Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-18 / 41. szám

2. oldal, 1993. február 18. PETŐFI NÉPE 0 00 KÉRDŐJELEK Hideg zuhany tanulságokkal? Hiába ígérte választási győ­zelmekor Bili Clinton, hogy el­nöksége „első percétől" az amerikai gazdaság gondjaira fog koncentrálni, végül csak­nem egy hónap telt el beiktatá­sa után addig, hogy — az Unió helyzetéről mondott beszéde keretében — átfogó programot hirdetett az Egyesült Államok előtt álló feladatokról, a terve­zett gazdasági és társadalmi in­tézkedésekről. Adózási és tár­sadalombiztosítási szigorítá­sok, a katonai költségvetés ke­mény megkurtítása, energiafo­gyasztási adó és a segély-auto­matizmus lazítása hideg zu­hanyként érhette azokat, akik a Fehér Ház új, demokrata gazdájától népszerüséghajhá- szó lépéseket és (mesterséges) gazdaságélénkítést vártak. Az egész intézkedési csomag Jbn- tos tanulságokkal szolgálhat Amerikán kívül, nem utolsósor­ban nálunk is. Valóban hátraarcot hajtott végre Clinton? Vagy csak tudo­másul vette: számos kampány- ígéretét a hatalom birtokában képtelen teljesíteni? S ha már így van, nem jobb-e rögtön, négyéves periódusa elején „be­adni” a közvéleménynek a ke­serű pirulát? Egyes hivatkozá­sai még a közép-európai rend­szerváltozásokhoz szokott fül­nek is ismerősen csengenek: a Bush-adminisztráció a friss be­jelentések szerint például a vártnál 50 milliárd dollárral nagyobb deficitet hagyományo­zott az utódcsapatra.) Nem méltányolandó-e a po­litikusi merészség és elhatáro­zottság, hogy saját híveinek egy részét is kész kiábrándítani programjával a távlati cél, az amerikai gazdasági talpra állí­tása érdekében? Vagyis nem kellene itthon is meghallani, megérteni a Clin- ton-csomagterv üzenetét? Ha a gazdag Amerikában fő pa­ranccsá válik a takarékosság fontos szemponttá az á/lant- aparátus leépítése, nem véletle­nül juthat az ember eszébe a magyar államháztartás növek­vő hiánya, a közvagyon kézen- közön elszivárgása. Ha a fehér háZbeli stábot negyedével lehet csökkenteni, nem érvényesül-e hasonló kényszer nálunk ? Gondolkodni mindenesetre kell mindenkinek, aki jót akar. Ha egy szel jót akar. Szegő Gábor Tizenegy kis kopjafa a pörbölyi temetőben (Folytatás az 1. oldalról) Már napok óta együtt él az or­szág közvéleménye a szörnyű tra­gédia tudatával, még mindig elemi erővel szakadt fel a fájdalom a je­lenlevőkből, amikor Herendi Já­nos bátaszéki plébános és Csima Endre alsónyéki református lel­kész imádkozott a gyermekek: lelki üdvéért. Leírhatatlanul megrendí­tő látvány volt a tizenegy, fekete posztóval borított ravatalon a ti­zenegy kis fehér koporsó. Szükség volt több esetben is a készenlétben álló mentőorvosok segítségére, mert a szülők nem tud­ták elviselni gyermekük elvesztésé­nek még a gondolatát sem. De amint Nagy Ferenc községi jegyző és Kemény Lajos általános iskola igazgató búcsúszavaikban el­mondták, a későbbiekben minden bizonnyal enyhítheti a fájdalmat az együttérzés, és a segíteni akarás, mely az egész ország lakossága ré­széről megnyilvánult. • A pörbölyi temetőbe ezreket hozott a részvét. Tegnap délutántól tizenegy kop­jafa hirdeti az értelmetlen, emberi felelőtlenségből bekövetkezett tra­VELEMENYEK SZABADON Lélekharang szól (Benedek Istvánné nyugalmazott ta: nítónő, aki férjével együtt évtizedeken keresztül Kiskunmajsa tanyavilágában tanította a gyerekeket, a pörbölyi isko­labuszt ért baleset kis halottjainak elsi- ratása okán írta levelét a szerkesztőség­hez.) Közel harminc éve már, amikor el­kezdték a tanyai kollégiumok létesíté­sét, majd a körzetesítést. Nem volt elég ez a harminc év arra, hogy rájöjjenek, ez a legnagyobb bűn, amit a falusi, tanyai emberek ellen elkövettek egy hangzatos jelszó alatt: esélyegyenlőség. Elvették a gyermekeinket, elvették ősi kultúrájukat, elvették a hitüket! Mit kaptak helyette? Talajukat vesz­tett, családtól, munkától elszokott, se falusi, se városi fiatalokat. Akik nem találják helyüket sem a családban, sem a világban —sehol. Nem tehetnek róla, így nevelték őket, kivették a talajt a lábuk alól. Megtörtént a rendszerváltás. Vajon tett-c valaki valamit is azért, hogy ez az áldatlan utazgatás megszűnjék, hogy a bezárt iskolák kinyissanak? Hogy az üresén maradt falvak, ahonnan elvitték a gyerekeket, ne olyanok legyenek, mint a temetők? Mert azok a helysé­gek, ahol nincs gyermekkacaj, félelme­tesen hasonlítanak a temetőkre. Rábízták az iskolák ügyét az önkor­mányzatokra. Az ilyen kis helyeken, ilyen gazdasági helyzetben nincs pénz. Vajon nem addig kellene rajtuk segíte­ni, amíg nem késő? Hány Pörbölyre, tragédiára lesz szükség, hogy felébred­jenek az illetékesek? Tudom, a kis falvakban kevés a gye­rek. De 10-15 gyerek nem éri meg? Hány millió forintot költenek el a pártok? A nekik kiutalt összeget miért ne lehetne erre a célra költeni? Ők meg politizáljanak a tagdíjakból! Biztosan megtérülne bármilyen ösz­szegű befektetés, hiszen népünk jövőjé­ről, az ifjúságról van szó. Amit ezután szeretnék leírni, egy pe­dagógusnak a legnehezebb! De ez az igazság. Megszólalhatnának a lélekha­rangok a pedagógusképző intézetek­ben is. Hátha emlékeztetné őket vala­mire, például arra, hogy miért is jelent­keztek erre a pályára? Mert a fiatalok nem szívesen, vagy egyáltalán nem mennek a kistelepülésekre. Joggal írha­tom, hiszen 37 év kisiskolában — egy helyen eltöltött szolgálat után most mentünk nyugdíjba a férjemmel. Saj­nos, nem lett helyettünk más, mint nyugdíjas és képesítés nélküli. Pedig tudomásom szerint sok mun­kanélküli pedagógus van. Tudom, sok kistelepülés polgármes­tere ért velem egyet, akik hiába hirdet­ték meg kisiskoláik állását. Pedig a hi­vatást nem kötik a helyhez. A hivatás gyakorlásához gyermek kell, legyen az tanyai, városi, vagy falusi. Értelmesen élni mindenütt lehet. Akinek’igénye van szép, értelmes életrfe'/aV meg iá tud-5 ja teremteni magának. Talán nem is a harangot' kellene meghúzni, hanem kitűzni a fekete zász­lót, hogy emlékeztesse őket hivatásuk­ra. S addig ott hagyni, amíg minden kistelepülés kisiskolájában nem lenne pedagógus, aki kigyújtaná a „lám­pást”. Aki visszavinné az iskolát, a hi­tet, a kultúrát, aki tenne azért, hogy minél kevesebb kisiskolásért szóljon a lélekharang. gédia áldozatainak emlékét, a szü­lők, a falu és az ország népének gyászát. Gál Zoltán Göncz Árpád Bangkokban Munkatársunk telefonjelentése Bangkoktól. Göncz Árpád szerdai programja a Chitrelada-palotában kezdődött, ahol elmondták: A királyi palota önel­látó és arra törekednek, hogy egyszerű eljárásokat honosítsanak itt meg. Csak példaként néhány: magyar tech­nológiával tennesztenek laskagom­bát. Rizsföldek, kókuszpálma- és ba- nánfaligetek között vezetett ezt köve­tően az elnök útja. Ez a táj leginkább a magyar Alföldhöz hasonlít, az itteni „tanyák is” szétszórva helyezkednek el egy-egy banánfaliget körül. Amit a bangkoki ipari parkban mutattak meg Göncz Árpádnak, az viszont mindenképpen az ezredforduló, ha nem a jövő század első fele. A hazánk­nál csaknem hatszor népesebb, 56 mil­lió lakost számláló Thaiföldön ez a második és a legnagyobb ipari park. Az itt kialakított infrastruktúrára olyan világcégek telepítettek üzeme­ket*.- mint a‘ Sony $ < tie N EG vagy a Thompson. A köztársasági elnököt . egyébként aThompson televízió Tha­iland légkondicionált üzemében fo­gadták. Itt ismerhette meg a többi cég is beruházását s munkáját. A park lé­nyege: minden megtalálható itt. A la­kásoktól a korszerű technológián, a magas műszaki kultúrán keresztül egészen a raktárokig, amire a folya­matos ipari termeléshez szükség van. Mádl Ferenc a vallás fontosságáról Az Országgyűlés Kulturális, Tu­dományos, Felsőoktatási, Televí­zió, Rádió és Sajtóbizottsága szer­dai ülésén 13 igen, és 1 nem szavazat­tal, 5 tartózkodás mellett támogatta Antall József miniszterelnök szán­dékát, amely szerint Mádl Ferenc eddig tárca nélküli minisztert műve­lődési és közoktatási miniszterré ja­vasolja kinevezni. A nyílt szavazá­son egy független képviselő szava­zott nemmel, a szabaddemokraták pedig tartózkodtak. A miniszteijelölt bizottsági meg­hallgatása során a törvénykezési fo­lyamat fontosságáról beszélt, meg­említve: a felsőoktatási, a közokta­tási és a szakoktatási törvényterve­zeteket a kormány hamarosan be­nyújtja a parlamentnek. Az oktatás, a kutatás és a tudomány finanszíro­zását preferált stratégiai területté kell tenni —jelentette ki Mádl, hoz­zátéve, hogy ennek érdekében szán­dékai szerint kiáll tárcája nagyobb költségvetési támogatása érdeké­ben. A miniszterjelölt bevallotta, hogy bizonyos területeken, így a közmű­velődésben még nincs meg a kellő tá­jékozottsága. Külön szólt az egyházi iskolákról és az egyházi ingatlanok­ra vonatkozó alkotmánybírósági döntésről. Megítélése szerint a val­lás- és lelkiismereti szabadság az em­ber lényegéhez tartozik, s a semleges állam feladata, hogy elősegítse ezek kibontakozását, megteremtse a megfelelő feltételeket. A miniszter­jelölt arra is utalt: az állami iskolák­ban is szükséges és indokolt a vallás­erkölcstanok, egyfajta polgári er­kölcs oktatása, amelynek részét ké­pezheti a családi, a környezeti és a hazafias nevelés. Hozzáfűzte: az ál­lami iskolákban is lehetővé kell tenni a fakultatív vallásoktatást. Mádl a lakosság műveltségi szintjének növelése érdekében, és a fiatalkori munkanélküliség megol­dására fontosnak nevezte azt, hogy Magyarország térjen át a 10 osztályos alapfokú iskolarendszer­re. A felsőoktatásban a miniszter­jelölt véleménye szerint fel kell emelni a hallgatók jelenleg 80-90 ezres létszámát 120-130 ezerre. Ezen kívül meg kell teremteni a posztgraduális képzést. Ezzel pár­huzamosan fontos feladat a ma­gyar tudományos minősitési rend­szer újrafogalmazása — mondta Mádl. Egy eredeti német üdítőital Magyarországon Fnssebb Yrueade Gdítőitalok A Befutó Kft. a FRUCADE üdítőitalok kizárólagos Bács-Kiskun megyei forgalmazója az alábbi termékeit kínálja: • kóla • narancs • koktél • citrom • tonik 2 l-es, BET-flakonos kiszerelésben 55 Ft + áfa egységáron. Cím: Befutó Kft. Kunszentmiklós, Baksay u. 12., tel.: 76/351-181 EZ TÖRTÉNT A VILÁGBAN Újabb Drina menti támadások A boszniai szerb erők tegnap folytatták a Drina mentén indított támadásukat, s megszálltak egy fontos bányaközpontot a Zvornik- tól délre fekvő Bratunac körzetében. A saséi cink- és ólombánya elfoglalása jelzi, hogy a boszniai háború során az etnikai szemben­állás után már gazdasági megfontolások is nagy szerepet játszanak. Belgrádban a bányaközpont elfoglalásával kapcsolatban — mintegy magyarázatként — emlékeztettek arra, hogy a muzulmán erők ko­rábban azzal fenyegetőztek, hogy a Drinába robbantják a folyópar­ton levő meddőhányót, amely mérgező bányahulladékokat tartal­maz, s így nagy környezeti katasztrófát válthat ki. Szarajevó víz és áram nélkül A Szarajevó körüli harcok miatt megrongálódtak a bosnyák főváros közművezetékei, fűtés, áram- és vízellátás nélkül hagyva a város ostromlóit és védőit egyaránt, miközben a napi középhőmér­séklet nulla fok körül ingadozik. Az áramszolgáltatás kedd este szakadt meg, miután a Szarajevó északnyugati részén folyó harcok miatt két helyen is tönkrement a várost ellátó távvezetékek közül az utolsó is. Ez megbénította a vízellátást is, miután a legnagyobb szivattyúállomás áram nélkül maradt. A város földgázvezetékét vasárnap rongálta meg egy tüzérségi akna a nyugati külvárosban, ahonnan a muzulmánok vezette boszniai kormányerőket próbálják kiszorítani a szerb lázadók. Szandzsák háborús veszélyben Sulejman Ugljanin, a Szerbia és Montenegró határán fekvő Szan­dzsák térség muzulmánjainak vezére tegnap az APA hírügynökség­nek úgy nyilatkozott: elkerülhetetlennek tartja, hogy hazájában háború törjön ki. — Ténylegesen már most is háború folyik Szan­dzsákban, csupán részünkről hiányzik a megfelelő válasz — mond­ta. Kijelentését alátámasztandó beszámolt arról, hogy tavaly június óta legalább 50 muzulmánt lőttek agyon a szerb hadsereg tagjai, és naponta muzulmánok tucatjait hurcolják a rendőrőrsökre, ahol vallatják és ütlegelik őket. A muzulmán vezető közlése szerint pán­célosok veszik körül Növi Pazart, a térség fővárosát és a többi nagyobb várost; a szerb hadsereg 29 000 katonát állomásoztat a Szandzsákban. Gore meghívta Izetbegovicot Albert Gore, az Egyesült Államok alelnöke hivatalos látogatásra hívta meg Alija Izetbegovic bosnyák elnököt, hogy biztosítsa részvé­telét a New York-i béketárgyalásokon. Alija Izetbegovic nem volt hajlandó folytatni a tárgyalásokat a boszniai szerbekkel, akik vi­szont távollétében nem kívánnak leülni a tárgyalóasztalhoz. A The New York Times tegnapi jelentése szerint Gore meghívása az egyet­len lehetőség, hogy végül is biztosítsák Izetbegovié részvételét, és így a tárgyalások a jövő hét elején folytatódhassanak. Megváltozik a görög címer? A görög parlamentben kedden olyan törvényjavaslatot terjesztet­tek elő, amelyben azt javasolják, hogy Görögország nemzeti jelképe a makedón királyok egykori címere legyen. Az ITAR-TÄSZSZ athéni jelentésében emlékeztet, hogy a makedón uralkodók kétezer éves címerére, a tizenhat sugárral övezett arany napra 1978-ban bukkantak rá az észak-görögországi Verginában II. Fülöp makedón király sírjában. E nap díszíti azt az aranyurnát, amely II. Fülöpnek, Nagy Sándor apjának hamvait tartalmazza. Athén és Skopje között vita robbant ki a Makedónia névhasználat és amiatt, hogy a szom­szédos köztársaság Makedónia ókori görög jelképét választotta az állami zászlót díszítő jelvénynek. Athén provokációnak minősítette az egykor jugoszláv Macedónia lépését. Bevándorlás elleni program A bevándorlás elleni intézkedések meghozatalát, a külföldről érkezett munkások hazatelepítését ígéri a választóknak a szélsőjob­boldali Nemzeti Front most közzétett programja a márciusban esedékes franciaországi választások előtt. A több mint négyszáz oldalas kötetben közzétett programban Jean-Marie Le Pen pártja megfogalmazza „háromszáz javaslatát Franciaország újjászületésé­re”. A párt sok követelése és ígérete között szerepel például az is, hogy hatalomra kerülése esetén néhány év alatt teljesen megszüntet­né a személyi jövedelemadót. Lemondott milánói városatyák Lemondott Piero Borghini, milánói polgármester, miután a vá­rosvezetés egyik tanácsosát korábban letartóztatták a korrupciós kenőpénzbotrány kapcsán, és ennek nyomán megvonta a végrehajtó bizottságtól támogatását a városi tanács több tagja és pártja. Borg­hini alig egy évvel ezelőtt került Milánó élére. Paolo Pillitteri, az előző polgármester szintén vád alá került a pártkasszákba vándorolt kenőpénzek ügyében. A kenőpénzbotrány további fejleménye: le­mondott Severino Citaristi szenátor, a kereszténydemokrata párt gazdasági igazgatója, „pénztárosa”, miután nem kevesebb mint tíz ügyészségi értesítést kapott már a korrupciós pénzek átvétele miatt. A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal közleménye: A Bács-Kiskun Megyei Kárrendezési Hivatal értesíti a jogosultakat, hogy 1993. március 12-én, 11 órára, a Kecskeméti Törekvés Mgtsz termőföldterületére meghirdetett, a következőkben felsorolt területekre — felmérési hiba miatt — az árverés elmarad Település Táblaszám Helyrajzi szám Területe Művelési ág AK­érték Korlá­tozó intéz­kedések Kecskemét Csődöri 0206/72/g 6 ha 0108 nm erdő 45,68 — dűlő V. Cethali 0177/9/a 139 ha 0946 nm sztó 1574,79 — dűlő XII.. 0177/9/c 1 ha 0304 nm erdő 7,83 — 0177/9/d 1 ha 1152 nm gyep 10,84 — 0177/9/g 3033 nm szőlő 15.80 — A többi területre az árverés helye: Kecskemét, Úrrétpuszta 224. Az 1993. március 13-án, 11 órára, a Kecskeméti Törekvés Mgtsz termőföldterületére meghirdetett árverés — téves adminisztráció miatt — elmarad. Szeretne Ön egy négycsillagos szálloda tulajdonosa lenni? Jegyezzen részvényeket! A most alakuló THERMÁL HOTEL Rt. részvényeket bocsát ki 60 millió forint összegben. Jegyezhető: minimum 2 millió, maximum 30 millió forint értékben. Részvényjegyzés kezdőnapja: 1993. február 8. Részvényjegyzés zárónapja: 1993. február 19. Munkanapokon: 16—18 óra között. Részvényjegyzés helye: 6000 Kecskemét, Május 1. tér 5. VI. emeleti 601-es tanácsteremben. Tisztelettel várjuk Önt, mint leendő részvényest. # 492 ♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ■ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦ ♦

Next

/
Thumbnails
Contents