Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)

1993-02-02 / 27. szám

I 6. oldal, 1993. február 2. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Agrárvilág HITELEK VÁLLALKOZÓKNAK Gond az üzleti terv, a fedezet A mezőgazdaságban zajló válto­zások, a tulajdonosváltás felerősítik az agrárszektor hiteligényét, külö­nösen a vállalkozókét. Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt.-nél Gorzá Márta vállalkozási osztályve­zető volt segítségünkre abban, hogy elmondta, milyen hitelfajták „élnek” ma a mezőgazdasági vállalkozók­nak. Két hitelkonstrukció szűnt meg a közeli múltban, melyek folyósítása viszont a termelés fenntartása miatt ismét várható. Ilyen rövid lejáratú eseti hitel, a növénytermeléssel ösz- szefüggő hitel kamattámogatása, mely tavasztól várható remélhetően. Az integrált mezőgazdasági világ­banki program pénzeszközei is újra ki helyezhetők lesznek, ha a visszafi­zetésekből összegyűlik a szükséges forrás. Nem a mezőgazdasági termelők­nek címezték az ez évtől működő kereskedelmi fejlesztési világbanki hitelt, de benne vannak azok, akik csomagolás, anyagszállítás, élelmi­szer- és iparcikk-kereskedelem beru­házásához, forgóeszközeihez veszik igénybe, így például a gazdaboltok is. Vadonatúj az Európai Beruházási Bank finanszírozta hitel, melyet ipar, élelmiszeripar fejlesztésére ad­hatnak, és az ehhez kapcsolódó szol­gáltatásokra, kiemelten a környezet- védelemre és az energiaracionalizá­lásra. (Ebből a mezőgazdasági ter­melés maga kizárt.) Természetesen létezik a már is­mert reorganizációs hitel a szövet­kezeti vagyon kivásárlásához, melynek az eddigi tapasztalat sze­rint a fedezet hiánya a legnagyobb gondja. Az egzisztenciahitel az álla­mi vagyonra vonatkozóan műkö­dik, a legfrissebb hír erről, hogy a kamat mértéke 7 százalékra csök­kent. Mintegy másfél éve hozták létre az úgynevezett agrárgarancia intéz­ményét, ennek szépséghibája annyi, hogy ez idő alatt még senki nem tudja igénybe venni, a megszabott feltételeket teljesíteni. Úgy tűnik, az agrárhitelek után óriási az érdeklődés, azonban ezen túl már nemigen mennek a vállal­kozók. Az üzleti tervek elkészitése szinte már minden hiteligénylőnek problémát okoz. A saját anyagi erő, a fedezet fellelése pedig gyakran hiúsítja meg a hitel felvételét, a ki­számolt kamatköltségekről nem is beszélve. Igen nagy segítségnek látszik — ha működik majd — a megyében is létrehozott, úgynevezett Vállalko­zásfejlesztési Alapítvány. Ennek alapító okiratában a kockázatválla­lás segítése szerepel. Egyébként vár­hatóan a februári alakuló ülés után, a második fél évben, az alapítvány segítsége igénybe vehető lesz. G. E. ié I Piacépítés az élelmiszer-gazdaságban Piacépítés, termeltetés, finan­szírozás az élelmiszer-gazdaság­ban címmel február 10—11-én országos tanácskozás kezdődik Gödöllőn. A rendezvénysoroza­ton a résztvevők megismerked- httiralf a piaeganlnságif »-TpTitótá' ák'tüálís ismerétékkel, a válság­I , // , 1 A.". a4 II kezelő stratégiákkal. A tanácskozás lehetőséget nyújt a piacgazdálkodás idősze­rű agrárpolitikai, makro- és mikrogazdasági kérdéseinek elemzésére. Az összejövetelen bemutat- * ksfetmk <a -mezőgazdasági terme­lést szervező, illetve az ebben érdekelt szervezetek is. \ MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. február 1. p;,n7„„,„ Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 121,55 122,95 124,35 ausztrál dollár 56,27 56,89 57,51 belga frank (100) 249,88 252,21 254,54 dán korona 13,28 13.41 13,54 finn márka 14,93 15,13 15,33 francia frank 15,15 15,29 15,43 görög drachma (100) 38,29 38,71 39,13 holland forint 45,70 46,13 46,56 ír font 136,17 137,47 138,77 japán yen (100) 66,94 67,54 68,14 kanadai dollár 65,82 66,52 67,22 kuvaiti dinár 274,45 277,20 279,95 német márka 51,43 51,91 52,39 norvég korona 12,07 12,19 12,31 olasz líra (1000) 55,11 55,75 56,39 osztrák schilling (100) 730,13 736,93 743,73 portugál escudo (100) 57,52 58,07 58,62 spanyol peseta (100) 72,71 73,47 74,23 svájci frank 55,53 56,07 56,61 svéd korona 11,30 11,43 11,56 USA-dollár 83,71 84,49 85,27 ECU (Közös Piac) 99,75 100,73 101,71 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. február 1. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egysegre, forintban angol font 122,78 123,13 123,48 ausztrál dollár 56,54 56,69 56,84 belga frank (100) 251,79 252,37 252,95 dán korona 13,46 13,49 13,52 finn márka 15,01 15,56 15.44 francia frank 15,30 15,34 15,38 holland forint 46,07 46,45 46,29 ír fönt 126,55 126,87 127,19 japán yen (100) 67,38 67,53 67,60 kanadai dollár 66,17 66,34 66,51 kuvaiti dinár 273,57 274,26 274,95 nemet márka 51,83 51,95 52,07 norvég korona 12,16 12,19 12,22 olasz líra (1000) 55,80 55,96 56,12 osztrák schilling (100) 736,93 738,63 748,33 portugál escudo (100) 57,26 57,40 57,54 spanyol peseta (100) 72,83 73,82 73,21 svájci frank 56,08 56,22 56,36 síid korona 11,35 11,33 11,41 Ti . és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 84,08 84,28 84,48 ECU (Közös Piac) 100,73 100,98 101,23 HAZAI GAZDASÁG Kedvezőbbek az E-hitel feltételei Kedvezőbb feltételekkel lehet egzisztenciahitelt felvenni az idén januártól. A kamatot három szá­zalékra csökkentették, amire a hi­telt kibocsátó pénzintézet négy százalék kamatrést számolhat fel. Függetlenül az összegtől a törlesz­tés maximális időtartama 15 év, a türelmi idő három év, azaz, több, mint korábban volt. A már felvett hiteleket ugyan az akkor érvényes feltételek szerint kell törleszteni, de a kamat ezeknél is csökken az idén januártól hét százalékra. Mérséklődött a külkereskedelmi passzívum A múlt év november végéig 37,5 milliárd forint (423 millió dollár) passzívummal zárult hazánk kül­kereskedelmi mérlege. Ez sokkal kisebb az 1991. évinél. A fejlett és a fejlődő országokból történő im­port csökkent az elmúlt esztendő­ben, aminek következtében mér­séklődött a behozatali többlet, a volt szocialista országokból való behozatal pedig szinten maradt. Jelentős aktívumot mutat az EK tagállamaival folytatott tavalyi külkereskedelmi szaldó, ami 1991- ben még negatív volt. A kedvező változás jórészt a hazánk és a Kö­zös Piac közötti kereskedelmi egyezménynek köszönhető, ami nagymértékben megkönnyítette a magyar áruk piacra jutását. Északon a helyzet nehezebb Észak-Magyarország gazdasága az átlagosnál *iy rókább halyzét- ;bep.yap,.Jóhírü, nagyjtüíltúcégek mennek sorra tönkre, így érthető, hogy nagy az elvándorlás erről a vidékről. A kormány most arra ke­resi a választ, miként gyorsíthat­nák az ipari szerkezetváltást és a privatizációt. Az ennek érdekében készített terv szerint a kormány anyagi támogatásával az eladósor­ba kerülő állami vállalatoknak azokat a vonásait erősítenék, ame­lyek vonzóvá tehetik a külföldi be­fektetők számára. Mindezekre úgynevezett tervcsomagot dolgoz­tak ki, amit az érintett szakembe­rekkel is megvitattak. Hitelre vár a társadalom- biztosítás Ügyvitelének korszerűsítéséhez világbanki hitelre pályázik a társa­dalombiztosítási intézet. Úgy tű­nik, sikerrel: a napokban öntötték végleges formába a világbanki hi­tel- és beruházási megállapodás tervezetét. A 132 millió dollárt azonban csak akkor hajlandó köl­csönözni a pénzintézet, ha a társa­dalombiztosítási önkormányzatok felállítása után is egy intézmény látja el a tb. ügyviteli tevékenysé­gét. A kormány február közepéig dönt arról, hogy jóváhagyja-e a tervezetet. Tizenötezer létszámfölötti A híresztelésekkel ellentétben nem szüntetnek meg mellékvona­lakat — ezt a MÁV vezérigazgató­ja jelentette ki —, sőt, új mellékvo­nal létesítését tervezik, ami lehető­vé teszi Magyarország és Csehszlo­vákia keleti része (az Alacsony- Tátra) közötti vasúti összekötte­tést. Áz viszont igaz, hogy az idén elsősorban az irodai dolgozókat érintik a vasutak átszervezésével kapcsolatos elbocsátások. Az év végéig befejezi a létszámfölöttiek leépítését, s így mintegy 15 ezerrel lesz kevesebb a MÁV dolgozóinak száma. Az elmenőknek túlnyomó része — mintegy 12 ezer ember — nem az utcára került, hanem a MÁV-tól kiváló társaságokhoz, il­letve sokan korkedvezményes nyugdíjba vonulnak. PRIVATIZÁCIÓ Elkel-e végre az Aranyhomok? A megnyitó 30. évfordulóját ün­nepelték néhány hete a kecskeméti Aranyhomok Szálló dolgozói. A hangulatra mégsem a felhőtlen jókedv volt a jellemző, hiszen az évek óta összetartó csapat bárme­lyik pillanatban elemeire is szét­hullhat, ha az új tulajdonos . . . — Ugye érthető, hogy már na­gyon elegünk van az egészből — fakadt ki Nagy Ferenc, aki lassan 14 éve igazgatja a hotel minden­napjait. — Bár szállodánk privati­zációs huzavonája még „csak” másfél éve tart, nem árt tisztában lenni az előzményekkel: ha a Hun­garHotels a 80-as évek fordulóján felvett külföldi hitelének kamatfel­tételei nem változtak volna meg kedvezőtlen irányba, most nem kellene azt lesni, hogy mikor mél- tóztat valaki minket megvenni leg­újabb gazdánktól, az Állami Va­gyonügynökségtől. — Tavaly ilyenkor az első érté­kesítési kiírás alkalmával jelentke­zett ugyan öt cég, de közülük csak háromnak felelt meg formailag is a pályázata. Róluk azonban kide­rült, hogy semmiféle bankgaran­ciával nem rendelkeznek, ami egy ilyen volumenű üzletkötésnél alap- feltétel. Nem végződött jobb ered­ménnyel az elmúlt év őszén kiírt második pályázat sem. Azt hiszem, felesleges magyarázni azt, hogy mennyire romboló hatása van en­• Vajon, ki lesz a „Homok” gazdája? (PN-archív) nek a kilátástalan hercehurcának. Lazul a fegyelem, elfásulnak a dol­gozók, miközben rendszeresen kell egy-egy újabb önjelölt tulajdonos előtt felsorakozni. — Nem gondolja, hogy az eddi­gi sikertelenségnek az is oka, hogy túl sokat kérnek a házért? — Ebbe a kérdésbe nincs bele­szólásunk. Eddig négy hivatalos vagyonfelmérés történt, monda­nom sem kell, hogy négy különbö­ző ár született. Magánvéleményem szerint 80-100 millió forint lenne a létesítmény reális ára, és majd ugyanennyi pénzre lenne szükség a teljes körű felújításhoz! — Hogyan tovább? — Néhány hét múlva harmad­szor is meghirdetik a szálloda el­adását, de nem jósolok előre sem­mit. Legszívesebben mi, szállodai dolgozók vásárolnánk meg mun­kahelyünket, de még a kedvező konstrukciójú E-hitel is olyan ará­nyú készpénzrészt ír elő, amelyről csak álmodhatunk. így nincs más teendőnk, mint a türelmes várako­zás. K. Gy. Balázspusztai szövetkezők Mihez kezdjenek? Hogyan to­vább? Miként tudnak majd boldo­gulni? Sokat tanakodnak mosta­nában effélékről a balázspusztai gazdák. Még estefelé, a presszó­ban, a fröccs mellett is erről folyik a disputa. Nem csoda, hiszen ahogy mondani szokás: új helyzet van. Ugyan ki gondolta volna akár öt esztendővel ezelőtt, hogy ha egy tsz pénzügyileg megrendül, kisebb csoportokra bomolhat, és tagjai saját kezükbe vehetik sorsukat? Márpedig ez történt a Szabadszál­lási Aranyhomok Téesszel. Olyannyira bajba jutott, hogy a tagok és a vezetők egyaránt úgy látták, jobban járnak, ha szorgal­mazzák a gazdaság átalakulását. Január 13-án végre megtartották a várva várt közgyűlést, amelyen a tagság nagyobbik hányada kivált a közösből. A jogutód megmaradt legnagyobb egységnek, de mellette tucatnyi kisebb csoport jött létre. Közülük az egyik, egy 30 balázs­pusztai gazdát számláló új típusú szövetkezet. — A napokban tartjuk alakuló ülésünket — tájékoztat Szakács János, a szövetkezet vezetője, aki korábban az Aranyhomok Téesz- ben sertéstelep-vezető helyettese­ként, majd növénytermesztési bri­gádvezetőként dolgozott. — Ezen az összejövetelen választjuk meg a társulás vezetését és meghatároz­zuk gazdálkodási feladatainkat. — Gondolom azért nagy vona­lakban már körvonalazódtak elkép­zeléseik. — Szövetkezetünk elsősorban állattenyésztéssel akar foglalkozni, és az ahhoz szükséges takarmány megtermelésével. Döntően birka- és sertéstartásra gondolunk. A jobb minőségű földjeinken pedig kertészeti növényeket termesz­tünk. — Terveik megvalósításához szükségük van gépekre is. — Itt bizony komoly nehézsége­ink vannak. Igaz ugyan, hogy az Aranyhomok Tsz-től kaptunk két öreg MTZ traktort, de ez nyilván­valóan nem elég. Kellenének új masinák, ám a hitel nagyon drága. Ha jól tudom, 27 százalékos ka­matra adják. Ma a mezőgazdaság­nak pedig nincs olyan ága, amelyik ezt ki tudná termelni. Az állatte­nyésztésben maximum 8-10 száza­lék nyereségtartalommal lehet szá­molni. • Szakács János virágzó sertéste­lep és juhászat kialakítását tervezi a volt balázspusztai tsz-majorban. (Fotó: Gaál Béla) — Fél évvel ezelőtt kihalt az Aranyhomok Tsz itteni varrodája. Úgy hírlik, most Önök ismét be akarják népesíteni. — így van. Megvásároltuk a megüresedett épületet, s ebben új típusú ipari tevékenység beindítá­sát tervezzük. — Mi lenne az? —: Még nem döntöttük el. Le­het, hogy újból varrodát hozunk létre, de talán találunk jövedelme­zőbb munkát. Nagy szükség lenne erre, mert másként a balázspusztai asszonyok foglalkoztatását nem tudjuk megoldani. És ebben most már Szabadszállás sem segíthet. Ott is komoly foglalkoztatási gon­dokkal küszködnek. Egyszóval: nekünk helyben kell boldogul­nunk. Egyébként a volt varrodá­ban harminc munkahely létreho­zását tervezzük. A beszélgetés végeztével elsétá­lunk a majorba. A nagy gazdasági épületek között nyomasztó csend honol. Az árnyékból termetes fe­kete kutya kecmereg elő. Körbe- szimatol, majd barátságosan a lá­bamhoz dörgölődik. — Szeretném, ha öt év múlva ismét eljönne ide a majorba — mu­tat körbe Szakács János — Miért, mit láthatok majd ak­kor? — Remélem, pompás juhászatot és sertéstelepet. Az épületek min­denesetre megvannak hozzá. Az embereinket pedig jól ismerem: szorgalmasak, nem félnek a mun­kától és értik a dolgukat. Ezért bízok a jövőnkben. Gaál Béla Még mindig nett a „Nett” Tavaly november végén kft.-vé alakult a bajai Nett Konfekcióipa­ri Vállalat, s így egy lépéssel köze­lebb került a még ebben az évben esedékes privatizációhoz. Ellentét­ben a legtöbb céggel, itt nem csök­kentették, hanem növelték a lét­számot. Negyven dolgozót vettek fel mostanában, s még vesznek is fel ezután, mivel megrendelésük növekedett. Termékeik nagy része nyugati piacra kerül, így a forint leértékelése zsebbevágóan érintette a céget: a szigorú költséggazdálko­dás ellenére csökkent a nyeresé­gük, a forint leértékelés miatt. Eb­be a líra összeomlása és a forint inflációja is belejátszott. A kft. gazdálkodása azonban még így is eredményes. Huszonkét hektárnyi remény Tiszaalpáron a minap szinte biztos­ra mehettek a licitálók, hiszen előzete­sen megbeszélték, ki melyik földdara- bot szeretné megszerezni. Kecskeméti István édesapja és édesanyja megbízá­sából vett részt a kárpótlásiföld-árve- résen. Az úgynevezett Fekete csárdái dűlő utáni területet szerezte meg. — Majd húsz hektár, ezen a vicéken igen jónak számító területet vett meg. Mit kezd vele? —Miután a szüléink jogosultságá­val szereztük meg ezt a földet, két öcsémmel úgy egyeztünk meg, egyelő­re a terület rájuk eső részét a szövetke­zetnek adjuk bérbe. A többit én műve­lem meg a családommal. Amikor erre Mehetőség volt, már igénybe is vettem belőle, búzát vetettünk. —Csak a kárpótlási földet műveli? —Nem. Van egy saját tanyánk,eza föld kiegészíti azt, ami körülötte van. Végül is így a tanya környékén lesz a családnak mintegy 22 hektárja, ami­nek a nagyobbik részét egyelőre a szö­vetkezet műveli. —Egyelőre? — Távolabbi terveink között szerepel az, hogy az öcséimtől bé­relem majd a földet. Persze, csak ha már annyira sikerül megerősíte­ni a gazdaságot. — Műtermei? —Mintmondtam, egy részben már búza van. Jó néhány éve foglalkozunk fűszerpaprikával, szeretnénk a kosár­fonóknak fűzvesszőt termelni és per­sze valamennyi kukoricát. —Ezek szerint állataik is vannak ? — Ebben a nagyon bizonytalan helyzetben csak a család saját felhasz­nálására tartunk állatokat. — Van-e értékesítési szerződése ? — A fűszerpaprikára igen. Eddig is az Univernek adtuk el, most is oda szól a szerződés. Azon is gondolko­dunk többen, hogy a termékek érté­kesítését megpróbáljuk együtt meg­oldani egyfajta laza integrációban. Ebben például a szövetkezetből ki­vált kft.-re is gondolunk. — Ekkora terület jövedelméből biz­tonságosan megélhet a családja ? —Miután e pillanatban munkanél­küli vagyok, ez egy lehetőség. Az biz­tos, hogy ekkora területen csak má­sodgazdaságként lehet dolgozni. Ez innen származó jövedelem csak kiegé­szítője lehet az egyébként megszerzett­nek. Mindenképpen keresek munka­helyet, és reményeim is vannak ezzel kapcsolatban. —Kistermelőként, vagy vállalkozó­ként műveli aföldet ? — Kistermelőként, hiszen az árbe­vétel — számításaink szerint — bele­esik a 750 ezer forintos kategóriába. Meg egyébként is, végiggondolva az áfa-rendeletet. úgy érzem, a vissza­igénylés lehetősége nem követi a költ­ségelszámolásokat. Például amit az al­kalmi munkásoknak fizetek, hogyan könyveljem le? — Mekkora területen le/tetne meg­felelő jövedelmezőséggel gazdálkodni? — Úgy gondolom 25-30 hektáron, amolyan laza szövetségben a többi gazdával. Erre viszont még várni kell. G.E.

Next

/
Thumbnails
Contents