Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-22 / 44. szám

6. oldal, 1993. február 22. PETŐFI NÉPE A megnövekedett bűnözéssel tartósan számolnunk kell Beszélgetés dr. Györgyi Kálmán legfőbb ügyésszel A közelmúltban a kecskeméti jogásznapon nagy érdeklődéssel kísért előadást tartott a bünte­tőjog átalakulásáról dr. Györ­gyi Kálmán, a Magyar Köztár­saság legfőbb ügyésze. Akik nem foglalkoznak hivatásszerű­en jogi kérdésekkel, azok előtt is ismeretes, hogy régóta napi­renden van a büntető törvény- könyv módosítása, a halálbünte­tést például az Országgyűlés már eltörölte. Számtalan más kérdés is elintézésre, megoldás­ra vár. Ezekről beszélgettünk a jogásznapi előadást követően dr. Györgyi Kálmánnal, aki in­terjút adott a Petőfi Népének. — Hol tart jelenleg a büntető­jog átalakulása, milyen fontosabb feladatai vannak még a szakem­bereknek és várhatóan mikorra fejeződik be ez a munka? — A büntetőjog átalakulása folyamat, amelynek részesei, ala­kítói, előmozdítói, vagy talán olykor akadályozói vagyunk. Az egész munkában valamennyire sikerült előre mozdulni, de még nagyon sok minden előttünk áll. Ahogyan az egész magyar jog­rendszer, a büntetőjog is sajátos, átmeneti állapotban van. Egy­szerre tapintható ki benne a teg­nap, a ma és helyenként a hol­nap, a jövő joga. Ezt a sajátos helyzetet jól tükrözi az, hogy az ország alaptörvénye, az alkot­mány — legalábbis forma szerint —, a mai napig az 1949. évi XX. törvény, mégha tartalmára, jelle­gére hajdani alkotói sem ismer­nének rá. 'M — Körülbelül ez a helyzet a Btk.-val is, amelyet 1978-ban fo­gadott el az akkori Országgyűlés, majd egy évre rá megszületett a büntetés-végrehajtási kódex. Mi erről a véleménye? — Ha a magyar büntetőjog átalakulásáról beszélünk ma, ak­kor gondolatban mindenképpen az 1978-as büntető törvény- könyvből kell kiindulni, amely lényegében a magyar büntetőjog fejlődésében figyelemre méltó korszak lezárásának tekinthető. Ennek a Btk.-nak a megszületé­sét egy konferencián az akkori igazságügyi miniszter így értékel­te: „A korszerű büntetőjogi esz­közrendszer megteremtésével kapcsolatos nagyszabású jogal­kotói munka befejeződött és en­nek alapján fordulatot kell elérni a bűnözés elleni küzdelem­ben ...” A fordulat valóban be is következett, de ez nem a bű­nözés csökkenését, hanem ellen­kezőleg, annak növekedését eredményezte. Ugyanakkor a kódex hatályba lépésével egyide­jűleg gyorsult fel az a társadalmi fejlődés, amely fokozatosan, az évtized végére drámai gyorsaság­gal az előző rendszer széthullásá­hoz vezetett. — Ez a tegnap. Beszéljünk azonban a máról, a jelenről. Úgy tudom, már a parlament elé ter­jesztették a módosító javaslatot. Kérem, mondja el, hogy mit tar­talmaz ez? Most az 1991 decemberé­ben benyújtott 3609-es számon nyilvántartott törvényjavaslaton dolgozik a parlament. A közel 100 paragrafus terjedelmű alko­tás egyharmada érintené az álta­lános részt, a szankciórendszert, az úgynevezett munkabüntetése­ket is, a többi pedig a különös részt, a büntetőeljárási és a sza­bálysértési törvényt. A büntetési rendszerben megszűnnének a ja­vító-nevelő munkák, önálló bün­tetésként marad — én inkább azt mondanám, hogy most kerül igazán bevezetésre — a közérde­kű munka, módosulnak az élet­fogytig tartó szabadságvesztésnél a feltételes szabadságra bocsátás feltételei, ami logikus következ­ménye annak, hogy a halálbün­tetést eltörölték. A pénzbüntetés napi összegének maximumát tíz­• l)r. Györgyi Kalman legfőbb ügyész. (Gaál Béla felvétele) zel javasolják megszorozni. A különös és többszörös vissza­esők büntetéskiszabása egységes szabályok szerint történne. Rendbe kivánja tenni a tervezet a hivatalos személy fogalmát. Az új tényállások közül kiemelést érdemel az emberrablás, a külö­nös személyi adatokkal való visszaélés. Új és figyelemre mél­tó módosítás a szemérem elleni erőszaknál és a természetelleni fajtalankodásnál a többes elkö­vetésnek minősítő körülmény­ként való fölvétele. Új tényállás lenne a nemzeti jelkép megsérté­se és telefonhívásokkal szemben a közveszéllyel fenyegetés tényál­lása. Számos változás következ­ne be az adócsalás, a társada­lombiztosítási csalás, a munkál- tatóijárulék-fízetés kötelezettsé­gének megsértése tekintetében. —r A tervezet azonban — tudo­másunk szerint — nemcsak új tényállásokat tartalmaz, de több olyat is hatályon kívül javasol he­lyezni, amelyeket a társadalmi körülmények meghaladtak. — A büntetőjog átalakításába természetesen az is beletartozik, sőt szerves velejárója, hogy az elavult, politikailag, gazdasági­lag túlhaladott tételeket „kisö­pörjük” az élő joganyagból, vagy hozzá igazítjuk a megválto­zott körülményekhez. így példá­ul karban kell tartani a külön­böző értékhatárokat. A javaslat szerint a nagyobb érték a 200 ezer forint fölötti lenne, a jelen­tős az egymillió fölötti, a külö­nösen nagy érték pedig az, ami meghaladja az 5 millió forintot. Ugyanakkor hatályon kívül ke­rülne az üzletszerű kéjelgés, az engedély nélküli külkereskedelmi tevékenység, az üzérkedés. — A büntetőjog átalakításába azonban nem csupán a büntető törvénykönyv módosítása tarto­zik, hanem sok egyéb jogszabály megalkotása is. Hallhatnánk ezekről? — Valóban szólni kell a parla­ment elé terjesztett más javasla­tokról is. Ilyen például a mentel­mi összeférhetetlenségi mandá­tumvizsgáló bizottság önálló in­dítványa. Az Országgyűlés ugyanis még nem jelentett föl senkit azért, mert egy képviselőt megsértett. Ez azért érdekes, mert egy képviselőnek joga van arra, hogy tekintetében az Or­szággyűlés tegyen feljelentést, csak nincs olyan fórum — eset­leg az Alkotmánybíróság —, amely ezt kikényszeríthetné. A javaslat szerinti megoldás az lenne, hogy erről nem kell az Országgyűlésnek döntenie, ele­gendő lenne, ha a képviselő fel­jelentést tenne, hogy őt megsér­tették. Hasonlóan más „egysze­rű” állampolgárhoz. — Törvényjavaslat fekszik a Ház előtt az úgynevezett önkényuralmi szervezetek jelké­peinek használatáról. A legutób­bi Döbrentei téri események új­ból felértékelték ennek a téma­körnek a jelentőségét. Ismert do­log az is, hogy az igazságtételhez kapcsolódóan több javaslat fek­szik a parlament előtt. Emlékez­tethetek a három, úgynevezett semmisségi törvényre, vagy a kárpótlási törvényre. Ezen a te­rületen a törvényhozás sikeresen lépett előre. — Az átlagpolgár, ha büntető­jogról hall vagy olvas, természe­tesen nem elsősorban a jogszabá­lyokra, a törvényalkotásra, ha­nem a bűnözésre gondol és biz­tonsági zárat szereltet fel. Mi er­ről a legfőbb ügyész véleménye? — Nem túlzás, ha valóságos robbanásról beszélünk a bűnözés területén. Felismerhető átrende­ződés ment végbe a bűnözés struktúrájában is. Ennek megha­tározó eleme a vagyon elleni bűncselekmények' arányának di­namikus növekedése. A hetvenes években 55-60 százalékos volt ez az arány, tavaly közel 80 száza­lék. A legtöbb közöttük a lopás — négyötöd része — ezen belül pedig a betöréses lopások száma nőtt. A magyar ember fél a la­kásában, s félti a lakását, ha nincs otthon. A tavalyi évet több mint 447 ezer regisztrált bűncselekménnyel zártuk. Ez a hetvenes évek átlagához képest 3,7-szeres növekedés. Egyre nő az okozott kár nagysága is. Szintén a hetvenes évekhez vi­szonyítva mondom, hogy akkor 310-ről 484 millió forintra nőtt egy év alatt az okozott kár, az elmúlt két esztendőben pedig már évenként 10 milliárddal emelkedett. Tavaly, 1992-ben. pedig már meghaladta a 29 mil- liárdot. Dinasztiák alakulnak, amelyek anyagi alapjukat a bű­nözésből merítik. — Előadásában említette, hogy amíg a bűncselekmények száma ilyen drámaian emelkedik, a jog­erősen elítéltek száma egyfajta állandóságot mutat. Mi okozza ezf a — finoman fogalmazva — nagy eltérést? — A bűnözés nagyarányú nö­vekedése mellett szinte természe­tes, hogy romlik a felderítési arány. Arra már „a büntetőjog atyja”, Beccaria Ceasar figyel­meztetett, hogy a bűnözés egyik legerősebb fékje nem a bünteté­sek kegyetlensége, hanem azok elmaradhatatlansága. Márpedig ahol nincs felderítés, ott elmarad a büntetés. A hetvenes évek vé­gén a felderítési arány nálunk 76 százalékos volt s ez — európai összehasonlításban is — minden rendőrt büszkeséggel töltheteti el. De 1991-ben ez az arány or­szágosan 37 százalékra eseti vissza. Új bűnözési formák je­lentek meg. A vagyon elleni bű­nözés nagymértékben szervezetié vált, üzletág lett és az így meg­szerzett haszon valamilyen mó­don bekerül a rendes gazdaság­ba. Nos, a bűnözés drámai nö­vekedése, strukturális átrendező­dése politikailag felértékeli a bű­nözés elleni küzdelem kérdését. — Végül is, hol tartunk a bün­tetőjog átalakításában? — Sok minden történt, de a folyamatnak még csak a köze­pén vagyunk. Persze nemcsak új jogszabályokra van szükség, ha­nem át kell alakítanunk egész büntetőjogi közgondolkodásun­kat a demokratikus jogállam irá­nyába. Meg kell újítanunk egész büntetőjogi felfogásunkat és nem kell azt hinnünk, hogy az elmúlt évek bűnözési hulláma, mint va­lami tavaszi ár, tova vonul. A megnövekedett bűnözéssel ha­zánkban tartósan számolni kell. Ehhez szükséges alkalmassá ten­ni az anyagi jogot, s még inkább az eljárást. Mert ha leküzdhető- vé nem is, de ellenőrizhetővé és kezelhetővé kell tegyük azt, ami­nek az együttélésével kénytele­nek vagyunk megbékélni. A dik­tatórikus államokban a közönsé­ges bűnözés viszonylag alacsony szinten stabilizálódik. De helyette ott van a hatalmi, az állami szinten művelt bűnözés. Egy demokrati­kus társadalomban a bűnözés az az ár, amit a szabadságért meg kell fizetni. Legyünk azon, hogy ez az ár ne legyen túl magas. Gál Sándor A kínaiak is megelőzték volna Kolumbuszt? Komproncssors Ellentmondásos hírek jelennek meg a lengyel sajtóban a magyar áldozatokat is követelő szeren­csétlenségben elsüllyedt lengyel komp, a Jan Heweliusz roncsá­nak további sorsáról. Egyes je­lentések arról számoltak be. hogy a németek követelik eltávo­lítását, mert veszélyt jelent a ha­józásra. Más hírek ezt tagadták, arra hivatkozva, hogy a hajó nem német területi vizeken talál­ható, és nem a hajózási vonalon fekszik, bár a szakértők szerint ennek ellenére is jelenthet ve­szélyt, pontosabban navigációs problémákat. A Balti-tenger fe­nekén ugyanis számos hajóroncs található, s ezek be vannak jelöl­ve a hajózási térképeken, hogy meg lehessen kerülni, őket. A PLO lengyel hajótársaság március 1-jéig meghosszabbítot­ta versenykiírását a roncs ki­emelésére, de a meghívott két lengyel és hét külföldi társaság eddig semmi érdeklődést sem mutatott. Nem is olyan régen még Amerika Kolumbusz Kristóf ál­tal történt felfedezésének 500. évfordulóját ünnepelték világ­szerte, s íme, egy kínai kutató azt állítja most megjelent köny­vében. hogy honfitársai kerek ezer esztendővel a spanyol,hajós előtt tették a lábukat az Új Vi­lág földjére. A pekingi professzor azt az ál­lítását, amely szerint buddhista szerzetes kerek 1080 évvel előzte meg Kolumbuszt az amerikai kontinensen, arra alapozza to­vábbá, hogy mind Fa Xien leírá­sa, mind a földrajzi és tengerha­józási tényezők azt támasztják alá, hogy a kínaiak nem Ázsiá­ban, hanem az amerikai konti­nens csendes-óceáni partvidékén értek partot. A buddhista szerze­tes ugyanis „fluoreszkáló áradat­ról”, cetekről és cápákról ír nap­lójában, ami a Csendes-óceánon megtett hajóútra látszik utalni. Én most veszek tapétát, mert VÁSÁR A SZEZONBAN! Olasz, import bőrkabátok engedményes áron kaphatók február 24-én, Izsákon, a művelődési házban 10-től 17 óráig. Gyermek bélelt­kabátok reklámáron kaphatók. 96/2 20% ENGEDMÉNNYEL vásárolhatok a SZIGMA RT. papír-írószer üzletében! Cím: Kecskemét, Batthyány u. 39—41. Tel.: 76/320-125 I ÉS ÖN? Zsírvásár az UNIVER húsboltjában a piaccsarnokban kedvezményes áron UrtíCer 60 Ft/kg Kárpótlási jegyek vétele, legmagasabb napi áron. A vételárat egy összegben, azonnal, készpénzben kifizetjük. Kecskeméti 4. Sz. Ügyvédi Iroda 6000 Kecskemét, Rákóczi út 12. Hétfőtől péntekig: 9—12-ig. Tel.: 76/328-648 38/1 UNIT y Textilipari Kft. gyakorlattá ! rendelkező varrónőket felvesz, valamint várjuk olyan lányoK X- jelentkezését, akik szívesen $ megtanulnának varrni. • Jelentkezni lehet: Kecském. Ótemető u. 2. y > . 'J * ill ÚJRA VÁSÁR! MINDEN % HETBEN MOST!!! Február 22-étől március 5-éig, amíg a készlet tart! Hölgyeim! Amire a háztartásban mindig szükség van. . . alufólia — 30 m — 180 Ft-ról — 150 Ft-ra, alufólia — 100 m — 546 Ft-ról — 486 Ft-ra, franciakockás átírótömb — A/4 2 x 50 — 61 Ft-ról — 45 Ft-ra, franciakockás átírótömb — A/5 3 x 50 — 47 Ft-ról — 36 Ft-ra, franciakockás önátírótömb A/4 3 x 50 — 205 Ft-ról — 150 Ft-ra, díszcsomagoló-tekercs — 70x2 m — 142 Ft-ról — 112 Ft-ra, celofán, 4 íves — 40 Ft-ról — 29 Ft-ra A KERESKEDELMI RT mo A Szigma Rt. papír-írószer üzleteiben: KECSKEMÉT, Batthyány u. 39- 41.. tel.: 76/320-125; KECSKEMÉT, Kálvin tér 1., tel.: 76/320-196; KECSKEMÉT, Petőfi u. 9—11., tel.: 76/482-116; KISKUNFÉLEGYHÁZA, Kossuth u 5—7 tel 76/362-019; BAJA, Vörösmarty u. 2., till 79/21-145; BAJA, Dr. Csahády u. 4.. tel.: 79/24-165; KISKUNHALAS, Kossuth u. 20/B, tel.. 77/22-217; KALOCSA, Szt István kir. u. 44., tel. 64/62-409; Ziccer & SCH'on |

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents