Petőfi Népe, 1993. február (48. évfolyam, 26-49. szám)
1993-02-02 / 27. szám
I 6. oldal, 1993. február 2. PÉNZ, VÁLLALKOZÁS, PIAC Agrárvilág HITELEK VÁLLALKOZÓKNAK Gond az üzleti terv, a fedezet A mezőgazdaságban zajló változások, a tulajdonosváltás felerősítik az agrárszektor hiteligényét, különösen a vállalkozókét. Az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank Rt.-nél Gorzá Márta vállalkozási osztályvezető volt segítségünkre abban, hogy elmondta, milyen hitelfajták „élnek” ma a mezőgazdasági vállalkozóknak. Két hitelkonstrukció szűnt meg a közeli múltban, melyek folyósítása viszont a termelés fenntartása miatt ismét várható. Ilyen rövid lejáratú eseti hitel, a növénytermeléssel ösz- szefüggő hitel kamattámogatása, mely tavasztól várható remélhetően. Az integrált mezőgazdasági világbanki program pénzeszközei is újra ki helyezhetők lesznek, ha a visszafizetésekből összegyűlik a szükséges forrás. Nem a mezőgazdasági termelőknek címezték az ez évtől működő kereskedelmi fejlesztési világbanki hitelt, de benne vannak azok, akik csomagolás, anyagszállítás, élelmiszer- és iparcikk-kereskedelem beruházásához, forgóeszközeihez veszik igénybe, így például a gazdaboltok is. Vadonatúj az Európai Beruházási Bank finanszírozta hitel, melyet ipar, élelmiszeripar fejlesztésére adhatnak, és az ehhez kapcsolódó szolgáltatásokra, kiemelten a környezet- védelemre és az energiaracionalizálásra. (Ebből a mezőgazdasági termelés maga kizárt.) Természetesen létezik a már ismert reorganizációs hitel a szövetkezeti vagyon kivásárlásához, melynek az eddigi tapasztalat szerint a fedezet hiánya a legnagyobb gondja. Az egzisztenciahitel az állami vagyonra vonatkozóan működik, a legfrissebb hír erről, hogy a kamat mértéke 7 százalékra csökkent. Mintegy másfél éve hozták létre az úgynevezett agrárgarancia intézményét, ennek szépséghibája annyi, hogy ez idő alatt még senki nem tudja igénybe venni, a megszabott feltételeket teljesíteni. Úgy tűnik, az agrárhitelek után óriási az érdeklődés, azonban ezen túl már nemigen mennek a vállalkozók. Az üzleti tervek elkészitése szinte már minden hiteligénylőnek problémát okoz. A saját anyagi erő, a fedezet fellelése pedig gyakran hiúsítja meg a hitel felvételét, a kiszámolt kamatköltségekről nem is beszélve. Igen nagy segítségnek látszik — ha működik majd — a megyében is létrehozott, úgynevezett Vállalkozásfejlesztési Alapítvány. Ennek alapító okiratában a kockázatvállalás segítése szerepel. Egyébként várhatóan a februári alakuló ülés után, a második fél évben, az alapítvány segítsége igénybe vehető lesz. G. E. ié I Piacépítés az élelmiszer-gazdaságban Piacépítés, termeltetés, finanszírozás az élelmiszer-gazdaságban címmel február 10—11-én országos tanácskozás kezdődik Gödöllőn. A rendezvénysorozaton a résztvevők megismerked- httiralf a piaeganlnságif »-TpTitótá' ák'tüálís ismerétékkel, a válságI , // , 1 A.". a4 II kezelő stratégiákkal. A tanácskozás lehetőséget nyújt a piacgazdálkodás időszerű agrárpolitikai, makro- és mikrogazdasági kérdéseinek elemzésére. Az összejövetelen bemutat- * ksfetmk <a -mezőgazdasági termelést szervező, illetve az ebben érdekelt szervezetek is. \ MAGYAR NEMZETI BANK VALUTAÁRFOLYAMAI (BANKJEGY- ÉS CSEKKÁRFOLYAMOK Érvényben: 1993. február 1. p;,n7„„,„ Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egységre, forintban angol font 121,55 122,95 124,35 ausztrál dollár 56,27 56,89 57,51 belga frank (100) 249,88 252,21 254,54 dán korona 13,28 13.41 13,54 finn márka 14,93 15,13 15,33 francia frank 15,15 15,29 15,43 görög drachma (100) 38,29 38,71 39,13 holland forint 45,70 46,13 46,56 ír font 136,17 137,47 138,77 japán yen (100) 66,94 67,54 68,14 kanadai dollár 65,82 66,52 67,22 kuvaiti dinár 274,45 277,20 279,95 német márka 51,43 51,91 52,39 norvég korona 12,07 12,19 12,31 olasz líra (1000) 55,11 55,75 56,39 osztrák schilling (100) 730,13 736,93 743,73 portugál escudo (100) 57,52 58,07 58,62 spanyol peseta (100) 72,71 73,47 74,23 svájci frank 55,53 56,07 56,61 svéd korona 11,30 11,43 11,56 USA-dollár 83,71 84,49 85,27 ECU (Közös Piac) 99,75 100,73 101,71 A MAGYAR NEMZETI BANK HIVATALOS DEVIZAÁRFOLYAMAI Érvényben: 1993. február 1. Devizanem Vételi Közép Eladási árfolyam 1 egysegre, forintban angol font 122,78 123,13 123,48 ausztrál dollár 56,54 56,69 56,84 belga frank (100) 251,79 252,37 252,95 dán korona 13,46 13,49 13,52 finn márka 15,01 15,56 15.44 francia frank 15,30 15,34 15,38 holland forint 46,07 46,45 46,29 ír fönt 126,55 126,87 127,19 japán yen (100) 67,38 67,53 67,60 kanadai dollár 66,17 66,34 66,51 kuvaiti dinár 273,57 274,26 274,95 nemet márka 51,83 51,95 52,07 norvég korona 12,16 12,19 12,22 olasz líra (1000) 55,80 55,96 56,12 osztrák schilling (100) 736,93 738,63 748,33 portugál escudo (100) 57,26 57,40 57,54 spanyol peseta (100) 72,83 73,82 73,21 svájci frank 56,08 56,22 56,36 síid korona 11,35 11,33 11,41 Ti . és cl. rubel 27,43 27,50 27,57 USA-dollár 84,08 84,28 84,48 ECU (Közös Piac) 100,73 100,98 101,23 HAZAI GAZDASÁG Kedvezőbbek az E-hitel feltételei Kedvezőbb feltételekkel lehet egzisztenciahitelt felvenni az idén januártól. A kamatot három százalékra csökkentették, amire a hitelt kibocsátó pénzintézet négy százalék kamatrést számolhat fel. Függetlenül az összegtől a törlesztés maximális időtartama 15 év, a türelmi idő három év, azaz, több, mint korábban volt. A már felvett hiteleket ugyan az akkor érvényes feltételek szerint kell törleszteni, de a kamat ezeknél is csökken az idén januártól hét százalékra. Mérséklődött a külkereskedelmi passzívum A múlt év november végéig 37,5 milliárd forint (423 millió dollár) passzívummal zárult hazánk külkereskedelmi mérlege. Ez sokkal kisebb az 1991. évinél. A fejlett és a fejlődő országokból történő import csökkent az elmúlt esztendőben, aminek következtében mérséklődött a behozatali többlet, a volt szocialista országokból való behozatal pedig szinten maradt. Jelentős aktívumot mutat az EK tagállamaival folytatott tavalyi külkereskedelmi szaldó, ami 1991- ben még negatív volt. A kedvező változás jórészt a hazánk és a Közös Piac közötti kereskedelmi egyezménynek köszönhető, ami nagymértékben megkönnyítette a magyar áruk piacra jutását. Északon a helyzet nehezebb Észak-Magyarország gazdasága az átlagosnál *iy rókább halyzét- ;bep.yap,.Jóhírü, nagyjtüíltúcégek mennek sorra tönkre, így érthető, hogy nagy az elvándorlás erről a vidékről. A kormány most arra keresi a választ, miként gyorsíthatnák az ipari szerkezetváltást és a privatizációt. Az ennek érdekében készített terv szerint a kormány anyagi támogatásával az eladósorba kerülő állami vállalatoknak azokat a vonásait erősítenék, amelyek vonzóvá tehetik a külföldi befektetők számára. Mindezekre úgynevezett tervcsomagot dolgoztak ki, amit az érintett szakemberekkel is megvitattak. Hitelre vár a társadalom- biztosítás Ügyvitelének korszerűsítéséhez világbanki hitelre pályázik a társadalombiztosítási intézet. Úgy tűnik, sikerrel: a napokban öntötték végleges formába a világbanki hitel- és beruházási megállapodás tervezetét. A 132 millió dollárt azonban csak akkor hajlandó kölcsönözni a pénzintézet, ha a társadalombiztosítási önkormányzatok felállítása után is egy intézmény látja el a tb. ügyviteli tevékenységét. A kormány február közepéig dönt arról, hogy jóváhagyja-e a tervezetet. Tizenötezer létszámfölötti A híresztelésekkel ellentétben nem szüntetnek meg mellékvonalakat — ezt a MÁV vezérigazgatója jelentette ki —, sőt, új mellékvonal létesítését tervezik, ami lehetővé teszi Magyarország és Csehszlovákia keleti része (az Alacsony- Tátra) közötti vasúti összeköttetést. Áz viszont igaz, hogy az idén elsősorban az irodai dolgozókat érintik a vasutak átszervezésével kapcsolatos elbocsátások. Az év végéig befejezi a létszámfölöttiek leépítését, s így mintegy 15 ezerrel lesz kevesebb a MÁV dolgozóinak száma. Az elmenőknek túlnyomó része — mintegy 12 ezer ember — nem az utcára került, hanem a MÁV-tól kiváló társaságokhoz, illetve sokan korkedvezményes nyugdíjba vonulnak. PRIVATIZÁCIÓ Elkel-e végre az Aranyhomok? A megnyitó 30. évfordulóját ünnepelték néhány hete a kecskeméti Aranyhomok Szálló dolgozói. A hangulatra mégsem a felhőtlen jókedv volt a jellemző, hiszen az évek óta összetartó csapat bármelyik pillanatban elemeire is széthullhat, ha az új tulajdonos . . . — Ugye érthető, hogy már nagyon elegünk van az egészből — fakadt ki Nagy Ferenc, aki lassan 14 éve igazgatja a hotel mindennapjait. — Bár szállodánk privatizációs huzavonája még „csak” másfél éve tart, nem árt tisztában lenni az előzményekkel: ha a HungarHotels a 80-as évek fordulóján felvett külföldi hitelének kamatfeltételei nem változtak volna meg kedvezőtlen irányba, most nem kellene azt lesni, hogy mikor mél- tóztat valaki minket megvenni legújabb gazdánktól, az Állami Vagyonügynökségtől. — Tavaly ilyenkor az első értékesítési kiírás alkalmával jelentkezett ugyan öt cég, de közülük csak háromnak felelt meg formailag is a pályázata. Róluk azonban kiderült, hogy semmiféle bankgaranciával nem rendelkeznek, ami egy ilyen volumenű üzletkötésnél alap- feltétel. Nem végződött jobb eredménnyel az elmúlt év őszén kiírt második pályázat sem. Azt hiszem, felesleges magyarázni azt, hogy mennyire romboló hatása van en• Vajon, ki lesz a „Homok” gazdája? (PN-archív) nek a kilátástalan hercehurcának. Lazul a fegyelem, elfásulnak a dolgozók, miközben rendszeresen kell egy-egy újabb önjelölt tulajdonos előtt felsorakozni. — Nem gondolja, hogy az eddigi sikertelenségnek az is oka, hogy túl sokat kérnek a házért? — Ebbe a kérdésbe nincs beleszólásunk. Eddig négy hivatalos vagyonfelmérés történt, mondanom sem kell, hogy négy különböző ár született. Magánvéleményem szerint 80-100 millió forint lenne a létesítmény reális ára, és majd ugyanennyi pénzre lenne szükség a teljes körű felújításhoz! — Hogyan tovább? — Néhány hét múlva harmadszor is meghirdetik a szálloda eladását, de nem jósolok előre semmit. Legszívesebben mi, szállodai dolgozók vásárolnánk meg munkahelyünket, de még a kedvező konstrukciójú E-hitel is olyan arányú készpénzrészt ír elő, amelyről csak álmodhatunk. így nincs más teendőnk, mint a türelmes várakozás. K. Gy. Balázspusztai szövetkezők Mihez kezdjenek? Hogyan tovább? Miként tudnak majd boldogulni? Sokat tanakodnak mostanában effélékről a balázspusztai gazdák. Még estefelé, a presszóban, a fröccs mellett is erről folyik a disputa. Nem csoda, hiszen ahogy mondani szokás: új helyzet van. Ugyan ki gondolta volna akár öt esztendővel ezelőtt, hogy ha egy tsz pénzügyileg megrendül, kisebb csoportokra bomolhat, és tagjai saját kezükbe vehetik sorsukat? Márpedig ez történt a Szabadszállási Aranyhomok Téesszel. Olyannyira bajba jutott, hogy a tagok és a vezetők egyaránt úgy látták, jobban járnak, ha szorgalmazzák a gazdaság átalakulását. Január 13-án végre megtartották a várva várt közgyűlést, amelyen a tagság nagyobbik hányada kivált a közösből. A jogutód megmaradt legnagyobb egységnek, de mellette tucatnyi kisebb csoport jött létre. Közülük az egyik, egy 30 balázspusztai gazdát számláló új típusú szövetkezet. — A napokban tartjuk alakuló ülésünket — tájékoztat Szakács János, a szövetkezet vezetője, aki korábban az Aranyhomok Téesz- ben sertéstelep-vezető helyetteseként, majd növénytermesztési brigádvezetőként dolgozott. — Ezen az összejövetelen választjuk meg a társulás vezetését és meghatározzuk gazdálkodási feladatainkat. — Gondolom azért nagy vonalakban már körvonalazódtak elképzeléseik. — Szövetkezetünk elsősorban állattenyésztéssel akar foglalkozni, és az ahhoz szükséges takarmány megtermelésével. Döntően birka- és sertéstartásra gondolunk. A jobb minőségű földjeinken pedig kertészeti növényeket termesztünk. — Terveik megvalósításához szükségük van gépekre is. — Itt bizony komoly nehézségeink vannak. Igaz ugyan, hogy az Aranyhomok Tsz-től kaptunk két öreg MTZ traktort, de ez nyilvánvalóan nem elég. Kellenének új masinák, ám a hitel nagyon drága. Ha jól tudom, 27 százalékos kamatra adják. Ma a mezőgazdaságnak pedig nincs olyan ága, amelyik ezt ki tudná termelni. Az állattenyésztésben maximum 8-10 százalék nyereségtartalommal lehet számolni. • Szakács János virágzó sertéstelep és juhászat kialakítását tervezi a volt balázspusztai tsz-majorban. (Fotó: Gaál Béla) — Fél évvel ezelőtt kihalt az Aranyhomok Tsz itteni varrodája. Úgy hírlik, most Önök ismét be akarják népesíteni. — így van. Megvásároltuk a megüresedett épületet, s ebben új típusú ipari tevékenység beindítását tervezzük. — Mi lenne az? —: Még nem döntöttük el. Lehet, hogy újból varrodát hozunk létre, de talán találunk jövedelmezőbb munkát. Nagy szükség lenne erre, mert másként a balázspusztai asszonyok foglalkoztatását nem tudjuk megoldani. És ebben most már Szabadszállás sem segíthet. Ott is komoly foglalkoztatási gondokkal küszködnek. Egyszóval: nekünk helyben kell boldogulnunk. Egyébként a volt varrodában harminc munkahely létrehozását tervezzük. A beszélgetés végeztével elsétálunk a majorba. A nagy gazdasági épületek között nyomasztó csend honol. Az árnyékból termetes fekete kutya kecmereg elő. Körbe- szimatol, majd barátságosan a lábamhoz dörgölődik. — Szeretném, ha öt év múlva ismét eljönne ide a majorba — mutat körbe Szakács János — Miért, mit láthatok majd akkor? — Remélem, pompás juhászatot és sertéstelepet. Az épületek mindenesetre megvannak hozzá. Az embereinket pedig jól ismerem: szorgalmasak, nem félnek a munkától és értik a dolgukat. Ezért bízok a jövőnkben. Gaál Béla Még mindig nett a „Nett” Tavaly november végén kft.-vé alakult a bajai Nett Konfekcióipari Vállalat, s így egy lépéssel közelebb került a még ebben az évben esedékes privatizációhoz. Ellentétben a legtöbb céggel, itt nem csökkentették, hanem növelték a létszámot. Negyven dolgozót vettek fel mostanában, s még vesznek is fel ezután, mivel megrendelésük növekedett. Termékeik nagy része nyugati piacra kerül, így a forint leértékelése zsebbevágóan érintette a céget: a szigorú költséggazdálkodás ellenére csökkent a nyereségük, a forint leértékelés miatt. Ebbe a líra összeomlása és a forint inflációja is belejátszott. A kft. gazdálkodása azonban még így is eredményes. Huszonkét hektárnyi remény Tiszaalpáron a minap szinte biztosra mehettek a licitálók, hiszen előzetesen megbeszélték, ki melyik földdara- bot szeretné megszerezni. Kecskeméti István édesapja és édesanyja megbízásából vett részt a kárpótlásiföld-árve- résen. Az úgynevezett Fekete csárdái dűlő utáni területet szerezte meg. — Majd húsz hektár, ezen a vicéken igen jónak számító területet vett meg. Mit kezd vele? —Miután a szüléink jogosultságával szereztük meg ezt a földet, két öcsémmel úgy egyeztünk meg, egyelőre a terület rájuk eső részét a szövetkezetnek adjuk bérbe. A többit én művelem meg a családommal. Amikor erre Mehetőség volt, már igénybe is vettem belőle, búzát vetettünk. —Csak a kárpótlási földet műveli? —Nem. Van egy saját tanyánk,eza föld kiegészíti azt, ami körülötte van. Végül is így a tanya környékén lesz a családnak mintegy 22 hektárja, aminek a nagyobbik részét egyelőre a szövetkezet műveli. —Egyelőre? — Távolabbi terveink között szerepel az, hogy az öcséimtől bérelem majd a földet. Persze, csak ha már annyira sikerül megerősíteni a gazdaságot. — Műtermei? —Mintmondtam, egy részben már búza van. Jó néhány éve foglalkozunk fűszerpaprikával, szeretnénk a kosárfonóknak fűzvesszőt termelni és persze valamennyi kukoricát. —Ezek szerint állataik is vannak ? — Ebben a nagyon bizonytalan helyzetben csak a család saját felhasználására tartunk állatokat. — Van-e értékesítési szerződése ? — A fűszerpaprikára igen. Eddig is az Univernek adtuk el, most is oda szól a szerződés. Azon is gondolkodunk többen, hogy a termékek értékesítését megpróbáljuk együtt megoldani egyfajta laza integrációban. Ebben például a szövetkezetből kivált kft.-re is gondolunk. — Ekkora terület jövedelméből biztonságosan megélhet a családja ? —Miután e pillanatban munkanélküli vagyok, ez egy lehetőség. Az biztos, hogy ekkora területen csak másodgazdaságként lehet dolgozni. Ez innen származó jövedelem csak kiegészítője lehet az egyébként megszerzettnek. Mindenképpen keresek munkahelyet, és reményeim is vannak ezzel kapcsolatban. —Kistermelőként, vagy vállalkozóként műveli aföldet ? — Kistermelőként, hiszen az árbevétel — számításaink szerint — beleesik a 750 ezer forintos kategóriába. Meg egyébként is, végiggondolva az áfa-rendeletet. úgy érzem, a visszaigénylés lehetősége nem követi a költségelszámolásokat. Például amit az alkalmi munkásoknak fizetek, hogyan könyveljem le? — Mekkora területen le/tetne megfelelő jövedelmezőséggel gazdálkodni? — Úgy gondolom 25-30 hektáron, amolyan laza szövetségben a többi gazdával. Erre viszont még várni kell. G.E.
