Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-27 / 49. szám
4. oldal, 1993. február 27. MEGYEI KORKÉP MÚLTBAN JÁRÓ TANULMÁNYOK Dunatáji találkozás Horvát nyelvű gimnázium Budapesten Bács-Kiskun megyébem különösen fontos, hogy köztudottá váljon, hiszen tizenegy településen élnek bu- nyevácok, sokacok és rácok, a hor- vátok különböző etnikai csoportjához tartozó nemzetiségiek: a jelenlegi tanévtől kezdve — a nulladik osztály bevezetésével — öt évfolyamos gimnáziumi osztályok is indultak. Az előkészítőben intenzív nyelvoktatás három csoportban folyik: horvát—orosz, horvát—angol és horvát—német párosításban. Mindhárom csoportban horvát anyanyelvűket heti 14, az oroszt, az angolt vagy a németet pedig heti 6 órában sajátíthatják el a tanulók. A nulladik évfolyamon a magyar nyelv tanítása mellett két nyelven — horvátul és magyarul—történik a matematika oktatása. A három előkészítő csoport mindegyikére legfeljebb tizenkét gyereket vesznek fel, hogy a színvonalbeli követelményeknek elegen ehessenek. A budapesti székhelyű gimnázium négy évfolyamos osztályaiba azok a 8. osztályosok jelentkezhetnek, akik a horvát nyelvet beszélik, de szeretnék jól megtanulni az angolt, a németet vagy az oroszt. Amint az igazgatóság közli, az iskola nyitott bárki előtt, aki horvát és magyar nyelven szándékozik elvégezni gimnáziumi tanulmányait. Túljelentkezés esetén azonban előnyben részesülnek a hazai horvát származású tanulók, vagy azok a fiatalok, akik — származásuktól függetlenül —, megtanulták a horvát nyelvet. A nulladik osztályba ugyanúgy kell jelentkezni, mint az általános gimnáziumok első osztályába. Ezeket a tanulókat március 10-éig tájékozó jellegű felvételi beszélgetésre hívják be. A vidéki tanulók részére kollégiumi elhelyezésről gondoskodnak. A horvát nemzetiségi gimnáziumban szerzett bizonyítvány egyenértékű az állami nyelvvizsgával. Jeles és jó eredmény esetén felső-, közepesnél pedig középfokú nyelvvizsga bizonyítványt kapnak a tanulók. Az orosz, az angol és a német középfokú nyelvvizsga előnye, hogy a gyerekek mentesülnek a helyi érettségi kötelezettsége alól. A harmadik és negyedik tanévben választható tárgyak a számítástechnika, a gépírás és az idegen- vezetés. Az utóbbiból — sikeres záróvizsga esetén a tanulók idegenvezetői szakképesítést kapnak. (Az iskola címe: VII., Budapest, Rózsák tere 6—7. G. Z. Könyv megyénkről Ezzel a címmel jelent meg a közelmúltban a Kecskeméti Katona József Múzeum Közleményei c. sorozat 5. kötete. A könyv az 1991 áprilisában, Baján megrendezett Bács-Kiskun megyei nemzetiség- kutató konferencián elhangzott előadások szövegét tartalmazza. A Duna—Tisza közi táj nemzetiséglakta területei — köztük a török hódoltság kori pusztulás miatt a 18. század folyamán újjátelepített falvak — gazdag tematikát kínálnak a történészek, néprajzkutatók számára. Ez a kötet írásaiban is tükröződik. Fontos társadalomtörténeti problémát vizsgált — Zsidók a Duna—Tisza köze városi társadalmaiban címmel. — Ö. Kovács József. Rövid Duna—Tisza közi áttekintés után Szabadka példáján mutatja be, hogyan vett részt a 19. századi zsidóság a helyi társadalom átalakulási folyamatában. Bárth János a Csáki Imre kalocsai érsek által újjátelepített Nádudvar község 1723-ban kelt telepítő kontraktusát ismerteti, Kőhegyi Mihály pedig az ugyancsak újratelepített Madaras elmagyarosításá- nak főbb mozzanatait elemzi 1837- ig. 1848/49 kritikus hónapjaival foglalkozott Hegedűs Antal előadása Zombori szerbek és magyarok címmel — amelynek legfontosabb tanulsága: akkor, a szabadságharc időszakában a korábbi feszültségek ellenére is a józanság és a realitás, nem pedig a leszámolás vágya jellemezte az egymás mellett élő nemzetiségeket. A cigányság kiskunfélegyházi letelepítéséről Balogh Ödön, az érsek- hartai és szentkirályi térképekről és helynévanyaguk tanulságairól Kuczy Károly tollából olvashatunk. Huszadik századi történelmünk szomorú időszakával két írás is foglalkozik. Zorn Antal a németség 1944—1948 közötti menekülését és Bács-Kiskun megye mai területéről való kitelepítését mutatja be, Merk Zsuzsa pedig annak a csávolyi asszonynak a történetét, akire a málenkij robot, az ukrajnai szénbányából való hazatérése után idehaza is újabb megpróbáltatások vártak. Az „arany kalászt” termő Bácska 1945 utáni migrációs folyamatait — Bosnyák summások a Bácskában címmel Kovács Endre kutatásaiból ismerhetjük meg. A társadalmi, életmódbeli változások és a népi táplálkozás kapcsolatát két néprajzkutató is vizsgálta: Vajkai Zsófia Nemesnádudvar, Szűcs Judit Csávoly példáján. A további néprajzi írások sorában Sz. Körösi Ilona Harta és Kiskőrös paraszti értékrendjét; Krupa András a kiskőrösi, Tóth Emília a dunaegyházi szlovák, Kiss Mária a Baja környéki délszláv népszokásokat mutatja be. Kriston Vizi Józseftől Dusnok gyermekfolklórjából, Fehér Zoltántól a bátyai nép dalkincséből kaphatunk ízelítőt, míg Mándics Mihály a csávolyi bunye- vácok aratóünnepével ismerteti meg olvasóit. A kötetet Sztrinkó István Bellosics Bálint kutatásait bemutató tudománytörténeti áttekintése, valamint Tarján G. Gábor és Radó Péter nemzetiségpolitikai elemzései zárják. A Bárth János által szerkesztett kötet a Bács-Kiskun Megyei Nemzetiségi Alapítvány, a Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbségekért Alapítvány, és a Bács- Kiskun Megyei Múzeumok Igazgatósága anyagi támogatásával jelenhetett meg. Sz. K. I. Bács-Kiskun megye múltjáról XI. címmel jelent meg a könyvsorozat legújabb kötete Iványi Szabó Tibor szerkesztésében. A megyei levéltár tanulmánykötetében olvashatunk — a többi között — az 1686— 1848 közötti időszak kecskeméti köz- munkaterheiről, a tanács szerepéről Kiskunfélegyháza gazdasági életének és társadalmi tagozódásának befolyásolásában, (1745—1848), a kiskunhalasi zsidóság XVIII— XIX. századi társadalomtörténetéről, az első kecskeméti követválasztásról, és a bajai születésűek névváltoztatásairól az 1895—1945-ös időszakban. Születésnapi beszélgetés idézi fel a megyei levéltár 20 éven át volt igazgatójának, Balanyi Bélának az életútját. VÉLEMÉNYEK SZABADON A kiskunlacházi volt katonai repülőtér fejlesztésének következményeiről • Gulipánok a nemzeti parkban. (PN-archív) A volt szovjet katonai repülőterek fejlesztéséről titkos kormányhatározat született 1992-ben. Ennek értelmében a Kiskunlacháza melletti repülőteret nemzetközi tranzit repülőtérré kellene átalakítani. Az új repülőtér tervezett utasforgalma 2000-re elérné az 5,4 millió fő/évet, és évente mintegy 36 000 repülőgép fordulna meg rajta. Ennek alapján átlagosan mintegy 15 percenként szállna fel vagy le egy repülőgép, vagyis forgalma meghaladná Ferihegy I. és II. jelenlegi forgalmát. A repülőtér a Kiskunsági Nemzeti Park Kiskunsági Puszta területegysége közvetlen közelében található. Ez egyben Bioszféra Rezervátum, ennek mag- területe és a Nemzetközi Madárvédcl- mi Tanács (ICBP) által kijelölt Európai Jelentőségű Madárélőhely is. A világszerte kipusztulással fenyegetett, Vörös Könyvben is szereplő túzok jelentős állománya él itt, az egyetlen hely az országban, ahol szá'muk az elmúlt években emelkedett. Más, veszélyeztetett madárfajok is találhatók itt, mint az ugartyúk, hamvas rétihéja, kékvércse, számos más védett állat- és növényfaj mellett. A terület jelentős vonulási útvonalnak is számít, elsősorban a ragadozó és vízimadár fajok részére. A tervezett tranzit repülőtér várható hatásai katasztrofálisak a nemzeti park felső harmadára és a Bioszféra Rezervátumra, azok értékes élővilágára nézve. A majdan kiépítésre kerülő építmények mintegy 1 millió m2 területen teljesen megszüntetik a természetes növényzetet, károsítják a védett élőhelyeket. Jelentős levegő-, víz- és zajszennyeződés várható a térségben, amelynek hatásai messze túlterjednek a védett terület határain. A megnövekedett légi forgalommal jelentősen nő a kapcsolódó közúti és vasúti személy- és teherszállítás, ennek további szennyező hatásaival együtt. A megnövekedett vízfelhasználás tovább rontja a Kiskunság jelentősen megfogyatkozott édes- vízkészleteit. A madárvonulási útvonal közelsége miatt megnő a légi ütközések veszélye. Bár a KTM Természetvédelmi Hivatal határozottan a tervezett építkezések ellen foglalt állást, a kérdés még messze nem dőlt el, bizonyos csoportok továbbra is szeretnék megvalósjtani a tranzit repülőtér megépítését. Érvként hozzák fel azt is, hogy a volt katonai repülőtér környezetvédelmi rehabilitálása enélkül nem oldható meg. Ez az építmény azonban durván megsérti a hazai természetvédelmi törvényeket és a Magyarország által is aláírt nemzetközi természetvédelmi egyezményeket. Ezért a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület szerint semmiképpen sem szabad a kiskunlacházi repülőteret nagyforgalmú tranzit repülőtérré kiépíteni. Erre — amennyiben szükséges — más, kevésbé értékes területet kell találni, a terület környezetvédelmi rehabilitációját más forrásokból kell elvégezni. Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület A TÁRGYALÓTEREMBŐL: Vetkőzz meztelenre! Rablás történt a múlt év márciusának első napján Sükösdön. A bűncselekmény „megalapozása” az úgynevezett kiskocsmában kezdődött, ahol is az említett napon együtt italozott az akkor még fiatalkorú B. István, Sztojka Kálmán és Kolompár Ágoston, valameny- nyien sükösdi lakosok, többszörösen büntetett előéletüek. Természetesen nemcsak hárman tartózkodtak a kocsmában. Ott ivott V. János szintén sükösdi és R. István kiskunfélegyházi lakos is, mindketten jóval túl a hatvanon. Este kilenc óra körül R. István már annyira részeg volt, hogy alig állt a lábán, a későbbi vádlottak közül pedig éppen a fiatalkorú B. István szívta meg magát a legjobban. Pénzük azonban hamarosan elfogyott és távozni kényszerültek. Először V. János hagyta el a helyszínt, őt követte társa R. István, aki szintén egy időben ment el a három későbbi támadóval. Össze is akadtak az utcán — ekkor már elmúlt este kilenc óra — és azonnal feltették neki az átlátszó kérdést: van-e pénze? R. azonban ravasz volt és azt válaszolta, hogy a pénze V. Jánosnál van. Ravaszságával azonban nem sokra ment, mert B. István és Sztojka Kálmán közrefogta és így együttesen mentek V. János lakására azzal, hogy tőle a pénzt megszerzik. Amikor megérkeztek, a fiatalkorú B. azonnal felszólította a házigazdát, hogy adja elő a pénzt. A követelést megerősítette Sztojka Kálmán is, majd amikor az áldozat értetlenkedett, verni kezdték. Először B. István ütötte meg a sértettet, sőt mellbe rúgta, azután Sztojka Kálmán következett: megpofozta R. Istvánt, aki szerinte hazudott, amikor azt állította, hogy a pénze V. Jánosnál van. A támadók úgy látták, hogy itt veréssel nem sokra mennek, más, hatásosabb módszert kell alkalmazni. Sztojka Kálmán felszólította V. Jánost, hogy vetkőzzön meztelenre. A szorongatott helyzetben lévő idős férfi, aki csupán a melléig ért támadójának, nem látta célszerűnek az ellenkezést. Levetkőzött. Közben még egy pofont kaj>ott, mert bizonyára Kolompár Ágostonnak csak most jutott el a tudatáig, hogy talán hazudott az öreg. V. János a ruháját átadta Sztojká- nak, aki azt átvizsgálta és a kabátban talált 600 forintot, zsebre vágta. Eközben két társa átkutatta a lakást és onnan több karórát, táskarádiót vittek el. Miután így pénzzel és némi értékkel megszedték magukat, eltávoztak a lakásból és a holmin az utcán megosztoztak. A két magára hagyott idős ember a lakásban maradt és szerencséjükre csak könnyű sérüléseket szenvedtek. A három támadónak, sőt negyedik társuknak, Balogh János mélykúti lakosnak azonban más is terhelte a számláját. így a többi között az, hogy 1991 januárjában egy sükösdi ház udvarából a nyitott garázsból elloptak egy Lada Combi autót. Korábban egy kamion vezetőfülkéjét törték fel, de csak tíz magnókazettát találtak benne. Még korábban pedig a tsz-műhelybe hatoltak be és 29 ezer forint értékű szerszámot loptak el, amit később megtaláltak náluk. A fiatalkorú B. István pedig még 1990 májusában egy sükösdi lakásból 14 ezer forint készpénzt vitt el. A múlt év február 23-án — tehát körülbelül egy héttel a vetkőztetés előtt — Sztojka Kálmán és Balogh Lajos előzetes megbeszélés alapján betörtek egy sükösdi lakásba s onnan fűrészgépeket loptak, összesen 25 ezer forint értékben. A gépeket azonban megtalálták, így a kár megtérült. A Bajai Városi Bíróság dr. Csordás Pál vezette büntetőtanácsa tárgyalta az ügyet és csoportosan elkövetett rablás, valamint aljas indokból elkövetett könnyű testi sértés miatt a fiatalkorú B. Istvánt halmazati büntetésül két év börtönre ítélte és három évre eltiltotta a közügyektől. Ugyanakkor vele szemben megszüntette az 1991 -ben elrendelt próbára bocsátást. Sztojka Kálmán büntetése négy év fegy- ház és öt év közügyektől való eltiltás, míg Kolompár Ágoston öt év fegyházat és hatévi eltiltást kapott. Sztojka egy 1990-es ügyében kegyelmet kapott, de az most —- a bíróság ítélete szerint — hatályát vesztette, míg Kolompárnál kimondták, hogy feltételes szabadságra nem bocsátható. Balogh János, akit dolog elleni erőszakkal nagyobb értékre elkövetett lopásban, mint bűnsegédet találtak bűnösnek, tíz hónapi börtönt kapott és egy évre tiltották el a közügyektől. Áz ítélet szerint feltételes szabadságra ő sem bocsátható. A bajai Ítélet fellebbezés folytán került a megyei bíróság elé, ahol Kégelné dr. Kovács Ágnes fellebb- viteli tanácsa az elsőfokú ítéletet helyben hagyta, így az jogerős és végrehajtható. „ „ HETI SOROZATUNK A RÖGTÖNÍTÉLŐ BÍRÓSÁG NEVÉBEN Barackgyilkosok KECSKEMET! lapok Az elsőrendű vádlott l)őlic:y I.likacs (). r<ij:n A halálra ill'll Lóri né János :i vádlottak padján • Korabeli tudósítás a tárgyalásról a Kecskeméti Lapokban. K ijött volna keresetéből a vecsé- si Szedlacsek József és az apja lehetne falubelije, Lőrinc János, ha a napi itóka nem vitte volna el jövedelmük nagy részét. Nem csináltak nagy gondot alkalmi pénzhiányukból. Számukra terített asztalnak tekintették a lakóhelyük körzetében található kerteket. Kirándulásaikról sohasem tértek haza üres kézzel. Mivel, úgymond, rosszak az emberek, pisztolyt is vásároltak. Magukkal vitték fegyverüket 1922. július 25-én, délután ceglédi borvásárlásukhoz is. Loptak is a pénzért vett borhoz. Útközben betértek néhány pohárra egy ismerőshöz. Szokásukhoz híven körülnéztek a kertekben. Először vajalmát loptak, majd átmásztak a szomszédos Szakter-féle szőlőbe. Megrakták zsákjukat barackkal és mint akik jól végezték dolgukat, némi pihenőt engedélyeztek maguknak. Az idősebb Lőrinc el is szundikált a barackfa tövében. A fiatálabb Szedlacsek ébresztette. Két haragos férfi állt előttük. Egyikük kezében lámpa, másikukéban vasvilla. A tolvajok habozás nélkül lőttek. Előbb a házigazda, Szakter András vágódott el, majd a veje. Biztos, ami biztos, Szedlacsek még vaktában lőtt egyet-kettőt. Hazakerekeztek, mintha mi sem történtvolna. Csak otthon vették észre, hogy egyik üres zsákukat a fa alatt hagyták. Ez vezette villámgyorsan nyomukba a détektíveket. Augusztus másodikán már a kecskeméti törvényszéken álltak bíráik előtt. Tudták-e, hogy már a tárgyalás megkezdése előtt megérkezett segédeivel az állami ítéletvégrehajtó? így kívánta a statáriális eljárási törvény. Az ítéletet követően 2 órán belül meg kell fosztani életétől a szerencsétlent, ha nem terjesztik föl kegyelemre. Ennyi idő alatt pedig a rokonok sem tudnak átöltözni. Gyászfeketében ültek be a bíróság emeleti nagytermébe. Mint a heringek, szorongtak az emberek a padsorokban. A tárgyaláson csak az egyik védő, a budapesti Kürti Sándor okozott különösebb izgalmat. Indulatosan bírálta a statáriumot. Lelke mélyén Pásthy Sándor tanácselnök is egyetértett vele, de hivatalból az államot kellett védenie. Megrótta a jogászt a törvény tekintélyének megkérdőjelezése miatt. Hangos zokogással, jajveszékeléssel fogadták az ítéletet a hozzátartozók. Egy ember megölése, egy életveszélyes megsebesítése miatt pusztultok kell. Mindketten kegyelmet kértek. Lőrinc sír. — Ne viseljék öreg szüleim azt a szégyent, hogy engem felakasztottak. Méltoztassék az ítéletet megváltoztatni. Szedlacsek fiatal felesége elájult. Lassan terjedt a hír: mindkét vádlottat kegyelemre ajánlotta a bíróság. A tömeg nem mozdult. Hátha mégis akasztanak.». . A barackgyilkosoknak szerencséjük volt. A kormányzói kegyelem visszaadta életüket... Heltai Nándor EGY HÓNAPIG HANGOLJÁK , * Uj orgona Tihanyban Ezen a nyáron várhatóan harmadszor is újjászületik a tihanyi apátsági templom sokak által megcsodált hangú orgonája. Éveken keresztül ezrek zarándokoltak Tihanyba, a Filharmónia által szervezett orgonahangversenyekre, de kevesen tudták, hogy a hangszert ma is az 1765-ben készült, finoman megmunkált orgonaszekrény fogadja magába. Az eredeti orgona, Silbermann salzburgi mester munkája, egészen 1945-ig szolgálta a bencés rendi kolostor céljait, amikor is közvetlenül a virágvasárnapi mise után gránát csapódott be és elpusztította a becses hangszert. A háborút követően a pécsi Angster cég vállalta a helyreállítást. Három manuálossá alakították. korszerűsítették a működését, s a Filr harmónia bekapcsolódásával bizonyos bővítéseket is végrehajtottak. Az idő azonban eljárt az orgona fölött, s a templombelső restaurálásának egyik lépéseként a német cégek előtt pályázatot nyert Aquincum orgonaépítő üzem 23 manuálos, pedá- los, 24 regiszteres új orgonát szerel be a még mindig eredeti pompájában mutatkozó, több mint kétszáz éves orgonaszekrénybe. Bár a templombelsőben még állványerdő fogadja majd a látogatókat, de várhatóan már július 15-én —egy hónapi hangolás után — megszólal a barokk muzsika az új orgonán. J. F. • A híres templom. (PN-archív) SZÍNHÁZ, MOZI KECSKEMÉT, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: ROKONOK. Jávor Pál- bérlet. A mozik műsora: Városi mozi: fél 4, 3/4 6 és 8 órakor: DŐL A LÉ. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád mozi: 3/4 6 és 8 órakor: NINCS BOCSÁNAT. Sz., amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott! KISKUNFÉLEGYHÁZA, Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: SUPERMAN III. _Sz„ amerikai film. Stúdiómozi: 6 órakor: TINIKRIMI. Sz., amerikai film. 1993. február 28. (vasárnap): KECSKEMÉT, KATONA JÓZSEF SZÍNHÁZ: este 7 órakor: ROKONOK. Jászai Maribérlet. A mozik műsora azonos a szombatiéval.
