Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-08 / 32. szám

MEGYEI KORKÉP 1993. február 8., 3. oldal RENDŐRSÉGI SAJTÓTÁJÉKOZTATÓ A POSTARABLÁSRÓL Három rablási kísérlet egy év alatt • Dr. Molnár István alezredes, a megyei főkapitány bűnügyi helyet­tese tájékoztatta lapunkat a bűn­esetről. (Fotó: Gaál Béla) A vasárnapi rendőrségi sajtó- tájékoztatón dr. Molnár István alezredes, a megyei főkapitány bűnügyi helyettese elmondta: az idén Bács-Kiskun megyében péntek délutánig nem történt bankrablási kísérlet. A múlt esz­tendőben Kiskunhalason és Kecskeméten füleltek le, rövid idővel a bűncselekmény elköve­tése után, a rendőrök egy-egy rablót. Ugyanakkor megtudtuk azt is, hogy a közelmúltban felderítet­tek egy előkészületben lévő pos­tarablást. Egy anyagi gondokkal küzdő kecskeméti vállalkozó akart ez esetben is ilyenformán pénzt szerezni. Azzal a trükkel, hogy nagyobb betétösszege van a postán, értesítette a ladánybe- nei hivatalt, hogy ki akar venni kétmillió forintot. Előtte, persze, Lakiteleken és Szentkirályon is tájékozódott, de végül Ladány- bene mellett döntött. Folyama­tosan Figyelte a pénzszállító gép­kocsit, ám annak kísérője is ész­revette őt. így már az előkészü­let során meg tudták előzni a rablást. A rablás előkészületét a bün­tető törvénykönyv nem bünteti, de a nála talált, engedély nélkül tartott pisztoly miatt eljárást in­dítottak a vállalkozó ellen. G. B. AHOGY A SZEMTANÚ LATTA Más volt, mint a filmeken A kecskeméti 6-os számú postahi­vatal alkalmazottja, Esztergomi Anikó már sok postarablást látott fil­men. Azt mondja, a valóság sokkal rémisztőbb azoknál, igazán nem kí­vánja senkinek, hogy hasonlókat él­jen át. Fél hét körül — egy eltérést keres­tünk az elszámolásban a kolléga­nőmmel, amikor arra figyeltünk fel, hogy a bejárati ajtó hirtelen kicsa­pódik. A függöny előttünk el volt húzva, úgyhogy, amikor automati­kusan felnéztem, nem láttam sem­mit. Vissza is tértem a munkámhoz, számoltunk tovább. A hétórás zárásig sok idő maradt még, ki is gondolta volna, hogy mi fog történni néhány másodpercen belül...? Aztán valaki átugrotta az üveg­lappal elzárt, egy méter 50, egy mé­ter 60 centis pultot. Egyetlen moz­dulattal lendült át, s ott termett előt­tünk. Kék munkásruhát viselt, fején kötöttsapka volt, arca nagy részét háromszög alakú kendő takarta el, úgyhogy csak a szemeit lehetett lát­ni. Az egyik kolléganőm utólag el- haja jvßMfe, azt en is észrevettem, hogy nem lehet túl fiatal, ftneít/a szeme sarka,-mát ráncosodott. Ahogy beugrott, rögtön ránk ki­áltott, hogy hagyjuk a riasztót, ma­radjunk nyugodtan, feküdjünk az asztal alá, és ne moccanjunk! Pisztolyt tartott a kezében, azzal • — A rabló azonnal tudta, kihez kell fordulnia, kinél van a trezor kulcsa — mondja Esztergomi Ani­kó, a kecskeméti 6. számú postahi­vatal alkalmazottja. hadonászott. Elgondolkodtató, hogy azonnal tudta, kihez kell for­dulni, kinél van a trezor kulcsa! — Te, állj fel! — kiáltott Erzsiké- TS,ifinél ü küfijs \pAL Wejn láttunk semmit, a földön feküdtünk, de hal­lottunk mindent. Erzsiké odament a trezorhoz, és nyitni kezdte a zárat, de a férfi rárivallt: —Ne vacakolj már annyit! Azon­nal ide a pénzt! — A kolléganőm kinyitotta a páncélajtót, és abban a reményben, hogy időt nyerhet, az apróval kezdte (volt ugyanis legfelül egy ezer darab ötvenforintosból álló köteg). A rabló nem is sejtette, hogy ekkor már szólt a riasztó a rendőrsé­gen. Erzsiké még akkor működésbe hozhatta, amikor a férfi beugrott a pult mögé. Látva az ötveneseket, a rabló félretolta az egészet, és maga kezdte a táskába söpörni a nagyobb címleteket. Több mint ötmilliót ra­kott el, közben azt üvöltözte, hogy „maradjunk nyugodtan, különben mindannyian megdöglünk!” Ez volt a szava járása .. . Miután villám­gyorsan végzett, kirohant hozzánk, és ránk kiáltott: —Számoljon mindenki lassan öt- venig, addig maradjanak a földön! És kirohant. .. Egyikünk végig szá­molt, csak akkor mertünk felnézni, és láttuk, hogy már a posta előtt áll a pénzszállító kocsi. Ha a rabló öt perccel később jön, nyilván elkésett volna . . . — Meddig tartott az egész? — Három percnél nem tovább. Először azt hittük, vicc az egész, vagy inkább nem fogtuk fel, hogy mi történik. Akad egy-két ügyfe­lünk, aki, időnként, benyúlva asüyfy gen, közli, hogy „postarablás”! Ez most valóságos volt... A rendőr­ség körülbelül öt perccel azután, hogy a rabló eltűnt, már meg is érke­zett. Mire éjszaka a kihallgatás befe­jeződött, azt hiszem, a tettes is meg­lett. De ezt csak reggel tudtuk meg a rádióból.. . Bán János MÁSFÉLSZERESÉRE NŐTT A VAGYON Mi az igazság a fajszi szövetkezet körül? • A súlyos agrárválság ellenére a fajszi szövetkezet jelentősen gyarapítot­ta vagyonát az elmúlt években. Képünkön a szövetkezet központja látható. (Fotó: Gaál Béla) Néhány hete a Petőfi Népe arról tudósított, hogy megtörtént az át­alakulás a Fajszi Kék Duna Terme­lőszövetkezetben, megjegyezve azt is, hogy az utóbbi időben átlagosan gazdálkodik a szövetkezet. A tagság közül többen jelezték, hogy ez a jel­ző — főleg, ha összehasonlítást vég­zünk más gazdaságokkal — sérti önérzetüket, mivelhogy országos vi­szonylatban is még mindig a fajszi- ak a legjobbak közé tartoznak, ta­valyi gazdálkodási eredményük sem azt igazolja, hogy átlaggazdaság lennének. Örülünk, ha egy község ennyire szívén viseli saját sorsát, át­lagon fölüli teljesítményét, ezért hát megkérdeztük Szabadi Andrást, a szövetkezet nemrégiben újjáválasz­tott elnökét, miként értékeli a közös gazdaság jelenlegi helyzetét? — Az új törvények előírásai, az átalakulás, vagyonnevesítés nagy terheket rótt a szövetkezet egész tagságára. Mindeközben becsülete­sen folytak a munkák, vagyonunk az elmúlt három évben másfélszere­sére növekedett, ma eléri a kilenc­százmilliós értéket. Jelenleg az or­szágban az a jellemző, hogy a va­gyonukat élik föl a szövetkezetek. Hogy nem torpantunk meg, azt a beruházásoknak, intenzív fejleszté­seknek köszönhetjük, mert.ezek kel egy percig sem álltunk le. Tudjuk, a felvásárlási árak stagnáltak, ennek ellenére dinamikusan emelkedett bevételünk. Költségeink ugyan nö­vekedtek, de még mindig nem olyan gyors ütemben, ahogy a gazdálko­dási színvonalunk emelkedett. Az 1992-es esztendőt várhatóan ötven­millió körüli nyereséggel zárjuk. — Elnök úr! Amit elmondott, ab­ban nincs mit kételkednünk. Ugyan­akkor az is igaz, néhányan aggód­nak, mert a fajszi szövetkezet bank­betétjei állítólag apadóban vannak. — Nyilvánvalóan a komoly fej­lesztések pénzt igényelnek. Külön­ben nem tudtuk volna növelni a ha­tékonyságot. Természetesen nem hitelhez nyúltunk. Gyorsan megté­rülő beruházásokba fektettük pén­zünket, magasabb haszonnal, mint a banki betétek kamatai. Itt a kész­pénz olyan konvertálásáról van szó, amely több nyereséget hoz, mint a legmagasabb nettó kamatok bármi­kor. Volt olyan beruházásunk, amely egy-két év alatt megtérült. Csak az utóbbi fél évben ötvenmilliót köl­töttünk ingatlanvásárlásokra. Min­den okom megvan rá, hogy remény­kedjek, hamarosan ez is megtérül. Nyilvánvalóan kell a forgóeszköz­finanszírozáshoz, hogy ilyen gon­dunk ne lehessen. Van is ilyen tartalé­kunk. Betétállományunk most is ma­gas. Hallom, néhol munkabért sem tudnak fizetni a környéken. Szeret­ném megnyugtatni a -kételkedőket, hogy ha egy kapavágást nem tesznek ü>a: fajszi tagok két évig» akkepis tud­nánk fizetni munkabért a készpénz­tartalékokból. E tények ismeretében lehet eldönteni, hogy a fajszi téesz gyönge, közepesen gazdálkodó vagy esetleg a jobbak közé tartozik. Zs. K. I. VALLOMÁST TETT A GYANÚSÍTOTT Rabolt, mert a vállalkozása csődbe jutott Borbás Péter, aki hétfőtől elő­zetes letartóztatásban várja a nyomozás lezárulását, majd a bí­rósági tárgyalásokat, büntetlen előéletű. Elmondása szerint vál­lalkozása válságba jutott, ezért kényszerült arra, hogy a polgári világban elfogadhatatlan mód­szereket alkalmazzon, rablással szerezzen pénzt hitelei kiegyenlí­tésére. Különböző cégeknek másfél millióval tartozik. A bűn- cselekmény színhelyéül alapos vizsgálódás után választotta Kecskemétet. Fontosnak találta, hogy több úton, gyorsan, aka­dálytalanul el tudja hagyni a vá­rost. A múlt hetet Kecskeméten töltötte. Végigjárta a postákat Második támadás a környéken Rövid idő alatt immáron a má­sodik széchenyivárosi pénzintézet ellen történt támadás. A pénteki postarablást megelőzően a szom­szédos takarékszövetkezet dolgo­zóinak szegezett kést az elmúlt té­len egy honvéd tiszthelyettes. Mi­ért ilyen vonzó ez a környék a bű­nözők számára? Mit tesz a rendőr­ség, hogy változtasson ezen a hely­zeten? Egyebek mellett ezt is meg­kérdeztük a sajtótájékoztatón. Dr. Molnár István rendőr alez­redes elmondta, hogy bár a pénzin­tézetek egy nagy lakótelepen talál­hatók, ám ezek közvetlen közelé­ben nincsenek nagyforgalmú bevá­sárlóközpontok. Estére elcsende­sül a városrész. Ráadásul ezen az estén kellemetlen, nyirkos, hideg idő volt, még sétálók sem voltak az utcán. Vonzó lehetett a rabló számára a postahivatal azért is, mert itt csak nők dolgoznak. Megtudtuk még, a rendőrség nagy súlyt fektet az ilyen bűncse­lekmények megelőzésére. Gyakor­ta felhívja az intézetek figyelmét azokra a módszerekre, miként tud­ják hatékonyan megőrizni a náluk tartott értékeket. Szorgalmazzák azoknak a berendezéseknek a be­szerelését, amellyel növelhető a biztonság. G. B. Fülöpjakabi falugyűlés A község képviselő-testülete fa­lugyűlésre szólj) meghívókat kül­dött Fülöpjakab lakóinak, hogy számot adjon múlt évi munkájáról, idei elképzeléseiről. Ismertetik majd a résztvevőkkel a település rendezési tervét is. A gyűlésre feb­ruár 25-én, csütörtökön, 17 órakor kerül sor a volt termelőszövetkeze­ti ebédlőben (Alkotmány u. 4—6.). BAJAI KI MIT TUD? Sikeres amatőr produkciók Hét kategóri­ában 27 pro­dukciót látha­tott a bajai kö­zönség és a zsű­ri pénteken es­te, a József At­tila Művelődési Központban megrendezett területi Ki mit tud? vetélke­dőn. A négy­órás műsor szinte végig telt ház előtt zaj­lott, de a végére zsúfolásig megtelt a nézőtér, sőt, a karzat is, mert ekkor a Sansz és a Kossuth Lajos Mentőosztag köny- nyűzenei együttesek léptek szín­padra. Nem volt könnyű helyzet­ben a bírálóbizottság, hiszen pél­dául a hangszeres kategóriában szinte minden egyes bemutató ma­gas művészi értéket képviselt. A zsűri által a legjobbnak érté­• A Ki mit tud?-on fellépett az érsekhalmi általános iskola citerazenekara is. (Fotó: Papp Zoltán) kelt produkciókat össze fogják vetni más területi vetélkedők győz­teseivel, és akik ebben az összeha­sonlításban jobbnak találtatnak, kerülnek a megyei döntőbe. Bajá­ról továbbjutásra javasolják: Gyu- kity Istvánt Felsőszentivánról, Hegedűs Tündét Borotáról a versmondók közül, Bernáth Margit (Baja) és Vadai Henriet­ta (Bácsborsód) népdalénekese­ket, a Csabor (Baja), a Sváb­parti (Vaskút) és az érsekhalmi citeraegyüttest. Az egyéb kategó­riában Lovász Hajnalka bajai bűvészt, a modern táncokból Kovács Gábort, szintén Bajáról. A könnyűzenében a Sansz együt­tes bizonyult a legjobbnak. P. Z. Közgyűlés Apostagon Részarány-földtulajdonosok köz­gyűlését tartják február 9-én, kedden, 14 órai kezdettel, az apostagi művelő­dési Házban. A közgyűlés feladatai kö­zött szerepel —- többek között — a földkiadó bizottság megválasztása is. Űj gazdakör Géderlakon harminc taggal megala­kult a gazdakör, melynek elnökévé Markó Sándor gépészmérnököt vá­lasztották, aki egyébként rövidesen mezőgazdasági vállalkozó lesz. A falu gazdaköre csatlakozott az országos szervezethez. KÖZÉLETI HÍR A földkiadó és a földkiosztó bizott­ságok hatásköréről tart előadást a szalkszentmártoni kultúrházban hét­főn, 17 órától, a csengődi kultúrházban szerdán, 17 órától dr. Bernáth Balázs, a FKgP megyei elnöke. Csak kérdezem ... Lesz-e elég gabonánk ? A kér­dés a napokban vetődött fel, mi­után egy országgyűlési képviselő sötét színekkel ecsetelte a vár­ható gabonahiány hatását. Stáz forintba fog kerülni a kenyér — mondta —, mert a kényszerű­en behozott impprtbúza ennyire fogja fölverni az árát. Tudni vél­te azt is, hogy e helyzet abból adódik: nagy mennyiségű búzát exportáltunk, ami hiányozni fog az országnak, s pótolni csak a jóval drágább importtal tudjuk. A Földművelésügyi Miniszté­rium mindezt sürgősen és hatá­rozottan cáfolta, mondván: egy szó sem igaz az egészből, búza van itthon elég. Lapunk pénteki számában derűlátóan tájékozta­tott minderről a földművelésügyi miniszter. Megnyugtató szavai­nak enyhén szólva ellentmond ugyanezen lapszámunk egy má­sik cikke, melynek címe Jövő héten érkezik az importbúza volt. Ebben a megyei gabonafor­galmi cég több mint tízezer ton­nás importjáról írtunk. A cég szakemberei szerint azért kény­szerülnek importra, mert nincs elég étkezési búza, a szállítási és vámköltségek miatt pedig való­színűleg a második negyedévben megdrágul a liszt. Ha ez így lesz, akkor a kenyér is. Most akkor kinek higgyünk? Csak kérdezem . .. Hámori Zoltán VÁROSFÖLDI ÁRVERÉS Nem bánatpénz, foglaló A Városföldi Állami Gazdaság átalakulásának egyik lényeges ele­me a leendő szervezet működésé­hez nem feltétlenül csatlakoztatha­tó vagyontárgyak értékesítése. Ez történt meg a napokban lezajlott árverésen, ahol mintegy 30 millió forint kikiáltási árú vagyontárgyat hirdettek meg az üzletrészrészvé­nyeken fölül. Ahogy Kelemen Sán­dor, az állami gazdaság kereske­delmi és vállalkozási igazgatóhe­lyettese elmondta, ennek az árve­résnek különlegessége is volt: az ÁVÜ-vel egyeztetve nem bánat­pénz, hanem foglaló fizetését ve­zették be. Ez ellen egyébként az egyik vásárolni szándékozó kifo­gást emelt, majd elállt vásárlási szándékától. Végül is a meghirde­tett húsz vagyontárgy — például Városföldön a konyha, ebédlő, mosoda, víztorony; Bugacpusztán a volt KISZ-tábor, hütőház — összesen 17,5 millió forint árbevé­telt hozott. A jegyzőkönyvek és az előszerződések azonnal elkészül­tek, az adásvételi szerződések meg­írására a jövő héten kerül sor. A vagyonügynökség jóváhagyása után körülbelül egy-másfél hó­nap múlva — történik meg a tulaj­donba adásuk. Az üzletrészrészvé­nyekre is volt ajánlat, azonban csak a névérték 25 százalékáért. Ez annyira alacsony, hogy további tárgyalások várhatók az eladás ügyében, ugyanúgy, mint a meg­maradt vagyontárgyak esetében. G. E. A BAJAI FÖLDÁRVERÉS MÁSODIK NAPJÁN Tízezer forint egy aranykoronányi erdőért A Bajai Augusztus 20. Szövetke­zet területére — megegyezés hiá­nyában — csütörtökön és pénte­ken licitálhattak a kárpótlásra jo­gosultak. Az első napon 1 millió 481 ezer forint értékű szántóföld, erdő és szőlő kelt el. Pénteken har- mincketten jelentkeztek nyilván­tartásba vételre, de a licitálásig öten visszaléptek. A meghirdetett közel 195 hektárból, melynek aranykorona-értéke 3469, így hu­szonheten válogathattak. Az árve­rés során 1 millió 368 ezer forint értékért 132 hektárt adtak el, 2674 aranykoronát. Rekordösszegű licitálásra is sor került, amikor egyik vágásra érett erdőt, mely mindössze 5 aranyko­rona értéket képviselt, árverezték. A legkitartóbb licitáló 50 ezer fo­rint kárpótlási jegyet adott érte. További négy jelentkező 3000 fo- rint/aranykorona értékben jutott kisebb-nagyobb erdőhöz. A ter­mőföldekért néhányan 1000, illet­ve 800 forintot fizettek aranykoro­nánként, de a legtöbb föld 500 fo­rintos áron kelt el. A két nap összesítése során kide­rült, hogy 2 millió 849 ezer forint értékű kárpótlási jegyért 282 hek­tár földet vettek meg a bajaiak, 5378 aranykorona értékben — tudtuk meg Búzási Andrástól, a bajai földegyeztető bizottság el­nökhelyettesétől. P. Z. — vesztére egy ilyen kőrútján vált gyanússá a postai pénzszál­lító jármű vezetőjének. A szem­lék alapján döntött úgy, hogy a széchenyivárosi 6-os fiók alkal­mas a cselekmény elkövetésére. Alaposan megfigyelt mindent. Pontosan megtervezte az akció­ját, amelyhez egy gázpisztolyt használt. Miután tettét elkövet­te, a megszerzett milliókkal az E75-ösön Budapest irányába hajtott. Pusztavacsnál fordult nyugat felé. Azt hitte, a bűntény tökéletesen sikerült. Megdöbbent, amikor letartóztat­ták. Néhány kérdés után mindent bevallott. A pénzt hiánytalanul átadta a hatóságoknak. F. P. J.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents