Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-03 / 28. szám

1993. február 3., 5. oldal TT MEGYEI KORKÉP A TOMPÁI GAZDÁKNAK LOVAIK VANNAK Kanalas vetőgép kerestetik Az alábbi tanulságos levél érkezett a minap szerkesztőségünkbe. „Tisz­telt Szerkesztőség! Savanya Lajos Tompa, Bem u. 23. szám alatti lakos vagyok. Azzal a kéréssel fordulok a szerkesztőséghez, mint régi olvasójuk, ha tudnak, segítsenek rajtam, keresek egy lóvontatású, kanalas vetőgépet, de nem tudom, hogy hol gyártják. Kérem, ha tudnak segíteni, az újságban vála­szoljanak. Segítségüket tisztelettel megköszönöm." Azt mondják, egy-egy újsághír, apróhirdetés többet elmond koráról, amelyben megfogalmazták, mint akárhány történész. Természetesen túlzó a megállapítás, de a fenti levél olvastán valóban elgondolkodtató. Milyen következtetést szűr le majd boldogabb utókor, ha ezt az 1993. ja­nuárjában keltezett levelet elolvassa? Erre is gondolva kerestem fel a levél íróját. —A mi nadrágszíjparcelláinkon el se fémé nagyobb gép — mondja az ifjabbik Savanya Lajos, amikor be­enged a tompái főutcára nyíló portá­jukra. — Mire jó ez a kanalas vetőgép ? — Kis magvak, búza, árpa is vet­hető vele—mondja az idősebb Sava­nya, aki a fiával együtt egyéni gazdál­kodóként foglalkozik állattenyész­téssel. —Van itt a környéken többek­nek, de mind régi gépek ezek, mi meg újat szeretnénk venni. Segítsenek már kitudni, hogy hol csinálnak ilye­neket most. — Igazából 40-50 évvel ezelőtt gyártották ezeket — szúrja közbe a fia —, talán a mosonmagyaróvári gépgyárban. — S miért lóvontatta gépet keres­nek? —Mert nekünk csak lovaink van­nak, s ha így folytatjuk, nem is igen jut traktorra. Nem csak ezt, még szántóekét is keresünk majd, ha kiad­ják a földünket. A modem gépek mil­liókba kerülnének, plusz még a bele­való üzemanyag. Ki bírja? — Mit akarnak majd a visszaka­pott földön termelni? —Tizenhat hold föld jár vissza ne­künk, amin takarmányt akarunk ter­melni az állatoknak — mondja az if­jabbik Savanya. — Apu tehenészke- dik, nekem bikáim vannak. Azoknak kellene lucernát, kukoricát, búzát vetni. —Eddig hogyan oldották meg a ta­karmányozásukat ? — Mindig fogtunk a magunk 5-6 holdja mellé a teesztől még nyolcat, tízet. így is nehéz jövedelem az állat­tartás. Tőlem augusztusban 77 fo­rintért vették át a bikákat kilónként. A tartás többe került. Aputól a tejet 14-15 forintért vitték. — Ebből még lejön két forint fu­vardíj is — veti közbe az idős. — De a decemberi tejpénzt még most sem kapta meg. Igaz-e! — for­dul a fiú az apjához, s az ráhelyesel: — Pedig micsoda jó tehenek ezek! Dehát így nem nagyon éri meg. — Szóval nem jut nekünk japán meg nyugati kisgépekre — foglalja össze a fiú. — Jó lenne nekünk ez a lóvontatta, kanalas vetőgép, csak tudnánk, hova forduljunk. — Lennénk itt rá többen is az biz­tos — erősíti meg idősebb Savanya Lajos a szándékomat, hogy írjak a kanalas vetőgépről. Megígértem, így hát közzé is te­szem, aki tud róla, hogy ilyen gép gyártásával foglalkozik valaki, vagy vállalkozó akadna, aki erre szakoso­dik, írjon a halasi vagy kecskeméti szerkesztőségünkbe. Hajós Terézia A halak pihennek, a horgászok tanácskoznak Vasárnap délelőtt tartotta a MÁV Lokomotív Horgász Sportegyesület az évi rendes taggyűlését. A résztvevők 591 felnőtt és több mint 90 ifjúsági horgász képviseletében jöttek össze. A vezetőség beszámolóját Tóth M. Tibor elnök terjesztette elő. Beszélt az egyesület múlt évi gazdálkodási ered­ményeiről. Eszerint a bevételük megha­ladta a kettő és fél millió forintot, a kiadásuk, a tartalékolással együtt, ugyanennyi volt. Szóba került a kör­nyezetvédelem, a Sóstó természeti szépségének a megóvása. A horgászok joggal büszkék a közvetlenül a város mellett elterülő vadregényes tóra, mert a kikapcsolódásra alkalmas, egészséges környezet mellett a megye egyik leg­eredményesebb horgászhelye is. Az el­múlt évben 8130 ponty került horog­végre. Az ősz folyamán, utánpótlás­képpen, másfél millió forint értékben telepítettek halat a tóba. A sporthorgászatban-jelentős ered­ményeket tud felmutatni az egyesület. Egyéni versenyzőként ifjúsági és felnőtt­kategóriában mérték össze tudásukat különböző szinteken igen jó eredmény­nyel, míg csapatversenyben, a MÁV Horgászegyesületek versenyében tavaly is elsők lettek. Az eredmény alapján eb­ben az évben is Kiskunhalason lesz a verseny. Egyéni versenyzőjük, Jagodics Zsolt pedig az országos ifiválogatott tagja lett. Magony Imre, a megyei MOHOSZ elnöke köszöntötte a köz­gyűlést, gratulált az eredményekhez és felvázolta a szervezeti életben várható változásokat. A gyűlés végén a vezető­ség a jó egyesületi munkáért kitüntetése­ket, plaketteket adott át az arra érdeme­seknek. Kis Gyula Letartóztatták a bajai garázsfosztogatót Lebukott a jelentős értékek eltulaj­donításával járó sorozatbetörések két elkövetője. E. József és J. János alapo­san gyanúsítható hat betöréses lopás elkövetésével, melyek között szerepel az érsekcsanádi italbolt és presszó, a bácsbokodi élelmiszerbolt, valamint a bácsalmási vegyeskereskedés és presszó zárás utáni látogatása. Ezen felül E. József volt valószínűleg a bajai Pctőfi-szigeti csónakgarázsok feltörője is. A gyanúsítottakat ja­nuár 29-én vette őrizetbe a bajai rend­őrség. J. János őrizetbe vételével meg­kezdte egy korábbi bűncselekmény el­követéséért kiszabott börtönbüntetésé­nek letöltését, E. Józsefet pedig — aki júliusban szabadult, munkahelye nincs, ezért megélhetését feltehetően bűnözés­ből fedezi, valamint január 28-án laká­sán a nyomozók elől szökni akart — a bajai bíróság előzetes letartóztatásba helyezte. Géczy Zsolt Szakszervezeti választások, mint esélyjelzők # Nagy Sándor A kormánnyal és a munkálta­tókkal történt novemberi megálla­E odás egyik sarkallatos pontja, ogy az üzemitanácsi és társada­lombiztosítási önkormányzati vá­lasztások együtt kerüljenek lebo­nyolításra — mondta Nagy Sán­dor, az MSZOSZ elnöke Kiskun­halason tartott tájékoztatóján. A remélhetően már áprilisban sor­ra kerülő választások az országos szervezetek melletti szimpátia­állásfoglalások is lesznek egyben, állította az előadó. Ilyen értelem­ben nyilvánvalóan az 1994-es par­lamenti választás modellezésének fogják majd fel a pártok és a szak- szervezetek egyaránt. Nagy Sán­dor, mint a halasi szocialisták ven­dége, nem hagyott kétséget afelől, hogy az MSZOSZ az MSZP mel­lett bont majd zászlót az elkövet­kezendő választási küzdelemben. ARCOK HALASRÓL A biztonsági őr 9 Szűcs János egy eve teljesít fegyveres biztonsági szolgálatot a halasi OTP bankban. A jó kiállású, korábban önvé­delmi sportokat űző, harmincéves fia­talember szolgálati ideje alatt nem tör­tént különleges esemény, legfeljebb né­hány hangoskodót kellett udvariasan ki­tessékelni az OTP-ből. Munkája mellett kutyakiképzéssel is foglalkozik. A bronzkoszorús mesterkiképző a helyi egyesület iskolavezetője. — ferincz — Új családtervezési módszer ismertetése Tataházán A közelmúltban a tataházi sportcsarnok adott otthont annak a sokrétű rendezvénynek, amelyet a helyi községi önkormányzat há­ziorvosi szolgálata szervezett. Dr. Morva László már hagyományt te­remtett az előadás-sorozatoknak, így nem volt szükség túl nagy csa­logatásra, a sportcsarnok negyed­órával a kezdés előtt megtelt. Az egészségügyi nap fo témái: a betegségek megelőzése, a korszerű családtervezés és a nem kívánt ter­hesség elkerülése. Dr. Molnár Ilo­na megyei tisztifőorvos megnyitója után dr. Harsányi Géza szegedi fő­orvos beszélt az idült hörghurutos gyerekek követendő életmódjáról, es a gyakori betegség megelőzésé­ről. A fogszuvasodás megelőzésé­ről tartott érdekes előadást diaké­pekkel dr. .Körmendy Mária, a Természetes Családtervezési Egye­sület titkára. Az előadás előtt így nyilatkozott lapunknak: Á fogszuvasodást igenis meg lehet akadályozni. Fogmosás, és fogápolás, ilyen egyszerű. A fogak lepedékmentessé tétele már fél si­ker! A másik fele pedig az aktív rágás. Sok kellemetlenségtől óvjuk meg magunkat, ha rendszeresen ápoljuk fogainkat! A harmadik előadást dr. Her- czeg János egyetemi docens tartot­ta, szintén Szegedről. Témája: Reprodukciós egészségmegőrzés. Ez a furcsa kifejezés egy nemzetkö­zi programot takar, amelynek egyik legfontosabb eleme a család- tervezés. Magyarországon Tataházán is­mertették először az ausztrál orvos házaspár családtervezési modelljét — melyet megalkotójukról Bil- lings-módszernek neveztek el, ská­láját szélesítve a fogamzásgátlás le- hehetőségeinek skáláját. Az utolsó előadás a nők termékeny idősza­kának teljes meghatározásáról szólt. Tataháza és Mátételke családor­vosa, Morva doktor kötelességé­nek tekinti a betegségmegelőzés­ben való oroszlánrészt, hogy kitű­nő gárdájával ne csak az orvosi rendelőben segíthessen a rászorul­takon, hanem azon kívül is. B. E. Schiff András tanítványa Nagyszerű élményben volt része va­sárnap annak, aki a tv 2 Muzsikáló Magyarország című műsorát nézte. A zeneszerető emberek Schiff András zongoraóráját láthatták, hallhatták. A világhírű művész volt iskolája négy fiatal tehetségével foglalkozott a buda­pesti konzervatórium hallgatósága és a tv-nézők milliói előtt. Az egyik ifjú zenész, Kúti Sándor, városunk szülötte. Már óvodáskorá­ban kibontakozott tehetsége Hajdúné Kékesi Gizella tanárnő irányításával. A középiskolát Budapesten kezdte, és ezen a sajátos órán tapasztalhattuk, hogy tehetsége egyre jobban fejlődik. Schiff András mondta az előzetes meg­hallgatásról: „Nagyon éheztem az elő­adást. Súlya volt, karaktere. Nagyon jó volt, kitűnő." Mozart: C-moll fantáziá­ját (K.479) értelmezték közösen. A nö­vendék hűen követte a művész utasítá­sait, amit egy-egy rész kimunkálásánál adott. Batta András mikrofonja előtt mondta Kertész Lajos, a zongoratan­szak vezetője: Az ilyen tehetséges fiata­lokat nem tanítani kell, hanem segíteni, hogy elinduljanak az úton a zeneművek hiteles tolmácsolásának megtalálására. Úgy gondoljuk e műsor után, hogy Kúti Sándor megtalálta ezt az utat. Büszkék lehetnek rá volt és mostani tanárai. L. Molnár Anna Fejlesztik a bajai kikötőt Interjú Siklós Csaba miniszterrel Pénteken Baja adott otthont az or­szág vízügyi szakemberei, jelesül a ti­zenkét vízügyi igazgatóság, az Arvíz- és Belvízvédelmi Központi Szolgálat és az Országos Vízügyi Felügyelőség vezetői tanácskozásának, melyen az idei tennivalókat körvonalazták. A zsúfolt program néhány perces szünetében kértünk Siklós Csaba közlekedési, hírközlési és vízügyi mi­nisztertől néhány, elsősorban me­gyénket illető kérdésre választ. — Miniszter úr, bizonyára értesült a Duna—Tisza közi hátság vízház­tartásának hiányáról, a talajvíz szint­jének katasztrofális csökkenéséről. Mit tanácsol a jobbítás végett? —Tulajdonképpen a jelen tanács­kozáson ismertem meg alaposabban ezt a gondot, és örömmel hallottam, hogy az itteni vízügyi szakemberek máris kidolgoztak néhány alapos el­képzelést, hogy miként lehet a víz­pótlást megoldani. Nagyon fontos­nak tartom, hogy a vizes, s általában az infrastrukturális gondok ismer­tekké váljanak az ország lakossága előtt, hiszen a megoldást csak az ösz- szefogástól remélhetjük. Az a véle­ményem, hogy a képviselők — a helyi, a megyei és az országgyűlésiek egyaránt —, sokat tehetnek azért, egészséges lobbizással, hogy a szük­séges fejlesztésre a pénzügyi fedezet összejöjjön. Példaként említem a kö­zelmúltban megvalósult vízellátási programot, mely szerint egy képvise­lő felvetésére került a parlament elé. De ugyanígy meg lehet, és meg is kell a többi infrastrukturális gondot, a vízellátást, az öntözést vagy a csator­názást is oldani. — Van-e valami fejlemény általá­ban a kikötőfejlesztésben, mindenek­előtt a bajaira gondolok? — Kedden tárgyal ez ügyben Ba­ján Kálnoki Kis Sándor államtitkár. Újra és újra hangsúlyozni kell, hogy a Duna—Majna—Rajna-csatorna megnyitása nekünk, magyaroknak különösen kedvező lehetőségeket te­remt a hajózásban, a vízi személy- és teherszállításban, a Duna menti régi­ók infrastrukturális felzárkóztatásá­ban. Van elmaradás, melyet most be­hozhatunk. Csak egy példát: a Rajna mentén 10-20, nálunk 100 kilométe­renként találunk egy-egy kikötőt. De ezek sincsenek kellően kihasználva. Az államnak nincs elegendő pénze a fejlesztésre, ezért különböző vállal­kozásokat, társulásokat igyekszünk megnyerni a célnak. A megoldást koncessziós alapokon reméljük megtalálni. Ez azt jelenti, hogy a te­rület állami tulajdon marad, de szer­ződést kötünk a haszon időleges át­engedésére a vállalkozókkal, a kikö­tő kiépítésének fejében. A kezdeti lépések még az idén megtörténnek, a jövő esztendőtől pedig — hitem szerint — rohamos fejlődés indul meg. Régi álom a Duna—Tisza ösz- szekötése, szerintem az ezredfordu­lóig ebben is történik előrelépés. — Ön tehát derűlátó a fejlődést illetően ? — Minden bizonnyal az vagyok. Nem a mai nyomorúságban kell gondolkozni, amikor semmire sincs pénz. Néhány éven belül a gazdaság fellendülése lehetővé teszi a komoly — közöttük a vízügyi — beruházá­sokat is. • Siklós Csaba miniszter. (PN-archív) — Mi a helyzet a térségben ter­vezett Duna-híd építésével? — Igen nagy fontosságot tulaj­donít a kormányzat a hidak szám­beli gyarapodásának. A Szekszárd térségében épülő hídhoz máris ki­írtuk a pályázatot, hiszen ez az egész térség felzárkóztatását is jó­tékonyan befolyásolja majd. A hi­dak hiányából származó vesztesé­geket — várakozás, kerülő út, el­maradt üzlet és így tovább —, talán nem is kell ecsetelnem. A szekszárdi Duna-híddal együtt megépül vagy 20 kilométernyi közút is, lényegesen lerövidítve a folyó két partja közötti térség tá­'****'■ Gál Zolti. Önszervező közösségek erősítése A kisebbségi törvényre várva Az elmúlt héten fogadta el a me­gyei önkormányzat idei költségveté­sét, amiben nagy figyelmet fordított a megyénk előtt álló nemzetiségi fel­adatokra. Hajdú Istvánt, a megyei közgyűlés nemzetiségi titkárát arról kérdeztük, melyek azok a feladatok, rendezvények, amelyek megoldásra várnak. — Ki kell emelni az elmúlt években megkezdett ifjúsági hagyományőrző tevékenységet, melynek folytatása komoly szervezési feladatokat ad. Ezen belül is a nemzetiségi és hagyo­mányőrző, valamint a nyelvi táboro­kat, amelyekhez az önkormányzat további támogatást is biztosít. És ter­mészetesen azokat a nemzetiségi kul­túrához épülő rendezvényeket, ame­lyek ösztönzést, lendületet adnak a művelődési folyamatoknak. Jelentős részt vállal a megye a bajai nemzetisé­gi információs és kulturális központ kialakításával, mely megerősíti a ki­sebbségek önszervező közösségeit. Kétmillió forintot különített el a köz­gyűlés a volt ATI-épület felújítására, mely ha elkészül, igazi otthonná vál­hat a nemzetiségiek számára. — Milyen elképzelések vannak a központ üzemeltetésére? — Hangsúlyoznom kell, hogy a közgyűlés az új intézmény üzemelte­tését csak az itt élő kisebbségekkel együtt tudja elképzelni, így teret en­ged a megyei nemzetiségi szervezetek 9 kétmillióért átalakítják az épületet. működésének. Reményeink szerint ezekhez a feladatokhoz mind a nem­zetiségi szövetségek, mind az alapít­ványok hozzá fognak járulni.-— Melyek lesznek az idei év kiemel­kedő nemzetiségi rendezvényei? —Azt várjuk, hogy az első negyed­évben a parlament elfogadja a kisebb­ségi törvényt, s ennek végrehajtásáról konferenciákat, fórumokat szerve­zünk a nemzetiségi településeken. Má­jusban Veránka-szigetén nemzetiségi ifjúsági majálist tartunk, és több ren­dezvénnyel kapcsolódunk a Duna- mentiFolklór Fesztiválhoz is. Nemze­tiségi kutatókonferenciát rendezünk, amely a Duna—Tisza közén élő nép­csoportok néprajzával foglalkozik majd. A fesztivál ideje alatt egynapos bemutatót rendezünk az ország vala­mennyi nemzetiségének közreműkö­désével. Szeptemberben szintén ifjúsá­gi napot tartunk, aminek még nincs meg a helyszíne, de az már biztos, hogy Kiskőrös ad majd helyet a nem­zetiségi találkozóknak. Természetesen az éves program előkészítése még sok egyeztetést kíván, mert valamennyi nemzetisé­gi rendezvényt az itt élő kisebbsé­gekkel, és szervezeteikkel egyeztet­ni kell, mert az ő aktív kezdemé­nyezésük nélkül nem valósítható meg semmi. Papp Zoltán Tűzoltó­ismeretekből jeleskedtek Az elmúlt év októberében „Tűzpróba” címmel tűzvédelmi vetélkedőt hirdetett az Országos Tűzoltóparancsnokság. Az iskolai háziversenyek után, az elmúlt hét péntekén rendezték meg a bajai tűzoltóság székházában tizenhét általános iskolai és három középis­kolai csapat részvételével a területi döntőt. Az általános iskoláknál a bajai II. Rákóczi Ferenc csapata diadalmaskodott, míg a középis­kolások versenyét a Jelky András Szakmunkás- es Szakközépiskola csapata nyerte meg. A pénzdíjak mellett a helyezettek íróeszközöket és a versenyre emlékeztető aján­déktárgyakat kaptak. 9 Seres Gábor, Herr Ferenc, Radóczi Csaba és Rózsa Sándor felkészítő tanár a Jelky András Szakmunkás- és Szak- középiskolából. (Fotó és szöveg Papp Zoltán) 9 Gyurákovics Mónika, Rózsás Péter, Kövecs Bálint és Kovács Andrásné felkészítő tanár a II. Rákóczi Ferenc Általános Iskolából.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents