Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-25 / 47. szám

PETŐFI NÉPE 2. oldal. 1993. február 25. A Magyar Köztársaság Külügy­minisztériumának nyilatkozata KÉRDŐJELEK Regionális félsiker Félsikerré torzult — remélhe­tőleg csak egyelőre — a magyar, lengyel, szlovák és ukrán határ menti területek között tervezett Kárpáti Eurorégió. Az együtt­működés dokumentumát négy helyett csak hárman írták alá: Szlovákia távolmaradt a debre­ceni ceremóniától. Folytatás­ként, a lengyel parlamentben a koalíciós partnerek között rob­bant ki éles vita a megállapodás céljairól és körülményeiről, Ma­gyarországon és Ukrajnában meg értetlenkednek a történte­ken. Kinek, miért támadtak gond­jai? Más dolgokban is érzékel­hető, hogy az éppencsak önnál- lósult Szlovákia vezetése még nem tisztázta önmaga számára sem teljesen a Magyarországhoz fűződő kapcsolatainak straté­giáját és az Európához fűződő egész kapcsolatrendszerének lé­nyegét. Miért lenne akkor egyértelmű a magatartása egy olyan regionális együttműködés kapcsán, amely egyszerre eleme a magyarokhoz és a földrész in­tegrációjához fűződő viszonyá­nak? Lengyelországban pedig a ko­alíción belül is erősödik az euró­pai együttműködéssel szembeni gyanakvást hirdetők hangja, ahogyan nálunk a legnagyobb kormányzópártban érzékelhető a leginkább a vita a magyarság és az európaiság összetartozásá­ról. Közős gyermekbetegségről van szó? — Ráadásként most Iliescu román elnök is voksolt — kívül­ről — a régióról. Azt nehezmé­nyezte, hogy éppen Magyaror­szág szorgalmaz egy ilyen, „ha­tárokat átívelő kárpáti együtt­működést”, amikor „Magyar- országnak semmi köze a Kárpá­tokhoz", hiszen „a Kárpátok fő­leg Romániában vannak". Sajá­tos megközelítés? Aki csodálkozik, annak szól­hat a lengyel külügyminiszter­nek a varsói parlamenti vitában tett megjegyzése: „Úgy látszik, nem ugyanabban a világban élünk”. Vagy még inkább: aki meglepődik e fordulatokon, ne­hezen veszi tudomásul, hogy so­kan sokféleképpen képzelik el errefelé a jövőt. Ez 1993 Kelet- Közép-Európa. Ferenczy Europress j# • '•él Felmentés — kinevezés A köztársasági elnök sajtóirodá­jának közleménye szerint Göncz Árpád az alkotmány 33. paragra­fusának (4.) bekezdése alapján — a miniszterelnök javaslatára — 1993. február 24-ei hatállyal dr. Szabó Iván ipari és kereskedelmi minisztert e tisztségéről érdemei el­ismerése mellett felmentette, egy­idejűleg pénzügyminiszterré, vala­mint dr. Latorcai János Miklóst február 24-ei hatállyal ipari- és ke­reskedelmi miniszterré kinevezte. Állománygyűlés a HM-ben Für Lajos honvédelmi mitiiszter a többi között arról szólt a HM- ben tartott tegnapi állománygyűlé­sen, hogy a tárca reményei szerint még az első fél évben megszületik a honvédelmi, illetve a szolgálati tör­vény. A miniszter beszélt a társa­dalmi nyilvánosság, a civil ellenőr­zés erősítéséről is. Utalt a fiatalok honvédelmi nevelésének fontossá­gára, arra, hogy ez legyen szerves része az oktatásnak. A nemzetközi együttműködésről szólva külön ki­emelte a szomszédos országokkal való jó kapcsolatok fontosságát, különös tekintettel Ukrajnára, il­letve az azzal szomszédos Oroszor­szággal, hiszen e két ország jelen­tős szerepet játszik a honvédség alkatrész-utánpótlásában. A magyar kormány dr. Kupa Mi­hály utódjaként kinevezte dr. Szabó Iván pénzügyminisztert, a Nemzet­közi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (World Bank), valamit az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank kor­mányzótanácsában a Magyar Köz­társaságot képviselő kormányzóvá. A Nemzetközi Valutaalapnál (IMF) a kormányzó változatlanul dr. Bőd Péter Ákos, az MNB elnöke. A Világbank és a Nemzetközi Va­A Magyar Köztársaság Külügy­minisztériuma meglepetéssel érte­sült Ion Iliescu, Románia elnöke február 23-ai sajtótájékoztatóján elhangzott egyes magyar vonatko­zású megállapításairól. Az elhangzottak, illetve a, ma­gyar—román kapcsolatok vonat­kozásában az alábbiakat kívánja hangsúlyozni: a magyar fél megíté­lése szerint az elmúlt egy évben a kétoldalú kapcsolatok alakításá­ban sikerült több téren előrehala­dást elérni. Vonatkozik ez a megál­lapítás elsősorban a kulturális, ok­tatási, katonai, gazdasági és közle­kedési kapcsolatokra. A kétoldalú viszonyrendszerben fennálló to­vábbi rendezetlen kérdések megol­dásán magyar részről folyamato­san dolgozunk, az ez irányú leg­utóbbi külügyi szakértői egyezte­tés 1993. január 26 28-án Buka­restben volt. Ezen a magyar fél azt tapasztalta, hogy több, a kétoldalú államközi kapcsolatokat érintő kérdésben változatlanul nincs elő­rehaladás. Ezek közé tartozik töb­bek között az újabb határátkelő- helyek nyitása, a főkonzulátusok újranyitása, kisebbségi vegyes bi­zottság felállítása. Az elmúlt idő­szakban hivatalos román személyi­ségek részéről több olyan nyilatko­zat is elhangzott, mely a reális megközelítést, az együttműködési készséget tükrözte, a megfelelő konkret intézkedések azonban ez ideig elmaradtak. A két ország közötti alapszerző­dés munkálatai folytatódnak és épp ebben a szakaszban kerül sor mind­két fél részéről az érdekelt kisebbsé­gek véleményének meghallgatására, mely magyar megítélés szerint jelen­tős mértékben hozzá fog járulni a szerződés kidolgozásához. A kisebbségi kérdést illetően az európai dokumentumok alapján a magyar fél több együttműködési formát is javasolt román partnerei­nek, melyre mind ezjdeig nem ka­pott pozitív választ. így felvetettük egy kisebbségvédelmi megállapo­Glattfelder Béla, a Fidesz or­szággyűlési képviselője törvényja­vaslatot nyújtott be a kárpótlási- jegy-ígérvény rendszerének a beve­zetéséről hétfőn a parlamentben. A tervezet lényegéről kérdezte la­punk munkatársa a legfiatalabb honatyát. Glattfelder Béla elmondta, hogy a kárpótlási folyamat lassan halad előre. Kevesen kaptak még kár­pótlási jegyeket, s így a szövetkeze­tek sem juthattak hozzá az érték­papírokhoz, amelyekkel részt ve­hetnének az élelmiszer-ipari priva­tizációban. Ezért is javasolta a képviselő a kárpótlásijegy-igér- vény bevezetését, melyet minden A magyar fél nem kívánja revízió alá vonni a bős—nagymarosi beru­házással kapcsolatos eddigi alaptéte­leit — szögezte le Martonyi János külügyi államtitkár az Országgyűlés Környezetvédelmi Bizottságának szerdai ülésén. Ezt világosan ki kell mondani, mert bizonyos hazai meg­nyilvánulások csalóka látszatot kelt­hetnek Szlovákiában. Magyarország továbbra sem tartja elfogadhatónak a síkvízi erőmű üzembe helyezését, az ivóvízbázis töntretételét. Ezt az állás­pontot kívánja képviselni a magyar fel a Hágai Nemzetközi Bíróság előtt is, de ahhoz, hogy ezt megtehesse, el kellene jutni Hágába. Tehát elsőként azt kellene elérni, hogy Magyar- országhoz hasonlóan Szlovákia is vállalja a már elkészített hágai aláve­tési nyilatkozat aláírását mondta Martonyi János. Mivel tisztázódott a jogutódíás kérdése Prága és Pozsony lutaalap közgyűlési elnöki tisztségét — melyre egy év időtartamra Magyarországot választották meg — a továbbiakban dr. Szabó Iván pénzügyminiszter, illetve társelnök­ként dr. Bőd Péter Ákos M N B-elnök tölti be. A fentieket, a magyar pénzügymi­niszter személyében bekövetkezett változásokra tekintettel, a két érintett nemzetközi szervezet Szabó Ivánnak küldött levelében tudomásul vette. dás gondolatát is. Magyarország álláspontja szerint szerencsésebb, ha a kisebbségek helyzetével kap­csolatban nem az adott állam mi­nősíti politikáját, hanem erről az érintettek maguk nyilatkoznak. Mindenesetre örömmel látnánk, ha Romániában egy főhatóság foglalkozna a kisebbségek helyze­tével, mint ahogy azt Magyaror­szágon tesszük, illetve törvényben rögzítenék a kisebbségek jogait, mint ahogy erre nálunk az adott kisebbségeknél folytatott alapos konzultációt követően sor kerül. A regionális együttműködés kapcsán szeretnénk emlékeztetni, hogy a külügyminisztérium együtt­működést rögzít 1992. június 3-án aláírt emlékeztetőben és az alap- szerződés tervezetében is szerepel ez a kérdés, mindkét fél egyetértése alapján. A román külpolitika meg­hirdetett prioritásai között is szere­pel a különféle európai együttmű­ködési formákhoz történő csatla­kozás. A Kárpátok Eurorégió regioná­lis együttműködésben való részvé­telre az érintett román partnerek a meghívókat megkapták, egyes ta­nácskozásokon megfigyelőként részt is vettek. Sajnálatos, hogy Románia a Kárpátok Eurorégió 1993. február 14-ei megalakulásán nem vett részt. Fontosnak tartjuk, hogy a „Kárpátok hegysége és a Tisza-vidék népei” együttműködé­sében az érdekeltek, tehát az ab­ban részt vevő megyék, járások és városok önkormányzatai szabad elhatározás alapjan vegyenek részt. Ez az együttműködési forma továbbra is nyitott, a magyar fél változatlanul örömmel üdvözölné Románia bekapcsolódását. A Magyar Köztársaság Külügy­minisztériuma a továbbiakban is az együttműködésben, a még meg­lévő problémák rendezésében látja a magyar- - román kapcsolatok fejlesztésének jövőjét, az alaptalan vádaskodások és a gyanakvás lég­körének felszámolásában érdekelt. gazdálkodóegység május 31-éig igényelhetne a megyei kárpótlási hivataloknál. A javaslat szerint a kárpótlásra kijelölt, ám árverési határozattal nem érintett termő­föld után aranykoronánként 500 forint névértékben kérhetnének ígérvényt a szövetkezetek. így az új típusú agrártársulások már a kö­zeljövőben bekapcsolódhatnának az állami tulajdonú élelmiszer- ipari vállalatok privatizációjába, felhasználva a bevezetésre váró ígérvényeket. Az értékpapír annyi­ban is hasonlítana a kárpótlási je­gyekre, hogy a vásárlóértéke mel­lett még kamatozna is a képviselő elképzelése szerint. B. Zs. között, az államtitkár levelet intéz szlovák partneréhez, kérve az aláve­tési nyilatkozat mielőbbi aláírását. Az aláírt dokumentumot — ennek szövege szerint is — a szlovák és a magyar parlamentnek is ratifikálnia szükséges. Egy ilyen parlamenti el­utasítás még meghiúsíthatja a hágai megkeresést. Az államtitkár elvárná a magyar szakmai köröktől, hogy ne tegyenek közzé sorra különféle, a magyar tárgyalási pozíciókat nagy­ban nehezítő ötleteket. A kormány napirendjén A kormányszóvivői iroda szerdán arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a kormány csütörtöki ülésén előter­jesztést hallgat meg a Magyar Szab­ványügyi Hivatal tulajdonában lévő nyomdagépeknek az MSZH-FTV Nyomda és Kiadó Kft. részére törté­nő átadás engedélyezéséről. A kabinet foglalkozik a Kaposvári Közúti Igazgatóság gazdasági társa­sággá alapításának engedélyezésével, illetve a Kiskunhalasi Baromfifeldol­gozó Rt. részére adandó kormányga­rancia nyújtásáról. A kormány áttekinti foglalkozta­táspolitikai tevékenységét es megtár­gyalja az ezzel kapcsolatos további célkitűzéseket is. A miniszterelnöki sajtóiroda közleménye Fidesz-javaslat a kárpótlás felgyorsítására A magyar álláspont változatlan Bős—Nagymarosnál Kisebb, de hatékonyabb iparra . van szükség (Folytatás az 1. oldalról) Latorczai János kifejtette, hogy a koncepció a struktúraváltásnak ad prioritást. A mostaninál mére­teiben kisebb, ám hatékonyabb magyar iparra van szükség, amely­nek kialakításában az állam kifeje­zetten csak piaci módszereket al­kalmaz és csak orientáló szerepet vállal fel. Elmondta, hogy 2000-ig további 100 ezer fős létszámcsök­kentéssel kell számolni,. hiszen a jelenlegi struktúra fenntartása nem indokolható csak foglalkoztatás­politikai szempontokkal. A kamara kifogásolta, hogy a tárca az eszközrendszer hiányára hivatkozik, ugyanakkor az iparral kapcsolatos jogosítványok és fele­lősségek jelenlegi megoszlása átte­kinthetetlen. A leendő miniszter kifejtette: a kormányzat már ko­rábban is, ha az indokolt volt, se­gítséget nyújtott. A jövőben is kép­viselni fogja azt az álláspontot, hogy a privatizációs bevételek egy részét vissza kell adni az iparnak, ugyanakkor a privatizációs árat gazdasági elemzésekkel kell alátá­masztani. A vállalkozás ösztönzése érde­kében az ipari tárca javasolja a profitot befektetők számára adó- kedvezmény megadását. Mint La­torczai János mondta: a Pénzügy­minisztérium nyitott e kérdésben. Egyértelműen foglal állást a kon­cepció abban is, hogy az állami infrastrukturális megrendeléseknél rögzíteni kell a minimális magyar beszállítás mértékét. Az ipari tárca leendő minisztere nagyon sokat vár a hitelgarancia-rendszertől, va­lamint az új privatizációs techni­kák alkalmazásától. Kifejtette: szimpatizál a hiteljegy bevezetésé­vel is, ha ez a kis és középvállalko­zások érdekeit szolgálja. „, A ,Kutatást», é». fejlesztésre for­dítható összeg tavaly a GDP 0,8 százalékát tette ki. Ez rendkívül alacsony. A koncepció rögzíti a mindenkori kutatásfejlesztésre for­dítható összeget és a GDP 1,5 szá­zalékában határozza meg. A ka­mara által szorgalmazott piacvé­delemmel kapcsolatban kifejtette, hogy azt csak a zavaró importtal szemben kell alkalmazni. A hatá­ron viszont következetesebben kel­lene a termékfelelősségi, minőség- biztosítási és származási bizonyít­ványok meglétét számon kérni. Fidesz—SZDSZ- megállapodás A Fiatal Demokraták Szövetsé­ge és a Szabad Demokraták Szö­vetsége a két párt 1994-es választá­si sikerének előmozdítása érdeké­ben megállapodást kötött. Az er­ről szóló dokumentumot a Fiatal Demokraták Szövetsége nevében Áder János, Orbán Viktor és Kö­vér László, a szabaddemokraták képviseletében Pető Iván, Kuncze Gábor és Tardos Márton írta alá. A Fidesz és az SZDSZ vezetői a jövőben havi rendszerességgel konzultálnak az aktuális politikai helyzet megítéléséről és a két párt együttműködésének kérdéséről, valamint a két liberális párt kam>- pányfőnöke a választási együttmű­ködés lehetséges kereteinek kidol­gozása érdekében tárgyalásokat kezd. A tárgyaló felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy harmadik párttal csak akkor kötnek átfogó választási-politikai együttműkö­désre vonatkozó megállapodást, ha arra a másik felet még a megál­lapodás előtt időben értesítik és a megállapodás szövegét a másik fél­nek is bemutatják. Vandálbiztos fénysorompók Az elmúlt hetek tragikus vasúti balesetei ösztökélték arra Litwin József miskolci iparművészt, hogy végre kellene egy olyan biz­tonságos, „vandalizmusálló” megoldás, ami nagy valószínűség­gel kizárja a vasúti fénysorompók akkumulátorainak az ellopását. Találmányáról szerdán tárgyalt a MÁV Távközlési Erősáramú Biz­tosítóberendezési Területi Főmér­nökségével. A miskolci vasutasok a fűrésznek, feszítővasnak, kala­pácsnak, drótvágó fogónak, s egyéb szerszámoknak ellenálló berendezést használhatónak érté­kelték, vállalták a prototípus ki­vitelezését is. EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Romokban Szarajevó külvárosa A szerb erők kedden elfoglalták Szarajevó egyik stratégiai szem­pontból kulcsfontosságú külvárosát, Ázicit. A Reuter televíziós forgatócsoportja tegnap romokban találta a városrészt, amelyet már egy hete ostromoltak a szerbek. Bár a harcok nyomán kedden 28 serültet szállítottak a kórházakba, a szarajevói rádió keddet a hábo­rú kezdete óta az egyik legnyugodtabb napnak nevezte: az óváros­ban „mindössze” hat gránát csapódott be. Gáli egyetértett a tervvel Az ENSZ főtitkára egyetértett az amerikai tervvel, hogy repülőgé­pekről dobjanak le segélyt a boszniai lakosságnak, de nyitva maradt a kérdés, kinek a parancsnoksága alatt bonyolítsák az akciót, és biztosító harcigépekről immár nem esik szó. Bili Clinton amerikai elnök és Butrosz Gáli ENSZ-főtitkár kedden este egy órán át tár­gyalt a kérdésről Washingtonban, miután az amerikai kormány már a NATO-ban is jelezte: a hét folyamán megkezdik élelmiszer és gyógyszer ledobását a szerbek által körülzárt kelet-boszniai lakos­ságnak. A főtitkárral folytatott tárgyalások után amerikai részről közölték, hogy a segélyeket a körülzárt településeknek szánják, legyen lakosságuk bosnyák, szerb, vagy horvát. Az USA orosz támogatást kért Az amerikai kormány felkérte Moszkvát, hogy vegyen részt ab­ban az akcióban, amelynek keretében repülőről dobnak le élelmi­szert a boszniai lakosságnak. Erről tegnap számolt be a The Wa­shington Post, megjegyezve, hogy még nem érkezett válasz Moszk­vából. Vitalij Csurkin orosz külügyminiszter-helyettes az amerikai lapnak azt nyilatkozva kifejtette, hogy kormánya támogatja a hu­manitárius akciót, és eljár majd a szerbeknél, hogy ne akadályozzák a repüléseket. Helikopterszerencsétlenség Leszállás közben lezuhant az amerikai hadsereg egyik helikoptere a wiesbadeni amerikai légitámaszponton. A kedden este történt szerencsétlenség következtében a fedélzeten tartózkodó nyolc sze­mély közül négy katona meghalt, további négyen pedig megsebesül­tek. Az AP amerikai katonai forrásokra hivatkozó szerdai jelentése szerint az UH—60 Blackhawk típusú helikopter Stuttgartból érke­zett Wiesbadenbe. A szerencsétlenség oka egyelőre ismeretlen. Finnugor népek tanácskozása Megtartotta első ülését a Finnugor Népek Konzultációs Bizottsá­ga február 22-én és 23-án Sziktivkarban, az Oroszországi Föderáci­óhoz tartozó Komi Autonóm Szövetségi Köztársaság fővárosában. A finnugor népek első világkongresszusán tavaly decemberben létre­hozott koordinációs testület több irányelvet fektetett le a világ finnugor népei közötti együttműködés fejlesztésére. A 16 tagú bi­zottság döntései ajánlásjellegűek. A testületen belül a végrehajtó­irányító szerepet az elnök és három koordinátor látja el. A négy vezető tisztségviselő Magyarország, az Orosz Föderáció, Finnor­szág és Észtország képviselője. A helsinki székhelyű korizúltáóiőá J bizottság elnökévé Valerij Arkovot, a Komi Nép Újjászületése Bi­zottságának elnökét választották meg. Világútlevelek Kárpátalján Kárpátalján kezdetét vette a világútlevelek kiállítása. A világútle­velek bevezetéséről ugyan még a múlt év végén döntött az ukrán kabinet, a megvalósitás azonban hosszas előkészítő munkát igé­nyelt, így csak most került rá sor, mégpedig oly módon, hogy a régi típusú útlevélbe kétnyelvű, ukrán és angol bélyegző kerül annak igazolásaként, hogy az a világ minden országába történő utazásra érvényes. Természetesen ezzel az útlevéllel is csak a célország előírá­sainak megfelelően lehet utazni, vagyis vizumot kell kérni. Alattomos tömegmészárlás Iszlám lázadók egy rajtaütés során a kormány száztizennyolc katonáját ölték meg Garm körzetben, Dusanbétől keletre — közölte kedden a tádzsik parlament szóvivője. Ismét heves összecsapások voltak a fővárostól keletre fekvő Garm, Komszomolábád és Tavil- Darin körzetekben. Az AP jelentése szerint a tádzsik törvényhozás szóvivője kedd esti televíziós beszédében kijelentette: a 118 kor­mánykatonát „melegen fogadta Garm körzet lakossága, teaházba hívtak, majd alattomosan lemészárolták” őket. A mészárlás pontos helyét és időpontját nem közölte a szóvivő, független forrás nem erősítette meg a rajtaütés tényét. Bérkövetelések Bukarestben Béremelést követelő munkavállalók ezrei tüntettek tegnap Buka­restben. Románia egyik legnagyobb szakszervezeti tömörülése, az egymillió embert összefogó Alfa nevű érdekvédelmi szövetség által szervezett megmozduláson a résztvevők a bérek háromszorosára történő emelését, a gazdaság hanyatlásának megállítását, továbbá a növekvő munkanélküliség elleni hatékony fellépést sürgették. Az AP hírügynökség szerint a mintegy kétezer tiltakozó munkás egy része a vidéki nagyvárosokból érkezett. A szakszervezet vezetői azzal fenyegetőznek, hogy az ipar gyakorlatilag egészét megbénító országos méretű sztrájkot tartanak, ha a kormány nem teljesíti követeléseiket. • Főúr! Egy féldecit a kocsimnak is!

Next

/
Thumbnails
Contents