Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
8. oldal, 1993. február 18. MEGYEI KÖRKÉP AHOL VÉGET ÉR AZ ORSZÁGÚT . . . Móricgáti népszavazás az önállóságért • Az egyre fogyatkozó létszám mellett is igényük van a falubeli hívüknek a templomaikra. • Mert Móricgátnak kettő is van, a katolikus mellett református is. élt. A gyerekeink elmentek, aztán mégis visszahúzta őket a honvágy, most itt laknak az újfalui részen. Ahogy folytatjuk az utat, folytatjuk a gondolatot is. Kísérőim leginkább amiatt aggódnak, hogy kevesen jönnek majd vasárnap szavazni. — Nincs itt igazából ellene szerintem senki —mondja a jegyző —, csak a közöny, a fásultság. Hogy annyiszor szavaztattuk már, annyi fordulóban az embereket, hogy elegük lett. Pedig ez most a jövő szempontjából valóban fontos döntés lenne. Ha itt el tudnánk érni, hogy az összekötőút Bugacig megépüljön, egy csapásra fellendülne a község élete. —Az bizony fontos lenne—erősíti meg utolsó házigazdánk, aki maga is Deli, s az erdőszéplaki végén él Móricgátnak. Ez a tanya már inkább Bugáéhoz, mint Jászszentlászlóhoz van közel. Már régen elfogyott a kövesút a kerekeink alól. Deli József egyéni gazdálkodó, nyaranta az idegenforgalomból szerez kiegészítő jövedelmet.-— Ezért jó, hogy Bugac közel van. Bugacra jártak a gyerekeim iskolába, mert az esett közelebb, s vásárolni is sokszor oda járunk — itt kezdődik a kövesút másik vége ugyanis, amelyen már Bugac felé visz az autóbusz. — Mi mégis móric- gátiak vagyunk, s azok is maradunk. Nekem a nagyapám apja is itt élt, itt örököltem a földjeinket is, amit remélem végre visszakapunk. Hogy móriegátiak lesznek-e végre a móriegátiak, ez most február 21-én, vasárnap, talán véglegesen eldől a népszavazáson. „ ., „ , . Hajos Terézia Népszavazás dönt vasárnap Móricgáton, akar-e a község ötszáz év után önálló település lenni. A különválást nem csupán a nosztalgia erősíti, legalább ilyen súllyal esnek latba a fogyatkozó anyagiak. A terület hajdan Kiskunlacháza város pusztája volt, aztán hosszú ideig Szánk, majd 1982-től Jászszentlászló része. Móricgát hét kilométer hosszan húzódik az országút mentén. A falu végével azután az út is semmibe vész, hogy Bugac alatt ismét folytatódjon. Olyan ez a település, mintha maga sem akarná eldönteni hova is húzzon, Szentlászlóhoz vagy inkább Bugáéhoz. Ráadásul — a helybeli földrajzi nevek tanúsága szerint is — a hosszú nyújtózkodásban le-lemaradt egy-egy kisebb házcsoport, mintha megunná a terjeszkedést, így lényegében több kisebb részre szakadt a község.-— Ahány vezető, ahány téeszel- nök megfordult itt, mind máshol akarta a faluközpontot csinálni — meséli Sebestyén János, a jelenlegi elnök, aki alpolgármester is egyben a településrész képviselőjeként a jászszentlászlói testületben. Vele s a jegyzővel, Kovács Istvánnal beszélgetünk, járjuk a falut. — Nagyobb a múltja ennek a településnek szinte, mint a környékbelieknek — mondja a jegyző. — Ősibb, mert az írásos feljegyzés szerint a középkorban ezen a helyen Móric gátja néven elpusztult a törökdúlás következtében egy falu. Az elnevezés alighanem onnan ered, hogy a környék még a hatvanas években is víz alatt állt, a házsorok a mocsaras, belvizes területből kiemelkedő gátakra települtek. Előbb Alsó-Móricgáton állunk meg, a nemrég átalakult'Petőfi Szövetkezet irodájában, kávé mellett beszélgetünk. — Bódi Feri bácsi például 75— 76-ban volt téeszelnök, itt akart faluközpontot csinálni — mondja Sebestyén János — neki már csak egy boltra futotta, az óvodára a Köjál nem adott engedélyt. Pedig, ha akkor itt tartjuk a piciket, nem hanyatlik ekkorát a település népessége. Most szeretnénk az iskolaépületben, ahol az alsó tagozat működik egy pedagógussal, óvodáscsoportot alakítani. — Van rá igény? — Hogyne lenne. Nem mindegy, hogy hajnalban kell kelteni ezeket a kicsiket, hogy elérjék a buszt. Ez egynormás csoport lenne, délután már nem tartanánk bent a gyerekeket. — Mi előnye származna a falunak a különválásból? — Mindenképpen anyagi többletekhez jutna így a két település — magyarázza a jegyző. — Hiszen megtarthatná a körjegyzőség révén az összes előnyét az eddigi között közigazgatásnak, ugyanakkor a leggyakoribb ügyintézésre rendszeres fogadónapokat tartana a hivatal, itt helyben. Az önálló Móricgát kistelepülés lévén hozzájutna egy sereg támogatáshoz, s megkapná a különböző normatívákat. — Amiket most Jászszentlászló kap ... — Nem csak azt. Éppen ez a különválás fő vonzereje, hogy milliókra rúghat az az összeg, ami pluszként jut majd a falunak, mert Jászszentlászló most nem jogosult rá. Ilyen kedvezmény például a kistelepüléseknek, hogy közműfejlesztéskor, a vízvezeték építésére például kilencvenszázalékos állami támogatást kaphatnak. — De úgy is fordíthatnánk a kérdést, milyen hátrányai vannak az együttmaradásnak — érvel a településrész képviselője. — Jászszentlász- lóval nagyon sokat nyertünk annak idején, s ezt a móriegátiak tudják is. Az egyre szűkösebbe váló anyagiak azonban előbb-utóbb visszahatnak a településekre. Eddig nem vezettünk be helyi adót, a jövőben azonban ezt már nem lehetne elkerülni, ha nem nézünk új források után. — Vegyük például az iskolát — számol a jegyző. — A normatíva 13 milliót ad, ezzel szemben a valóságban húszmillióba kerül. Móricgát most nem tud tenni azért, hogy egyéb eszközökből pótoljuk a kü- lönbözetet, csak az adó maradna. De az önálló közigazgatású település hozzájutna olyan központi pénzekhez, amelyekből tudna segíteni. Az ittenieknek is érdekük, hogy gyermekeiknek a megszokott színvonalat biztosítsák. Érdekelne, mit szólnak az emberek, a móriegátiak, ezért felkerekedtünk, hogy végigjárjuk a hosszúra nyúlt települést. Miközben a gátakon kanyargó országúton gurulunk, magam is azon csodálkozom, ennyi saját létesítmény mellett, hogy-hogy csak most kerülhet sor az önállósodásra? — Itt minden házban gáz van, hiszen annak idején Jászszentlászló- ról kihoztuk, itt is fejlesztettünk — büszkélkedik a jegyző. — Jobb a telefon-összeköttetésük, mint nekünk, mert a kecskeméti körzethez kerültek a crossbar bevezetésekor. Az önkormányzati törvényben le- fektetetteket — amelyeket előírnak az önállóság feltételéül — ez a település messze túlszárnyalja. S valóban, az iskolán, orvosi rendelőn, postán kívül több boltja, művelődési háza, kövesútjai, üzemanyagtöltő állomása, két orvosa, rendőre, de még két temploma is van. Külön a katolikus, külön a református gyülekezet számára. A téesz ipartelepén, a galvánüzem mellett három káefté működik, lakatosipari termékeket, háztartási eszközöket gyártanak. Külön glóbusz biztosítja a téesz- központ, s külön az Újfalunak nevezett rész vízellátását. Mert van a településnek egy újonnan épült része, amelynek a közelmúltban a jó ivóvíz érdekében vastalanító berendezést is épített Jászszentlászló önkormányzata 3,5 millióért. A játszótér mellett lakik Szegesek István és felesége, mindkettőjüknek második házassága ez. Vannak nagy gyerekeik, akik már elkerültek a faluból, de van egy pici fiú is, akivel az asszony gyesen van otthon. — Bizony a fiamnak jó lenne, ha nem kellene utaztatni az óvodába, iskolába — mondja Szegesdiné, akinek jelenleg elég bizonytalan a jövője, munkalehetőség szempontjából. A férfi egyéni gazdálkodó, kilencedik éve libázik. Nekik nagyon jól jött, hogy víz, villany, gáz is került a házukhoz. — El kell mondani az embereknek, hogy mik lesznek az előnyei ennek a lépésnek, mert nem tudjuk — mondja Szegesdi gazda. — Csak egymás közt terjed a híre, hogy készül valami. Itt is, mint minden faluban, vannak tősgyökeres családok. Ahogy a jegyző és az alpolgármester beszélgetéséből kiderül, a Deliek ezek közé tartoznak. Deli János és felesége Öregfaluban lakik. Ez, mint a neve is őrzi, a legrégibb része a településnek. Itt van a posta, az orvosi rendelő, s a két templom is. — Puszta volt ez, de mindig volt képviselője — mondja Deli János, akinek az édesapja is képviselő volt, 9 Sebestyén János a településrész képviselője, jelenleg alpolgármester a jászszentlászlői testületben. 9 Szcgesdiék, az újfalui részen laknak, s kisfiúknak jól jönne a helybéli óvoda. 9 Deli János családja egyike az ősi, móricgáti családoknak. Náluk véget ér az út Jászszentlászló felől jövet. akkoriban még Szánkon, mert 82-ig oda tartoztak a móriegátiak. — Mindig szerették volna az itt élők, ha saját maguk urai lettek volna. Mikor Szánk után Jászszentlászlóhoz csatoltak bennünket, zúgolódtunk is, hogy a személyi könyvbe nem Móricgát került. A levelek is kerülő úton jönnek, mert Jászszentlászló a címzés. — Én szeretek olvasgatni a környék múltjáról — kapcsolódik a beszélgetésbe felesége is —, s tudom, hogy a török időkben itt nagy falu volt. Valahányszor fordítjuk a földet, mindig kerül elő csontváz. Legutóbb a szomszéd talált egyet... — Eljönnek-e szavazni az önállóság mellett? — kérdezem. Mi biztosan — mondja Deli János. — Nekünkvminden ősünk itt 9 Az új iskolaépületben működő I—3. összevont csoportú alsó tagozat mellett jól megfér majd az óvodai csoport is. 9 Crossbarfülke és postahivatal is működik az öregfalui részen.
