Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-18 / 41. szám
Drágszél • Fájsz • Géderlak • Harta • Homokmégy • Miske • Negyvenszállás • Öregcsertő • A farsangi bál — csokievőverseny. Határtalan volt a jókedv. Az Értelmi Fogyatékosok Országos Szövetségének Kalocsai Csoportja háromszáznegyven tagot számlál. Az elmúlt hét mozgalmas volt a csoport számára, közgyűlést és farsangi bált szerveztek. Kovácsné Czinege Piroska titkár beszámolójában összegezte az elmúlt év munkáját. Hangsúlyozta, hogy to vábbra is az értelmi fogy até- kos családok gondjainak enyhítése, érdekeik védelme a legfontosabb feladatuk, és mindinkább a közösségi élet megszervezése. Ugyanis sok család egyedül nem mer kimozdulni beteg gyermekével, de együtt bátorságot kap. így teljesebb emberi életet elhetnek. A kalocsai szervezet az egész körzetet „föltérképezte” már, tudják, hogy kinek milyen segítségre van szükség. Példaértékű a kalocsai közösség, hisz a megyében másutt nincs szervezeti élet. A vezetőség aktív munkájának köszönhető, hogy sokoldalú kapcsolatot építettek ki az önkormányzatokkal, intézményekkel, cégekkel, ki-ki erejének megfelelően támogatja az Éfoész törekvéseit. A beszámolóból az is kiderült, hogy több kirándulást, játszóházi foglalkozást szerveztek. A közösségi rendezvényeken az értelmi fogyatékos gyermek együtt játszhat, örülhet egészséges társaival. Nagyon fontos dolog, hogy a másságot is tolerálni tudja a társadalom, ne legyenek kirekesztettek. Kalocsán és a körzetében jó kezekben van az értelmi fogyatékosok képviselete. Iskoláskorukig szervezett oktatásban, nevelésben van részük. De az iskoláskoron túl még nem sikerült megfelelő formákat találni. Az aktív vezetőség és tagság bizonyára megfelelő megoldást talál a gyarapodó támogatók segítségével. Az összefogás szép jele az immár hagyományossá váló tavaszi bál. A polgármesteren kívül dr. Dankó László érsek is védnökséget vállalt az idei bálon. Tamás László Hogy szép legyen az alkony • Az otthon lakóit mindennap felkereshetik. (Archív felvétel) Régóta foglalkoztat a gondolat, hogy városunk szépen felújított gondozóháza és szociális otthona a látványos megnyitó óta merre fejlődött tovább, mennyire figyelünk az idősekre, akik egy átdolgozott elet után keserves versenyre kényszerülnek az árakkal, egyre zsugorodó értékű nyugdijukból. Az intézmény igazgatója, dr. Réfy Mik- lósné készségesen f ogado tt, látható örömmel és büszkeséggel beszélt az otthonról és munkájukról. —Az idősgondozás és a szellemi fogyatékosok ellátása terén Kalocsa megyei fogadóterületként működik. Az otthonban száznegyven idős embert gondozunk. Az építmény több napközi személy fogadására is képes lenne: egésznapi ellátást, társaságot, szórakozást kínálva, de mivel a gondozóház a város szélén áll, kevesen tudják kihasználni ezt a lehetőséget. Hiába áll meg előtte a helyi járat, nem túl sokan tudnak naponta több mint negyven forintot csak buszra kifizetni... Mindennap 270 adag ebédet szállítanak házhoz a rászorulóknak, a Malom utcai, szellemi fogyatékosokat gondozó intézmény és a Máltai Szeretetszolgálatnál található átmeneti szállás ellátása is a feladatuk. Unalomra tehát igazán nincs okuk. Bejártuk a házat: kellemesen lepett meg az ízléses, otthonos berendezés, az ápolt és tiszta környezet. A képek, dísztárgyak zöme adomány, legtöbbjét az otthon lakói ajándékozták az intézménynek. A bútorokat valóságos országjáró körúton szerezte be dr. Réfyné, hogy minél olcsóbb legyen. A gondos ápolást külön háziorvos és nővérek biztosítják, de dolgozik itt fodrász és masszőr is (utóbbit az intézmény maga taníttatta ki!). Mindenkinek módjában áll vallását gyakorolni, havonta misét tartanak az otthonban. Ide minden vallás képviselője bejöhet, hogy a közösségébe tartozónak lelki támaszt nyújthasson. Rendszeresen szerveznek kirándulásokat, kapcsolatot tartanak más szociális otthonokkal is, kölcsönösen meglátogatják egymást. Karácsonyi ajándék gyanánt az intézmény pesti cirkuszelőadásra vitte az időseket. Saját üdülőjük is van Harkányban — szintén egy gondozott adománya —, melyet önerőből hoztak rendbe. Jelenleg öt szellemi fogyatékos pihen ott, természetesen gondozóval. Az otthon lakóit mindennap felkereshetik, illetve felhívhatják a hozzátartozók. Sajnos, vannak akik a látogatást kizárólag nyugdíjosztás napján tudják elképzelni, és nem átallják szó szerint az utolsó filléreiktől is megfosztani rokonukat...! Az igazgatónő elismerte, hogy a térítési díj elég magas — a megyében a második legtöbb —, de úgy érzi, mindent megtesznek azért, hogy az itt élőknek minél szebbé tegyék utolsó éveiket. Munkájukat segíti a városi önkormányzat, több iskola és néhány magánszemély. Büszke arra, mennyi mindent oldanak meg saját erejükből, büszke munkatársaira, akik nem túl magas bérért ápolnak, gondoznak idős, gyakran teljesen ágyhoz kötött betegeket, próbálnak pótolni rá nem érő, vagy hiányzó családtagokat. Kérni nem szeret, amire szükségük van, megpróbálja kigazdálkodni; ha munka, ötletes átszervezéssel házon belül megoldani. Azt csöndesen elismerte, hogy egy mikrobusz nagyon nagy segítség lenne a számukra, erre a költségvetésükből nem futja. Beszélgetésünk végén—elismerő szavaim hárítva — mosolyogva jegyezte meg. — Ugyan, lehet, hogy merő önzésből teszem! Még lehetek én is itt gondozott. Meg, ha jól meggondolom, bármelyikünk lehet ...! Gábor Erika VILÁGÍT A PHARE A diákfarm szeptemberre benépesül Keresve sem találhattak jobb elnevezést a Világbanknál egy oktatást finanszírozó programhoz, mint a PHARE-program esetében. Bár az elnevezés valójában egy angol elnevezésből összerakott betűszó, maga a végeredmény nem mást jelent, mint világítótornyot, ami esetünkben valóban segítséget nyújt, utat mutat ahhoz, hogy szakmai oktatásunk végre valóban közelítsen a világszinvonalhoz. Örömteli hírt hallottunk Szabadi Józseftől, a Dózsa György Mezőgazdasági és Közgazdasági Szakközépiskola másfél éve kinevezett igazgatójától: a Munkaügyi Minisztérium helyettes államtitkára levélben értesítette, hogy a minisztérium Ifjúsági Világbanki Programirodájához benyújtott PHARE-pályázatát a közgazdasági szakmacsoportban elfogadták. — A Munkaügyi Minisztérium még 1991-ben hirdette meg a szakmai oktatás világbanki finanszírozásának lehetőségét — mondta Szabadi József. — Annak idején iskolánk ezt nem pályázta meg, csak nemrégiben volt módunk arra, hogy ezt megtehessük. Előzőleg ugyan már bekapcsolódtunk a Világbank által támogatott oktatási projektekbe, iskolánkat úgynevezett követő iskolaként tartották számon és a minisztérium engedélyével 1992 szeptemberében megkezdődhetett az oktatás. Ez nem járt semmiféle támogatással, az ehhez szükséges pénzt, 7-8 millió forintot harminc környékbeli vállalat és szövetkezet biztosította. Ebből kellett megvalósítanunk számítógépes nyelvi laborunkat, a telefon- és telefaxfejlesztést, de ezt az összeget meg kellett osztanunk a mezőgazdasági és közgazdasági képzés között, hiszen az előbbiért is felelősséggel tartozunk. Segítségünkre volt a svájci Revox cég, • Szabadi József amely 50 százalékos kedvezményt adott termékene. A nyelvi labort március 6-án adja át a Magyar Köztársaság svájci nagykövete. — Mit jelent a PHARE-pályá- zat elnyerése az iskola számára? — Húsz iskola nyerte el a 6 millió ECU-s támogatást, nagy örömünkre ebből 300 ezer ECU jut a közgazdasági tagozat tárgyi eszközeinek beszerzésére, illetve tanáraink bel- és külföldi továbbképzésére. Ebből a pénzből lehetőségünk lesz a nyelvi labor további fejlesztéseire. Egy teljesen új számítógép- termet rendezünk be, bővítjük adminisztrációs eszközeink állományát szövegszerkesztőkkel, faxokkal és telefonvonalakkal, amely nemcsak a belső kommunikációs rendszert szolgálja ki, hanem lehetőséget nyújt arra is, hogy számító- gépes kapcsolatot létesítsünk külföldi iskolákkal. Megtudtuk Szabadi Józseftől, hogy az elnyert összeg csakis a kötelezően előirt közgazdasági oktatási program finanszírozására használható fel, viszont ez lehetővé teszi, hogy a szakképzési alapba befolyt összegeket teljes egészében a mezőgazdasági oktatás fejlesztésére használják fel, többek között például diákfarm létrehozására a volt szovjet lokátorbázison. Erre a célra éppen most nyertek másfél millió forint céltámogatást s megkezdhetik az épületek átalakítását és felújítását. — A diákfarm épitészeti terveit Németh László építész készítette el díjmentesen tanintézetünk számára — folytatta az igazgató —. Azért is fontos számunkra, hogy mielőbb megkezdhesse működését a farm, mert mezőgazdaságunk jelenlegi nehéz helyzetében egyre nehezebb bejutnunk régi gyakorlóhelyeinkre, a saját tulajdonunkat képező létesítményben viszont maradéktalanul megvalósíthatjuk elképzeléseinket, a gyerekek is a sajátjuknak tekinthetik. Nagyon bízom abban, hogy ez év szeptemberében, októberében betelepíthetjük az első állatokat, a mellette lévő száztíz hektáros területen pedig megtermelhetjük az ellátásukhoz szükséges takarmányok egy részét. Gazdálkodást tanítunk itt a gyerekeknek, de szeretnénk létrehozni egy idegenforgalmi állomást is, amely bekapcsolódhatna a falusi turizmusba. Az a tény, hogy tanáraink szakmai önéletrajzának segítségével egy olyan pályázatot nyertünk meg, amelyet a népjóléti és oktatási bizottság elutasitására javasolt ugyan, de a képviselők többsége mégis mellette voksolt s az idei évtől az önkormányzat is támogatja, számomra annak a tételnek az igazságát jelzi, hogy a siker nem más, mint túlhaladott kudarcok sorozata — mondta befejezésül Szabadi József igazgató: Csapai Lajos KALOCSA AZ ELSŐK KÖZÖTT Perspektíva a köztisztviselőknek Egy, sőt, több olyan korszak van mögöttünk, amely hivatalból nem szerette a köztisztviselőket. így aztán közel két évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy látható jelei legyenek mindannak: a köz ügyeivel foglalkozók megbecsülése elmozdult a holtpontról. S hogy Kalocsán nem pillanatnyi fellángolásról van szó, azt mi sem bizonyítja jobban: önkormányzati rendeletet alkottak a köztisztviselőket megillető juttatásokról. A változásokról a város jegyzőjével, dr. Bálint Józseffel beszélgettünk. — A második világháború elején Churchill nem ígérhetett és ígért mást, csak vért, verejtéket és könnyeket. Esetünkben ez költői túlzásnak is minősülhet, mégis úgy vélem, a helyhatósági választások előtti, majd utáni időszakban a polgármesteri hivatal apparátu-* sára nehezedő szakmai és politikai terhek akkoriban valamiféle hasonló helyzetet tükröztek. Kőkemény időszak után, amikor a legtöbb munkatársam és maga a hivatal is felelt a kihívásra, fokozatosan bizonyította, hogy érdemes a bizalomra, képes a jó színvonalú munkára; egészséges munkarend alakulhatott ki a hivatal és testület között. Ebben az új rendben megnövekedett a képviselő-testület, annak bizottságainak a szerepe, a hivatal több területen az előkészítő, végrehajtó feladatot kapta. Ugyanakkor az új hatáskörök, a mind nagyobb méreteket öltő szociális feszültségek kezelése hihetetlen energiát igényelt. Ebben a helyzetben köztudomású volt, hogy az önkormányzat hivatalában dolgozók meglehetősen alacsony bérért végzik mind bonyolultabbá váló feladatukat. — Mikorra tehető az az idő, amikor valamiféle áttörés következett be ezen a helyzeten? — A köztisztviselők jogállásáról júliusban megjelent törvény egyelőre a kereteit adta meg a végzettségnek, a pályán eltöltött időnek megfelelő előmenetelnek, aminek az anyagi vetületét három éven belül kell megteremteni. E törvényi minimumon felül természetesen a helyi önkormányzatok kedvezőbb szabályokat is alkothatnak, amelyek városunkban be is következtek. Egyfelől a testület kinyilvánította, hogy három ütemben biztosítja a bértáblázat szerinti illetményt, másfelől határoztak a jubileumi jutalomról is, ami például egy, a pályán 40 évet eltöltött kolléga esetében azt jelenti, hogy öthavi illetménynek megfelelő jutalomra jogosult. További juttatás, hogy köztisztviselőink naptári évenként ruházati költségtérítést kaphatnak, s jelenleg 1800 forint étkezési hozzájárulásra jogosultak. — Országos gond, hogy felsőfokú végzettségűeket nehéz a köztisztviselői pályára csalogatni. Erre is gondoltak? — Valós probléma, hogy még az új bértáblázat szerinti besorolás is nehezen veszi fel a versenyt a gazdasági életben, vagy más területen dolgozó diplomások fizetésével. Ám, hogy jó szakembereink legyenek, ennek érdekében vezetői pótlékot állapítottak meg, valamint a törvénnyel összhangban lehetőség van úgynevezett személyi illetmény megállapítására is. Természetesen indokolt esetben, s akkor is a képviselő-testület jóváhagyásával. Mint a hivatal vezetője, úgy értékelem: az önkormányzat képviselő-testülete, amely felelősséggel tartozik hivataláért, a megyében az elsők között hosszú távon nyitott perspektívát a város közügyeivel foglalkozóknak a biztos és tisztességes megélhetéshez, s most rajtunk a sor, hogy e bizalomra rászolgáljanak . . . Zsiga Ferenc A Duna menti kishalászat jövőjéről Bizony, nem oktalan és jogtalan az a tűnődés, amely a legősibb mesterség, a halászat jövőjét kutatja. Hiszen a Duna menti falvak, Dunapataj, Ordas, Úszód, Foktő és Fájsz kishalászai, hogy csak a legjellemzőbbeket említsem, bizony évről évre kétségek között vetik ki hálójukat. Nem tudják, hogy az egyre szigorodó feltételek mit hoznak a közeljövőben? Megkapják-e a tizenéves koruk óta kiváltott halászjegyüket? Ilyen és hasonló kérdések foglalkoztatták azt az ötven keménykötésű férfit, aki a fajszi halászegyesület nemrégiben megtartott közgyűlésére érkezett. Mint elmondták, a múlt évi tavaszi zöldár nagy reményeket ébresztett, de aztán a nyári aszály nyomán már csak a legkitartóbbak bárkája telt meg. Már-már Háry János fantáziája kellett ahhoz, hogy egy „igazi” halász- történettel előrukkoljanak. Inkább a nosztalgia, a Duna szeretete az, ami évről évre a több ezer forintos halászengedély kiváltására kötelez. A jövőjükért aggódó, a halászatot többnyire hobbinak tekintő kishalászok tájékoztatására a Földművelésügyi Minisztérium halászati főosztályának vezetője, dr. Tahy Béla vállalkozott. Mint előadásából megtudtuk, a készülő halászati törvény vitája két fontos kérdés körül forog. Az egyik felfogás szerint minden halászati jog az államé. A vele szemben álló nézet szerint a nyílt vizeket (Duna, Tisza stb.) az állam tudná magáénak, ugyanakkor az úgynevezett zárt vizek tulajdona a terület tulajdonosáé, sok esetben az önkormányzaté lenne. A halászati jogot pályázat útján lehetne megszerezni, amely 5-10 évre szólhat. A vizek hasznosítására nemcsak halász-, hanem horgászegyesületek is pályázhatnak. A pályázatot az nyeri el, aki a halgazdálkodás szempontjából a legjobb feltételeket biztosítja. Magyarul: a legtöbb hal telepítésére lesz képes. Ismerve a halász- és hor- gászegyesületek közötti bevételi különbségeket, nagy a valószínűsége annak, hogy a zárt vizekről a kishalászok kiszorulnak. Hiszen a pályázatot elnyerő horgászok szabadon állíthatnak fel szabályokat. Ez esetben a kishalászat jövője leginkább a nyílt vizeken lesz biztosítva. Tény — folytatta a szakember —, hogy a 20 éve még tetemesnek mondható halászlétszám mára az egytizedére zsugorodott, az egykori ősi mesterség kihalófélben van. Országosan is figyelemre méltó az az erőfeszítés, amelyet a Bács- Kiskun megyei Duna menti falvak halászati létükért, érdekeik védelméért folytatnak. Jó hírrel is szolgált az osztályvezető. A tavalyi aszálykár ellentételezésére a kormány a halászati ágazatnak 100 millió forint segélyt adott, amely az idei telepítéseknél már érezteti hatását. További hetvenmillió forint az az összeg, amelyre a halak élőhelyének kialakítására lehet pályázni. Különösen a folyók torkolati szakaszának a kortársa lenne fontos, hogy a halak megfelelő ívóhelyhez juthassanak. A megjelent halászok már-már tiborci panaszát némiképpen az oldotta: elhatározták, hogy érdekeik védelmére és képviseletére fórumot alakítanak. A legtöbb kishalász már a helyszínen kiváltotta engedélyét, hogy már a téli jó időben az ősi szenvedélynek hódolhasson. Zsiga Ferenc Tornacsarnok épül Öregcsertőn Öregcsertőn is nemrégiben került terítékre a falu költségvetése. Közel 27 millió forintból gazdálkodnak az idei esztendőben. Egymilliót szánnak az iskola, óvoda, orvosi lakás és rendelő tatarozására. Szokatlan nagy összeggel „injekciózzák” meg a helyi önvédelmi csoportot, részükre 300 ezer forintot biztosítanak. Újításnak számít, hogy a helyi vállalkozók is ekkora, összegben reménykedhetnek, a fiatal házasok, kik Öregcsertőn akarnak megtelepedni, szintén élvezik az ön- kormányzat támogatását. A sportolók 100 ezer forintot kapnak, a köztisztviselők bére húsz százalékkal emelkedik. Ami a legnagyobb „falatnak” számít Öregcsertő jelen történetében, az mindenképpen a leendő tornacsarnok, melynek már készülőben a tanulmánytervei, nem sokáig várat magára az alapkőletétel sem. Természetesen ebben a faluban is nagyon várják a vezetékes gázt, amire nem alaptalan a remény. Tanácskoztak a pataji honatyák A dunapataji honatyák a legutóbbi testületi ülésen tárgyalták a nagyközség költségvetését. Schramm Gábor polgármester felhívta a képviselők figyelmét arra, hogy az állami támogatás igen szerény lehetőséget nyújt a számukra, lényegében az intézmények működtetésére futja. Külön terhet jelent az önkormányzatnak a szelidi üdülőkörzet fenntartása. Igen veszélyessé vált a tó eliszaposodása. A tó kotrása elodázhatatlan feladat. Duna- patajon sokat javult a község köz- tisztasága. Látszik a húsz közhasznú munkás foglalkoztatása, az utak, járdák, csapadékvíz-árkok karbantartása, a fűnyírás, a lomtalanítás az ő feladatuk. A képviselők közül többen kifogásolták. hogy túl sok a település bérjellegű kiadása. Schramm Gábor polgármester elmondta válaszában. hogy minden a köztisztviselői és közalkalmazotti törvény szellemében történt. Más településen is hatvan-hetven százalékot tesz ki a bérrel kapcsolatos költségek, csak a fennmaradó összeg fordítható a működési, fejlesztési célokra. Működőképes intézmények Foktőn A falu lakossága előtt vitatta meg nemrégiben a foktői képviselő- testület az idei cvre vonatkozó költségvetési elképzeléseket. Gombos János polgármester visszatekintve a tavalyi esztendőre, arról tájékoztatta a megjelenteket, hogy hitel nélkül gazdálkodott az önkormányzat. Egyébként 45 millió forint állt rendelkezésükre, melynek nyolcvan százalékát a központi költségvetés biztosította. Az idei tervek között szerepel a telefonhálózat bővítése és a vezetékes gáz kiépítése. Erre a megfelelő összeg remélhetőleg rendelkezésre fog állni. Szóba került a közalkalmazottak béremelése is. amit egyelőre elvetettek a foktői honatyák. Szintén akárcsak tavaly lemondtak a költségtérítési díjukról, csupán a szociális bizottság tagjai kapnak némi ellentételezést. Mindannyian egyetértettek abban, hogy az intézmények működtetésével az idén sem lesz gond. a pénzügyi háttér biztosított. A költségvetési tárgyalások egyébként mindvégig aprólékosak voltak, a képviselő-testület tagjai valamennyien aktívan fűztek véleményt az elhangzottakhoz, ez vezetett oda, hogy példás kompromisszum született, a polgármester előterjesztését csak néhány, jelentéktelen ügyben módosították, j Az >ldal a KALOPRESS közreműködésével készült. Akik segítségre szorulnak
