada kivágott gyöngyvirágos tölgyes növényzetének utolsó hír­mondója. Vidéki Róbert DISZKÓBÓL — TŰZOLTANI Segítőkész rémi fiatalok — Ha sok szó esik elmarasztalva a mai fiatalokat, hadd mondjak egy hírt példamutató segítőkészségük­ről — mondja Varjasi János rémi általánosiskola-igazgató. — Tör­tént pedig, hogy vasárnap hajnalra, úgy fél 1 tájban kigyulladt az Arany János utcai Téglás Kálmánék disz­nóólja. A szomszédos diszkóban szórakozó fiatalok — úgy, ahogy voltak, abban az öltözetben — azonnal szaladtak, és mire a tűzol­tók kiérkeztek, már el is oltották a lángokat. A felnőttek is segítettek, így a szomszédban lakó Juhász há­zaspár is, lányukkal, vejükkel együtt. Álljon itt e derék fiatalok és idő­sebbek neve dicséretképpen: Füstös Mihály és Norbert, Losonczi István, Maráz Zoltán, Margit Mihály, Res- pérger Ferenc, Szabó Endre és Ist­ván, Varga István. Sajnos, e tetemes kárt nem tudták elhárítani. Áldoza­tul esett egy anyadisznó tíz malacá­val. A tüzet minden valószínűség szerint egy infralámpa felrobbaná­sa okozta. Cj. z. KONZERVGYÁR — ÍGÉRVÉNYÉRT? Hogy tulajdonossá váljék a termelő Interjú Glattfelder Bélával, a Fidesz képviselőjével \ kárpótlásijegy-igényről készített törvényjavaslatot a Fidesz mező- gazdasági szakértő képviselője. — Csupán a kárpótlás gyorsítása ismét a cél? — kérdeztük Glattfelder Bélát, a javaslat „szülőatyját”. — Valóban ez az első fontos szem­pontunk, hiszen bárki láthatja, a kár­pótlási folyamat a kívánatosnál sok­kal lassabban halad. Az árveréseknek még alig 10 százalékát bonyolították le, tehát jogos az igény: kapcsoljunk végre nagyobb sebességre. E>e a javas­lat nemcsak a kárpótlás folyamatára hat, hanem az oly sok vitát kiváltó —és az átlagos üteműnél sokkal gyor­sabban zajló — élelmiszer-ipari priva­tizációt is kedvezően tudja befolyásol­ni, ezáltal az élelmiszer-gazdaság el­mozdulását is elősegítheti a jelenlegi mélypontról. Minimális aranykorona­értékkel A kárpótlási ígérvényeket a szövet­kezetek kérhetnék, még meglévő — és kárpótlásra kijelölt — földjük után, aranykoronánként 500 forinttal szá­molva, ezer, ötezer, tízezer, százezer és egymillió forintos névértékben. így le­hetne kivédeni azt a késedelmet, ami a valódi kárpótlási jegyek kiadásáig elte­lik, s az ígérvényeket az állami tulajdo­nú élelmiszer-ipari vállalatok privati­zációjához éppúgy föl lehetne használ­ni, mint a kárpótlási jegyeket. — Voltaképpen egyfajta privatizá­ciós hitelhez juthatnak általa a kárpót­lásra jogosultak, és ez azért nagyjelen­tőségű, mert most a szövetkezetek nagy része — tőke és egyelőre kárpót­lási jegyek hiányában — meg sem kí­sérli, hogy az élelmiszer-ipari privati­zációban részt vegyen. Márpedig azon aligha lehet vitat­kozni, hogy nagyon is szükséges, hogy a mezőgazdasági termelők sze­rezzenek tulajdont a termékeiket fel­dolgozó vállalatokban is, hiszen így a hasznot lefölöző közvetítőhálóza­tot lehetne szűkíteni. Másrészt pedig a likviditási gondokon is csak segít, ha egy-egy gazdálkodó szervezetnek 9 Glattfelder Béla több bevételi forrás áll rendelkezésé­re. — Mi történik, ha a kibocsátott ígérvényekkel több privatizációs ajánlatot tesznek, mint amennyi termőföld a majdani földárverése­ken gazdára lel a kárpótlási jegye­kért? — E kockázat kivédésére szolgál, hogy a minimális — 500 forintos — aranykorona-egységgel dolgozik a javaslat. Ha az árverésen netán nem kel el megfelelő értékű termőföld, akkor az illető szövetkezetnek sza­bályszerű tartozásként kell az anya­giakat rendezni a Kárpótlási Hiva­tallal, s jegyben vagy készpénzben a különbözetet kiegyenlítenie. Ám a privatizációs lehetőségek bővülése keresletet is teremthet, s növelheti a kárpótlási jegyekértékét. A költségvetésnek nem érdeke —Milyen ellenérvekre számít a to­vábbi parlamenti vitában? — Nagy kérdés, hogy az Állami Vagyonügynökség— amely abban érdekelt, hogy a privatizációból mi­nél több készpénz folyjon be a kasz- szába—miként ítéli meg annak a je­lentőségét, hogy az ígérvényekkel való vásárlás kétségtelenül csökken­ti a költségvetés bevételeit. Emiatt szavaztak az MDF-es képviselők so­raiból sokan a törvényjavaslat ellen — legalábbis így gondolom. A má­sik két kormánypárt támogatására azonban lehet számítani, hiszen az KDNP frakcióülésén egyértelműen a javaslat mellett foglaltak állást, és a kisgazdák is egyetértettek az el­gondolással. Az ellenzéktől ugyan­csak egyöntetű támogatást várha­tok.-— A törvényjavaslat pontosan meghatározza, hogy milyen techni­kával történhet az „ígérvényes” pri­vatizáció, és milyen körre terjedhet ki. Tisztázott az elszámolás módja, a kamatozás mértéke is. Hogyan lehet majd hozzájutni az ígérvényekhez, ha a javaslat törvényerőre emelkedik ? —A megyei kárpótlási hivatalok­tól lehet majd igényelni. — * Ismerve a kárpótlási jegyek ki­adásának vontatottságát, számítha­tunk arra, hogy ez nem okoz majd újabb fennakadást a nyomdai és a hi­vatali munkában ? — Aligha, mert számításaink sze­rint ez a munka mindössze egy-két ember néhány napos munkáját igényli hivatalonként, és nem jár ko­ránt sem olyan papírhalmazzal, mint a teljes körű kárpótlási jegy rendszere. ígérvények beadása: május31-éig Mire számít, milyen határidők­re? —Abban bízom, hogy a törvény- javaslatot még március folyamán el­fogadja a Ház, s az eredeti szövegben rögzítettek szerint május 31 -éig min­denérdekelt kérheti azígérvényeket. Ezután újabb rövid — mindössze 15 napos, elbírálási szakasz után.kéz- be adhatók lesznek a papírok. A többi már attól függ, hogy hol mi­lyen élelmiszer-ipari létesítmény pri­vatizációjába kiván az ígérvény bir­tokosa bekapcsolódni. Schöffer Jenő Variációk iparűzési adóra A törvénymódosítás nyomán a halasi önkormányzat is változta­tásra kényszerül az iparűzésről szóló rendeletében. A törvényben módosított adóalap miatt, utólag növelni kényszerül a kivetett adó mértékét. Ugyanakkor azt is kikö­tötte a rendelet módosításában, hogy ebben az évben nem lehet nagyobb a kifizetendő összeg, mint az 1992. évi rendelkezés szerinti, ugyanekkora árbevétel esetén volt. Bajai gyermekélelmezés helyzete Gombás Lászlótól, a bajai Köz­ponti Általános Iskola igazgatójá­tól kértünk tájékoztatást a gyer­mekélelmezés helyzetéről, mert a városban 5 iskolát és az összes (13) óvodát az ő kezelésükben lé­vő, önkormányzati tulajdonú konyha látja el ebéddel, uzsonná­val. Összesen több mint 5000 ada­got naponta. Elmondása szerint a tanulók vá­laszthatnak, hogy milyen étkezést kívánnak igénybe venni: lehet tel­jes ellátás (napközi), tízórai és ebéd, ebéd és uzsonna, vagy csak ebéd. Az étkezési normák az ebéd­nél 47 forint, reggeli, uzsonna 12- 12 forint. A teljes napi ellátás 71 forint. A gyermekeknek csak a nyersanyag értékét kell megfizetni, a rezsiköltséget az önkormányzat vállalta át. Az legutóbbi árváltozá­sok nem jártak jelentős létszám- csökkenéssel. Mivel a rászorulók az önkormányzattól megkapják a támogatást, és a többiek pedig még meg tudják fizetni. Az étkezési kedvezmény mértéke lehet 30, 50, vagy 100 százalék. A szülőknek az önkormányzathoz kell beadni a kérvényt, és ők döntenek a támo­gatás mértékéről. A három- vagy többgyermekes családoknál eleve az 50 százalék kedvezményt adják meg, a többieknél a rászorultság­tól függően. A városban átlagban a tanulóknak több mint egyhar- mada részesül támogatásban. így például a Központi Általános Is­kolában a 205 napközisből 60 fő (a nagycsaládosokat nem számítva), ami 29 százalékot tesz ki, míg a 170 menzásból 55 fő, ami 32 százalék. Az önkormányzat nagyon pozi­tívan áll hozzá a gyermekélelme­zéshez, a konyhai költségvetést egy az egyben elfogadták, nem csonkí­tották a tételeket, igaz, azok nem is magasabbak a normánál, mert a konyha nem nyereségre megy, ha­nem a tanulók megfelelő minőségű ellátására, amiben az iskola is ér­dekelt. Sokat fáradoznak ezen, és a saját kezelés miatt jelentősen ja­vult is. Fontos a konyha kapacitá­sának minél jobb kihasználása, mert ezzel is javítható a helyzet. A napi nyersanyagérték-felhaszná- lás 150-200 ezer forintot tesz ki. Ez a gyermekélelmezés sok munkával jár a konyhai dolgozóknak, aki­ket, sajnos, az új közalkalmazotti törvény elég mostohán kezel, ami az anyagiakat illeti. Ezért az ön- kormányzattól keresik a megoldás lehetőségét a tisztességesebb fize­tésre, hogy a konyhában megfelelő szakértelmű és munkaerkölcsű dolgozók tevékenykedjenek, meg­felelő bérért. A másik nagy feladat, ami meg­oldásra vár, az a konyha jövőbeni helyzete. A Kismotor és Gépgyár, amely helyet ad neki, privatizáció előtt áll, s ezért válik szükségessé a konyha státusának a tisztázása. Azért is, mert a város nagyon sok pénzt fektetett a gyermekelelmezés ellátásába. Az önkormányzatnak mielőbb rendezni kell a tulajdonjo­got, nehogy a gyárral együtt a konyha is esetleg eladásra kerül­je11' Zalavári László Tompái diákok a Nemzeti Színházban A tompái általános iskola nyert azon a pályázaton, amelyet a Nem­zeti Alapítvány hirdetett meg vidéki iskolásoknak. Ennek lényege: az alapítvány 30—50 fős csoportok­nak megtéríti az útiköltséget abban az esetben, ha a Nemzeti Színház négy kijelölt darabjának egyikét megnézni utaznak Budapestre. Á tompaiak a Noszty fiú esete Tóth Marival című előadást válasz­tották, amelyet március negyedikén nézhettek meg, esti előadásban. Különjáratú autóbusszal utazott a fővárosba a 45 fős csoport, amely­nek vezetője Horváth Györgyné igazgatóhelyettes, a pályázat be­nyújtója volt. Már délben elindul­tak, mert délután az Országházba is ellátogattak, így kétszeresen fel­használták a kapott kedvezményt. K. B. Testvérvárosok kerestetnek Izraelből A napokban egy Izraelt bemuta­tó fotókiállítást nyitott meg Baján az izraeli nagykövetség másodtitká­ra, Gilon Nanr, aki kérdésünkre elmondta, hogy sajnos, a nemrégi­ben visszaállított diplomáciai kap­csolatok rövid ideje miatt még nem alakult ki kellő számú partneri kap­csolat magyar, illetve izraeli telepü­lések között. Jelenleg Debrecen ki­vételével csak a nagyvárosoknak van együttműködésük, ezért min­den ilyen útja során tájékozódik, és tájékoztat az együttműködések ki- szélesítésének lehetőségéről. — Mivel elég kis követség a mi­énk —, mondja a másodtitkár úr —, ezért nagyon fontos, hogy meg­találjuk azokat a személyeket, akik döntően közreműködnek, főleg az ifjúsági' csoportok cseréjében és a további együttműködések szervezé­sében. Egyébként Izraelben 200 ezer magyar él, akiknek rendszeres kapcsolatuk van Magyarországgal, ezert fontos, hogy a magyar kultúra jelen legyen Izraelben. Ennek érde­kében várják a Bács-Kiskun megyei települések önkormányzatainak je­lentkezését a nagykövetség címén: Budapest, Fullánk utca 8. szám, irányítószám 1026. Telefon: 1/176- 7771. p. z. ÖT HELYRE TIZENNYOLCÁN Üzletág-vezetői pályázatok A Kecskemétvin Rt. öt új üzlet­ágának vezetésére pályázatot írt ki. A határidő lejártával kiderült, az öt vezetői helyre tizennyolc pá­lyázat érkezett be. Az rt. vezetői úgy döntöttek, hogy külső céggel, a Regiszter BT.-vel biráltatják el, minősíttetik a pályázatokat, illetve a pályázókat. A nagyon komoly próbatétel a napokban zajlik, a je­lentkezők 360 kérdéses tesztet töl­tenek ki, illetve szóban igyekeznek megfelelni a minősítők kérdéseire. A pályázók egyébként az rt. vala­mennyi adatához hozzáférhettek, sőt, abban az üzemegységben is járhattak, amelyhez első számú ve­zetői állását megszerezni kívánják. Az előzetes információk szerint a szakma elismert tagjai pályáztak az állásokra, úgymond kívülről is. A pályázatok eredményét a közeli jövőben teszik közzé, hiszen az új üzletágak már április első napján ebben a formában kezdik meg a munkát. Vörösesbarna nőszőfű.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents