Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-17 / 40. szám

MEGYEI KÖRKÉP 1993. február 17., 3. oldal Hiányos a dunapataji közvilágítás • Dunapatajon sokat romlott a közbiztonság, mert a településen több helyen hiányos a közvilágítás. (Fotó: PN-archív) V askos iratcsomag a képviselők előtt — ez jelezte a dunapataji önkormányzat legutóbbi tanácsko­zásán, hogy a település életében fon­tos kérdéseket tárgyalnak. Az első napirendi pont, a kommunális fel­adatok ellátásáról szóló beszámoló vitára bocsájtása után kiderült: hiá­nyos a közvilágítás, egyes szakaszo­kon hetekig nem égnek a lámpák. En­nek következtében emelkedett a ben­zinlopások száma, s a sötétség jól jön a randalírozóknak is. Mint megtud­tuk, ugyan az önkormányzat három- százezer forintot költ évente az állati tetemek elszállítására, ennek ellenére egyesek a dögkamráig sem viszik az elhullott állatot. Jó hír a helybélieknek, hogy ko­moly előrelépések tapasztalhatók a helyi köztisztaságban. Amióta egy kft. gondoskodik a szemételszállítás­ról, azóta nagyobb a rend a faluban. Dunapatajon több képviselő magas­nak tartja a szemétszállítási díj 30 szá­zalékos emelését, mert a díjemelés mi­att illegális szemétlerakó helyek kia­lakulásától tartanak. A nagyközség­ben idén 20 közhasznú munkást al­kalmaznak, akik elsősorban a közte­rületek, utak, járdák takarítását és karbantartását végzik. Zs. F. Rokkantak és mozgássérültek egyesülete Majsán • Szerencsés Lajos elnök és Lajos Mária, a helyettese, várják a majsai mozgáskorlátozottak jelentkezését. L assan, bátortalanul, de makacs eltökéltséggel fogtak neki a majsai rokkantak és mozgáskorlá­tozottak a szövetkezésnek. Aho­gyan a középkorú, félkezű férfi, a közösség élesztője mondta: — Senki nem áll ki értünk, ma­gunknak kell harcolnunk a jogain­kért. Sokan élnek Majsán, akik nem is tudják, hogy járna nekik valami juttatás. Ha egyenként pró­bálkozunk, könnyen elhajtanak bennünket, így talán többre ju­tunk. Ezeket a gondolatokat a máso­dik alkalommal összehívott alaku­ló közgyűlésen mondta el Szeren­csés Lajos, az egyesület létrehívása mellett érvelve. A két összejövete­len sok új arc tűnt fel, s voltak, akikről tudnak a többiek, de még mindig nem jutott el hozzájuk a hír, hogy egyesület szerveződik az érdekvédelmükre. A találkozón többnyire a panasz szavai hang­zottak el, talán érthető is. — Akkor döntöttem el, hogy szervezkedni kell, amikor megtud­niennyit kell fizetni a terhesség meg­szakításáért? A terhesség megszakításának díja 5000 forint, ez magában foglalja a mű­tétet és a kórházi ápolási költséget. A pénzt a családvédelmi szolgálattól kapott csekken kell befizetni, az össze­get a társadalombiztosítás egészség- ügyi alapjának javára írják jóvá. . ,.^os?z anyagi körülmények között élők kérhetik a dij mérséklését. Ha a család egy főre jutó átlagjövedelme nem éri el a mindenkori minimálbér (ez jelenleg 9000 forint) másfélszere­sét, akkor 2500, ha a bérminimum-fe­lét, akkor 1000 forintot kell a műtét elvégzéséért fizetni. tam, hogy a nyugdíjasok klubja húszezer forint támogatást kapott az önkormányzattól. Ennyit talán mi is érdemelnénk, hiszen jobban rászorulnánk a segítségre — mondja Szerencsés Lajos, akit a közgyűlés később egyesületi elnök­ké választott. A kezdő lépések megtételéhez a művelődési központ máris nagy segítséget adott azzal, hogy a szín­házterem melletti, földszinti öltö­zőt rendelkezésükre bocsátotta. A hivatalossá válás felé vezető út első állomásaként az elnök mellé még elnökhelyettest választottak Lajos Mária és pénztárost Lajosné Fekete Erika személyében. A mintegy negyven fővel megala­kult egyesület szándékai szerint az országos szövetséghez kíván csat­lakozni. Hetente, szerda délelőtt 10—12 óra között a hozzájuk for­duló panaszosokat fogadják, s ha­vonkénti rendszerességgel, az első szerdákon nagyobb összejövetele­ket is tartanak. A rendszeres szociális segélyben ré­szesülőknek térítésmentes az abor­tusz. Egészségi ok miatt nem kell külön kérni a terhesség megszakítását, a műtétet ingyen végzik el. Ha bűncse­lekmény miatt szükséges a beavatko­zás, a költséget nem a terhes asszony fizeti, a számlát a perköltséghez csa­tolják. Nem kell fizetniük a bentlakásos gyermek- és ifjúságvédelmi intézetek lakóinak, a szociális otthonok ellá­tottjainak, továbbá az állami gondo­zottaknak. FEB (Folytatjuk ) Bálok az ovisokért Jótékony célú bálokat rendeztek az elmúlt hét végeken Kiskunmaj- sán. A nagy sikerrel lebonyolított „szülők báljainak” teljes bevételét, a szűkös anyagi keretek között működő városi óvodákban fogják felhasználni. így jut majd egy kis pénz mind az 1. számú, mind a Napsugár óvodában játékvásárlá­sokra, kirándulásokra. A bálok népszerűségére jellemző, hogy a két rendezvényen összesen, mint­egy nyolcszázan vettek részt. Közalkalmazotti törvény Balotán Vajon sértett-e törvényt a balo- taszállási önkormányzat vagy sem? Egy biztos, ha tette, akkor is legfeljebb jóhiszeműen. Közmeg­hallgatással egybekapcsolt képvi­selő-testületi ülésen vetette fel a kérdést az egyik képviselő, s a má­sik — történetesen az érinteti ÁMK igazgatója — válaszolta meg. Tudniillik, hogy megkap­ták-e az ÁMK dolgozói a közal­kalmazottak számára törvényben előírt tizenharmadik havi illet­ményt? Fehér Géza, az iskola igaz­gatója úgy fogalmazott, hogy bár két ízben is fizettek ki jutalmat az év folyamán — egyet a régi peda­gógusnaphoz kapcsolva, a másikat az év végén két részletben, amely­nek a felét az intézmény belső át­csoportosítással fedezte —, de ezek egyike sem felel meg a tizenharma­dik havi illetmény fogalmának. Ezeket differenciáltan osztották, s a hathavi munkaviszonyt teljesített vagy az intézménytől időközben eltávozott dolgozók nem részesül­tek benne. Mint elmondotta, bán­tó ez a megkülönböztetés, hiszen az egészségügy alkalmazottai s a hivatal dolgozói is dupla illet­ményt vettek fel, egyiket jutalom­ként, másikat tizenharmadik havi bérként. Ami még bántóbb, hogy most, a múlt évi beszámolóból ér­tesült róla, hogy kilencmillió meg­takarítása van az önkormányzat­nak, amelyből igazán futotta volna a nem egészen ötszázezer forintnyi bérre. A polgármester is szót kért, s válaszként ismertette az igazgató­képviselő elmúlt év végi beadvá­nyát, amelyben a közalkalmazotti törvény teljesítésére ő maga aján­lotta fel ezt a felező megoldást, amely szerint eljártak. Az önkor­mányzat mindenképpen illetmény­nek s nem jutalomnak szánta az átadott pénzt. Mindkét válasz — ha akarom — elfogadható, csak az a kérdés, ki felel immár azért, hogy néhány dolgozó esetében mégsem teljesült a törvény. H. T. Kép és szöveg: H. T. AMIT AZ ABORTUSZTÖRVÉNYRŐL TUDNI KELL (3.) BAJAI VÁLSÁGKÖLTSÉGVETÉS? Gyenge érdeklődés a közmeghallgatáson Késhegyre menő viták folytak az önkormányzaton belül, és a kü­lönböző szakértői csoportokban arról, hogy miképpen lehetne le­csökkenteni a 800 millió forráshi­ánnyal küszködő idei költségvetés kiadási oldalát. A legnagyobb vita a kulturális és közoktatási bizott­ságban zajlott, mert az intézmé­nyek működtetése nem szenvedhet Csorbát. A többhetes vita eredmé­nyeként sikerült a költségvetés koncepciójához igazítani a pénze­ket, mely így is 210 millió hitelfel­vétellel jár. Ilyen körülmények után került sor hétfőn, 16 órakor, a városhá­zán, a többször módosított idő­pontú közmeghallgatásra. A gyér számban megjelent intézményve­zetők mellett csupán 4-5 érdeklődő vett részt e fontos kérdés tárgyalá­sában. Az első felszólaló, Szuszics Lajos, a Dobó utca 10-ből felhívta a figyelmet, hogy egyetlen képvise­lő sem ment a nép közé elmondani: bajban van a város gazdasága,, és csak a fenntartásra jut pénz. Ép­pen ezért a polgároknak nincs is lehetőségük beleszólni az idei költ­ségvetés alakulásába. Nem volt idő felkészülni az egyes tételekből, így nagyon nagy sérelmeket szen­vednek a demokrácia játékszabá­lyai. Mivel több mint egy óra hosszá­ig vette igénybe a hallgatóság tü­relmét, Cserháti János alpolgár­mester — néhányszori figyelmezte­tés után — a képviselő-testület ja­vaslatára, megvonta Szuszics úrtól a szót. Tette ezt azért, mert felolva­sott előadásában eltért a napirend­től. Ezután ár. Pápay Tamás kór- ház-igazgató-helyettes és orvostár­sai arról beszéltek, hogy a 200 éves kórház épületei, eszközparkja el­avult, ezért kevésnek tartják a költségvetés által javasolt 3 és fél milliós fejlesztést akkor, amikor a polgármesteri hivatal például 6 milliót költ gépberendezésre. Fel­hívták a figyelmet, hogy a kórház gyógyszerellátása csak a legszüksé­gesebbekre korlátozódik, és ez — ha továbbra is így lesz — a gyógyí­tást veszélyezteti. Már pedig erre a bácskai emberek érdekében nem kerülhet sor. A közmeghallgatás végén a jelen lévő városatyák megszavazták, hogy nem várják ki a kéthetes tü­relmi időt, hanem már holnap hoz­zákezdenek az idei költségvetési rendelet megalkotásához, hogy a kormány által előírt időpontig el­készüljenek vele, és meg tudják ad­ni az államháztartásnak a kért in­formációt. Papp Zoltán FOKTŐ Hárommillió segélyezésre Minden helyi képviselő megje­lent azon a foktői tanácskozá­son, amelynek egyetlen napi­rendje a község 1993. évi költ­ségvetése volt. Az 1992 év mérle­gét Gombos János vonta meg, aki fontos eredményként értékel­te: a település mindvégig hitelek felvétele nélkül, saját források­ból gazdálkodott. Az intézmé­nyek működtetése mellett 4,5 millió forintot út- és járdaépítés­re, másfél milliót a temető rend- behozatalára költöttek. Mint megtudtuk, az elmúlt évben Foktőn 45 millió forintból gaz­dálkodtak, s ennek közel nyolc­van százalékát a központi költ­ségvetés biztosította. A kommu­nális adó bevezetése kapcsán el­hangzott: a bevételek nem jelen­tettek komoly anyagi forrást ugyanakkor a lakosság túlnyo­mó többségének megterhelést je­lentett. Ezért további helyi adók bevezetését nem tervezik. Az idei költségvetés megtárgya­lásakor a legtöbb képviselő azt tar­totta fontosnak, hogy a község működését biztosítsák, s emellett, ha a körülmények lehetővé teszik, digitális telefonhálózatot építse­nek . A" foktőiek á gázprogram megvalósítását 1994-re prognosz­tizálják. Rossz hir a helyi köztiszt­viselőknek, hogy anyagi háttér hi­ányában idén fizetésemelésre nem' számíthatnak. Ám a rászorultak segélyezésére hárommilliót költe­nek, az egyesületek 665 ezer forint támogatásban részesülnek. Zs. F. Földügyek Tompán • Nagy gond, hogy mi lesz a földjeikkel. T ompán is megindulhat a közös­ben lévő földek bérbeadása, ugyanis a falu mindkét mezőgazda- sági szövetkezetében megválasztot­ták a múlt héten — a községi jegyző által külön-külön összehívott köz­gyűlésen —földkiadó bizottságot. 17 tagja vaíf-az egyiknek is, a másik­nak is. A Kossuth Mgsz-ben a nem tag földrészarány-tulajdonosokat, mivel az ő részarányuk nagyobb, tízen, a ta­gokat heten képviselik a bizottság­ban, amelynek elnöke Farkas István­ná, alelnöke Tumbász Mátyás lett. A Szabadság Mgsz-ben a tagok közül — tulajdonuk arányában — tízen, a kívülállókból heten ke­rültek a bizottságba. Elnökké Zöldhegyi Józsefet, alelnökké Horváth M. Jánost választották meg. Mind a két közgyűlésen kíván­csiak voltak az érintettek arra, hogy mennyit fizet a szövetkezet az általa használt földek után. A vá­laszokból megtudhatták: a Kos­suth 16 kiló búza értékét, a Sza­badság száz forint körüli összeget aranykoronánként. K. B. Postakocsirablók rendőrkézen Máig emlékezetes az a postako­csirablás, amely még a nyáron Du- natetétlen határában történt. A rab­lók a — gépkocsiabroncsot kilyu­kasztva — a kalocsai pénzszállító kocsit megállásra kényszerítették, majd amikor a személyzet a hiba ki­javításába kezdett, őket géppisz­tollyal a közeli kukoricásba paran­csolták, s közel kétmillió forint zsák­mányra tettek szert. Ám mint meg­tudtuk, ez csak jelentéktelen része volt annak a többnyire postakocsik sérelmére elkövetett bűncselek­mény-sorozatnak, amelynek mérle­gét immár a paksi rendőrök vonják meg. Az eddig rendelkezésre álló bi­zonyítékok szerint Szabó József rét- szilasi, Dancz László sárbogárdi la­kos összesen 15 millió forint rablott pénzre tett szert. A kiterjedt nyomo­zás azt is kiderítette; 13 tagú bűnöző társaság vett részt az akcióban. A nyomozók a házkutatások során valóságos fegyverarzenált foglaltak le. Kilencven kézigránát, hat gép­pisztoly, legalább kétezer hozzávaló lőszer biztosította a „technikai hát­teret”. A vizsgálatot az elkövetők előzetes letartóztatása mellett foly­tatják. Zs. F. Alakuló kapcsolat Az elmúlt hét végén Tiszkécskére láto­gatott az ausztriai Haliéin város polgár- mestere, Franz Kunz és felesége. A vendé­geket Tóth Dezső polgármester és a bi­zottsági elnökök fogaduik. A látogatás célja, hogy testvérvárosi kapcsolat ala­kuljon ki Tiszakécske és Hallein között. Á baráti beszélgetésen szó volt arról, hogy melyek azok a kapcsolatok, ahol a két város segíteni tudna egymásnak. Megegyeztek abban, hogy kulturális, sport és gazdasági téren is felveszik a kap­csolatot. Halleinnek egyébként 150 zenei és 70 sportegycsülete van, lakóinak a szá­ma pedig meghaladja a huszonötezret. Megállapodás született arról, hogy a testvérvárosi kapcsolat aláírását mind­két helyen valamilyen kulturális rendez­vényhez kötik. Földkiadó bizottságok Halason Múlt héten csütörtökön és pénteken Kiskunhalas jegyzője is összehívta' az érintetteket a helyi földkiadó bizottságo­kat megválasztó részarány-tulajdono­sok közgyűlésére. A két téesz nyolc- nyolcszáz fős tagságából nem gyűltek össze annyian, hogy egyharmados rész­vétellel a gyűlés határozatképes legyen. A 17 tagból így mindössze kilenc-kilenc főt tudnak megválasztani. A volt Vörös Szikra bizottságában a tagságot Gömöri István, Gáspár István, Vojcsek Dezső, Szekeres Jenő, Széli Sándor, a kívülálló­kat pedig dr. Király Dezső, Bíró Lajos, Baki Károly és Rádai Ferenc képviselik. A Vörös Október bizottságába a tagok közül Árvái Mihály, László Mária. Víz­keleti János, Pősz Miklós, Papp Sándor- né, a kívülállók közül pedig Simon Jó- zsefné, Nagypál Sándor, Halász Balázs és Sándor Dezsőué kerültek be. A másik nyolc tag megválasztására mindkét he­lyen a február 22-ei Közösségek Házá­ban tartandó részarány-tulajdonosok részközgyűlésén kerül majd sor. Képviselők a kollégiumban Az általános iskola kollégiumában délután két órakor kezdi mai munkáját Lajosmizse képviselő-testülete. Baski András igazgató a kollégium munkájá­ról és terveiről tart tájékoztatót, majd há­rom órakor a községházán kezdi meg a napirend tárgyalását a testület. Ismét szó lesz a központi iskola szétválasztásáról, az idei út járda és csapadékvíz-elvezető árok építésének ütemezéséről és újból megvitatják a mizsei asztaliteniszezők tá­mogatási kérelmét. Az ülés interpelláci­ókkal zárul. Testületi ülés Kalocsán Holnap a városháza dísztermében ülé­sezik a kalocsai önkormányzat képvise­lő-testülete. A tanácskozás állampolgári kérelmek elbírálásával kezdődik, majd a Kohusz átalakulása, a helyi lakásrende­let módosítása kerül napirendre. Fontos téma még az önkormányzati üzletrészek értékesítése, valamint a szociális törvény helyi végrehajtására alkotandó helyi ren­delettervezet előkészítésének megbeszé­lése. Útlevélkérelem A bajai rendőrkapitányság, az igazga­tásrendészeti osztály, a megjelölt fogadó­órákon útlcvélkérclmcket átvesz. Ez csak a kérelmek átvételét jelenti azonban, az új útlevelek kiállítását továbbra is a Bel­ügyminisztérium adatfeldolgozó hivata­la végzi, helyben nincs lehetőség az ügyintézés meggyorsítására. Egyébként az alapállás továbbra is az, hogy a kérel­meket az állampolgárok az állandó lakó­helyükön, illetve tartózkodási helyükön illetékes önkormányzatoknál adják be, valamint a postán keresztül juttassák el a BM-hez. Elszámoltak Bács-Kiskun megyében a halasi Ha- tisz(a hajdani KISZjogutódja)elsőként, egyedül számolt el a vagyonával. Nyilat­kozatát az országos Számvevőszék elfo­gadta. A szervezet ezúttal jogutód nélkül megszűnt. KÖZÉLETI HÍR • Holnap, 17.00 órakora Kecskeméti Politikai Akadémia keretében dr. Schielt István tart előadást a pártok szerveződé­se és működése a modern polgári társa­dalmakban címmel, a Piarista Gimnázi­umban.

Next

/
Thumbnails
Contents