Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-04 / 29. szám
Ágasegyháza • Fülöpháza • Izsák # Kerekegyháza • Kunbaracs • Ladánybene • Lajosmizse • Orgovány Kecskemét vidéke i ........ ...............———————— L EGYEN FOLYO A FALUBAN! Kunbaracsi gyerekek álmai MÁR VÁRJÁK A TANYÁKON! Orgovány új orvosa • A kunbaracsi ötödik-hatodik osztályosok, kezükben álmaikat tartalmazó papir- • lapokkal. (Á szerző felvétele) „A kezdeti nehézségek után stabilizálódik a helyzetem”—összegzi eddigi orgoványi tevékenységét dr. Leithem Agnes körzeti orvos, aki a nyár eleje óta dolgozik a községben, s akit mindig Wartburgjában ülve látok, amint beteghez, vagy éppen betegtől rohan. Óriási tanya világban kell eligazodnia, tíz-tizenöt kilométert is meg kell tennie egy- egy betegért, úttalan utakon. — Hogyan bírja energiával? — kérdezem a doktornőtől. — Valóban nehéz volt a kezdet, de ezt semmiképpen sem valamiféle bizonyítási vágy diktálta. A betegek hoztak helyzetbe azzal, hogy mindig tele a várószoba, s egyik hívás a másik után érkezik, függetlenül attól, hogy nappal van vagy éjszaka, hét vége vagy hétköznap. A tanyavilág első látásra riasztónak tűnt, de ez alatt a néhány hónap alatt, amióta itt vagyok, éppen ezt a munkát szerettem meg a legjobban. Amíg egyik tanyáról a másikra megyek, egészen kicserélődöm, felfrissülök, s az a tudat, hogy ezek az emberek, akik a falutól távol élnek, egészen rám vannak utalva, egyedül tőlem várják a segítséget, mindez nagy felelősséggel tölt el. Amikor megüzenem egy-egy helyre, hogy holnap kimegyek, tudom, már kora reggeltől várnak, pedig többnyire csak délután jutok el. Mára megismertem már a körzetemhez tartozó embereket, nemcsak a tanyasiakat, hanem a faluban élőket is. Jó, amikor egy arcot meglátva eszembe jut a legutóbbi betegsége, hogy mivel Gyászolnak az izsáki lokálpatrióták. Nemrég temették el a falu históriáját haláláig lelkesen kutató, fáradhatatlan pedagógust, Kovács Gyulát. A jeles helytörténész alapította az izsáki helytörténeti múzeumot. Sokat dolgozott azért, hogy Sárfehérfalva múltjának tár- yi emlékeit méltó körülmények özött tudja bemutatni. Most sokan kérdezik: Kovács Gyula hirtelen távozása után ki vigyáz majd az összegyűjtött, pótolhatatlan kincsekre? Ki lesz a gazdája a főtéri öreg épületben helyet kapott múzeumnak?-h Nagy veszteség érte közösségünket Kovács tanar úr halálával — mondja K. Szabó József polgár- mester. — Ő minden ellenszolgáltatás nélkül, időt fáradságot nem kímélve mentette a menthetőt. Összegyűjtötte öregjeink visszaemlékezéseit, járta a levéltárakat, a könyvtárakat. Munkásságának köszönhető, hogy a most felnevelkedő- Ifjúság megismerheti a homok megszelidítéséért küzdő izsáki ősök históriáját. Igen gazdag a tárgyi anyag is, amelyet a tanár úr végakaratának megfelelően Kovács János, a helytörténészünk fia gondoz a jövőben. — Az alapító tervei szerint Táncsics Mihály egykori iskolájában, a római katolikus templom melletti, múlt századi iskolaépületben kaphatna méltó helyet a A közös éneklés öröme A népzene, a népdaléneklés szép hagyománya, úgy tűnik, kivesző- félben van modern korunkban. Egy-egy kérészéletű mozgalom (Röpülj páva!) időnként ráirányítja a figyelmet, aztán visszasüllyed minden a korábbi érdektelenségbe. Pedig a nemzettudat, a magyarság- tudat fontos építőeleme a nép ajkán született ének, a nép leikéből fakadó muzsika. Persze.vannak kivételek is, mint például Agasegyházán, ahol lelkes hívei és támogatói vannak a népdal ügyének. A helyi gazdakör — felelevenítve azt a nemes hagyományt, hogy kultúrcsoportokat támogatnak — egy népzenei együttest működtet. Az énekkar vezetőjét, Bíró Jánosáé Benedek Szilviát és a citerakezeltem, milyen gyógyszereket írtam fel neki. Ez az odafigyelés sokat jelent a kölcsönös bizalom kiépülésében. Az asszisztenseim sokat segi- tettek a kezdeti időkben, hiszen szinte minden útra elkísért Margitka vagy Katika. — Miképpen viseli el a családja — két lánya — azt, hogy alig látják önt? — Ennyi idő óta — harminc éve praktizálok! — megszokták, hiszen mindig ezt csináltam. Eleinte Kalocsán, majd később Kecskeméten, előző munkahelyeimen is hasonló volt a helyzet. Annyiban ma már könnyebb, hogy felnőttek, önállóak, a kisebb 17, a nagyobb 19 éves. Ráadásul mindketten tanulnak, s ez egész napra Kecskeméthez köti őket. Csak esténként találkozunk és hét végeken. Nagy biztonságot jelent számomra, hogy a szüleim itt laknak a szomszéd településen, Izsákon. — Hogy érzi, sikerült-e beilleszkednie a falu közösségébe? — A vezető körzeti orvos kollégám, dr. Csarnay János örült, amikor ide kerültem, mert a munkába állásom azt jelentette, hogy megszabadult a két teljes körzet gondja alól, ami valóban emberfeletti teljesítményt követelt néhány héten keresztül, dr. Csollák Lajos halála után. A körzetemhez tartozó emberek bizalma is abban erősít meg, hogy szükség van a munkámra, úgy érzem szívesen fordulnak hozzam, befogadtak. — balogh — gazdag anyag. Tervezik-e az áthelyezést ? — Azt az iskolát visszakérte és visszakapta a római katolikus egyj- ház. Arról dönteni nem tudunk. Ajánlottuk az épület gazdáinak, hogy az úgynevezett Táncsics- teremben rendezzenek be egy iskolatörténeti kiállítást. Milyen osztályokban tanultak a gyerekek a múlt században? Erre az ajánlatra máig nem érkezett válasz. Az az épület, amelyben a helytörténeti anyag most látható, öreg, értéktelen, romos. A műszaki szakemberekkel megvizsgáltattuk és megtudtuk: nem érdemes felújítani. — Hol kaphat helyet a gyűjtemény ? — Van egy tervünk, hogy a most megszüntetett bölcsőde épületében, a Kossuth Lajos utcában, kialakítjuk a gyűjtemények házát. Ott mutathatnánk be a szőlőtermelés történetét ismertető kiállítást és azt a színes, érdekes tárgyegyüttest amely a Kolon-tói halászok, vadászok, pákászok, nádvágók munkáját ismerteti. A Táncsics Mihály Könyvtár is oda költözhetne át. A Dózsa György téri épületet ugyanis mindenképpen vissza szeretnénk — mielőbb — adni az olvasókörnek. Azt gondolom, hogy a község polgárai és a vezetők is fontosnak találják, hogy vigyázzunk értékeinkre, őrizzük őseink emlékét. F. P. J. zenekar vezetőjét, Benedek László- né Koch Magdolnát kérdezem. — Mióta énekelnek, zenélnek együtt, hány tagja van az együttesnek? — Az énekkar valamivel több mint fél éve alakult, a citerások később kapcsolódtak be. Tizenkilenc tagú a csoport és rendkívül lelkes. Sok munka van azegyüttesCsöndes kis falu. Mintegy hatszá- zan lakják, Kunbaracs a neve. Ilyenkor, télen, a települést körülölelő erdők is hallgatnak, kopárabb a táj. A központban lévő általános iskolában viszont vidám az élet, az jó meleg tantermekben hatvanhat gyerek igyekszik magába szívni a tudományt. Hét pedagógus gondoskodik arról, hogy kitáruljon a baracsi fiatalok számára a világ. Küldenek- kel Józsefné igazgatónő azt is elmondta, hogy a kilenc nyolcadikos diák közül mindössze egy nem tanul tovább. A többiek főként Kecskeméten próbálnak szerencsét. Baky Zsuzsanna nyugdíjas tanárnő három órát buszozik Fülöpszállásról, hogy kedvenc tanitványaival foglalkozhasson a részben osztott osztályokban. Boldogan megengedte, hogy a fiúk-lányok rövidke fogalmazást írjanak a Petőfi Népe számára. Arra voltunk kíváncsiak: miről álmodnak a kunbaracsi gyerekek, mit szeretnének elérni, hogyan képzelik a falu és saját maguk jövőjét, íme néhány érdekes válasz: * Urbán Bernadett (6. osztály): — Azt szeretném, hogy fejlődjön a falu. A környékben van egy kastély, már évek óta romokban áll. Többször is hozzákezdtek építeni, de mindig félbe hagyták. Legutóbb a tetőt is leszedték. így áznak a falak. Azt szeretném, ha egy lovastanyát építenének a kastélyból. Brinkusz Csaba (5. osztály): — Azt gondoltam, hogy ez a falu kötődjön össze Kerekegyházával és vezessék be a gázt. Azt se bánnám, hogy tízéves legyen az iskola. Minden suliban legyen számítógép, nálunk is. Alt Miklós (6. osztály): — Azt szeretném ha nem lenne embergyűlölet. Ne legyen vadászat, és rfé legyén erdőirtás, és főként ne legyenek járművek és városok, és ne legyenek állatkertek. Mindeddig a helyi önkormányzat foglalkozott a temetkezéssel, ám az ezzel megbízottak, alkalmazottak sok kellemetlen helyzetet teremtettek a temetés során, nem egyszer kínos, már-már botrányos, esetenként kegyeletsértő tetteket követtek el. A napokban változás történt, mégpedig a hetényegyházi Gulyás Sándort bízták meg a temetések lebonyolításával. A vállalkozó bérleti díjat fizet az önkormányzatnak, a temetés megszervezését, a kegytárgyak forgalmazását is ő végzi. * A kerekegyházi önkormányzat megszüntette a lakásokra felvett hitelek kamattámogatását. Korábban központilag segítették a rászorulókat, de egyre kevesebben vették igénybe ezt a kedvezményt. A központi támogatás megszűnt, amint a kerekegyházi lehetőség is. ben, de megéri. Egymást segítő, támogató, igazi közösséggé ková- csolódtunk ez alatt a rövid idő alatt is. — Föllépések, tervek? — Két nagyobb szereplésünk volt, az egyik idehaza, augusztus 20-án, a másik az izsáki sárfehér napokon, ahol több ezren hallottak bennünket. Terveinkről; szeEgy dzsungelben szeretnék élni, ahol minden ember boldog lehetne. Baranyi Loránd (6. osztály): — A falu környékére építsenek erőmüvet, egy napenergiát felhasználó épületet. Szatmári József (6. osztály): — Kunbaracsnak, ennek a kis falunak, ahol élek, juttassanak szerepet a közéletben, s legyenek itt is hírességek, és ne csak egy kis falu maradjon. Azt szeretném még, hogy a falu környékét nyilvánítsák tájvédelmi körzetté, hiszen itt minden ember lelkivilága a környezettől függ. Fekete Balázs (6. osztály): — Az én álmom, hogy itt, Kun- baracson, létesítsenek egy sport- csarnokot, ahol legyen kézilabda, kosárlabda, lehessen pingpongozni, úszni és szaunázni. Skultéti Hajnalka (6. osztály): — Nem szeretnék városban élni, mert ott szennyezett a levegő. Jobb itt, falun. Az a kívánságom, hogy a szemetet ne az erdőbe dobálják. HóFVáth Éva (5. osztály): *-<- Arra vágyom, hogy Kunbaracs szép, tiszta község legyen. Az volna a Amint számos településen, így Kerekegyházán is megdrágult az élet. Az óvoda, az iskola és az idősek napközi otthonának lakói a jövőben a 25 százalékkal megemelkedett nyersanyagnorma miatt drágábban kapják az ebédet. Arról a polgármester dönt, kit illet kedvezmény vagy önkormányzati támogatás az ebédjegy fizetésekor. * Módosították a kerekegyházi rendezési tervet. A kunbaracsi úton korábban telkeket osztottak ki, most pedig ipari övezetté nyilvánították. Természetesen nem mérgező gázokat ontó, füstölgő gyárakat kívánnának ott látni, hanem környezetbarát kisüzemeket. * Megváltoztak az önkormányzaretnénk minősítéseken, versenyeken jól szerepelni és szívesen vállalunk föllépéseket bárhol, ahová hívnak bennünket. A beszélgetést követő próbát meghallgatva nehéz elhinni, hogy mindössze fél éve vannak együtt. Oly tisztán és felszabadultan szólt az énekük, muzsikájuk ... — te — legszebb, ha mindenki ügyelne a maga környezetére. Védené az állatokat és gondoskodna a kertjéről. Az iskolában nagyon odafigyelünk erre, a madarak szívesen jönnek az etetőkbe magot ropogtatni. Boros Edit (5. osztály): — Ne legyen összevont osztály, hanem külön ötödik és külön hatodik. Szeretnék angolt tanulni, mert én még orosz nyelvet tanulok. Kenderes Béla (5. osztály): Sokan még nem szereltettek katalizátort a kétütemű gépkocsikra. Szeretném, ha ezt kötelezővé tennék és mindenki jobban vigyázna -a környezetére. Erdélyi Gyula (5. osztály): — Kecskeméti rendőr szeretnék lenni. Hegedűs István (6. osztály): — A kihalófélben lévő állatok megmentésén álmodozom. Szabó István (5. osztály): — A nyári szünetben dzsúdózni járok majd. Jó lenne, ha Kunbara- cson lenne karatesportcsarnok. Kern Sándor (5. osztály): — Legyen folyó Kunbaraeson, és szép; tiszta utcák. B. T. ti szolgálati lakások díjai is a községben. Eddig 15 forintot fizettek négyzetméterenként a bérlők, a jövőben ennek dupláját kérik tőlük. A víz- és csatornadíjak ugyancsak emelkedtek, vízórák felszerelésével mindenki egyénileg fizeti majd a számlákat. * A kultúrház ügyével is foglalkozott legutóbbi ülésén a kerekegyházi képviselő-testület. Két éve adták bérbe a Katona József Művelődési Házat Szetlik Ferenc vállalkozónak. Most az ő kérésére, napirenden kívül tárgyalták az ügyet, méghozzá azért, mert az utóbbi időben oly mértékben emelkedtek a különböző költségek, hogy ehhez valamilyen módon támogatni kell. Szetlik Ferenc kifejtette, gondot okoz az is, hogy az úgynevezett községi rendezvények ingyenesen kapják a művelődési otthont. A javaslat szerint el kellene dönteni, hogy a jövőben mit minősítenek ennek a településen, hiszen például az őszi, időközi országgyűlési képviselő-választás idején a pártok sem fizettek a rendezvényeikért. Az ön- kormányzattól igényelték a helyet, amely ezt biztosította számukra. Ez viszont természetesen hátrányosan érinti a vállalkozót. Elhangzott alternatívaként az is, ha már nem kívánják csökkenteni a kihasználtságot, akkor az önkormányzat utalja át az intézmény számára az úgynevezett kulturális fejkvótát, ami mintegy évi 600 ezer forintra tehető a település esetében. Czakó István polgármester több ponton is egyetértett a bérlő észrevételeivel csakúgy, mint a hozzászólók véleményével. Így tehát a soron következő ülésre pénzügyileg alátámasztott javaslat készül arra vonatkozóan, hogyan lehet a legjobban rendezni a kerekegyházi művelődési otthon ügyét. A testület ugyanis csak a pontos számítások tükrében tud érdemi döntést hozni. (b.t.—n.á.) Bölcsődéből - gyűjtemények háza Kerekegyházán hallottuk Izsáki földkiadók? A napokban érkezett a rendelet híre: február 5-éig a jegyzők hívják össze a közgyűlést, ahol a 17 tagú földkiadó bizottságot hozzák létre. Izsákon mintegy háromezer tagot érint a szövetkezet részarányainak tulajdonba adása, de — sajnos — még a földkijelölésig sem jutottak el. Egyébként is, vajon milyen keretből fizessék a nem kis munkát, mert a költségvetésben erre nem különítettek el pénzt, központi támogatásra sem számíthatnak. Arról nem beszélve, hogy a földkiadó bizottság tagjai (ha lesz aki vállalja) sem végzik ingyen a rájuk bízott, egyáltalán nem irigyelhető munkát. Az előírás szerint az igényeket március 21-éig kell összeírni, annak is ki kell adni a részarány-földtulajdonát, aki nem kéri. Az izsáki közgyűlést addig nem tudják megtartani, amíg a megyei földművelési hivataltól nem kapnak ígéretet arra, hogy a szükséges pénz előteremtésében segítenek. Orgoványi gazdák Vágy és remény csupán, hogy az év elején megalakult Gazdák Szövetkezetét összetartják Orgová- nyon. Az Egyetértés Szakszövetkezettől megörökölt 30 milliós adósság ugyanis egyelőre nem teszi lehetővé az előrehaladást. Még egy-két hónapra szükség van ahhoz, hogy eldőljön, lesz-e jövője is a Gazdák Szövetkezetének, lesz-e munkahelye az ott dolgozóknak, lesz-e piaca a terményeiknek? * Ma délután két órakor összeül az orgoványi önkormányzat, hogy megtárgyalja az 1993. évi költség- vetést. Ladánybenei események Ma délután Ladánybenén találkoznak a térség polgármesterei. Legutóbb novemberben jöttek össze, hogy megbeszéljék az aktuális kérdéseket. Eddig Kecskeméten és Kerekegyházán tartottak eszmecserét, most Ladánybenén a sor. Meghivták a nagykőrösi és a cejglédi polgármestereket is. A községházán tartandó összejövetelen a körzetet érintő gondokat vetik fel a vezetők, mégpedig a szemét elhelyezéséről, az idegen- forgalom lehetőségeiről egyeztetik álláspontjaikat. * Február 8-án, hétfőn este hat órakor a művelődési házban tartják a falugyűlést Ladánybenén, amikor is a polgármester tájékoztatja az egybegyűlteket az elmúlt esztendőben történtekről és válaszol a felmerülő kérdésekre. * Február 12-én, pénteken, délelőtt 9 és 12 óra között véradás lesz a ladánybenei községházán. Az eddigi tapasztalatok szerint általában negyven-ötven falubeli segít önzetlenül azzal, hogy vért ad. Kunbaracsi dohánytermesztők A helyi szövetkezeten keresztül értékesítették eddig a kunbaracsi- ak a megtermelt dohányt. Az átalakulások, a változások azonban más iramot diktálnak. Olyannyira, hogy a jövőben az önkormányzat kiván segíteni a baracsi dohánytermesztőknek. Mintegy ötven gazdálkodóról van szó, akik a napokban hallgattak meg tájékoztatót a kiskunfélegyházi dohánybeváltó munkatársától. Remélhetően nem lesz gondjuk majd ősszel a megszárított dohánylevelek eladásával, hiszen az önkormányzat vállalja a közvetítőszerepet. Kerekegyházi mozgássérültekért Kerekegyházán mindig is megkülönböztetett figyelemmel voltak a helyi mozgássérültekkel szemben. és ezen gondoskodó, segítő szándékot kell érteni. Legutóbb a Kerekegyházi Mozgássérültekért elnevezésű alapítvány számláját növelték annak a gálaműsornak a bevételével, melyet pénteken a művelődési házban rendeztek meg. A rendezvény fővédnöke Czakó István polgármester, védnökei pedig Hajagos Gyula plébániai kormányzó és Kolozsváry Kiss László református lelkész. V J Az oldal a Kecskeméti Lapok Kft. közreműködésével készült. Szerkesztő: Borzák Tibor és Farkas P. József. Együtt az ágasegyházi dalosok és citerások. (Fotó: Bálint Vilmos)