Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-04 / 29. szám

1993. február 4., 3. oldal A múlt év nyarán még nem so­kan vették komolyan a bolti pénz­tárosoknak azt az udvarias hangú figyelmeztetését, hogy „a blokkot tessék megőrizni, mert az üveget csak ennek ellenében tudjuk visz- szaváltani!” Rövidesen azonban rá kellett döbbenni, hogy ennek fele sem tréfa, mert ha nem volt meg a pénztárbizonylat, vagy otthon po­rosodtak a kamrában a szörpös- boros-, netán a pezsgősüvegek, vagy pedig a szemétbe kerültek, a boltban nem vették vissza. Nyil­vánvalóan az ezzel kapcsolatos vá­sárlói panaszok is szerepet játszot­tak abban, hogy a Bács-Kiskun Megyei Fogyasztóvédelmi Fel­ügyelőség — a működését szabá­lyozó kormányrendeletben biztosí­tott jogkörében — utána járt az ügynek és megállapította, hogy a boltok az egyik cég vezetőjenek utasítása alapján jártak el a leírtak szerint. Az üzletek működéséről szóló, MEGYEI KÖRKÉP Győzött a vevő az üvegháborúban módosított 6/1990. (IV. 5.) Ke. M. számú rendelet 15. §-a értelmében a betétdíjas árut, illetve üveges kon- zerveket forgalomba hozó kiskeres­kedelmi üzletek kötelesek a nyitva­tartási idő alatt az általuk forga­lomba hozott betétdíjas göngyöle­get visszaváltani, függetlenül attól, hogy azt a fogyasztó hol vásárolta. A fogyasztóvédelmi felügyelőség ezért határozatban kötelezte a cég vezetőjét az utasítás visszavonásá­ra. Fellebbezésének elutasítása után a cég a közigazgatási határozat fe­lülvizsgálata iránt keresetet nyúj­tott be a bírósághoz. Mivel az ügyet közérdekűnek ta­láltuk — a polgári perrendtartás jogával élve — az ügyész is fellépett a perben és indítványozta a kereslet elutasítását. A bíróság a per eredményeként hozott ítéletében megállapította, hogy a fogyasztóvédelmi felügyelő­ség megalapozottan járt el, amikor a hatályos jogszabályban foglaltak megsértése miatt a céget a jogsza­bálysértő utasítás visszavonására kötelezte, ezért a cég keresetét elu- tasítota. A némi túlzással „üvegháború­nak” titulálható jogvita, amely az ország más megyéit, sőt, a fővárost sem kerülte el, a bíróság precedens értékű jogerős ítéletével tehát befe­jeződött. Az üzletekben is—tartoz­zon az magán vagy társasági for­mába — most már a jogszabályi előírások betartására kell ügyelni, mert az újabb vásárlói panaszok nem maradhatnak szankció nélkül. Végül, ha valaki netán azt gon­dolná, hogy jelentéktelen ügy végé­re tett a bíróság pontot, bizonyara meglepődik azon, hogy csupán az ügyben szereplő egy cég esetében a korlátlan üvegvisszaváltás mintegy 10 millió forint nagyságrendű pénz­lekötést jelent. Nem semmi... Dr. Bódog János megyei főügyészhelyettes ÁRAK A PIACCSARNOKBAN Alapvető élelmiszerek—olcsóbban • Marton István magánkereskedő a sűrű fillérek hasznában, no meg a vissza-vissza- térő vevőkben bízik. (Kép és szöveg: P. S.) Utógondozás szervezése Dr. Farkas László köztársasági megbízott felkérésére a dél-alföldi régió három megyéjének egész­ségügyi szakvezetői megbeszélést tartottak a pszichiátriai utógon­dozó intézetek megszervezésének szükségességéről kedden délelőtt Szegeden. Kérdésünkre a szakem­berek elmondták: a pszichiátriai megbetegedések száma meglehe­tősen magas, ezek száma a társa­dalmi-gazdasági nehézségek hatá­sára csak növekedhet. Hazánkban eddig jobbára nem foglalkoztak ezzel a problémával, tehát ha valakit elláttak az egészségügyi intézményekben, az illetőt utána Első olvasatban tárgyalta leg­utóbbi ülésén Csengőd képviselő­testülete a község idei költségvetését. Ebben az évben minden területen jobban meg kell húzni a nadrágszíjat, mert a bevételek csökkentek, ugyan­akkor egyre növekvő kiadásokkal kell számolni. A parlament döntése értelmében a szja-ból mintegy 20%- kal kevesebb bevételre számíthat a fa­lu. A kieső milliókat saját erőforrás­ból sem tudja pótolni az önkormány­zat. A fő cél azonban az, hogy műkö­dőképesek maradjanak a köz­ség intézményei. Eközben nem sza­bad megfeledkezni arról sem, hogy a tavaly elkezdett tornaterem építését a lehetőségekhez képest még az idén szeretnék befejezni. A kivitelezésre kiírt pályázati határidő azonban még nem telt le, ezért pontosan még nem lehet meghatározni a beruházás ez évi bekerülési költségét. A hiányzó pénz eszközöket hitelből és az esetleges ingatlaneladásból próbálja majd pó­tolni az önkormányzat. A szenátor urak újra megpró­magára fagyták. De legalábbis jóval kevesebbet segítettek neki intézménye^, szervezett formában, mint a fejlejt európai országok­ban. Ezért \a tanácskozáson is főként alapélvekben egyeztek meg, amelyek követésére az egész ország területén törekszenek. Ezek szerint legfontosabb a foko­zatosság elve, amelynek érvénye­sítéséhez azonban feltételek szük­ségesek. Nevezetesen: meg kell teremteni annak lehetőségét, hogy ha valaki egy pszichiátriai beteg­ségen szerencsésen túljut, akkor gyógyulása után legyen hol laknia és dolgoznia. bálkoztak maguk közül alpolgár­mestert választani, de a jelöltek visszalépésével ez ismét meghiú­sult. Ezért — az SZMSZ értelmé­ben — a polgármestert, akadá­lyoztatása esetén, az ügyrendi bi­zottság elnöke helyettesíti. Az idén lejár az alsó fokú okta­tási intézmény igazgatójának man­dátuma, ezért az állásra pályázatot írnak ki. A leendő igazgatónak azonban szolgálati lakást nem tud­nak adni. A szenátorok kisebb módosítá­sokkal elfogadták a köztisztvise­lők illetményének és egyéb juttatá­sainak szabályozásáról szóló ön- kormányzati rendeletet. Elviekben támogatja a testület a külterületi lakosság részbeni ellá­tását szolgáló mozgóbolt működé­sét, ezért felveszi a kapcsolatot a kiskőrösi önkormányzattal. A közmeghallgatást március 8- án, 18 órára tűzték ki. Bácsalmáson türelmetlenek a telefonigénylők Korábban már hírt adtunk ar­ról, hogy Bácsalmáson megkezdő­dött az önerős távbeszélő-fejlesztés harmadik szakasza. A szervezést már az elmúlt év nyarán megkezd­ték, s létrehoztak egy telefontársu­latot. Ezt a bácsalmási polgármes­teri hivatal és a Magyar Távközlési Rt. Szegedi Igazgatósága írásban is rögzítette. Eddig a városban 223-an jelentkeztek a társulatba. Többen jelezték eddig, hogy még nem kapták meg a telefont. Ezért szerettünk volna tájékozta­tást kérni a Telekábel Kft.-tői, mint kivitelezőtől a bekötések vár­ható idejéről. Érdemi választ azon­ban nem adtak, sőt zaklatásnak vették az érdeklődésünket, pedig a városháza ajtaján ez olvasható: „telefonügyben a Telekábel Kft.- nél lehet érdeklődni a 76/483-277- es számon.” Érthető, hogy az új igénylők bosszankodnak. A korábbi ígére­tek ellenére egyébként csak ikervo­nalat tudnak adni, sőt a bekötés ideje is bizonytalan. A bácsalmási polgárok úgy érzik, hogy magukra maradtak a telefon intézésében. Juhász Jenő tudósítónktól Félegyháza nem adósodhat el A hitel felvételének még a gon­dolatát is elvetették a félegyházi képviselők, pedig a város költség- vetésének a tervezetében már az előterjesztéskor 55 millió forintra nem volt más fedezet. A vita során aztán újabb és újabb fontos kiadá­sok vetődtek fel, így a kiegészíté­sek és a módosító javaslatok el­hangzása után már nyolcvanmilli­óra emelkedett a hiány. Az egyen­súly megteremtése érdekében ezt az összeget kellett volna a költség- vetésbe betervezni. Ficsór József polgármester hangsúlyozta: ez csu­pán a hitel gondolatának lenne az elfogadása, végszükség esetére. Egyébként pedig a város nem fog eladósodni, mert mint mondta, biztosan összejön majd ez a pénz. Erre már vannak is konkrét elkép­zelések, de ezeket a forrásokat egyelőre nem lehet a költségvetés­ben tervezni. Kérte éppen ezért, hogy a hitel felvételének csupán az elvével értsen egyet a testület. Ha pedig mégis kölcsönre lenne szük­ségük, úgy ennek a mértékéről minden egyes tétel esetében külön- külön fognak majd dönteni. A képviselők többségével sikerült is elfogadtatnia ezt az álláspontot. Bizonyítja ezt, hogy a név szerinti szavazásnál tizenhatan támogat­ták és csak öten vetették el a hitel felvételének lehetőségét. A költ­ségvetés egyensúlya mégsem bil­lent helyre Kiskunfélegyházán: a javaslat elfogadásához ugyanis ti­zennyolc igen szavazatra lett volna szükség. — g — Építési telek tiszaalpáriaknak Nem rendelkezik építési telekkel a tiszaalpári önkormányzat. A Búzakalasz Szövetkezet a segít­ségére sietett, s területet ajánlott fel házhelyek kialakítására. A mint­egy hathektárnyi földből ötvenhat építési telket lehetne kialakítani. Mivel a területen nincs közmű, az egységár negyvenöt forint négyzet- méterenként. É hét elejétől a fővárosban drá­gább a kenyér és a péksüte­mény. Ezt hallva sokan jósolták, az áremelés Bács-Kiskunba is meg­érkezik. Szerencsére nem így tör­tént. A megyei sütőipari cégek és a nagyobb vállalkozók már ez év ele­jén rátették az áfát (is) a terméke­ikre, s a közeljövőben nem tervez­nek ármódosítást. Találkoztunk viszont olyan ke­reskedővel, aki/éppen Pest me­gyében találta meg azt a péket, aki olcsóbban adja az egyébként koránt sem csökkent értékű ter­mékét, a házi jellegű kenyeret, így a megyeszékhelyi piaccsar­nokban 52 forint helyett 45-ért Vajon miért késlekedik Tisza- kécskén a kárpótlás rendezése? Ho­gyan lehetséges, hogy más helyeken már a földárverést megtartották, itt még az egyezség sem jött létre? Ki vagy kik a felelősek mindezért? Amikor ezekre a kérdésekre ke­resték a választ a legutóbbi képvise­lő-testületi ülésen, igen szenvedé­lyes, indulatoktól sem mentes vita alakult ki a kécskei városatyák kö­zött. A témát egyébként a földrendező bizottság vezetője, Juhász András képviselő vetette fel. Elmondta, hogy a Solohov Szövetkezet 1873 AK-értékű ültetvényesszőlőt je­lölt ki kárpótlásra, amit azonban a kárpótlási hivatal nem fogadott el. Később a szövetkezet ezt úgy mó­dosította, hogy csak 729 AK-értékű szőlőt hagyott, a többit gyümöl­csösben jelölte ki. Sajnálatos mó­don viszont a földrendező bizottság legutóbbi ülésére nem kapott meg­hívót a szövetkezet elnöke, így — nyilatkozat híján — még mindig nincs meg az egyezség. S az is igaz, állapította meg, a földalap kiejelö- lése rendben megtörtént, valamint már az is végleges, hogy az 1873 AK-értékű területet nagyobb részt gyümölcsösben adják ki. Csak nem éppen ott, ahol a bizottság kérte, tehát nem a Czakó-féle gyümöl­csösben és nem a peregi út mentén, mert ezekre a területekre tartós bér­letet kötöttek. Dr. Bucsai Dezső képviselő kije­lentette: nem szabad a problémát a hivatalra testálni. A bizottságnak már régen meg kellett volna egyezni a szövetkezettel, hiszen a kécskei határ egy-két százalékáról van szó. mérik a veknik kilóját. Ám Mar­ton István magánkereskedő ke­nyérhez. valót is felhajtott olyan áron, hogy az valóban piacképes legyen. Erre partnerre talált a Bacstej Kft.-ben. Tőlük vala­mennyi terméket diszkontáron veszi és forgalmazza. Érthető hát az üzlet előtti sorállás, ami­kor egy liter tejen például négy­forintot spórol a vevő, aki ha a többi árat Ts nézi s tovább szá­mol, hamar rájön, ettől olcsób­ban már aligha veheti meg a na­pi alapvető élelmiszereket. Mar­ton István mégis úgy nyilatko­zott, neki is van haszna, mert vallja a sűrű fillérek igazát. Sokkal rugalmasabban, üzleti és politikai érzékkel kellene egyezked­ni. Bucsai doktor szerint Juhász András túl sokszor ballagott be a kecskeméti hivatalba, s ha rajta állt volna, a mai napig nenr kaptak vol­na földet a kécskeiek. Ez' d késleke­dés, sajnos, rossz fényt vet a testü­letre és a város közigazgatására is, holott személyi okok húzódnak a háttérben. Egyszerűen arról van szó — mondta Bucsai úr —, hogy Ju­hász András alkalmatlan a bizott­ság vezetésére, s le kell váltani. Tóth Dezső polgármester azt is­mételgette: itt, Tiszakécskén kell megegyezni, s nem a kárpótlási hi­vatalban. Tíz-húsz hektár nem lehet az akadálya a kárpótlásnak. A szö­vetkezet és a bizottság minden áron kössön egyezséget! — Legyünk már egy kicsit nagyvonalúbbak — han­goztatták, arra koncentráljunk, hogy — ha kompromisszumokkal is —, de meg kell végre egyezni. Szűrszabó Benjámin és Kovács Miklós hasonlóan vélekedtek, az utóbbi képviselő azonban hozzátet­te: az egyezség számára azt jelenti, hogy mind a két fél enged. Vajon Erős József hajlandó-e erre?— Már megtettem—válaszolta a szövetke­zet elnöke. Végül Juhász Andrást is meg­hagyták tisztében, a vitát pedig az­zal zárták, hogy javasolták a bizott­ságnak: már az ülés másnapján egyezzenek meg. így talán remény lesz arra, hogy hamarosan megszü­letik a hivatal határozata és tavasz- szal Tiszakécskén is lehet földárve­rés. Brenner László ÚT A PARAGRAFUSOK SŰRŰJÉBEN Törvény a szövetkezeti résztulajdonok felosztásáról (3.) Arról nem dönthetnek a földki­adó bizottságok, hogy ki, hol kap­ja meg a földjét — csak a tulajdon­ba adást készítik elő. Egyes kérdé­sekben azonban határozataik ha­tósági határozatnak minősülnek, hogy a földhivatalnak olyan okira­tot bocsáthassanak rendelkezésre, amely alkalmas ingatlannyilván­tartási bejegyzésre, a tulajdonjog regisztrálására. Ez azért is fontos, mert ki-ki attól a naptól tekintheti tulajdonosnak magát, amikor a te­lekkönyvben megjelenik a neve. A földkiadás jogorvoslati rend­szerében a másodfok a megyei földművelésügyi hivatal, amely törvénysértés esetén új eljárásra utasíthatja a földkiadó bizottsá­got. Az előírások szerint viszont a sorsolás eredményére vonatkozó­an jogorvoslatnak nincs helye. Ä tanya körüli földek kapcsán a törvény lehetővé teszi a tanyatulaj­donosnak, hogy — amennyiben részarány-tulajdonos is — az őt megillető tulajdont tanyája mellett vagy ahhoz kapcsolódóan kapja meg. Ha egyidejűleg kárpótlásra is jogosult, kérésére az őt megillető kárpótlási jegy — 1000 forint/ aranykorona alapul vételével át­számított — aranykorona-értéké­nek megfelelő mértékű kárpótlási . földalapot is ki kell jelölni tanyája körül. A földkijelölő bizottságok sze­repköre sok esetben ölelkezik a földrendező bizottságokéval. Pél­dául, ha a tanyatulajdonos rész­aránytulajdonos, de a tanyája a kárpótlási földalapban van, vagy fordítva: kárpótlásra jogosult, de tanyája a részarány-tulajdon fede­zetéül kijelölt földalapban helyez­kedik el. Mivel az alapok kölcsö­nösen módosulhatnak, a törvény lehetővé teszi a földrendezési és földkiadó bizottságoknak, hogy közös javaslatot tegyenek az illeté­kes kárpótlási hivatalnak a kár­pótlási, illetve a részarány-földtu­lajdon fedezetéül kijelölt földala­pok módosítására. Ha ugyanarra a tanya körüli földterületre több résztulajdonos is igényt tart, szintén megegyezés­sel, annak sikertelensége esetén sorsolással döntik el, ki kapja meg az adott földet. A 60 napos jelentkezési határidő elmulasztása a késedelmeskedők jogvesztésével jár; részükre a föld­kiadó bizottság sorsolás után „hi­vatalból” juttat földet. (Vége) Ferenczy Europress — benke Csávoly község jegyzője értesíti a Csávolyi Mezőgazdasági Szövetkezetben részarány-földtulajdonnal rendelkezőket, hogy az 1993. évi II. törvényben előírt földkiadó bizottságot választó közgyűlésre 1993. február 8-án (hétfőn), 9.00 órakor a helyi művelődési ház mozitermében (Csávoly, Dózsa Gy. u. 26.) kerül sor. 409 Bácsborsód község jegyzője az 1993. évi II. törvény alapján 1993. február 8-án (hétfőn), 16 órára összehívja a Bácsborsód Rákóczi Mezőgazdasági Szövetkezet részarány-földtulajdonosainak KÖZGYŰLÉSÉT Napirend: Földkiadó bizottság megválasztása. A közgyűlés helye: községi művelődési ház Csengődön pénzből van a legkevesebb KÉSIK A FÖLDÁRVERÉS Remény a megegyezésre Tiszakécskén Testületi ülés Kalocsán Ma 16 órától a városháza dísztermé­ben ülésezik a kalocsai önkormányzat képviselő-testülete. A városatyák elő­ször megtárgyalják az úthálózat és a kerékpárutak fejlesztését, majd lakóte­lek értékesítéséről határoznak, képvise­lői előterjesztést hallgatnak meg. Megdrágul a társadalmi temetés Jánoshalmán az idei költségvetés tárgyalásánál a művelődési házzal ösz- szevontan működő családi iroda jelez­te, hogy a rendezvények évekkel ezelőtt megállapított díjtételei már régen nem fedezik a költségeket. Annak idején po­litikai oka is volt, hogy például a társa­dalmi temetés olcsó legyen, összege ma is csak 800-900 forint, természetesen a szükséges temetkezési kellékeken felül. Egy névadóért Jánoshalmán ma mind­össze ezer forintot kér az iroda, a há­zasságkötés pedig körülbelül 1500 fo­rint. A tervek szerint valamennyi díjté­tel rövidesen legalább a duplájára emelkedik. Díjnyertes meseírók A Kiskunsági Mezőgazdasági Szö­vetség az elmúlt esztendőben meseíró­pályázatot hirdetett minden korosztály számára. Céljaik között szerepelt az is, hogy a legjobbnak sikerült alkotások­ból válogatást adjanak ki, s azt a Szám­adás mellékleteként, de külön-külön is eljuttassák elsősorban a külterülete­ken, a tanyákon élő gyermekeknek. A címzettek már karácsonykor olvas­hatták a szebbnél szebb meséket. A gyermekek kategóriájában százöt­venegyen összesen 176 mesét írtak, a 'felnőttek közül harmincnyolcán 57 me- .^í^i.JjályázJak. A napokban rnegtör: 'térit értékelés szerint a gyerekek közöti húsz megosztott első díjat adtak ki: Dusnoki Noémi, Katona Helga, Szilaj Kinga, Terenyi Ágnes, Tóth Tímea, Sólyom Ágnes (Lajosmizse), Kormá­nyos András, Páncsics Ildikó (Csá­voly), Babos Fruzsina, Havasi Zoltán (Dunapataj), Génusz Gabriella (Ká­lóz), Krémer Kinga, Kis Boglárka (Kecskemét), Juhász László (Kiskunfél­egyháza), Tigyi Julianna (Tiszaug), Horváth Gábor, Bugaci Anyanyelvi Szakkör (Bugac), Árva Károly (Dus- nok), Szatmári Aliz (Jászszeiitlászló), és Benedetti Gábor (Baja). A felnőttek kategóriájában első di­jat kapott Szabóné Mizsei Júlia Er­dei történet című meséje, valamint rajzaival Kőrös Sára. Mindketten la- josmizseiek. Az Agrárszövetség különdíját Du­dás Rozália és Szabics Melitta (Kecs­kemét) kapta. Kevesen születnek Majsán 139 újszülött látta meg a napvilágot 1992-ben Kiskunmajsán, harminchét­tel kevesebben születtek tavaly, mint két évvel ezelőtt. (Ez az adat csak a Kiskunmajsán született gyermekeket tartalmazza.) A múlt esztendőben a ha­lálozások száma 99 fő volt, míg 1991- ben 132-en hunytak el Kiskunmajsán. (Az előző adatok is csak a Majsán el­hunytakat tartalmazzák.) Örök hűsé­get 73 ifjú pár ígért egymásnak, ponto­san annyian, mint egy évvel korábban. KÖZÉLETI HÍREK • Szegénység a mai Magyarorszá­gon címmel tart előadást ma, 17 órától a Kecskeméti Politikai Akadémia szer­vezésében Fekete Gyula, a Piarista Gimnáziumban. • A keresztény magyar jövőképről tart előadást pénteken, 17 órától a FKgP kecskeméti székházában (Bánk bán u. 9.) dr. Endrei Antal újságíró. • A földrendező és földkiosztó bi­zottságok munkájával kapcsolatban szerveznek ismertetőt vasárnap. 14 órától a kisgazdák, a kiskunmajsai Dó­zsa György Gimnáziumban. • A bős—nagymarosi vízlépcsőről hallgathatnak meg tájékoztatót az ér­deklődők pénteken, 17 órától, a kecske­méti Erdei Ferenc Művelődési Köz­pontban. Az előadó Horváth Béla, a Budapesti Erőművi Mérnökszolgálati Káefté munkatársa. ^ AZ ÜVÉP nagyker. ^ ajánlata: Viszonteladóknak fehér szaniteráruk, mosdók, WC-k, kiegészítők nagy választékban kaphatók. Kecskemét, Máriahegy 419. Tel./fax: 482-252 V 5)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents