Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-05 / 30. szám

2. oldal, 1993. február 5. PETŐFI NÉPE Áprilisig nem nő az útlevélilleték KÉRDŐJELEK Érdek­házasságok? Meglehet, véletlen egybeesés, de az utóbbi pár napban jó né­hány olyan esemény történt és nyilatkozat hangzott el, amely óvatos bizakodásra adhat okot szükebb régiónkkal kapcsolat­ban. Mintha a korábbinál na­gyobb józanság jellemezné a ma­gyar és a szlovák tárgyaló felet, amikor a Bősről folyó maratoni vita újabb menetének nekigyűr- kőzik. Újabb, regionális integrá­ció lehetőségét vázolta fel egy magyar politikus Bécsben: a Horn-javaslat szerint Ausztria, Szlovákia ás hazánk partnersé­gét kellene erősíteni. Göncz Ár­pád egy „megújuló Visegrádról" szólt Prágában, sőt, Havel beik­tatása kapcsán Magyarország és Csehország „tiszteletbeli szomszédságáról" is szót ejtet­tek. Fokozódó realitásérzék? A jó­zanság parancsa? Lehet, hogy pusztán a kölcsönös érdekek jobb felismeréséről van szó, ám ez távolról sem lenne lebecsülen­dő eredmény. A párválasztásban persze a szerelmi kötelék neme­sebb az érdekházasságnál, de ami a nemzetközi kapcsolatokat illeti — különösen, ha szomszé­dokról vagy regionális együtt­működésről van szó —, az érde­kek követése egyáltalán nem megvetendő. Sőt, épp az egy­másra utaltság tudomásulvétele vezethet el az érdekek szerződé­sekben és kapcsolatokban is ki­fejeződő kölcsönös figyelembe­vételéig. „Érdekházasságokat” tehát a politikában? Miért ne, ha az va­lamennyi fél javát szolgálja ? Ha marakodás helyett közelít? A napokban emlékeztünk meg a német—francia együttműködési szerződés 30. évfordulójáról, s a kommentárok joggal idézték fel: Bonn és Párizs duója ma talán az európai egység fő záloga, pe­dig ki hitte volna ezt a történelmi szembenállásuk hosszú korsza­kai után? Az ő érdekük is a kö­zeledés volt — akárcsak most és itt a miénk a szomszédainkkal. Szegő Gábor Jövő héten érkezik az importbúza A jövő hét első napjaiban várják a Viktória Első Magyar Gabona Rt.-nél az első étkezési búza im­portszállítmányokat Ausztriából. Az első fél évben — tehát aratásig — folyamatosan, mintegy 10—30 ezer tonna gabona érkezik majd. Az első tételeket a világpiaci árnál kedvezőbb áron sikerült megvásá­rolni, bár erre tetemes szállítási, vám- és vámilleték — ez utóbbi kettő összesen 16 százalékot tesz ki — rakódik. Nem segített az inter­venciós alaphoz benyújtott támo­gatási kérelem sem, hiszen azt elu­tasították. Bár a vállalatnak nincs ellátási kötelezettsége, mégis úgy döntöttek, hogy — még ha ez saját nyereségük rovására megy is — mindenképpen megfelelnek a liszt­ellátás igényeinek. A hiányzó mennyiségeket mindenképpen im­portból kell fedezniük, mert az utóbbi időben más megyéből tud­tak vásárolni nem nagy mennyisé­gű búzát, de csak takarmány mi­nőségben. Bács-Kiskunból legföl­jebb 50 tonnás felajánlások érkez­nek, azok is csekély számban. A második negyedévben fordulhat elő a liszt árának emelése, a beér­kező importtételek árának függvé­nyében. G. E. Hatpárti egyeztetés a nemzetiségi törvényről A hat parlamenti párt képviselő­je tegnap egyeztető megbeszélése­ket folytatott a nemzetiségi tör­vényjavaslat egyes kérdéséiről. A pártok képviselői áttekintették a kisebbségi önkormányzatok kér­déskörét és kifejtették véleményü­ket a törvény különböző változta­tásának lehetőségéről. A képviselők megállapodtak ar­ról, hogy a következő héten foly­tatják a vitát. A Belügyminisztérium sajtófő­osztálya tegnap az alábbi közle­ményt juttatta el a távirati irodá­hoz: A közvéleményben elterjedt és a sajtóban is megjelent hírek ponto­sítása érdekében közöljük, hogy amint azt Boross Péter belügymi­niszter február 3-ai sajtótájékozta­tóján is elmondta: előterjesztés ké­szül egyrészt „a külföldre utazás­ról, a kivándorlásról s a hazatérés­(Folytatás az 1. oldalról) Dr. Zongor Gábor, a Veszprém megyei önkormányzat elnöke kérdé­sünkre elmondta, hogy ez a koncep­ció választ ad majd olyan kérdésekre is, mint a megyei önkormányzatok választása, vagy a térségfejlesztés el­döntése. Ugyanakkor az elnökök gyűlése nem kívánja meghatározni előre a változtatás irányát, ezt a tu­dományos kutatókra bízza. E feladat politikai és szakmai vitá­ja szeptemberben lesz, a szövetség III. konferenciáján, melyet Har­kányban rendeznek meg. Zongor úr azt várja a tudományos kutatástól, hogy a jövő közigazgatása szem­pontjából megerősödhetnek, és markánsabbak lesznek a megyei ön- kormányzatok. Kőtörő Miklós, a szövetség és a Bács-Kiskun megyei önkormányzat elnöke ezt a kérdést úgy látja, hogy hiába lett Magyaror­szágon 3000 önálló település, ezért magukra maradtak. Az önkor­mányzati törvényből hiányzik a me­gyére vonatkozó rész, ezért nem mű­ködik a rendszer. Az állam nem tud kapcsolatot teremteni az önkor­mányzatokkal, így az állam is magá­ra maradt. Nagyon sok feladat, in­tézmény nem pontosított, ezért re­gionálisan hiányzik az összehangolt­ság, ityew terület' például az egész-" ségügy. A köztársasági megbízotti hivatalok ilyen feladatokra nem ké­pesek, mert nincs testületük, és egy­Az Ablak című tévéműsor mai adásában bajai riportot láthatnak a nézők a tervek szerint. A Bácshús minőségvizsgáló laboratóriumában Farkas Tibor, a szegedi Bioké­miai Intézet akadémikusa nyilatko­zik. Arról beszél, hogy a magyar la­kosság átlagosan a szükséges zsír- és koleszterinmennyiségnek csaknem dupláját fogyasztja el. Ennek követ­keztében egyre nagyobb az érrend­szeri megbetegedések, illetve a szívinfarktus veszélye. Dr. Farkas Tibor tagja annak a szegedi, illetve szekszárdi feltaláló­csoportnak, amely kifejlesztette az Optim—X nevű élelmiszercsaládot. Többek közt a halolajat, szójaolajat és zabkorpát tartamazó húskészít­ményeket is. A feltalálók Lendvai Tiborban, a I ről” szóló törvényre, s annak kere­tében az útlevél érvényességi idejé­nek jelentős meghosszabbítására; másrészt „az illetékekről” szóló törvény módosítására, s annak ke­retében az útlevélilleték emelésére. A munkálatok jelenlegi állása szerint az illetékekről szóló tör­vényjavaslat áprilisban kerülhet az Országgyűlés elé. Ezért addig az útlevélilleték emelkedése nem vár­ható. személyi döntésekkel nem lehet terü­leti problémákat megoldani. Ezt a tételt a miniszterek javasla­tára, a kormány is megvizsgálta és elfogadott egy programot. Egyéb­ként a közigazgatási középszint kérdése nemcsak Magyarországon gond, mert ez a jelenség Nyugat- Európában is jelen van, mert hol erősödnek, hol gyengülnek a régiók pozíciói. A két nap során a megyei elnökök találkoztak a Dán Kultu­rális Intézet vezetőjével, aki tájé­koztatót adott a magyar dán kap­csolatok fejlesztésének lehetőségei­ről. Vendég volt a tanácskozáson a Pécsi Janus Pannonius Tudomány Egyetem rektora, aki szólt egyete­mének fejlesztési ügyeiről. A me­gyék pedig számba vették, hogy mi­lyen pénzeket tudnak az egyetemi fejlesztésekre forditani. Megegyezés született abban, hogy a felépítendő új pécsi kollégiumban az önkor­mányzatok férőhelyeket vásárol­nak. Például Zala és Somogy megye 80-at-80-at, míg megyénk 10 kollé­giumi férőhelyre tart igényt. A kö­vetkező elnöki tanácskozás Szege­den lesz a helyi egyetem vezetőivel vitatják meg a problémakört. A szövetség együttműködési megál­lapodást írt alá a közigazgatási ka­marával, aki a szövetség munkájára támaszkodva felvállalja a szakmai érdekképviseletet. Bácshús gyártási igazgatójában talál­tak vállalkozószellemű ipari part­nert. Baján kísérletezték ld, hogy egyelőre petrezselymes párizsiba és virslibe, valamint a Zala felvágottba keverik a teljesen szagtalan halolajat. Ezeket az új termékeket február fo­lyamán a cég Bács-Kiskun megyei szaküzeleteiben kóstolhatják meg az érdeklődők. Ha sok embernek ízle­nek az egészséges készítmények, ak­kor beindulhat a gyártás. Csökkent- heti az érdeklődést, hogy az Op­tim—X felvágottak ára a szokásos termékeknél 30 százalékkal drágább. Ennek oka, hogy sokba kerülnek az import-adalékanyagok. Ha azonban azt nézzük, hogy a halolaj például kapszulában jóval drágább, akkor az egészség érdekében talán érdemes ennyit áldozni. r f I Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) A kormányülés más témáit ismer­tetve elhangzott: a kabinet második olvasatban megtárgyalta és elfogadta a honvédelmi törvény tervezetét, és az azzal kapcsolatban az alkotmány módosítására vonatkozó előterjesz­tést. A tervezetet a kormány sürgős­séggel terjeszti az Országgyűlés elé, azzal a céllal, hogy júniusra megszü­lessen az új honvédelmi törvény. A jogszabály jelentősen bővítené az Országgyűlés jogait a fegyveres erők irányításában, így hatáskörébe utal­ná a honvédelem alapelveinek elfoga­dását, a honvédség létszámának, haderőnemeinek meghatározását. A kormány által javasolt alkotmány- módosításról Annus Antal, a honvé­delmi tárca helyettes államtitkára szólt részletesebben. Mint elmondta: a módosítás révén lehetővé válna, hogy az ország légterének szándékos megsértésekor, váratlan légi támadás esetén, illetve külső fegyveres beavat­kozáskor a kormány rendkívüli álla­pot vagy szükségállapot kihirdetése nélkül is azonnal intézkedjen a meg­felelő ellentevékenység megkezdésé­re. A második alkotmánymódosítási javaslat szerint a határőrség rendésze­ti szerv lenne, melynek határvédelmi egységei rendkívüli állapot kihirdeté­sekor a fegyveres erőkhöz kerülnének át. Gázrobbanás Félegyházán, lakóháztűz Baján A héten immár a második gázrob­banás történt Kiskunfélegyházán. Ezúttal az Alpári úton egy mellék- épületben robbant a PB-palack, de az anyagi kár most szerencsére nem je­lentős. Két, úgynevezett utólagos tűz­esetet is tegnap jelentettek. Az egyiket Nyárlőrincről, ahol a száradó ruhák fogtak lángot a kályhától, a másikat Tiszakécskéről, itt egy heverőre he­lyezett falilámpa okozott tüzet. Dél­után Baján, a Táncsics utcában egy nyolcvan négyzetméteres, padlás­tér-beépítésű lakóház tetőszerkezete égett teljes terjedelemben. Vélhetően elektromos áram miatt keletkeztek a lángok. Tárgyalások a Valutaalappal A héten tovább folytatódnak a Nemzetközi Valutaalap szakértői­vel a megbeszélések. Az IMF- küldöttség felkereste a Magyar Nemzeti Bankot is. A tárgyalásokon kiderült, az' IMF alapvetően elégedett azzal a teljesítménnyel, melyet a magyar gazdaság a külföldi adósság mene­dzselése során elért. Ennek ered­ménye az, hogy az MNB a külföldi piacokon stabil és elfogadott köt­vénykibocsátóvá vált. A múlt esz­tendőben mintegy 1,5 milliárd dol­lár értékű kötvényt hozott forga­lomba. Ez azt jelenti, hogy az évente lejáró, mintegy kétmilliárd dollár értékű hitel törlesztése alap­vetően kötvénykibocsátással meg­oldható. A tartalékok az elmúlt három év során megtöbbszöröződ­tek, s jelenleg elérik az ötmilliárd dollárt. Baján tanácskozott a megyék szövetsége Papp Zoltán Kecskeméten a kárpótlásról • A megye földrendező bizottságai elnökeinek az 1993. évi II. törvény, valamint az állami területek kijelöléséről adott tájékoztatót dr. Bajnóczi László és Soponyai Zoltán, a megyei kárrendezési hivatal munkatársa. A kecske- méti városháza dísztermében tartott csütörtöki rendezvényen a kárpótlás aktuális kérdései is szóba kerültek. Kiteszik az Ablakba a Bácshúst EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Erőteljes tűzharc Boszniában Boszniában tegnapra virradóra és szerda este súlyos harcok voltak a köztársaság középső részén, a Száva mentén húzódó frontvonalon és a Drinánál is. Zvorniknál, a Drina középső részénél a szerb erők előnyomultak, s mintegy hat kilométerrel visszaszorították a muzul­mán erőket. A mostari frontvonalon erőteljes tűzpárbaj volt, de az állásokat tartják a szemben álló erők. Ukrán—román megbeszélések Ukrán—román szakértői tárgyalások kezdődtek tegnap Odesszá­ban, az ENSZ Jugoszlávia elleni embargójának végrehajtásával kap­csolatos problémákról. A megbeszéléseken a két ország külügyi, köz­lekedési és vámügyi szakértői, valamint a határőrség képviselői vesz­nek részt. Borisz Gudima, az ukrán delegáció vezetője az ITAR— TASZSZ hírügynökségnek elmondta: az eszmecsere célja, hogy véle­ményt cseréljenek a Jugoszlávia ellen hozott ENSZ-embargó betartá­sáról a két ország határán lévő Duna-ágon. A szakértők ezenkívül valószínűleg megvitatják a teheráru-forgalom ellenőrzése megszigorí­tásának lehetséges módozatait is a térségben. Görög—macedón tárgyalások A Macedónia név körüli vita ellenére Athén és Skopje hírszerző­szolgálatai között soha nem szakadtak meg a kapcsolatok —jelentet­te ki Lubomir Frckovski macedón belügyminiszter az AFP tudósító­jának. A francia hírügynökség közben azt jelentette Athénből, hogy görög—macedón tárgyalások kezdődtek az ENSZ közvetítésével. A tárgyalásokról Athénban úgy vélekednek, hogy ez az ügy most a világszervezet kezében van. Egy névtelenséget kérő görög diplomata közölte, hogy Athén ideiglenes megoldásként kész elfogadni a „Mace­dónia volt jugoszláv köztársaság” — angol rövidítéssel FYROM — elnevezést Macedónia vonatkozásában. Visszafogott létszámcsökkentés A jugoszláviai kötelezettségekre és a növekvő „világrendetlenség” okozta váratlan feladatokra hivatkozva visszafogták a brit önkéntes hadsereg ötéves létszámcsökkentési programját. Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter bejelentette a parlamentben, hogy az elsővonal­beli csapatok létszámát 156 ezer főről a tervezett 116 ezer helyett körülbelül 119 ezerre csökkentik és hadtápalakulatoktól további 2000 embert vezényelnek át az elsővonalbeli csapatokhoz. Kinkel Washingtonba érkezett Klaus Kinkel német külügyminiszter szerdán este Washingtonba érkezett, s az első külföldi politikusok egyike lesz, akit csütörtökön fogad Bili Clinton elnök. A bonni politikus találkozik Warren Chris­topher, külügy-, Les Aspin védelmi miniszterrel és törvényhozási vezetőkkel is. Mértékadó német forrás szerint a boszniai válság, valamint a kétoldalú kapcsolatok, elsősorban gazdasági kérdések állnak majd a rövid munkalátogatás előterében. Folytatódnak a terrorakciók Európa elfeledett -polgárháborújában, az észak-írországi véres vi­szályban nem hozott enyhülést a brit és az ír kormány szerdai leg­újabb tárgyalása sem, pedig a kiszivárgott hírek nagyobb északír függetlenség lehetőségéről szólnak. A_ tárgyalásokat biztonsági meg­fontolásból titokban tartották, de az Észak-írország és Írország egye­süléséért a terror eszközeivel küzdő, katolikus ír Köztársasági Hadse­reg Londonban mégis két pokolgépes merényletet követett el, a brit koronára fölesküdött belfasti protestáns terrorcsoportok pedig napok alatt hat katolikust gyilkoltak meg Észak-írországban, a tárgyalási fordulóhoz időzítve. Második népszavazás májusban Május 18-án tartják Dániában a második népszavazást a maast- richti szerződésről. A döntés a parlament szerdai, éjszakába nyúló ülésén született, a javaslat ellen szavaztak az ellenzéki konzervatívok és a liberálisok, akik túl korainak tartják a májusi dátumot. A maast- richti szerződés ügye tavaly júniusban Dániában akadt el, amikor minimális többséggel az akkori népszavazáson elutasították az Euró­pai Uniót kilátásba helyező megállapodást. Különleges ellenőrző-szervezet Különleges, néhány évre szóló ellenőrzési szervezet kialakítását javasolta az Európa Tanács parlamenti közgyűlése a tanács miniszteri bizottságának. Az emberi jogok biztosítását vizsgálnák azokban az országokban, amelyek különleges meghívotti státussal rendelkeznek, vagy csatlakozni kívánnak a tanácshoz. A parlamenti közgyűlés hatá­rozata elsősorban a volt Jugoszláviából létrejött önálló országokra vonatkozik, s azt az emberi jogok ott bekövetkezett „tömeges és kirívó” megsértése indokolja. E jogok érvényesítését megvizsgálják más jelentkezőknél, sőt, a tanács jelenlegi tagjainál is, ha arra szükség mutatkozik. • — De igazgató úr! Legalább addig engedje az asztalt, amíg letörlöm a port!

Next

/
Thumbnails
Contents