Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-19 / 42. szám

4. oldal, 1993. február 19. MEGYEI KORKÉP Egyházi látogatás Dr. Hegedűs Lóránt püspök, a Ma­gyarországi Református Egyház Zsina­tának elnöke. Szabó Gábor református esperes kíséretében bemutatkozó láto­gatást tett a napokban Kőtörő Miklós­nál, a megyei közgyűlés elnökénél. A magas rangú egyházi méltóságot az elnök úr tájékoztatta Bács-Kiskun me­gye gazdasági, kulturális helyzetéről, a megyében működő egyházakkal, fele- kezetekkel kialakult kapcsolatokról, együttműködésről. Az utolsó mozielőadás? Kunszentmiklós város képviselő­testülete március l-jei hatállyal ideigle­nesen beszünteti a mozi működését, és az üzemeltető által eddig be nem fize­tett bérleti díj behajtásáról is intézke­dik. Az épület hasznosítására hamaro­san új pályázatot imák ki. Emlékérem, díszpolgári cím A kunszentmiklósi képviselő-testület döntött a Kunszentmiklósért-emlék- érem, valamint a díszpolgári cím alapí­tásáról és adományozásának rendjéről. Az emlékérem nettó 25 ezerrel forint­tal, a díszpolgári cím pedig egy, a város címerével díszített arany pecsétgyűrű­vel jár, amelynek átadására minden év augusztus 20-án kerülhet sor. Bál az iskoláért Szülők-nevelők bált rendez február 20-án. 19 órától az ágasegyházi falu­házban a Széchenyi István Általános Iskola igazgatósága és tantestülete. A bevételből az oktatási intézmény diákönkormányzatát támogatják. Pályázat A Magyar Falusi Tanyai Vendégfo­gadók Szövetsége az idén is több ifjúsá­gi pályázatot hirdet, amelyeken hét vé­gi jutalomüdülést lehet nyerni. A „Minden faluban, tanyán van él­mény és felfedeznivaló” című pályázat­ra március 15-éig lehet nevezni a szö­vetség címén. A pályázatra falusi, ta­nyai diákok városi barátjuknak írt le­veleit várják, amelyben leírják, hogy miért érdemes az ő falujukban nyaral­ni. Jótékony célú hangverseny A pörbölyi autóbusz-balesetet szen­vedett gyermekek és hozzátartozóik megsegítésére február 24-én, este 18 órai kezdettel jótékony célú hangver­senyt rendez a Pesti Vigadóban az Ál­lami Hangversenyzenekar Alapítvány és a Nemzeti Filharmónia. A Magyar Állami Hangversenyzenekart Fischer Ádám vezényli. EGY ÚJ TÍPUSÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ALAPJAI Ősszel indul a próbaév Holnap felvételiznek a diákok a megye legelső képzőművészeti szak­középiskolai osztályába. A Kandó Kálmán Műszaki Szakközépiskolá­ban helyet kapó osztály az ország hasonló profilú iskoláihoz képest ki­vételesen jó pozícióból indul, hiszen a szakmai képzés munkájában a me­gyeszékhely nemzetközi hirű művé­szeti intézményei, a kerámia-, a rajz- filmstúdió és művésztanáraik támo­gatják. Az új művészeti szakközép­iskolai képzés abban is rendhagyó, hogy beépül a négy esztendeje a Ma­gyar Iparművészeti Főiskola mes- terképzőjeként is működő Nemzet­közi Kerámiastúdió felsőoktatási rendszerébe, stratégiáiba. — Sokunk régi terve válik valóra ennek az osztálynak az indításával - mondja Probstner János, a stúdió igazgatója. A városi, a megyei ön- kormányzat és a befogadó iskola tá­mogatásával sikerült megteremte­nünk annak lehetőségét, hogy intéz­ményünk az egyetemi szintű mester- képzés mellett a középfokú művé­szeti oktatásból, nevelésből is kive­gye részét. Az 1993/94-es próbaév lesz. Annyi máris bizonyos, hogy óriási a túljelentkezés, ami jelzi, hogy valós igényeket elégít ki ez a képzési forma. Ebben az iskolatí­pusban — a műfajok lehetőségeivel való ismerkedés, a manapság leg­praktikusabb. sokféle módon fel­használható— például alkalmazott grafikai — ismeretek mellett első­sorban szélesebb látókörű, minden újra nyitott fiatalokat szeretnénk ne­velni. Arra is törekszünk, hogy a ná­lunk felnövekvő nemzedék legtehet­ségesebb képviselői felkészültebben, nagyobb eséllyel kerülhessenek be a művészeti főiskolákra, utána esetleg saját mesteriskolánkba. A mester­diploma megszerzése után talán akad közöttük olyan is, aki részt vál­lal középiskolásaink felkészítésé­ben. Az ősszel induló osztály legif­jabb művésztanára is műtennünk növendéke volt. —A stúdió iskolaépítő stratégiái­ban különösen szerencsés az idei esz­tendő: az egyetemi szintű mester- képzés a képzőművészeti főiskola szakterületeivel, a festészettel, grafi­kával, szobrászattal bővül. Ezek a tervek mikorra és milyen feltételek­kel valósulhatnak meg? Néhány napja született meg a városi önkormányzat döntése, amely engedélyezi, hogy a stúdió oktatási célokra használhassa fel a Fráter utca 14. szám alatti épületet. A városi önkormányzattól hozzá­járulást kapunk az erősen leromlott állapotú épület rekonstrukciójához is. Ha fenntartónktól, a megyei ön- kormányzattól is megkapjuk az ígért támogatást, és sikerül rendbe hozni az épületet, már októberre Kecskemétre költözik a Magyar Képzőművészeti Főiskola mester­képzője is. A két nagy múltú művé­szeti intézmény együttélésével és nemzetközi műhelyünk szakmai tapasztalataival, a hazai és a külföl­di művésztanárokkal a képző- és iparművészeteket átfogó, az or­szágban egyedülálló magas szintű képzést nyújtó iskolatípust hozha­tunk létre. Lehetőséget nyújtana az anyagok, a médiák szabad alkal­mazására, a tanszékek, a műfajok átjárhatóságára. Rendszerébe be­épül a középfokú szakiskola is. Alapja lehet egy új, önálló magyar- országi művészeti főiskolának, nemzetközi mesterképzőnek. Azt hiszem, bizakodóak lehetünk e perspektívát tekintve. Sokakkal együtt vallom, minél nehezebb gaz­dasági helyzetben van az ország, annál többet kell fordítania a kultú­rára, a képzésre. Ebből a feladatból stúdiónk is kiveszi a részét, tevé­kenységét kísérleti hagyományaink őrzése mellett ebbe az irányba is építem. Károlyi Júlia Testületi ülés Jászszentlászlón Több fontos napirend kerül Jászszentlászló képviselőinek asztalára- á Hétfőrr»-d4 órakér kezdődő ülésen. Meghallgatják-a választási bizottság jelentkezését a Móricgát településrész önálló­vá válásáról rendezett előző napi helyi népszavazás eredményéről. Megvitatásra kerül a község körzeti fogorvosi állására kiírt pályázatok sorsa, illetve kiírásra kerül az óvodavezetői pályázat. Döntenek a képviselők a közér­dekű kötelezettségvállalásra ér­kezett támogatások odaítélésé­ről, valamint egyéb ügyekről. A Szórakaténusz új szerzeményei • Múzeumi tárgy lett az elefánt. (Fotó: Kiss) A világ játékgyártásának egyik legnépszerűbb cége a német Sigikid. A játékgyártók és -forgal- rtiázók Síámárá éVérite megrende­zett nürnbergi játékvásáron játé­kaik standja az egyik legkereset­tebb. A kedvelt plüssállatok, a gyönyörűen kidolgozott babák, a rengeteg ötlettel megvalósított szí­nes fajátékok már nálunk is kap­hatók. Ezért is nagy öröm a Szóra­katénusz Játékmúzeum számára az az ajándék, melyet a Sigikid képviselője február elején adott át a gyűjteménynek. Biztató tárgya­lások folynak arról, hogy az egy későbbi együttműködés kezdete. A PÁLOSSZENTKÚTI POLGÁRŐRÖK KONCEPCIÓS PERE Felmentő ítélet negyven év után Farkas Sándorért 1951. március 31-én ment az autó. Délben, köz­vetlenül ebéd után vitték el az ávó- sok. Nem voltak hozzá durvák, csak a szemét kötötték be — talán azért, hogy ne láthassa a tanács­elnököt, aki a keresett személyek házához vezette a menetet. Aznap több embert is elvittek a környék­ről, valamennyien az egykori pol­gárőrség tagjai voltak. — Két ilyen csoport alakult Pá- losszentkúton 1944 őszén — em­lékszik vissza Csikós Lászlóné, Farkas Sándor leánya. — Az egyi­ket Tóth Illés, a másikat Iványi Bálint vezette. A két csoportot Ve­zér Ferenc szerzetes fogta össze. A polgárőröknek fegyvereik vol­tak és igazolványaik. Ezeket a fél­egyházi orosz városparancsnoktól kapták azért, hogy megvédhessék a tanyavilágot a garázdálkodó szö­kevényektől. Azoktól a szovjet ka­tonáktól, akik lemaradtak a front­tól és kisebb-nagyobb hordákba verődve loptak, garázdálkodtak, erőszakoskodtak a környéken. Vittek mindent, ami a kezük ügyé­be került, ha pedig szoknyát lát­tak, teljesen elveszítették a fejüket. Még az idős nagymamára is ráron­tottak. Viszont a polgárőröknek elég volt csak megjelenniük és ezek az alakok máris elmenekültek. Nem kellett ott a fegyvert sem használni. Lövöldözés csupán egyetlen alkalommal történt: hús- vétkor. Szűcs Gergő bácsi tanyá­ján. De ott is az oroszok lőttek először. Az egyik katona a comb­ján sérült meg. A társai elfutottak, nem törődtek a sebesülttel. Édes- apámék szállították kórházba. I „A felszabadulást közvetlenül követő időkben, a pálosszentkúli pálos rendház vezetője, Vezér Fe­• Farkas Sándor, az egykori pálos- szentkúti polgárőr ifjúkori fotója. renc, látva a feltartóztathatatlan szovjet csapatok érkezését, elhatá­rozta, hogy minden eszközzel za­varni fogja a felszabadító csapatok hátában a békés gazdálkodásra be­rendezkedő területek nyugalmát, s ezt úgy fogja elérni, hogy a szovjet katonákat, akik egyenként vagy ki­sebb csoportokban járják a tanya vi­déket, orvul legyilkolják ..." (Idé­zet a vádiratból.) Hosszú ideig semmit nem hallottunk édesapám felől. Tud­tuk, hogy ártatlanul vitték el és bíztunk benne, hogy hamarosan hazaengedik. Erre gondoltunk 1952 nyarán is, amikor egy papírt kaptunk a börtönből: fizessük ki annak a vödörnek az árát, amit édesapám elveszített. Ötven forin­tot kértek. Azt hittük, hogy él, sőt, dolgozik. Van tehát remény a sza­badulásra! Csak amikor ’56-ban a többiek hazajöttek, akkor döbben­tünk rá, hogy miért nem a rabke­resményéből vonták le ezt a pénzt. Megölték és egy jeltelen gödörbe elkaparták, mint egy kutyát. Még mindig nem tudjuk hol nyugszik. A vödör azonban leltári tárgy, nyilván kell tartani. Egy vödör nem tűnhet el csak úgy, nyomtala­nul . . . „A szovjet hadsereg volt az, mely az országunk felszabadítása nagy müvével és az ezzel nyújtott fel nem becsülhető támogatásával lehetővé tette a fejlődést, egy új, egy boldo­gabb és egy szebb jövő eléréséhez. Az a szeretet, mellyel a magyar nép zöme várta a felszabadító hősöket, az idő múltán még csak jobban el­mélyült. Ezt veszélyeztették a vád­lottak ...” (Idézet a vádiratból.)- Ide-oda helyezgettek, maga­mon viseltem a bélyeget: a nép el­lenségének vagyok a lánya. Csak miután nyugdíjba mentem, most mertem elkezdeni nyíltan kutatni, hogy mi is történt édesapámmal, írtam az Igazságügyminisztérium­ba, ők a levelemet átküldték a Bel­ügyminisztériumba. Innen egy évig nem kaptunk választ, majd a sür­gető levelünkre további adatokat kértek. Csak 1990 szeptemberé­ben, majd’ 40 évvel az események után kaptuk meg az első és másod­fokú ítélet fénymásolatát. Ekkor tudtam meg, hogy mivef vádolták édesapámat és mi is történt vele valójában. Ezek után úgy döntöt­tünk, hogy kérjük az ítélet semmis­sé nyilvánítását. Levelünket 1991 decemberében küldtük el a Pest megyei bíróságra, ahonnan továb­bították a Fővárosi Bírósághoz. Innen még csak nem is válaszoltak. Egy idő után telefonon érdeklőd­tünk, majd többször személyesen utaztunk fel Pestre. így tudtuk meg, hogy levelünk elveszett. Sző­rén-szálán eltűnt a bíróság épületé­ben. Újat kellett írnunk, amire ta­valy decemberben kaptunk vá­laszt: a semmissé nyilvánítást meg­tagadták, mert édesapámat hábo­rús bűnösként ítélték el. Teljesen összetörtem. Felhívtuk a bírót, aki azt mondta, hogy a végzés ellen fellebezhetünk ugyan, de ennek semmi érelme nem lesz. Háborús bűnök alól nincs bocsánat. Ezek után el lehet képzelni, hogy mit éreztem akkor, amikor január 12- én kinyitottam a Petőfi Népét, amiben azt olvastam, hogy édes­apámat felmentették. A legfőbb ügyész nyújtott be ügyükben tör­vényességi óvást, de erről mi sem­mit nem tudtunk. Párhuzamosan zajlottak az események. „Tóth Illés és társai ellen folyta­tott ügy részét képezte annak a koncepciós ügycsoportnak, melyet az uralkodó hatalom politikai moti­vációiból — az egyházak ideológiai befolyásának megszüntetése érde­kében — sorozatosan és céltudato­san folytatott... Az MDP titkár­sága már 1951. május 4-én „elen­gedhetetlenül szükségesnek” ítélte meg az újabb antiklerikális bünpe- rek megszervezését és lefolytatá­sukhoz a szükséges szempontokat megadta, sőt, a személyeket is kije­lölte ...” (Idézet a felmentő ítélet­ből.) — Édesanyám ennek a tragédiá­nak lett az áldozata, teljesen tönk­rementek az idegei. Úgy halt meg, hogy semmit sem tudott édesapám sorsáról. Szüleim és az ártatlanul elhurcolt, megkínzott, legyilkolt pálosszentkúti polgárőrök emléke előtt hajtok fejet akkor, amikor arra kérem a petőfiszállási önkor­mányzatot, hogy a mártírok neveit emléktáblán örökítsék meg . . . — galambos — HETI SOROZATUNK FARSANG — MINDENKINEK (4.) Farsangi divat­tanács férfiaknak A farsangi mulatságok „előzete­seként” többnyire csak csillo­gó nagyestélyikről, a hölgyek ru­haálmairól esik szó, mert a divat­ban nincs egyenjogúság. A mellő­zést az erősebb nem valószínűleg csöppet sem bánja — ám a módi­problémák elől ők sem térhetnek ki. íratlan szabály ugyanis, hogy jelesebb alkalmakra — és a farsan­gi bálok ilyenek — „hozzá kell öl­tözniük” hölgypartnerükhöz. Legelegánsabb és leginkább alka­lomhoz illő á szmoking, ami lehet fe­kete, finom szmokingszövetből, fé­nyes düssesz kihajtóval, a nadrág külső oldalán ugyanilyen hosszanti csíkkal. Természetesen több válto­zata van. Nagyon szép a fehér vagy csontszínü, de lehet színes is. Akinek nincs szmokingja (bizo­nyára ez a többség), annak a meg­lévő sötét öltöny is megfelelő báli öltözék lehet. Ha fekete színű és nyújtott, kétsoros gombolású (1. rajz), azzal a tudattal öltheti fel, hogy tulajdonképpen szmokingfa­zont visel. Megfelelő esti öltözék azon­ban az egysoros sötét ruha is (2. rajz), különösen ha tartozik hoz­zá egy divatos, úgynevezett pin­cérmellény is, saját anyagábóí. Mindkét ruhaváltozatot kü­lönlegessé, alkalmivá tehetjük a kiegészítőkkel. Például olyan inggel, amely elöl végig szegős vagy piés, sőt, fiatal férfiaknak illik a fehérhímzéses, hasonló díszzsebkendővel, keskeny pro- peller-csokornyakkendő vei (1. rajz). Középkortól fölfelé a cso­kornyakkendővel azonos anyagú díszzsebkendő, s a manapság na­gyon divatba jött szakáll ele­gáns, tekintélyes megjelenést ad. (S ha már szó esett az arcszőr­zetről: az egyhetes szakáll vagy borosta inkább a fiataloknak va­ló .. .) A kifogástalan külsőhöz végül az is hozzá tartozik, hogy a cipő és a zokni színe azonos legyen az öltönyével! (Folytatjuk ) Emlékkiállítás Félegyházán • Piroska Gyula huszonöt akvarelljc a Központi Galériában látható. Február végéig tekinthető meg dr. Piroska Gyula képeiből összeállított emlékkiállítás Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központ­ban. A művész most kiállított képein elsősorban a Tisza haragvó és szelíd pillanatait, a vízparti tájat, az ott élő embereket örökítette meg, s amit ő már nem tudott megvalósítani, azt lánya, Réka folytatta. Piroska Gyula őszintén hitt az akvarclltcchnikában, amit ilyen színvonalon hitelesen művelni nehéz, de mércét tudott állítani az utókornak. Szelleme holta után is átviláglik képein. mondta megnyitójában Tóth Attila író. Gy. Mészáros Ágnes SZÍNHÁZ, MOZI, TV KECSKEMÉT: KATONA JÓ­ZSEF SZÍNHÁZ: este 7 óra: KAVI­ÁR ÉS LENCSE. Ódry Árpád­bérlet. Mozik műsora: KECSKE­MÉT: Városi mozi: 4 és 7 órakor: 1492 A PARADICSOM MEG­HÓDÍTÁSA. Színes, angol—francia spanyol film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Árpád mozi: 3/6 és 8 órakor: PATRICK SWAYZE: PUSZTA ACÉL. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajálott. KISKUNFÉLEGYHÁZA: Petőfi mozi: 5 és 7 órakor: KOMPUTER­KÉMEK. Színes, amerikai film. 14 éven aluliaknak nem ajánlott. Stúdió­mozi: 6 órakor: HOLLYWOODI LI­DÉRCNYOMÁS. Színes, amerikai film. Néven aluliaknak nem ajánlott. IKTV: 9.30: KÉPÚJSÁG REK­LÁM. 10.30-20.00: KÉPÚJSÁG REKLÁM. 20.30: A SZÉPSÉG ÉS A SZÖRNYETEG. USA, szinkr. kalandfilm. 22.00—22.30: KÉPÚJ­SÁG REKLÁM. KISKUN TV: 5 —18: KÉPÚJSÁG. 18—20: Fekete Doboz műsora. 20.24: TV 4 műsora. A stúdióban ősztől helyet kap a képzőművészeti főiskola mesterképzője is. Elegánsan.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents